AZ ESÉLYEK HÁZA -PÉCS BARANYA MEGYEI ESÉYLEGYENLŐSÉGI KOORDINÁCIÓS IRODA 2005. ELSŐ FÉLÉVI MUNKATERVE
A MEGYE BEMUTATÁSA Baranya megye területe 4487 km 2, lakosságszáma 402 700 fő, országos viszonylatban itt a legkisebb a népsűrűség, településeinek száma 302, melyből 1 megyei jogú város, 11 város, 49 nagyközség és 286 község. A megye településállománya nagyságrendileg rendkívül tagolt: o 63 település lakosságszáma 199 fő alatti, 141 településé pedig 499 főnél kevesebb volt. A törpe- és kisközségek együttesen (204) a megye településállományának 67,5%- át tették ki. Az igazi strukturális probléma az, hogy az 500 fő alatti településekben 55 ezer fő él, ami az összlakosság 13,3%-át jelenti. o Az 500-999 fő közötti településkategóriába tartozó 50 községben (a településállomány 16,6%-óban) 36 ezer ember élt, a megye összlakosságinak 8,7%-a. o Az ezer fő alatti települések teszik ki a megye településállományának 84,1%-át, s ezekben él az összlakosság 22-%-a. Az ezer fő alatti települések közigazgatási területéhez tartozik Baranya megye területének nagyobb része. o Az 1000-1999 közötti nagyságrendi kategória 28 települése mintegy 37 ezer ember lakóhelye. Mind a településállományból, mind pedig a teljes népességből 9% körüli értékkel részesednek Mindez tehát azt jelenti, hogy az ezer fő alatti településeken a lakosság mintegy 43-45%-a él, általában ezek a települések hátrányos helyzetű kistérségnek minősülnek. A megyében az aprófalvas településszerkezet is jellemző, ami kitekintve a régióra a Dél-Dunántúlon ebben a megyében a legmagasabb arányú (66,7%). Sok az infrastruktúra hiányos, falusias jellegű településszerkezetet mutató kisváros, és a közepes városok hiánya is jellemző. Baranya pókhálószerű infrastrukturális hálózatából következő közlekedési nehézségek miatt a kistelepülések népességmegtartó képessége igen gyenge, e mellé párosul még az elöregedő népesség problematikája is. 2
1. ábra A VÁTI kht. által készített térkép, a halvány színektől az erősig a népesség fogyását mutatja be (halvány erősen csökkenő, erős szín, növekvő térség) Baranya megye településsűrűsége országos szinten az egyik legmagasabb, 100 km 2 területre 6,7 település jut, az országos 3,3-as értékkel szemben. Pécs város statisztikailag lehatárolt agglomerációja 62 települést, a város lakosságával együtt 209 ezer főt ölel fel. A Baranya megyében lehatárolt kistérségek (komlói, mohácsi, pécsi, pécsváradi, sásdi, sellyei, siklósi, szigetvári) a központok eltérő fejlettsége következtében sajátos belső kapcsolatrendszert mutatnak. Pécs a Dunántúl legnépesebb városa és biztosítja a regionális centrum betöltéséhez szükséges feltételeket. Pécs de facto a Dél-Dunántúli régió központja. A megye központi helyeinek topográfiai elhelyezkedése és a közöttük kialakult kapcsolatok, közlekedési vonalak egy sajátos, Pécs-központú helyzetet mutatnak. A központi helyek meghatározó kapcsolati iránya Pécs felé mutat, az egymás közötti kapcsolatuk erőssége lényegesen elmarad a Péccsel kialakult és fenntartott kapcsolatokhoz képest. A 64/2004. (IV.15.) sz. Korm. rendelet a területfejlesztési kedvezményezett térségeinek jegyzéke 1.számú mellékletében Baranyában a Mohácsi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szigetvári, Pécsváradi, Szentlőrinci kistérségeket társadalmi és gazdasági szempontból elmaradottnak ítéli meg és a területfejlesztés szempontjából kedvezményezett térségek közé sorolja be. Ezenkívül a 3. ill. 5. sz. melléklete ugyanennek a rendeletnek, a megye 8 kistérsége közül 3
