Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK

Településszerkezeti terv módosításának leírása I. ELŐZMÉNYEK, KIINDULÁSI ADATOK 1.1. Tervi előzmények: 2010-ben kezdődött el Kocs község településrendezési tervének módosítása. A módosítás célja új területfelhasználások kijelölése, a beépítésre szánt területek bővítése, új lakóterületi és gazdaság fejlesztési perspektíva lefektetése volt. A felülvizsgálat során településszerkezeti változtatásra csak a módosítással érintett területek esetében vált szükségessé. Kocs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete 2002-ben fogadta el a településrendezési terveit, amelyet 2008-ban a szélerőmű park létesítése kapcsán módosítottak. Jelen rendezési terv módosítását a 83/2010. (XI.24.).számú képviselő-testületi határozata alapján megfogalmazott településfejlesztési döntés tette megalapozottá. A módosítás során az Országos Területrendezési Terv (OTrT) előírásait és a Komárom-Esztergom megyei területrendezési terv előírásaival való megfelelést is vizsgálni kellett. A feladatot nehezítette, hogy az OTrT jelentősen megváltozott, míg a megyei területrendezési terv módosítására még várni kell 2011. január 3-án kezdődött és 2011 évvégére készülhet el. Az országos és megyei terv közötti övezeti eltérés jelentős, eltérő fogalmak használatával, hiányzó megyei övezeti pontosítással. 1.2. Hatályos rendezési tervek: A településszerkezeti tervben, az országos követelményeknek és a helyi sajátosságoknak együttes figyelembevételével kell a szabályozási előírásokat kiegészíteni. Kocs elkészült és ma is érvényben lévő rendezési tervei: Kocs Község Önkormányzata 22/1999. sz. számú Képviselő-testületi határozattal fogadta el a Településfejlesztési Koncepciót. A településfejlesztési koncepció kiegészítést, változtatást nem igényelt. Kocs Község Önkormányzata a településrendezési terv módosításának megkezdése előtt a 83/2010. /XI.24./ számú képviselőtestületi határozat számmal fogadta el a településfejlesztési döntést, ezzel megalapozva jelen módosítást. Módosítani kell településrendezési eszköz: Településszerkezeti tervet, amelyet a 8/2002.(III.1.) sz. határozat fogadták el és az 56/2008. (VII.30.) számú határozattal módosítottak a szélerőmű park vonatkozásában. Módosítani kell a Szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot: Szabályozási tervet és helyi építési szabályzatot a 3/2002.(III.4.) számú helyi rendelettel hagyták jóvá. Módosítása 2008-ban történt a 11/2008.(VII.30.) számú rendelettel, amelynek célja a szélerőmű park területére vonatkozó építési szabályzat megalkotása volt. Kocs község Önkormányzati Képviselő-testülete településfejlesztési döntést hozott a hatályban lévő szabályozási terv módosításának tekintetében: 83/2010. (XI.24.). számú határozattal elfogadva. 11

A kiegészítést követően - a hatályos Étv. alapján - a módosítást az alaprendelet módosításának kell tekinteni. A település nem tartotta szükségesnek a szélerőmű park fejlesztéséhez a 2/2005.(I.11.) Korm. rendeletben rögzített hatástanulmány elkészítését. 1.3. Területrendezési tervek településrészt érintő elemei A rendezési terv módosítása során figyelembe vettük az Országos Területrendezési terv övezeti rendszerét, tettük ezt úgy, hogy a Komárom-Esztergom megyei Területrendezési Terv módosítása folyamatban van, és az országos övezetek megyei szintű pontosítása még várat magára. A rendezési terv módosítás országos vagy megyei területrendezési tervekben meghatározott övezeteket nem érint. A hatályos és legutoljára 2008-ban módosított rendezési tervek feldolgozták a szélerőmű park területét, azonban az igazgatási terület többi részére nem terjedt ki. Az OTrT 2008-as változása több korábban Kocsot érintő változást is hozott, így változott például a Bécs-Budapest gyorsvasút települést érintő nyomvonala, növekedett az ökológiai hálózat övezetének területe. Kocs községet igazgatási területét érintő országos és térségi fejlesztési elképzelések, övezetek, elképzelések: Az Országos Területrendezési Terv (2003. XXVI. Tv.) tartalmaz a község környezetére vonatkozó övezeti rendszereket és infrastrukturális rendszerek: a. Az Ország Szerkezeti Terve Országos Területrendezési Terv- Az Ország Szerkezeti terve 12

A térségi szerkezeti terv alapján a község a mezőgazdasági térségbe tartozik. A falu északi határában halad el az M1 autópálya. A községet a Bécs-Budapest gyorsvasút nyomvonala már nem érinti. Kocs község területét érintő, a térségi szerkezeti tervlapról leolvasható területfelhasználások rendszere: Mezőgazdasági térség Települési térség Közúthálózat Vasúti fővonal. OTrT 1/1. számú melléklet: 1b. Egyéb hazai gyorsforgalmi utak: Budaörs (M0) Győr Hegyeshalom (Ausztria) (a TEN-T hálózat része) OTrT 6. (1) Az országos területfelhasználási kategóriákon belül a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategóriák kijelölése során a következő szabályokat kell alkalmazni: a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 75%-ban erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén a városi ranggal rendelkező települések kivételével városias települési térség nem jelölhető ki; b) a mezőgazdasági térséget legalább 75%-ban mezőgazdasági térség kategóriába kell sorolni, a fennmaradó részén a városi ranggal rendelkező települések kivételével városias települési térség nem jelölhető ki; A település mezőgazdasági, erdőterületei, vízparti sávjai az ökológiai hálózat övezetének területéhez tartoznak. A rendezési terv módosítására az övezet által nem érintett területen kerülne sor. Országos Területrendezési Terv- Ökológiai hálózat övezet 13

Az országos ökológiai hálózat övezete a belterülettől nyugatra a közigazgatási határ szegélyén, északra és keletre elhelyezkedő természetközeli állapotú szántó, rét, legelő, nádas művelési ágba, kisebb részben erdőként művelt területeket öleli fel. A belterületet a Kocs-Mocsai vízfolyás mentén éri el É-i irányban. A rendezési terv módosításakor a területeket 100 %-ban megegyezően lehatároltuk. A területeken belül a jelenlegi területfelhaszálás megőrzésére törekedtünk. OTrT 13. (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. c. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület Az övezet területe a külterület nyugati és sávszerűen a keleti részét lefedi. A területen belül egyéb lehetőség hiányában és területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki beépítésre szánt terület. Országos Területrendezési Terv - Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület A település egész nyugati oldala a belterületig, illetve a belterülettől keletre az Urasági tag dülőn É-D-i irányban az övezet része. Az övezet területét 100 %-ban az OTrT-ben meghatározott övezeti határ mentén jelöltük ki. Gazdasági terület kijelölésénél az övezet területén beépítésre szánt területe céljára nem vettünk igénybe területeket. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület OTrT 13/A. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. 14

d. Kiváló termelőhelyi adottságú erdőterület övezete A település területén belül egy kicsiny folt azonosítható be a belterülettől délre, a Halom és Hosszúvíz dülőben. A területet 100 %-ban lehatároltuk. Kiváló termelőhelyi adottságú erdőterület övezete 3/3. sz. melléklete Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete OTrT 13/B. (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében beépítésre szánt terület csak kivételesen, egyéb lehetőség hiányában, a külön jogszabályban meghatározott területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. (2) Az övezetben külszíni bányatelek megállapítása, illetve bányászati tevékenység engedélyezése a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehetséges. e. Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezet A település igazgatási területe az övezet része. A megyei tervben alövezetbe kell sorolni, illetve a község rendezési tervében a térség tényleges kiterjedését meg kell határozni. A lehatárolás a történelmi szerkezetét őrző struktúrával ellátott faluközpont területét érinti. A védelem áll a települési struktúra, az utcaszerkezet, a beépítési mód és jelleg, a kialakult telekszerkezet védelméből, illetve az építészeti értékek egyedi országos és helyi védeleméből, ezek szabályozási tervbe való átültetéséből, amelyeket a már hatályos HÉSz is tartalmaz. 15

Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezet 3/6. sz. melléklete Kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezet OTrT 14/B. A kulturális örökség szempontjából kiemelten kezelendő terület övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben a világörökség és világörökség- várományos terület vagy a történeti települési terület övezetbe kell sorolni, továbbá az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A fenti térségi övezetek tényleges kiterjedésének megfelelő határát a településrendezési tervben kell meghatározni. A) Területrendezési tervlap Komárom-Esztergom megye területrendezési terve (KEM TrT) elkészült (Város-Teampannon Kft). A település igazgatási területét az alábbi övezetek és korlátozások érintik: KEM megye TRT 1. sz. tervlap Térségi Szerkezeti terv A település igazgatási területének nyugati oldala belterjes mezőgazdasági térség övezetbe, míg a keleti oldala külterjes hasznosítású mezőgazdasági térségbe tartozik. A közigazgatási terület déli szegélyén a Bécs-Budapest tervezett nagysebességű vasút B alternatív változata érinti. Ez a változat nem szerepel a 2008-ban elfogadott OTrT-ben. Belterjes és külterjes mezőgazdasági térség előírásai 5. /2/ Belterjes és külterjes mezőgazdasági térség területén belül a településrendezési tervekben és helyi építési szabályzatban meg kell különböztetni azokat a mezőgazdasági területeket, ahol a mezőgazdasági használatot és a beépítés lehetőségét magasabb szintű jogszabályok és a jogszabályokkal összhangban levő ágazati érdekek érvényre juttatása (pl. természetvédelem, 16

tájképvédelem, vízvédelem), továbbá a megyei területrendezési szabályzat övezeti előírásai miatt korlátozni kell (továbbiakban korlátozott használatú mezőgazdasági terület). /3/ A /2/ bekezdés szerinti korlátozott használatú mezőgazdasági területeken épület legfeljebb akkor létesíthető, ha a korlátozás indokaként meghatározott célok megvalósításához elengedhetetlenül szükséges. /4/ Belterjes és külterjes mezőgazdasági térség árutermelésre alkalmas mezőgazdasági területén a településrendezés eszközeivel általános mezőgazdasági területként biztosítani kell a termőföldek védelmét. A települések helyi építési szabályzatában a telekalakítás és az építmény elhelyezés szabályozásával is biztosítani kell az árutermelésre alkalmas földbirtokok megőrzését, a legalább egy családot eltartani képes földbirtokok kialakulását. /5/ Belterjes és külterjes mezőgazdasági térség településrendezési terv által mezőgazdasági területként szabályozott területén, a volt zártkertek területe kertes mezőgazdasági terület, az ezen rendelet hatályba lépését megelőzően a hatályos településrendezési tervekben szabályozott területhez képest, vagy rendezési terv hiányában, a földhivatali nyilvántartás szerinti zártkertekhez képest nem növelhető. Hagyományos vidéki települési térség Erdőgazdasági térség Belterjes Mezőgazdasági térség* Külterjes Mezőgazdasági térség* Vízgazdálkodási térség Komárom- Esztergom megyei Területrendezési Terv (ha) Kocs hatályos rendezési terve (ha) Kocs módosított rendezési terve (ha) Megyei térségi övezetek aránya Kocs rendezési tervében (%) 255 ha 254,9 ha 276,29 ha 108,3 % (8,3 %) 0 ha 106 ha 106 ha 100 % (+100%) 3250,8 ha - ha -0,75 ha 99,98 % (Mezőgazdasági csökkenés terület 5184,15 (Mezőgazdasági ha) terület 5161,41 ha) 2086 ha - ha -20,54 ha 99,58 % (Mezőgazdasági csökkenés terület 5184,15 (Mezőgazdasági ha) terület 5162,86 ha) 19 ha 19 ha 19 ha 100 % 5826,1 ha 5826,1 ha 5826,1 ha *OTrT módosítása által törölt és egységes mezőgazdálkodási térségként megnevezett övezet Mindezek alapján megállapítható, hogy a község térségi területfelhasználási övezeteknek a 2003. évi XXVI. Tv. 6. (2) alapján megfelel. A beépítésre igénybe vehető területek nagysága jelentősen meghaladja a jelenlegi igényeket. Megyei övezetek a) Országos ökológiai hálózat övezete 17

Ökológiai hálózat övezete A településrendezési terv a KEM megyei TrT alapján lehatárolta a védett természeti terület és természeti terület övezetét. A község rendezési terve ezeket a területeket eltérés nélkül, 100 %-ban megegyezően lehatárolta. A fejlesztésre kijelölt területek nem érintik a védett és védelemre tervezett természeti területek övezetét. Az övezet déli területén találjuk a Natura 2000-s területet, míg az északi oldalon a természetközeli rétek kísérik a patak medrét. KEMTrT 6. /1/ Védett természeti terület övezete: a/ a természet védelméért felelős miniszter által miniszteri rendelettel védetté nyilvánított természeti területek; b/ a tervezett országos jelentőségű védett természeti területek; c/ a térségi jelentőségű (legalább 10 ha területű) települési önkormányzati rendelettel védetté nyilvánított természeti területek; d/ a természet védelméről szóló törvény hatálya alá tartozó ex lege védett természeti területek; e/ az európai közösségi jelentőségű különleges természet-megőrzési területek (Natura 2000 területek) /2/ Az övezet határát településrendezési tervekben a/ az 1. bekezdés a/ és e/ pontja szerinti védett természeti területek esetén a kijelölő miniszteri rendelet; b/ az 1. bekezdés b/ pontja szerinti védett természeti területeket a kijelölő miniszteri rendelet, vagy annak hiányában az illetékes nemzeti park igazgatóság által meghatározott terület; c/ az 1. bekezdés c/ pontja szerinti védett természeti területek esetén a kijelölő települési önkormányzati rendelet; d/ az 1. bekezdés d/ pontja szerinti védett természeti területeket a természet védelméért felelős miniszter közleményében meghatározott terület szerint pontosítani kell. /3/ Védett természeti területeken alkalmazni kell a természetvédelmi kezelési tervben megállapított szabályokat is. /4/ Az övezet területén 18

