TÁJÉKOZTATÓ ORSZÁGTANULMÁNY ÍRORSZÁG EGÉSZSÉGÜGYÉRÕL Dublin ÍRORSZÁG Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet 2011. január
Tájékoztató országtanulmány ÍRORSZÁG Tartalom Gazdasági-politikai környezet... 2 Demográfia... 3 Az egészségügyi rendszer általános jellemzői... 3 Finanszírozás... 4 Egészségügyi ellátórendszer... 5 Egészségügyi reformok... 7 Irodalomjegyzék... 10 Készítette: ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Iroda 2011. január
Gazdasági-politikai környezet Alapvető gazdasági indikátorok 1 A GDP növekedési rátája az előző évhez képest: 2009: -7,1 2010: -0,9 (előrejelzés) Inflációs ráta (HICP), 2009: -1,7 Munkanélküliségi ráta, százalék, 2009: 11,9 Államháztartási egyenleg a GDP százalékában, 2009: -14,3 Államadósság a GDP százalékában, 2009: 64,0 Írország 1973-ban csatlakozott az EU-hoz, és sokáig a leggyorsabban fejlődő tagállamnak számított. 2009-ben az egy főre jutó GDP 40.620 USD volt PPP-ben kifejezve 2, Luxemburg után a második legmagasabb Európában. Írország 1999-ben lépett be az euró monetáris rendszerbe. Az ír gazdaság a kelta tigris jelzővel fémjelzett években (1995 2007) erőteljes növekedésnek indult, azonban a 2008-ban kezdődő pénzügyi válság és recesszió hatására az állami költségvetési hiány megnövekedett, a részvény index esett, a bankok hitelképtelenné váltak, az ingatlan piac összeomlott és számos vállalkozás tönkrement. Az infláció 2009-ben -1,7%, a munkanélküliség 11,9% volt. Becslések szerint az ír gazdaság 2010-re 14%-kal esett vissza. A bankrendszer tőkepótlására és a költségvetés finanszírozására Írország 2010 novemberében 85 milliárd eurós nemzetközi (EU, IMF) hitelfelvétel elfogadására kényszerült. Írország demokratikus köztársaság, ahol a hatalmat a kétkamarás parlament és a miniszterelnök gyakorolja. Jelenleg (2007-től) a Fianna Fáil nevű konzervatív párt a Zöldpárttal koalícióban kormányoz. A képviselőház tagjait általános választással jelölik ki, míg a szenátus tagjait szűkebb körű választással, vagy a miniszterelnök jelölésével határozzák meg. Az önkormányzat 29 megyei tanácsból és 5 városi választókerületből áll. A hivatalok tagjait általános választással jelölik ki egy arányos képviseleti rendszeren belül. 1 http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/structural_indicators/indicators/economical_context 2 OECD Health Data 2010 - Version: June 2010-2 -
Demográfia Írország termékenységi rátája több évtizede csökkenőben van, 2008-ban 2,1 volt. A születési arány a kilencvenes években valamelyest csökkent, azonban így is a legmagasabb a nyugat-európai országok között (2008-ban 1000 lakosra 16,98). A halálozási arány az alacsonyabbak közé tartozik Európában (2008-ban 1000 lakosra 6,14), s ebből következik, hogy itt a legmagasabb a természetes szaporodás. Ennek ellenére sem várható nagyfokú növekedés a lakosságszámban, mivel továbbra is jellemző a kivándorlás. Írország lakossága 2009-ben 4,51 millió fő volt. A születéskor várható átlagos élettartam az utóbbi évtizedekben gyorsabb ütemben növekedett, mint az EU átlag, azonban így is egyike a legalacsonyabbaknak az EU országok hasonló statisztikái között (2008-ban 80,4). A lakosság korösszetételére több évtized óta jellemző volt a 0-14 évesek magas aránya (20,63% 2008-ban), ez azonban az utóbbi években csökkenni kezdett. A 65 éven felüli lakosság aránya folyamatosan növekszik (10,89% 2008-ban). A vezető halálokok a keringési rendszer betegségei és a daganatok, amelyek az összes halálozás 65%-áért felelősek. Az egészségügyi rendszer általános jellemzői Írországban az egészségügyi szolgáltatásokhoz való jogosultság a tartózkodási hely és a lakos jövedelmi viszonyain alapul és nem az adó vagy a társadalombiztosítási járulék befizetésén. Az állami egészségügyi szolgálat