négyet a területfejlesztés szempontjából a leghátrányosabb helyzetű kistérségek közé sorol (Sásdi, Sellyei, Szigetvári, Szentlőrinci) illetve ezeken a kistérségeken kívül további 35 települést sorol be a leghátrányosabb helyzetűek közé. 2. ábra a VÁTI által készített Baranya megyei kistérségek, székhelyekkel Kistérség Települések száma Lakónépesség (fő) Ebből Városi népesség Települések átlagos népsűrűsége Népsűrűség (fő/km) Munkanélk. Ráta (%) aránya Komlói 19 41 762 65.0 2198 133 12.9 Mohácsi 43 51 655 44.3 1201 61 12.6 Pécsi 39 184 213 85.6 4723 323 6.0 Pécsváradi 19 13 004 31.3 684 50 7.4 Sásdi 27 15 248 23.0 565 40 19.1 Sellyei 35 14 541 21.3 415 31 28.6 Siklósi 53 38 404 43,1 725 58 15.5 Szentlőrinci 20 15 748 45.2 787 58 15.5 Szigetvári 46 27 685 40.8 602 41 22.3 Össz: 301 402 260 63.0 1336 91 11.5 3. ábra Baranyai kistérségek főbb jellemzői (KSH 2004) 4
A megye szociális helyzetének rövid áttekintése az Esélyek Háza célcsoportjait figyelembe véve: A megye makrogazdasági folyamatait tekintve jellemző a gazdasági aktivitás csökkenése. A régióban a vállalkozási aktivitás alacsony szintje kedvezőtlen gazdasági környezetre és szerkezetre utal. Alacsony a foglakoztatási szint és magas az inaktivitás. Az átlagos kereseti adatokat tekintve a fizikai illetve szellemi munkakörben foglalkoztatottak valamint a férfiak és nők vonatkozásában is az országos átlagértéktől való elmaradás a jellemző. Az állástalanok magasabb hányadát (az országos szinthez hasonlóan) a férfiak adják, nőtöbblet csak a Pécsi kistérségben tapasztalható. A legtöbb állástalan a megyében a sellyei, szigetvári és sásdi kistérségben található. Mindegyik terület a már említett aprófalvas település szerkezettel bír és rossz minőségű úthálózattal, közlekedési feltételekkel rendelkezik. A regisztrált munkanélküliek jelentős hányada alacsonyan kvalifikált munkaerőt jelent. A regisztrálatlan munkanélküliek legfeljebb 47%-ának van meg az általános iskolai végzettsége. A Dél-Dunántúlon a gazdaságilag aktívnak minősülő népesség körében az egyik leggyakoribb a szegénység, mélyszegénység előfordulása. (Csak az Észak-alföldön és Észak- Magyarországon magasabb) A megyében a szegénység a különböző társadalmi-gazdasági valószínűsíthető faktorokon (pl.: isk. végzettség, háztartásszerkezet, munkanélküliségi ráta, stb.) keresztül meghatározva főleg a Szigetvári, Sásdi, Pécsváradi, Siklósi, Sellyei kistérségben jellemző. Ennek tekintetében a legtöbb segélytípusban részesítettek aránya is meghaladja az országos átlag szintet ezekben a kistérségekben. A nyugdíjasok népességen belüli aránya 33.33% (a régióban található megyék között a legmagasabb), az országos átlaghoz képest a nyugdíjjövedelem aránya igen alacsony, mivel az átlagos jövedelem nagysága is az országos átlag alatt van illetve volt. Ez a probléma a magas munkanélküliséggel párosulva megyénkben csak fokozódni fog az elkövetkező évtizedben. 5
A kiegészítő családi pótlék folyósításainak (ma gyermekvédelmi támogatás), adatait figyelembe véve a legtöbb szociálisan hátrányos helyzetű családban élő gyermek a Sásdi, Sellyei, Szentlőrinci, Szigetvári kistérségben él. Ezekben a kistérségekben a legmagasabb egyébként a gyermekkorú lakosság teljes népességhez viszonyított aránya is (17,2-20,1 % között szóródik) Szintén a családi pótlék kimutatásai alapján az egyedülálló szülők aránya több mint háromszorosa az országos átlagnak, ugyancsak ezen kimutatás alapján a 3 vagy többgyermekes családok regionális átlagát a Sellyei és Szentlőrinci kistérség adatai jóval meghaladják. A Dél-Dunántúlon a legutóbbi népszámlálás adatai alapján 60.889 fő fogyatékos személy élt. A fogyatékkal élők iskolai végzettsége jelentősen elmarad a fogyatékkal nem bíró népességtől. Ez a tény nagymértékben befolyásolja a munkavállalási lehetőségeiket. A fogyatékkal élő személyek magasabb arányban élnek