Ebes. Helyi építési szabályzata és szabályozási terve. Jóváhagyva Ebes Község Képvisel -testületének 1/2009. (I.29.) Ör. számú rendeletével

Ebes Helyi építési szabályzata és szabályozási terve Jóváhagyva Ebes Község Képvisel -testületének 1/2009. (I.29.) Ör. számú rendeletével Módosítva az Ebes Község Képvisel -testületének 5/2014. (III.27.); 19/2014. (XI.20.); 13/2015. (IV.30.); 17/2015. (VI.25.) Ör. számú rendeleteivel Helyi építési szabályzata (a szabályozási tervlapot külön kötet tartalmazza)...... Szabóné Karsai Mária Dr. Hajdu Miklós polgármester jegyz

EBES KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATA Tartalom I. Fejezet: Általános el írások II. Fejezet: Területhez köthet el írások - A rendeltetési zónák el írásai (horizontális és vertikális rendeltetési zónák) - Az építési zónák el írásai (a kialakult és a nem kialakult zónák el írásai, a városépítészeti karakterzónák el írásai, valamint az építési zónák általános el írásai) - A környezetvédelmi zónák el írásai (zaj- és rezgésvédelem, leveg tisztaság) - Az értékvédelmi zónák el írásai (települési értékvédelem, a táj- és a természetvédelem el írásai), valamint a tilalmi- és korlátozási zónák el írásai - Településpolitikai (bónusz) zónák el írásai III. Fejezet: Egyéb el írások (közlekedési-, közm -, zöldfelületi-, általános környezetvédelmi el írások, a közterületek általános el írásai) IV. Fejezet: A település egy-egy részére érvényes sajátos el írások V. Fejezet: Vegyes és záró rendelkezések (fogalmak, a szabályzat mellékletei, záró rendelkezések)

Ebes község Képvisel Testületének 1/2009. (I.29.) Ör. számú rendelete Ebes helyi építési szabályzatáról (a továbbiakban: HÉSZ) Ebes Község Önkormányzatának Képvisel -testülete az épített környezet alakításáról és védelmér l szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6/A. (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. (1) bekezdés 1. pontjában és az Étv. 6. (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökr l, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekr l szóló 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet 28. (1) bekezdésében és 40. (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró állami f építészi, környezetvédelmi és természetvédelmi, népegészségügyi, földhivatali, erdészeti, közlekedési, növény- és talajvédelmi hatáskörében eljáró Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal, a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal örökségvédelmi hatáskörében eljáró Debreceni Járási Hivatala, bányafelügyeleti hatáskörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal, Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Hivatala, Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezet je, Hajdú-Bihar Megyei - vízvédelmi és vízügyi hatóságként is eljáró - Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi F igazgatóság és Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Hajdú-Bihar Megyei Rend r-f kapitányság, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala véleményének kikérésével a következ ket rendeli el: I. fejezet ÁLTALÁNOS EL ÍRÁSOK 1. Az el írások hatálya (1) Az el írások hatálya Ebes község közigazgatási területre terjed ki. (2) A község közigazgatási területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt elhelyezni, átalakítani, b víteni, felújítani, helyreállítani, korszer síteni, lebontani, elmozdítani, rendeltetését megváltoztatni (továbbiakban együtt: építési munkát folytatni) és ezekre hatósági engedélyt adni a jelen el írás és rajzi mellékletei szerint szabad. 2. A szabályozási elemek típusai és alkalmazásuk

(1) A helyi építési szabályzat és rajzi mellékletei I. és II. rend kötelez szabályozási elemeket tartalmaznak. (2) I. rend kötelez szabályozási elemek: - a zónahatárok (építési övezetek illet leg övezetek határai) és a zónael írások, kivéve az építési övezetek bet jelén és els két számkódján túli el írásokat - az I. rend elemekhez köt szabályozási vonalak és tervezett telekhatárok - a kótázott elemek méretei (3) II. rend kötelez szabályozási elemek, amelyeket a (2) bekezdés nem említ. (4) Az I. rend szabályozási elemek módosítására a településszerkezeti terv módosításával kerül sor. (5) A II. rend szabályozási elemek módosítása a szabályozási terv módosításával történhet, amelynek legkisebb területe: - belterületen és külterületen beépítésre szánt területen a (közterületek, vagy beépítésre nem szánt területek által lehatárolt) tömb egésze, illet leg a külterületi beépítésre szánt terület egésze. - külterületi beépítésre nem szánt területen vagy a telektömb, vagy a rendeltetési zóna egésze. (6) Az építési övezetek határai a településszerkezeti- és a szabályozási terv módosítása nélkül módosíthatók a telekalakítási el írások keretei között, ha a módosítás - az érintett övezet kialakítását nem lehetetleníti el, és - a határmódosítással érintett építési övezet legalább 2 telekre kiterjed en marad. (7) A szabályozási tervlapon kótákkal nem rögzített tervezett szabályozási elemek ± 2 méterrel módosíthatók (a szabályozási terv módosítása nélkül). (8) A szabályozási beavatkozások mértékét digitális méréssel kell megállapítani. II. fejezet TERÜLETHEZ KÖTHET EL ÍRÁSOK 3. (1) A szabályozási terven jelölt kialakult és nem kialakult beépítésre szánt területeket, valamint a nem beépítésre szánt területeket a terv szerinti térbeli rendben kell felhasználni. (2) A települési területen a tervezett beépítésre szánt területeken az OTÉK 32. -ában meghatározott, a valamennyi építési övezetben, illet leg övezetben elhelyezhet építményeket kivéve, az építést engedélyezni csak a teljes közm vesítettség kiépítése esetén szabad. A felszíni vizek elvezetésére burkolt medr nyíltárkos megoldás is elfogadható. E kötelezettség teljesüléséig a Vérvölgyi üdül központban és az Északi ipari parkban a szakhatóságok által elfogadott közm pótló is alkalmazható. 4. A zónael írások (1) A szabályzat szabályozási tervlap melléklete által meghatározott - rendeltetési, - építési, - környezetvédelmi, - értékvédelmi, valamint - tilalmi és korlátozási zónákat a tervlapokon meghatározott térbeli rendben kell alkalmazni. 5. A RENDELTETÉSI ZÓNÁK EL ÍRÁSAI