a/ hulladéklerakó- és kezelőtelep; b/ szippantott szennyvízürítő hely, szennyvíziszap tároló; c/ hígtrágya tároló; d/ veszélyes hulladék lerakó; e/ dögkút, dögtér, dögtemető, dögkonténer; f/ önálló reklámtábla, reklámépítmény; g/ szélerőmű park, szélerőmű torony, szélkerék h/ ipari létesítmény nem létesíthető. /5/ Az övezeten belül a fokozottan védett természeti területeken, a bioszféra rezervátum magterületén, erdőrezervátum területén, a nemzeti park természeti övezetében, továbbá a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékébe bejegyzett (Ramsari) területeken (a továbbiakban együtt fokozottan sérülékeny védett természeti területek) a 4. bekezdés építményei, továbbá: a/ épület; b/ közút; c/ nyomvonal jellegű építmények és műtárgyak a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló vezetékek kivételével; d/ légvezeték; e/ hírközlési, távközlési magasépítmény, adótorony nem létesíthető. /6/ Fokozottan sérülékeny védett természeti területeket a településrendezési tervekben fel kell tüntetni. /7/ Fokozottan sérülékeny védett természeti területen településrendezési terv csak erdőterület, korlátozott használatú mezőgazdasági terület, vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységeket jelölhet ki. /8/ Fokozottan sérülékeny védett természeti területen a/ a meglévő épületek a helyi építészeti hagyományoknak megfelelően tájba illő módon felújíthatók; b/ az épületek funkcióváltozása csak oktatási, kutatási, bemutatási-ismeretterjesztési, ökoturisztikai, továbbá természetvédelmi fenntartási céllal történhet; c/ turisztikai célú létesítmények (pihenőhely, turistaút, stb.) csak a természetvédelmi kezelési tervvel összhangban létesíthetők; d/ a honvédelmet és belbiztonságot szolgáló vezetékek csak a felszín alatt vezethetők. /9/ Az övezet fokozottan sérülékeny védett természeti területén kívüli részén b/ település bővítése csak a település hagyományos szerkezetéhez kapcsolódóan, azzal szerves egységben történhet, de új ipari-gazdasági terület nem jelölhető ki; b/ a településtől különálló beépítésre szánt terület csak a természeti területek fenntartása, bemutatása céljából, a turisták kulturált fogadása céljából, sportolási célból, erdő- és vadgazdálkodási célból, továbbá honvédelmi érdekből jelölhető ki; c/ kirándulóközpont, fogadóközpont, tájgazdálkodási központ csak ott létesíthető, ahol arra a természetvédelmi kezelési terv lehetőséget ad; d/ az erdőterületek elsődlegesen védelmi rendeltetésűek, de a kirándulóhelyek, kirándulóközpontok környezetében biztosítani kell az egészségügyi, szociális, turisztikai másodlagos rendeltetés érvényre juttatását is. b) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete 19

Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete A Komárom-Esztergom megyei Területrendezési Terv korábban készült, mind az OTrT legutolsó módosítása. Mivel az OTrT nagyobb területet határolt le, mint a megyei terv, a kettő pedig átfedésben van egymással, így az OTrT-t vettük figyelembe. Az övezet területét érintő szélerőmű park kialakítása során - a termőfölddel való takarékos gazdálkodás érdekében - a lehető legrövidebb megközelítését biztosító utakat kellett kialakítani. Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek övezete (SZT-2) KEMTrT 9. /1/ A településrendezési tervekben a kiváló termőhelyi adottságú földterületeken beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha a beépítésre szánt terület a/ mezőgazdasági birtokközpont fejlesztését, vagy kialakítását, b/ helyi vagy térségi mezőgazdasági termékek feldolgozását szolgálja, továbbá c/ a mezőgazdasági termeléssel összefüggő turisztikai fejlesztés érdekében elengedhetetlenül szükséges, valamint, ha d/ a település fejlesztése csak a kiváló termőhelyi adottságú termőföldek igénybe vételével valósítható meg. /2/ Kiváló termőhelyi adottságú földterületeken településrendezési terv tervezett erdőterületet csak akkor jelölhet ki, ha az erdősítés a/ a környezeti károk enyhítését, a környezet szennyezés elhárítását; b/ a termőföldek védelmét; c/ az országos és térségi ökológiai hálózat folytonosságának kialakítását szolgálja. c) Kiemelten érzékeny felszín alatt vízminőség-védelmi övezet területe 20

Kiemelten érzékeny felszín alatt vízminőség-védelmi övezet területe Kiemelten érzékeny felszín alatt vízminőség-védelmi övezet területe az üzemelő vízműkút területét öleli fel. Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete (SZT-4) OTrT 15. A kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. KEM TrT11. /1/ A településrendezési tervekben az övezet területén tevékenységet folytatni, és építményeket elhelyezni a vonatkozó jogszabályok és hatósági előírások betartásával lehet. /2/ Az övezettel érintett települések a településrendezési terveikben az övezet határait a természeti körülmények tényleges ismerete alapján az illetékes vízügyi hatósággal egyetértésben pontosíthatják. d) Csúszásveszélyes területek által érintett közigazgatási területek A település 2002-ben elfogadott rendezési terve már tartalmazta azoknak a területeknek a lehatárolását, amelyek érintettek. Ezek a külterületen helyezkednek el, lehatárolásuk 100 %-ban megfelel a megyei tervben jelölt övezettel. 21

Csúszásveszélyes területek által érintett közigazgatási területek OTrT fogalma: Földtani veszélyforrás területének övezete OTrT 25. Földtani veszélyforrás területének övezetébe tartozó település veszélyeztetett területein a település településszerkezeti tervében beépítésre szánt terület csak kivételesen, geológiai szakvélemény alapján jelölhető ki. Csúszásveszélyes területek övezetével érintett települések közigazgatási területe (SZT-8) KEM TrT 16. /1/ A csúszásveszélyes területtel érintett, a mellékletben felsorolt települések településrendezési terveiben az érdekelt államigazgatási szerv állásfoglalása alapján a csúszásveszélyes területeket ki kell kijelölni, és a területre vonatkozó építési korlátozásokat és feltételeket meg kell határozni. A hatályos helyi építési szabályzat 15. (1)-(8) bekezdése részletes szabályozást tartalmaz a vízrendezés és annak szabályozása tárgyában, a csúszás veszély elkerülése érdekében. Új beépítésre szánt terület, illetve a földtani problémák előidézését jelentő területhasználat változás nem került előirányzásra. e) Széleróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe A megyei területrendezési terv által alkalmazott övezetek egyike. A község rendezési terve lehatárolta a széleróziónak kitett terület övezetét. Az övezetek területe döntően mezőgazdasági művelésben van, azon belül is jellemzőbb a gyep, rét, legelő művelési ágak. Ennek megőrzéséről a rendezési terv gondoskodik. Széleróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe 22

Széleróziónak kitett terület által érintett települések közigazgatási területe (SZT-10) KEMTrT 27. (1) A széleróziónak kitett terület övezetbe tartozó települések veszélyeztetett területein olyan területfelhasználást kell előírni a települések helyi építési szabályzatában és szabályozási tervében, amely a szélerózió mértékét csökkenti. (2) Az övezet erdőterületeit a talajvédelmi hatóságnak elsődlegesen védelmi célú rendeltetésbe kell sorolnia. Az erdőművelési ágban nyilvántartott földrészlet művelési ága nem változtatható meg. (3) Az övezetben a szőlő-, gyümölcsös, rét- és legelőművelési ágban nyilvántartott földrészletek művelési ága nem változtatható meg. Ültetvény megszüntetése esetén az újratelepítésig gyepesítéssel kell a területet hasznosítani. /1/ A széleróziónak kitett területtel érintett, a mellékletben felsorolt települések településrendezési terveiben az érdekelt államigazgatási szerv állásfoglalása alapján a széleróziónak kitett területeket ki kell kijelölni, és a területre vonatkozó építési korlátozásokat és feltételeket meg kell határozni. 23

