Dr. Fi István Úttervezés MSc. Belterületi úttervezési kérdések 13. előadás

Dr. Fi István Úttervezés MSc. Belterületi úttervezési kérdések 13. előadás

I. Belterületi úthálózati rendszerek

A belterületi főúthálózat kialakítása Jellegzetes úthálózat-szerkezetek A belterületi úthálózatok főutak találkozási pontjaiban, település-alkotó tevékenység (ipar, kereskedelem) nyomán alakultak ki, vagy egy-egy vonal mentén elnyúló aktivitási terület feltárását szolgálva jöttek létre. Az előbbi esetre a sugaras gyűrűs szerkezet, az utóbbira az elnyúló rácsos szerkezet a jellemző. Példaként Hajdúböszörmény, Szeged, illetve Törökszentmiklós említhető (lásd a következő ábrákat).

Hajdúböszörmény úthálózata

Szeged úthálózata

Törökszentmiklós úthálózata

Jellegzetes úthálózat-szerkezetek A háborús károk újjáépítésével és a város minden irányú bővítésével alakult ki Coventry gyűrűssugaras szerkezete. Városközpontjában már élesen elválik a kereskedelem, a kultúra és az ipar. A tiszta hálós szerkezetre példa Le Courbusier kevés megvalósult terveinek egyike: Chandigarh, Pandzsab új fővárosa. A fenti települések szerkezetét a következő ábrákon mutatjuk be.

Coventry: a város gyűrűs-sugaras újjáépítési tervének vázlata Jelmagyarázat: fekete: központok vékony sraff: lakóterület vastag sraff: ipar

Coventry városközpontja: gyűrűs-sugaras szerkezet Jelmagyarázat: kereskedelem: A adminisztráció: B vk:1, hotel: 2, piac: 3, busz vá: 4, ipar: 5, kulturális terület: 6.

Chandigarh (India): a hálós városszerkezet sémája Jelmagyarázat: 1: kormányzati terület 4: lakóterület 2: kereskedelem 5: ipar 3: egyetem

Az elméleti város funkcionális területi egységei radiális elrendezésben 1. Lakóterület 4. Közcélú építési terület 2. Ipari terület 5. Közlekedési terület 3. Zöldterület

Az elméleti város funkcionális egységei lineáris elrendezésben 1. Lakóterület 4. Közcélú építési terület 2. Ipari terület 5. Közlekedési terület 3. Zöldterület

A belterületi úthálózat funkciói A települési úthálózat egyrészt kapcsolatot biztosít a város funkcionális területi egységei között, másrészt bekapcsolja a települési úthálózatot az országos úthálózatba. Ez a bekapcsolás a településnagyság szerint többféle módon létesíthető: elkerülés és bekötés, belső gyűrűvel, külső gyűrűvel vagy kettős gyűrűvel, átvezetéssel (szintben és süllyesztve), kívülről érintve. A települési úthálózat kialakítása mélységében a hierarchia (rang szerinti kapcsolódás) elvét kell, hogy kövesse. A hierarchia elvének alkalmazása tisztán csak új városok rekonstrukciós tervezésénél érvényesül. Példaként az angliai Runcorn és a svédországi Vällingby említhető. A fentieket a következő ábrák szemléltetik.

A település és az országos úthálózat kapcsolódásai módjai

A város belső úthálózatának elvi rendszere 1. Városi gyorsforgalmú út 4. Gyűjtőút 2. Városi I. rendű főút 5. Kiszolgálóút 3. Városi II. rendű főút

Runcorn A város általános tervének vázlata Jelmagyarázat: körök: központok vékony sraff: lakóterület vastag sraff: ipar

Jelmagyarázat: 3: városközpont 1: külső lakóterület 2, 4, 5, 6: lakóterületek Vällingby város beépítése

Településközpont forgalomszabályozása Általános elvek A motorizáció fejlődésével a járművek és polgárok közötti konfliktusok először a városközpontokban voltak észlelhetőek. A járművek számára a központ lassú haladást, parkolási és rakodási nehézségeket; a lakosság számára fokozott balesetveszélyt, zsúfoltságot, az egészségre káros járműzajt, levegőszennyezést, és nyomasztó elválasztó hatást jelentett.