községekben, mint a városokban, így a társadalmi hátrányaikat tovább súlyosbítják a területi egyenlőtlenségekből adódó nehézségek. A megváltozott munkaképességűek aránya ebben a régióban, Baranyában a legmagasabb (részben a rendszerváltás előtti jelentős egészségkárosító hatású bányászati tevékenység hatására), munkaerő-piaci pozíciójuk lényegesen kedvezőtlenebb az egészséges munkavállalókénál. A régióban Somogy és Baranya megyében a legmagasabb a romák száma. A roma lakosság aránya a megye népességéhez viszonyítva nem jelentős ugyan de egyes községekben a lakossághoz viszonyítva arányuk igen jelentős is lehet. Ezeken a településeken a roma népesség számának növekedésével számos kistelepülés lakosságcseréje indult meg ill. zajlik. Elmondható, hogy a megye roma népessége döntően elszigetelt aprófalvakban él. A romák másik nagy hányada a városok elmaradott lepusztult un. slummösödött részein lakik (pl.: Pécs külváros részei). Lakásviszonyaik kedvezőtlenek, alacsony iskolázottság, sokszor területi elszigeteltség, szakképzetlenség és alacsony jövedelmi szint a jellemző. A romák beilleszkedését elősegítendő a régióban számos roma pedagógiai, oktatási nevelési és foglakoztatási program indul, indult be melyek sok szempontból egyedülállóak az országban. 6
II. A BARANYA MEGYEI ESÉLYEGYENLŐSÉGI KOORDINÁCIÓS IRODA A pécsi székhelyű Esélyek Háza 2005. január1-től szervezetileg a Baranya Megyei Önkormányzathoz tartozik. Előtte a Ház, Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Esztergár Lajos Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálatába tagozódott be. Az iroda Pécs szívében, jól megközelíthető helyen került kialakításra (Pécs, Rákóczi út 55.). Kettőszáz méteres körzetében található öt buszmegálló segítségével jól megközelíthető a város minden részéről. Az iroda akadálymentesített, elérhető a mozgáskorlátozottak számára is. Két ügyintézésre, illetve egy tárgyalónak alkalmas szobából, váróból, illetve a kiszolgáló helyiségekből áll. A pécsi Esélyek Házának három fő főállású munkatársa van: egy fő szociálpolitikus, és egy fő jogász, vezetője pedig szociális munkás végzettségű. A pécsi Esélyek Háza 2004-es munkája során elsődleges szerepet szánt a civil szervezetek koordinálásának, és a társadalmi kommunikáció erősítésének. Hangsúlyt helyezett az egyes civil szervezetek, illetve az egyes szakmák közötti párbeszéd és együttműködés megvalósítására, melyet szakmai kerekasztal beszélgetésekkel és egyeztető fórumok rendszeres összehívásával segített. A célcsoportok tekintetében munkáját egy speciális nézőponton -a hátrányos helyzetű kistérségek tükrén keresztül -végezte, azzal a kifejezett szándékkal, hogy hatékonyabban valósítsa meg azt a kormányzat részéről kitűzött közpolitikai szándékot, mely a diszkriminációt elszenvedett, vagy az azzal fenyegetett társadalmi rétegek közvetlen és közvetett támogatását tűzi ki célul. A célok megvalósítása érdekében megnyitása óta egyre növekvő számú civil szervezettel vette fel a kapcsolatot, és -amennyiben a kitűzött cél megkívánta - tartalmas és hatékony munkakapcsolat létesült a feladat megvalósításában érintett szervezetek és az Esélyek Háza között. A 2004. május 12-i megnyitás óta eddig összesen 51 civil szervezettel és 22 intézménnyel állami szférából vettük fel a kapcsolatot. 6 pályázatban szerepeltünk partnerként, 27 szakmai programon vettünk részt, melyek között a szociális munkások etikai kódexének frissítése, sérült művészek kiállításának szervezése, a fogyatékkal élők 7
