TUNYOGMATOLCS TELEPÜLÉSKÉPI ARCULATI KÉZIKÖNYV
2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés 2. Tunyogmatolcs bemutatása 3. Örökségünk 4. Eltérő építészeti karakterek bemutatása 5. Építészeti útmutató, ajánlások 3 5 7 10 15 Telepítés Tetőhajlásszög Magasság Tetőforma Terepalakítás Színek Kerítések Kertészeti útmutató Erkélyek, tornácok Anyaghasználat Ajtók, kapuk, ablakok Homlokzatképzés Részletek 6. Mai példák 7. Utcák, terek 8. Hirdetések, reklámtáblák 9. Impresszum 29 30 31 32
3 BEVEZETÉS 1 A helység településképi arculati kézikönyvének segítségével szeretnénk bemutatni a településen található természeti és épített értékeket. A kézikönyv mind az itt lakóknak, mind pedig a jövőben ideköltözni szándékozóknak kívánja megmutatni azokat az épületeket, kerítéseket, kerteket stb., amelyek szerintünk jó, a település arculati képébe illeszkedő, követendő példának tekinthetők. Célunk, hogy a kézikönyv a tudatos építési, építkezési formák megismerésében és alkalmazásában egyaránt segítségül szolgálna.
4 Környezetünk, utca- és településképünk esztétikája általában nem csak emblematikus épületekkel érhető el. Sokkal célravezetőbb, ha egymáshoz hangulatban, színben, homlokzatban vagy tetőkialakításban illeszkedő, rendezett építményeket alkalmazunk. Közösen megalkotva a szabályokat lehetőségünk van meghatározni azokat a kulturális, építészeti és környezeti értékeket, melyek követendőek lehetnek a településen. Ha a térség népi építészete, a település egyedi karaktere vagy a hagyományos épületek bája kiegészül a megfelelő innovatív építészeti megoldásokkal, akkor egy olyan irányba indulhatunk el, mely nem a múltba mutat, hanem a jövő felé. Bízunk abban, hogy a kézikönyvben bemutatott elképzeléseink, ötleteink által hozzájárulhatunk a település korszerű és megfelelő kialakításához.
TUNYOGMATOLCS BEMUTATÁSA 2 5 Tunyogmatolcs község, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye északkeleti részén található, a Szamos folyó partján. A települést a Holt-Szamos szeli át. A település két község, Tunyog és Matolcs egyesülésből jött létre. A Szatmári vármegye közigazgatási rendje szerint 1860-tól Tunyog a Krasznaközi-járáshoz (székhelye: Nagy Károly), Matolcs a Szamosközi-járáshoz tartozott. Az 1870-es közigazgatási változás után Tunyog a Csengeri-járáshoz (székhelye: Angyalos), Matolcs a Fehérgyarmati-járáshoz került. 1876 után Tunyog a Mátészalkai-járáshoz, Matolcs a Fehérgyarmati járáshoz tartozott. 1914-ben Matolcs a Kölcsey főszolgabíró kirendeltségéhez került, és körjegyzői székhely volt. Hozzá sorolták Fülpöst, Darócot, Géberjént. 1950-ben Tunyogmatolcs néven Tunyogot és Matolcsot egyesítették, és a Fehérgyarmati-járás nagyközsége lett. 1957-ben ismét önálló közigazgatású községekké alakultak, majd 1961-ben újból egyesültek. 