Valódi és virtuális terek a magyar fiatalok életében, avagy hogyan él és gondolkodik a magyar FB-generáció? Az Új Nemzedék Központ 2013. évi ifjúságkutatása legfontosabb megállapításainak összegzése
A kutatás módszertanának rövid bemutatása Kvalitatív kutatás 13-14, 15-16, 17-18 éves budapesti, a Facebookot napi szinten használó, általános és középiskolásokkal Nem szerinti elkülönítés, egyedi, az életkori sajátosságokat figyelembe vevő kérdezési metodika páros és csoportos interjúk egymást ismerő és egymásnak ismeretlen fiatalokkal Kreatív vélemény-kifejezési módszerek alkalmazása: szófelhő- és kollázs-készítés, helyzetgyakorlatok
A kutatás célkitűzései A fiatalok közösségi média használati szokásai hátterének megismerése: mire, mikor, miért használják a Facebookot? A fiatalok közösségi médiával kapcsolatos érzéseinek, attitűdjeinek, magatartási modelljeinek feltérképezése: mit szeretnek és mit nem a közösségi médiában, milyen pozitív és negatív érzetek, élmények kapcsolódnak a Facebookhoz? A virtuális és valódi terek összefüggései, azaz van-e élet a tinik világában a Facebookon túl? Milyen kérdéseket, problémákat vet fel a fiatalok társas kapcsolataiban az online /offline üzemmódban egyszerre történő létezés? Valóban veszélyt jelent-e a fiatalok számára a közösségi média, és ha igen, mit tehetünk biztonságuk érdekében?
5+1 kérdés & válasz a magyar Facebook generációról (Gyorsjelentés)
1. Mit csinálnak valójában a Facebook-on a mai tizenévesek? Eleinte csak nézelődtem, most már használom is
Részleteiben a fiatalok nem csinálnak mást a Facebookon, mint amit szüleik generációja tett szabadidejében:
barátokkal való állandó beszélgetés naplóírás viccek mesélése kedvenceik képeinek kifüggesztése
DE mindezt egy felületen, sok társukkal megosztva, ÉS az azonnali reagálás lehetőségével, a személyes találkozás szükségessége nélkül teszik. A Facebookot leginkább a komplex interaktív kommunikáció lehetősége (csetelés, állapot- és pillanatnyi élménymegosztás, az aktuális hír- és információszerzés, az azonnali válaszinformációadás és kapás) teszi megkerülhetetlenné.
2. Mikor és hogyan használják Facebookot? Egész nap pityeg, egyből így odanézek, mert rezeg, meg világít, és akkor egyből megnézem, hogy mi történik
A fiatalok életében szinte nincs olyan pillanat, amikor teljesen offline üzemmódban működnének. Mindig Facebook standby-on vannak, és bár az nem igaz, hogy egész nap folyamatosan a közösségi térben tevékenykednének, nagyon fontos számukra, hogy folyamatosan be-benézzenek oda. Míg a szüleik generációját gyakran a háttértévézés és a mindig bekapcsolt mobiltelefonok jellemzik, ők a nap nagyobb részében háttér-facebookoznak. A 13-18 éves magyar fiatalok 9-10 évesen kezdték a közösségi média használatát, pont akkor, amikor írás-olvasási készségük még kialakulóban volt. Lételemük a multi-tasking, azaz több dologgal foglalkoznak egyszerre. De számukra ez nem újdonság, rutinosak ebben, ezzel nőttek fel. Nehezen vágják el a közösségi médiához fűződő virtuális köldökzsinórt, általános körükben a duális eszközhasználat: otthon inkább számítógépen, nap- és útközben a mobiljukon neteznek. A right here, right now megélni, megosztani, megbeszélni vágynak mindent, erős a nyomás rajtuk, hogy minőségi tartalmat hozzanak létre. Egyszerre működnek egyszemélyes hírszerkesztőségként (aktív használók) és kritikus hírfogyasztóként (passzív használók / olvasók).
3. Miért Facebook-oznak a fiatalok? Bele van épülve a mindennapokba, a leghamarabb itt érem el az embereket
Nem kerül pénzbe: Az internet olyan szinten vált az életük részévé, mint nagyszüleik esetében a villanyvilágítás, viszont a mobilhívásokkal szemben a Facebookon ingyen beszélgethetnek, kommunikálhatnak. Úgy érzik, ezzel időt takarítanak meg: Sokszor úgy érzik, hogy túlterheltek, kevés idejük van arra, hogy személyesen találkozzanak barátaikkal, és a Facebook megkönnyíti számukra az együttlógást. Mindenki ott van és valaki mindig ott van: A Facebook számukra olyan digitális platform, amely jelenleg legjobban szolgálja ki az online világgal kapcsolatos elvárásaikat, de nem a Facebook-hoz, hanem az online jelenléthez ragaszkodnak; ahhoz, hogy ott használják a közösségi médiát, ahol kortársaik. Míg szüleik generációja a téren futott össze minden délután, számukra a Facebook olyan, mint egy hatalmas könyvtár büféje, ott dumálnak, mindenki hozza magával a saját híreit, könyveit, kedvenc zenéit. Néha benéznek a könyvtárba is, de a lényeg a büfében töltött idő.