intézményes ellátásának lehetőségeinek átalakítása Baranya megyében, illetve a Dél- Dunántúli Régió Szociális Helyzetelemzése társadalmi vitája egyaránt szerepelt. Az érdekképviselet az a terület, ahol első konkrét sikereinket könyvelhettük el, néhány jellemző példa ezekből: mozgássérültek keresték meg irodánkat és panasszal éltek az egyik pécsi postahivatal vezetője ellen (akadálymentesítés hiánya, lekezelő bánásmód). Az ügyben csak közbenjárásunkra tett lépéseket a Posta, akkor azonban teljesítette a mozgássérültek kéréseit. megkeresett minket egy kis faluban élő mozgássérült fiú, akinek iskolába járáshoz volt szüksége segítésre, úgy tűnik sikerült segíteni a SINOSZ helyi vezetői kérték, hogy a Pécsi Nemzeti Színház egyes előadásai legyenek jelnyelv- tolmácsolással kiegészítve, felvettük a kapcsolatot a színház igazgatójával és megtörtént az egyeztetés. Ilyen és ehhez hasonló ügyekben egyre gyakrabban kérték a segítségünket. Társadalmi kommunikáció erősítésében a legfőbb eszközünk a rendszeresen megrendezésre kerülő kávéházi kerekasztal beszélgetések voltak. Eddig a prostitúcióról, a családon belüli erőszakról, nov.16.-án a tolerancia világnapján pedig a toleranciáról volt szó. Célunk az volt, hogy programjaink révén szélesebb rétegekhez jussanak el általunk fontosnak tartott értékeket, üzeneteket. A legösszetettebb és legnehezebb feladat a koordináció. Ennek kapcsán vázoltuk elképzelésünket egy kistérségi esélyegyenlőségi fórumról, majd tapasztaltuk, hogy elképzeléseink a többcélú kistérségi társulások és kistérségi tanácsok munkáját is nagyban segítenék. Így tevékenységünket a megyében működő kistérségi megbízottakkal és e kistérségi menedzserek együttműködésben végeztük, azzal a kifejezett szándékkal, hogy a minden egyes kistérségben érvényesüljenek az esélyegyenlőség elvei. Ennek megvalósításában a falugondnoki hálózattal és a teleházakkal is szoros kapcsolatot építettünk ki. Az általunk létrehozott kistérségi hálózatot a már meglévő kistérségi struktúrára építettük. Azzal a kifejezett szándékkal, hogy az információk és források eljussanak a rászorulókhoz. Elképzelésünk egy olyan információs rendszer kiépítése volt, ami magában foglalja a teleházakat, falugondnokokat, kistérségi menedzsereket, önkormányzatokat, civileket és a 8
munkaadókat az adott térségben. Baranyában 11 kistérségi társulás, 44 teleház, 106 falugondnok, 302 önkormányzat és 260 civil szervezet van. Úgy gondoltuk, hogy megfelelő koordináció esetén olyan partnerségeket lehet kialakítani, amik ezt a potenciált sokkal hatékonyabbá teszik. Célunk tehát az volt, hogy: a térségben működő szervezetek, intézmények, szektorok közötti párbeszéd elősegítsük, hiteles információk szerezhessünk a térség helyzetéről, szükségleteiről, igényeiről és forrásairól, a problémák megoldásában illetékes segítő szervezetekről és a forrásokról (elsősorban pályázatokról) gyors, naprakész információ nyújtása, amennyiben helyi szinten a felmerülő igények és szükségletek nem kezelhetők, azokat gyorsan és közvetlenül továbbítani lehessen a magasabb szintű döntéshozatali szervek felé, az esélyegyenlőségi törvény szellemének megfelelő gyakorlat meghonosodjon kistérségi szinten. Az eddigi partneri kapcsolatok, illetve a felmerülő egyéni esetek alapján megállapítottuk, hogy a megyei szereplők feladatunkat a térség kiemelten a megye négy leghátrányosabb helyzetű kistérsége (Sásdi, Sellyei, Szigetvári, Szentlőrinci) és további 35 hátrányos helyzetű települést- foglakoztatási problémáinak megoldásában és területfejlesztés folyamatának elősegítésében, valamint a fogyatékosok helyzetének javításában látják. Eddigi tapasztalataink szerint a megyében dolgozó civil és állami szakmai szervezetek egymás közötti kommunikációjának javítására, közös céljaik felismerésére és megfogalmazására volt a legnagyobb szükség. Bár a pécsi Esélyek Háza az egyéni esetek kezelését másodlagosnak tekintette, eddig 77-en kerestek meg minket. Ennek jelentős részében munkaügyi és fogyatékosügyi problémákkal foglalkoztunk. Számos esetben kerestek meg minket a hátrányos helyzetű főként pécsi polgárok szociális jellegű lakhatási problémával, mely a szociális bérlakások tekintetében vetette fel, hogy az esélyegyenlőségi szempontok határozottabb érvényesülésére van szükség. 9
