KATONAI JOG- ÉS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KÖSZÖNTJÜK AZ ÜGYÉSZI SZERVEZETET MEGALAKULÁSÁNAK 25. ÉVFORDULÓJÁN 1978 II A KATONAI IGAZSÁGÜGYI SZERVEK BELSŐ KIADVÁNYA IX. ÉVF. 1. SZÁM
ÊS KATONAI JOG- IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS 1 97 8
Szerkeszti a Szerkesztő Bizottság. A bizottság tagjai: Dr. Szalma László r. ezredes (elnök), Almásiné Dr. Törőcsik Anna alezredes, Dr. Bácsi Imre hb. ezredes, Dr. Korda György hb. alezredes, Dr. Németh Tibor alezredes, Dr. Odler János hb. alezredes, Dr. Pálfi Zoltán alezredes (titkár), Dr. Takács László ezredes Szerkesztőség: Budapest V., Apáczai Csere János u. 10. Telefon: 185 668. Felelős kiadó: Dr. Pálfi Zoltán alezredes. Készült: 550'példányban a ZMKA házinyomdájában. Felelős nyomdavezető: Kardos István.
TARTALOMJEG Y Z É K Dr. Bíró György vezérőrnagy, Legfőbb Ügyész helyettes, katonai főügyész: 25 éves a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete 5 A. Górnij igazságügyi vezérezredes, a Szovjetunió Fegyveres Erőinek katonai főügyésze: Fegyverbarátságban 10 J. P. Zsuk igazságügyi ezredes, a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok katonai ügyésze:. Üdvözöljük a Magyar Népköztársaság katonai ügyészsége munkatársait a szocialista típusú ügyészi szervezet 25. évfordulóján. -'-. 16 Dr. Mátyás Miklós hb, vezérőrnagy, a Legfelsőbb Bíróság Elnökhelyettese, a Katonai Kollégium elnöke: 25 éve együtt a dolgozó nép szolgálatában 19 Dr. Gáspár Gyula hb. ezredes, az Igazságügyminisztérium Katonai Főosztályának vezetője: Jubileumi köszöntő 24 Molnár Endre, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára: Az ügyészi szervezet köszöntése 26 Stock János vezérőrnagy, seregtest-parancsnok: Közös feladatunk a törvényesség védelme 27 Dr. Vincze Lukács r. vezérőrnagy, budapesti rendőrfőkapitány A jubileumi megemlékezéshez. - 32 Dr. Solymosi Zoltán alezredes, az MSZMP Katonai Igazságügyi Szervek PB titkára: Pártszervezeteink a szakmai munka segítői 34 Dr. Víg István ezredes, a Katonai Főügyészség katonai főosztályának vezetője: A munkáshatalom védelmében 41 Dr. Kámán József ezredes, a Budapesti Katonai Ügyészség vezetője: A katonai ügyész a büntető eljárásban 55 Dr. Pálfi Zoltán alezredes, katonai főügyészségi ügyész: A katonai ügyészi általános felügyeletről 73 Dr. Takács László ezredes, a Katonai Főügyészség Katonai Főosztályvezető-helyettese: A katonai ügyészek és a parancsnokok együttműködése y - --- 89 Almásiné, dr. Törőcsik Anna alezredes, katonai főügyészségi ügyész: A katonai ügyészi állományról : 100 Dr. Gyaraki Gábor alezredes, a Győri Katonai Ügyészség vezetője: A vietnami küldetésről y r 111 Dr. Csordás János alezredes, katonai főügyészségi ügyész: Ahogyan elkezdődött... (riport) 126
COÄEPJß AHME 3aMecTHTeÁi> renepaabhoro npokypopa raabhws bochhmh nponypop reh. Maüop flokt. ^cpflb Biipo: '25 AeT npokypopckós oprahh3aijhh BeHrepcKoft ^Hapo^HOH pecnyöahkh 5 r*aabhbih BoéHHbiH nponypop BC CCCP reh. iioakobhhk A. Tophhh: ^5pya$6a 6paTeB no, opyhsmo.- 1 0 BoeiiHbiH nponypop cobctckhx bohck BpenienHO HaxoAfliíiHxca na TepuTopun BHP IIOAKOBHHK locthghh O. ffiyk: OoaApaBASeM COTpyflHHKOB BOCHHblX npokypatyp BHP c 25-oñ roflobujhhoñ oprahh3aj HH npokypatypw coyna- AHCTHMCCKorO THIla - - 16 SaMCCTHTCAb,, npeflceaateaji BepxoBHoro CyAa, npeflceaatexb Boeimoft Koa- AerHH reh. Mañop octhi^hh aokt, Mhkaoiu MaTbaiu: 25 act bmçctc b BoopywsëHHoH cayjkôe TpyAflujeroc«HapoAa 19 HalaAbHHK BoeHHoro TAaBHOrO OTfleAa MüHHCTCpCTBa ÍOcTHgHH noakobhhk OCTHUHH aokt. /liiwaa rainnap: loóhaeñuoe H03ÁpaBAeime 24 CeicpeTapb ByflaneuircKoro KöMHTeta BCPÜ SHflpc Mo.inap: rio3apabaehhe npokypopckoß opranh3aijhh - : 26 KoMan/iyroujHH apmheñ reh. Maftop Hanoni IIItok: 3aujHTa 3aKoHiiocTn nam a o6ij aíi sabana 27. HanaAbiiHK ropoflckoíi mhahhhh ByAaneuiTa reu. mañop mhahijhh aokt. AyKai BHIIIIC: K KJÔHAeHHoMy o3homenobanmo 32 CcKpeTapb KöMHTeTá BCPFI b BoeitHo-KDpHAH'iecKHx Opranax noanoakóbhuk AOKT. 3oATaiI IIIoAbMOmu: rlapthhhbie OprailH3aUHM riomoiijhmkh npo- KypopCKoß paöotbl _ 34 HanaAbHHK Boeimoro TAaBnoro otacaa TAaBHofi Bochhoh ripokypatypw noa- KOBHJiK aokt. HniTBan Biir: B 3aujHTe BAacTH paôownx - 41 Ha i iaabhhk ByflaneuiTCKoS BoeHHoß npokypatypw iioakobhhk aokt. Hovtiecj! Hainau: BoennwS nponypop b yroaobhom npoijecce 5'J ripokypop TAaBHoH BoeiiHoft ripokypatypbi noanoakobhhk aokt. 3oATaH IIaA( )n: O BoenHû-npoKypopcKOM o6iu,em HaA30pe 73 3aMecTHTeAb naiaauhka BoeHHoro TAaBHoro otaeaa TAaBiioH Boeinioß npo- KypaTypw noakobhhk AOKT. AaCAO Tai<a*i: B3aHMOAeficTBHHe BoeHHblX npo- KypOpOB H KOMaHAHpOB 89 ripokypop TAaBiioH BoeHHoö npokypatypw makobiihk AOKT. AAManniHC Auna TepÖHHK: O ah'ihom coctabe BoeHHoä npokypatypw 100 HanaAbHHK /(bepckoh Boennoñ npokypatypbi noanoakobhhk aokt. Taöop /(l>apakn: O BbCTHaMCKÖH MHÇÇHH _ 111 npoicypop TAaBHoS Boennoñ npokypatypw noanoakobhhk aokt. Ahoui Mopaaui: Kan mm HanaAH... PenopT c orctabhwm noanoakobhhkom aokt. ÍIhOIU $apbaul, OTCTaBHBIM noakobhhkom AOKT. 3oATaH KoBa'J, ÔblBUIHM 1 nomoiijhhkom TAaBHoro Boeimoro npokypopa aokt. HuiTBaH Kosai h otctabhmm noanoakobhhkom aokt. LUanAop XaityuiKa 126
25 éves a Magyar Népköztársaság ügyészi szervezete Irta: Dr. Bíró György vezérőrnagy, legfőbb ügyész helyettes katonai főügyész 1953. július 30-án kihirdetésre került a 13. számú tvr. a Magyar Népköztársaság ügyészségéről. Az aktus egy négyéves mulasztást pótolt, ugyanis az 1949 - ben elfogadott Alkotmány a VII. fejezetében már rendelkezett az ügyészség intézményesítéséről, de felállítására csak 1953-ban került sor. Az idézett rendelkezés lehetővé tette, hogy az addigi vádképviseletet ellátó helyett új típusú ügyészség szolgálja hazánk törvényességi érdekeit, hozzájáruljon a törvényesség egységességéhez, a bűnüldözés intenzitásának és minőségének javításához, propagálja a törvények betartásának fontosságát, járuljon hozzá a törvényesség mindkét oldalának biztosításához. A feladat tehát adva volt és nem is kicsiny. Hozzáláttak az ügyészség megszervezésével járó rengeteg tennivaló elvégzéséhez, a munka személyi és,anyagi feltételeinek megteremtéséhez. A személyi állományt részben az Ügyészi - Birói Akadémiát végzett munkás - és paraszt származású végzett hallgatókból választották, akiknek egy része többszörös élmunkásként, az ügy iránti lelkesedéstől indittatva adta fejét a "nadrágos" feladat végzéséhez szükséges ismeretek elsajátítására. Forradalmi idők voltak ezek és forradalmárokat szültek. Néhányuknak könnyebb volt a bányászcsákány, mint a töltőtoll, jobban ismert a frontfejtés, a vasgyár lármája, a törek bőrgyulladást okozó szúrása, mint az íróasztal, a hivatali levegő. Kihullott közülük az évek során sok és mégis, akit illet annak sok hála azokért az időkért, amelyet az új intézmény szolgálatában eltöltöttek. Köszönet azért, hogy segítettek a szocialista típusú ügyészség megszervezésében, az újszerű munka kialakításában. ', A másik kategória, amely az új ügyészi állományt alkotta, a meglévő jogászok közötti nem kisszámú haladó gondolkodású, az új társadalmi rendszert' választók közül került ki és tanulta, formálta, végezte az új jellegű munkát.. Ezek a jogászok még nem tanulhatták meg az egyetem padjaiban ezt az ügyészi munkát, a törvényesség biztosítása érdekében elvárt sokirányú tennivalót, a munka módszereit és stílusát. Más munkatársaik-