II. Településfejlesztés 2. Lakóterületek fejlesztése Az elmúlt időszak értékelésként el kell mondani, hogy a korábbi fejlesztési célok alapján a település fejlődése egyenletesen zajlott a meghatározott célok mai is reálisnak mondhatóak. A kiegészítés célja, hogy az igényeket kiszolgálandó területtel bővüljenek a település lakóterületei. A fejlesztés célja, hogy feltárja azokat a potenciális területeket, amelyek a meglévő út és közműhálózat jobb, gazdaságosabb kihasználása mellett tudják biztosítani a jövőbeni lakásépítést. A lakóterületek céljára azután jelöltünk ki új igénybevételre tervezett földrészleteket, hogy számba vettük a település építési területeit. Meg kellett állapítani, hogy a község nem rendelkezik olyan fejlesztési területtel, amely mindenki számára elérhető, az önkormányzattal partnerségben megvalósítható új lakóterületi kínálatot jelenthetett volna. Ez azért is fontos, mert számos ingatlan hiába áll belterületi státuszban, rendelkezik minden kedvező paraméterrel a fejlesztések vonatkozásában, ha a rendezetlen tulajdonviszonyok, a községitől eltérő tulajdonosi szándék, vagy a különféle kötelezettségekkel terhelt ingatlan nem mozdítható, nem állítható semmilyen módon a fejlesztés szolgálatába. A 2002. óta hatályos településrendezési terv szolid fejlesztést határozott meg, így jelen módosítás nem újabb és újabb igények kielégítésére, hanem két évtizedes belső tartalékokra épülő fejlődés kimerüléséből adódó igények kielégítésére irányul. A község eddig is mértéktartása mellett határozta meg a település fejlődését. A tervezett módosításban az egyoldalasan beépített Damjanich utca északi oldalán jelöltünk ki új falusias lakóterületet, illetve a József Attila utcát déli irányba tervezzük kiterjeszteni. A lakások és népesség számának alakulása 2001-től napjainkig: Év 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 Népesség 2689 2683 2718 2716 2706 2698 2672 2633 2636 2632 Lakás 948 946 950 953 952 953 954 956 960 966 Forrás: KSH.hu 24

A statisztikai adatokból látható, hogy a település népessége kismértékben csökkent, ugyanakkor a lakások száma pedig emelkedett. Az egy lakásra jutó lakosok aránya: 2,72 (2010-ben). A lakásépítés 2010-re abba stádiumba jutott, hogy jelentősebb igényt már nem tud kielégíteni. A lakossági jelzések alapján új területet kellett keresni annak érdekében, hogy a településen lakóterületek fejlesztése történhessen. Az önkormányzattal felmérve a lehetőségeket és költségeket arra a két területre esett a választás, ahol a meglévő közmű és útkapcsolatok alapján ütemezetten, az igényekhez igazodva lehet a fejlesztést elindítani. Damjanich utcai új falusias lakóterület: Kocs belterületének északi részén kerülne az új lakóterület kialakításra a 0270/1-4 hrsz ingatlanokon a Táncsics és Jókai utcák között. Ez a lakóterület a már kiépült és közművel minden tekintetben ellátott területnek számít, mivel a Damjanich utcában az infrastruktúra rendelkezésre áll. A déli oldal egyoldalas utcaként beépült. A lakóterület fejlesztésekor arra is tekintettel voltunk, hogy a meglévő utcahálózat folytatható legyen a későbbi időszakokra. Ennek megfelelően a Jókai, Táncsics utcák északi irányba kiegészíthetők lesznek. A lakóterület fejlesztés 45 db lakótelek kialakítását tartalmazza. Az utcák által kisebb egységekké tagolt terület ütemezett, igényekhez igazodó belterületbe vonásra tervezett. Ennek megfelelően az egy tömbben kialakítást nyerő lakótelkek: 2 db + 13 db egységet jelentenek. József Attila utcai kiegészítés: A délkeleti belterületi határ mentén helyezkedik el a 032/3 hrsz ingatlanból kialakítást nyerő új falusias lakóterület. A 10 db új építésű telket magába foglaló terület belterület kiegészítésnek tekintendő, mivel a József Attila utca keleti oldalának azt a részét öleli fel amely, mit egy foghíj eddig még beépítésre nem került, azonban az út és közműkapcsolatok megvalósításra kerültek, kiszolgálva a meglévő lakásokat. Összegezve: A tervezett 25 db lakótelek a meglévő 966 db lakás mellett új építési lehetőséget teremtenek. A fejlesztési terület mindegyikének beépítésével a lakások száma 2,5 %-al 966-ról 991 db-ra nőhetnek. Ennek időpontja figyelemmel az eddig építési trendre 10 éves távlatban valósítható meg. A tömbök úgy kerültek kialakításra, hogy az igényeknek megfelelő méretű fejlesztés terület kerül a jelenlegi mezőgazdasági területből igénybevételre. 25

A meglévő lakóterületek vonatkozásában változást a településszerkezeti terv nem tartalmaz. 3. Gazdasági területek Kocs község gazdaságának alapja a kedvező földrajzi fekvésből ered, a jó mezőgazdasági adottságokra építkezik és a település vonzáskörzetének előnyein nyugszik. A településen hagyományosan erős az agrárágazat, mindemellett egyre inkább jellemezőbb a szolgáltatások fejlődése. A gazdasági területek fejlesztésekor az alábbi szempontokat vettük figyelembe. A település igazgatási területén halad el az M1-es autópálya, hazánk legforgalmasabb gyorsforgalmi útja. A község Tata várossal határos, ugyanakkor élvezi a megyeszékhely előnyeit is. A település 2008-ban jelentős lépést tett a megújuló energiaforrások hasznosítása felé, amikor a szélerőmű park létesítésével a zöldenergia hasznosítása felé nyitott. Zöldtelepülés, hiszen a településen a megtermelt energia eléri a felhasználásra került energia mennyiségét. A település kezdeményező magatartással és kínálati területek biztosításával további vállalkozók megtelepedését kívánja segíteni. A vállalkozások területén helyet kínálnak az ipari jellegű (de nem jelentős zavaró hatású) és a kereskedelmi szolgáltató jellegű tevékenységeknek. Természetesen az egyes funkciók a környezetre gyakorolt hatásuk alapján helyezhetőek el az egyes övezetekben. A gazdasági területek közül a kereskedelmi, szolgáltató területek a lakóterületek közelében, míg az ipari jellegű területek zavaró hatás nélkül a főutak mellett nyernek elhelyezést. A településen 2010-ben nyilvántartott vállalkozások Vállalkozás típusa Száma Egyéni vállalkozás 177 Társas vállalkozás 73 Összesen: 250 Forrás: Kocs Önkormányzat nyilvántartása Új egyéb ipari gazdasági terület Tatai út A Tatai út délkeleti oldalán a 04/1-3 hrsz területből kerül kialakításra az új vállalkozói terület. A fejlesztés célja, hogy Tata város és az M1-es autópálya közelségére építve biztosítson lehetőséget jellemzően termelőegységek elhelyezésére. A gazdasági terület kialakításánál preferáltuk a lakóterületektől való elválasztást legalább 15 m szélességben telepítendő ültetési sávval, illetve akár előkertben parkolást biztosító minimum 15 m 26

