A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-5473/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata az UniCredit Bank Hungary Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) ( ) Ügyfél jogi képviseletében ( ) Jogi képviselő kérelme alapján az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél (székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6., a továbbiakban: pénzügyi szervezet) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi hozom: h a t á r o z a t o t I. A Felügyelet a pénzügyi szervezettel szemben a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. I/A. A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a pénzügyi szervezettel szemben 500.000 Ft, azaz ötszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, késedelmi pótlék megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet a Fővárosi Bíróságnak címezve a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
I n d o k o l á s Jogi képviselő 2010. április 09-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. -ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a pénzügyi szervezet eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Jogi képviselő beadványában előadta, hogy Ügyfél ingatlan adásvételi végszerződést kötött az Kft.-vel. Ügyfél az ingatlan vételárát részben önerőből, részben pedig a pénzügyi szervezet által biztosított kölcsönből kívánta finanszírozni. Jogi képviselő beadványában a pénzügyi szervezet hitelügyintézéssel kapcsolatos eljárása során több kifogást is megfogalmazott. Kifogásolja, hogy a hitelügyintézés során nem volt tisztázott a pénzügyi szervezet részéről, hogy az UniCredit Jelzálogbank vagy a kereskedelmi bank fogja a hitelt nyújtani. Jogi képviselő ellentmondásosnak tartja, hogy az alacsonyabb összegű hitelhez magasabb egyszeri díjak tartoznak, mint a magasabb hitelösszeghez, annak ellenére, hogy a díjak számításának módja nem változott. Jogi képviselő beadványában kiemeli, hogy a pénzügyi szervezet eljárása során két olyan periódus is volt, melynek során érdemi ügyintézés nem történt, azonban álláspontja szerint a pénzügyi szervezet késlekedését semmilyen körülmény nem indokolta. Jogi képviselő előadja továbbá, hogy a pénzügyi szervezet késedelme azt okozta, hogy a Ügyfél az ingatlan eladójával szemben is fizetési késedelembe esett, mellyel jelentős anyagi kára is keletkezett Ügyfélnek. Jogi képviselő álláspontja szerint a pénzügyi szervezet megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit azáltal, hogy eljárása során megsértette a szakmai gondosság követelményét. Jogi képviselő beadványában kéri a pénzügyi szervezet eljárásának vizsgálatát a kifogásaiban foglaltakra tekintettel, és ehhez csatolja az ügylethez kapcsolódó, rendelkezésére álló dokumentumok másolati példányát. A Psztv. 48/A. alapján a Felügyelet ellenőrzi: - a 4. -ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. -ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek, - és az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1. A Felügyelet az FK-I-5247/2011. számú végzésével Jogi képviselő 2010. április 09-én érkeztetett kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást a kérelemnek a pénzügyi szervezet által tanúsított tisztességtelen piaci magatartás miatti kártérítési igény
megállapítása, illetve a hitelbírálati eljárás során felszámított díj jog-és összegszerűsége, továbbá a díj meghatározása módszerének felülvizsgálata és a felek között fennálló elszámolási jogvita tekintetében megszüntette, mivel a kérelem nem a Psztv. 48/A. -ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem a pénzügyi szervezet azon magatartásának vizsgálatára irányul, ami nem a hatóság hatáskörébe tartozó ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult. 2. Jogi képviselő a beadványában kifogásolja a pénzügyi szervezet eljárását, álláspontja szerint a pénzügyi szervezet megsértette a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseit azáltal, hogy eljárása során megsértette a szakmai gondosság követelményét. Jogi képviselő beadványában ezzel kapcsolatosan kiemeli, hogy a pénzügyi szervezet eljárása során két olyan periódus is volt, melynek során érdemi ügyintézés nem történt, azonban álláspontja szerint a pénzügyi szervezet késlekedését semmilyen körülmény nem indokolta. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében a Jogi képviselő beadványát megküldte a pénzügyi szervezetnek vizsgálat céljából, melynek eredményéről a pénzügyi szervezet a 2010. június 14-én érkeztetett levelében tájékoztatott. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint az UniCredit Jelzálogbank Zrt. 2009. július 1-jén fogadta be Ügyfél hitelkérelmét, melyben a teljes vételár ( ) EUR 60%-ának finanszírozását kérte Ügyfél a Jelzálogbanktól. A Jelzálogbank 2009. augusztus 6-án hozta meg a hitelkérelem elbírálását követően a döntését, mely szerint ( ) EUR hitelösszeget hagyott jóvá Ügyfél részére. A Jelzálogbank 2009. augusztus 13-án tájékoztatta a megszületett döntésről a meghatalmazottat a Loan approval letter" Ügyfél részére történő megküldésével. A Loan approval letterben szereplő EUR összeg egy keretösszeget jelöl: ( ) EUR, a jóváhagyott hitelösszeg pedig forintban szerepel a dokumentumban: ( ) Ft, mely a ( ) EUR jóváhagyott hitelösszegnek felel meg ( ) EUR/HUF árfolyamon, forintban kifejezve. A pénzügyi szervezet vizsgálata megállapította, hogy a Loan approval letter hibás módon került kitöltésre, minthogy abban a Jelzálogbanknak EUR deviza hitelről lévén szó az EUR hitelösszeget kellett volna feltüntetni, mivel sem a hitelkeret összege, sem a kölcsön forintban kifejezett értéke nem releváns információ. A Loan approval letterben szereplő up front fee" egyszeri kezelési költség 1,5%-os mértéke a ( ) EUR hitelösszeg figyelembevételével került megállapításra. A pénzügyi szervezet tájékoztatása szerint 2009. szeptember 24-én értesítette a bankfiók az Ügyfelet a szerződéskötés feltételeiről, melyeket Ügyfélnek még a szerződéskötést megelőzően teljesítenie kellett. 2009. október 20-án a bekért dokumentumok megérkeztek Ügyféltől. A meghatalmazott november 17-ei kérésére a szerződéstervezetet a Jelzálogbank végül 2009. december 9-én küldte el az ügyvédi iroda részére, és ekkor derült ki a hitelösszeggel kapcsolatos félreértés, melyet követően a munkatársak tájékoztatták a meghatalmazottat a hitelösszeg nagyságáról. Ezt követően Ügyfél gondolkodási időt kért annak eldöntése céljából, hogy ilyen kondíciók mellett igényt tart-e a kölcsön összegére. 2010. január 1-jével az UniCredit Jelzálogbank Zrt. megszüntette lakásfinanszírozási tevékenységét a magánszemélyek részére, ennek következtében azok az ügyletek, melyeknél még nem került sor a szerződés aláírására átkerültek az UniCredit Bank Hungary Zrt.
kezelésébe, és ettől az időponttól kezdődően a kereskedelmi bank szabályzatai alapján kerültek elbírálásra. A pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint a folyamat teljes időtartama alatt a meghatalmazott a ( ) szám alatti fiókkal tartotta a kapcsolatot, ahol a pénzügyi szervezet munkatársai az UniCredit Jelzálogbank Zrt. képviseletében, annak ügynökeként jártak el, a Jelzálogbank és az UniCredit Bank Hungary Zrt. között létrejött megbízási szerződés szerint. Az ügyvédi iroda 2010. február 11-én jelezte a bankfiók felé, hogy Ügyfél hajlandó az eredeti formában aláírni a Kölcsönszerződést. Azonban a 2009. augusztusi döntés óta eltelt időre és az időközben hatályba lépett új jogszabályok és egyéb jogszabályok (2010. január 1-jétől a Magatartási kódex, 2010. március 1-jétől a 361/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet a körültekintő lakossági hitelezés feltételeiről és a hitelképesség vizsgálatáról) miatt, a pénzügyi szervezet újabb bírálat és döntés létrejöttét tartotta szükségesnek az adott hitelügylettel kapcsolatban. A pénzügyi szervezet végül 2010. március 9-én hozta meg elutasító döntését, melyről Ügyfelet 2010. március 10-én kelt levelében tájékoztatta. A pénzügyi szervezet tájékoztatása szerint a 2009. szeptember 3-án kelt számlán szereplő összegek közül (földhivatali eljárás díja, hitelbiztosítéki érték megállapítási díja, hitelbírálati díj, egyszeri kezelési költség) Ügyfél részére az elutasítást követően a pénzügyi szervezetnek a hitelkérelem beadásakor hatályos jelzálogbanki szabályozás alapján az egyszeri kezelési költséget (( )EUR) vissza kellett volna fizetnie. A pénzügyi szervezet nyilatkozatában elismerte, hogy a díj visszafizetése a pénzügyi szervezet hibájából nem történt meg. Jelen vizsgálat alkalmával a pénzügyi szervezet döntése alapján a pénzügyi szervezet kötelezettséget vállal arra, hogy felveszi a kapcsolatot a meghatalmazottal, és az általa megadott számlaszámra átutalásra kerül Ügyfél által kifizetett teljes összeg, ( ) EUR, mely a kiállított számlán szerepel, és az elutasítás dátumától a visszautalás időpontjáig elszámolt kamat. A pénzügyi szervezet nyilatkozatában elismerte, hogy kommunikációja az Ügyféllel több alkalommal nem volt egyértelmű és világos, illetve időben jelentős mértékben elhúzódott az információk átadása. A pénzügyi szervezet által tanúsított magatartást, illetve az általa adott tájékoztatást a Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alábbiakban részletezett előírásaira tekintettel elemezte. Az Fttv. 3. (1) bekezdése szerint tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. Az Fttv. 3. (3) bekezdése szerint a (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. és 7. ) vagy agresszív (8. ). Az Fttv. 7. (1) bekezdése szerint megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és