kai együtt sok eredménytelen kísérlet után oldották meg feladataikat és vált mind szakszerűbbé és eredményesebbé fáradozásuk. Jöttek a fiatalok is a mi felszabadült hazánk egyetemein végzett jogászok közül is ügyésznek és sokan lettek hűséges szolgái a nép ügyének, harcosai az új ügyészség felállítására intézkedő tvr - ben foglalt követelmények megvalósításának. Nem lehet említés nélkül hagyni azokat az elvtársakat sem, akiket a rendőrségről irányítottak át az ügyészi apparátusba és megalapozták az ügyészi nyomozást. A megismert és jól begyakorolt munkaterületet hagyták ott és vállalták az új szervezetben a némileg eltérő jellegű kötelezettség formájában jelentkező nehézségeket, az új tanulást, az új terheket. Köszönet mindnyájuknak az úttörő munkáért, az elévülhetetlen érdemekért, azért, hogy ma az ügyészi szervezet emelt fővel állhat pártunk, kormányunk elé és adhat számot munkájáról, a nép és a törvényes rend szolgálatáról. Köszönet az'oknak a becsületes, szorgalmas, sokszor áldozatkész munkatársainknak is, akik kezdettől fogva majd folyamatosan az ügykezelésben és más beosztásokban járultak hozzá az ügymenet biztosításával, a munka elvégzéséhez a sok papir gondozásával, az emberi sorsok törvényes elrendezéséhez. Ennek a szervezetnek hasonló összetételű állománnyal lett szerves része a katonai ügyészség is, miután a törvényi rendelkezés megszüntette a korábban a Honvédelmi Minisztérium alárendeltségében működő katonai igazságügyi szervezet különállását. A katonai ügyészi szervezet o Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészéhez került és ez szervezeti biztosítását is jelentette a törvényesség egységének, a törvényhozói akarat egyöntetű érvényesülésének. Ez természetesen nem jelentette a katonai sajátosságok elvetését, még csak tagadását sem, sőt azok hangsúlyozását fejezte ki a tvr., amikor a katonai főügyészt a legfőbb ügyész helyettesévé tette. Az eddigiekből kitűnően az ügyészség működésének tehát 1953 nyarán megvolt a törvényi előfeltétele, megszerveződött a személyi állománya és megteremtették a munka anyagi - technikai feltételeit. A munka megindulása mégsem volt zavartalan. A legfontosabb feltétel; a szocializmus építését célul tűző munkáshatalom megvolt. A politikai helyzet azonban bonyolult volt, különböző politikai erők befolyásolták a politikai irányvonalat és nem érvényesülhetett töretlenül a megfogalmazott célkitűzésre a törvényesség minden téren maradéktalan megvalósítására irányuló erőfeszítés. Az új szervezet működésének fontos feltétele lett volna a már régebben működő adminisztratív szervek vezetőinek, állományának készsége is az ügyészi tevékenység fogadására, az együttműködés törvényes, elvi alapokon nyugvó kialakítására. Ezzel szemben helyenként "második du-
dást" véltek felfedezni benne, és ez a nézet nehezítette az ügyészi tvr-beri megfogalmazott funkciók gyakorlását. A tvr. igen előkelő helyet biztosított a törvényesség legfőbb őre" megnevezéssel a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének és ezzel az egész ügyészi szervezetnek, Ez azonban önmagában még nem adott tekintélyt az új intézménynek. Színvonalas fejlődéssel és helytállással, elvi következetességgel, magas fokú szakmai munkával kellett kivívni az elismerést és megalapozni a szervezet működéséhez szükséges tekintélyt. A kezdeti nehézségek, a gyermekbetegségek leküzdése során egyre inkább beváltotta az ügyészi apparátus a hozzá fűzött reményeket. Az ellenforradalom következményeinek felszámolásában már határozott fellépéssel szolgálta hazánk érdekeit és az ingadozók kiválásával az állomány szilárd támasza volt a rend helyreállításán dk. A konszolidáció hála Pártunk helyes politikájának gyors volt és a politikai helyzet megszilárdulásával az ügyészségek eredményei is állandósultak. Az új helyzet természetesen új feladatokat szült. Lendületes munka kezdődött a hadsereg újjászervezéséért, a fegyveres erők megszilárdításáért. A különböző szintű parancsnokok roppant erőfeszítéseket tettek azért, hogy fegyveres erőink készek legyenek honvédelmünk biztosítására, az ellenforradalmi erők esetleges újabb kísérleteinek elfojtására, az ellenséges elemek elszigetelésére. A hivatott párt- és politikai szervek hatékonyan munkálkodtak az ellenséges, tőlünk idegen, kártékony nézetek leleplezésén és felszámolásán. A zúgpolitizálást visszaszorította a politikai kérdések egészséges, nyílt tisztázása, a rosszindulatú gonoszkodást az értelemre ható őszinte beszélgetés. A katonai ügyészségek jól igazodtak a központi akarathoz és hasznos segítőtársai vpltak a parancsnoki állomány erőfeszítéseinek a fegyelem erősödésében, a hadrafoghatóság biztosításában. > Részesei lettek a meggyőző nevelő munkának, az állomány védelmezésének, szervezői a bűncselekmények elleni küzdelemnek. Állományunk megértette, hogy ebben a tevékenységben csupán lelkiismerete, gondossága és élesztője lehet a folyamatos munkának, mert kicsiny létszámára tekintettel sem veheti felelősséggel magára a munka egészének terhét. Ennek a realitásnak tükrözője az Alkotmányunk új fogalmazása a törvényesség őrzéséről, amikor kimondja, hogy "Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy az állami, a társadalmi és a szövetkezeti szervek, valamint az állampolgárok a törvényeket megtartsák és megtartassák." Ennek megfelelően igazította a jogpropaganda-tevékenység" zömét a hivatásos állományra, szélesítette az együttműködést az általános felügyeleti vizsgálatoknál a vizsgáitatás irányában, a megelőző munkában az újabb módszerek és lehetőségek kutatásában. A munka végzésének vezérfonala lett a jogpolitikai irányelvekről