két jogosultsági kategória rendszerére épül. Az I. kategóriába a szociálisan rászorult, alacsony jövedelmű személyek, nyugdíjasok, diákok és gyermekek tartoznak (2008-ban a lakosság 30,22%-a). Ők az egészségügyi kártya (Medical Card) tulajdonosai, és térítésmentes általános orvosi és fogorvosi kezelésre, valamint kórházi ápolásra és gyógyszerekre jogosultak. Akik jövedelmük alapján nem jogosultak egészségügyi kártyára, viszont magas a háziorvosi ellátásra fordított kiadásuk, 2005 óta háziorvosi vizit kártyát (GP Visit Card) kérvényezhetnek, ami lehetővé teszi számukra a térítésmentes háziorvosi látogatást. Ez olyan helyzetekben fordulhat elő, amikor valakinek olyan betegsége van, amely pénzügyi nehézségeket okozó kivételes és rendszeres orvosi kezelést vagy rendelői látogatást igényel. 2010-ben 114 436 GP Visit Card tulajdonos volt Írországban, amely elmarad a hatóságok várakozásaitól. A II. kategóriába tartozók (a lakosság 69,78%-a) csak bizonyos szolgáltatásokra jogosultak térítésmentesen. Csekély díjakért mindenki jogosult a kórházi és szociális ellátásra, de csak az egészségügyi kártya tulajdonosai férhetnek hozzá térítésmenten a legtöbb szolgáltatáshoz, köztük a GP ellátáshoz. Bizonyos krónikus betegségek kezeléséhez szükséges gyógyszerek mindenki számára ingyenesek, és ugyancsak állampolgári jogon jár az anyasági és a csecsemőellátás. Fejlett a magánszektor, melyet biztosítási fedezet vagy készpénz fizetés útján lehet elérni. Az egészségügy fő irányító szerve az Egészségügyi és Gyermekvédelmi Minisztérium (Department of Health and Children), amely a tervezésben, a költségvetésben és a - 3 -
koordinációban játszik szerepet, és közvetlenül nem avatkozik bele a szolgáltatások nyújtásába. A Minisztérium határozza meg a lakosság egészségének javulását szolgáló intézkedéseket, dönt a prioritások kérdésében és az erőforrások elosztásáról, valamint a folyamatos értékelés alapján rövid és hosszú távú programokat készít. 2005-ig az egészségügyi ellátás a nyolc regionális egészségügyi testület (Regional Health Boards,) feladata volt, mely 200.000-1,23 millió lakost szolgált. 2005-ben ezt egy országos hatáskörű szervezet, a Health Service Executive (Egészségügyi Szolgálat Végrehajtó Hivatala) váltotta fel. A HSE évi 14 milliárd EUR összegű költségvetéséből gazdálkodik az államilag nyújtott egészségügyi ellátás finanszírozására. Finanszírozás 2008-bean Írországban az összes egészségügyi kiadás a GDP 8,7%-a volt. Az egészségügyi kiadások 82%-át finanszírozzák államilag. Az állami kiadások több mint 80%-át jövedelemadózásból fedezik, a maradékot pedig vámokból, mezőgazdasági adókból, tőkejövedelmekből és ingatlaneladási illetékekből finanszírozzák. Magánbiztosításból fedezett a kiadások 9,2%-a, a fennmaradó rész a lakosság közvetlen kifizetése. A magánkiadások kb. 40%-a háziorvosi konzultációkat, 25-30%-a pedig kórházi tartózkodást fedez. Az I. kategóriában a háziorvosi ellátás, az állami kórházak szolgáltatásai, a gyógyszerek, a fogászati kezelés számára nincs önrészfizetés. A II. kategóriában a háziorvosi ellátás fizetendő, ennek értéke 2009-ben 50-80 EUR vizitenként. A járóbeteg ellátás háziorvosi beutalóval térítésmentes, háziorvosi beutaló nélkül 100 EUR. A kórházi kezelés 75 EUR/éjszaka, az éves küszöbérték 750 EUR. A betegek költséghozzájárulása a következő fizetésekből áll: GP szolgáltatások; a gyógyszertámogatási rendszer által nem fedezett vényköteles gyógyszerek; az állami kórházak járó- és fekvőbeteg ellátási díjai azok számára, akiknek nincs egészségügyi kártyájuk és nem rendelkeznek biztosítással ezen ellátásokra; az önkéntes biztosítás nélkül történő magánellátás; krónikus ápolóotthoni ellátás időseknek, akiket nem támogat a Health Service Executive vagy nem fedez önkéntes