b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás). Az Fttv. 2. a) pontja alapján fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. Az Fttv. 2. h) pontja szerint ügyleti döntés a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössöne, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban, Jelen ügyben a Felügyelet az Ügyfél azon döntését vizsgálta az ügyleti döntés fogalmi körében, hogy amennyiben a hitelbírálattal kapcsolatosan a pénzügyi szervezettől megfelelő pontos és világos információk birtokába kerül, abban az esetben lehetősége lett volna arra, hogy a pénzügyi szervezethez benyújtott hitelkérelmét visszavonja és a hitelbírálattal kapcsolatos további költségeket nem vállalta volna. A fentiek alapján különösen a pénzügyi szervezet az eljárás során tett nyilatkozatára tekintettel - a Felügyelet megállapította, hogy a pénzügyi szervezet megsértette az Fttv. 3. (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimerítette az Fttv. 7. (1) bekezdésében foglaltakat. A Psztv. 48/H. (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47. (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: a) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, b) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, c) határidő tűzésével a feltárt hibák, hiányosságok megszüntetésére kötelezheti a jogsértő szolgáltatót azzal, hogy az a hibák, hiányosságok megszüntetése érdekében tett intézkedéséről köteles értesíteni a Felügyeletet, d) a jogszerű állapot helyreállításáig feltételhez kötheti vagy megtilthatja a jogsértéssel érintett tevékenység végzését, illetve szolgáltatás nyújtását, és e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet megállapította, hogy a Psztv. 48/I. (1) bekezdés a) pontja szerinti fogyasztóvédelmi bírság kiszabása indokolt, mert a pénzügyi szervezet tevékenysége során a Fttv. 3. (1) bekezdését megsértve járt el. E jogszabálysértésre tekintettel, a határozat rendelkező részében foglaltak szerint a Felügyelet a pénzügyi szervezetet 500.000 Ft, azaz ötszázezer forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította. E körben a Felügyelet figyelembe vette, hogy a pénzügyi szervezet homályos és félreérthető tájékoztatással megvalósított tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata a hitelezési (hitelbírálati) tevékenységének alakulására vonatkozott, amely tájékoztatás a fent leírtakban foglaltak alapján az Ügyfél vagyoni helyzetét érinti. A Felügyelet a bírság összegének kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe azt a tényt, hogy Ügyfélnek pontos információk birtokában lehetősége lett volna egy másik pénzügyi szervezetnél hitelkérelem benyújtására, akitől számára megfelelő időben lehetősége lett volna a hitel összegét igénybe venni, megelőzve az alapkötelemből rá háruló
kötelezettségek késedelmes teljesítéséből fakadó hátrányos jogkövetkezményeket. A Felügyelet ezen körben különös tekintettel volt továbbá arra a tényre, hogy egyéb hitelkérelem benyújtása más pénzügyi szervezethez ugyanazon ingatlanfedezet felajánlásával jelentős többletköltséggel járt volna az Ügyfél számára, illetve a hatályos jogszabályok alapján a pénzügyi szervezetnél folyamatban lévő hitelbírálati eljárás idején a felajánlott ingatlanfedezet meglétét, annak fedezetként beszámítható értékét meghatározhatatlanná tette. Így egy másik hitelkérelem elbírálását nagy valószínűséggel negatív irányba befolyásolhatta volna. A Felügyelet a bírság összegének kiszabásakor figyelemmel volt arra a tényre, hogy a pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során a Felügyelettel szemben együttműködő magatartást tanúsított, illetve az Ügyfél tájékoztatásával kapcsolatos hibáját a Felügyeletnek elismerte. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 48/I. (1) bekezdése a) pontját vette figyelembe. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. c) pontjában, valamint a 48/A. - 48/J. -aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A Felügyelet határozatát továbbá az Fttv. 10. (2)-(3) bekezdéseire alapozta. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. -a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. (1) bekezdésének a) pontján alapul. Budapest, 2011. május 18. Balogh László s.k., a PSZÁF alelnöke