szóló határozat, amelynek szelleme pontosan tükrözi társadalmi rendszerünk igényeit a jogalkalmazás minden területén, mélységes emberségességét és tudatos törekvését á törvénysértések elleni harcban és a bűncselekmények megelőzése érdekében kifejtendő munkában. Minden egyes munkatársunk ezen elveknek megfelelően törekszik napi feladatainak elvégzésére, és ha számot adhatunk munkánk szerény eredményeiről, akkor ezt elsősorban annak köszönhetjük, hogy megfelelő figyelemmel vagyunk Pártunk politikai törekvéseire és államunk jogpolitikai igényeire. Feladataink végzésében kitűnő partnereink a fegyveres erők és testületek legmagasabb szintű vezetőitől kezdve a legalacsonyabb beosztás^ ban tevékenykedő parancsnokokig az egész hivatásos állomány. Igényelik és segítik fáradozásainkat, szükségleteiknek megfelelően kérik segítségünket és a maguk számára is egyértelműen fontos feladatnak tekintik a jogpolitikai határozat végrehajtását a jogalkalmazási tevékenységük során a bűncselekmények, törvénysértések visszaszorítására irányuló törekvéseikben. - Az ügyészi munka nehézségeit nem tagadva meg kell állapítani, hogy körülményeink a feladatok ellátását lényegesen megkönnyítik. Pártunk, kormányunk politikája világos, egyértelmű és stabil. Közérthetően megfogalmazza a célkitűzések megvalósítására kivánt tennivalókat és semmiféle elnézést nem, tűr a törvényesség megtartásában. Ennek eredménye, hogy hazánkban a politikai helyzet jó, törvényes rend van, jó a közbiztonság és hogy tisztességes állampolgáraink mentesek mindenféle zaklatástól. Munkánk könnyítését jelenti az is, hogy a különböző állami, szövetkezeti, társadalmi szervek a maguk területén egyre inkább tevőlegesen megértik, hogy saját portájukon elsősorban nekik kell biztosítani a rendet, a törvényességet. Állampolgáraink tudatában is eredményesen jó lenne természetesen, ha gyorsabb lenne ez a folyamat fejlődik a törvények tisztelete és betartásuk önkéntes vállalása.. Kötelezettségeink teljesítését könnyíti a munka anyagi és technikai ellátottságának fokozatos javulása és teljesebbé válása is. Hol van már a "madzagos" puska és a szedett-vedett ruházatú rendőr és katona képe? Fiatal munkatársaink ezeket az emlékeket legfeljebb a múzeumok és történelmi dokumentumok képeiről ismerik. Nem kis mértékben enyhíti a munka nehézségeit az állomány erkölcsi és anyagi elismertsége és megbecsültsége. Munkatársaink tudják, hogy társadalmunk megbecsült tagjai és az ország teherbíró képességeivel arányban mindenkor megkapják részüket népünk közös nagy asztaláról. A szolgálat sokszor nehéz! Kényelmetlen, ha valakinek álmát megszakítva kell útrakelni, mert a szükség éppen úgy hozta. Munkatársaink mégis zokszó nélkül teljesítik dolgukat, mért a hivatásérzetük, ügyszeretetük mégfelel a magas fokú követelményeknek. Ezen a téren is tekintélyes a munkája a szerveinknél meglévő pártszervezeteknek, a Katonai Igazság-
ügyi Pártbizottságnak, mert a munka politikai vonatkozásain kívül eredményesen munkálkodnak az állomány nevelésén, a hivatásszeretet és lelkiismeretesség elmélyítésén. Köszönet mindnyájuknak ezért a hozzájárulásért. Munkánk eredményességének magas szintű mutatóit produkáljuk évek óta és ezek bizonyítják, hogy megtanultuk mesterségünket. Szerencsére nem voltunk egyedül a tevékenységünk formálásában, a munkamódszerek kialakításában. Mindig számíthattunk idősebb testvérünk, a Szovjetunió ügyészségénél dolgozó barátaink gazdag tapasztalataira, munkamódszereik megismerésére. Lenin dolgozta ki az új tipusú ügyészség működésének, szervezésének elvi alapjait és szovjet kollégáink fejlesztették magas színvonalra a szocialista ügyészi munkát. Így olyan példa állt előttünk, amelynek ismerete sok fáradtságtól és fejtöréstől mentett meg bennünket. Segített bennünket az a szerencsés körülmény is, hogy a szocializmust építő baráti országok nagyjából azonos időszakban dolgoztak az ügyészségeik megszervezésén és munkájuk alakításán. Tapasztalatcseréink, egymás gondjainak, sikereinek megismerése meggyorsította feladataink eredményes megoldását. Erőink változatlan forrása a Szovjetunióval és valamennyi szocialista országgal meglévő termékeny baráti kapcsolatunk, amelyet mindannyiunknak óvni, építeni és gazdagítani kell és erről soha nem szabad megfeledkezni. 25 éves évfordulónkról megemlékezve és munkánk mérlegét megvonva valamennyiünk számára világos, hogy a fejlődésben nem lehet megállás. Egyetlen vonatkozásban sem feltételezhetjük, hogy elértük azokat a csúcsokat, ahol már megállapodhatunk. Az élet napról - napra változik, fejlődik és újra jelentkeznek a gondok, a tennivalók, de mindig magasabb szintű, jobb minőségű megoldást követelnek. Ami ma jó, az holnap már kevés lesz. ' Soha egy percre sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy másokkal együtt a mi színvonalas tevékenységünk lényeges hozzájárulás lehet ahhoz, hogy a bevonult katonák egészségesen, lélekben és testben gyarapodva térjenek vissza a szülői házhoz a tisztességben eltöltött katonai szolgálat után. Ezért pedig érdemes sokat vállalni és végezni a bűncselekmények, balesetek, és rendkívüli események megelőzését szolgáló tennivalókból. A reánk bízott munka elvégzése teljes embert kíván. Félszívvel a mi feladatainkat nem lehet megoldani. Erre is figyelemmel fontos kötelezettségünk hadakozni a hivatalnoki munkastílus ellen, a rutinra hagyatkozás sablonosságot vonzó lélektelensége ellen. Még több emberséggel, nagyobb hivatásszeretettel, elmélyültebb odaadással népünk ügye iránt végezzük dolgunkat és akkor az elkövetkező esztendők is sok szép sikert, megbecsülést hoznak intézményünknek. 2 9
Fegyverbarátságban* Irta: A. Gornij igazságügyi vezérezredes a Szovjetunió fegyveres erőinek katonai főügyésze A szovjet emberek, a baráti szocialista országok népei és az egész haladó emberiség a közelmúltban emlékeztek meg két dicső jubileum nagy és örömteli ünnepéről a Nagy Október és a Szovjet Hadsereg és Haditengerészeti Flotta 60. évfordulójáról., Az "Auróra" cirkáló legendás ágyúja 1917. novemberében új történelmi korszak kezdetét jelezte, a világ általános forradalmi megújulásának korszakát. Néhány hónappal később 1918. februárjában V. I. Lenin útmutatását követve a Kommunista Párt és a Szovjet Kormány felkelésre szólította fel a népet a szocialista haza védelmében. Válaszul erre a harci kiáltásra munkások és parasztok ezrei léptek a Vörös Hadsereg soraiba. így született az új, a szocialista típusú hadsereg. Azóta hatvan év telt el. Sok évtized fog még eltelni, de ez a két történelmi esemény örökké a jövő nemzedékek emlékezetében marad. A szocialista országok hadseregei közötti harci együttműködés forrásai törvényszerűen következnek a szocialista világrendszer létéből, fejlődésének eredményéből és gyökerei az oroszországi szovjethatalom első éveihez nyúlnak vissza. A fiatal szovjet köztársaság akkori nehéz éveiben a polgárháború és a külföldi intervenció idején a Vörös Hadsereg soraiban internacionalista harcosok tízezrei küzdöttek magyarok, lengyelek, bolgárok, szerbek, horvátok, csehek, szlovákok, románok, németek és sok más nemzet képviselői. Azok között, akik bátorságukkal és harcosságukkal kitűntek az intervenciósok elleni harcokban, magyarok is voltak: Zalka Máté, Varga Gyula és Gávró Lajos. Bátran küzdött az Uraiban az I. internacionalista osztag, amelynek a magyar kommunista Wiedermann Lajos volt a parancsnoka.. Mi sohasem felejtjük el, hogy a magyar dolgozó nép fiainak tízezrei aktív résztvevői voltak Oroszországban az októberi forradalomnak, és harcokban segítették népünket a szocializmus ügye megvédésében", - mondta L. I. Brezsnyev egy budapesti gyűlésen 1967 - ben tartott beszédében. * Fordította: Dr. Víg István ezredes
