Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ

Nemzeti Emlékezet Bizottsága Biszku-per TV, RÁDIÓ MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 1

A tartalom Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen Biszku Bélát Összeállítás: Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték nem jogerősen Biszku Bélát Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Az újabb Biszku-ítélet meggyalázza az '56-os szabadságharc hőseinek emlékét, mondta Völgyesi Miklós Üdvözlendőnek nevezte Gulyás Gergely, hogy a bíróság megállapította Biszku Béla bűnösségét Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a megismételt első fokú eljárásban Biszku Bélát Első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték Biszku Bélát Délután hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla perében Felfüggesztett börtönre ítélték Biszku Bélát Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát első fokon a Fővárosi Törvényszék Vérlázítónak nevezte a Jobbik alelnöke a Biszku-ügyben kihirdetett elsőfokú ítéletet Felfüggesztett börtönre ítélték Biszku Bélát Várhatóan ma hirdeti ki első fokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla megismételt büntetőperében Ma ítélet várható Biszku Béla ügyében MÉDIANÉZŐ KFT. -NEMZETI EMLÉKEZET BIZOTTSÁGA 2

Ma várható ítélet Biszku Béla ügyében Délután hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla perében Felfüggesztett börtönbüntetést kapott Biszku Béla Kivonat Hírek Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Kivonat Hírek Életfogytiglani fegyházbüntetést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért Biszku Bélára az ügyész Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani szabadságvesztést kért az ügyész Biszku Bélára Életfogytiglani börtönt kért az ügyész Biszku Bélára A salgótarjáni és a Nyugati téri sortűzperek tanúvallomásait ismertették a Biszku-ügyben Szakértők és tanúk meghallgatásával folytatódott a Biszku-per Salgótarjánban nem volt tűzparancs, mondta a Biszku-perben az egyik karhatalmista Háborús bűntettel vádolja az ügyészség Biszku Bélát, ezért az emberjogi egyezmény alapján kell eljárni, mondta az ügyész Polt Péter megtámadta a Fővárosi Ítélőtábla határozatát a Biszku-ügyben Törvénysértőnek tartja a legfőbb ügyész a Fővárosi Ítélőtábla Biszku-ügyben hozott határozatát Az egyik történész szakértő kizárását kezdeményezi a Biszku-perben az ügyész A legfőbb ügyész szerint hibázott a bíróság a Biszku-perben Újrakezdődött Biszku Béla elsőfokú büntetőpere Tagadta bűnösségét Biszku Béla Első fokon újrakezdődött Biszku Béla pere Újraindul a Biszku-per

Történész szakértők meghallgatásával kezdődött Biszku Béla megismételt büntetőpere a Fővárosi Törvényszéken Mielőbbi ítélethozatalt sürgetne a Biszku-perben Trócsányi László Csörgősipkás bohócot csinált a bíróságból a védelem, mondta Ibolya Tibor a Biszku-per kapcsán Biszku Béla ügyében legyen gyors igazságtétel és szülessen minél előbb jogerős ítélet, ezt szorgalmazták a kommunizmus áldozatait képviselő civil szervezetek vezetői Mik a fejlemények Biszku Béla ügyében? Soron kívüli, a lehető leggyorsabb eljárást és mielőbbi ítéletet szeretne a Biszku-perben a Fidesz, közölte Gulyás Gergely Éles vita zajlott ma a parlamentben a Biszku-ügy kapcsán Hol tart most a Biszku-ügy tárgyalása? Nem hozott ítéletet a másodfokú bíróság Biszku Béla ügyében Hatályon kívül helyezte a Biszku-ügyben hozott elsőfokú ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla A Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet Biszku Béla ügyében Elölről kell tárgyalni Biszku Béla perét Új eljárás kezdődik Biszku Béla ügyében A Biszku-per védője a perbeszédben kétségbe vonta Biszku Béla bűnösségét A hallgató Biszku Béla perének ügyében telefonált Születhet ítélet a Biszku Béla ellen indított perben még a vádlott életében? Mentőautó szállította Biszku Bélát a Fővárosi Ítélőtáblára A jelek szerint még ha életfogytiglani börtönbüntetés is lenne az ítélet, akkor sem kell Biszku Bélának börtönbe vonulnia az egészségi állapota miatt A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa elítélte Biszku Bélát Háborús bűntettek elkövetésében a bíróság bűnösnek találta Biszku Bélát Tegnap döntés született Biszku Béla ügyében Öt és fél év börtönre ítélték Biszku Bélát Első fokon öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a Fővárosi Törvényszék Biszku Bélát

Első fokon elítélték Biszku Bélát Első fokon elítélték Biszku Bélát Halott kommunista politikusokkal bizonyítaná Biszku Béla ártatlanságát a férfi védője Holnap folytatódik Biszku Béla pere Nem tett vallomást Biszku Béla Helyszíni tudósítás: Megkezdődött Biszku Béla büntetőpere Nem tett vallomást Biszku Béla Nem tett vallomást Biszku Béla 24 évet késett Biszku-per, figyelmeztet a Jobbik A részletek hírtv - Híradó - 2015.12.18. 06:15:51 (00:02:17) FELFÜGGESZTETT BÜNTETÉST KAPOTT BISZKU BÉLA Mv: Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla. A megismételt elsőfokú eljárásban két év börtönre ítélték a volt kommunista belügyminisztert, de rács mögé nem kell vonulnia. A Fővárosi Törvényszék szerint az '56-os sortüzekért nem felelős a karhatalom későbbi vezetője. Az ítélet nem jogerős. R: Kísérői tolják be tolószékében a Fővárosi Törvényszékre Biszku Bélát. Az egykori kommunista belügyminisztert több rendbeli bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélésben és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásában találták végül bűnösnek. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Mindezekért őt a törvényszék halmazati büntetésül két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti.

R: A karhatalom egykori vezetőjét ugyanakkor felmentették a Nyugati téren és Salgótarjánban történt, 49 halálos áldozattal járó sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. Steiner Gábor: Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös. R: Biszku Béla ügyvédje az indoklás szünetében az ítéletet az igazságszolgáltatás sikerének nevezte. Magyar Gábor, ügyvéd: Hogyha a Fővárosi Ítélőtábla nem helyezte volna hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, akkor nem lett volna esélye arra most a Fővárosi Törvényszéknek, hogy ténylegesen felderítse a tényállást, és mindannyian megtudjuk, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon. R: A jobbikos Novák Előd ezúttal is ott volt a tárgyaláson. A parlamenti képviselő felháborítónak tartja a Fővárosi Törvényszék indokolását. Novák Előd, alelnök, Jobbik: A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával ér fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban Biszku Bélát. Az ügyészség és a bíróságok eddig időhúzásra játszottak, ez most már kvázi egy nyilvános felmentéssel ér fel, hiszen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélni háborús bűntettek miatt több mint vérlázító. R: Az ítélet nem jogerős, a per másodfokon folytatódik, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett. HÍRTV - Magyarország élőben - 2015.12.18. 18:20:55 (00:08:27) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK NEM JOGERŐSEN BISZKU BÉLÁT Mv: Gellért Ádám nemzetközi büntetőjogász, köszöntöm a stúdióban! Üdvözlöm, jó estét kívánok! Gellért Ádám, nemzetközi jogász: Jó estét kívánok! Mv. Majdnem az volt az első kérdésem, hogy elégedett-e az ítélettel, de szerintem ezt ugorjuk is át, tudom rá a választ. Hol hibázott, hogyha ön szerint hibázott az igazságszol-