Működésünk folyamán a következő programjaink voltak: o Nyitott kerekasztal beszélgetéseink célja egyfajta társadalmi vita és szakmai fórum kezdeményezése volt. 2004. július 10-én A Prostitúció Magyarországon címmel, szeptember 29-én pedig a családon belüli erőszak témájában szerveztük meg rendezvényünket, november 16-án pedig a- Tolerancia világnapja alkalmából-tolerancia, illetve a diszkrimináció volt a témánk a szakma neves előadóinak, illetve neves művészek részvételével. o Augusztus 28-án Idősek Vakációja címmel megrendezett programunkon célcsoportunk az idősebb korosztály volt. A rendezvény célja a szórakoztatáson kívül elsősorban az információátadás, a felvilágosítás és az volt, hogy idős emberek számára lehetőséget teremtsünk a találkozásra, közösségi élmények szerzésére. o 2004. szeptember 17 és 30. között került megrendezésre az Esélyek Háza és a Cigány Kulturális és Közművelődési Egyesülettel közös szervezésében a Holokauszt kiállítás a Rácz Aladár Közösségi Házban Karl Stojka, roma festőművész és Lukács Ágnes, holokauszt túlélő képeiből. o 2004. szeptember 21-én a Malomvölgyi Szociális Otthonban a fogyatékossággal élők, és a velük foglalkozó szervezetek találkozójára került sor, mely az időszerű kérdések megbeszélése és a tapasztalatcsere volt o 2004. október 28-án Civil és önkormányzati szervek számára tájékoztatót szerveztünk a betegjogi, gyermekjogi, ellátottjogi képviseletről. o 2004. november 5-én került sor az EH, a megye mozgássérültekkel foglalkozó szervezetei és a REHAB RT képviselője közötti egyeztetésre, annak érdekében, hogy a rehabilitációs és orvosi eszközöket gyártó és forgalmazó részvénytársaságnak itt, a régióban is legyen egy javításokkal foglalkozó egysége. 10
o 2004. november 20-án került sor a Hindu Magyar Kulturális Alapítvány és az Esélyek Háza közös szervezésében megrendezésében a III. Regionális Egészségnapra, melynek témája a lelki egészségvédelem, és a női esélyegyenlőség volt. o November 12-én mozgás, látás és hallás sérült fiatalok számára önsegítő klub került megrendezésre, mely rendszeres tapasztalatcserére, ismerkedésre és a hasonló problémák együttes leküzdésére szerveződik, a fiatalok aktivitására alapoz, önsegítő jelleggel. o Folyamatos jelleggel kerül sor a már említett kistérségi szinten megvalósítandó esélyegyenlőségi fórumokra. Az első ilyen jellegű rendezvény 2004. december 2-án, Sásdon került megrendezésre. Az állami, önkormányzati, kisebbségi önkormányzati és civil szervezetek részvételével zajló beszélgetésen a kistérség főbb problémáinak megvilágítására, és azok megoldására helyeződött a hangsúly. A hatékonyabb fellépés érdekében a Dél- Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht.-val és a Civil Szolgáltató Központtal valósítottuk meg a rendezvényt. 11
