Korai tehetségjegyek- lehetőségek és buktatók Dr. Herskovits Mária pszichológus
BEMUTATÁS A szekció előadás tartalmi felépítése: Tehetség fogalma, összetevői A nagy teljesítmény elérésére képes gyermekek Renzulli- Mönks tehetségmodell Tehetségre irányuló hajlam, kritériumai Tehetségtípusok Tehetség összetevői Leggyakoribb problémák Egyéni tanácsadás A szülők fő problémái A beiskolázás kora
"Gyermek- és serdülőkorban a tehetség olyan pszichológiai és testi adottságokat (prediszpozíciót) jelent, ami lehetővé teszi a tanulóévekben a kiemelkedő ismeretelsajátítást és a teljesítményt, felnőttkorban pedig a magas szintű teljesítményt, alkotást. A tehetség főbb összetevői: magas általános intellektuális képesség pozitív énkép teljesítmény motiváció specifikus képesség (Feldhusen 1985)
A nagy teljesítmények elérésére képes gyermekek közé azok tartoznak, akik már bebizonyították teljesítőképességüket a következő területek bármelyikén egyenként vagy kombináltan potenciális képességekkel rendelkeznek: 1. általános intellektuális képesség 2. specifikus iskolai készség 3. kreatív vagy produktív gondolkodás 4. vezetői képesség 5. vizuális és előadó művészet 6. pszichomotoros képesség Az ilyen elvek szerint kiválogatottak mintegy 3-5 százalékát tehetik ki az iskolások össznépességének. (Marland, 1972)
Révész Géza, 1918 "Tehetségre irányuló hajlamok" kritériumai: Intelligencia Intuíció, spontaneitás A gyerek magatartása - ahogy kiválasztja a neki megfelelőt - mohóság, ahogy ráveti magát - kitartás érdeklődés (intenzív, tartós, spontán) Feldmann meghatározása (1986) A tehetség az emocionális, intellektuális és környezettől függő faktoroknak érzékeny, véletlen kombinációja.
1.Tehetségtípusok
Összetevők 1. (Gefferth- Herskovits 2004) A tehetséges gyerekek nagyon sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról, szókincsük gazdag, szokatlan kifejezéseket is megfelelően használnak, beszédük folyamatos, kifejező, gyorsan megjegyzik a tényeket, gyorsan felismerik az ok-okozati viszonyokat, a jelenségekben fellelhető hasonlóságokat és különbözőségeket keresik, nagyon jó az elemző és következtető készségük, gyorsan tudnak érvényes általánosításokat felállítani, jó megfigyelők és megfigyeléseiket könnyen felidézik olyan helyzetekben, amikor jól tudják hasznosítani, sokat olvasnak és szeretik a felnőtteknek szóló könyveket, lexikonokat, atlaszokat, szótárakat, enciklopédiákat, megpróbálják a bonyolult dolgokat megérteni, oly módon, hogy áttekinthető egységekre bontják szét, kritikusan, függetlenül gondolkodnak, értékelik a helyzeteket.
Összetevők 2. (Gefferth-Herskovits 2004) Kreativitás A tehetséges gyerekek sokféle és sokszor szokatlan kérdéseket tesznek fel, majd az azokra kapott válaszok alapján újabb kérdéseket fogalmaznak meg, egy kérdés vagy probléma felmerülésekor sok ötletet, vagy megoldási lehetőséget sorolnak fel, gyakran szokatlan, furcsa vagy meglepően frappáns, okos válaszokat adnak, véleményüket nem rejtik a véka alá, nem értékelik a sablonos megoldásokat, inkább kockáztatják, hogy tévednek, gondolatban gyakran végigjátszanak szituációkat és megváltoztatják azokat, jól elviselik a bizonytalan, nem egyértelmű helyzeteket, kifejezett humorérzékük van, de a kisgyerekes gügyögés idegesíti őket, kifejezetten érdeklődnek a kreatív tevékenységek iránt, mint karikatúrarajzolás, tánc, ének, irodalom, zene, szeretik a szépet és könnyen észreveszik a művészi részleteket, eredeti színes fantáziaviláguk van, sok felnőtt probléma érdekli őket már kisiskolás korukban, pl. Isten léte, politika, szexualitás, élet, halál, háború.