gáltatás ennek a pernek a lefolytatásában, illetve az azt megelőző előkészítése során? Ugye itt van egy ügyészség, amely a vádiratot megfogamazza és van egy bíróság, amely a vádiratban szereplő tényeknek a fennállását vagy fenn nem állását vizsgálja és ez alapján hoz ítéletet. Gellért Ádám: Akkor vágjunk a közepébe. Először a megismételt elsőfokú eljárásról szeretnék néhány szót szólni, ami sokkal alaposabb, átfogóbb, szisztematikusan áttekintette a két sortűznek az alapügyeit, amelyek 1995-ben és a 2000-es évek elején születtek, és ez alapján megállapította azt, amit már '95 illetve 2005 óta tudunk, hogy Salgótarjánban nem magyar katonai parancsnok adta ki a sortüzet, illetve hogy a Nyugati téren nem volt sortűz. Na most ez alapvetően ez a két tény az ügyészségnek a teóriáját alapjaiban ásta alá. Érdemes megemlíteni, mi volt az ügyészség vádiratában. A vádiratában az állt, illetve az ügyész által előadott vádbeszédben, vádbeszédekben, hogy a Kádár-kormány illegális és illegitim módon került hatalomra és létrehozott egy olyan karhatalmat, aminek a primer szándéka az ártatlan embereknek a megölésére irányult. Az ügyész a vádbeszédében illetve a tárgyalások folyamán a karhatalmat az SS-hez hasonlította és ugyanolyan bűnszervezetnek nyilváníttatta volna, mint amit Nürnbergben az SS-szel szemben tettek. Az ügyészség arra alapította a vádat, hogy a Biszku Béla és az ő részvételével létrejött ideiglenes intéző bizottság az katonai tanácson keresztül adatta ki ezeket a parancsokat a sortüzekre 1956. december 4-én és erre egyetlen egy jegyzőkönyvet csatoltak be, ennek a katonai tanácsnak a jegyzőkönyvét. A bíróság azt mondta, hogy ez a katonai tanácsi jegyzőkönyv nem az ártatlan emberekek a leölésére jött létre, nem ebben állapodtak meg ott, hanem egy fegyveres kitörésnek, egy fegyveres felkelés kitörés esetén adott szélesebb fegyverhasználati jogot. Tehát mind ami Salgótarjában és ami a Nyugati téren történt, mind pedig a katonai tanácsnak a vádiratban foglalt tartalmát a bíróság megkérdőzelezte. Mv: Nem volt szó a vádiratban ugyanakkor arról, hogy az '56 utáni megtorlásokban, ahol ugye a bíróságoknál, a központi hatalom kérésére, a történészek ezt már feltárták, súlyosabb ítéleteket kértek, sok ember ezért került bitófára vagy pedig hosszú börtönéveket kellett nekik eltölteniük kenyéren és vízen meg nehéz láncon, ártatlanul egyébként, szóval hogy ezeknek a bírósági ítéleteknek a megszületésében a belügyminiszternek, akkori belügyminiszternek? Mi volt szerepe, ezt nem vizsgálta most a bíróság, pedig ez is megalapozhatott volna jó néhány bűncselekményt. Gellért Ádám: Ezt egyáltalán lnem vizsgálta a bíróság,ezt a bíró ki is fejtette, ez nem lett a vád tárgyává téve, és azért nem lett a vád tárgyává téve, mert 2014-bena Budapesti Nyomozó Ügyészség megszüntette ezt a nyomozást, amit két és fél éven keresztül vezetett, egy mintegy hat oldal terjedelmű megszüntető határozatban. Számomra is meglepő és értelmetlen módon, én 2010 óta arra próbálom rávenni a magyar igazságszolgáltatás

szervét, hogy ezeket az ügyeket kivizsgálja, és egyetlen olyan jól indokolt határozat szülessen, amelyben kimondják, hogy miért nem alkalmazzák mondjuk a lex Biszkunak a paragrafusait, mert nem alkalmazzák. Indirekt módon Biszku Bélát az '56-os miniszteri tevékenysége miatt elítélte a bíróság különben tegnap, bűnpártolással elkövetett háborús bűncselekmény miatt, azzal, hogy eltussolta, nem indított eljárást azokkal a karhatalmistákkal szemben, akik Martonvásáron megvertek embereket, és az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy míg a sortüzekkel kapcsolatban felbujtásért nem ítélték el Biszku Bélát, de bűnpártolásért, tehát hogy nem járt el a karhatalmistákkal szemben, szintén elítélték. A két év hát három évre felfüggesztett börtönbüntetés az úgy jött össze, hogy a 10 tölténynek, 11 tölténynek a birtoklásáért kiszabható 2-8 évet, legalsó határát alkalmazták. Tehát Bikszku Béla, ha nincs lőszerrel való visszaélés, akkor valószínű, börtönbüntetést sem kap. Az egész történetnek az iróniája, hogy Biszku Béla egyáltalán azért kapott felfüggesztett börtönbünteést, mert egyetlen egy tölténnyel, a megengedettnél egyetlen egy tölténnyel többet tarthat otthon magánál. Mv: Tehát magyarán, hogyha nálam van egy marék töltény illegálisan, akkor ugyanezt a büntetést kapom, mint a Biszku. Gellért Ádám: Ha tíznél több van, akkor kettőtől-nyolc évig terjedő börtönbüntetéssel sújthatják, igen. Mv: Az aljas indokból, felbujtóként, több ember ellen elkövetett emberölés háborús bűntette alól, bizonyítottság hiányában mentették föl Biszku Bélát, ami azt jelenti, hogy magának a cselekménynek a megtörténtét nem kifogásolta, vagy az ellen nem emelt szót a bíróság. Összesen nem tudták bizonyítani azt, hogy Biszku Béla ezekben érintett lehet. Gellért Ádám: A bíró azt mondta, hogy a mentő bizonyítékoknak a súlya az sokkal nagyobb, mint a terhelő bizonyítékoknak a súlya. Az, hogy mi fog történni másodfokon, a bíró kiemelte ugye azt is, hogy itt egy új bizonyítási eljárást folytattak le, új bizonyítékokat csatoltak be, új tanúkat hallgattak meg. Ez mind igaz, de tartalmilag azok a tanúvallomások, amiket a bíróság az eljárás anyagává tett, már húsz éve ismertek. A kérdés az továbbra is az, hogy az általam és a több történész által jóval alaposabb kikutatott Nagy Imre perrel kapcsolatban, és a koncepciós pereknek az irányításával kapcsolatban, Biszku Bélával szemben, miért nincs nyomozás. Ezt minden alkalommal, amikor bejövök, elmondom, és erre még egyetlen egy ügyészségi választ nem kaptam, hogy ez miért nem történt meg. Nemhogy választ nem kaptam, hanem az a megszüntető határozat, ami 2014- ben született, azt nem reklámozta az ügyészség. Azt én szereztem meg kézen-közön és hoztam nyilvánosságra. És ugye tudjuk, hogy van egy lex Biszku 2012. január 1-je óta. Tehát ugye ennek a műsora úgy lett fölkonferálva, hogy elszámoltatás. Én egy kérdőjelet tettem volna a cím után. Mert azt én nem tartom elszámoltatásnak, hogy két jobbikos