széles építési hely kijelölésével. A terület várható gépjármű forgalma a csendesebb lakóterületeket nem zavarva biztosítható a meglévő közút forgalmával egyetemben. Új egyéb ipari gazdasági terület Nagyigmándi út A 0253/18 hrsz területen jelenleg is gépjárműjavító csarnok található. A belterület határa mellett, de külterületen felépült gazdasági épület telkét a jövőben rendezni lehet és belterületbe lehet vonni. Ezáltal a belterület egységes, egymáshoz kapcsolódó területei belterületként jelenhetnek meg, nem kell azt szántó ás kivett udvar, épület jelöléssel illetni. A valós használatnak is ez felel meg. A Vértes Autócentrum Kft telephelye Új egyéb ipari gazdasági terület Nagyigmándi út Hasonló helyzetben van a 0268/1 hrsz terület is. A telephely a belterület határa mellett van, művelésből kivett terület. Most lehetőséget teremtünk arra, hogy ez is a belterülethez csatlakozzon. A jelenlegi tevékenység alapján javasoltuk a gazdasági terület besorolást. Új kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület Új kereskedelmi, szolgáltató területet jelöltünk ki a 0270/5; 0270/7-14 hrsz ingatlanokon 0293 hrsz útról feltárva. A területen csak nem zavaró hatású, jellemzően tercier szektorhoz kapcsolódó vállalkozások, telephelyek megjelenésére számítunk. A tervezett lakóterületeket elválasztandó 15 m széles ültetési kötelezettségű védősávot jelöltünk ki a gazdasági területen belül. 27

4. Különleges mezőgazdasági üzemi területek A külterület északi és nyugati oldalán található volt major telepek területén, ahol mai is sokféle, ipari, mezőgazdasági állattartó és feldolgozó tevékenységet folytatnak a jövőben is major jellegű üzemi mezőgazdasági területbe kerülnek besorolásra. A tevékenység végzésének korlátozása nem volt cél, annak fenntartását biztosítjuk. A speciális építménymagasságot igénylő silók, tornyok, tárolók, szárítók kialakíthatósága végett a területük 10 %-án lehetőség van legfeljebb 25 m építménymagasságú építmények elhelyezésére. 5. Közműellátás 5.1. Villamos energia ellátás, elektronikus hírközlés Szélerőmű park A CALLIS Rt. projekttársaságai a Kocs Nagyigmánd térségében lévő területen szélerőmű parkok telepítését tervezték 2008-ban. A szélerőművek építése folyamatosan zajlik az M1-es autópályától kiindulóan. Az adatszolgáltatás alapján a településen maximum 54 MW névleges összteljesítménnyel telepítenek szélerőművet. Az egyes széltornyok teljesítményét 20 kv-os kábeles gyűjtőhálózat szállítja a szélerőmű parki 120/20 kv-os állomásába. Fejlesztési területek ellátása Kocs község 0,4 kv-os hálózata 3 db oszloptranszformátor állomásra épül. A 20 kv-os ellátását a település északi és nyugati részén húzódó Tata-Kocs középfeszültségű vonal biztosítja. A transzformátorok az alábbiak szerint biztosítják az ellátást: A fogyasztókat a közcélú transzformátor állomásoktól indított vasbeton oszlopos, kisfeszültségű, szabadvezetékes hálózat látja el villamos energiával. A gerincvezetékek 4x95 mm² keresztmetszetűek. A leágazó vezetékek 4x50 mm² és 4x25mm² keresztmetszetűek. Az oszlopokon közvilágítás üzemel, központi vezérléssel. Tervezett állapot A fejlesztési terület villamos energia ellátása 28

A fejlesztési terv alapján a község északkeleti részén új lakóterületek és gazdasági terület került kijelölésre. A lakóterület kiszolgálására, a szolgáltatás biztonságának fenntartására, illetve a gazdasági terület ellátására új transzformátor telepítését irányoztuk elő. A Damjanich utca északkeleti szakasza ellátott kisfeszültségű hálózattal, amely délnyugati irányba a Kocs-Mocsai vízfolyásig bővítendő. A gazdasági terület ellátására új hálózat építendő ki A fejlesztés utáni tervezett állapot: Új körzet Típus Teljesítmény Fogyasztók Tervezett Tulajdonos száma energiaigény Damjanich utca OTR20/160 160 kva 30 198 kw Eon-ÉDÁSZ Rt nyugati végén TR Északkeleti OTR20/250 250 kva 12 240 kw Eon-ÉDÁSZ Rt gazdasági terület szélen Forrás: EON-ÉDÁSZ Rt. A lakóingatlanokon a vonatkozó rendelet szerint a hálózatra vetítve és 10 éves távlatra vizsgálva háztartási, esti csúcsban 1940W/családi ház teljesítményt vettünk figyelembe, gázenergiával való fűtés, főzés esetén. Kisfeszültségű energia ellátás Az új ingatlanok villamos energia igényét figyelembe véve a TR állomástól agy 4x95 mm²-es légkábelt kell kiépíteni. Erre az újonnan épített légkábelre kell az új lakossági és gazdasági területet kiszolgáló hálózatot rácsatlakoztatni. Közvilágítás A kiépítendő új utcák közvilágítását kábelezés esetén közvilágítási oszlopokkal kell megoldani. A meglévő hálózat rekonstrukciója esetén a légkábeles hálózat és az azokat tartó oszlopsor bontása, új földkábeles hálózat telepítése szükséges. A tartóoszlopokon energiatakarékos lámpatesteket kell elhelyezni. Elektronikus hírközlés Fejlesztési területek A tervezési terület ellátását a villamos energia ellátását biztosító oszlopsorra szerelt vagy földkábelben kiépített hírközlési kábelek beépítésével kell biztosítani. A földkábeles kialakítás során javasolt a járda területét/sávját igénybe venni. Szélerőmű park 29