(1) Szabályozási terv a község igazgatási területén az alábbi rendeltetési zónákat jelölheti ki: a., horizontális rendeltetési zónákat, éspedig 1.) a beépítésre szánt területen: - lakó (L) - vegyes (V) - üdül (Ü) - gazdasági (G) és - különleges (K) 2.) a beépítésre nem szánt területen: - közlekedési- és közm (Kö) - közpark (Z) - erd (E) - mez gazdasági (M) és - vízgazdálkodási (V) zónákat, valamint b., vertikális rendeltetési zónákat 6. A lakózónák (1) Kisvárosias lakózóna (Lk) a., A zóna jellemz en közepes laks ség, közepesen s beépítés, általában több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. A zónába es telkeken legfeljebb 4 rendeltetési egység (lakás) helyezhet el. b., A zóna területén elhelyezhet : 1., lakóépület 2., a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, 3., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület 4., sportépítmény, 5., terepszint alatti személygépjárm tároló c., A zóna területén kivételesen elhelyezhet : 1., szálláshely szolgáltató épület, 2., igazgatási épület d., A zóna területén nem helyezhet el: 1., üzemanyagtölt állomás 2., önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járm vek számára 3., a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású kézm ipari épület. (2) Kertvárosias lakóterület (Lke) a., A zóna jellemz en közepes laks ség, laza beépítés, összefügg kertes, legfeljebb 2 rendeltetési egységet magába foglaló, 7,5 m-es épületmagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. b., A zóna területén elhelyezhet : 1., lakóépület 2., a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület 3., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4., hulladékudvar

c., A zóna területén kivételesen helyezhet el: 1., a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény 2., sportépítmény, 3., hat rendeltetési egységet magába foglaló épület, ha a telekterület legalább 900 m2. d., A zóna területén nem helyezhet el: 1., szálláshely szolgáltató épület a megengedett lakásszámot meg nem haladó vendégszobaszámú egyéb kereskedelmi szálláshely épület kivételével, 2., egyéb közösség szórakoztató, kulturális épület, 3., önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállító járm vek számára 4., a lakóépületet (a f rendeltetés épületét) megel en melléképület 5., nyitott oldalú takarmánytároló építmény 6., a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény (4) Falusias lakózóna (Lf) a., A zóna jellemz en alacsony laks ség, összefügg nagykertes, legfeljebb 2 rendeltetési egységet magába foglaló, legfeljebb 4,5 m-es építménymagasságú lakóépületek elhelyezésére szolgál. b., A zóna területén elhelyezhet : 1., lakóépület 2., a telken történ növénytermesztéshez, állattenyésztéshez és termékfeldolgozáshoz szükséges építmények, 3., a helyi lakosságot szolgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület. 4., helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 5., hulladékudvar c, A zóna területén kivételesen helyezhet el: 1., szálláshely szolgáltató épület, de legfeljebb 10 fér hellyel, 2., sportépítmény, 3., üzemanyagtölt állomás, 4., mez - és erd gazdasági (üzemi) építmény. d., A zóna területén nem helyezhet el: 1., a lakóépületet (a f rendeltetés épületét) megel en melléképület, 2., kézm ipari építmény, 3., a terület rendeltetésszer használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, e., A technológiai építményekre (tornyok, kémények, silók stb.) a magassági korlátozás nem vonatkozik, ezeket az építménymagasság számításakor figyelmen kívül kell hagyni. (5) Lakó rendeltetési zónába es telken nem engedélyezhet k az alábbi tevékenységek, illet leg nem helyezhet k el olyan tevékenységhez szükséges épületek, ahol: a., a keletkez szennyvíz az összetétele miatt nem vezethet közvetlenül a közcsatornába, b., a tevékenység A-C t zveszélyesség,

c, a tevékenység b zzel, vagy zajjal jár (például : b rkikészítés, f részáru gyártás, el kevert beton gyártása, alumínium öntés hulladékból stb) (1) Településközpont vegyes zóna (Vt) 7. Vegyes zónák a., A zóna jellemz en több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó- és olyan helyi, vagy települési szint igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportlétesítmények elhelyezésére szolgál, amelyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. b., A zóna területén elhelyezhet : 1., lakóépület, 2., kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3., igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 4., sportlétesítmény. c., A zóna területén kivételesen helyezhet el: 1., egyéb közösségi szórakoztató épület a terület azon részén, amelyben a gazdasági célú használat az els dleges, 2., parkolóház és benne üzemanyagtölt, d., A zóna területén nem helyezhet el: 1., termel kertészeti építmény, 2., önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonnánál nagyobb önsúlyú, és az ilyeneket szállító járm vek számára, 3., nem zavaró hatású egyéb gazdasági létesítmény. (2) Intézményi vegyes zóna (Vi) a., A zóna jellemz en több rendeltetési egységet magába foglaló, els sorban központi (szerepkör ) igazgatási, oktatási, kereskedelmi és szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. b., A zóna területén elhelyezhet : 1., igazgatási épület, 2., kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, 3., egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, 4., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 5., sportlétesítmény, 6., a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló, valamint más lakások, de csak az emeleti szinteken, és csak úgy, hogy az összes bruttó lakás-szintterület ne lépje túl az épület bruttó szintterületének a 10 %-át.

c, A zóna területén kivételesen helyezhet el: többszintes parkolóház és benne üzemanyagtölt, d., A zóna területén nem helyezhet el: önálló parkoló-terület és garázs a 3,5 tonna önsúlynál nehezebb, és az ilyeneket szállítójárm vek számára. 8. Gazdasági zóna (1) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági zóna (Gk) a., A zóna els sorban a nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. b., A zóna területén elhelyezhet : 1., mindenfajta nem jelent s zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 2., a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de csak a bruttó épület-szintterület 10 %-áig, 3., igazgatási, egyéb irodaépület, 4., parkolóház, üzemanyagtölt, 5., sportépítmény. c., A zóna területén kivételesen elhelyezhet : 1., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, 2., egyéb közösségi szórakoztató épület. (2) Zavaró hatású (ipari) gazdasági zóna (Gip) a., A zóna a jelent s mérték zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú ipari építmények, valamint a véd távolságot igényl mez gazdasági majorok, állattartó telepek elhelyezésére szolgál. b., A zóna területén a különlegesen veszélyes (pl. t z-, robbanás-, fert veszély stb.), zös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények helyezhet k el. (3) Egyéb (ipari) gazdasági zóna (Ge) a., A zóna els sorban az ipari, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei, továbbá a véd távolságot nem igényl mez gazdasági majorok elhelyezésére szolgál. b., A zóna területén az a., pontban felsorolt építmények helyezhet k el. c., A zóna területén kivételesen elhelyezhet k: 1., a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, de legfeljebb a bruttó épület-szintterület 10 %- a mértékéig, 2., egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek 3., a 10.000 m2 bruttó épület-szintterületet meg nem haladó kereskedelmi és szolgáltató épületek, valamint épületnek min sül közlekedési építmények.