biztosítás. Magánbiztosítás Írországban jelenleg több mint 2 millió ember, vagyis a lakosság több mint fele részesül magán egészségbiztosítási fedezetben. Ez a magas arány annak tudható be, hogy a fogyasztók úgy gondolják a magánbiztosítás gyorsabb hozzáférést és jobb szolgáltatást nyújt az állami egészségügyi rendszerhez képest. A magánbiztosítást a legtöbben nem luxuscikknek, hanem szükségszerűségnek tekintik. A magán egészségbiztosítás egyrészt kiegészíti az állami egészségügyi rendszert, fedezetet nyújt a Medical Card nélküli betegek számára, és visszatéríti az alapellátásban történő készpénzfizetéseket. A magán egészségbiztosítás másrészt lehetőséget nyújt az állami egészségügyi rendszer - 4 -
várólistáinak megkerülésére és magánágyak igénybevételére, vagy a magánszektorban történő teljes ellátásra. A magánbiztosítás piaca három pilléren nyugszik: közösségi díjszabás, nyitott feliratkozás és életre szóló fedezet. A közösségi díjszabás értelmében a biztosítók nem változtathatják a díjakat vagy juttatásokat. Kor, nem, egészségi állapot vagy bármilyen kockázati tényező nem vehető tekintetbe a díjak vagy a juttatások meghatározásában. A nyitott feliratkozás azt jelenti, hogy a biztosítók nem tagadhatják meg a fedezetet senkitől, bár várakozási időszakokat elrendelhetnek. Az életre szóló fedezet kiköti, hogy ha egy fogyasztó lejelentkezett egy magánbiztosítónál, a fedezetet megújíthatja, és csak igen korlátolt esetekben tagadhatja meg ezt tőle a biztosító. Ha akarnak, a fogyasztók büntetés nélkül válthatnak biztosítót. A három pillér követelményén felül a jogszabályok meghatároztak egy minimum juttatási csomagot is. Bár léteznek kisebb biztosítási vállalkozások, a piacon három biztosítótársaság működik csak: a Quinn Healthcare, a VHI és a VIVAS Health 20%-os, 73%-os és 7%-os piaci részesedéssel. Mivel a VHI 40 éves monopóliumot mondhat magának, jelentős tagságot épített fel még a biztosítási piac deregulációja előtt és az ügyfelek többsége nem vándorolt el a verseny bevezetése után sem. Az egészségbiztosítási piac független szabályozója az Egészségbiztosítási Hatóság (Health Insurance Authority), mely monitorozza az üzleti tevékenységet és tanácsot nyújt az egészségügyi miniszternek. Egészségügyi ellátórendszer Alapellátás Az egészségügyi alapellátást a General Medical Service (Általános Orvosi Szolgálat) nyújtja. Ez a szervezet tömöríti az általános orvosokat, és lehetővé teszi a szabad orvosválasztást. Tagjai az egészségügyi testületekkel együttműködve részt vesznek az általános orvosiellátásban, valamint az anya- és gyermekellátásban. A GP-k vállalkozó orvosok, akik egyéni vagy csoportpraxisban működnek. A legtöbb háziorvos a magán és az állami szektorban is lát el betegeket. A háziorvosok nagy része (70%-a) szerződéses viszonyban áll a Health Service Executive hivatalával. A háziorvosok a szakorvosi és kórházi szolgáltatások igénybevétele során kapuőrként működnek. Az I. kategóriába tartozó betegeknek választaniuk kell egy háziorvost a résztvevő orvosok listájából. A GP szolgáltatások, a vényköteles receptek és a gyógyászati eszközök ezután ingyenesen elérhetők számukra és hozzátartozójuk számára. A II. kategóriába tartozó betegek, akiknek fizetniük kell a szolgáltatásokért, szabadon választhatnak bármilyen háziorvost vagy szakorvost. Az egészségügyi ellátás irányítására és szolgáltatására 2005-ben létrejött Health Service Executive az alapellátás reformját a multidiszciplináris alapellátási csoportok - 5 -