képviselő feljelentése után ilyen nyögve nyelősen megindul egy ügy, ami nem is a lex Biszku alapján indult, hanem a genfi egyezmények alapján. És egy nagyon fontos dolog, itt egy alapvető jogi probléma is van a genfi egyezményekkel. Ezt több nemzetközi jogász és Magyar Gábor ügyvéd úr is kihangsúlyozta, hogy egyáltalán alkalmazható-e a genfi jog, vagy sem. 1999-ben a Legfelsőbb Bíróság hozott egy döntést, miszerint igen. Azonban ez egy kétsoros indokolás, és nem indokolás formájában tette meg. 2015-ben ott tartunk, hogy ez még így is egy kardinális kérdés. Ezt is el kellene dönteni végre, mert ha ez nem áll fent, akkor Biszku Bélával szemben az ügyet elévülés miatt meg kellene szüntetni. Mv: Az ítélet ugye nem jogerős, már megint nem jogerős. Ugye egy megismételt elsőfokú ítéletről beszélünk. Az ügyész fellebbezett. Azt szeretné elérni, hogy életfogytiglani börtönbüntetést kapjon Biszku Béla. Na de hát hogyha a vád, amelyet az ügyész képvisel, eleve ilyen gyönge lábakon áll, akkor az ügyész mire alapítja, alapozza azt a vádját, hogy meg tudja védeni álláspontját, amely szerint életfogytiglant kelljen kapnia Biszku Bélának? Gellért Ádám: Hát, ezt az ügyészségtől kellene megkérdezni. Nem tudom. De szerintem én is fellebbeznék, ha ügyész lennék. Mindenki fellebbez ilyenkor, ez teljesen természetes, ez jogi kötelezettségük is. Én úgy látom, hogy az ügyészségnek azt a láncolatot, ami az Ideiglenes Intéző Bizottság, a katonai tanács és a helyszínen kiadott sortűz között van, ezt nem sikerült bizonyítania. És, hogy megkísérelte-e, nem mondom azt, hogy kétlem, de azért azt tegyük hozzá, hogy ebben az elsőfokú eljárásban került sor arra, hogy még az élő tanúkat egyáltalán felkeresték. Sőt, volt egy olyan tanú, aki ott volt az Országos Rendőrfőkapitányság képviseletében, akinek testi tapasztalata lehetett azzal kapcsolatban, hogy mi történt ott. Ott volt a szobában, ahol a K-vonalon kapták az utasításokat. Ő még élt az elsőfokú eljárás alatt, és őt sem kérdezte meg az ügyészség, sem a védelem, sem a bíróság. Tehát még 2014-ben is volt olyan tanú, aki releváns információval tudott volna szolgálni ebben az ügyben, ő azonban pár hónappal később elhalálozott. Tehát, hogyha valamit nagyon akarunk, akkor azt meg lehet csinálni, ebből az eljárásból is kiderült. A bíróság meghallgatott tanúkat. Amikor a karhatalmistákról beszélünk, egy karhatalmistát meghallgattak, és el is jött, aki távozóban tisztelgett Biszku Bélának, aki később a parancsnoka volt. Ezek nagyon egyszerű emberek. Tehát a salgótarjánit úgy kell elképzelni, hogy a magyar karhatalmisták a szovjet parancsnok által kiadott tűzparancs után, a szovjet katonák után kezdtek el össze-vissza tüzelni. Ezek egyszerű bányász emberek voltak, akiknek a kezébe nyomtak egy géppisztolyt, és össze-vissza lövöldöztek az emberekre. Itt a bíróság megállapítása, két bíróság megállapítása szerint sem volt tűzparancs. Itt úgynevezett tűzpánik alakult ki, mint ahogy a hadtörténész szakértő mondta.

Mv: Ennyit tudtunk erről beszélgetni, és maradt egy csomó kérdés. Igazából nem is sokfélék. Miért, miért, miért? És ezekre most nem fogunk választ kapni. Nem az ön hibája. Gellért Ádám, köszönöm, hogy itt volt nálunk. Gellért Ádám: Én köszönöm. HÍRTV - Magyarország élőben - 2015.12.18. 18:19:13 (00:01:42) ÖSSZEÁLLÍTÁS: FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK NEM JOGERŐSEN BISZKU BÉLÁT Az előzőnél is enyhébb ítélettel sújtották, szintén nem jogerősen Biszku Bélát. Az 56 utáni véres megtorlás idején regnáló belügyminiszternek nem kell börtönbe vonulnia. Gellért Ádám nemzetközi jogásszal beszélgetünk a rövid összefoglaló után. R: Kísérői tolják be tolószékében a Fővárosi Törvényszékre Biszku Bélát. Az egykori kommunista belügyminisztert több rendbeli bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélésben és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásában találták végül bűnösnek. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Mindezekért őt a törvényszék halmazati büntetésül két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. R: A karhatalom egykori vezetőjét ugyanakkor felmentették a Nyugati téren és Salgótarjánban történt, 49 halálos áldozattal járó sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. Steiner Gábor: Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös. R: Biszku Béla ügyvédje az indoklás szünetében az ítéletet az igazságszolgáltatás sikerének nevezte. Magyar Gábor, ügyvéd: Hogyha a Fővárosi Ítélőtábla nem helyezte volna hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, akkor nem lett volna esélye arra most a Fővárosi Törvényszék-