A különböző országok proletariátusa fegyveres erői harci együttműködésének fényes példája az a támogatás, amelyet Szovjet - Oroszország nyújtott a forradalmi magyar népnek 1919 - ben. Amint Moszkvában ismertté vált a magyar Tanácsköztársaság kikiáltása, V. I. Lenin javaslatára kidolgozták a közös front tervét Bukovinán keresztül Magyarország és Szovjet-Oroszország között. Csak a polgárháború frontjain 1919 nyarán fennálló rendkívül nehéz helyzet tette lehetetlenné a terv megvalósítását. Még ilyen feltételek között is folytatódott az internacionalista csapatok alakítása Szovjet Magyarország katonai megsegítésére, a Magyarország területén levő orosz hadifoglyok pedig a Bolsevik párt felhívására a magyar forradalmi csapatok soraiban harcoltak. - Tragikus sors jutott osztályrészül a magyar népnek a szocialista forradalom vereségé és a Horthy fasiszta rendszer létrejötte után, amely Magyarországot a német fasizmus szövetségesévé tette. A Szovjet Fegyveres Erők győzelme a hitleri Wehrmacht fölött a Nagy Honvédő Háború éveiben megerősítették a magyar dolgozók hitét a fasizmus alóli mielőbbi felszabadulásban és előmozdították az ellenállási mozgalom aktivizálódását. Az első sorokban haladt a munkásosztály, élén a kommunistákkal. A szovjet csapatok teljesítve internacionalista kötelességüket, 1944. szeptember 23-án megkezdték és 1945. április 4-én befejezték Magyarország felszabadítását. A magyar nép szabadságáért vívott harcokban 140. 000 szovjet harcos adta életét. Jóleső érzés számunkra tudatában lenni annak és látni, hogy milyen megható szeretettel és mély tisztelettel őrzik Magyarországon a Szovjet Hadsereg harcosainak emlékét. Budapestén a Gellérthegy tetején magaslik a felszabadulási emlékmű, amelyet a felszabadító harcosok tiszteletére állítottak, s talapzatán mindig található virág. Váll -váll mellett a Szovjet Hadsereggel bátran harcoltak a közös ellenség ellen a lengyel, a csehszlovák és a jugoszláv harcosok. A német fasiszta területrablók elleni harcban a háború utolsó szakaszában részt vettek Bulgária, Románia és Magyarország csapatai is. A Budapest felszabadításáért vívott harcokban a szovjet csapatokkal együtt részt vett a magyar katonák néhány csapata és alegysége, akik átálltak a szovjet csapatok oldalára. Belőlük hozták létre a Budai Önkéntes Ezredet és a háború után sok veterán lépett be a Magyar Néphadsereg állományába. Magyarország felszabadítása megteremtette az országban a népi demokratikus forradalom győzelmének kedvező feltételeit. A népi demokratikus forradalom fejlődésében döntő mozzanat volt a kommunisták vezette Népfront képviselőinek győzelme a választásokon. Ez viszont a gyökeres társadalmi, gazdasági átalakulás bevezetésének feltételeit hozta létre, vagyis az átmenetet a szocialista forradalom szakaszába. ' J
A Szovjetunió és Magyarország közötti barátság állandó erősítése és együttműködése sokoldalú fejlesztése útján fontos történelmi mérföldkő' volt a szovjet-magyar barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási egyezmény, amelynek 30. évfordulóját országaink 1978. február 18 - án ünnepelték. "Ebben a fontos politikai dokumentumban hangzik L. I. BrezsnyevésA. N. Koszigin élvtársnak azon a napon Kádár János, Losonczi Pál és Lázár György elvtársakhoz küldött üdvözletében testet Ölt mindkét ország népeinek akarata a nemzetek barátságának erősítésében, a szocializmus és kommunizmus felépítése tervei megvalósításának sokoldalú továbbfejlesztésére irányuló együttműködésben, az egység erősítésében és államaink szocialista együttműködése összeforrottságában, a békéért és a nemzetközi biztonságért vívott közös harcban." 1 1967. szeptemberében írták alá az új szovjet - magyar barátsági', együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezményt, amely ünnepélyes továbbfejlesztése és elmélyítése az 1948. évi szerződés elvi megállapításainak, további ösztönző erőt adva erőink egyesítésében a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság dolgozói javáía és boldogulására. A szovjet emberek őszintén örülnek a Magyar Népköztársaság sikereinek, amelyeket az új élet építésében, a szocialista társadalmi vívmányok tökéletesítésében, a gazdasági tudományos és kulturális fejlődésben és a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa határozatai megvalósításában értek el. - E kongresszuson felszólalva L. I. Brezsnyev elvtárs mondta: A baráti kapcsolat Magyarországgal, szomszédunkkal és szövetségesünkkel - nekünk szovjet kommunistáknak elvi, meggyőződésbeli és érzelmi ügyünk." A második világháború után kialakult szocialista világrendszer a forradalmi haladás fő ereje sikeresen fejlődik. Erősödik és virágzik a szocialista együttműködés, amely egységes, dinamikusan fejlődő technikai bázist képvisel, magasan fejlett iparral, élenjáró mezőgazdasággal, hatalmas tudományos - technikai potenciállal. - A Varsói Szerződés Szervezete a testvéri népek békés munkájának megbízható védőbástyája, döntő tényező a szocialista vívmányaik védelmében Európa békéjéért és biztonságáért vívott harcban. A Varsói Szerződésben továbbfejlődtek a győzelmes proletariátus országai internacionalista tömörítésének és együttműködésének, erőik egyesítésének lenini elvei az internacionalista agresszor visszaverésére. A szerződés megkötése kezdete lett az új, a szocialista országok államközi együttműködésének, hadseregeik harci együttműködése minőségileg magasabb szintű szakaszának, amelynek alapját a marxizmus - leninizmus és a szocialista internacionalizmus megrendíthetetlen elvei képezik. Ezen államok megbonthatatlan egységében résztvevő a Magyar Nép-' köztársaság is. A Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere Czinege