létrehozásával kezdte. A betegek szükségleteire alapozva ezeket a csoportokat 8-10 ezer ember kiszolgálására tervezték és magukba foglalták valamennyi közösség alapú ellátót, (háziorvosok, logopédusok, fizioterapeuták, ápolók és szociális munkások). Ezek az ellátók nem egymástól elkülönülve dolgoznak, hanem megosztják egymással az információkat és mozgósítják forrásaikat a betegek szükségletei szerint. Jelenleg 300 alapellátási csoport működik, akik az ír lakosság 50%-át szolgálják. Az infrastruktúra további fejlesztésével 2013-ra érik el az 500 csoport célkitűzését. 1989-ig a GP-ket tételes elszámolás (fee-for-services) alapján fizették, jelenleg kor, nem és tartózkodási hely szerinti fejkvóta alapján történik a díjazás, amihez speciális szolgáltatásokért egyéb díjak is társulnak, mint pl. a rendelési idő utáni otthoni vizit és az influenza elleni oltás beadása. Kórházi ellátás A járó-és fekvőbeteg-ellátást szakorvosok nyújtják a kórházak ambuláns és fekvőbeteg osztályain. A kórházi ellátás kiadásai az egészségügyi költségvetés kb. felét teszik ki. Az aktív kórházakat a DRG-alapú Casemix elszámolási rendszerrel finanszírozzák. A National Casemix Programme 1991-ben jött létre, 2007-ben 37 aktív ellátást nyújtó kórház vett részt a programban. Az ír egészségügyi rendszer jellemző vonása, hogy nagy súllyal szerepel a kórházi ellátás. 2007-ben 53 kórház (12 094 ágy) nyújtott aktív ellátást állami finanszírozással. Némelyek regionális vagy országos szintű szakellátást, mások helyi ellátást nyújtanak. Az államilag finanszírozott kórházak részben állami tulajdonban vannak, egyharmaduk egyházak vagy más önkéntes szervezetek kezelésében levő nem profit-orientált közkórház. Kb. 20 magánkórház létezik Írországban, legtöbbjük az Independent Hospital Association of Ireland nevű szövetség tagjai. Becslések szerint Írországban a kórházi tevékenység 10%- át végzik magánkórházakban. Az ezekben az intézményekben történő ellátásért a betegek készpénzben vagy magánbiztosítás révén fizetnek. A kórházakban elegyedik a magán- és a közellátás, a szolgáltatók egyszerre mindkét területen tevékenykedhetnek. Az állami kórházak legtöbb szakorvosa (90% felett) a magánpraxisban is működhet. A közhórházi fekvőbeteg-ellátásban léteznek várólisták, ezek felszámolása a célkitűzések között szerepel. Az állami és non-profit (felekezeti, jótékonysági) kórházakban dolgozó szakorvosok alkalmazotti státuszban vannak, akik kiegészítő jövedelemre tehetnek szert a magánpraxisban. A magánszektorban a szakorvosokat fee-for-services alapján fizetik. Egészségügyi dolgozók 2006-ban összesen 106 273 fő dolgozott az állami egészségügyi szektorban. Az 1997-es 68 000-hez képest jelentős növekedés történt, főleg a baleseti és kisegítő személyzet - 6 -
terén, mely a különböző szolgáltatásokba (pl. gyermekgondozás, rokkantság) történő tekintélyes befektetéseket tükrözi. Nagyban növekedett az orvosokat és ápolókat támogató irodai és adminisztratív személyzet is. Írországban aránylag alacsony az orvosok száma, az európai átlag alatt van: 2008-ban 100 000 lakosra számítva 311 volt, míg az EU-ban 323. Ellenben az ápolók aránya magas: 100 000 lakosra 1516, míg ez az arány 775 volt az EU-ban. Írországban főleg a háziorvosokból van hiány. Az ír kormány és a Health Service Executive adatai szerint az elkövetkezendő hét évben a háziorvosok akár 50%-a hagyhatja el a szakmáját nyugdíjazás miatt. A háziorvosok többsége jelenleg heti 70 órát dolgozik. Az Ír Orvoszövetség szerint pár éven belül nem lesz elegendő háziorvos az országban, és azt követelik a kormánytól, hogy jelentősen növelje a háziorvosi képzés kapacitásait. Gyógyszerügy A gyógyszerek engedélyezését az Ír Gyógyszer Testület (Irish Medicines Board) végzi. Az OTC készítmények szabadárasak, míg a vényköteles készítmények árrendszerének az Egészségügyi Minisztérium és az Ír Gyógyszerész Szövetség (Pharmaceutical Society of Ireland) közötti megállapodást kell követnie. 