A 2005. ELSŐ FÉLÉVI MUNKATERV Az EH célcsoport meghatározásában nem történt változás a 2004-es évhez képest. A szolgáltatás elsődleges célcsoportja a hátrányos megkülönböztetést vagy diszkriminációt elszenvedett, vagy azzal fenyegetett-nők, fogyatékossággal élők, romák, gyermekek, idősek, hátrányos helyzetű térségek lakosai. A szolgáltatás másodlagos célcsoportja az elsődleges célcsoportok érdekvédelmét vállaló, vagy részükre szolgáltatást nyújtó szervezetek. Célcsoportjaink elérésének legfőbb eszköze továbbra is a kistérségi esélyegyenlőségi fórum, aminek szervezése és koordinálása munkánk gerincét alkotja. Állandó partnereink, a Dél- Dunántúli Regionális Forrás Központ és a Civil Szolgáltatók Közössége mellett eddig a Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálattal, a területileg illetékes Munkaügyi Központtal és a Pécsi Munkaerőfejlesztő és Képző Központtal működtünk együtt. Terveink szerint ez a kör bővülni fog az adott kistérségben felmerülő igények szerint, de előreláthatóan a Roma Antidiszkriminációs Ügyfélszolgálati Hálózattal és a Nép ügyvédjével biztosan. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a megyei hatáskörrel működő segítő szervezetek és szolgáltatásaik ne csak a megyeszékhelyen legyenek elérhetőek, hanem a kistérségi fórum keretein belül közelebb vigyük az emberekhez, és ismerté tegyük azokat, hiszen Baranya lakosságának 43-45 százaléka 1000 fő alatti lélekszámú településen él, ahova tapasztalataink szerint gyakran a segítő intézmények, szolgáltatások létének híre sem jut el. Egy sikeres kistérségi fórum nyilván további igényeket, szükségleteket és megoldási javaslatokat hoz felszínre melyek koordinálása és életben tartása szintén az EH feladata. Hosszabb távú célunk a fórumokkal, az információ elérhetőségének, a partnerség gyakorlatának és a problémák komplex szemléletének meghonosítása révén javítani az ellátórendszer hatékonyságát, és ezáltal növelni az esélyegyenlőséget. A program 2004 végén Sásdon indult és 2005. januártól júniusig a hátralévő nyolc kistérségben folytatódik 2-3 hetes időközönként. A kistérségi fórumokon szerzett információkat, -kiegészítve azokat a Baranya Megyei Önkormányzattól kapottakkal- egy megyei esélyegyenlőségi térkép elkészítéséhez is fel akarjuk felhasználni. 12
Egyeztettünk a somogyi és tolnai EH kal és megállapodtunk egy közös szempontrendszer kidolgozásában ami egy régiós esélyegyenlőségi térkép elkészítését teszi lehetővé. A kistérségek problémáinak és megoldásainak megismerése módot ad egy másik célunk teljesítésére is: 2005.-ben prioritást élvez a megyében található, az esélyegyenlőség szempontjából követendő ún. jó gyakorlatok felkutatása és népszerűsítése. Már most több olyan kezdeményezésről tudunk, amelyek minimális anyagi támogatással, vagy anélkül működve, értékeket közvetítenek és a társadalmi szolidaritást erősítik. Ezeknek a példaértékű programoknak nagyobb nyilvánosságot és nagyobb elismertséget szeretnénk teremteni. 2005 január 1.-től az EH a Baranya Megyei Önkormányzat keretein belül működik ezáltal szorosabb együttműködésre nyílik lehetőség a megyei szervekkel. Az EH jelentősebb, koordináló szerepet vállal a BMÖ által kezdeményezett Megyei Esélyegyenlőségi Tanács munkájában és a megyei Idősügyi Tanácsban. A Megyei Esélyegyenlőségi Tanács tagjai, szintén támaszkodhatnak a kistérségi fórumokon elhangzottakra. Elsőkézből kapnak hiteles információkat és közvetlenül érhetők el az érintettek a Tanács válaszaival. Januárban kerül sor a Pécsett működő Támogató Szolgálatok közötti egyeztetés megszervezésre. A városban hétköznap négy szervezet végez ilyen jellegű szolgáltatást, szombat- vasárnap azonban egy sem. A szolgáltatók az előzetes felmérések alapján elképzelhetőnek tartanak egyfajta ügyeleti rendszert, amellyel megoldható lenne a hétvégi működés, és jelentős segítséget nyújtana a Pécsi kistérség sérült emberinek. Szintén a fogyatékkal élőkhöz kötődik egy nagyon gyakorlatias célkitűzésünk. Többször kaptunk már jelzést, hogy a Dél-Dunántúli régióban a mozgássérültek által használt gyógyászati segédeszközök javítása nem megoldott, a legközelebbi szerelőműhely Pécstől 200 km-re van Keszthelyen. Irodánk még 2004-ben kezdeményezte egy országos rehabilitációs és orvostechnikai eszközöket gyártó, forgalmazó és javító cégnél,- amely több, jelentős, a megyében mozgássérültekkel foglalkozó szervezettel, intézménnyel már évek óta kapcsolatban áll- hogy telepítsen javítóműhelyt lehetőség szerint Baranyába, Pécsre, de legalább a régió egy közelebbi városába. Ez a kezdeményezés 2005 elején realizálódik, és az első negyedévben tervezzük a műhely átadását. 13