1983-tól a Fehérgyarmat városkörnyéki községe volt. A tanácsrendszerben önálló tanácsú község alakult itt. Az 1990. évi önkormányzati választáson polgármestert és 9 tagú képviselőtestületet választott a község lakossága. Jelenleg is önkormányzati előljáróság irányítja a település életét. Mint a történelem igazolja, a két falu, Tunyog és Matolcs múltja nagyon is eltérő volt egészen a közelmúltig. A történelmileg két különálló falu iskolatörténete viszont sok hasonlóságot tükröz. Mindkét településen erőteljesen bontakozott ki a reformáció. Földesuraik támogatásával megerősödött a Református Egyház. Mindkét községben szorosan összeforrt a Református Egyház és az iskola, az oktatás, mivel mindkét faluban a Református Egyház alapította és tartotta fenn az iskolákat. Tanítóit az egyház alkalmazta, fizette. Az egyház gondoskodott az iskola épületeiről is. Jelenleg Tunyogmatolcsot Önkormányzati képviselők, és tisztségviselők igazgatják, irányítják. A község a járás legnagyobb települése, közel 2430 lakosnak szolgál otthonául. Az első katonai felmérés (1763-1787)
6 A második katonai felmérés (1806-1869) A falu nevének keletkezéséről szájhagyomány útján az alábbi teória terjedt el a köztudatban: A honfoglalás idejétől a vármegye magyar lakta föld volt. A honfoglaló fejedelmek a keleti veszélytől tartottak, ezért négyes védősánccal védelmezték saját magukat a Dunántúlra telepedett fejedelmi törzsek. Ennek a védősáncnak ÉK-re előretolt első vonala a Szamos- Kraszna vidéki láp területére esett. A folyóban, halászható és vadászható lápban, erdőségben nem volt itt hiány. Tehát a honfoglalás idejétől magyar a terület lakossága. Ezek közül a védősáncot alkotó törzsek közül keveredett vitába kettő. A csata és üldözés a jelenlegi település irányába sodorta a "viszályban lévő" törzseket. Amikor a Szamoshoz értek, akkor megütköztek egymással. A vesztes törzs átmenekült a Szamos túloldalára, és a győztesek a másik parton maradtak. A nyertes törzs győzelmi tort ült a csata után, vigadalmat rendeztek. A Szamos túloldaláról áthallatszott a jajveszékelése a sebesülteknek, a vesztes törzsnek. A győztes vezért erre jegyezte meg: "Nekem ma tölts, az ellenség túl nyög, mi igyunk!" Az emlékezet szerint a "ma tölts-ből" így lett Matolcs, és a "túl nyög-ből" pedig Tunyog. A monda szerint e két törzs itt telepedett le a Szamos két partján. A község nevei így maradhattak fent már a honfoglalási időkben is.
7 ÖRÖKSÉGÜNK 3 Matolcsi templom Matolcs egyházi történetéről 1696-ig alig tudni valamit. Ebben az évben építettek a falu lakosai először fatemplomot. Régi fatemplomuk helyébe 1753-ban új kőtemplom építésére kértek engedélyt a helytartótanácstól, de kérelmüket, talán, mert protestánsok voltok, elutasították. Károlyi Ferenc földesuruk tanácsára úgy oldották meg a kérdést, hogy egy-egy darabot kibontottak a régi templom oldalából, s így lassan téglafalat húztak az egész tető alá. De ez sem volt elég a feltörekvő községnek. Új tornyot, majd annak elkészülte után új templomot emeltek. A fatorony helyébe állított kőtoronyra a gombot 1791 december 16-án ünnepélyesen tette fel Kakuk Imre ácsmester.
8 Tunyogi templom Tunyog középkori temploma állítólag 1011-ben épült, mely évszámot felírva találták a XIX. században a templombelső északi falán. A XVI. században a reformátusoké lett, majd 1688-ban felső része leégett, és 40 évig elhagyatottan állt. 1728-ban fedték be a templomot. Ezt a régi templomot sem nagyobbítani, sem korszerűsíteni nem lehetett, amellett életveszélyessé vált, a hatóság 1912-ben bezáratta, így 1914- ben lebontották. A mai templom tervét Leövey Miklós helybeli református lelkész és Schöpfling Viktor királyi mérnök készítette.