9. Üdül zónák (1) Üdül házas üdül zóna (Üü) a., A zóna els sorban olyan üdül épületek, üdül táborok és kempingek elhelyezésére szolgál, amelyek elhelyezésük, méretük, kialakításuk és felszereltségük, valamint infrastuktúrális ellátottságuk alapján az üdülési célú tartózkodásra alkalmasak, és amelyek túlnyomóan változó üdül i kör hosszabb tartózkodására szolgálnak. b., A zóna területén elhelyezhet k olyan építmények is, amelyek a terület üdülési rendeltetését nem zavarják és az üdülési használatot szolgálják (pl. helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, egyházi és egészségügyi épület, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, sportépítmény, lovas turizmust szolgáló állattartó épület, parkoló és gépkocsi tároló) c, A zóna területén nem helyezhet k el melléképületek, egyéb állattartó épületek, a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárm vek számára parkoló vagy garázs, valamint a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével különálló árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény sem, és hulladékudvar sem alakítható ki. (2) Hétvégi házas üdül zóna (Üh) a., A zóna legfeljebb két üdül egységes üdül épületek elhelyezésére szolgál. Az alkalmazható beépítési mód szabadon álló telepszer, vagy szabadon álló általános. b., A zóna területén elhelyezhet k olyan építmények is, amelyek funkciójukat és használatuk környezeti hatását tekintve a terület rendeltetésszer használatát szolgálják és azt nem zavarják (pl. helyi ellátást szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, sportépítmény, parkoló és gépkocsi tároló) c, A zóna területén nem helyezhet el egyházi és egészségügyi épület, szálláshely szolgáltató épület, egyéb közösségi szórakoztató épület, egyéb állattartó épület, a 3,5 t önsúlynál nehezebb tehergépjárm vek számára parkoló vagy garázs, melléképület, valamint a terepszint alatti, fedett kialakítású kivételével különálló árnyékszék, állatkifutó, trágyatároló, komposztáló, siló és ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló melléképítmény sem, és hulladékudvar sem alakítható ki. (1) Különleges intézményi zóna (Ki) 10. Különleges zónák a., A zóna a különleges célokat szolgáló, közhasználatú építmények elhelyezésére szolgál. b., A zóna területén a szabályozási tervlapon megnevezett funkciójú építmények, és azok rendeltetésszer használatához szükséges, vagy azokat kiszolgáló egyéb építmények helyezhet k el. c., A szabályozási tervlap az egyes ingatlanokon belüli kizárólagos rendeltetést, illet leg használatot is rögzíthet az egyes építési helyekre, illet leg al-övezetekre. (2) Különleges mez gazdasági üzemi (Km-üz)

a., Az övezet els sorban a külterületen már meglév majorközpont (állattartó telepek) ill. mez gazdasági üzemek, építményei elhelyezésére szolgál. Az övezet területén kivételesen elhelyezhet igazgatási és egyéb irodaépület, valamint a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló max. 1 lakás, az országos érvény rendelkezések és a Szabályozási terv szerinti kialakítással, beépítési feltételekkel. b., Az övezet építési telkeinek kialakítása során alkalmazandó legkisebb telekméreteket, azok legnagyobb beépítettségét, továbbá az építhet építménymagasság mértékét a következ táblázat szerint kell meghatározni. Beépítési módja Övezeti jele A z é p í t é s i t e l e k Legkisebb Területe (m2) Legkisebb Szélessége (m) Legkisebb Mélysége (m) Legnagyobb Beépítettség % Legnagyobb építmény magasság (m) Szabadonálló Km-üz 1500 - - 30 7,5 c. A szakhatósági el írások alapján (amennyiben szükséges) véd területet kell meghatározni. A véd területet az építési telekhez kell csatolni, vagy az építtet köteles azt biztosítani. A véd területen belül lakó-, (szolgálati lakás kivételével) szállás-és üdül épület nem építhet, azok részére telek nem alakítható. d. A teljes közm vesítettség és a technológiához tartozó ellátó biztonsági rendszerek kialakítása kötelez. Közm pótló berendezések a vonatkozó jogszabályoknak megfelel en létesíthet k. e. A telek minimális zöldterületi fedettsége 40%. f. A meglév, kialakult állattartó telepek technológiája korszer síthet, de b vítésük, állattartó telepként történ rendeltetés-módosításuk, használatba vételük csak akkor engedélyezhet, ha 10. (2) bekezdésének követelményeinek mindenben megfelelnek. (3) Különleges közlekedési zóna a. Az övezet a vasútállomás területén kijelölt közlekedési terület sajátos használatának szabályozása céljából került meghatározásra. b. A területen a vasutak és azok m ködéséhez kapcsolódó közlekedési építmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, igazgatási épület, a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhet el. c. A vasúti terület tervezett megállói szakaszán az el eken kívül elhelyezhet k raktározási, karbantartási, és az áruszállítással kapcsolatos szolgáltatási épületek, építmények is.

d. Az övezetben szabadonálló beépítési mód alkalmazásával a maximális beépítettség 40% és a megengedett legnagyobb építménymagasság 12,5 m. e. A kialakult telekméret tovább nem osztható. f. A telek beépítésének feltétele a teljes közm vesítettség. g. A közlekedési létesítményeket úgy kell kialakítani, hogy a közhasználatra kijelölt épületek, területek kerekesszékkel és gyermekkocsival is megközelíthet k legyenek. (1) Általános közlekedési zóna (Köá) 11. Közlekedési zónák a., A zóna a közúti közlekedés és a közm elhelyezés céljára szolgáló terület. b., A zóna területén elhelyezhet k: 1., az országos és helyi közutak, kerékpárutak, járm vek várakozóhelyei, járdák, gyalogutak, mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a közm vek és a hírközlés építményei. 2., a közlekedést kiszolgáló közlekedési, kereskedelmi, vendéglátó és igazgatási gazdasági tevékenységi célú épület, a telek legfeljebb 0,2 %-os beépítésével és legfeljebb 4,5 m építménymagassággal. (2) Vasúti közlekedési zóna (Köv) a., A zóna a vasúti közlekedés céljára szolgáló terület. b., A zóna területén a vasutak és a m ködésükhöz szükséges közlekedési és környezetvédelmi célú építmények, valamint a területet igénybe vev k ellátásához és a vasúti üzemhez kapcsolódó kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, igazgatási épületek, gazdasági tevékenységi célú épületek és ezen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás helyezhet el. c, A zóna területén a telek beépítettsége legfeljebb 0,2 %, az építménymagasság legfeljebb 4,5 m lehet. (3) A zóna területén az épületek elhelyezését, kialakítását és az építészeti követelményeket elvi építési engedélyben kell meghatározni. 12. Közpark zóna (1) A zóna pihen park (városi park) elhelyezésére szolgál (Z) (2) A zóna területén a pihenést és a testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihen hely, tornapálya, gyermekjátszótér stb.) és vízfelületek (felszíni víztározók, dísztavak) építményei helyezhet k el. (3) A zóna területén épület nem helyezhet el, és közhasználat el l elzárt rész nem alakítható ki. (4) A telek legalább 75 %-át zöldfelülettel, illet leg vízfelülettel fedetten kell kialakítani.

