H A T Á R O Z A T II.

Ügyiratszám: Ügyintéző: Telefon: BE-02/ 20/50274-020/2019. Kopcsákné Lakatos Ildikó Csukás Krisztina Freiberger-Otlecz Mónika Nagy Krisztián Seres Ferenc Szabó Erzsébet Krusoczkiné Kardos Ágnes Szendi-Horváth Szabina Zsankó Barbara (66)-362-944 Tárgy: Békéscsaba, Smart-Grid napelemes rendszer megvalósításának előzetes vizsgálati eljárása során hozott határozat Ügyfél: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. KÜJ: 103184962 H A T Á R O Z A T I. A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala előtt közigazgatási hatósági ügyben Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., KÜJ: 103 184 962) ügyfél megbízásából eljáró Szabó Zoltán szakértő kérelmének helyt adva a benyújtott dokumentációban, valamint a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 5. számú mellékletében foglaltak figyelembevételével megállapítom, hogy a Békéscsaba, belterület 1385/11 hrsz.-ú városi sportcsarnok területén, ill. a szomszédos ingatlanokon tervezett Smart-Grid napelemes rendszer létesítése, üzemeltetése és felhagyása során nem várhatók jelentős környezeti hatások, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A tervezett létesítmények megvalósításához a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény törvényben és végrehajtási rendeleteiben előírt hatósági engedélyek szükségesek. A tevékenység jellemzői 1. A környezethasználó megnevezése és adatai Neve: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Székhelye: 5600 Békéscsaba, Szent István tér 7. KÜJ száma: 103 184 962 II. 2. A tervezett tevékenység besorolása A tervezett tevékenység besorolása a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 3. sz. melléklet 128. a) pontja alapján: 128. Egyéb, az 1-127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen a) 3 ha területfoglalástól a környezetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek közé tartozik. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály Hatósági és Komplex Engedélyezési Osztály 5700 Gyula, Megyeház u. 5 7., Pf.: 99. Telefon: (+36 66) 362-944 Fax: (+36 66) 361-755 E-mail: zoldhatosag@bekes.gov.hu Honlap: www.kormanyhivatal.hu/hu/bekes; www.bekesijarasok.hu KÉR-azonosító: KHIV BEJ BJH KTFO KEO; Hivatali kapu: BEMKHKTF, KRID: 220613118

2 3. A tervezett tevékenység célja A Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (továbbiakban: Békéscsaba MJV) által megvalósítani tervezett energetikai fejlesztés közvetlen céljai: 1. Megújuló termelés részarányának növelése: Békéscsaba MJV és ezen belül a Városi Sportcentrum meglévő és tervezett épületeinek villamosenergia-szükséglete a lehető legnagyobb mértékben megújuló energiaforrásból legyen ellátva. 2. Villamosenergia-költségek optimalizálása: Békéscsaba MJV villamosenergia-beszerzésre fordított kiadásai a lehető legnagyobb mértékben csökkenjenek. 3. Széndioxid-kibocsátás csökkentése: Békéscsaba MJV villamosenergia-felhasználás következtében történő környezetterhelésének (CO 2-kibocsátás) csökkentése a lehető legnagyobb mértékben. A tervezett beruházás a Modern Városok Program keretében egyes sportcélú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 203/2017. (VII. 10.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet 2. és 3. pontja, 1. (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. 4. Tervezett beruházás által érintett terület Helye: A városi Sportcentrum területe, Békéscsaba, belterület 1385/11 hrsz. A Sportcentrum mellett található háromszög területe, Békéscsaba, belterület 1453/1-2, 1454/2, 1452, 1451, 1385/7 hrsz. A beruházással érintett, kivett besorolású ingatlanok nagysága összesen 7 ha 7851 m 2. 5. A tervezett létesítmények A beruházás a következő tevékenységeket foglalja magában: Napelemes erőmű létesítése a városi Sportcentrum területén o projektelem: Parkoló fedéssel kialakított napelemek telepítése o projektelem: Sportinfrastruktúrán elhelyezett vagy szabadon álló napelemek telepítése Villamosenergia-tároló létesítése a városi Sportcentrum területén Okoshálózati végponti eszközök telepítése a városi Sportcentrum területén található fogyasztókhoz Okoshálózati központ kiépítése a városi Sportcentrum területén 1. projektelem: Az okoshálózati központ telepítése 2. projektelem: Okoshálózati integráció 3. projektelem: Hálózati csatlakozási pont kialakítása 6. A tervezett tevékenység ismertetése 1. A napelemes kiserőmű műszaki kialakítása A napelem-panelek déli tájolással, 25%-os dőlésszöggel kerülnek elhelyezésre. A dőlésszög megválasztásánál az erőmű városi környezetben történő elhelyezése a