Lajos vezérezredes Budapesten a Szovjet Hadsereg és Haditengerészéti Flotta 60. évfordulójára rendezett ünnepi ülésen beszédében aláhúzta: "A Magyar Népköztársaság a baráti Szovjetunióval és a szocialista együttműködés országaival együtt aktívan részt vesz a szocializmus és a béke védelmében." A szocialista együttműködés országai fejlődésének jelenlegi szakasza szorosan kapcsolódik az SZKP XXV. és az MSZMP XI. kongresszusa és a többi szocialista országok kommunista és munkáspártjai utolsó kongresszusi határozataihoz. Az SZKP XXV. kongresszusa hangsúlyozta, hogy a szocialista országok együttműködésének fejlődésében lényeges minőségi változások mennek végbe; elmélyülnek politikai kapcsolataik, tökéletesedik gazdasági együttműködésük, megvalósul a szocialista gazdasági integráció távlati programja és folytatódik a Varsói Szerződés résztvevő országai katona - politikai szövetségének erősödése. "Szoros együttműködésünk legalapvetőbb bázisa, annak élő lelkiismerete, irányító és szervező ereje természetesen a szocializmus országai kommunista pártjainak megbonthatatlan harci szövetsége" amint azt az SZKP XXV. kongresszusán L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára beszédében aláhúzta. " A szocialista országok közötti testvéri barátság és sokoldalú együtt : működés fejlődése és erősödése kifejezésre jutott a különböző állami, köztük az ügyészi szervek munkakapcsolatainak meghatározásában és megszilárdításában is. 1957-1959 években, 1963 - ban és 1975 -ben a Szovjetunió ezekkel az országokkal polgári, családjogi és büntetőjogi jogsegély szerződéseket kötött. A Magyar Népköztársasággal 1958. július 15-én került megkötésre az ilyen szerződés. A két ügyészség dolgozói rendszeresen találkoznak és kicserélik tapasztalataikat. 1976. áprilisában a Szovjetunió Ügyészségének vezetői a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze vezetésével ügyészségi dolgozókból álló delegációval folytattak tapasztalatcserét a szocialista törvényesség és jogrend megerősítéséről, a bűnözés elleni harcban résztvevő igazságügyi és társadalmi szervek erőinek koordinációjáról, megvizsgálták azokat a feladatokat, amelyek az SZKP XXV. kongresszusa és az MSZMP XI. kongresszusa határozataiból eredően az ügyészi szervek előtt állnak. A legszorosabb munkakapcsolat és baráti érintkezés áll fenn a szovjet és a magyar katonai ügyészi szervek között, amely több mint 20 éve sikeresen fejlődik és erősödik. A munkatapasztalatok kölcsönös megismerése céljából 1961- től kezdve vannak szervezett delegáció - cserék a szovjet és a magyar katonai ügyészségi dolgozók között mind katonai főügyészi, mind a helyőrségi katonai ügyészségek szintjén. E látogatások és találkozások idején a delegációk tagjai a kérdések legszélesebb körével ismerkednek meg és cserélik ki tapasztalataikat a szervezetet, az alárendelt ügyészségek vezetési stílusát, a kiképzésre, az ügyészi - nyomozói káderek
nevelésére és a jogsértések megelőzésére vonatkozó formákat és módszereket érintő témákban. Mély megelégedettséggel teli érzésekkel emlékezünk az 1974. decemberében a Magyar Népköztársaságban tett látogatásunkra. Lehetőségünk volt megismerkedni a Magyar Népköztársaság, katonai ügyészi szervezete gyakorlati munkájával a bennünket érdeklő valamennyi kérdésben/találkoztunk á Katonai Főügyészség személyi állományával, fogadott bennünket a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyésze és a honvédelmi miniszter. Mindenütt éreztük magyar barátaink őszinte meleg és szívélyes barátságát. Épp ilyen kétoldalú kapcsolatokat tartunk fenn a szocialista együttműködés többi országának katonai ügyészi szerveivel is. Az együttműködés fejlődésében új szakasznak minősíthető a Varsói Szerződésben résztvevő országok katonai igazságügyi szervei képviselőinek 1977. májusában Brnoban (Csehszlovák Szoc. Közt.) tartott értekezlete. Ez volt az első többoldalú találkozó, amelyen nemcsak a katonai ügyészi szervek képviselői vettek részt, hanem a katonai bírói szervek képviselői is és lehetővé vált a csapatoknál a jogsértések megelőzése érdekében végzett megelőző munkában felhalmozódott tapasztalatok kicserélése a legszélesebb alapon. Különösen szoros munkakapcsolatot és baráti együttműködést építettek ki a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok Déli Hadseregcsoportjának katonai ügyészségei az igazságügyi és bűnüldöző szervekkel (ügyészséggel, rendőrséggel). E kapcsolatok mindenekelőtt a kölcsönös jogsegélynyújtás keretei között realizálódtak, a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen állomásozó szovjet csapatok jogi státuszáról szóló, a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kormányai által kötött és 1957. május 27-én aláírt egyezmény jogi megítélést igénylő kérdései kedvező elbírálásával kapcsolatban. Hálával emlékezünk meg az ez ügyben tanúsított nagy hozzájárulásáért a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészéről, Szíjártó Károly elvtársról és helyetteséről a katonai főügyészről, Bíró György vezérőrnagy elvtársról. Sokoldalú segítséget nyújtott a szovjet katonai ügyészségek munkatársainak a Fehér megyei és Bács-Kiskun megyei főügyész Mátai Pál; illetőleg Szabó Sándor elvtárs, a budapesti, kaposvári és szegedi katonai ügyészségek vezetői: Kámán József, Miskolczi István és Máté Lajos elvtársak, a budapesti, székesfehérvári, kecskeméti és más rendőrségi dolgozók. Örvendetes megjegyezni, hogy a magyar és szovjet katonai ügyészségek dolgozói rendszeresen kicserélik munkatapasztalataikat, együtt ünneplik meg nemzeti forradalmi ünnepeiket, kulturális megmozdulásokat szerveznek, stb. A szocialista együttműködés országai katonai jogászi szervei között meglevő kapcsolatokat, az együttműködést és fegyverbarátságot mi mindig erősíteni fogjuk, mivel azok gazdagítják és szélesí-
tik az előttünk álló feladatok gyakorlati megvalósításának lehetőségét. Hivatástudattal állnak a csapatok törvényességének és jogrendjének őrhelyén a katonai igazságügyi szervek, minden tevékenységükkel elősegítik a katonai fegyelem megerősítését és ezzel kedvező hatást gyakorolnak a harckészültség és harci erő növelésére. Ez év júniusában volt 25 éve, hogy Magyarországon létrehozták az új, egységes, centralizált ügyészi szervezetet a- szocialista típusú ügyészséget, amelynek szerves része a Magyar Népköztársaság katonai ügyészsége. ; '. Élve az alkalommal, legyen szabad a Katonai Jog- és Igazságszolgáltatás" című folyóiraton keresztül a Szovjetunió Fegyveres Erői személyi állománya nevében szívélyesen üdvözölni a Magyar Népköztársaság katonai ügyészsége minden munkatársát, s e jubileum alkalmából kívánni hasznos munkájukban újabb sikereket a szocialista Magyarország javára, népeink és hadseregeink közötti megbonthatatlan barátság további megszilárdítását, jó egészséget, szerencsét és boldogságot.