4. Mit is jelent a Facebook valójában a fiataloknak? Olyan érzés, mintha lassan kötelező lenne kirakni, hogy éppen hol vagy, mit csinálsz
Az online, de még inkább a közösségi oldalakon való jelenlét a kortársakkal való korlátlan együttlétet és a felnőttektől (szülőktől, tanároktól) való függetlenedés fontos eszköze a fiatalok számára. A Facebook soha nem látott szabadságot ad a fiatal generáció számára, ahol a felnőttektől akár elkülönülve, a maguk szabta határok és szabályok szerint létezhetnek. Ez azonban nem azt jelenti, hogy ne gondolnák sokszor kényszernek, sokszor, szükséges rossznak az online világban való létezést. Világosan érzik, hogy online alteregók tőzsdéjén naponta méretik meg árfolyamuk. Folyamatosan tesztelik, hogy a virtuális térben mit lehet, és mit nem? Mire, milyen reakciót kapnak társaiktól? Az érzelmi és a problémakezelési éretlenségük miatt felmerülő online konfliktusok nehézségét gyakran említik, de súlyukat gyakran alábecsülik.
5. Mit szeretnek & mit nem a közösségi médiában? Abszolút másképp viselkedik az ember a neten, csomóan nagyobbnak akarják mutatni magukat. Arcoskodnak...
Mivel nem ismerik az online, közösségi média nélküli létet, úgy érzik az azonnali reakciókat adó közösségi oldalak kielégítik igényüket a gyors információcserére és - áramlásra. Számos előnyt látnak a használatában és lehetőségként élik meg a sok ismerőssel való kapcsolattartást, virtuális énjük sokszor bátrabb, közlékenyebb, mint a gátlásokkal küzdő valódi. Ugyanakkor pontosan tudják, hogy a Facebookon mindenki szebbnek, többnek mutatja magát, mint amilyen valójában, egyfajta álarcnak, álruhának érzik a közösségi oldalakat, ahol fontos szabály, hogy ne adják ki teljesen önmagukat. Nagyon tudatosan kezelik kapcsolati köreiket, és legtöbbször csak a halmazok közös metszetében tüntetik fel a velük kapcsolatos, mindenki számára elérhető információt. De sokszor nyomasztja őket virtuális életük állandó menedzselésének szükségessége. Sokszor érzik, hogy az általuk használt digitális nyelv nem elég árnyalt, és a Facebook-on való viselkedés félreértésekre adhat alkalmat, a létező etikett folyamatosan változik.
1. Mástól kell őket féltenünk a Facebookon, mint gondolnánk A legtöbb ember bátrabb lesz, hogy csak egy monitort kell néznie, és úgy mondania
A média és a felnőttek által gyakran hangsúlyozott problémákat (pedofil felhasználók általi zaklatás, helymegadás kérdése) jól ismerik. Lájkolás problematikája: mennyiség vs. minőség? Pontosan tudják, hogy egy többet mutató, provokatív képpel több lájkot szerezhetnek. És nehéz nem belemenniük a lájkokért folytatott népszerűségi versenybe. A Facebook fight-ok lerendezése A fiatalok pontosan érzik, hogy a személyes konfliktusok másképp működnek az online világban. Könnyebben elragadtatják magukat, és a viták, veszekedések sokkal nagyobb közönség előtt zajlanak. Az anonim bejegyzésekre való helyes reagálás kérdése internetes zaklatás A Facebook-on az utóbbi időben terjedtek el az anonim kommentelést lehetővé tevő alkalmazások ( pl. ask.fm); az ezekre történő megfelelő reagálás igen nagy kihívást jelent a fiataloknak, de a felnőtteknek is. A Facebook használatának ma ez az egyik legnagyobb veszélye. Ezekben a kérdésekben gyakran érzik egyedül magukat, gondjaikat nem igazán tudják mással megosztani.
ő 1. Beszélgessünk többet arról a fiatalokkal, mit csinálnak a közösségi térben: kivel csetelnek, mit lájkolnak, kiket követnek, mit találnak viccesnek, mi hökkenti meg őket. Ne csak azt kérdezzük meg tőlük, mi történt velük az iskolában, de azt is: mi volt ma Facebook-on! 2. Tanuljunk tőlük: fogadjuk el, hogy többet tudnak nálunk a digitális eszközök használatáról, ne féljünk tőlük tanácsot kérni, hogyan használjunk egy-egy alkalmazást. 3. Mutassunk jó példát: ne posztoljunk és osszunk meg olyan képeket magunkról, amit mi sem szeretnénk róluk látni. Ha róluk posztolunk, beszéljük meg előtte! Ráadásul, ha mi is állandóan a neten és a telefonon lógunk, nehezen tilthatjuk el őket a Facebook-tól! 4. Közeli vagy távoli ismerősök legyünk? Külön csoportot hozzunk létre? Alkossuk meg együtt az online hálózati életünk és interakcióink szabályait! 5. Építsünk bizalmat a fiatalokban: fontos, hogy érezzék az online térrel kapcsolatos problémáikat is megoszthatják velünk! Igyekezzünk megérteni gondjaikat, ne minimalizáljuk, de ne is reagáljuk túl az online térben felmerülő dilemmáikat! Ha kell, kérjünk szakértőtől tanácsot! +1 Törekedjünk minél több közös, valódi élményre velük, és ne bánjuk, ha egy együtt töltött kirándulásról, nem egy közös, hanem csak egy hangulatképet töltenek fel!