Általános elvek A problémák fő oka a településközpontok forgalom-indukáló szerepe, részletezve: a központ lakóinak utazási és szállítási igényei; a központban dolgozók (vállalatok, bankok, közintézmények) hivatásforgalma; a központi közintézmények ügyfélforgalma és szállítási igényei; a központi kereskedelmi létesítmények vásárló- és áruforgalma; a központ kulturális és idegenforgalma; a központ szolgáltató és esetleges ipari tevékenységének forgalma; a közforgalmú közlekedés járműveinek forgalma; a központ kommunális forgalma.

Általános elvek A központ forgalomszabályozásának feladata a központtól idegen forgalmi funkciók kizárása, valamint a jogos forgalmi igények rangsorolása, illetőleg időben-térben való elválasztása, széthúzása. Biztosítandó a gyalogos és a kerékpáros közlekedés prioritása. A tömegközlekedés árban és időben versenyképesen oldja meg a központ személyközlekedési szükségleteinek nagyobb hányadát, legyen közvetlen kapcsolata a fő gyalogos útvonalakkal és a központ határoló területein létesített P+R rendszerű parkolóhelyekkel.

A településközpont forgalmi elemei és kialakításuk A gyalogosforgalom preferálása A településközpontok magjában létesült gyalogos terek, utcák, utcapárok, körzetek a csak gyalogosan lebonyolítható tevékenységek (vásárlás, séta, nézelődés) aktivitási területei. Sterilen rendszerint nem valósulnak meg, mert időnként az áruszállítás, és számos esetben a tömegközlekedés járműveivel osztozni kell az útfelületen. Azonban a lényeg a zavaró találkozások minimalizálása. A gyalogos körzetek 0,5-2 km hosszúságúak, keresztirányú méretük minimálisan 5-6 m szélességtől növekszik, a terület adta lehetőségek függvényében.

A gyalogosforgalom preferálása A gyalogos körzetekben az üzletek kiszolgálása, áruellátása az üzleteknek a mögöttes utcákra nyíló hátsó kijáratain, illetve rakodóudvarain keresztül történik. Másrészt, a nagyvárosok központi gyalogos körzeteiben gyakorlat a többszintes szétválasztás (la Defense, Párizs). A szétválasztásnak vannak időbeli megoldásai is a műszaki mellett, amikor a fő bevásárlási, üzleti időszakokban a beszállítók számára teljes behajtási tilalmat léptettek életbe. Az áruszállítás csak az üzleti órákon kívül lehetséges.

Egy nagyvárosi sétáló bevásárló utca Aixen Provence-ban

Bevásárló utca funkcionális kiosztása kis és nagy szélesség esetén

A településközpont és a központi gyalogos körzet kapcsolati rendszere A településközpont gyalogos körzetének mind tömegközlekedési, mind közúti kapcsolatát ki kell alakítani, továbbá a kerékpáros forgalom bekötéséről, illetve a gyalogos felületekkel együtt történő integrált tervezésről is gondoskodni szükséges. A tömegközlekedési kapcsolat formái: a sugárirányú bekötés (a), az átvezetés (b), az egyoldali érintés (c), a kétoldali érintés (d), a pontszerű kapcsolat (e), és a külön szintű megoldás (f). A kapcsolati formákat a következő ábrák mutatják be.

A településközpont és a tömegközlekedés kapcsolatának formái a) Sugárirányú bekötés b) Átvezetés Jelmagyarázat: Településközpont gyalogos körzete Tömegközlekedés vonala megállóhellyel

A településközpont és a tömegközlekedés kapcsolatának formái c) Egyoldali érintés d) Kétoldali érintés Jelmagyarázat: Településközpont gyalogos körzete Tömegközlekedés vonala megállóhellyel

A településközpont és a tömegközlekedés kapcsolatának formái e) Pontszerű érintés f) Különszintű megoldás Jelmagyarázat: Településközpont gyalogos körzete Tömegközlekedés vonala megállóhellyel

A öreg körút Groningen központjában, csak tömegközlekedés, kerékpáros és gyalogos forgalom

A tömegközlekedés és a gyalogosforgalom preferálása: Grenoble, Barcelona

Még hasonló két kép: Grenoble régi utcája és Lyon

A modern Koppenhága és Grenoble

Koncepciók a kooperációra

A településközpont és a központi gyalogos körzet közúti kapcsolati rendszere A központi gyalogos körzetet határoló úthálózat ne bonyolítson átmenő forgalmat. A központot körülvevő forgalmi úthálózat lehetséges fajtái: gyűrűs (a), hálós rendszerű (b), illetve a kettő kombinációja (c). A településközpontot körülvevő forgalmi úthálózat néhány lehetséges sémáját a következő ábrák mutatják be.