A szélerőmű park egyes gépei várhatóan telekommunikációs kapcsolatban lesznek a 120/20 kv-os villamos alállomással. A kapcsolat révén követhetőek az egyes erőmű egységek műszaki jellemzői. A villamos vezetéket elsősorban földkábellel és ingatlanhatárokhoz, vagy meglévő és tervezett vonalas létesítményekhez igazodóan kell kialakítani. 5.2. Gázellátás Meglévő állapot ismertetése: Gázelosztó vezeték: Kocs község vezetékes gázellátása kiépült. A belterületi, középnyomású gázelosztó hálózat a település DNy-i részén elhelyezkedő nyomásszabályozóhoz csatlakozik. A települést ellátó középnyomású csővezeték egységesen a nyomásfokozatnak megfelelő PE műanyagcsőből készült. A középnyomású gázvezeték védőövezete 4-4 m. A biztonsági övezeten belül az MSZ 7048/1-3 és az MSZ 7487/2 számú szabványokban előírt tilalmakat és korlátozásokat is figyelembe kell venni. A szolgáltatást az ÉGÁZ-Dégáz, a szállítást a GDF Suez Energia Magyarország Zrt, 7601 Szeged, Pf.125 végzi. A település jóváhagyott rendezési tervvel rendelkezik, jelen tervezés csak a 2011 évi módosítással foglalkozik. Fejlesztési javaslat: A település rendezési tervének módosítása az alábbiakat irányozza elő: Fejlesztés jellege: Lakóterület: 1. Falusias lakóterület kialakítása a Damjanich utca É-i oldalán, belterületbe vonással. 2. Falusias lakóterület kialakítás a József Attila utca DK-i oldalán, belterületbe vonással. Gazdasági terület: 3. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, belterületbe vonással, a település É-i részén. 4. Ipari gazdasági terület, belterületbe vonással, a település ÉK-i részén 5. Ipari gazdasági terület a település ÉNy-i részén Fogyasztási egység: lakóház; ha Fajlagos fogyasztás: [m 3 /h], [m 3 /h, ha] 25 lakóház 2 50 10 lakóház 2 20 8 [ha] 10 67 9,2 [ha] 10 92 0,25 [ha] 20 5 Gázigény: [m 3 /h] 30

(hrsz:0268/1) 6. Ipari gazdasági terület a 2,4 [ha] 10 24 település ÉNy-i részén (hrsz:0263/1) Gázigény várható növekedése összesen: 258 Forrás: Saját szerkesztés A gazdasági területek gázfogyasztását csak irányértékként szabad kezelni, azt minden esetben a tényleges gazdasági, szolgáltatási, ipari tevékenység jellegének megfelelő adatok birtokában felül kell vizsgálni. A fejlesztések megvalósulása esetén a gázfogyasztás emelkedésével kell számolni, amely a község ellátását biztosító nyomásszabályozó kapacitását és a vezetékek hidraulikai viszonyait befolyásolhatja. Az új vezeték létesítésekor a hatályos jogszabályok és szabványok (jelenleg az MSZ 7908/2, és az MSZ 7048) elhelyezésre és védőövezetre vonatkozó előírásait be kell tartani. Kocs község fejlesztési területeinek energiaigényét - a rendezési terv megvalósulásának folyamatában - a gázszolgáltató felé írásban be kell nyújtani, melynek alapján a meghatározzák a szükséges műszaki és pénzügyi feltételeket. A vezeték létesítése előtt a szolgáltató a szükséges hidraulikai vizsgálatot elvégzi, a szükséges vezeték méretet meghatározza. A jóváhagyott rendezési terv szerint tervezett közművezetékeket a módosított terv készítésénél meglévőként kezeljük. A területfejlesztési tervnek megfelelően a gázelosztó hálózat továbbépítése szükséges az alábbiak szerint: 1. Falusias lakóterület a Damjanich utca É-i oldalán: Az utca közepéig a gázvezeték kiépült. A terület gázellátására a vezetéket, a meglévővel azonos anyagú, és méretű csővezetékkel, tovább kell építeni Ny-i irányban egészen a beépítési terület határáig. 2. Falusias lakóterület a József Attila utca DK-i oldalán: Új vezeték építése nem merül fel. A terület mentén húzódó középnyomású vezetékről új bekötésekkel az ingatlanok gázellátása megoldható. 3. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a település É-i részén: A terület gázellátására a K-i oldalon már egy rövid szakasz megépült. Ennek végpontjához csatlakozva a feltáró utak alatt új vezetéképítéssel a terület ellátható. Nagyobb gázigény esetén az Ady Endre utcai szakaszon nagyobb átmérőjű (D 110-es), csővezeték építése valószínűsíthető. 4. Ipari gazdasági terület a település ÉK-i részén: A terület gázellátását a meglévő D 63-as hálózathoz csatlakozva, nagy valószínűséggel, nem lehet biztosítani, ezért a Kölcsey Ferenc utcai D 110-es vezetéktől kiindulva az 1047 hrsz-ú út Tatai utca alatt új vezeték építése szükséges. 31

5-6. Ipari gazdasági területek (meglévő területek besorolása): A területek mentén meglévő középnyomású hálózat húzódik. 5.3. Vízellátás Meglévő állapot ismertetése: Kocs község vízellátása kiépült. A település vízbázisa nem sérülékeny kategóriába tartozik. A rendszert 3 db, Kocs község belterületén található mélyfúrású kút, 1 db 100 m 3 -es víztorony (túlfolyószínt: 197,5 mbf) alkotja. A vízvezeték kiépítettsége a község egészét lefedi. A település vízellátását biztosító kutak minősége nem tesz eleget a 98/83/Ek irányelvben megfogalmazott határértékeknek, ezért a kutak jelenleg ideiglenese hatósági engedéllyel üzemelnek. A vízbázisok kiváltását biztosító Tatabánya-Oroszlány Regionális Vízmű rendszerre való csatlakozással történne. Kömlőd Kocs vízellátó távvezeték egy része állami beruházás keretében elkészült. A további szakaszra Kocs Község Önkormányzatának KEOP pályázat keretében kell pályáznia. Üzemeltető az Észak-dunántúli Vízmű Zrt (2081 Tatabánya, Pf.197.). A település jóváhagyott rendezési tervvel rendelkezik, jelen tervezés csak a településszerkezeti módosítással foglalkozik. Oltóvíz biztosítás: A meglévő hálózatra telepített tűzcsapokról az oltóvízellátás megoldott. Fejlesztési javaslat: A SZT a település fejlesztési koncepciója az alapján a vízigények növekedésének várható értékei: Fejlesztés jellege: Lakóterület: 1. Falusias lakóterület kialakítása a Damjanich utca É-i oldalán, belterületbe vonással. Fogyasztási egység: [lakóház/fő]; [ha/fő] Fajlagos fogyasztás: [l/d; fő] 25 lakóház / 88 fő 150 13,2 Vízigény: [m 3 /d] 32