9 Természeti értékek Tunyogmatolcsi Holt-Szamos A mai Felső-Tisza vidékét a Tisza számos mellékfolyója és emberi beavatkozás együtt alakította ki, csak a nagyobbakat említve: Túr, Szamos, Kraszna, Szenke, Csaronda a Szipával együtt. Ennek köszönhetően jött létre a megye legnagyobb holtága, a 185 ha-os Tunyogmatolcsi Holt-Szamos néven ismert Szamos holtág. A Tunyogmatolcsi elnevezés kissé megtévesztő, hiszen 17 km hosszan kanyarog a vadregényes horgászvíz, eközben 5 község határát érinti. Nyugodt szívvel nevezhetjük a horgászat paradicsomának, és nem utolsó sorban elmondhatjuk, hogy a holtág sokkal többet megőrzött a folyók egykori fajgazdagságából, mint más hasonló vízterületek. Vonzerejének egyik fő oka, a csodálatos, vadregényes, szinte még érintetlen táj, melynek jó része a mai napig emberi zavarástól mentesnek tekinthető.
10 ELTÉRŐ ÉPÍTÉSZETI KARAKTEREK BEMUTATÁSA 4 Tunyogmatolcs Tunyogmatolcs építészeti karaktereinek meghatározásánál az első, és legmeghatározóbb karakter a település belterületének falusias beépítése. Itt található a település központja, amely magába foglalja az egyházi, kereskedelmi és közigazgatási funkciókat, ami a Holt-Szamos két oldalán terül el és híddal került összekapcsolásra. A falusias területen megtalálhatók a hagyományos népi építészeti jellegekkel épült lakóépületek, ugyanúgy mint a szocializmus idejében épült, valamint az újépítésű, többszintes lakóházak is. Oldalhatáron álló beépítés és előkertes telepítés a jellemző, néhány kivétellel. A belterület egyes részein kertvárosias arculat a jellemző, ahol nagyobb telkeken, szabadonálló beépítéssel kerültek telepítésre az újabb építésű lakóházak. A település külterületén található több ipari-mezőgazdasági üzemi terület, amelyek a belterülettől délre helyezkednek el. Ezek eltérő telepítése, homlokzati kialakításuk és magasságuk miatt külön arculati csoportba tartoznak. Tunyogmatolcs külterületének zöme mezőgazdasági termelésre szánt terület, valamint a településen folyik keresztül a Szamos, és itt található a folyó holtága is, a Holt-Szamos, amelyet horgásztóként használnak.
11 Tunyogmatolcs falusias településrész A falusias településrész központjában található a falu, műemléki védettségű, két református temploma, a Holt-Szamos egyik és másik oldalán. Továbbá több bolt, vendéglátóhely, a Polgármesteri Hivatal és könyvtár is található itt. A lakóterületeken található hagyományőrző épületek, oldalhatáron álló beépítéssel, szalagtelkes formán kaptak helyet, az utcára merőleges nyeregtetővel. Nagyon jellemző a tornácos kialakítás, ezen belül nem csak az oldalsó tornác, hanem egyedi jellemzőként megjelenik az utcára tájolt előtornác is. Főként vakolt tégla oszlopokkal alátámasztva, de találni példát faoszlopos kialakításra is. Az utcára egy vagy több nagy ablakkal, esetleg tornác megnyitással tárul fel a homlokzatuk. Sok esetben megjelennek fa vagy vakolat díszítések a tornácokon és az utcai homlokzaton. A többi lakóépület ezen a területen a szocializmus építészetét tükröző, két nagy homlokzati ablakkal az utcára néző, sátortetős lakóházak, cserép vagy palatetővel. Ezeken kívül megjelenik néhány többszintes épület a 80-90-es évek építészeti stílusában, több kisebb ablakka, valamint teraszokkal, erkélyekkel.