Üdvözöljük a Magyar Népköztársaság Katonai Ügyészsége munkatársait a szocialista típusú ügyészi szervezet 25 éves évfordulóján* Irta: Jurij Pavlovics Zstik igü. ezredes a Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok katonai ügyészségének vezetó'je Ebben, az évben lesz 25 éve, hogy Magyarországon megszervezték az új típusú szocialista ügyészséget. x Ezt a jubileumot megünneplik a jogászok és a fejlett szocialista társadalmat sikeresen építő Magyar Népköztársaság egész közössége. Az ország politikai, társadalmi és gazdasági életében végbement fejlődés eredményeként a szocialista átalakulás során 1953-ban jöttek létre a korábbitól eltérő típusú szocialista ügyészi szervezet megalapításának feltételei. A szocialista elveken, alapdló ügyészség létrehozatala ismét megerősítette, hogy az ügyészség a szocialista állam egyik fontos szerve, amely jelentős szerepet játszik a felső államhatalmi szervek által jogi előírásokban rögzített népakarat megvalósításában. E nagy szervező munkában a magyar szocialista állam figyelembe vette a Szovjetunió ügyészsége szervezési és működési tapasztalatait. Mint ismeretes, a szocialista állam ügyészségéről szóló tanokat a Kommunista Párt és a világ első Szovjet Köztársaságának alapítója Vlagyimir Iljics Lenin dolgozta ki., Az 1922. májusában az OKP(b) Politikai Irodájához írt A kettős alárendeltségről és a törvényességről" szóló levelében V. I. Lenin tudományosan megalapozta az egységes törvényesség szükségességét az egész szovjet állam viszonylatában és a törvények egységes értelmezése és alkalmazása feletti ügyészi felügyelet intézményét, megalkotta ezzel a szocialista állam ügyészsége szervezetének és tevékenységének alapelveit. Az ügyésznek. írta V. I. Lenin csak egyetlen joga^ és kötelessége van: ügyelni arra, hogy az egész köztársaságban valóban egységesen értelmezzék a törvényességet, minden helyi különbséggel szemben és minden helyi befolyástól függetlenül. Az ügyész azért felelős, hogy egyet- * Fordította: Dv. Víg István ezredes
len helyi hatóság egyetlen határozata se térjen el a törvénytől, s az ügyész csakis ebből a szempontból köteles óvást emelni bármilyen törvénytelen határozat ellen." Az ügyészi szervezetnek ahhoz, hogy V. I. Lenin gondolatainak megfelelően sikeresen teljesíthesse hivatását szigorúan centralizáltnak, a helyi szervektől függetlennek kell lennie, és csak a legfőbb ügyésznek lehet alárendelve. Az ügyészség kettős alárendeltségét határozottan elutasítva, Vlagyimir Iljics aláhúzta, hogy az ügyész ilyen alárendeltsége és annak a jogának a megvonása, hogy a helyi hatóságok bármely határozata ellen óvást emelhessen, nemcsak akadályozza egyik döntő feladatának teljesítését, a törvényesség hajthatatlan érvényesítését, hanem teret biztosít a helyi befolyásoknak, érdekeknek és előítéleteknek is. Ugyanebben a levélben V. I. Lenin lefektette az ügyészség pártirányításának elvét is. Rámutatott, hogy a központi ügyészi hatalom a központi pártszervek legközvetlenebb felügyelete alatt és velük a legközvetlenebb kapcsolatban köteles dolgozni, ami maximális biztosítékot nyújt bármely helyi és személyes befolyás ellen. Ezek a lenini elvek képezik azt az alapot, amelyen a Szovjetunióban az ügyészi szervezet és az ügyészi felügyelet nyugszik. Ezek szolgálták az alapját a Magyar Népköztársaság egységes, centralizált ügyészi szervezete felépítésének is Az ügyész a felettes ügyész és a legfőbb ügyész alárendeltségében működik A törvényesség betartása feletti felügyeletet a Fegyveres Erőknél a katonai főügyész és a neki alárendelt, a Magyar Népköztársaság egységes ügyészi szervezetének részét képező katonai ügyészi szervek látják el, a katonai főügyész pedig a legfőbb ügyész helyettese. A Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapatok katonai ügyészségének dolgozói akik internacionalista kötelességüket teljesítik az együttműködő szocialista országok védelmi képességének erősítésében munkájukat a Magyar Népköztársaság katonai ügyészségének dolgozóival, a megyei ügyészekkel és az ország más igazságügyi szerveivel szoros munkakapcsolatban és együttműködésben végzik. A találkozások során a felmerült kérdések eldöntésénél látjuk, hogy milyen nagy a tekintélye a Magyar Népköztársaság ügyészi szerveinek, különösen a katonai ügyészi szerveknek, amelyek nekünk jelentős jogi segítséget nyújtanak a Szovjetunió és a Magyar Népkötársaság kormányai által hozott, idevonatkozó egyezmények keretei között. Szívélyes baráti kapcsolat köt össze bennünket a Dr. Bíró Gyögy vőrgy. elvtárs által vezetett magyar Katonai Főügyészség dolgozóival, A szoros elvtársi kapcsolat erősíti internacionalista egységünket, növeli közös feladataink végrehajtásában végzett munkánk hatékonyságát. Mi a jövőben is azon fogunk munkálkodni, hogy ez a baráti együttműködés tovább mélyüljön és erősödjék. 3 17
Á Magyar Népköztársaság területén ideiglenesen tartózkodó szovjet csapátok katonai ügyészségének személyi állománya forrón és szívélyesen üdvözli kollégáit, a Magyar Népköztársaság katonai ügyészségének dolgozóit e dicső jubileum alkalmából, a baráti Magyarország 25 éves szocialista ügyészi szervezetét és további sikereket kíván nekik nehéz és gyümölcsöző munkájukban: a törvényesség megszilárdításában és az MSZMP XI. Kongresszusa által az ügyészi szervezet elé állított feladatok sikeres megoldásában. '.-