2008-ban a teljes gyógyszer-kiadás az összes egészségügyi kiadás 17,3%-a volt. Írországban a gyógyszerárak magasabbak, mint más EU-s országban. Ez részben annak tudható be, hogy Írországban a gyógyszeripar jelentősen hozzájárul a gazdaság teljesítményéhez (Irország a 10 legnagyobb gyógyszer előállító ország egyike), részben pedig annak, hogy árait a szomszédos Nagy-Britanniához kapcsolja, ahol a gyógyszerárak szintén viszonylag magasabbak az európai átlagnál. Az utóbbi években egy szélesebb európai összehasonlítást vezettek be az ír piacra bekerülő gyógyszerárak meghatározásában, és a következő országok nagykereskedelmi árát veszik alapul: Dánia, Franciaország, Németország, Hollandia, Nagy-Britannia. A gyógyszertámogatást illetően Írországban az egészségügyi kártya nélküli lakosok és családjuk, ha gyógyszertámogatási kártyát (Drugs Payment Scheme Card) kérvényeznek, havi 90 eurónál nem fizethetnek többet gyógyszerekért és gyógyászati segédeszközökért. A krónikus betegségben szenvedők díjmentesen juthatnak hozzá a gyógyszerekhez és gyógyászati segédeszközökhöz. Egészségügyi reformok Az ír egészségügyi rendszer jelentős szerkezeti átalakításon megy keresztül. A 2001-ben létrehozott stratégiai dokumentum (National Health Strategy) 121 konkrét célt tűzött ki az egészségügyi szolgáltatások megreformálására, amely 7-10 éves periódust ölel fel. 2003- ban kezdték el az elmúlt 30 év legátfogóbb egészségügyi reform programját Írországban (Health Service Reform Programme). A program fő célja a betegközpontú rendszer megvalósítása és a betegellátás szintvonalának javítása, és olyan lépéseket tartalmaz, - 7 -
amelyek az egészségügyi rendszer minden részére kihatással vannak. A célkitűzések között található az alapellátás erősítése, az akut kórházi rendszer fejlesztése, a finanszírozás javítása és az egészségügyi munkaerő tervezése, képzése. A reformokat részben az tette lehetővé, hogy Írországban erőteljes gazdasági növekedés történt az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején. Mindez elősegítette az egészségügyi rendszer finanszírozásának növekedését. Az egészségügyi stratégia egyik legfőbb célkitűzése az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése így akadály nélkül megvalósulhatott. A 2000 2006-os Országos Fejlesztési Terv (NDP) 3,3 milliárd eurót allokált egészségügyi befektetésekre, benne 1300 új fekvőbeteg és nappali ellátási férőhely létesítésével és akut mentális egészségügyi kórtermek létrehozásával az általános kórházakban. A 2007-2013-as NDP 4,9 milliárd eurót allokál egészségügyi projektekre. Ebből 2,1 milliárd euróval támogatják az alapellátás infrastruktúrájának fejlesztését és az idősek közösségi szolgáltatásának bővítését. 2,4 milliárd eurót fektetnek be a kórházi infrastruktúra fejlesztésébe (sürgősségi osztályok, akut ágykapacitások, gyermekkórház létesítése). A reformok a következő intézkedéseket tartalmazzák: A fennálló egészségügyi szervezetek racionalizálása, benne az egészségügyi testületi struktúrák (Regional Health Boards) felszámolásával Az Egészségügyi Szolgálat Végrehajtó Hivatal (Health Service Executive) létrehozása az első olyan egyedülálló országos testület, mely felhatalmazással bír az ellátás irányítására és szolgáltatására Az Országos Kórházi Hivatal (National Hospitals Office) létrehozása a kórházi ágazat reformjára A kórházon kívüli ellátások számára létrehozott főigazgatóság (Primary, Community and Continuing Care Directorate) 4 regionális és 32 helyi hivatallal Az egészségügyi minisztérium átalakítása a jobb egészségpolitika kidolgozására, a szolgáltatások ellenőrzésére és értékelésére Az Egészségügyi Információs és Minőségi Hatóság létrehozása (Health Information and Quality Authority) annak biztosítására, hogy a minőséget és a hatásosságot az egész rendszerben javítsák A költségvetés decentralizációja azon szervezetek irányába, akik felelősek az ellátás nyújtásáért A várakozási idők maximum 3 hónapra csökkentése az állami szektorban nyújtott elektív kezelésekre Az alapellátás kapacitásának fejlesztése. Az alapellátásnak kell az egészségügyi rendszer központjává válni, ahol az egészségügyi és szociális szolgáltatási szükségletek 90-95%-át ki tudják elégíteni - 8 -