nek, hogy ténylegesen felderítse a tényállást, és mindannyian megtudjuk, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon. R: Az ítélet nem jogerős, a per másodfokon folytatódik, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett. ECHO TV - Reggeli Híradó - 2015.12.18. 08:05:35 (00:02:13) KÉT ÉV HÁROM ÉVRE FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT ELSŐ FOKON A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Mv: Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban ugyanakkor felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. R: Két és fél órán át indokolta a bíró az ítéletet. Doktor Steiner Gábor többször kitért rá, hogy például Salgótarjánban a szovjet vezető parancsára dördültek el a lövések. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Érdemes mindenkinek magában rögzítenie, tehát a tűzparancsot szovjet vezető adta ki, az ottani szovjet parancsnok adta ki. Nehezen képzelhető el, hogy az akkori Kádár-kormány bármelyik tagja utasíthatta volna, befolyásolhatta volna, felbujthatta volna a szovjet hadsereg ottani mindenható vezetőjét. R: Az ügyészség 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Az előző eljárásban 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt állampárti vezetőt. Biszku ügyvédje sikerként értékelte, hogy a fő vádpontok alól most felmentették védencét. Magyar Gábor, ügyvéd: Fellebbezni fogunk a teljes felmentés érdekében, és az igazságszolgáltatás diadalának értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre eljutottunk abba a helyzetbe, hogy objektíve a bíróság fel tudja deríteni a tényállást, és ne városi mendemondákra alapítottan kelljen ítéletet hoznia. R: A Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője hangsúlyozta, hogy az elsőfokú bíróság abban a kérdésben foglalt állást, hogy a vádirati cselekmény bizonyítható-e vagy sem.

Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: Nyilván a legfontosabb két bűncselekmény volt az, amely kapcsán az ügyészi vád megdőlt. Ez a kettő egyrészt a salgótarjáni sortűz, másrészt a Nyugati téri események. Ezt a bíró úr is azért hívta eseményeknek, és nem sortűnek, mert nem volt bizonyítható az, hogy sortűz dördült volna el, egyáltalán nem volt sortűz. R: Az ítélet egyelőre nem jogerős. Mindkét fél fellebbezett. Lánchíd Rádió - Déli Híradó - 2015.12.18. 12:19:54 (00:00:54) AZ ÚJABB BISZKU-ÍTÉLET MEGGYALÁZZA AZ '56-OS SZABADSÁGHARC HŐSEINEK EMLÉKÉT, MONDTA VÖLGYESI MIKLÓS Mv: Az újabb Biszku-ítélet meggyalázza az '56-os szabdságharc hőseinek emlékét, mondta a Legfelsőbb Bíróság volt tanácselnöke. Völgyesi Miklós szégyenfoltnak tartja a döntést. A szakértő szerint érthetetlen, hogy a mostani ítélet miért tagadja például Biszku Béla sortüzekben játszott szerepét, mikor ezt már húsz éve megállapították. Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: Megállapítottuk, hogy sortüzet lőttek, és abban a magyar alakulatok, nyilván ezek a pufajkás alakulatok vettek részt. Magyar vádlottjai voltak az ügynek. Tehát akkor, amikor a szóvivő a bírói ítélet kapcsán azt hangsúlyozza, hogy nem magyarok, hanem a szovjetek lőtték a sortüzet, illetve sortűz se volt, ebben most már nem tudok eligazodni, de ez játék a szavakkal. Éles lőszerrel fegyverhasználat, az azt jelenti, hogy lőttek. Lánchíd Rádió - Reggeli Híradó - 2015.12.18. 07:02:27 (00:00:36) ÜDVÖZLENDŐNEK NEVEZTE GULYÁS GERGELY, HOGY A BÍRÓSÁG MEGÁL- LAPÍTOTTA BISZKU BÉLA BŰNÖSSÉGÉT Mv: Üdvözlendőnek nevezte a Fidesz-alelnök, hogy a bíróság megállapította Biszku Béla bűnösségét. Gulyás Gergely kifejtette, nyilvánvaló, hogy az MSZMP vezetői büntetőjogi értelemben is felelősek azokért a sortüzekért, amelyek 1956 őszén és telén történtek Magyarországon. Gulyás Gergely ezért enyhének tartja a Biszku Bélára kirótt két év

felfüggesztett börtönbüntetést. Az viszont szerinte értékelendő, hogy a bíróság kimondta, az MSZMP egyik, ma még életben lévő korábbi vezetője bűnös az emberiesség elleni bűntettekben. Kossuth Rádió - Reggeli Krónika - 2015.12.18. 07:06:59 (00:02:54) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK A MEGISMÉTELT ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁSBAN BISZKU BÉLÁT Mv: Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a megismételt elsőfokú eljárásban Biszku Béla egykori belügyminisztert. Az ügyész korábban háborús bűntett miatt életfogytiglani börtönt kért. Vigh András beszámolója. R: A volt belügyminiszert azzal vádolja az ügyészség, hogy 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe, itt 46 ember halt meg. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban nem talált összefüggést Biszku Béla felszólalása és a tömegbe lövések között. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Biszku Bélának semmilyen közvetlen utasítása nem volt a polgári lakosságra megvalósult tüzek leadására. R: Mondja Steiner Gábor, a törvényszék tanácselnöke. A bíróság szerint a Nyugati téren a karhatalmisták csak védekeztek a rájuk támadó tüntetők ellen, Salgótarjánban pedig a szovjet katonák lőttek először a tömegbe. A bíróság ezért csak bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt ítélte el Biszku Bélát. A most 95 éves volt belügyminiszter két év börtönt kapott három évre felfüggesztve. Ő maga nem kommentálta az ítéletet, de ügyvédje, Magyar Gábor elégedett. Magyar Gábor, ügyvéd: Igazságszolgáltatás sikerének értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre lehetőség nyílott arra, hogy a tényállást objektíve felderítse a Fővárosi Törvényszék és ennek alapján hozzon döntést. R: Az ítélethirdetés után a Fővárosi Törvényszék szóvivője, Póta Péter azt mondta, hogy a bíróság a történész szakértők véleményére alapozva állapította meg a tényállást. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: A szakértői vélemény alap volt ebben az eljárásban, a szakértői vélemény alapján állapította meg a bíróság azt a tényállást, ami oda