2. Falusias lakóterület kialakítás 10 lakóház / 35 fő 150 5,25 a József Attila utca DK-i oldalán, belterületbe vonással. Gazdasági terület: 3. Kereskedelmi szolgáltató 6,7 [ha] / 67 fő 100 6,7 gazdasági terület, belterületbe vonással, a település É-i részén. 4. Ipari gazdasági terület, 9,2 [ha] / 97 fő 100 9,7 belterületbe vonással, a település ÉK-i részén 5. Ipari gazdasági terület a 0,25 [ha] / 3 fő 100 0,3 település ÉNy-i részén (hrsz:0268/1) 6. Ipari gazdasági terület a 2,4 [ha] / 24 fő 100 2,4 település ÉNy-i részén (hrsz: 0263/1) Vízigény várható növekedése összesen: 37,55 Forrás: Saját szerkesztés A gazdasági és ipari területek vízfogyasztását csak irányértékként szabad kezelni, azt minden esetben a tényleges ipari vagy szolgáltatási tevékenység jellegének megfelelő adatok birtokában felül kell vizsgálni. A szabályozási tervben foglaltak megvalósulása esetén a vízigények emelkedésével lehet számolni. A jóváhagyott rendezési terv szerint tervezett közművezetékeket a módosított terv készítésénél meglévőként kezeljük. A területfejlesztési tervnek megfelelően a vízelosztó hálózat továbbépítése szükséges az alábbiak szerint: 1. Falusias lakóterület a Damjanich utca É-i oldalán: Az utca közepéig a vízvezeték kiépült. A terület vízellátására a vezetéket, a meglévővel azonos anyagú és méretű csővezetékkel, tovább kell építeni Ny-i irányban egészen a beépítési terület határáig. 2. Falusias lakóterület a József Attila utca DK-i oldalán: Új vezeték építése nem merül fel. A terület mentén húzódó vezetékről új bekötésekkel az ingatlanok vízellátása megoldható. 3. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a település É-i részén: A terület vízellátása a Damjanich utcai hálózathoz csatlakozva, a feltáró utak alatt új vezetéképítéssel biztosítható. 4. Ipari gazdasági terület a település ÉK-i részén: A terület vízellátását a meglévő Tatai utcai vízvezeték K-i végpontjához csatlakozva, és az utca ÉK-i végén a Damjanich utcai vezetékre visszakötve, új vezeték építésével megoldható. 5-6. Ipari gazdasági területek (meglévő területek besorolása): A területek mentén meglévő vízvezeték húzódik, melyekről új bekötésekkel az ingatlanok vízellátása megoldható. 33

Oltóvíz biztosítás: A hálózat fejlesztéseknél 200 méterenként föld feletti tűzcsapokat kell beépíteni. A fejlesztésre kijelölt területeken 150 m 2 mértékadó tűszakaszig a hálózaton a 600 l/min oltóvíz mindenütt biztosítható. A további fejlesztések esetén a 9/2008. (ll. 22.) ÖTM rendelettel hatályba léptetett OTSZ 5. A tűzoltáshoz szükséges oltóanyag biztosítása című fejezet előírásai az irányadók. 5.4. Szennyvízelvezetés Meglévő állapot ismertetése: A község kiépített szennyvízcsatorna hálózattal rendelkezik. A szennyvízcsatorna hálózat gravitációs rendszerrel készült, a mélypontokon szennyvízátemelők kerültek beépítésre. A szennyvíztisztító telep a község É-i részén, közvetlenül a Kocsi-Mocsai vízfolyás bal partja mentén épült A tisztított szennyvíz befogadója a Kocsi-Mocsai vízfolyáson és az Által-éren keresztül a Duna -folyó. A szennyvízcsatorna kiépítettsége a község egészét lefedi. Üzemeltető az Észak-dunántúli Vízmű Zrt (2081 Tatabánya, Pf.197.). A település jóváhagyott rendezési tervvel rendelkezik, jelen tervezés csak a településszerkezeti módosítással foglalkozik. Fejlesztési javaslat: A SZT a település fejlesztési koncepciója az alapján a szennyvízkibocsátás növekedésének várható értékei: Fejlesztés jellege: Lakóterület: 1. Falusias lakóterület kialakítása a Damjanich utca É- i oldalán, belterületbe vonással. 2. Falusias lakóterület kialakítás a József Attila utca DK-i oldalán, belterületbe vonással. Gazdasági terület: 3. Kereskedelmi szolgáltató gazdasági terület, belterületbe vonással, a település É-i Fogyasztási egység: [ha/fő] Fajlagos kibocsátás: [l/d;fő] 25 lakóház / 88 fő 135 0,33 Szennyvíz: [l/s] 10 lakóház / 35 fő 135 0,1325 6,7 [ha] / 67 fő 90 0,1675 34

részén. 4. Ipari gazdasági terület, 9,2 [ha] / 97 fő 90 0,2425 belterületbe vonással, a település ÉK-i részén 5. Ipari gazdasági terület a 0,25 [ha] / 3 fő 90 0,0075 település ÉNy-i részén (hrsz:0268/1) 6. Ipari gazdasági terület a 2,4 [ha] / 24 fő 90 0,0600 település ÉNy-i részén (hrsz:0263/1) Szennyvízkibocsátás várható növekedése összesen: 0,94 Forrás: Saját szerkesztés A szabályozási tervben foglaltak megvalósulása esetén a szennyvízkibocsátás emelkedésével lehet számolni. A jóváhagyott rendezési terv szerint tervezett közművezetékeket a módosított terv készítésénél meglévőként kezeljük. A területfejlesztési terv módosításának megfelelően a szennyvízcsatorna hálózat továbbépítése szükséges az alábbiak szerint: - 1. Falusias lakóterület a Damjanich utca É-i oldalán: Az utcában a szennyvíz csatorna teljes hosszában kiépült, melyre az egyes ingatlanok ráköthetők. - 2. Falusias lakóterület a József Attila utca DK-i oldalán: Az utcában a szennyvíz csatorna teljes hosszában kiépült, melyre az egyes ingatlanok ráköthetők. - 3. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a település É-i részén: A területet K-i oldalának szennyvíz elvezetése a Ny-K-i irányú feltáró út, K-en az É-D irányú feltáró út alatt új, gravitációs, csatornaépítéssel megvalósítható. Az új csatornát a Damjanich utca K-i végén lévő átemelőre kell kötni. A terület Ny-i oldalán, az É-D irányú feltáró út mentén részben nyomott rendszerű (házi beemelőkkel), részben gravitációs csatornával az Ady Endre utcai végaknára csatlakozva a szennyvízelvezetés megvalósítható. - 4. Ipari gazdasági terület a település ÉK-i részén: A terület szennyvízelvezésére a Tatai utca alatt új csatorna építése szükséges, amely a Tatai utca és a 1047 hrsz-ú út sarkánál csatlakozhat a meglévő gravitációs rendszerre. - 5-6. Ipari gazdasági területek (meglévő területek besorolása): A területek mentén meglévő szennyvízcsatorna húzódik, mely a terület szennyvízelvezetését biztosítani tudja. 5.5 Csapadékvíz-elvezetés Meglévő állapot ismertetése: 35