Irodánk több nyertes pályázat megvalósításában vesz részt 2005-ben. A Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatal Központi Hallgatói Szolgáltató Iroda(KÖSZI) által benyújtott A nők és férfiak esélyegyenlőségével kapcsolatos diákrendezvények felsőoktatási intézményekben című pályázat keretén belül egy rendezvénysorozat megszervezésében, szakmai koordinálásában veszünk részt. A UWYTA KHT. EQUAL pályázatában fejlesztési partnerként, a munkahelyeken esélyegyenlőségi szempontokat vizsgáló és értékelő projekt, ún. Színes Munkahely kidolgozójaként és megvalósítójaként működünk közre. A Baranya Megyei Önkormányzat Kastélypark Módszertani Otthona HEFOP/2004/2.2 A társadalmi befogadás elősegítése c. pályázatában, a részt vevő szociális intézmények vezetői találkozóinak biztosítjuk a helyszínt és a szakmai koordinációt. Konkrét ügyek, kliensek esetén munkakapcsolatot tarunk fenn az alábbi intézményekkel: Baranya Megye Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálatai, Gandhi Közalapítvány, Értelmi Fogyatékosok Egyesített Szociális Intézménye, Etnikai Fórum Pécsi Szervezete, INDIT Közalapítvány, Integrált Szociális Intézmény Mozgássérültek Otthona, Kistérségi Területfejlesztő Társulások (9 db), Kerek Világ Alapítvány, KHETANIPE - A Romák Összefogásáért Egyesület, Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezet, Mozgáskorlátozottak Baranya Megyei Egyesülete, Mozgásfogyatékosok Nappali Intézete, Pécs Pécsi Regionális Munkaerőfejlesztő és Képzési Központ, Siketek és Nagyothallók Országos Szövetsége Baranya Megyei Szervezet, UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht., Baranya Megyei Munkaügyi Központ 14
Kiemelt fontosságú ügyekben partnereink, illetve programjaink aktív résztvevői voltak 2004- ben: Baranya Megyei Kastélypark Módszertani Intézet, Baranya Megyei Falugondnokok Egyesülete, Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnmegelőzési Osztály, Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság Áldozatvédelmi Iroda, Cigány Kulturális És Közművelődési Egyesület, DADA 2000 Ifjúságvédelmi, Drogmegelőzési Alapítvány, Magyar-Hindu Kulturális Alapítvány, Nyugdíjasok Baranya Megyei Képviselete, Nyugdíjasok Egyesülete Pécs, Baranya Megyei Pedagógiai Szakszolgálat, Cigány Szociális és Művelődési Módszertani Bázis, Magyar Teleház Szövetség Alapítvány, MIOK Alapítvány Grundsuli, PTE-BTK Szociológiai és Szociális Tanulmányok Intézete, Rehab - Dél Kft, MTRFH - kistérségi menedzserek Leendő illetve konkrét pályázati partnereink: A PTE - KÖSZI iroda és a PTE-BTK Szociológiai és Szociális Tanulmányok Intézete Szociálpolitikai Tanszékének, - a Nők és férfiak esélyegyenlőségével kapcsolatos diákrendezvények felsőoktatási intézményekben (kiíró EKH) c. pályázat kapcsán együttműködési megállapodást kötöttünk. A KHETANIPE - A Romák Összefogásáért Egyesülettel -Az Esélyegyenlőségi Kormányhivatal Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Igazgatóságának a 2004. évi pályázati felhívása A nők esélyegyenlőségét elősegítő szakmai programok 2004, kapcsán együttműködési megállapodást kötöttünk. 15