A településközpont és a központi gyalogos körzet közúti kapcsolati rendszere a) Konfliktus mentes szétválasztás: a központot körülvevő gyűrűs főhálózati elem és zsákutcás kiszolgálás

A településközpont és a központi gyalogos körzet közúti kapcsolati rendszere b) b) Csökkenő konfliktusok: a jármű- és a gyalogosforgalom fokozatos szétválasztása. A központot körülvevő úthálózat kombinált (hálós-gyűrűs)

A településközpont és a központi gyalogos körzet közúti kapcsolati rendszere c) A központ tagolása gyalogos körzettel, a egyirányú feltáró úthálózattal, parkolási létesítmények telepítésével.

A parkoló létesítmények elvi (ideális) elrendezése kisebb és nagyobb településközpont esetében

A központi gyalogos körzet jelzésrendszere A központi gyalogos körzet forgalmi rendjét a bevezető utakon KRESZ táblán kell jelezni (pl. "Mindkét irányból behajtani tilos. Kivétel: lakók és az áruszállítás; "Sebességkorlátozás" 20 km/h). Kizárólagos gyalogos körzet speciális alkalmak idejére időszakosan is létesíthető. A gyalogos körzet időszakos kialakításánál a közúti jelzések elhelyezésén kívül a gyalogos övezetbe bevezető utakat 5-8 m hosszon a gyalogjárda szintjéig ráburkolással fel kell emelni, a bejáratot mozgatható növénytartókkal le kell zárni. A megkülönböztetett járműveknek szabad behajtást kell biztosítani.

Sétáló utcák: Hága, Breda, Middelburg, Alkmaar

Példák településközpontok kialakítására Kaposvár központjának tehermentesítése

Példák településközpontok kialakítására Helsinki, Nyugat Pasila beépítési terve Jelmagyarázat: lila: középületek, sárga: gyalogos terület, kék: vasutak, sötét piros: üzleti terület, piros: lakóterület.

II. Belterületi úthálózati elemek

Lakóterület forgalomcsillapítása A lakóterületek a jelenlegi településszerkezetek fontos elemei és a jövőben is sokáig azok maradnak. Ezért a holland példa nyomán a lakóterületeken elterjedt forgalomcsillapítás (Tempo 30) továbbra is megmarad. E szabályozás lényege az, hogy az embert a lakóterület kiszolgáló- és célforgalma ne korlátozza, ill. zavarja. A baleseti veszélyesség, a 20 km/h értékűre csökkentett utazási sebességérték mellett természetesen igen jelentősen mérséklődik. Emellett a forgalom által kibocsátott káros anyagok mennyisége is itt ér el minimumot.

A kibocsátások változása a sebesség függvényében g/km 1 40 1 20 1 00 80 60 40 20 0 CO 0 20 40 g/km 60 80 100 7 6 5 4 3 2 1 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 km/h HC

A kibocsátások változása a sebesség függvényében g/km g/km 3,5 3 2,5 2 1,5 1 0,5 0 280 240 200 160 120 80 40 0 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 km/h 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 km/h NO x Üzemanyag fogyasztás

A zajkibocsátás mértéke Ugyancsak kedvezően alakul a zajkibocsátás mértéke is a kisebb sebességi tartományokban, ahogy azt a következő ábrák is mutatják.

Egy átlagos személygépkocsi zajszintje a gyorsulás (a1) függvényében

Gépkocsik zajszintje a sebesség függvényében

A járművek által keltett zajszintek gyakorisága a sebességkorlátozás függvényében 16 Megengedett sebesség 30 km/h Megengedett sebesség 50 km/h gyakoriság % 12 8 4 0 50 60 70 80 90 L db (A)

Az első tempó 30 1980-as és a mai Delftből

Lakóterület forgalomcsillapítása A lakóterület (közúti) területfeltárása a lakóterület beépítési centrumait célozza meg. Fontos elv, hogy a feltáró utak ne legyenek alkalmasak se az átmenő forgalmakra, sem pedig a forgalmi úthálózattól távolabb fekvő lakóterületi centrumok ezeken történő megközelítésére. A feltáró utak rendeltetése egyfelől a közellátás és a kommunális feladatok ellátása, másfelől a gépjárműforgalom parkolóhelyekhez, illetve garázsokhoz vezetése. A lakó-pihenő övezet egészére 20 km/h nagyságú sebességkorlátozást kell előírni, ezt valamennyi behajtásra alkalmas úton, a "lakó-pihenő övezet" táblával együtt jelölni kell.