vezetett, hogy felmentő ítéleti rendelkezést kellett hozni a Nyugati téri események kapcsán. R: A Biszku Béla számára kedvező szakvéleményt készítő szakértőről az egyik tárgyaláson kiderült, hogy a Kádár-rendszer idején a Néphadsereg politikai tisztje, és így Biszku Béla párttársa volt. Azt is elismerte, hogy a rendszerváltozás idején saját maga tüntette el a honvédség irattárából a számára terhelő dokumentumokat. Az ügyészség elfogultságra hivatkozva szerette volna kizáratni a szakértőt az eljárásból, ezt azonban a bíróság elutasította. Az ítélet ellen Biszku Béla felmentésért, az ügyészség viszont életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbezett, agy az ügy ismét az ítélőtábla elé kerül. Mv: Biszku Bélát 2012-ben a Jobbik alelnöke jelentette fel. Novák Előd a tárgyalás után vérlázítónak nevezte az ítéletet. Szerinte szégyen, hogy az 1956 utáni megtorlások egyik vezéralakját egyetlen nap letöltendő börtönbüntetésre sem ítélték. atv - esti Híradó - 2015.12.17. 18:52:37 (00:02:42) ELSŐ FOKON FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK BISZKU BÉLÁT Mv: Első fokon felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Bélát a Fővárosi Törvényszék. A bíró ezt azzal indokolta, hogy a legsúlyosabb vádpontokban, a Nyugati téri és a salgótarjáni sortüzekkel kapcsolatban felmentették a Kádár-korszak belügyminiszterét. A Jobbik szerint az ítélet vérlázító, az ügy másodfokon folytatódik. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata, börtön. A Törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. R: A Biszku-ügyben hozott ítéletet ismertette a bíró. A Kádár-korszak belügyminiszterére eredetileg életfogytiglani börtönt kért az ügyész. De a bíróság a legsúlyosabb vádpontokban felmentette Biszku Bélát. Ugyanis a bizonyítékok ismeretében erre a konklúzióra jutottak. Steiner Gábor: A vádlottat, jelen esetben Biszku Bélának hívják, attól még a büntetőeljárás alapjogok őt is ugyanúgy megilletik. Teljesen mindegy hogy ki áll a bíróság előtt, teljesen mindegy hogy jó, vagy rossz ember, sőt az is teljesen mindegy, hogy egyébként más cselekményben esetleg bűnös lehet, amiben az ügyészség nem emelt vádat.

R: A bíró szerint az 1956. december 6-án a budapesti Nyugati téren történtekért nem tehető felelőssé Biszku Béla. Ugyani sem ő, sem az akkori hatalom nem adott tűzparancsot a karhatalmistáknak. A bíró szerint a nyugatinál aznap a Kádár-rendszer mellett demonstráltak, azonban megjelent egy néhányszáz fős tömeg is, amely a forradalmat éltette. Steiner Gábor: A karhatalmi szervek és a rendőrség tajgaira, és ez a lényeg, közvetlenül veszélyt jelentő, fegyverrel, robbanószerrel rendelkező, vagy késsel támadni készülő, vagy támadó személyre, illetőleg személyekre leadott célzott lövésről, lövésekről a források majd mindegyikében szó van. Tehát, a karhatalom tagjaira támadtak a kormány ellen tüntetők. R: A bíró szerint Salgótarjánban valóban a tömegbe lőttek a karhatalmi erők, de erre nem Biszkutól, vagy bármelyik központi szervtől kaptak utasítást. Az ítéletet a teremben végighallgató Novák Előd azt mondta, az egész rendszer szégyene, hogy oda jutottunk, hogy az 56-os megtorlások vezéralakját egyetlen nap börtönbüntetésre sem ítélik. Novák Előd, alelnök, Jobbik: A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával ér fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban Biszku Bélát. R: Az ügynek ezzel nincs vége. Az ügyész ugyanis súlyosbításért, az ügyvéd pedig felmentésért fellebbezett. Duna TV - Déli Híradó - 2015.12.17. 12:27:14 (00:02:24) DÉLUTÁN HIRDETI KI ELSŐFOKÚ ÍTÉLETÉT A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK BISZKU BÉLA PERÉBEN Mv: Délután hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék az 1956-os utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt 94 éves Biszku Béla megismételt büntetőperében. A volt belügyminisztert tavaly már elítélték öt és fél év börtönre. Azt azonban az ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Biszku Béla a megismételt eljárásban is tagadta bűnösségét. R: Biszku Béla ellen 2012 szeptemberében indított büntetőeljárást a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett, valamint lőszerrel visszaélés miatt. 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék első fokon öt és félév börtönre ítélte az akkor 94. évében járó Biszku Bélát. A fellebbezések miatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára került. A másodfokon eljáró táblabíróság

idén júniusban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet és az eljárás megismétlését rendelte el. Megszólaló: Az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. R: Biszku Béla a június 3-án kezdődött megismételt elsőfokú eljárásban is azt hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt és csak úgy, mit korábban megtagadta a vallomástételt. Biszku Béla, volt belügyminiszter: Vallomást miért tegyek, mikor nem követtem el bűncselekményt. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Akkor nem tetszik akarni tenni vallomást, jól értem? Biszku Béla: Jól érti. Steiner Gábor: Jó. Kérdésre kíván-e válaszolni? Biszku Béla: Hát attól függ, milyen kérdés? R: Horváth Attila jogtörténész szerint az '56 utáni megtorlások idején a politikai vezetők minden jogalap nélkül adtak utasításokat a fegyveres szervezeteknek. Horváth Attila, jogtörténész: Mindenki az éppen akkori politikai súlyának megfelelően vesz részt a különböző fegyveres testületeknek az irányításába. Itt semmi sem működött törvényesen, hiszen maga a karhatalom létrehozása sem volt törvényes. R: A vád szerint a volt belügyminiszter 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe. Itt 46 ember halt meg. Biszku Béla ügyében a bíróság ma délután hirdet harmadszor ítéletet. Duna TV - Esti Híradó - 2015.12.17. 18:20:18 (00:00:45) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK BISZKU BÉLÁT

Mv: Felfüggesztett börtönre ítélte Biszku Bélát a Fővárosi Törvényszék. Az egykori belügyminisztert harmadjára ítélte el a bíróság. Most a megismételt perben az elsőfokú tárgyalást tartották. Háborús bűntett miatt két év, de három évre felfüggesztett büntetést kapott a 94 éves volt pártállami vezető. Ugyanakkor felmentették az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt, összesen 49 halálos áldozatot követelő sortüzekkel kapcsolatban. Biszku Bélát azzal vádolták meg, hogy a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Az ügyész korábban életfogytiglani büntetést kért. ECHO TV - Hírek - 2015.12.17. 23:59:20 (00:00:35) KÉT ÉV HÁROM ÉVRE FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT ELSŐ FOKON A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Mv: Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban mindazonáltal felmentette a vádlottat, az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. Az ügyészség még 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. ECHO TV - Hírek - 2015.12.17. 18:05:39 (00:00:36) KÉT ÉV HÁROM ÉVRE FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT ELSŐ FOKON A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Mv: Két év, három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban mindazonáltal felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. Az ügyészség még 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt

belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. ECHO TV - Hírek - 2015.12.17. 16:04:37 (00:00:44) KÉT ÉV HÁROM ÉVRE FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT ELSŐ FOKON A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Mv: Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla, volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban mindazonáltal felmentette a vádlottat, az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. Az ügyészség még 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Az előző eljárásban 2014 májusában első fokon a törvényszék, öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt állampárti vezetőt. ECHO TV - Híróra - 2015.12.17. 19:35:16 (00:02:13) KÉT ÉV HÁROM ÉVRE FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTE BISZKU BÉLÁT ELSŐ FOKON A FŐVÁROSI TÖRVÉNYSZÉK Mv: Két év három évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Biszku Béla volt pártállami vezetőt háborús bűntettek miatt első fokon a Fővárosi Törvényszék. A bíróság a megismételt eljárásban ugyanakkor felmentette a vádlottat az 1956 decemberében a budapesti Nyugati téren, illetve a Salgótarjánban történt sortüzekkel összefüggésben. R: Két és fél órán át indokolta a bíró az ítéletet. Doktor Steiner Gábor többször kitért rá, hogy például Salgótarjánban a szovjet vezető parancsára dördültek el a lövések. Steiner Gábor, tanácsvezető bíró, Fővárosi Törvényszék: Érdemes mindenkinek magában rögzítenie, tehát a tűzparancsot szovjet vezető adta ki, az ottani szovjet parancsnok adta ki. Nehezen képzelhető el, hogy az akkori Kádár-kormány bármelyik tagja utasíthatta volna, befolyásolhatta volna, felbujthatta volna a szovjet hadsereg ottani mindenható vezetőjét.

R: Az ügyészség 2013 októberében emelt vádat Biszku Béla ellen, amelynek lényege, hogy a volt belügyminiszter a forradalom leverése után részt vett a karhatalom megszervezésében és irányításában. Az előző eljárásban 2014 májusában első fokon a törvényszék öt és fél év szabadságvesztésre ítélte a volt állampárti vezetőt. Biszku ügyvédje sikerként értékelte, hogy a fő vádpontok alól most felmentették védencét. Magyar Gábor, ügyvéd: Fellebbezni fogunk a teljes felmentés érdekében, és az igazságszolgáltatás diadalának értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre eljutottunk abba a helyzetbe, hogy objektíve a bíróság fel tudja deríteni a tényállást, és ne városi mendemondákra alapítottan kelljen ítéletet hozni. R: A Fővárosi Törvényszék sajtószóvivője hangsúlyozta, hogy az első fokú bíróság abban a kérdésben foglalt állást, hogy a vádirati cselekmény bizonyítható-e vagy sem. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: Nyilván a legfontosabb két bűncselekmény volt az, amely kapcsán az ügyészi vád megdőlt. Ez a kettő egyrészt a salgótarjáni sortűz, másrészt a Nyugati téri események. Ezt a bíró úr is azért hívta eseményeknek, és nem sortűnek, mert nem volt bizonyítható az, hogy sortűz dördült volna el, egyáltalán nem volt sortűz. R: Az ítélet egyelőre nem jogerős. Mindkét fél fellebbezett. ECHO TV - Híróra - 2015.12.17. 19:37:29 (00:07:36 VÉRLÁZÍTÓNAK NEVEZTE A JOBBIK ALELNÖKE A BISZKU-ÜGYBEN KIHIR- DETETT ELSŐFOKÚ ÍTÉLETET Mv: Vérlázítónak nevezte a Jobbik alelnöke a Biszku-ügyben kihirdetett elsőfokú ítéletet. Novák Előd a tárgyalás szünetében azt mondta, hogy a kommunista bűnök nyilvános tagadásával ért fel az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indoklásban Biszku Bélát. És itt van velem a stúdióban Völgyesi Miklós nyugalmazott tanácsvezető bíró, jó estét kívánok! Völgyesi Miklós, nyugalmazott tanácsvezető bíró, Legfelsőbb Bíróság: Jó estét kívánok! Mv: Nem megy börtönbe Biszku Béla, legalábbis a megismételt elsőfokú ítélet szerint. Másra számított?

Völgyesi Miklós: Merőben másra. Biszku Béla életfogytig tartó fegyházbüntetést érdemelt volna, és ez az ítélet, ki kell mondani kérem, megalázza, meggyalázza 1956-os forradalom hőseit, áldozatait. Mindenki, aki hittel és reményekkel telve mindent megtett a forradalom győzelméért. Mv: A bíróság nagyjából azzal, ha lehet így fogalmazni, védekezik, hogy nem sikerült mindent kétséget kizárólag bizonyítani tételesen, hogy Biszku Béla maga adott utasítást arra, hogy embereket öljenek meg, forradalmárokat öljenek meg. Ez miért fordulhatott elő ön szerint? Völgyesi Miklós: Hát, ez egy teljesen hamis érvelés, és szeretném azt elmondani, hogy kérem egy bírói ítéletet lehet, és ha oka van, kell is kifogásolni, vitatkozni vele. De ezt szakmai alapon kell tenni. Én magam részéről főleg azért, mert olyan rövidek a híradások és annyira nem egyértelműek arról, hogy miért és milyen ítéletet hirdetett ki a bíróság, hogy jobbára csak olyan dologra, olyan jogi kritériumra lehet reagálni, amelyet az ítélet rendelkező részéből ismerte meg, nevezetesen az, hogy a vád tárgyává tett háborús bűnösben, bűncselekményben csak mint bűnsegéd bűnös Biszku Béla. Hát, kérem, ez egy jogi képtelenség. Ez egészen biztos, független attól, mi egyéb található még az ítéletben. Ez egy lehetetlen és mindenképpen igazolhatatlan következtetés annak ténybeli alapja és ehhez képest a jogi kritérium. Miről van szó? Nagyon röviden. 1956 október végén Magyarországnak törvényes miniszterelnöke volt. Úgy hívták, hogy ugye Nagy Imre. Kérem! Ezt a törvényes magyar kormányt a Szovjetunió fegyveres erőinek a segítségével megdöntötte Kádár, Münnich, Marosán, Biszku és más hasonló ilyen figurákból álló bűnszervezet. Ezt nyugodtan kimondhatjuk kérem, mert a törvényes magyar kormány ellen léptek fel idegen fegyveres erő és más idegen hatalomnak a segítségével. Mv: Az nem lehetséges, bocsánat, hogy ezt a történelem tudja, az utókor tudja, elítéli, ami történt akkor, megbélyegzi ezeket az embereket, de a jog eszközével nem lehet bizonyítani azt az okságot, ami, mivel tudjuk, hogy ő a miniszter volt, nyilván ő felelt mindenért. Völgyesi Miklós: Milyen bizonyítékot kereshetnénk még? Hát ez egy képtelenség! Kérem, az egy tény, hogy Magyarországnak illegitim, legitim kormánya volt, és az őket követő Kádárék illegitimek voltak. Olyannyira biztos ez, hogy az ENSZ-ben a Magyar Népköztársaság hosszú évekig nem gyakorolhatta törvényes jogait, mert egy illegitim erő volt, egy olyan politikai erő, ami az adott módon ugye törvénytelenül került hatalomra. Mv: Sőt, a magyar Alaptörvény, ami azóta megszületett az elmúlt néhány évvel ezelőtt, szintén kimondja, hogy megszállás alatt voltunk. Miért olyan nehéz mégis akkor ez az ügy? Mert hiszen már a harmadik bírósági ítélet született. Egyik sem volt úgymond kielégítő, hogyha az ön véleményét nézzük.