(5) A zóna területén az építmény(ek) elhelyezését és kialakítását elvi építési engedélyben kell meghatározni. (6) Az övezetben elhelyezhet k a közm vek és azok m tárgyaik. (1) Védelmi rendeltetés erd zóna (Ev) 13. Erd zónák a., A zóna véd erd k és a természeti védelem alatt álló közcélú erd k területe. b., A zóna területén épület újonnan nem helyezhet el. (2) Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetés erd zóna (Ee) a., A zóna a Nagypark és a Vérvölgyi idegenforgalmi zónához kapcsolódó közcélú erd k területe. b., A zóna területén az erd rendeltetésének megfelel építmények csak a legalább 100.000 m 2 terület telken helyezhet k el, a telek legfeljebb 5 %-os beépítettségével. Az erd rendeltetésének megfelel építményeken sétautakat, pihen helyeket, es beállókat, illemhelyeket, az erd védelmét és fenntartását szolgáló építményeket kell érteni. c, Közhasználat el l elzárt rész csak az erd védelmét és fenntartását szolgáló épületek elhelyezése céljából alakítható ki. Területe nem haladhatja meg a beépített terület háromszorosát. d., Az újonnan elhelyezhet építmények építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. (3) Gazdasági rendeltetés erd zóna (Eg) a., A zónába az el zónákba nem sorolható erd k tartoznak. b., A zóna területén a 100.000 m 2 -t elér nagyságú telken, a telek legfeljebb 0,5 %-os beépítettségével helyezhet k el az erd rendeltetésének megfelel építmények. c, Az újonnan elhelyezhet építmények építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. (4) A zóna területén az épület elhelyezését és kialakítását elvi építési engedélyben kell meghatározni. (1) Mez gazdasági általános zóna (Má) 14. Mez gazdasági zónák a., A zónába a község mez gazdasági hasznosítású területei tartoznak. b., A zónába es és legalább 30 m szélesség telkeken a növénytermesztés az állattenyésztés és a halászat, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei és lakóépületek helyezhet k el az alábbiak szerint: 1., Gazdasági épületek: 1.1 sz, gyümölcsös, intenzív kert m velési ág esetén: ha a telekterület legalább 1 hektár,

1.2 szántó, kert, legel (gyep) m velési ág esetén: ha a telekterület legalább 3 hektár, 1.3 rét, nádas, vízállásos terület m velési ág területén épület nem helyezhet el. 2., Lakóépület: 2.1 sz, gyümölcsös, intenzív kert m velési ág esetén: ha a telekterület legalább 5 hektár, 2.2 szántó, kert, legel (gyep) m velési ág esetén: ha a telekterület legalább 10 hektár, 2.3 rét, nádas, vízállásos terület m velési ág területén nem helyezhet el. c., A telek beépítettsége nem haladhatja meg a 3 %-ot. Önálló lakóépülettel a telekterület legfeljebb 1,5 %-a, de legfeljebb 300 m 2 építhet be. d., A telken az épületeket a szabadon álló beépítési módhoz tartozó, legalább 10 méter el -, oldal- és hátsókert által meghatározott építési határvonalakon belül kell elhelyezni. e., Önálló lakóépületet 35-45 -os hajlású magas tet vel kell fedni, építménymagassága legfeljebb 4,5 m lehet. f., Egy telken újonnan csak egy tanyarudvar alakítható ki, amelynek területe: 1., nem lehet nagyobb, mint 5.000 m 2, és a telekterület 50 %-a, 2., utólag sem alakítható önálló telekké, ha a megosztás következtében az építési el írásoknak nem felel meg. g., A zóna területén gyorsforgalmi út építéséhez kialakítható anyagnyer bányatelek, ha annak területe nem haladja meg az 1 hektárt. Az így kialakított telken a bányászattal kapcsolatos felvonulási épületek és berendezések helyezhet k el. Ezeket a bányászat befejezése után azonnal el kell bontani, és a területet rehabilitálni kell. A bányászatot felváltó területhasználat és építés csak a terület rehabilitációja után engedélyezhet. h., A d utak mentén az úttal határos ingatlanok tulajdonosait az önkormányzat (határozatban) az út mentén véd fasor telepítésére kötelezheti. 15. Vízgazdálkodási zóna (1) A zóna területébe az állóvizek és vízjárta területek, a csatornák, a vízbeszerzési és kezelési területek, valamint ezek védm veinek területei tartoznak. (2) A zóna területén új építményt elhelyezni csak a külön jogszabályban foglaltaknak megfelel en szabad. 16. Vertikális rendeltetési zóna (1) A zóna területén újonnan az épület közterület felöli földszintjén közhasználatú funkciókat kell elhelyezni. (2) A közhasználatú épületrész és a közterület között a telekhatáron újonnan kerítés nem létesíthet.

AZ ÉPTÉSI ZÓNÁK EL ÍRÁSAI 17. (1) Építési zóna csak beépítésre szánt területen jelölhet ki. (2) A településépítészeti karakter szerinti - polgári, - városi kertségi, - hagyományos kertségi, - küls ségi, illet leg - egyéb karakter zónákat a rajzi mellékleten rögzített térbeli rendben kell alkalmazni. 18. A nem kialakult (tervezett) szabályozási kategóriába sorolt zónák közös el írásai (1) A 17.. (2) bekezdésben felsorolt zónákon belül kijelölt, még nem, vagy jellemz en nem beépített, illet leg átalakításra szánt, nem kialakult szabályozási kategóriába sorolt (a továbbiakban: nem kialakult) területeken az új építési telkek kialakításának el írásait, a beépítettség és a zöldfelületi fedettség mértékét, a beépítési módot és az építménymagasságot az 1-3. táblázatok határozzák meg.

Választható beépítési módok és teleknagyságok a településépítészeti karakter szerint K = kialakult / T = tervezett / x = választható 1. a. Beépítési mód és Telek nagyság 1. Polgári 2. Városi Kertségi 3.Hagyományos kertségi 4. Küls ségi 5. Egyéb kódja kód K 0 T 1 K 0 T 1 K 0 T 1 K 0 T 1 K 0 T 1 Szabadon álló telepsz 1 Szabadon álló általános 2 Oldalhatáron álló 3 7 x 8 x 9 x 3 x x 4 x x x 5 x x x x 6 x x x 7 x x x 8 x x x 9 x x x 3 x x x 4 x x x x 5 x x x x x 6 x x x 7 x x Ikres 4 3 x 4 x x 5 x x Zártsorú általános 5 Zártsorú keretes 6 Adottságoktól Függ, kialakult, tön övezet méret 0 1 x x x 2 x x x 3 x x x 4 x x 5 x 6 x 7 x 3 4 5 6 x 7 x 8 x 9 x 0 x x x x x Teleknagyság alatt a kialakítható legkisebb telekterület-méretet kell érteni.