meghatározó, mivel el kell kerülni a tükörreflexiót, hogy a visszaverődő fény ne zavarja a lakosságot. A tervezett Hanwha Q CELLS QPLUS L G 4.1 345 napelem műszaki adatai: - méret: 1944 mm x 1000 mm x 35 mm (kerettel) - súly: 24 kg - elülső borítás: 3,2 mm edzett üveg visszaverődés elleni védelemmel - hátsó borítás: kompozit film - keret: eloxált alumínium - cella: 6 x 12 Q.ANTUM napelemcella - csatlakozó doboz: 85-115 mm 60-80 mm 15-19 mm, védelmi osztály IP67, bypass diódával. A kiserőmű elosztóhálózathoz történő csatlakozása egy 22/0,4 kv-os kapcsolóállomásban történik. A csatlakozási pont középfeszültségen található. A kiserőmű termelői kábele ezen állomásba lesz bekötve. A létesülő naperőművek napelemei által termelt egyenáramot két centrál inverter alakítja át 3 fázisú, 375/230 V-os váltakozó feszültségre, amit a transzformátor 22 kv-ra alakít. A centrál inverteres kialakítás ebben a projektben kedvezőbb a hagyományos kialakításnál, mert az építési telek belterületen található. A hagyományos inverterekhez képest a centrálinverteres kialakítás kedvezőbb vagyonvédelmi és életvédelmi szempontból. A centrálinverteres kialakítás több kábel lefektetésével jár, ugyanakkor ez a kialakítás a kábeleken létrejövő veszteség szempontjából is kedvezőbb. A DC kábelek gyűjtődobozokban kerülnek összefogásra, ahonnan DC gyűjtőkábelek továbbítják az energiát a centrálinverterbe. A centrálinverteres kialakítás további előnye, hogy a centrálinverter moduláris felépítésű és egy modul meghibásodása

3 esetén nem áll le az inverter, hanem működik tovább, tehát nincs termeléskiesés. A többi modul átveszi a kieső modul szerepét is ideiglenesen, tehát termeléscsökkenés sincsen. A kiserőmű technológiai berendezései egy BHTR állomásban kerülnek elhelyezésre az alábbiak szerint: Középfeszültségű kapcsolótér: - Középfeszültségű kapcsolóberendezés - Fogyasztásmérő berendezés Transzformátortér - Blokktranszformátor Kisfeszültségű kapcsolótér - Centrálinverter, tartalmazza a 0,4 kv-os kapcsolót - Blokkvédelem - Segédüzemi elosztó - Kiserőmű-irányítástechnika - Vagyonvédelmi központ 2. A tervezett energiatároló rendszer 1,2 MW teljesítménnyel és 2,4 MWh kapacitással fog rendelkezni. A tároló teljesítménye úgy került megválasztásra, hogy a naperőmű teljesítményével összhangban legyen, szükség esetén a Sportcentrum fogyasztói által nem hasznosított termelés betárolható legyen bármely időpontban (a szabad tárolókapacitás függvényében). A telepítési helyszín települési lakókörnyezet, közösségi terület. Az akkumulátoros rendszer két konténerben kerül kialakításra. - Az akkumulátorkonténer tartalmazza magukat az akkumulátorcellákat, a hozzájuk tartozó hűtési rendszert, valamint a központi BMS/BMU egységet, melyek szabályozni fogják az akkumulátorok (cellák) feszültségét és áramát, azok élettartamának maximalizálása céljából. - A technológiai konténer a tároló hálózatra kapcsolásához szükséges transzformátoroknak, kapcsolóberendezéseknek, védelmeknek és az invertereknek ad helyet. A két konténer együttesen az alábbi műszaki tartalmat valósítja meg: - Akkumulátorrackek BMS akkumulátorfelügyelettel; - Kisegítő berendezések: HVAC, tűzvédelem és jelzés, riasztó, világítás; - 4Q inverterek hűtéssel; - DC csatolás; - Illesztő transzformátorok; - AC csatolás védelemmel; - Segédenergia-ellátás; - Helyi vezérlés/gateway, EMS; - Helyi kommunikációs eszközök: switch/router; - Desktop vagy notebook helyi megjelenítés és mérnöki munkahely. A konténeres akkumulátoregység jellemzői: - szigetelt 10, 20 vagy 40 lábas konténer; - skálázhatóan 100 kw-tól 2 MW-ig teljesítményig; - modulárisan felépített akkumulátorrackek; - kapacitás 1 MWh-tól 3 Mwh-ig; - nagy hatásfok, az intelligens klíma- és invertervezérlésnek köszönhetően; - könnyű karbantarthatóság. 3. Az okoshálózat egy olyan modernizált villamosenergia-elosztó és átviteli hálózat, amely kétirányú kommunikációs megoldásokat is magában foglal, melyek révén lehetővé válik a hálózat hatékonyságát, megbízhatóságát, biztonságát és fenntarthatóságát növelő technológiák integrációja. A helyi okoshálózati rendszer a következő elemekből épül fel: - helyi okoshálózati központ: ellátja a rendszer felügyeletét és vezérlését - helyi okoshálózati végponti eszközök: adatgyűjtő és vezérlő réteg a monitorozott és vezérelt eszközök és a helyi okoshálózati központ között - helyi okoshálózati integráció: amely az előző kettő csatlakozását biztosítja. 7. A tervezett tevékenység ütemezése A telepítés megkezdésének várható időpontja: 2019. évben, az engedélyek rendelkezésre állását követően.