25 éve együtt a dolgozó nép fegyveres szolgálatában ; Irta: Dr. Mátyás Miklós hb: vezérőrnagy a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, a Katonai Kollégium elnöke Huszonöt év nem nagy idő egy ország vagy akárcsak az állam egyik szervének életében sem. Az elmúlt időszak mégis igen jelentős változásokat hozott dolgozó népünk, s az annak szolgálatában álló ügyészi apparátus számára is. Huszonöt évvel ezelőtt, 1953. nyarán alakult meg a lenini államszervezési elveknek és Népköztársaságunk már 1949-ben elfogadott Alkotmányának megfelelően az egységes és független ügyészi szervezet, hogy egyik jelentős biztosítéka legyen a törvényesség betartásának hazánkban, és őrzője az állampolgári jogok érvényesülésének. Amikor azonban a katonai bírák részéről üdvözlöm az immár huszonöt éve áz egységes ügyészi szervezet részeként működő katonai ügyészség geket, e jelentős évforduló alkalmából mélyebben kell a múltba visszapillantanom.. Az ügyészség és a bíróság mindig az uralkodó osztály érdekeit, a dolgozók elnyomását szolgáló államrend egyik legfőbb támasza volt egészen hazánk felszabadulásáig. Ez az elv fokozottan érvényesült a katonai igazságügyi szerveknél, amelyek a többiektől elkülönítve, az elnyomó állam fegyveres apparátusának közvetlen részeként, a dolgozó nép felszabadulásáért vívott harc egyik legfőbb gátjául szolgáltak. Nem: volt véletlen, hogy a háborúra való készülődés, a fokozódó fasizálódás és jogtiprás időszakában a nép igazi érdekeit képviselő baloldal, elsősorban a kommunisták elleni harcban a hírhedtté vált csendőrség mellett csak a katonai ügyészségekben és bíróságokban bíztak az országot vesztébe vivő úri vezetők; azok pedig méltónak is bizonyultak e bizalomra, s a VKF 2 hírhedt kiilön-bírósága sorozatosan hozta a súlyos, gyakran halálos ítéleteket azok ellen, akik szót mertek emelni a nemzetvesztő politika ellen. Nyilvánvaló, hogy a Szovjet Hadsereg és az új demokratikus hadsereg áldozatai nyomán felszabadult országát újjáépíteni akaró dolgozó, nép érdekeinek ez az igazságügyi szervezet nem felelhetett meg. Bár az első évek gazdasági nehézségei, a hatalomért vívott harc viszonyai között áz igazságügyi apparátus teljes újjászervezésére nem nyílott még lehe-
tőség, a dolgozók élcsapata, a munkásosztály pártja ezt is a legsürgősebb célok egyikeként jelölte meg. Az 1949-ben elfogadott Alkotmány a szocializmus alapjainak lerakása körében már feladatként tartalmazta az új egységes ügyészi és bírósági szervezet megteremtését, melyre azonban az. ismert körülmények miatt mégis csak 1953-1954-ben kerülhetett sor. Létrehozásának az előkészületei ennek ellenére már előbb megkezdődtek, ami érezhető volt a katonai igazságügyi szerveknél is. 1950 és 1952 között megváltozott mind a polgári, mind pedig a katonai igazságügyi szervek személyi összetétele, soraikat a dolgozó nép fiaival töltötték fel. A munkások és a dolgozó parasztok legjobbjaiból kerültek ki a bírói-ügyészi akadémia elvégzése után az új ügyészek és bírák, de velük egyidejűleg megjelentek soraikban az új értelmiség képviselői, a munkásoknak és parasztoknak azon fiai is, akik már az új típusú egyetemen szerezték meg tudásukat. Ezek képezték azután azt a magot, amelyre huszonöt évvel ezelőtt az új ügyészi és bírói szervezet épülhetett. 1952. más szempontból is jelentős volt a katonai igazságügyi szervek vonatkozásában, mert ebben az évben történt meg átszervezésük, a csapat ügyészségek és bíróságok felállítása. Noha ez az intézkedés átmenetinek bizonyult és voltak árnyoldalai is, mégis sok segítséget, adott az új apparátus megteremtéséhez, elősegítette annak az elvtársi együttműködésnek a megalapozását, amely mind a mai napig jellemzi a katonai ügyészségeket és bíróságokat. Bármennyire önálló ugyanis az ügyészség és a bíróság, céljuk közös, a törvényesség biztosítása, a dolgozó nép szolgálata. A mi vonatkozásunkban ez azt jelenti, hogy minden erővel segítenünk kell a népünk biztonságán és békéjén őrködő fegyveres erők és fegyveres testületek szolgálati rendjét, fegyelmét erősítő parancsnoki és politikai munkát. Ennek valódi tartalmát, az egymással és a parancsnokokkal, valamint a politikai szervekkel való szoros együttműködés lényegét, annak gyakorlati formáit ebben az időszakban alakítottuk ki. Ekkor vált munkánkban jelentőssé a fegyelmi érdekeket hatékonyan szolgáló bűnmegelőző és jogpropaganda munka is. A fegyvernemi és magasabb parancsnokságok mellett szervezett kislétszámú ügyészségek és bíróságok csak szoros együttműködéssel tudták feladataikat megvalósítani, s ugyanakkor a csapatokkal való közvetlen együttélés, a szinte naponta szerzett ismeretek elősegítették azok belső életének, problémáinak alapos megismerését, a bűnüldöző és megelőző tevékenységnek, a közvetlen nevelés, a személyi állomány erkölcsi-politikai színvonala emelésének szolgálatába állítását. Ilyen előzmények után jött létre 1953. nyarán a legfőbb ügyész vezetése alatt álló egységes és független ügyészi szervezet, amelynek a katonai ügyészségek és az azokat irányító Katonai Főügyészség is
szerves részeivé váltak. Majd ezt követte 1954-1955-ben a katonai bíróságok újjászervezése, az Igazságügyi Minisztérium Katonai Főosztályának és a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiumának létrehozása. Bár a katonai ügyészségek és bíróságok ekként kikerültek a Honvédelmi Minsztérium felügyeleté alól, s integrálódtak az egységes ügyészi, illetve bírósági szervezetbe, egyidejűleg az ítélkezés elvi irányítása a Legfelsőbb Bíróság részévé vált Katonai Kollégium hatáskörébe került, helyzetük folytán továbbra is szoros kapcsolatban maradtak a fegyveres erőkkel és a fegyveres testületekkel. Az új szervezeti felépítés még jobban lehetővé tette az együttműködést, a parancsnoki és politikai munka támogatását, és megfelelő munkamódszer kidolgozását, illetve továbbfejlesztését annak biztosítása érdekében, hogy a katonai ügyészségek és bíróságok továbbra is hatékonyan tudják segíteni a szolgálati rend és fegyelem megszilárdítását. Alig jött létre azonban ez az új szervezet, máris hatalmas megpóbáltatás érte, amikor 1956-ban az ellenforradalom vihara rázta meg hazánkat. A katonai ügyészek és bírák soraiban is akadtak gyávák, kishitűek, akik éppen a legnehezebb időben hagyták ott azt a felelős tisztet, ahová a munkásosztály, a dolgozó nép állította őket. A fiatal szervezet egésze azonban kiállta a próbát, a személyi állománynak döntő többsége hű maradt a szocializmus eszméihez, és önfeláldozóan teljesítette a nép igazi érdekeit képviselő Magyar Szocialista Munkáspárt és Munkás Paraszt Forradalmi Kormány által a társadalmi és gazdásági rend mielőbbi megszilárdítása érdekében eléjé tűzött feladatokat. A katonai ügyészségeknek és bíróságoknak nem kis szerepük volt abban, hogy dolgozó népünk a Párt irányító szavát követve viszonylag hamar úrrá tudott lenni a nehézségeken és ismét békésen folytathattuk a szocializmus alapjainak lerakását, nem sokkal utóbb pedig teljes felépítésének