Az ír Egészségügyi Szolgálat Végrehajtó Hivatala (Health Service Executive, HSE) 2010. december végén tette közzé 2011-re vonatkozó tervezetét, amelyben a nyújtandó egészségügyi szolgáltatások volumenét és prioritásait határozza meg. A 2011-es egészségügyi költségvetés nagyságrendje 13,5 milliárd euró. A HSE 2011-es prioritásai: 2010-es szolgáltatási szintek fenntartása Költségcsökkentő és szerkezet átalakító programok annak érdekében, hogy a szolgáltatási szintek fenntarthatók lehessenek a csökkentett (962 millió euróval) egészségügyi költségvetés szerint is Jó minőségű és biztonságos szolgáltatások nyújtása A HSE reformprogram felgyorsítása az alapvető szolgáltatások átrendezésére, egyensúly teremtése a kórházi és a közösségi szolgáltatások között, legjobb ellátási modellek létrehozása a gyermekgondozás, a rokkantság, a mentális egészségügy és az idősek számára nyújtott szolgáltatások terén A klinikai változásokra irányuló országos programok megvalósítása A 2011-re kitűzött szolgáltatási célkitűzéseket a foglalkoztatás növelése nélkül kell megvalósítani, ami szükségessé teszi a szolgáltatások átalakítását. A fekvőbeteg ellátásban 2%-os csökkenés várható, amit 3%-os növekedés fog ellensúlyozni a nappali ellátásban. A HSE tervezet legfőbb területét az országos klinikai programok megvalósításának elkezdése képezi. Az ambiciózus terv magában foglalja az ellátás standardizálását, az életmentés bizonyított módjainak megvalósítását, a várólisták megszűntetését és a pénzforrások megtakarítását. Bár a munka eredményei hosszabb távon lesznek nyilvánvalóak, a 2011-es év fontos lesz abban, hogy ezek a megoldások beágyazódjanak a jelenlegi klinikai szolgáltatásokba. Mindebben a következő területek programjai érintettek: akut gyógyítás, sürgősségi ellátás, elektív műtétek, diabetes, szívelégtelenség, stroke, epilepszia, krónikus obstruktív tüdőbetegség, valamint a neurológia, a bőrgyógyászat és a reumatológia várólistái. Néhány stratégiailag fontos terület finanszírozására 56 millió euró értékű többletforrást juttatnak. Ezek között található az otthoni ellátás, az öngyilkosság megelőzése, a fogyatékkal élő emberek számára nyújtott szolgáltatások, a rákbeteg-ellátás és a gyermekgondozás fejlesztése. A mentális egészségügy 15 millió euró többletköltségben részesül. 2010-hez képest a tőkeköltségek 373 millió euróval, vagyis 16,2%-kal csökkennek 2011- ben. - 9 -
Irodalomjegyzék Department of Health and Children http://www.dohc.ie Health Service Executive http://www.hse.ie/eng/ National Health Strategy (Quality and Fairness: a health system for you ) http://www.dohc.ie/publications/fulltext/quality_and_fairness/ Health Service Reform Programme http://www.healthreform.ie Health System Achievements http://www.dohc.ie/publications/health_system_achievements_oct_2005.html HSE National Service Plan 2011 http://www.hse.ie/eng/services/publications/corporate/nsp2011.pdf Irish Medicine Board http://www.imb.ie Pharmaceutical Society of Ireland http://www.pharmaceuticalsociety.ie Irish egovernment Health http://www.citizensinformation.ie/categories/health Health for All Database. European Region. WHO Regional Office for Europe. Health Care Systems in Transition, Ireland 2009 http://www.euro.who.int/ data/assets/pdf_file/0004/85306/e92928.pdf Frontline lessons in health care transformation McKinsey Quarterly, November 2010 Hivatkozott honlapok elérhetőségének ellenőrzése. 2011. január 12. - 10 -