12 Tunyogmatolcs kertvárosias településrész A kertvárosias településrész a belterület északi részén található, itt már megjelennek a szélesebb telekkiosztások, ezáltal a szabadonálló beépítés is néhány esetben. Jellemző erre a területre a háború utáni lakóépületek elterjedése négyzet alaprajzzal, néhány esetben a telek hátsó részébe benyúló L-alakú melléképülettel, sátortetővel, cserép és palafedéssel, a homlokzatuk általában kevésbé diszített, néhány vakolatsáv megjelenhet az ablakok körül, de akad díszítés nélküli is. Található itt még újabb építésű, többszintes, terasszal és erkéllyel ellátott, nyereg és csonka nyeregtetős épület, melyek több kisebb homlokzati ablakkal nyílnak meg az utca és az udvar felé. A vakolt felületeket fa díszítőelemekkel látták el néhány esetben, de ezek is jellemzően díszítés nélküli épületek. Az újépítésű lakóházak már inkább egyszintesek és mediterrán jellegűek, cserépfedéssel, sátortetővel, több esetben összetett tetőszerkezettel.
13 A külterület ipari, üzemi részei A település beterületéhez közel, a déli külterületeken található több ipari üzemi terület. Ezek az épületek magasabbak és nagyobb méretűek, mint a belterületen. A település központi részétől távolodva egyre jellemzőbb a lazább beépítés. Az épületek az utcafronttól visszahúzva helyezkednek el. Megjelenésükben hasonlítanak a tradicionális építészeti jegyekkel rendelkező falusi épületekhez nyeregtetejükkel és téglalap alaprajzukkal, viszont telepítésük, magasságuk, telekméretük különbözik Tunyogmatolcs többi részétől, ezért külön is megemlítésre kerülnek. Az épületek több esetben a lakóterületeken jellemző anyaghasználattól eltérnek, valamint színviláguk is élénkebb a megszokottnál.
14 A külterület mezőgazdasági, kertes részei A sík területen fekvő település külterületei főként mezőgazdasági termelésre szánt területek, amiknek jelentős részét ki is használják. A mezőgazdasági termelő tevékenységre alkalmas területeket csak néhány, kisebb erdős rész szakítja meg. Itt található a Szamos, valamint annak egy holtága, a Holt-Szamos, ami népszerű horgászhelyként vált híressé, ezért gazdag élővilágával és dús környezetével turisztikai vonzerővel is bír.
15 ÉPÍTÉSZETI ÚTMUTATÓ, AJÁNLÁSOK 5 Tunyogmatolcs Ebben a fejezetben nem szeretnénk egyoldalúan állást foglalni, leszűkíteni a lehetőségeket, viszont szeretnénk bemutatni, hogyan kerüljük el a legáltalánosabb hibákat. TELEPÍTÉS Tunyogmatolcs településszerkezete rendkívül rendezett. A településre az oldalhatáron álló beépítés a jellemző, a telken belüli elhelyezkedés pedig az utcára merőleges rendszerű. Az épületek hossztengelye szinte kivétel nélkül az utcára merőleges, indokolatlanul elforgatni ettől a tengelytől nem javasolt. A lakóházak többnyire előkertes beépítéssel kerültek kialakításra. Az előkertek mérete az esetek többségében azonos. Eltérő beépítés kerülendő és nagyobb mértékben hátrahúzni, vagy az utcavonalra telepíteni az épületet sem javasolt.
16 TETŐHAJLÁSSZÖG A település területén a családi házak tetőhajlásszöge hasonló, általában 34-45 fok közé esik. A meglévő épületek közé épülő új házaknak nem javasolt ettől eltérniük. Az ennél jelentősen magasabb, illetve alacsonyabb hajlásszögű tetővel rendelkező épületek nem illeszkednek a település utcaképébe. MAGASSÁG Törekedni kell arra, hogy egy utcában hasonló magasságú épületek kerüljenek elhelyezésre. A meglévő épületek közé ékelődő új házaknak hasonló magassággal kell épülniük, mint a környezetükben lévőké. A túl magas házak nem illeszkednek a falu utcaképébe. A sematikus ábrán, illetve fényképeken példa látható a településen javasolt épületmagasság illeszkedésére.