Újonnan kialakítható legkisebb szélesség beépítési mód szerint (m) legkisebb kód Szabadon álló Oldalhatár Ikres Zársorú mélység telepszer általános on 4 általános keretes (m) 1 2 3 5 6 terület (m 2 ) 1.b Adottságo kt függ, kiala 0 200 20 1 10 x 300 25 2 12 x 450 25 3 18 14 12 12 x 600 30 4 18 14 12 14 x 750 30 5 18 16 14 14 x 900 35 6 20 18 16 20 x 1.500 40 7 30 25 20 16 25 x 2.500 45 8 35 30 25 x 5.000 50 9 40 40 30 x Adottságoktól 0 x x x x x x x Függ, kialaki vagy övezet méret Saroktelek legkisebb szélességi mérete 20 m telekszélességig : + 3 m. Választható beépítési százalék és a zöldfelületi fedettség a településépítészeti karakterek szerint kód Megengedett legnagyobb beépít % El írt legkisebb zöldfelületi fedettség % 1. Polgári 2. Városi Kertségi 3.Hagyomány kertségi K T 0 1 4. Küls ség i 2. 5. Egyéb K 0 T 1 K 0 T 1 K 0 T 1 K 0 T 1 1 5 70 x x 2 15 60 x x x x 3 20 55 x x x x x x 4 30 45 x x x x x x x x x x 5 40 35 x x x x x x 6 50 25 x x x x 7 60 20 x x x x 8 80 10 x x 9 100 - x x - A sarok és az átmen telek beépítettsége: zártsorú (általános és keretes) beépítési mód esetén 25 %-kal növelhet, de újonnan alakított teleknél csak akkor, ha területe nem éri el az el írt legkisebb telek területének a kétszeresét, szabadon álló általános, oldalhatáron álló és ikres beépítési mód esetén 5 %-kal növelhet az el írt zöldfelületi fedettség terhére. - Az így megnövelt beépítettség azonban nem haladhatja meg: lakózóna esetén a 75 %-ot, gazdasági zóna esetén a 60 %-ot,

különleges zóna és üdül zóna esetén a 30 %-ot. - A zöldfelületi fedettségbe a tet kertek és a terepszint alatti építmények fölött legalább 50 cm talajtakarón kialakított zöldfelületek és a legalább 75 %-os lombkorona-fedettség területek 50 %-ban, fásított parkolók területe 20 %-ban beszámíthatók. - Az el írt zöldfelületi fedettség a vegyes és a gazdasági zónákban 15 %-kal csökkenthet. kód Választható építménymagasság a településépítészeti karakterek szerint el írt - megengedett építménymagasság (m) 1. Polgári 2. Városi Kertségi 3.Hagyomány kertségi K T 0 1 4. Küls ség i 3. 5. Egyéb K 0 T 1 K 0 T 1 K 0 T 1 K 0 T 1 1-4,5 x x x x x x 2-6,0 x x x x x x x x x x 3-7,5 x x x x x x 4-10,0 x x x x 5-12,5 x x 6-15,0 x x 7 A szomszédos épületek magassága ± x x x x x x x x x x 1,5 m 0 legfeljebb a legmagasabb meglév x x x x x (2) Ha a zónába es, már korábban kialakult telek, vagy beépítés jellemz i az (1) bekezdésben rögzített el írásoknak nem felelnek meg, de az eltérés a korábbi el írások szerint alakult ki, akkor az alábbi szabályok szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni: a., ha a telek beépítettsége nem felel meg az el írásoknak, a meglév épület felújítható, de a beépítettség nem növelhet, és az épület (ek) magassági értelemben sem víthet k, kivéve a tet tér-beépítést, ami az építménymagasság megtartása mellett megengedhet. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekintetni, és az (1) bekezdés el írásait kell alkalmazni. b., ha a telek méretei nem felelnek meg az el írásoknak, akkor a telekméretek - a szabályozási terv alapján történ közterületi határ-rendezést kivéve - tovább nem csökkenthet k, és a telek beépíthet, ha az egyéb el írások betarthatók. c, ha az építmény(ek) magassága meghaladja a megengedettet, a meglév építmények megtarthatók és b víthet k, de a b vítmény magassága nem haladhatja meg az el írt értéket. Ha az építmények lebontására kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekintetni, és az (1) bekezdés el írásait kell alkalmazni. 19. A kialakult szabályozási kategóriába sorolt zónák közös el írásai

(1) Az átalakításra nem szánt, kialakult szabályozási kategóriába sorolt (továbbiakban kialakult) területeken az adottságtól függ 0" jel építési övezeti paramétereit sajátos el írások (jelen rendelet IV. fejezetében rögzített el írások) hiányában - az Étv. 18. (2) szerintieket alkalmazva - az adott kérdéskört l függ területi kitekintéssel - kialakult adottságok, jellemz k és az egyéb országos érvény el írás alapján az építési hatóság állapítja meg esetenként az illetékes építészeti-m szaki-tervtanács állásfoglalásának figyelembevételével. A szabályozási tervben a legnagyobb megengedett beépítettséget minden esetben számszer en meg kell határozni a 2/a-b. táblázat keretei között. Telekhatár rendezés és telekmegosztás esetén a kisvárosias lakóterület rendeltetési zónában legalább az 2., a kertvárosias lakóterület rendeltetési zónában legalább a 3., falusias lakóterület rendeltetési zónában legalább az 5. teleknagyság kódhoz tarozó telekméreteket kell megtartani az 1/b. táblázat szerint. (2) A zónába es telkekre: a., Kérni lehet az illeszkedési szabályok tételes és számszer meghatározását, amelyeket a városi f építész véleményének figyelembe vételével az építési hatóság állapítja meg, b., Az illeszkedési szabályok tételes meghatározása során kialakult beépítési módnak az OTÉK 34. és 35. -ában foglaltak által kijelölhet építési hely területén elhelyezked épületek együttesét lehet csak figyelembe venni. Az el írásoktól eltér beépítés (pl. a jelen el írások szerint el nem helyezhet rendeltetés, építési helyen kívüli épületek, közterületet részben elfoglaló garázslehajtók, rámpák, a beépítettség túlzott mértéke, nagyobb építménymagasság, a hagyományoktól (30-45 fok) eltér tet hajlásszög, rikító színezés stb) az illeszkedési szabályoktól idegen, ezért kialakult beépítésnek nem tekinthet. c, A beépíthet építési teleknek az Étv. 2.. 6. pontjában és az OTÉK 33. -ban leírtakon kívül az alábbi követelményeknek is meg kell felelnie: 1., a telek területén (alatta vagy fölötte) nem haladhat át közm vezeték, 2., az építési hely legkisebb szélessége legalább 6 m legyen. 20. A polgári karakter zóna el írásai (1) A zónába a kialakult és a nem kialakult polgári településépítészeti karakter területek tartoznak. (2) Ha a szabályozási tervlap vagy sajátos el írás másként nem rendelkezik, újonnan a telek homlokvonalán, illet leg a kialakult építési vonalon, vagy 3,0 m el kert elhagyásával az utcával párhuzamos gerinc magas tet s, legfeljebb 10 m építménymagasságú épületek helyezhet k el. (3) Az épület utcai homlokvonala az építési vonal 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet, de legfeljebb 3 métert. Ez esetben el kert nélküli épület-elhelyezésnél az utcai telekhatár és az épület közötti területet közhasználatú területként kell kialakítani, és rá a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. Közhasználatú építmény esetében a visszalépés az utcai telekhatár 1/2 hosszán, és legfeljebb 5 m mélységgel is engedélyezhet. El kertes épület-elhelyezés esetén az utcai kerítés legfeljebb 1,0 m magasságú sövény lehet.