A létesítés (telepítés) várható időtartama: 1 év. A tervezett beruházás több ütemben fog megvalósulni. A működés várható időtartama: 30-50 év. 4 8. A tervezett tevékenység hatásterülete A tervezett tevékenység közvetlen hatásterülete az érintett ingatlanok telekhatárán belül marad. A közvetett hatásterület a szállítási nyomvonalakkal szomszédos területekre terjed ki, max. 10-50 m távolságra. A tervezett tevékenység hatásterületét a benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció 7. fejezete, valamint 7. számú melléklete mutatja be. A tervezett tevékenység közvetett hatásai Békéscsaba közigazgatási területét érinthetik. Országhatáron át terjedő hatások bekövetkezése nem valószínűsíthető. III. A) Környezetvédelmi és természetvédelmi előírások a tevékenység folytatásához: Levegőtisztaság-védelem 1. A kivitelezési területen a földmunkák, a tereprendezés és az alkalmazott gépek üzemeltetése során a diffúz levegőterhelés mértékét az elérhető legjobb technika alkalmazásával a lehető legkisebb mértékűre kell csökkenteni. 2. A munkálatok során keletkező hulladékok égetése tilos. Hulladékgazdálkodás 3. Engedélyes köteles gondoskodni a létesítés során keletkező hulladékok biztonságos, környezetvédelmi szempontból megfelelő gyűjtéséről, valamint a hulladékok hasznosításra, ártalmatlanításra történő rendszeres átadásáról. Erre a célra csak érvényes hatósági engedéllyel rendelkező hulladékkezelőt vehet igénybe. 4. A területen hulladékot felhalmozni tilos. 5. A kivitelezés során keletkező szennyezésmentes földet a kitermelés helyén természetes állapotában külön hulladékkezelési engedély nélkül fel lehet használni. A kitermelt szennyezetlen talaj vagy más, természetes állapotában meglévő anyag termelőjének, vagy ha az nem állapítható meg birtokosának kifejezett, kormányrendelet szerinti nyilatkozata esetén a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 2. (4) bekezdés szerinti talaj vagy anyag nem minősül hulladéknak. A kitermelésre kerülő vagy kiszoruló talaj mennyiségét és környezeti jellemzőit előzetesen meg kell állapítani, további felhasználására a felmérés eredményétől függően kerülhet sor. 6. A kivitelezés során keletkező hulladékok esetében törekedni kell arra, hogy a hasznosítható hulladékok a lehető legnagyobb arányban hasznosításra kerüljenek. 7. A kivitelezés során keletkezett hulladékokról is nyilvántartást kell vezetni, és bejelentést kell tenni a környezetvédelmi hatóság részére. 8. Amennyiben a keletkező hulladékok mennyisége eléri az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendeletben megadott mennyiségi küszöböt, Építési/Bontási hulladék nyilvántartó lapot kell benyújtani a környezetvédelmi hatóságtól. Földtani közeg védelme 9. A naperőművek létesítése, továbbá üzemelése környezetszennyezést és károsítást kizáró módon történhet. A tervezett beruházás nem eredményezheti a földtani közeg minőségének veszélyeztetését, romlását, ill. nem eredményezhet kedvezőtlenebb állapotot, mint amit a földtani közeg (B) szennyezettségi határértéke vagy az annál magasabb (Ab) bizonyított háttérkoncentráció jellemez. 10. A kivitelezés során szükséges az építési területeken kárelhárításra szolgáló felitatóanyagot tartani. 11. A létesítési munkálatok csak megfelelő műszaki állapotú munkagépekkel történhetnek. A munkagépek, járművek karbantartásáról folyamatosan gondoskodni szükséges. Amennyiben

5 meghibásodást tapasztalnak, és az érinti a földtani közeget, a szennyezett talajt ki kell termelni és át kell adni megfelelő hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező cégnek. 12. A tervezett tevékenység létesítése, üzemelése, ill. felhagyásakor a munkálatoknál használt gépek, berendezések javítása az adott helyszínen nem történhet. A gépeken, berendezéseken kizárólag a napi munkavégzéshez szükséges kenő- és üzemanyag környezetszennyezés nélküli utánpótlása végezhető. Zaj és rezgés elleni védelem 13. Az építkezés során a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket be kell tartani. Egyéb 14. A tevékenység vagy egy részének felhagyását a környezetszennyezést és károsítást kizáró módon kell végezni. 15. Az engedélyezett tevékenység vagy egy részének felhagyása esetén az engedélyes köteles az I. fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság egyetértésével biztonságossá tenni, illetve ártalmatlanítás vagy hasznosítás céljából eltávolítani az építményeket, melyek környezetszennyezést okozhatnak. 16. Amennyiben a kivitelezés, az üzemelés és felhagyás ideje alatt a környezeti elemeket veszélyeztető vagy szennyező káresemény történik haladéktalanul intézkedni kell a vészhelyzet, ill. a szennyezés megszüntetéséről, és egyidejűleg értesíteni kell az I. fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságot a szennyeződésről és az elhárítása érdekében tett intézkedésekről. B) Népegészségügyi előírások 17. A kivitelező az építési munkahely kialakítását csak akkor kezdheti meg, ha a kivitelezési tervdokumentáció részét képezi a biztonsági és egészségvédelmi terv. 18. A kivitelezési tervdokumentációk készítésénél, az építőipari kivitelezési tevékenység előkészítésénél és végzésénél a tervezőnek, illetve a kivitelezőnek figyelembe kell vennie a munkavédelemre vonatkozó szabályokban meghatározott előírásokat. 19. Az építési munkahely foglalkoztatottak ivóvízellátását megfelelő minőségű ivóvízzel kell biztosítani. 20. A tevékenység végzése során a nemdohányzók védelméről gondoskodni kell. C) A megkeresett szakhatóság feltételei, melyeket be kell tartani: A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztálya 35400/304-1/2019.ált. számú szakhatósági állásfoglalása szerint: 1. Az építési és a bontási munkákat a felszíni és a felszín alatti vizek szennyezését és károsítását kizáró módon kell végezni. A munkálatok során a vizekbe szennyező anyagok nem kerülhetnek, a kivitelezési munkálatok a felszíni és a felszín alatti vizek, víztestek jelenlegi minőségének romlását nem okozhatják. 2. A tevékenység végzése során használt gépi berendezések tárolása, üzemeltetése, karbantartása során gondoskodni kell arról, hogy üzemanyag és kenőanyag ne kerülhessen a felszín alatti vizekbe. A gépek üzemanyaggal, kenőanyaggal történő ellátásakor csepegést felfogó, megfelelő magasságú védőperemmel ellátott védőtálcát kell alkalmazni. 3. A napelemek tisztítására csak környezetbarát anyagok használhatók fel. 4. A transzformátorokat és az akkumulátorokat a teljes töltet befogadására alkalmas, víz-, sav- és olajálló bevonattal ellátott kármentőben kell elhelyezni. 5. Az építési munkák befejezése után a felvonulásra, anyagtárolásra igénybe vett területet rendezni kell, annak eredeti állapotát vissza kell állítani. 6. A munkák során esetlegesen bekövetkező rendkívüli eseményt, havária helyzetet haladéktalanul be kell jelenteni az I. fokú vízügyi és vízvédelmi hatósághoz, és egyidejűleg intézkedni kell annak elhárítására.