17 TETŐFORMA A településen lévő tetőformákat illetően általában nyereg-, sátor-, ritkábban konty-, vagy csonkakontytetők vannak. Új ház tervezésénél a szomszédok figyelembevételével ajánlott illeszkedni a környezethez. A nyeregtetős házakból álló utcaképbe ne tervezzünk tördelt, összetett tetőformájú épületet, inkább a szomszédos épületekéhez hasonlóra törekedjünk. A hazai gyökerek nélküli, mediterrán stílusú házak tervezése kerülendő a településen. A sematikus ábrákon példák láthatók a településképbe illeszkedő tetőformájú épületekre.
18 SZÍNEK A településen jellemzően fehér vagy világos földszínek használata figyelhető meg. A természetes anyag- és színhasználat ajánlott, mellyel egységes településkép teremthető meg. Az eltérő, feltűnő színű épületek nem illeszkednek a meglévő házakhoz. Kerülendők a rikító fémlemezfedések és burkolatok is. A képen és ábrán példa látható a megfelelő színhasználatra. Javasolt a fehér és világos pasztellszínek használata, lehetőleg faablakokkal.
19 KERÍTÉSEK A településen főként áttört kerítések épültek. Általában tömör lábazatos fa vagy fém anyagúak. A régebbiek lábazat és oszlop nélküli kialakításúak. Nem javasolt kezeletlen felületű betonelemes, tömör kerítés tervezése, és az utcafronton kerülendők a teljesen áttört, drótfonatos kerítések. Színválasztásnál törekedni kell a ház színével harmonizáló színek használatára, fakerítésnél autentikus barna árnyalatok javasoltak. Ajánlott kerítések a településen, lábazattal, oszloppal, vagy ezek nélkül.
20 A településen általában áttört világos, vagy sötét színű fakerítéseket találunk. Gyakoriak a tömör lábazatos áttört fém rekítések is. Példák a településképbe illeszkedő kerítésekre.
21 KERTÉSZETI ÚTMUTATÓ A terület potenciális vegetációja a zárt homoki tölgyes és homokpuszta, melyek jellemző társulásai a jó vízgazdálkodású, homokos talajoknak. Növényalkalmazás terén érdemes az itteni talajés időjárási viszonyokhoz alkalmazkodó társulásalkotó fajok közül válogatni. Uralkodó faj a kocsányos tölgy, mely szárazságtűrő és rendkívül ellenálló, jó várostűrő. Az alapfajt leginkább parkokba érdemes telepíteni mérete miatt, míg oszlopos fajtája, a Fastigiata Koster kisebb méretű, akár utcafásításra is alkalmas. Megjelenik az állományban az ezüst hárs mint elegyfaj, melynek Szeleste fajtája ültethető szoliterként parkokba, kedvező tulajdonságai közé tartozik a szárazság- és várostűrés. A fehér és a rezgő nyár is jellegzetes állományalkotó a homokos alapkőzeteken, mindkét faj kiváló parkfának. Ki kell emelni még a közönséges nyírt, mely igen meghatározó eleme ennek a térségnek. Alapfaján kívül ismertek kisebb méretű fajtái, melyek alkalmasak kiskerti telepítésre is. A Youngii csüngő koronájával díszít, a Bíbor és Purpurea különlegessége sötétbordós, szinte lilás lombszínében rejlik, míg a Laciniata szeldelt leveleivel gyönyörködtet. Igényeik egyeznek az alapfaj igényeivel. Megjelenik a társulásban a vadkörte is, illetve az alacsonyabb lombkoronaszintben a tatárjuhar és a mezei juhar egyaránt megtalálhatók. Előbbinek javasolható Hot Wings nevű fajtája, mely alkalmas utcafásításra és gyönyörű élénkvörös terméseivel díszít, előnye pedig rendkívüli ellenállósága.