(4) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki. Az újonnan kialakítható telek területe 300 m 2 -nél, mélysége 25 m-nél kisebb nem lehet. (5) A telek oldalsó telekhatárán álló határfalat t zfalként kell kialakítani. A szomszédos telek felé tet felület nem lejthet. (6) A telek beépítésének feltétele a teljes közm vezettség. (7) A gépjárm vek elhelyezését új építés, b vítés, rendeltetés módosítás esetén az önkormányzati parkolási rendeletben el írtak szerint kell biztosítani. Lakásonként legalább 1 gépjárm elhelyezését a saját építési telken kell biztosítani. A gépjárm tárolót az épületben vagy terepszint alatti építményben kell elhelyezni. (8) A melléképítmények közül elhelyezhet k: közm -csatlakozási m tárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúzda, homokozó, szök kút, pihenés és játék céljára szolgáló m tárgy, a telepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelked lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürd medence, napkollektor, kerti épített zrakóhely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tet legfeljebb 20 m 2 -es vetülettel, kerti szabadlépcs (tereplépcs ) és lejt, zászlótartó oszlop. (9) Lakás rendeltetési egységenként közbens telken legalább 150 m 2, sarok- vagy átmen telken legalább 100 m 2 telekhányadot kell biztosítani. Nem lakás rendeltetés esetén minden megkezdett 80 m2 nettó épület-szintterület egy rendeltetési egység. (10) Zártsorú vagy zártsorú keretes beépítési módhoz tartozó telkek esetén a melléképületek szabadon állóan vagy oldalhatáron álló beépítési móddal is építhet k. 21. A városi kertségi karakter zóna el írásai (1) A zónába a kialakult és nem kialakult városi kertségi településépítészeti karakter területek tartoznak. (2) Ha a szabályozási tervlap vagy sajátos el írás másként nem rendelkezik, újonnan a kialakult beépítési vonalon, vagy 3,0 m el kert elhagyásával magastet s, legfeljebb 7,5 m építménymagasságú épületek helyezhet k el. (3) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható ki. Az újonnan kialakítható telek területe legalább 450 m 2 legyen. (4) Az új építményeket a szabadon álló-általános, vagy az oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Lakó rendeltetési zónában a közbens telken telkenként csak egy db, átmen telken mindkét utca fel l 1-1 db f épület helyezhet el. (5) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén a szomszédos telkeken, illet leg a tömboldalon kialakult jellemz, vagy 3 m el kertet kell elhagyni. (6) A telek beépítésének feltétele a teljes közm vesítettség. (7) A gépkocsi-elhelyezést teljes egészében a saját építési telken kell biztosítani.

(8) A telken elhelyezhet melléképületek: gépkocsi tároló, háztartáshoz kapcsolódó raktár (lomtár), saját szükséglet kisállat-tartó épület legfeljebb 15 m 2 beépített területtel, hely, kézm ipari épület. A melléképületek összes beépített területe nem haladhatja meg a f épület(ek) beépített területét. A melléképítmények közül elhelyezhet : közm -csatlakozási m tárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szök kút, pihenés- és játék céljára szolgáló m tárgy, a telepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelked lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürd medence, napkollektor, kerti épített zrakó-hely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tet legfeljebb 20 m 2 - es vetülettel, kerti szabadlépcs (tereplépcs ) és lejt, zászlótartó oszlop. (9) Lakó rendeltetési zónában rendeltetési egységenként legalább 150 m 2 telekhányadot kell biztosítani. Nem lakás rendeltetés esetén minden megkezdett 100 m2 nettó épületszintterület egy rendeltetési egységnek számít. (10) Iskola, óvoda, bölcs de és egészségügyi épület 10 m-es el kerttel is elhelyezhet. 22. A hagyományos kertségi karakter zóna el írásai (1) A zónába a kialakult és nem kialakult hagyományos kertségi településépítészeti karakter területek tartoznak. (2) A zóna területén újonnan legfeljebb 6,0 m építménymagasságú épületek és legfeljebb 3,5 m építménymagasságú és legfeljebb 6,5 m gerincmagasságú melléképületek helyezhet k el. (3) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható. Az újonnan kialakítható telekterülete legalább 450 m 2 legyen. (4) Az új építményeket szabadon álló-általános, ikres, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Lakó rendeltetési zónában a közbens telken telkenként csak egy db, átmen telken mindkét utca fel l 1-1 db f épület helyezhet el. (5) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén a szomszédos telkeken, illet leg a tömboldalon kialakult jellemz, vagy 3 m, míg új beépítésre szánt területeken 5 m el kertet kell elhagyni. (6) A telek beépítésének feltétele új beépítésre szánt területen a teljes közm vesítettség, egyéb esetben a közm kiépítéséig a közm pótló a szakhatóságok által elfogadott módon. (7) A gépkocsi-elhelyezést teljes egészében a saját építési telken kell biztosítani. (8) A telken elhelyezhet melléképületek: gépkocsi tároló, háztartáshoz kapcsolódó raktár (lomtár), saját szükséglet kisállat-tartó épület legfeljebb 15 m 2 beépített területtel, hely, kézm ipari épület. A melléképületek összes beépített területe nem haladhatja meg a f épület(ek) beépített területét. A melléképítmények közül elhelyezhet : közm -csatlakozási m tárgy, kirakatszekrény (legfeljebb 0,4 m-es mélységgel), kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szök kút,