6 IV. Jelen határozat nem mentesít az egyéb jogszabályokban előírt hatósági engedélyek megszerzési kötelezettségétől, a tevékenység megkezdésére vagy folytatására nem jogosít. A határozat közhírré tétel útján is közlésre kerül. V. A hirdetményi úton közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 5. napon kell közöltnek tekinteni. A hirdetmény kifüggesztésének napja: 2019. március 4. VI. A határozat ellen fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel véglegessé válik. A határozat ellen a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz (6722 Szeged, Tábor u. 4.) címzett keresetlevélben közigazgatási per indítható, melyet a közléstől számított harminc napon belül kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetet a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala (5600 Békéscsaba, Szabadság tér 11-17.) ellen kell megindítani. A keresetlevelet az elsőfokon eljárt közigazgatási szerv a benyújtástól számított öt napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti a másodfokon eljárt közigazgatási szervhez, amely azokat a benyújtástól számított huszonegy napon belül továbbítja a bírósághoz. A közigazgatási szerv az ügy iratait továbbítás helyett a bíróság számára elektronikusan hozzáférhetővé teszi, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak. A jogi képviselővel eljáró fél, valamint a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet. Ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek, a bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben, az alperes a védiratban kérheti. Tárgyalás tartása a perbelépési kérelemben, illetve a perbevonásától vagy a perbeállítástól számított tizenöt napon belül is kérhető. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A bírósági eljárás illetéke 30.000 Ft, melyet a Magyar Államkincstár 10032000-01012107 számú illetékbevételi számlájára kell befizetni (a közlemény rovatában az ügyfél neve, lakcíme vagy székhelye, valamint a határozat ügyiratszámának feltüntetésével). A felet ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is a közigazgatási bírósági eljárásban illetékfeljegyzési jog illeti meg. Akit tárgyi illetékfeljegyzési jog illet meg, mentesül az illeték előzetes megfizetése alól. Ilyen esetben az fizeti az illetéket, akit a bíróság erre kötelez. INDOKOLÁS A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala előtt Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata (5600 Békéscsaba, Szent István tér 7., KÜJ: 103 184 962) ügyfél megbízásából eljáró Szabó Zoltán szakértő kérelmére a Békéscsaba, belterület 1385/11 hrsz.-ú városi sportcsarnok területén, ill. a szomszédos ingatlanokon tervezett Smart-Grid napelemes rendszer kapcsán előzetes vizsgálati eljárás indult. A kérelem az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatására vonatkozik. A szakértő a kérelemhez csatolta a Vass Csaba és dr. Deák József Áron tervezők által összeállított előzetes vizsgálati dokumentációt. A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló módosított 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet (továbbiakban: Khvr.) 3. számú melléklet 128. a) pontja alapján a területi környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek közé tartozik.

7 A kérelemre indult eljárás díja a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 14/2015. (III. 31.) FM rendelet (a továbbiakban: Díjrendelet) 2. (1) bekezdése, valamint az 1. melléklet 35. pontja alapján 250.000,- Ft, melynek lerovása a kérelem benyújtásával egy időben megtörtént. Szabó Zoltán szakértő 2019. január 23. napján érkezett levelében nyilatkozott arról, hogy a tervezett beruházás a Modern Városok Program keretében egyes sportcélú beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló 203/2017. (VII. 10.) Kormányrendelet 1. sz. melléklet 2. és 3. pontja mint a békéscsabai új multifunkcionális sportcsarnok és az új városi versenyuszoda kapcsolódó beruházása, 1. (2) bekezdés a)-c) pontja alapján nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű ügy. Az eljárás kezdetén az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 43. (1) bekezdése, valamint a (2) bekezdés a)-b) pontjai, a (4) és (10) bekezdése alapján a BE-02/ 20/50274-002/2019. ügyiratszámú függő hatályú végzésben értesítettem a kérelmezőt arról, hogy amennyiben 2019. február 23. napjáig az ügy érdemében nem döntök vagy az eljárást nem szüntetem meg, úgy intézkedem a 250.000,- Ft eljárási díjnak megfelelő összeg ügyfél részére történő visszafizetéséről. Tekintettel arra, hogy a döntésemet 2019. február 23. napjáig meghoztam, a visszafizetésről nem intézkedtem. A Khvr. 3. (4) bekezdése alapján megküldtem az eljárás megindításáról szóló közleményt, a kérelmet és mellékleteit Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzőjének azzal, hogy jelen eljárás megindításáról közhírré tétel útján tájékoztassa azokat az ügyfeleket, akiknek a beruházás az ingatlanát érinti vagy annak hatásterületén helyezkedik el. Az eljárás megkezdéséről szóló közleményt a Khvr. 3. (3) bekezdésének megfelelő tartalommal a Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal honlapján és a főosztály hirdetőtábláján is közzétettem. A környezetvédelmi közigazgatási hatósági eljárásokban résztvevő társadalmi szervezetek ügyféli jogállását az Ákr. 10. (2) bekezdése és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 98. (1) bekezdése rögzíti. A társadalmi szervezeteket az előzetes vizsgálati eljárásban közhírré tétel útján értesítettem. Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője 2019. február 12. napján érkezett, II.83-19/2019. számú záradékolt közleményében tájékoztatott arról, hogy az eljárás megindításáról szóló közlemény 2019. január 18. és 2019. február 11. között közhírré lett téve a Polgármesteri Hivatalban, észrevétel nem érkezett. A megadott határidőn belül a nyilvánosság részéről a közlemény tartalmára, a tervezett tevékenységre vonatkozó írásos észrevétel, a tevékenységgel kapcsolatos kizáró ok nem érkezett az I. fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságra sem. Telefonon vagy személyesen sem érdeklődött senki a tervezett tevékenységről, annak környezeti hatásairól. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Kormányrendelet (továbbiakban: Kormányrendelet) 28. (3) bekezdése és az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Kormányrendelet 1. (1) bekezdése, 1. melléklet 9.2. és 9.3. pontja alapján a Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály (továbbiakban: Igazgatóság) került szakhatóságként bevonásra az eljárás során. Az Igazgatóság a 35400/304-1/2019.ált. számú szakhatósági állásfoglalásában feltételek előírásával hozzájárult a tervezett tevékenységhez, melyet a határozat III.C) pontjában rögzítettem. Megállapította továbbá, hogy a tervezett tevékenység vízvédelmi és vízgazdálkodási szempontból nem jelent olyan hatást, amely miatt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása válna szükségessé. Az Igazgatóság állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya BE-02/20/44794-012/2018. ügyiratszámú megkeresésében Békéscsaba Megyei Jogú Város (továbbiakban: Engedélyes) megbízásából Szabó Zoltán kérelmére indult, a Békéscsaba, Smart-Grid

8 rendszer kialakításával kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárás során szakhatósági állásfoglalást kért az I. fokú vízügyi és vízvédelmi hatóságtól. A megkereséshez csatolt, a Vass Csaba és Dr. Deák József Áron szakértők által 2019. évben készített dokumentáció és az egyéb rendelkezésemre álló iratanyagok alapján az alábbiakat állapítottam meg: Az Engedélyes a megújuló termelés részarányának növelése, a villamosenergia költségek optimalizálása, valamint a széndioxid kibocsátás csökkentése céljából 3 MWp névleges teljesítményű napelemes termelő és tároló rendszer létesítését tervezi. Jelen eljárás Békéscsaba, belterület 1385/11 hrsz. alatti ingatlanon, valamint a szomszédos belterület 1451, 1452, 1453/1-2 és az 1454/2 hrsz. alatti ingatlanokon a Sportcentrum területe melletti háromszögön parkoló fedéssel kialakított napelemek, valamint az épületek tetőszerkezetére telepített napelemek (amelyek az épületek megépítéséig a földön kerülnek elhelyezésre) tervezett rendszer előzetes vizsgálatára irányul. A telephely vízellátása a települési vízhálózatról biztosítható, a keletkező kommunális szennyvíz a települési közcsatorna hálózatba kerül bevezetésre. Az üzemeltetés során állandó emberi tartózkodással nem kell számolni, vízfelhasználásra a napelemek időszakos mosásakor kerül sor. Az ingatlanra hulló csapadékvíz a területen elszikkad, illetve a települési csapadékvíz elvezető hálózatba kerül bevezetésre. Az Engedélyes a Békéscsaba, belterületi csapadékvíz-elvezető rendszer üzemeltetésére a többször, legutóbb 35400/64-14/2018.áltt. számú határozattal módosított 197-2/2014/VH. számon 2039. október 31. napjáig hatályos vízjogi üzemeltetési engedélyt kapott. A megvalósítással érintett területek a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet szerint érvényes és végleges határozattal kijelölt vízbázist nem érintenek. A létesítmény a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 12. a) pontja alapján meghatározott nagyvízi medret, valamint a nagyvízi meder, a parti sáv, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról, hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról szóló 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet 1. 11. pontja alapján meghatározott parti sávot nem érint. A beruházással érintett ingatlanok a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. (4) bekezdésén alapuló érzékenységi térkép alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából kevésbé érzékeny területen találhatók. Felszíni és a felszín alatti vízvédelmi szempontból az esetlegesen bekövetkező rendkívüli szennyezés bejelentésére vonatkozó előírás a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 11. (2) bekezdésén és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 19. (1) bekezdésén alapul. A beruházást Békéscsaba város belterületén tervezik, az építési munka szennyező anyag bevezetésével nem jár, a felszín alatti víztestek mennyiségi, minőségi állapotát károsan nem befolyásolja. Vízvédelmi, vízgazdálkodási szempontból a tevékenység végzésére vonatkozó kizáró ok nem merült fel. Megállapítottam, hogy a tervezett beruházás során vízgazdálkodási, vízvédelmi szempontból jelentős környezeti hatás nem várható, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A vízügyi és a vízvédelmi hatóság hatáskörét és illetékességét a vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 10. (1) és (2) bekezdése és a 2. számú melléklet 12. pontja állapítja meg. Szakhatósági állásfoglalásomat az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (továbbiakban: Ákr.) 88. (1) bekezdése szerinti módon, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletének 9.2. és 9.3. pontjában meghatározott szakkérdésekre kiterjedően adtam meg. Az Ákr. 55. (4) bekezdése értelmében a szakhatóság döntése az eljárást befejező érdemi döntés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Kérem a Tisztelt eljáró Hatóságot, hogy az Ákr. 85. (1) bekezdésére figyelemmel az érdemi határozatot szíveskedjen részemre megküldeni. A Kormányrendelet 28. (1) bekezdése alapján az 5. számú melléklet I. táblázatában felsorolt szakkérdéseket is vizsgálja a területi környezetvédelmi hatóság, ezért a következő osztályok működtek közre a különböző szakkérdések tekintetében: a környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes

9 hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedő szakkérdések tekintetében: Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Népegészségügyi Osztálya, a kulturális örökség (nyilvántartott műemléki értékek, műemlékek, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek, védetté nyilvánított régészeti lelőhelyek, régészeti védőövezetek) védelmére kiterjedően: Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztálya, a tervezett tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály. A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Népegészségügyi Osztálya a BE-02/NEO/370-2/2019. ügyiratszámú véleményében javasolta az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadását. A Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály a BE-02/05/146-2/2019. ügyiratszámon nyilatkozott a hatáskörébe tartozó szakkérdésben a régészeti örökség és a műemléki értékvédelmével kapcsolatos szabályokról szóló 39/2015. (III. 11.) Korm. rendeletben foglaltak alapján. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály a JN/43/00213-2/2019. iktatószámú véleményében feltételek előírása nélkül javasolta az előzetes vizsgálati eljárás lezárását. A Khvr. 1. (6b) bekezdése alapján jogsegélyt kértem Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzőjétől, hogy a tervezett tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással, valamint a településrendezési eszközökkel összhangban van-e. Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője a 2019. január 22. napján érkezett, II.388/2019. iktatószámú levelében az alábbiakról tájékoztatott: - a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással kapcsolatos rendelet a https://bekescsaba.hu/helyi-rendeletek linken érhető el (Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzat Közgyűlésének 36/2016. (XI. 28.) önkormányzati rendelete a helyi jelentőségű természeti területek védetté nyilvánításáról), - a településrendezési eszközökkel való összhang a https://bekescsaba.hu/ugyintezes/helyi-epitesiszabalyzat-hesz-2006-5 linken elérhető dokumentáció alapján állapítható meg. A Khvr. 5. -a alapján jelen előzetes vizsgálati eljárásban kell az I. fokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságnak és a szakhatóságnak eldönteni, hogy a tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások. Az eljárásban annak vizsgálata történik, hogy a tervezett tevékenység és üzemeltetés elviekben megvalósítható-e. A dokumentáció áttanulmányozása során a következőket állapítottam meg: Az önkormányzat a Békéscsaba, belterület 1385/11 hrsz.-ú városi sportcsarnok területén, ill. a szomszédos ingatlanokon Smart-Grid napelemes rendszer megvalósítását tervezi, mely beruházást az önkormányzat üzemeltetésében lévő sportcsarnok sportinfrastruktúrájának további bővítése indokolja (egy új multifunkcionális sportcsarnok és egy többmedencés sportuszoda létesítése). Az épületek jelentős többlet villamos energiát és hőenergiát igényelnek majd az üzemeltetésük során, ezért kerül kialakításra a napelemes rendszer. Természet- és tájvédelmi szempontból megállapítottam, hogy a tervezett napelemes erőmű, a villamosenergia-tároló, az okoshálózati végponti eszközök és okoshálózati központ építésével érintett Békéscsaba, belterület 1385/11, 1385/8, 1451,1452, 1453/1, 1453/2, 1454/2 hrsz.-ú ingatlanok és környezete védett természeti területet, Natura 2000 területet nem érintenek. Békéscsaba Megyei Jogú Város Jegyzője elektronikusan megküldte a főosztályra a helyileg védett területekre, valamint a helyi építési szabályzatra vonatkozó önkormányzati rendeletek elérhetőségét. A rendeletek alapján megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység a helyi jelentőségű védett természeti terület jellegét és állapotát nem érinti, illetve nem veszélyezteti, nem károsítja és a tájképi

10 egységet nem bontja meg, így nem ellentétes a 36/2016. (XI. 28.) önkormányzati rendeletben foglaltakkal, valamint a településrendezési eszközökkel összhangban van. Levegőtisztaság-védelmi szempontból megállapítottam, hogy a tervezett kivitelezés tevékenységek során a földmunkák és az anyagmozgatás okozhatnak a környezetben porkibocsátást. Az előírt feltétel betartásával a folytatni kívánt tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból nem gyakorol a környezetre olyan hatást, amely az adott területre vonatkozó, jogszabályban meghatározott mértéket meghaladná. Levegőtisztaság-védelmi előírásaimat a kivitelezési munkálatokra vonatkozóan a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. -ban és 7. (4) bekezdésében, a 26. (1) és (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével tettem meg. Hulladékgazdálkodási szempontból megállapítottam, hogy a teljes beruházás területigénye miatt a Békéscsaba, belterület 1385/8 hrsz.-ú ingatlan megvásárlása is szükséges lehet. Az ingatlanon lévő épületek elbontásra kerülnének, és az ebből keletkező bontási hulladékok mennyisége várhatóan meghaladja az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendeletben szereplő mennyiségi küszöbértékeket. Amennyiben a beruházás a Békéscsaba, belterület 1385/8 hrsz.-ú ingatlan megvásárlása nélkül, a jelenleg is rendelkezésre álló ingatlanokon valósul meg, úgy az építési-bontási hulladékok mennyisége várhatóan jóval kisebb lesz. A kitermelt talaj teljes mennyiségét helyben használják fel, a terület rendezésekor. Az építési-bontási hulladékokat engedéllyel rendelkező hulladékkezelőnek adják át. Abban az esetben, ha a területről kitermelt föld nem kerül ki a beavatkozással érintett területről, felhasználása helyben történik, akkor nem tekintendő hulladéknak a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 1. (3) bekezdés e) pontja alapján, figyelembe véve a 63. (5) bekezdésben foglaltakat. A 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendelet 3. (4) bekezdése szerint az elkülönítetten gyűjtött hulladékot amennyiben az műszakilag lehetséges az építtető az építés során felhasználja, illetőleg a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály előírásainak megfelelően a hulladékkezelőnek átadja. A fentiek alapján tehát a kitermelt föld külön hulladékkezelési engedély nélkül felhasználható tereprendezési célra a kitermelés helyszínén. Az előzetes vizsgálat során a tervező nem tárt fel olyan jelentős környezeti hatást, mely alapján (hulladékgazdálkodási szempontból) hatásvizsgálat lefolytatása válna szükségessé. Feltételeimet a Ht.