22 Mezei juharok közül javasolható az utcasorfának is alkalmas oszlopos Lienco és a kerekded koronájú, fodros levélszélű Queen Elizabeth, valamint a vörösen kihajtó Red Shine is. Jó alkalmazkodóképességűek, szárazságtűrők, sőt utóbbiból még sövény is nevelhető. Jól érzi magát a homokos talajon a mezei szil és a vénic szil is, melyek parkokba telepíthetők, de a mezei szilnek a kisebb méretű fehér tarka levelű Variegata fajtája is választható. Megemlítendő még a vadcseresznye, illetve mellette a nemes gyümölcsfajok is, hiszen nagy múltra tekint vissza errefelé az alma-, szilva-, meggy- és cseresznyetermesztés. A legfontosabb cserjék az egy- és kétbibés galagonya, előbbinek az oszlopos habitusú Stricta fajtája népszerű, míg utóbbinak Paul s Scarlet fajtája, mely kis méretének és ellenállóságának köszönhetően utcafásításra is alkalmas és igen látványos virágzáskor. Somok közül a veresgyűrű som jellemező a társulásra, ennek választható többek között Midwinter Fire fajtája, melynek különlegessége vesszőszínében rejlik. Ajánlható a fogyaszthatósága miatt értékes fekete bodza, melynek ismertek díszítőértéket is képviselő fajtái pl. a Black Beauty, valamint megemlítendő a kökény, melynek fanyar ízű termése használható fel változatos formában.
23 Ajánlható még a homokos talajt kedvelő borókafélék pl. közönséges boróka elterülő vagy éppen oszlopos fajtáinak használata. Évelők közül legfontosabbak a pázsitfűfélék, jól alkalmazhatók közterületen és kiskertekben is egyaránt a csenkeszek, egyes sás fajok, vagy a keskenylevelű árvalányhaj is. Nagyobb méretű díszfüvek közül telepíthető pl. vesszős köles, különleges fajtái, a Squaw, és a Shenandoah szemet gyönyörködtetőek. Fontos gyepszint alkotók az eredeti társulásban a ligeti fajok, melyek közül kiemelendő a gyöngyvirág és a salamonpecsét, melynek Variegata fajtáját is használhatjuk, azonban fontos tudnunk, hogy mindkét faj mérgező. Ültethetünk gólyaorrot a kertek, közterületek árnyasabb részeire, például utak szegélyezésére, gyeppótlónak. Az előkertekben és forgalmasabb közterületeken, tereken bátran kialakíthatunk látványos, reprezentatív egynyári és évelő felületeket, melyekbe célszerű szárazságtűrőbb fajokat pl. sudárzsálya választani, kombinálva a pázsitfűfélékkel.
24 ERKÉLYEK, TORNÁCOK A településen változatos kialakítású tornácok épültek. A magyarországi népi építészet jellegzetes eleme az oszlopos tornác. Elhelyezkedése tájegységenként változó. A településen jellemző a tetőtér utcafrontjára helyezett fülkeszerű erkélykialakítás. Néhány példa a változatos tornáckialakításra.
25 ANYAGHASZNÁLAT Tunyogmatolcson jellemző a természetes anyagok, például autentikus barna színű faanyagok használata. Településképi szempontból a cserép, nád, természetes pala tetőhéjalás javasolt. Kerülendő a településképi és egészségi szempontból is káros hullámpala használata. Kerüljük ugyanazon tetőfelületen különböző fedési anyagok használatát. Homlokburkolatok terén is érdemes kevés, egymással harmonizáló anyagokat kiválasztani. A képek nem a településen készültek.
26 AJTÓK, KAPUK, ABLAKOK A településen javasolt a hagyományos parasztházak megfelelő arányrendszerű ajtóinak és faablakainak megtartása, ezek felújítása. Ezek méreteit, arányait, illetve osztásrendszerét sem ajánlott megváltoztatni. Új építésű házak esetén is érdemes ezekhez illeszkedni. Az ablakokra lehetőleg zsalutábla, vagy zsalugáter kerüljön árnyékolónak, a külső tokos, fehér műanyag redőny kerülendő. Áttört kerítések javasoltak, ezek készülhetnek fából, illetve fémből egyaránt. Gondos kialakításuk fontos, mert ezek a szerkezetek biztosítják a kapcsolatot az utca és az udvar között. A képek nem a településen készültek. Ajtókra, kapukra, ablakokra jó példák:
27 HOMLOKZATKÉPZÉS A településen az utcára merőleges telepítésű és tetőgerinc kialakítású, jellemzően nyeregtetős, illetve kontytetős épületek épültek. A településen sok lakóépület rendelkezik padlástérrel, melyek oromfalán fülkeszerűen kiképzett erkélyek láthatóak.