pihenés és játék céljára szolgáló m tárgy, a telepszintnél 1 méternél nem magasabbra emelked lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürd medence, napkollektor, kerti épített zrakó-hely, háztartási célú kemence, kerti lugas, lábon álló kerti tet legfeljebb 20 m 2 - es vetülettel, kerti szabadlépcs (tereplépcs ) és lejt, zászlótartó oszlop. (9) Lakó rendeltetési zónában rendeltetési egységenként legalább 200 m 2 telekhányadot kell biztosítani. Nem lakás rendeltetés esetén minden megkezdett 100 m2 nettó épületszintterület egy rendeltetési egységnek számít. (10) Iskola, óvoda, bölcs de és egészségügyi épület 10 m-es el kerttel is elhelyezhet. A telek beépítettsége legfeljebb 25 % lehet. 23. A küls ségi karakter zóna el írásai (1) A zónába a küls ségi településépítészeti karakter kialakult és nem kialakult területek tartoznak. (2) A zóna területén újonnan legfeljebb 4,5 m építménymagasságú lakóépületek és 6,0 m építménymagasságú melléképületek helyezhet k el. Lakó rendeltetési zónában telkenként legfeljebb 1 darab, legfeljebb kétlakásos, illet leg két rendeltetési egységet tartalmazó épület helyezhet el. Nem lakás esetén minden megkezdett 80 m2 nettó épületszintterület egy rendeltetési egységnek számít. (3) Újonnan nyúlványos (nyeles) telek nem alakítható. Az újonnan kialakítható telek területe legalább 750 m 2 legyen. (4) Az új építményeket szabadon álló, vagy oldalhatáron álló beépítési módhoz tartozó építési helyen belül kell elhelyezni. Átmen teleknél mindkét utca fel l elhelyezhet 1-1 épület. (5) Ha a szabályozási tervlap másként nem rendelkezik, új építés esetén a szomszédos telkeken, illet leg a tömboldalon kialakult jellemz, vagy 3 m, új beépítésre szánt területen pedig 5 m el kertet kell elhagyni. (6) A telek beépítésének feltétele 900 m2-t l kisebb telekterület esetén a teljes közm vesítettség, egyébként a részleges közm vesítettség. (7) (8) (9) A gépkocsi elhelyezést teljes egészében a saját építési telken kell biztosítani. (10) A telken valamennyi melléképület és melléképítmény elhelyezhet. (11) Iskola, óvoda, bölcs de és egészségügyi épület 10 m-es el kerttel is elhelyezhet. A telek beépítettsége legfeljebb 25 % lehet. 24.. Az egyéb karakter zóna el írásai

(1) A zónába az el ekbe nem sorolható kialakult és nem kialakult, jellemz en az üdül -, a gazdasági- és a különleges-, illet leg egyes nem központi elhelyezkedés vegyes rendeltetés, általában szabadon álló-telepszer, vagy szabadon álló-általános beépítési módú területek tartoznak. (2) A beépítés feltétele a települési területen a teljes, egyébként a részleges közm vesítettség, illet leg a szakhatóságok által elfogadott módon a közm pótló alkalmazása. (3) A gépkocsi parkolást a települési területen a vegyes és a különleges rendeltetési zónák esetén az önkormányzati parkolási rendelet el írásai szerint, egyéb esetekben teljes egészében a saját építési telken kell biztosítani. (4) A zóna területén a szabadonálló - telepszer beépítési módban (1. kód) az 5.000 m2-t meghaladó terület telken az egységes építészeti megjelenés biztosítása és az ésszer telekhasználat érdekében az építés csak az építési helyeket rögzít szabályozási terv alapján engedélyezhet. (5) A melléképítmények közül elhelyezhet : közm -csatlakozási m tárgy, hulladéktartály tároló legfeljebb 2,0 m belmagassággal, kirakatszekrény legfeljebb 0,4 m-es mélységgel, kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, szök kút, pihenés és játék céljára szolgáló tárgy a terepszintnél 1 m-nél magasabbra nem emelked lefedés nélküli terasz), kerti víz- és fürd medence, napkollektor, kerti épített t zrakó-hely, kerti lugas, lábonálló kerti tet legfeljebb 20 m2 vetülettel, kerti szabadlépcs (tereplépcs ) és lejt, zászlótartó oszlop. 25.. Az építési zónák általános el írásai (1) A jelen rendelet IV. fejezetének sajátos el írásai (a továbbiakban: sajátos el írás) a 18.. 1-3. táblázatában foglalt számszer el írásokat b vítheti (további számszer el írásokat rögzíthet), illetve módosíthatja. (2) Pinceszinti építményrészek és terepszint alatti építmények az el kertben nem helyezhet k el. (3) Az el írt építménymagasság értéket - ha sajátos el írás másként nem rendelkezik - az utcai homlokzatmagasságra is teljesíteni kell. (4) Ha sajátos el írás, illetve egyéb, védelemre vonatkozó el írás másként nem rendelkezik, úgy épületrész kinyúlása a közterület fölé az eresz és az áttört korlátú erkély kivételével: - 12 m-nél keskenyebb utcában nem engedélyezhet, - 12-20 m közötti szélesség utcán legfeljebb 60 cm, - 20 m-nél szélesebb utcán legfeljebb 90 cm lehet, de homlokzati hossza nem haladhatja meg az épület homlokzati hosszának 1/3 részét. (5) Az épületeken legfeljebb 2 m2 felület reklám-, információs táblák helyezhet k el. Összes felületük nem haladhatja meg az érintett homlokzat vagy tet felületének a 10 %- át.

(6) Az építési hely közterület felöli határát kötelez építési vonalnak kell tekinteni, kivéve az egyéb településépítészeti karakter-zónába sorolt területeket, valamint azt az esetet, ha a telek így nem volna beépíthet. A tényleges beépítési vonal azonban az építési hely határvonalának 1/3 hosszán a telek irányába visszaléphet. Amennyiben az el írások szerint el kert nem alakítható, a telekhatár és a tényleges építési vonal közötti területet a közhasználat el l nem szabad elzárni, és rá a közterületi építési szabályokat kell alkalmazni. (7) Lakó rendeltetési zónában az épületnek az utca felöli beépítési vonaltól mért vetületi hossza (a beépítési mélység) a 30 m-t nem haladhatja meg, kivéve a falusias lakóövezetben. (8) I. rend közterület felé nyílóan garázsbejárat nem helyezhet el. (9) Ha az építmények között a t ztávolság a kialakult állapot miatt nem tartható be, úgy azt az A-C t zveszélyességi osztályba tartozó és/vagy IV-V t zállósági határérték épületek esetében a t zvédelmi hatóság egyedileg is meghatározhatja. (10) Terepszint alatti építmény fölött legalább 50 cm földtakarással kialakított zöldfelületet és a tet kert zöldfelületét, valamint a legalább 75 %-os lombkorona-fedettséggel fásított területeket 50 %-ban, fásított parkolók területét 20 %-ban a telek aktív zöldterületének kell tekinteni. Ahol a szabályozási tervlap telken belüli fásítási kötelezettséget jelöl, azt háromszint zöldfelületként kell kialakítani (gyep + 40 db cserje/150 m2 + 1 db nagy lombkoronájú fa/150 m2). (11) Gazdasági és különleges rendeltetési zónában az el írt építménymagasság fels korlátját a technológiai építményekre (tornyok, kémények, silók, stb.) nem kell figyelembe venni. Ezeket az építmény magasság számításakor figyelmen kívül kell hagyni. (12) Közm vezeték fölött vagy az alatt újonnan építési telek nem alakítható ki. (13) Ha az építési hely szélessége 6 m-nél kisebb, a telek nem építhet be. (14) A pinceszintre, vagy egyéb térszint alatti építményszintre vezet rámpa az el kertben nem helyezhet el. (15) Építési telket érint nyílt árok vagy vízfolyás mederrézs jének élét l 6-6 m-es sávban, közm esetén annak véd távolságán belül építmény nem helyezhet el. (16) Ha el kert az el írások szerint nem alakítható, közterületre néz lakás padlószintje az utca járdaszintje fölött legalább 1,2 m-re legyen. (17) Új épület építése csak rendezett telken engedélyezhet, kivéve, ha a szabályozási tervlap a kialakulttól nagyobb el kertet szabályoz. (18) A hátsókert el írt legkisebb méretén belül a szükséges véd távolságok megtartásával valamennyi melléképítmény, továbbá mosókonyha, nyárikonyha, gépkocsi és egyéb tároló épület elhelyezhet. (19) A kivételesen elhelyezhet építményekre építési engedély csak az építés feltételeit és a környezetbe illeszkedést igazoló elvi építési engedély alapján adható.