A község Komárom-Esztergom megyében, a Tatai kistérségben, a Bársonyosi dombvidéken helyezkedik el. A település földrajzilag Kisalföld tájegységbe sorolható. A községet D-i irányból É felé elnyúló dombok veszik körül. A község átlagos szintje 112-158 mbf, legmagasabb pontja (Haraszt) 222,00 mbf. A belterületi csapadékvizek elvezetésére nyílt árkok szolgálnak. A csapadékvizek befogadója a község belterületét K-ről megkerülő Kocsi Főárok a Paradicsomi-l. és Paradicsomi ll. árok oldalági csatlakozásával, a települést kettészelő Kocsi-Mocsai vízfolyás, keleten a Libárdi-ér és a Kocsi-Kisigmándi-ér. A vízfolyások kezelője a Komáromi Vizitársulat (Komárom, Zrínyi Miklós utca 45.). A hatósági jogkört az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (9021 Győr, Árpád út 28-32u.2.) gyakorolja. A település jóváhagyott rendezési tervvel rendelkezik, jelen tervezés csak a településszerkezeti módosítással foglalkozik. Fejlesztési javaslat: A jóváhagyott rendezési terv szerint tervezett közművezetékeket a módosított terv készítésénél meglévőként kezeljük. 1. Falusias lakóterület a Damjanich utca É-i oldalán: Az utca csapadékvíz elvezetésére a meglévő útárok szolgál, amely az utca Ny-i végén a Kocsi-Mocsai vízfolyásba, mint befogadóba torkollik. 2. Falusias lakóterület a József Attila utca DK-i oldalán: Az utca csapadékvíz elvezetésére a meglévő útárok szolgál. 3. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület a település É-i részén: A terület csapadékvíz elvezetésére a feltáró utak mentén új útárok építése szükséges. Az árkok K-i ágát a 1063hrsz-ú út útárkához kell csatlakoztatni, mely a 8136.j. ök. út útárkán keresztül a Kocsi Főárokba vezeti le a keletkező csapadékot. A terület Ny-i részének útárka a Damjanich utcai árokba csatlakozik. 4. Ipari gazdasági terület a település ÉK-i részén: A terület csapadékvíz elvezetése a Tatai utca útárkán keresztül biztosított. 5-6. Ipari gazdasági területek (meglévő területek besorolása): A területek csapadékvíz elvezetésére a meglévő útárkok szolgálnak. Az 1995. évi LVll. Törvény 4. (1) e) pontjában meghatározott önkormányzati feladat érvényesüléséhez a község vízrendezésére, részletes geodéziai felmérés alapján, a rendezési terv területfejlesztését is figyelembe véve megvalósíthatósági tanulmánytervet kell készíttetni, melyben fontossági sorrendben, meg kell határozni vízelvezetéssel 36

kapcsolatos teendőket, azok várható pénzügyi kihatásait, a munkálatok ütemezését. Építés csak jóváhagyott vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező kiviteli alapján végezhető! Ezek elkészültéig is folyamatos feladat az árkok karbantartása, az útárkok és átereszek tisztítása, a lefolyó csapadékvíz által okozott kimosódások, feliszapolódások megszüntetése. 6. Közlekedés 6.1 Közlekedési vizsgálat A közlekedési vizsgálat és fejlesztési javaslat az A településrendezési tervek közúti közlekedési munkarészei Tartalmi követelmények megnevezésű, ÚT 2-1.218:2003 sz. útügyi műszaki előírásban foglaltak szerint készült, figyelembe véve az ÚT 2-1.201:2008 Közutak tervezése útügyi műszaki előírásban foglaltakat, és összhangban a további kapcsolódó előírásokkal, jogszabályokkal. A település tágabb térsége közlekedési kapcsolatainak vizsgálata Kocs község területét több országos közút is érinti: az M1-es autópálya, valamint a 8127 és 8136 jelű összekötő utak. Az M1-es autópálya hazánk és Dél-Európa egyik legfontosabb EU-n belüli tranzit útja nyugat felé, az E60; E75 jelű nemzetközi úthálózat része. Az autópályához kacsolódóan sem csomópont, sem üzemi egység, pihenőhely nem található a község igazgatási területén. Az autópályát általános mezőgazdasági terület övezi fejlesztési területek a közelében nem találhatóak. Az M1-es autópálya forgalmi jellege alapján c, átlagos forgalmú utak közé tartozik. A M1-es autópálya szakaszosan tervezett 2x3 sávos kiépítése Tata térségéig a rendezési tervben a meglévő terület szabályozottsága miatt beavatkozást nem igényel. A 8127 j. összekötő út Mór Kocs összekötő út alacsony forgalmi lefolyású út, amelynek forgalmi nagysága Mór város területén a legnagyobb és Kocs irányába egyenletes csökkenést mutat. A hálózati szerepe Fejér megye északi szegletének és Komárom- Esztergom megye délnyugati részének összekapcsolása, a Tata-Mór kapcsolat biztosítása. A 8136 jelű Tata-Győr összekötő út az M1-es autópályával szinte párhuzamosan halad, az egykori Buda-Bécs országút részét képezi. Ma is fontos szerepet lát el az autópályával párhuzamos kistérségek közötti forgalomban, és havaria útja az M1-es autópályának. A forgalom nagyságához illeszkedik a kiépítettsége, települési átkelési szakasza. 37

A 8142 jelű összekötő út feladata Kocs és Komárom közötti útkapcsolat biztosítása a 13. számú másodrendű főút felé való eljutás biztosítása. A 13-as főút Komárom és Kisbér között biztosít kapcsolatot, észak felé pedig Szlovákia, Nyitra felé lehet eljutni. A nemzetközi és nagytérségi úthálózat elemei Kocs környezetében: A M1-es autópálya az E60 és E75 nemzetközi út, Közép- és Dél-Európa egyik legfontosabb kapcsolata Nyugat-Európa felé, fontos tranzitfolyosó. Kocstól nyugatra 13 sz. főút Szlovákia Nyitra járása felé ad eljutást, míg Magyarországon a 81-es főút felé a Közép-Magyarországi régió felé ad kapcsolatot. Kocs térségi útkapcsolati jónak mondhatók, minden irányban megfelelő a kapcsolata, az M1-es autópálya a település igazgatási határát érinti. Vasútvonal nem található a község területén. A Bécs-Budapest tervezett gyorsvasút nyomvonalát az OTrT 2008-as módosítása délebbre helyezte, így érintetlenül hagyta a település területét. Várhatón a Komárom-Esztergom megyei TrT módosítás is javítja ezt a nyomvonalat. A település belső közlekedési hálózatának és létesítményeinek változása A község lakóutcái kiépültek, az utcakép falusias, helyenként városias képet mutat. A nagyközség belterületi úthálózata a történelmi beépítés nyomait hordozza magán, a régi úthálózatra épülve az azóta történt fejlesztésekkel érte el az úthálózat a mai formáját. A kialakult úthálózat a hierarchiát tekintve úgy változik, hogy az Árpád utca B.VI.d. kiszolgáló útból B.V.c hierarchia osztályba tartozó gyűjtőúttá kerül átminősítésre. A gyűjtőút kijelölését az teszi szükségessé, hogy az Árpád utca biztosítja a 8127 jelű összekötő út és a Nagyigmánd felé menő 8136 jelű összekötő út közötti rövid átkötést, ennek megfelelően szükséges az útburkolat és útpálya kiépítésének programozása is. A Szabadság utca és Táncsics M. utca esetében a gyűjtőút kijelölése a településközpont megközelítését és a községen belüli átlós irányú forgalom teszi szükségessé. A község úthálózata egyszerű, csak az állami kezelésben lévő Dadi - Kis utca - Kossuth utca - Komáromi utcák találkozásánál sűrűsödnek be az utak. A község többi kiszolgáló lakóútja kettős arculatot mutat. A történelmi utcák: Árpád, Kis, Temető, Petőfi, de még a Komáromi utca vonalvezetése a település történelmi adottságai, az úthálózat a kívánt követelményeknek megfelel. A tervezett nyomvonalú, újabb beépítésű utcák szabályos rendben követik egymást, mint a Dózsa, Kölcsey, Jókai, Táncsics, Kodály, Vörösmarty. Az úthálózat gerincét az országos úthálózat útjai jelentik. Országos mellékút a 8136 j. út (Kossuth, Arany utca), 8127 j. út (Dadi utca), 8142 j. út (Komáromi utca). 38