Összetevők 3. (Gefferth- Herskovits 2004) - Motiváció A tehetséges gyerekek őket foglalkozó kérdésekkel nagyon elmélyülten foglalkoznak, mindig érdekli őket valami, őszintén kíváncsi természetűek, igyekeznek feladataikat befejezni, zavarja őket, ha félbe kell szakítani elfoglaltságaikat, amivel foglalkoznak, abban úgy el tudnak merülni, hogy szinte elfelejtkeznek a külvilágról, a mechanikusan ismétlődő feladatok untatják őket, ha a feladat érdekli őket, alig igényelnek külső biztatást, tökéletességre törekszenek, önkritikusak, nem elégednek meg egykönnyen munkájuk gyorsaságával vagy eredményével, szívesen dolgoznak önállóan, hogy elegendő idejük legyen egy probléma végiggondolására, magas célokat tűznek ki és a saját maguk által vállalt feladatok megoldásánál a felnőttek segítségét csak addig veszik igénybe, míg feltétlenül szükséges.
Leggyakoribb problémák 1. Nevelési normál nehézségek - fárasztóak fokozott energizáltság, kevés alvás - eltérnek az életkorra jellemző, tipikus jegyektől - erős kritikai érzék (pl rajz) - kitartó figyelem - igény a befejezésre 2. Valódi problémák - egyenlőtlen fejlődés (disszinkrónia) - intellektuális pszichomotoros - intellektuális érzelmi/szociális 3. Nem megfelelő nevelésből adódóak - Egyoldalú intellektuális fejlesztés - visszaélés túlalkalmazkodás - Nem megfelelő keretek állítása
Az egyéni tanácsadás tapasztalatai 1. Alapelveink, melyek a tanácsadást meghatározzák, a következők: ebben az életkorban a család szerepe meghatározó mindig a gyerek egész személyiségét, és nem csak intellektusát vesszük figyelembe, fejlesztjük a problémát nem a tehetség maga, nem a többlet, hanem valaminek a hiánya (például érzelmi érettség, szociális készségek, megfelelő környezet) okozza nem létezik olyan szoros keret, amelyen belül nem lehet alternatívákat találni (Herskovits 2005, Raabe)
A fő problémák, amelyekkel a szülők jelentkeznek, a következők: Az iskoláskor előtt Az alaphelyzet általában az, hogy feltűnik: a gyerek intellektuális fejlődése gyorsabb, intenzívebb a megszokottnál, esetleg idősebb gyerekük/gyerekeik fejlődésénél. Ennek sokféle jele lehet: különösen jó emlékezet feltűnő logika ezres körben való számolás szokatlan intenzitású kérdezősködés korai spontán olvasás speciális érdeklődés KÉRDÉSEK Valóban tehetséges-e a gyerek külső, objektív szemmel nézve is? Mennyi az IQ-ja? Milyen területen tehetséges a gyerek? Kell-e már specializálni? Hogyan lehet fejleszteni, nem árt-e neki a fejlesztés? Megfelelő óvodát keres, vagy változtatni szeretne? 5-6 éves korában érett-e már az iskolára? A gyerek fejlődése egyenlőtlen, pszichomotoros/érzelmi/szociális fejlettsége messze elmarad az intellektuálistól? Nevelési problémák
A beiskolázás kora (Az összes probléma, a megfelelő iskolaválasztás igen nehéz kérdése alá rendelődik.) A szülők joggal érzik úgy, hogy igen nagy súlyú döntést kell hozniuk, ahol a rossz döntés nehezen korrigálható. A kérdést nehezíti, hogy nincs objektíve tökéletes megoldás. A döntés kialakításában mind-mind szempont a család konkrét helyzetén (lakóhely, anyagiak, segítő családtagok) kívül a sokszor csak nehezen kibontható értékrend, elvárások, a gyerek egyedi tulajdonságai, és hogy a szülő ezeket milyen módon fogadja el. Természetesen gyakori kérdés, hogy a még nem, vagy éppen csak hatéves gyerek menjen-e már iskolába, nincs-e valamilyen részterületen deficitje; érzelmi, szociális érettsége megfelel-e az intellektuális állapotnak.