Völgyesi Miklós: Én azt hiszem, az az idő, ami itt a rendelkezésemre áll, ez nagyon rövid ahhoz, hogy erről kifejtsem bővebben a jogi, nem politikai, jogi véleményemet. Mindenesetre egy biztos. Valami nagyon nagy baj van itt az igazságszolgáltatással. Kérem! Ez egy lehetetlen dolog, ami történt. Minden terhelő bizonyítékot, amelyet már az alapeljárás, másodfokú eljárásában kifogásoltak, hogy Kahler Frigyes szakértői véleménye és szakértői tevékenysége nem elfogulatlan, miközben azt kormánytisztviselőként, még az Antallkormány idején hivatali hatáskörében eljárva kellett elkészítenie, amikor főnöke Dávid Ibolya igazságügy-miniszter volt. Kérem! Ugyanúgy megkérdőjelezték most több igazságügyi történész szakembernek, jogtörténésznek a munkáját... Mv: Legutóbb Zinner Tibornak, igen. Völgyesi Miklós: Zinner Tiborét... Mv: Viszont bocsásson meg! Szakértői kérdés az kulcskérdés. Volt egy másik szakértő, aki viszont a vád szerint nem volt megfelelő. Kiderült róla ugyanis, hogy politikai tiszt volt a Kádár-rendszerben. Ez mennyire befolyásolhatta az eljárást? Völgyesi Miklós: Hát, ezt gyanítom, hogy nagy mértékben, de nem ismerem az indokolást. Tehát ezt még nem tudhatom. Nagyon nagy izgalommal várom, hogy ezt a jogi érvelést megismerhessem. Hát kérem! Valahol itt a tények tekintetében, akkor majd kifogásaink lehetnek a bíróság tárgyilagosságával, pártatlanságával, és azzal, hogy a valós, ténybeli helyzetet akarta volna, a tényeket rekonstruálni. Kérem! Nagyon röviden még érintsük ezt az MSZP, vagy MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottság kérdését. Kérem! Amikor megpuccsolták Nagy Imrét, akkor ez a bűnszervezet állt össze, vette át minden, mindazon hatalmat, amely az államhatalomhoz és az államigazgatáshoz kapcsolódik. Az Országgyűlést nem hívták össze. Ez a csoport volt az, amelyik új törvényeket alkotott. Megalkotott egy népbírósági törvényt, amely népbírósági ítélkező tanácsokat állított fel. Az eljárási joga olyan volt, hogy a legalapvető védekezési jogot nem biztosította a vádlottaknak. Hát kérem! A 301-es parcellában azok az emberek, akik ott el vannak hantolva, azok szinte kivétel nélkül, sőt, ezt is merném állítani, hogy kivétel nélkül kérem, a legalapvetőbb védekezési jogukat nem gyakorolhatták... Mv: Völgyesi úr, ez biztosan így van, és remélem, hogy egyre többen tudják majd a társadalomban. Most viszont lejárt az időnk. Legközelebb folytatjuk, fogunk még beszélni Biszku Béláról alighanem. Köszönöm, hogy itt volt! Völgyesi Miklós: Szívesen!

hírtv - Híradó - 2015.12.17. 19:20:18 (00:02:24) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNRE ÍTÉLTÉK BISZKU BÉLÁT Mv: Felfüggesztett büntetést kapott Biszku Béla. A megismételt elsőfokú eljárásban két év börtönt kapott több rendbeli háborús bűntett, lőszerbirtoklás és a kommunista bűnök tagadása miatt. A Fővárosi Törvényszék szerint az '56-os sortüzekért nem felelős a volt kommunista belügyminiszter. Az ügyvéd az igazságszolgáltatás sikeréről, a Jobbik képviselője a kommunista bűnök nyílt tagadásáról beszélt a bíró indoklása után. Az ítélet nem jogerős. R: Kísérői tolják be tolószékében a Fővárosi Törvényszékre Biszku Bélát. Az egykori kommunista belügyminisztert több rendbeli bűnpártolás bűntettével megvalósított háborús bűntettben, lőszerrel való visszaélésben és a kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásában találták végül bűnösnek. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Mindezekért őt a törvényszék halmazati büntetésül két év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön. A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtását három évi próbaidőre felfüggeszti. R: A karhatalom egykori vezetőjét ugyanakkor felmentették a Nyugati téren és Salgótarjánban történt, 49 halálos áldozattal járó sortüzekkel kapcsolatban az aljas indokból, több ember sérelmére felbujtóként elkövetett háborús bűntett vádja alól. Steiner Gábor: Nem az volt a tárgya, hogy a vádlott irányította-e belügyminiszterként az 1956-ot követő megtorlásokat, így nem is azt mondja a bíróság, hogy abban bűnös vagy nem bűnös. R: Biszku Béla ügyvédje az indoklás szünetében az ítéletet az igazságszolgáltatás sikerének nevezte. Magyar Gábor, ügyvéd: Hogyha a Fővárosi Ítélőtábla nem helyezte volna hatályon kívül a korábbi elsőfokú ítéletet, akkor nem lett volna esélye arra most a Fővárosi Törvényszéknek, hogy ténylegesen felderítse a tényállást, és mindannyian megtudjuk, hogy mi történt 1956-ban Magyarországon. R: A jobbikos Novák Előd ezúttal is ott volt a tárgyaláson. A parlamenti képviselő felháborítónak tartja a Fővárosi Törvényszék indokolását. Novák Előd, alelnök, Jobbik: A kommunista rendszer bűneinek nyilvános tagadásával ér fel az az ítélethirdetés, amelynek keretében a bíró lelkesen mentegette az indokolásban