Lakó-pihenő övezet kijelölése Lakó-pihenő övezet céljaira az a terület jelölhető ki, amelyre igazak az alábbi ismérvek: úthálózata a határoló területek úthálózatától jól elkülöníthető és a határoló utak az átmenő forgalom céljait szolgálják; tömegközlekedési eszköz vonala nem metszi, hanem csak a határvonalain halad; nincs rajta ipari, mezőgazdasági létesítmény, kereskedelmi centrum, közintézmény (kivétel gyerek- és oktatási intézmény); méretei a 800-1000 m-t nem haladják meg; környezeti hatásokra nem érzékeny elemei (raktárak, üzletek, parkolók) a terület szélein helyezkednek el.

A lakóterületi úthálózat elemei A lakóterületen belül megkülönböztethetők a gépjármű közlekedésre szolgáló: gyűjtőutak; lakó- és kiszolgáló utak. A gyalogos közlekedésre szolgáló: fő-gyalogutak; gyalogutak. A vegyes használatú utakon - mint harmadik fajta elemen - a gépjárművek, a gyalogosok és a kerékpárosok osztoznak; azonos ranggal, ugyanazt a pályát használják. Az egyes elemek ismérvei a következők.

Terv. seb. km/h A lakóterületi úthálózat paraméterei A lakóterületi utak főbb vonalvezetési jellemzői a tervezési sebesség függvényében. R min helyszín rajz /m/ Max. emelkedő /%/ R min domború /m/ R min homorú /m/ Megállási látótáv. /m/ 50 100 7,0 600 500 40 40 60 8,0 250 250 25 30 25 10,0 250 200 20 25 20 12,0 200 150 20 20 15 12,0 200 150 15

Gyűjtőutak Feladatuk a terület gépjárműforgalmának összegyűjtése ill. szétosztása és a főutakhoz való kapcsolása. A forgalmi irányokat útburkolati jelek választják el egymástól. Általában irány szerint egy forgalmi sávosak elválasztó sáv nélkül. Parkolósáv - szegélymenti várakozás céljára - létesíthető, ha a gyűjtőút mellett kiszolgálandó létesítmények, ill. beépítés van. Gyalogosok a gyüjtőutat külön szintben, szintben jelzőlámpás forgalomirányítással, vagy anélkül, de kizárólag kijelölt átkelőhelyen keresztezhetik.

Gyűjtő és feltáró utak kapcsolata I. Átmenő gyűjtőút

Gyűjtő és feltáró utak kapcsolata II. Külső gyűjtőút Belső gyűjtőút

Gyűjtő és feltáró utak kapcsolata III. Párhuzamos Hurok alakú gyűjtőút

A gyűjtőutak jellemző keresztmetszeti elrendezése I. 22,00 2,50 3,00 2,00 7,00 4,00 3,50 0,5 1,5 1,00

A gyűjtőutak jellemző keresztmetszeti elrendezése II.

A kijelölt gyalogátkelőhely védelme gyűjtőúton

Lakó és kiszolgáló utak A lakó és kiszolgáló utak a gyűjtőutakhoz csatlakoznak, feladatuk a feltárandó, kiszolgálandó létesítmények megközelítésének biztosítása. A lakóutakhoz közvetlenül kapcsolódó parkolási-, gépjármű-tárolási rendszer esetén a lakó-, vagy kiszolgáló út forgalmi sávjához a parkolósáv párhuzamos, ferde, illetve merőleges járműelhelyezéssel egyaránt csatlakozhat.

Lakóutca: Spijkenisse (Hollandia)

A parkolóhelyek minimális méretei Elhelyezési módok merőleges ferde párhuzamos előre hátra ( ) 90 90 60 45 0 b (min) 6,00 4,50 3,50 2,75 3,00 l (min) 2,20 2,50 2,60 3,20 (kb. 5,20) t (min) 4,30 4,30 4,50 4,20 1,75*/2,00** ü (min) 0,70 0,70 0,60 0,50 - * Minimális parkolási szélesség korlátozó körülményeknél. ** Személygépkocsi számára a szabványos parkolási szélesség 2,50 m b max t ü b max t ü járda útpálya parkolók járda l l

Térszínen elhelyezett parkolóterület optimális helykihasználású elrendezése

A lakó és kiszolgáló utak jellemző keresztmetszeti elrendezése I.

A lakó és kiszolgáló utak jellemző keresztmetszeti elrendezése II.