(20) A környezetbe illeszkedés szempontjából a jelen el írásoknak meg nem felel beépítés és beépítési jellemz k nem vehet k figyelembe. (21) A kialakult el kert-méretet 3-3 szomszédos telek el kerti méretének számtani átlagaként kell megállapítani. (22) A tömbfeltárással érintett telkeknek a tervezett tömbfeltáró utca menti részére építési engedély csak akkor adható, ha a tervezett utcának a telket érint része az önkormányzat javára teljes szélességében lejegyzésre került a földhivatali földnyilvántartásban. (23) Gépkocsi tároló rendeltetés módosítása akkor engedélyezhet, ha az el írt gépkocsi elhelyezési igény az érintett építési telken belül kielégíthet. (24) Az építési telek lekerítése esetén, illet leg a lekerítés elrendelése esetén az OTÉK el írásainak keretei között a kerítést az alábbiak szerint kell elhelyezni a telken: a.) a telek homlokvonalán (homlokvonalain), továbbá b.) szabadon álló és ikres beépítési módú övezetben az útról (közterületr l) nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ett l az oldaltól mért fele hosszán, c.) oldalhatáron álló beépítési módú övezetben azon az oldalhatáron, amelyikhez az építési hely csatlakozik és a hátsó telekhatár fele hosszán. d.) zártsorú beépítési módú övezetben az Északi, illet leg a Keleti oldalhatáron és a hátsó telekhatár fele hosszán. e.) két út között fekv (un. átmen ) telket a jobb oldal meghatározása szempontjából olyannak kell tekinteni, mintha az a két út között - a szomszédos telek mélységének megfelel en, illet leg az oldalhatár felez pontjánál - meg lenne osztva. f.) saroktelek esetében a telek homlokvonalaival szemben fekv mindegyik telekhatár oldalhatárnak számít. g.) ha a telek oldalhatára a szomszédos teleknek egyúttal hátsó határa, vagy közös oldalhatár, arra a hátsó telekhatár szabályait kell alkalmazni (fele hosszban történ lekerítés). h.) az oldalsó és a hátsó telekhatáron történ lekerítés körülményeiben a tulajdonosok ett l eltér en is megállapodhatnak, illet leg az elrendelés a tulajdonosok megállapodásának megfelel en is történhet. A KÖRNYEZETVÉDELMI ZÓNÁK EL ÍRÁSAI 26.. A zaj elleni védelem zónái (1) A település igazgatási területén csak olyan tevékenységek folytathatók, olyan létesítmények üzemeltethet k, építhet k, amelyek által a kibocsátott zaj mértéke a telek határán nem haladja meg a zónára vonatkozóan jogszabályban el írt határértéket. (2) A zaj elleni védelmi zónák tagolása: a., csendes zóna: a temet, a közparkok és az üdül területek, b., átlagos érzékenység zóna: minden más települési terület, c., nem érzékeny zóna: az igazgatási területnek a települési területen kívüli része. 27. A leveg tisztasági védelmi zóna

(1) A város igazgatási területén az ország többi területe besoroláshoz jogszabályban rendelt kibocsátási határértéket kell betartani. (2) A mez gazdasági por elleni védelmi zónában (a mez gazdasági-általános rendeltetési zónában) a d utak mentén a telkeket legalább egysoros d fásítással kell ellátni. AZ ÉRTÉKVÉDELMI, VALAMINT A TILALMI ÉS KORLÁTOZÁSI ZÓNÁK EL ÍRÁSAI 28. Értékvédelmi zónák (1) A terv szerinti régészeti lel helyet érint, földmunkával járó építés az Örökségvédelmi Hivatal hozzájárulásával engedélyezhet. (2) A terv szerinti természetvédelmi területen épület nem helyezhet el. 29.. Tilalmi zónák (1) A tervezett közterületek közcélú tilalmi zónájába es telkekre a tervezett közcélú felhasználás megvalósíthatósága érdekében a jelen rendelet hatályba lépését l számított 10 évig terjed építési és telekalakítási tilalmat kell elrendelni és azt az ingatlannyilvántartásba be kell jegyeztetni. (2) A változtatási tilalmi zónába tartozó telkek az ket érint szabályozási terv jóváhagyásáig, de az elrendelést l legfeljebb 3 évig tartóan változtatási tilalom alatt állnak. 30. Korlátozási zónák (1) A b zös, fert zésveszélyes telephelyek szabályozási tervlapon jelölt véd területének korlátozási zónájába es telkeken, illet leg telekrészeken szállás jelleg, pihenési célú, intézményi, élelmiszer feldolgozó és raktározó építmény, valamint üzemi méret állattartó telep nem helyezhet el. (2) Országos közúttal érintkez és nem beépítésre szánt rendeltetési zónába tartozó telken építmény csak a külön jogszabályok szerint helyezhet el. (3) A vasút szabályozási tervlapon jelölt korlátozási zónájában (a széls vágánytól számított 100 m-en belül) építmény csak a külön jogszabályokban el írt feltételek szerint helyezhet el. (4) Az el vásárlási korlátozás zónájába es telkekre, telekrészekre a tervezett közcélú felhasználás megvalósulása érdekében az önkormányzat el vásárlási jogot tart fenn, amit az ingatlanok tulajdoni lapjára be kell jegyeztetni. Ilyen korlátozás terheli a Simon d l nyugatra es lakóterület céljára kijelölt területet, a Mol-úttól keletre kijelölt új gazdasági területet, valamint a Vérvölgyi idegenforgalmi központ céljára kijelölt területet. (5) A Hajdúsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer Vérvölgyi víztározójának tervezett telekhatárától mérve 100 m-en belül es telkeken, illet leg telekrészeken épület nem helyezhet el.