Biszku Bélát. Az ügyészség és a bíróságok eddig időhúzásra játszottak, ez most már kvázi egy nyilvános felmentéssel ér fel, hiszen felfüggesztett börtönbüntetésre ítélni háborús bűntettek miatt több mint vérlázító. R: Az ítélet nem jogerős, a per másodfokon folytatódik, miután a vád súlyosításért, a védelem pedig felmentésért fellebbezett. Kossuth Rádió - déli Krónika - 2015.12.17. 12:19:02 (00:02:08) VÁRHATÓAN MA HIRDETI KI ELSŐ FOKÚ ÍTÉLETÉT A FŐVÁROSI TÖRVÉNY- SZÉK BISZKU BÉLA MEGISMÉTELT BÜNTETŐPERÉBEN Mv: Várhatóan ma hirdeti ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék az 1956 utáni megtorlások miatt háborús bűntettel vádolt 94 éves Biszku Béla megismételt büntetőperében. A volt belügyminiszter most is tagadta bűnösségét. Vígh András beszámolója. R: Biszku Béla ellen 2012 szeptemberében indított büntetőeljárást a Budapesti Nyomozó Ügyészség háborús bűntett, valamint lőszerrel visszaélés miatt. 2014 májusában a Fővárosi Törvényszék első fokon 5,5 év börtönre ítélte az akkor 94. évében járó Biszku Bélát. A fellebbezések miatt az ügy a Fővárosi Ítélőtáblára került. A másod fokon eljáró táblabíróság idén júniusban hatályon kívül helyezte az elsőfokú ítéletet, és az eljárás megismétlését rendelte el. Megszólaló: Az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasítja. R: Biszku Béla a június 3-án kezdődött megismételt elsőfokú eljárásban is azt hangoztatta, hogy nem követett el bűncselekményt, és csak úgy, mint korábban, megtagadta a vallomástételt. Megszólaló2: Vallomást miért tegyek, mikor nem követtem el bűncselekményt? Megszólaló3: Akkor nem tetszik akarni tenni vallomást, jól értem? Megszólaló2: Jól érti. Megszólaló3: Jó. Kérdésekre kíván-e válaszolni? Megszólaló2: Hát attól függ, milyen kérdés.

R: Horváth Attila jogtörténész szerint az '56 utáni megtorlások idején a politikai vezetők minden jogalap nélkül adtak utasításokat a fegyveres szervezeteknek. Horváth Attila, jogtörténész: Mindenki az éppen akkori politikai súlyának megfelelően vesz részt a különböző fegyveres testületeknek az irányításában. Itt semmi sem működött törvényesen, hiszen maga a karhatalom létrehozása sem volt törvényes. R: A vád szerint a volt belügyminiszter 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe. Itt 46 ember halt meg. Biszku Béla ügyében a bíróság ma délután hirdet harmadszor ítéletet. Kossuth Rádió - Késő esti Krónika - 2015.12.17. 22:15:32 (00:02:51) FELFÜGGESZTETT BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK A MEGISMÉTELT ELSŐ FOKÚ ELJÁRÁSBAN BISZKU BÉLÁT Mv: Felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték a megismételt elsőfokú eljárásban Biszku Béla egykori belügyminisztert. Az ügyész korábban háborús bűntett miatt életfogytiglani börtönt kért. Vigh András beszámolója. R: A volt belügyminiszert azzal vádolja az ügyészség, hogy 1956. december 3-án az MSZMP központi vezetőségének ülésén a karhatalom bevetését szorgalmazta a békés tüntetők ellen. Három nappal később a karhatalmisták Budapesten, a Nyugati pályaudvarnál a tüntetők közé lőttek, ami három ember halálát okozta. Két nap múlva Salgótarjánban lőttek a tömegbe, itt 46 ember halt meg. A Fővárosi Törvényszék a megismételt eljárásban nem talált összefüggést Biszku Béla felszólalása, és a tömegbe lövések között. Steiner Gábor, bíró, Fővárosi Törvényszék: Biszku Bélának semmilyen közvetlen utasítása nem volt a polgári lakosságra megvalósult tüzek leadására. R: Mondja Steiner Gábor a törvényszék tanácselnöke. A bíróság szerint a Nyugati téren a karhatalmisták csak védekeztek a rájuk támadó tüntetők ellen. Salgótarjánban pedig a szovjet katonák lőttek először a tömegbe. A bíróság ezért csak bűnpártolással elkövetett háborús bűntett miatt ítélte el Biszku Bélát. A most 95 éves volt belügyminiszter két év börtönt kapott három évre felfüggesztve. Ő maga nem kommentálta az ítéletet, de ügyvédje, Magyar Gábor elégedett.

Magyar Gábor, ügyvéd: Igazságszolgáltatás sikerének értékelem azt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező döntését követően végre lehetőség nyílott arra, hogy a tényállást objektíve felderítse a Fővárosi Törvényszék és ennek alapján hozzon döntést. R: Az ítélethirdetés után a Fővárosi Törvényszék szóvivője, Póta Péter azt mondta, hogy a bíróság a történész szakértők véleményére alapozva állapította meg a tényállást. Póta Péter, szóvivő, Fővárosi Törvényszék: A szakértői vélemény alap volt ebben az eljárásban, a szakértői vélemény alapján állapította meg a bíróság azt a tényállást, ami oda vezetett, hogy felmentő ítéleti rendelkezést kellett hozni a Nyugati téri események kapcsán. R: A Biszku Béla számára kedvező szakvéleményt készítő szakértőről az egyik tárgyaláson kiderült, hogy a Kádár-rendszer idején a Néphadsereg politikai tisztje, és így Biszku Béla párttársa volt. Azt is elismerte, hogy a rendszerváltozás idején saját maga tüntette el a honvédség irattárából a számára terhelő dokumentumokat. Az ügyészség elfogultságra hivatkozva szerette volna kizáratni a szakértőt az eljárásból, ezt azonban a bíróság elutasította. Az ítélet ellen Biszku Béla felmentésért, az ügyészség viszont életfogytig tartó fegyházbüntetés kiszabásáért fellebbezett. Így az ügy ismét az Ítélőtábla elé kerül. Mv: Biszku Bélát 2012-ben a Jobbik alelnöke jelentette fel. Novák Előd a tárgyalások után vérlázítónak nevezte az ítéletet. Szerinte szégyen, hogy az 1956 utáni megtorlások egyik vezéralakját egyetlen nap letöltendő börtönbüntetésre sem ítélték. Kossuth Rádió - Délelőtti Krónika - 2015.12.17. 10:07:38 (00:00:40) Kossuth Rádió - reggeli Hírek - 2015.12.17. 06:31:45 (00:00:35) VÁRHATÓAN MA HIRDETI KI ELSŐFOKÚ ÍTÉLETÉT A FŐVÁROSI TÖRVÉNY- SZÉK BISZKU BÉLA MEGISMÉTELT BÜNTETŐPERÉBEN Mv: Várhatóan ma hirdetik ki elsőfokú ítéletét a Fővárosi Törvényszék Biszku Béla megismételt büntetőperében. A vád szerint a volt belügyminiszter az 1956-os forradalom leverése után részt vett annak a karhatalomnak az irányításában, amely halálos áldozatokat követelő sortüzeket adott le fegyvertelenül demonstráló emberekre. Biszku Béla részletes vallomást nem tett, de bűnösségét tagadta. A volt belügyminisztert tavaly első fokon öt és fél év szabadságvesztésre ítélték, a Fővárosi Ítélőtábla azonban ezt hatályon kívül helyezte.