Gyalogutak A gyalogutak kategóriájába a kizárólag gyalogosforgalom céljára kialakított utak, rámpák, lépcsők tartoznak. A főgyalogutak nagy gyalogos kapacitású utak, a lehető legrövidebb eljutást biztosítják a nagy gyalogos vonzó pontok között. A gyalogutak általában a kisebb gyalogosforgalmú kiindulási és célpontok (épületbejáratok, parkolók, stb.), valamint maguk és a főgyalogút között biztosítanak kapcsolatot. Általában szorosan kapcsolódnak a zöldterületekhez, a pihenő és játszóterületekhez, műszaki jellemzőiket rendeltetésükkel összhangban kell megállapítani.

A gyalogutak jellemző keresztmetszeti elrendezése I.

Kerékpárutak Önálló kerékpárutak kizárólag kerékpáros forgalomra kialakított utak, amelyek megjelenhetnek gyűjtő- és lakóutak elválasztott keresztmetszeti elemeként, valmint azoktól független, önálló vonalvezetéssel is.

A gyalogos és a kerékpárutak jellemző keresztmetszeti elrendezése II.

Delftben először megszüntették a sávokat, majd a kerékpársávokat visszafestették

Kerékpárút, ha van elég hely (alsó: Malmö) és akkor ha kevés van (Berlin, Paris)

Kerékpáros felvezetése Duna hídra: Bécs, a holland kerékpárutak általában elválasztottak (kis forgalomnál megálló elé is kerülhetnek)

Vegyes használatú utak A vegyes használatú utak olyan úthálózati elemek, amelyeken azonos, vagy részben azonos felületet használ a gyalogos és a jármű. Minden esetben a gyalogosé az elsőbbség, a járműforgalom pedig korlátozott. Vegyes használatú területeként lehet kialakítani azokat az utcarészeket, ahol az alábbi feltételek teljesülnek: nem kapcsolódhat közvetlenül főutakhoz; nem szabad, hogy rajta keresztül üzleteket lehessen megközelíteni; a gépjárműforgalomnak mindenkor kicsinek kell lennie; a hossza 100 m-nél nem lehet több.

Vegyes használatú utak A vegyes használatú területek azon részét, ahol járművekkel is lehet közlekedni, a felület szintbeli kiemelésével, vagy színes burkolattal kell felismerhetővé tenni a járművezetők számára. A vegyes használatú utak kezdetét és végét megfelelő kialakítással kell jellemezni. A vegyes használatú úton járműforgalomra is igénybevehető pálya legkisebb szélessége egyirányú utcában 3,00 m, kétirányú utcában 4,50 m. Ha az útfelület egyben tűzoltó út is, a szükséges szélesség 6,00 m.

Vegyes használatú út helyszínrajzi részlete

Lakóudvar helyszínrajzi részlete Jelmagyarázat: 1. nincs folyamatos járda 2. garázsbejárat 3. alacsony lámpaoszlop, körülötte pad 4. eltérő burkolat alkalmazása 5. épület bejárata 6. törés az útvonalvezetésben 7. üres parkolóhely:( játszó vagy ülőhely) 8. pad, játszóeszközök 9. kívánságra növényládát lehet elhelyezni a homlokzat előtt 10. az útburk. jelek nincsenek folyamatosan felfestve az úttestre 11. fa 12. határozottan kijelölt parkolóhelyek 13. útszűkület 14. növényláda 15. az utca teljes szélességében játszóterület 16. a parkolást akadályokkal hiúsítják meg 17. kerékpártartó állvány

A vegyes használat

Az úthálózat kialakítása a lakó-pihenő övezetben A lakóterület belső úthálózatának célja, hogy olyan úthálózat jöjjön létre, amely alkalmas: az átmenő forgalom kizárására, a területen levő összes uticél (közintézmény és lakóház) gyalogosan, kerékpárral és gépjárművel való elérésére, a forgalom sebességének lecsökkentésére, valamint az ottlakók és a vendégek parkoló személygépjárművei közterületi elhelyezésére.

A meglévő úthálózat szerkezetének lakóterületi átalakítási elvei A lakóterület úthálózata a funkciók szerinti szétválasztás és a hierarchikus felépítés elvét kövesse. Az úthálózatot úgy kell megtervezni, hogy a hálózat minden elemét a közlekedésben résztvevőknek csupán azon csoportja használja, amelyik részére tervezték. Az ilyen típusú hálózat, vagy a meglévő hálós szerkezet útzárakkal történő megszakításainál hozható létre, vagy már eredendően zsák- és hurokutca elemeket tartalmazóan létesül.