megkezdését. A konszolidációt követően a katonai ügyészségek és bíróságok ismételt átszervezése, amely azonban már nem érintette az 1953-1954-ben kialakult elveket, csupán létrehozta azt a keretet, amelyben azok ma is működnek. Soraik fokozatosan feltöltődtek az egyetemekről kikerült fiatalokkal, akik már a mi társadalmi rendünkben nőttek fel, a szocialista jogelveket sajátították el, s a dolgozó nép fegyveres szolgálatát választották élethivatásként. Mi pedig, akik részeséi voltunk e huszonöt év küzdelmeinek. kudarcainak és diadalainak, lassan átadjuk helyünket számukra. Ügy érzem azonban, hogy az az örökség, a tapasztalatoknak az a tárháza, amit reájuk hagyunk, elég gazdag ahhoz, hogy ne kelljen szégyenkeznünk miatta. E huszonöt év alatt hűen szolgáltuk dolgozó népünk érdekeit, eredményesen valósítottuk meg az elébünk kitűzött feladatokat. Kidolgoztuk a fegyveres erőkkel és a fegyveres testületekkel való együtt-
működés, az azok sajátos szolgálati viszonyait figyelembe vevő bűnmegelőzés és bűnüldözés alapelveit. Kialakítottunk egy olyan vádemelési és ítélkezési gyakorlatot, amely megfelelően szolgálja a parancsnoki és politikai nevelőmunka segítését. Nem feledhetjük, hogy bár a bűnüldözés az ítélkezésben csúcsosodik ki, nyilvánvaló azonban, hogy a katonai ügyészségek igen szín vonalas munkája, a gyors és alapos nyomozás, a helyes vádemelés nélkül a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek megfelelő, a szolgálati és fegyelmi érdekeket kellően érvényre juttató ítélkezési gyakorlat nem alakulhatott volna ki. Minden azon múlik, hogy kellő alapossággal felderítést nyerjen né csak a bűncselekmény, hanem azok a körülmények is, amelyek között az egyáltalán létrejöhetett, az elkövető egész egyénisége és magatartásának elsődlegesen a szolgálati rendre és fegyelemre gyakorolt káros kihatásai. Ezek kellő ismerete és értékelése nélkül nem születhet olyan ítélet, amely megfelelően szolgálja a nevelés, az általános megelőzés érdekeit. Ez pedig megköveteli a katonai ügyészek és bírák egymással, valamint a parancsnoki és politikai vezetéssel való szoros együttműködését. Nem is olyan nehéz azonban ezt megvalósítani, ha figyelembe vesszük, hogy azonos politikai elvek és célok vezérelnek bennünket, magunk is a fegyveres erők, illetve a fegyveres testületek hivatásos állományának vagyunk a tagjai, szoros elvtársi, baráti kapcsolatok is összefűznek bennünket és sokan közülünk mindkét testületben szolgáltak már. Vannak katonai ügyészek, akik bíróként működtek és sok katonai bíró volt tagja korábban az ügyészi apparátusnak. Igen nagy segítséget nyújtott és nyújt továbbra is ennek az együttműködésnek az eredményes megteremtéséhez a katonai igazságügyi szervek közös Pártbizottsága, amely átfogja a katonai ügyészi és bírósági szervek pártirányítását, egységesen juttatja érvényre Pártunk iránymutatásait, Helyzetéből adódóan megfelelően hangolja össze nemcsak a pártmunkában, hanem a szakmai területen is az együttműködést, amikor politikai szempontból vizsgálja az igazságügyi munka hatékonyságát, a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek kellő érvényesítését. A közös pártbizottság ellenőrző tevékenysége is záloga annak, hogy együttműködésünk mindig elvi alapokon álljon és az a Pártunk kongresszusa által jóváhagyott társadalmi-politikai célkitűzések megvalósítását, a fegyveres erők és a fegyveres testületek részére megszabott feladatok végrehajtását, személyi-állományuk erkölcsi-politikai színvonalának emelését szolgálja. Közös célunk annak elérése amint arra a honvédelmi miniszter elvtárs is rámutatott a közelmúltban a Legfelsőbb Bíróság Teljes Ülésén megtartott beszédében - hogy minél kevesebb a hazát fegyverrel védelmező állampolgár kerüljön összeütközésbe törvényeinkkel, szabályzatainkkal, alapvető előírásainkkal. Ezt a célt kell szolgálnunk a bűnüldöző,
ítélkező, de elsősorban bűnmegelőző tevékenységünkkel egyaránt. Ennek érdekében kell továbbfejlesztenünk jogpropaganda tevékenységünket, emelnünk a fegyveres erők és a fegyveres testületek egész személyi állományának jogtudatát. E cél megvalósítása érdekében kell tovább erősítenünk, még szorosabbá tennünk elvtársi együttműködésünket, baráti kapcsolatainkat. Nem szabad elfelednünk, hogy még egy jelentős feladat áll a Huszonöt évet végigszolgált generáció előtt Mi még a régi törvények alapján kezdtük meg működésünket, s nekünk kellett azokat megtölteni szocialista tartalommal, nekünk kellett alkalmazni azokat a megváltozott társadalmi viszonyok között; Tanúi voltunk később a szocialista jogrend felépítésének, a társadalmunk fejlettségi állapotának megfelelő új törvények megalkotásának, s azokat is nekünk kellett a gyakorlatban alkalmaznunk. Most amikor hazánkban már leraktuk a szocialista társadalom alapjait, s egyre közelebb kerülünk annak teljes felépítéséhez, újra csak az a feladat áll előttünk, hogy jogrendünket a büntető jog területén továbbra is összhangban tartsuk társadalmunk fejlettségének, a szocialista jogtudatunknak a színvonalával és tapasztalataink felhasználásával segítséget adjunk a követelményeknek megfelelő új Büntető Törvénykönyv katonai rendelkezéseinek megalkotásához. Ha pedig Országgyűlésünk meghozza az új törvényt, a mi feladatunk lesz gyakorlati alkalmazásának bevezetése és az alkalmazás elvi. tartalmának és gyakorlatának a kimunkálása is. Ezt a célt csak a fegyveres erők és a fegyveres testületek szolgálati és fegyelmi érdekeinek szem előtt tartásával, szoros együttműködésben valósíthatjuk meg. E téren is irányt mutat számunkra Pártunk XI. Kongresszusának határozata, mely kiemelt politikai jelentőséget tulajdonít minden terület ten a törvényesség megtartásának, amit elsődlegesen abban lát megvalósulni, hogy a dolgozó nép államának képviselői minden területen betartják és másokkal is betartatják az egész nép érdekeit szolgáló törvényeket és törvényes rendelkezéseket. Ez az iránymutatás szolgáljon alapul a jövőben is együttműködésünkhöz és a következő 25 év kezdetén előttünk álló legjelentősebb feladat megvalósításához, az új büntetőtörvény gyakorlati alkalmázásának bevezetéséhez, amely hosszú időre megszabja közös munkánk irányát.