A Baranya Megyei Kastélypark Módszertani Intézet, - HEFOP/2004/2. 2. A társadalmi befogadás a szociális területen dolgozó szakemberek képzésével kapcsolatos pályázatában együttműködési megállapodást kötöttünk. A UWYTA Rehabilitációs és Foglalkoztatási Kht., EQUAL- A megváltozott munkaképességű személyek pozitív munkaerőpiaci mobilitásának előmozdítása érdekében kiírt pályázatban fejlesztési partnerként veszünk részt. A NANE egyesület és a Babocsai Roma Nők Egyesült Szervezet (Baronesz) Csak okosan! Szexuális egészségvédelem a roma fiataloknak c. pályázatában együttműködő partnerként vettünk részt. Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Felnőttképzési és Emberi erőforrás Fejlesztési Intézet (FEEFI) - Képzési programok az uniós forrásokhoz való hozzáférésre a roma származású nők esélyeinek növelése céljából, a Dunántúlon elnevezésű pályázatában együttműködési megállapodást írtunk alá. A PTE-BTK Szociológiai és Szociális Tanulmányok Intézete Szociálismunka Tanszékkel és a Kanga Egyesülettel folyamatban van pályázatok kapcsán a partnerségi viszony kialakítása. A 2005-ös munkaterv megvalósításában legfőbb partnereink: Kistérségi Területfejlesztő Társulásokkal és a Kistérségi megbízottakkal együttműködési megállapodást fogunk aláírni 2005 januárjában illetve februárjában. Ezen megállapodás a kistérségi ügyek helyben való hatékony megoldását, illetve ha ez az út nem járható akkor közreműködésünkkel megyei, illetve régiós szintre emelését segíti elő. Az együttműködés eddig is megvolt köztünk, igaz nem hivatalos formai keretek közt. Civil Közösségek Háza és a Dél Dunántúli Regionális Forrásközpont Szolgáltató Kht vel. 2005 januárjában együttműködési megállapodást írunk alá. Ennek célja egyrészt a Baranya 16
megyei szociális, egészségügyi, foglakoztatási és területfejlesztési céllal létrejött civil szervezetek támogatása és segítése (különös tekintettel az esélyegyenlőség biztosítására) másrészt a civil állami-önkormányzati forprofit szféra együttműködésének elősegítése, illetve a szocioökonómiai szempontból hátrányos helyzetű egyének és családok segítése, reintegrációja a helyi közösségekbe. Sajtókapcsolataink A pécsi Esélyek Háza működése során folyamatosan tartja a kapcsolatos az írott és az elektronikus sajtó, a helyi televízió és rádió képviselőivel. A megnyitásról számos sajtóhír jelent meg (Pécs TV, Pécsi Hírek, Baranyanet Online, stb.), illetve a megnyitó után sajtótájékoztatóra került sor. Az iroda megjelentette sajtóanyagát a Baranya Megyei Önkormányzat honlapján is. Nemes Péter irodavezetővel a Remény Rádióban, a Humán Forrásokban, illetve a SAnsz-ban több interjú is készült Rendezvényeinkről a sajtó képviselői folyamatosan tájékoztatva lettek, és arra meghívást kaptak. Programjainkról informáltuk a Pécsi Hírek, a Dunántúli Napló, Remény Rádió, Pécs Tv, az Univ Pécs és a Pécsi Hét szerkesztőségét, továbbá a Pécsi Tudományegyetemen is el lettek helyezve plakátjaink, valamint az érintett tanszékek is értesítve lettek. Vendégeinkkel a minden rendezvény után interjút készítettek a sajtó képviselői. A Dunántúli Napló újságírójával, folyamatos kapcsolatban vagyunk, aki rendszeresen jelentet meg rólunk cikkeket. Rendezvényeinkről a sajtóanyagokat továbbítjuk Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata sajtóreferensének, Pánics Györgynek, aki megegyezésünk alapján továbbítja azt a regionális média részére. 2005. január végén megbeszélésre kerül sor a sajtó munkatársaival a munkatervben szereplő feladatok megfelelő kommunikálása érdekében. 17
Főbb sajtó partnereink. Baranyanet Online (www.baranyanet.hu) Dunántúli Napló, MR Pécsi Körzeti Stúdió, MTV Pécsi Körzeti Stúdió, Pécs Tv, Pécsi Hét, Pécsi Hírek. Pécsi Napilap. Pécs internetes újságja (www.pecsinapilap.hu) Remény Rádió, Univ Pécs, Humán források Pécs, 2005. január 17. 18