Lehetőségek a hálós úthálózat átalakítására a) Feltáró útrendszer kialakítása zsákutca útzárakkal. b) Hurok útrendszer kialakítása átlós (diagonális) útzárakkal. c) Zsákutca és átlós útzárak kombinált alkalmazása.

Az úthálózat szerkezete, kialakítási elvei Az átalakításnál fontos, hogy a zsákutcák hossza a 150 m-t, a hurokutcáké a 300 m-t ne haladja meg. (Az utóbbiak forgalmi rendje egyirányú is lehet.) A tervezett lakóterületi úthálózatok sémái, illetve a zsákutcák végén tervezendő útforduló főbb formái és méretei, valamint az útzár segítségével létrehozható lezárások műszaki megoldási részletei a következő ábrákon láthatóak.

a) Útforduló fordulókörrel Útforduló megoldások zsákutcában b) Kalapácsútforduló Szabadon tartandó.sáv 1 m Szabadon tartandó.sáv 1 m

Zsákutcaszerű és diagonális lezárás, az átmenő forgalom kizárása és csomóponti mozgások korlátozása A parkolóállások kialakítása zsákutcában (Az elrendezés a fordulóktól távol tartja a parkoló járműveket.) Aszfalték Kiemelhető oszlop Megállni tilos Kerékpárút

Zsákutcaszerű és diagonális lezárás, az átmenő forgalom kizárása és a csomóponti mozgások korlátozása Diagonális zárás kerékpárok és közüzemi járművek átjárási lehetőségével (A keresztező kerékpárosokra a járművezetőket figyelmeztetni kell.)

Zsákutcaszerű és diagonális utcalezárás, az átmenő forgalom kizárása és csomóponti mozgások korlátozása A parkolóállások kialakítása diagonális zárás közelében Kiemelhető oszlop Kiemelt szegély Kerékpárút Kerékpáros keresztezés

A sebességmérséklési eszközök áttekintése A 20 km/h lakó-pihenő övezeti sebességkorlátozás fizikai kikényszerítése a területhatárokon elhelyezett bejárati küszöbbel kezdődik, majd az egyenes útszakaszokon 50 70 m-enként ismétlődő menetdinamikai bordákkal folytatódik. Hasonló jellege miatt ide sorolható még a gyalogos átkelőhely illetve csomópontok felaszfaltozása is. A felaszfaltozott (burkolt) küszöbök geometriája a következő ábrán látható.

A felaszfaltozott küszöbök geometriája I. A) LPÖ bejárati kapu

A felaszfaltozott küszöbök geometriája II. Utazási sebesség B) Sebességcsökkentő küszöb és határa

A felaszfaltozott küszöbök geometriája III. C) Gyalogátkelőhely felaszfaltozása

A sebességmérséklési eszközök áttekintése A hossz-szelvény megtörése mellet hatékony eszköz a vízszintes vonalvezetés változtatása. Ennek méretezése a következő elvi ábra alapján történhet. Az így kialakuló iránytörésekkel parkolást segítő elhúzások, a csomóponti mozgásokat lassító szűkítések hozhatók létre.

A vízszintes elhúzás méretezésének elve Lv (m) 15 10 5 0 2 3 4 5 6 7 tv (m) b=3.00 b=3.50 b=4.00 b=4.50 b=4.75 b=5.00 b=5.50 L v = az eltolás átmenet-hosszúsága t v = az eltolás mértéke keresztirányban b = az útpálya szélessége

A parkolást segítő elhúzások és a csomóponti mozgásokat lassító szűkítések 1. Útkereszteződés 2. Útcsatlakozás

Az egyszerű és a kettős elhúzás Egyszerű elhúzás Kettős elhúzás Kettős elhúzás

Példák lakóterületek úthálózati kapcsolataira A lakóterületen belüli közintézményi és magas házas lakóterületre, majd a sorházas és családi házas beépítésre illetve járműkiszolgálásra az alábbi ábrák szolgálnak például.

A lakóterület feltárási sémái I. a) Zsákutcás b) Hurokutcás

A lakóterület feltárási sémái II. c) Kombinált

A határoló út melletti közintézmény-terület és sorházas lakóterület

Sorházas lakóterület

Családi házas lakóterület I. max 250 m max 300 m max 250 m max 300 m

Családi házas lakóterület II.

Példák összefüggő lakóterület úthálózati kiszolgálására

Példák összefüggő lakóterület úthálózati kiszolgálására

Most vége az előadásnak