-ben, a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló 309/2014. (XII. 11.) Kormányrendeletben, valamint a 45/2004. (VII. 26.) BM KvVM együttes rendeletben foglaltak figyelembevételével, a környezetet érő terhelések és kockázatok csökkentése, a környezet szennyezésének megelőzése, valamint a képződő hulladékok hasznosításának és ártalmatlanításának biztosítása érdekében írtam elő. Földtani közeg védelme szempontjából megállapítottam, hogy az építés a tereprendezéssel kezdődik, majd a napelempark és kiszolgáló egységei épülnek meg. A tereprendezés jelentős földmunkákat nem kíván, a napelempark egy része közvetlen földmunka nélkül telepíthető. A napelempanelek tartószerkezete pontalapra kerül, a betonházas transzformátor állomások alapozása beton sávalappal készül, ezen túl kis mélységű földkábelek fektetése során történik földmunka. A munkaterületen gépek szervizelése és javítása nem történik, üzemanyaggal feltöltés, kenőanyaggal ellátás kizárólag a gépek karbantartójának telephelyén, illetve közforgalmú üzemanyagkutakon történik. Az üzemelés időszakában 2-3 évente szükséges a napelem panelek tisztítása, mely során a vízhez környezetkímélő mosószert adagolnak, mely biológiai úton lebomlik, talajszennyezést nem okoz. A szakszerű kivitelezési munkálatok során szennyezőanyag földtani közegbe történő jutásával nem kell számolni. A beruházással érintett ingatlanok szennyezett területet nem érintenek, aktív kármentesítés a tervezett helyszíneken nincs folyamatban. Az előírt feltételeim, valamint a benyújtott dokumentációban foglaltak betartása mellett a földtani közeg védelme szempontjából a tervezett tevékenységnek jelentős környezeti hatásai nem várhatóak, és nem szükséges hatásvizsgálati eljárás lefolytatása. Előírásaimat a Kvt. 15. -a és 101. (2) bekezdése, valamint a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 10. (1) bekezdés c) pontja alapján adtam meg. Zaj és rezgés elleni védelem szempontjából megállapítottam, hogy a tervezett Smart-Grid napelemes rendszer működése alatt a számításokkal bemutatott zajvédelmi hatásterületen belül

11 védendő épületek, területek és helyiségek nem találhatóak. A kivitelezés zajkibocsátása a számítások szerint teljesíti az építkezésre vonatkozó zajkibocsátási határértékeket. A környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet szerint: 10. (3) Nem kell környezeti zajkibocsátási határérték megállapítását kérni, ha a) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületén nincs védendő terület, épület vagy helyiség, vagy b) a tervezett környezeti zajforrás hatásterületének határvonala a számítások, illetve mérések alapján a környezeti zajforrást magába foglaló telekingatlan határvonalán belülre esik és a telekingatlant a zajforrás üzemeltetőjén kívül más személy nem használja. 12. A kivitelező a zaj- és rezgésvédelmi követelményeket az építőipari tevékenység ideje alatt köteles betartani. Örökségvédelmi szempontból megállapítottam, hogy a beruházás összefügg a Békéscsabán tervezett városi sportuszoda és multifunkciós sportcsarnok építésével. Mindkét projekt a Modern Városok Program keretében valósul meg. A megadott dokumentáció alapján meg lehetett állapítani, hogy már magában a Smart Grid rendszer kialakításához rendelt forrás összege meghaladja az 500 millió Ft-os összeghatárt. A tárgyi beruházás a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv) 7. 20. pont a) alpontja szerint nagyberuházásnak minősülhet. A Kötv. 7. 20. pontja az alábbiakat tartalmazza: 7. 20. Nagyberuházás: az alábbi, földmunkával járó beavatkozás, fejlesztés, beruházás: a) a bruttó 500 millió forintos értékhatárt meghaladó teljes bekerülési költségű beruházás, b) c) a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. által kezelt beruházás, d) a védmű-, töltés- és a 2500 hektár alapterületet meghaladó árapasztó- vagy árapasztó tározóépítés, vagy e) azon közérdekű célú beruházás, amelynek megvalósítása érdekében a kisajátításról szóló törvény szerint kisajátítást végeztek. A teljes bekerülési költséget az egész beruházásra kell értelmezni, nem csak a beruházás részeiként megvalósuló, kapcsolódó járulékos beruházásokra. Ha a tervezett beruházás nagyberuházásnak minősül, akkor a Kötv. 23/C. (1) bekezdése szerinti előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. A kulturális örökség védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 68/2018. (IV. 9.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 68. Kr.) 40. (7) bekezdése alapján: 40. (7) Az előzetes régészeti dokumentációt a földmunkával járó tevékenység engedélyezésére vagy a földterület megszerzésére irányuló azon első hatósági eljárás megindítására irányuló kérelemhez kell mellékelni, amelyben a hatóság eljár vagy szakhatóságként vagy a szakkérdés vizsgálatával közreműködik. A Kötv. 23/C. (2) - (8) bekezdése az alábbiakat tartalmazza: 23. (2) Előzetes régészeti dokumentációnak minősül a hatástanulmány is, ha a tartalmát és az elkészítéséhez alkalmazott módszereket tekintve megfelel az előzetes régészeti dokumentáció fogalmi feltételeinek, és alkalmas az elvégzendő régészeti feladatellátás módjának, valamint idő- és költségvonzatának meghatározására. (3) Az előzetes régészeti dokumentációt a beruházóval kötött írásbeli szerződés alapján a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv készíti el. (4) Az előzetes régészeti dokumentáció adattartalmának meghatározásához a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv megkeresésére a gyűjtőterületén érintett múzeum köteles a szakmai adatbázisában szereplő adatot ingyenesen, teljességi nyilatkozattal nyolc napon belül a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv rendelkezésére bocsátani. (5) Az előzetes régészeti dokumentáció készítése során a jogszabályban meghatározott kivételekkel próbafeltárást kell végezni, amely nem a megelőző feltárás része. (6) A jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátás jogszabályban meghatározottak szerinti elvégzésébe saját kapacitáshiánya esetén kizárólag más, a 20. (4) bekezdés szerinti, feltárásra jogosult intézményt vonhat be. A bevont feltárásra jogosult intézmény további régészeti szaktevékenységet ellátó közreműködőt nem vehet igénybe. (7) A műszeres lelőhely- és leletfelderítéshez kapcsolódó feladatok ellátásába gazdasági társaság bevonható.