28 RÉSZLETEK A részletek formálására a hagyományos falusi építészetben komoly figyelmet fordítottak. Ezt bizonyítja a község templomának tornya, vagy egy-egy homlokzati részlet finom kiképzése. Településképi szempontból lényeges a közterületeken lévő tárgyak és köztéri bútorok gondos formálása is. A képek egy része nem a településen készült.
MAI PÉLDÁK 6 Meglévő épület felújítása a településkarakterbe illeszkedően 29 Hagyományos parasztház felújításoknál törekedjünk arra, hogy az épület megőrizze az eredeti karakterét, stílusjegyeit. Használjunk természetes, igényes anyagokat, törekedjünk az egyszerűségre, a pasztellszínek alkalmazására. Az utcai homlokzat ablakai elé ne kerüljön külső tokos, műanyag redőny. Ha szükséges, betekintés elleni védelemnek inkább zsalutábla, vagy zsalugáter kialakítása ajánlott. Nem a településen készült képek.
30 UTCÁK, TEREK 7 A település utcái és terei rendezettek. Az azonos méretű, gondozott előkertek feszes ritmusa jótékonyan befolyásolja a településképet. A telkek és az úttest között szintén zöldfelületek találhatóak. A templom környezetében és a főutak találkozásaiánál kialakuló tereken köztéri szobrok, műakotások állnak.
HIRDETÉSEK, REKLÁMTÁBLÁK 8 31 A településen hagyományos cégérek, vagy ahhoz hasonló, visszafogott megjelenésű stílusos táblák elhelyezése ajánlott. Az ilyen típusú reklámtáblák visszanyúlnak a hagyományokhoz, felhívják a figyelmet az ősi mesterségekre anélkül, hogy megbontanák az épületek homlokzatait. A színes, nagyméretű molinók, kerülendők. A mai reklámfelületek méretükben és színvilágukban teljesen eltérnek a környezetüktől. Feltűnésükkel elnyomják a helyi települési összképet és hangulatot.
IMPRESSZUM 9 32 TUNYOGMATOLCS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA HONLAPCÍM: www.tunyogmatolcs.hu/ E-MAILCÍM: phtunyogmatolcs@freemail.hu CÍM: 4731 Tunyogmatolcs, Rákóczi utca 103. TELEFON: 06-44/519-039 POLGÁRMESTER: Soltész Bertalan FŐÉPÍTÉSZ: Farkas István FŐÉPÍTÉSZ E-MAILCÍME: tunyogmatolcs@foepitesz.com SZERKESZTETTE: Madarász Zsófia, Sághegyi Adél Laura SZÖVEG: Bodnár Emőke, Bujáki Bence, Dinnyés Magdolna, Kovács Krisztián, Kőrösi Emese Edit, Sághegyi Adél Laura FOTÓ: Farkas István, Sárdi A. Zoltán ÁBRÁK: Lechner Nonprofit Kft. GRAFIKAI TERVEZÉS: Bodnár Emőke, Bujáki Bence, Kovács Krisztián, Kőrösi Emese Edit Tunyogmatolcs, 2018. március 19. A kézikönyvben szereplő fotók nem kizárólag a településen készültek! Az építészeti útmutató, a mai példák és a reklámhordozókkal kapcsolatos témakörökben szereplő javaslatok között máshol készült fényképeket is beillesztettünk saját adatbázisunkból, hogy olyan mintákat tudjunk bemutatni, amely a település arculatát, karakterét pozitív irányban módosíthatja. A kézikönyvben kerülendő példaként csatolt fényképek nem a településen szereplő részleteket mutatnak!