12 (8) Az előzetes régészeti dokumentáció keretében végzett régészeti feladatellátáshoz kapcsolódó régészeti földmunka elvégzéséről a jogszabályban kijelölt örökségvédelmi szerv a közbeszerzésekről szóló törvény szerint gondoskodik a beruházó költségén. A Kötv. 7. 3. pontja az alábbiakat tartalmazza: 7. 3. Előzetes régészeti dokumentáció: valamely terület régészeti érintettségének tisztázására, a régészeti örökség elemeire vonatkozó ismeretek (különösen a lelőhely jellegének, korának, kiterjedésének és intenzitásának) megszerzésére és pontosítására szolgáló, valamint az ebből következően elvégzendő régészeti feladatellátás formájának, idő- és költségvonzatainak meghatározásához hozzájáruló, az ismert adatok és források feldolgozásával, a lelőhely állapotában maradandó változással nem járó műszeres lelőhely-, illetve leletfelderítés, terepbejárás és próbafeltárás alkalmazásával készült dokumentum. A Kötv. 24. (2) bekezdés a) pontja alapján, ha régészeti feltárás nélkül régészeti emlék, lelet vagy annak tűnő tárgy kerül elő, a felfedező, a tevékenység felelős vezetője, az ingatlan tulajdonosa, az építtető vagy kivitelező köteles az általa folytatott tevékenységet abbahagyni és a Kötv. 24. (2) bekezdés b) pontja alapján a jegyző útján az örökségvédelmi hatóságnak bejelenteni. A bejelentési kötelezettség elmulasztása a Kötv. 82. (2) bekezdése alapján örökségvédelmi bírság kiszabását vonja maga után. Közegészségügyi szempontból: a tervezett beruházás nem okoz az előzetes vizsgálati eljárást lezáró határozat kiadását kizáró környezet- és település-egészségügyi hatásokat, a tervezett beruházás megvalósításából jelentős környezeti hatások nem származnak. A környezethasználónak be kell tartania az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM EüM együttes rendelet 5. -a és 6. -a, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 24. a) és b) pontja, a nem dohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló módosított 1999. évi XLII. törvény 2. -ben foglaltakat. Az ehhez szükséges előírásaimat a határozat rendelkező részében tettem meg. A tervezett tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag és a földtani közeg védelme szempontjából megállapítottam, hogy a tervezési területen bányatelek, kutatási terület nem található. A benyújtott dokumentáció alapján a tevékenység hatása a földtani környezetre elfogadható, a földtani környezet védelmét szolgáló pontjai elégségesek. Az előzetes vizsgálati dokumentációt készítők megfelelő szakértői jogosultsággal rendelkeznek, jogosultságuk a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 297/2009. (XII. 21.) Korm. rendeletben foglaltak szerinti. A benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció jóváhagyása során megkeresett szakhatóság feltételek előírásával hozzájárult a dokumentáció elfogadásához, környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását nem kérte. Fentiek alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem, mert úgy ítéltem meg, hogy a tervezett tevékenység létesítése, folytatása, ill. felhagyása során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem szükséges. A döntéssel egy időben a tevékenységhez, felhagyáshoz meghatároztam az előre látható szempontokat, illetve feltételeket. A határozat a Kvt. 67. (2) bekezdésén, valamint a Khvr. 5. (2) bekezdés ac) pontján alapul, megfelelve az Ákr. 81. (1) bekezdésben foglalt tartalmi követelményeknek. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 2. (2) bekezdése alapján a döntést hirdetményi úton kell közölni. A döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 5. napon kell közöltnek tekinteni. A közhírré tétel útján történő közlés az Ákr. 89. (1) bekezdésén, a Khvr. 5. (6) bekezdésén alapul, figyelemmel a Kvt. 98. (1) bekezdésére is. A határozat teljes szövege a BÉMKH Békéscsabai Járási Hivatala Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály hirdetőtábláján, a Kormányzati portálon, és az érintett település Polgármesteri Hivatalában közhírré tételre kerül. Az Ákr. 116. (4) bekezdés e) pontja alapján a határozat ellen nincs helye fellebbezésnek. A határozat elleni közigazgatási per indításának lehetőségét az Ákr. 114. (1) bekezdése biztosítja. A bíróság hatásköre a

13 közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Pp.) 12. (1) bekezdésén, illetékessége a Pp. 13. (3) bekezdés g) pontján alapul. A keresetlevél benyújtásának helyét a Pp. 39. (1) bekezdése határozza meg. A tárgyalás tartása iránti kérelem lehetőségéről való tájékoztatás a Pp. 77. (1) és (2) bekezdésén alapul. A bírósági felülvizsgálati eljárás illetékről adott tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 45/A. (1) bekezdésén alapszik. Az illeték megfizetésének módjáról az Itv. 73. (2) bek. a) és c) pontjai szerint rendelkeztem. Az eljárási cselekmény során eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról nem rendelkeztem. A hatásköröm és illetékességem a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. (5) és (8) bekezdésén, valamint a Kormányrendelet 8/A. (1) bekezdésében foglaltakon alapul. Kelt: Gyula, 2019. február 22. Dr. Gulyás György hivatalvezető nevében és megbízásából: Lipták Magdolna főosztályvezető-helyettes Kapják: Ügyintézői utasítás szerint.