BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE

Készül a Baranya Megyei Önkormányza megbízásából BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE ELFOGADÁSI TERVFÁZIS II. KÖTET MEGALAPOZÓ MUNKARÉSZEK 2011. DECEMBER 1085 Budapes Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70 78 Fax: 266 75 61 E-mail: peserv@peserv.hu www.peserv.hu

TARTALOM BEVEZETÉS...5 1 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁT MEGALAPOZÓ SZAKÁGI TERVJAVASLATOKAT ELŐKÉSZÍTŐ VIZSGÁLATOK ÖSSZEFOGLALÓ ÉRTÉKELÉSE...9 1.1 NAGYTÉRSÉGI ÖSSZEFÜGGÉSEK...9 1.2 TERMÉSZETFÖLDRAJZI ADOTTSÁGOK...10 1.2.1 Földrajzi lehaárolás, opográfiai jellemzés...10 1.2.2 Földani felépíés, felszínfejlődés...10 1.2.3 Domborzai viszonyok, geomorfológiai jellemzés...10 1.2.4 Éghajlai adoságok...11 1.2.5 Vízrajzi jellemzés...11 1.2.6 Természees növényze...12 1.2.7 Talajani jellemzés...12 1.2.8 Természei erőforrások, ásványi nyersanyagok...13 1.3 TÁJ JELLEMZŐI...13 1.4 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS VÁLTOZÁSAI...14 1.5 TELEPÜLÉSRENDSZER...15 1.5.1 A megye közigazgaási beoszása...15 1.5.2 A kisérségek...19 1.6 DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK...22 1.6.1 Népességszám, népsűrűség...22 1.6.2 Népesedési folyamaok...23 1.6.3 Vándorlás...26 1.6.4 A népesség srukúrája...30 1.7 KÖRNYEZETI ELEMEK ÁLLAPOTA, SZENNYEZETT TERÜLETEK SZÁMBAVÉTELE...32 1.7.1 Álalános környezei állapo...33 1.7.2 Levegőiszaság-védelem...34 1.7.3 Talaj- és földvédelem...37 1.7.4 Vízgazdálkodás, vízvédelem...39 1.7.5 Ivóvíz-minőség...44 1.7.6 Szennyvízkezelés...45 1.7.7 Zaj és rezgés elleni védelem...47 1.7.8 Hulladékgazdálkodás...48 1.8 TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM...51 1.8.1 Országos jelenőségű véde ermészei erüleek...52 1.8.2 Helyi jelenőségű véde ermészei erüleek...59 1.8.3 Érzékeny ermészei erüleek (ÉTT)...61 1.8.4 Ökológiai hálózaok...62 1.9 AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG VÉDELME...63 1.9.1 Világörökség és világörökség-várományos erüleek...63 1.9.2 Törénei elepülési erüle övezee álal érine elepülések...67 1.10 MEZŐGAZDASÁG...77 1.10.1 Mezőgazdasági erüleek, a mezőgazdasági érség...77 1.10.2 Országos és megyei erülerendezési összefüggések...78 1.10.3 Baranya megye jelenlegi mezőgazdasági erüleeire vonakozó adaok és információk...82 1.10.4 Borvidékek...85 1.10.5 A megye ájhasználai módjainak kiérékelése a művelési ágak megoszlása alapján...87 1.11 ERDŐGAZDÁLKODÁS...90 1.11.1 Országos és megyei erülerendezési ervi összefüggések...90 2

1.11.2 Baranya megye jelenlegi erdőerülei helyzeére vonakozó országos és megyei szinű adaok, információk...93 1.12 ÜDÜLÉS, IDEGENFORGALOM...97 1.12.1 A külső körülmények, a keresle álalános válozásai...97 1.12.2 Baranya idegenforgalmi pozicionálása...98 1.12.3 Kiemel idegenforgalmi célok (ermékípusok) helyzee...100 1.12.4 Fejleszési célok, folyamaban és előkészüleben lévő idegenforgalmi pályázaok...105 1.13 VÍZGAZDÁLKODÁS, FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK...105 1.13.1 Felszíni vizek, vízkészleek...105 1.13.2 Felszín alai vízkészleek...108 1.14 VÍZKÁRELHÁRÍTÁS, ÁRVÍZ- ÉS BELVÍZVÉDELEM...108 1.15 VÍZELLÁTÁS, SZENNYVÍZELVEZETÉS, SZENNYVÍZTISZTÍTÁS, SZENNYVÍZISZAP ELHELYEZÉS...110 1.15.1 Vízelláás...110 1.15.2 Szennyvízelvezeés, szennyvíziszíás, elhelyezés...120 1.16 ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIAELLÁTÁS...125 1.16.1 Energiagazdálkodás...125 1.16.2 Energiaközművek...126 1.17 ELEKTRONIKUS HÍRKÖZLÉS...130 1.18 KÖZLEKEDÉS...132 1.18.1 Közúi közlekedés...132 1.18.2 Vasúi közlekedés...133 1.18.3 Auóbusz közlekedés...134 1.18.4 Vízi közlekedés...134 1.18.5 Légi közlekedés...134 1.18.6 Kerékpáros közlekedés...134 1.18.7 Baranya megye közlekedési hálózaának válozásai 2005-2011...135 1.18.8 Az Országos erülerendezési erv, az Országos Gyorsforgalmi és Főúhálóza nagyávú koncepciója és hosszúávú fejleszési erve, valamin Baranya megye 2004. sz. évi erülerendezési erve közöi közlekedési hálózai elérések...135 1.19 HONVÉDELEM...136 1.20 A TÁJ TERHELÉSE ÉS TERHELHETŐSÉGE...136 2 A TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSAI...143 2.1 BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSA SORÁN TERVEZETT VÁLTOZTATÁSOK...143 2.1.1 A megyei szerkezei erv erülefelhasználásá érinő válozaások...143 2.1.2 A érségi szerkezei erve érinő - az infrasrukúra hálózaal összefüggő - válozaások144 2.1.3 A megyei övezei erve érinő válozaások...144 2.2 A TÉRSZERKEZET FEJLESZTÉSE...145 2.3 A TERÜLETFELHASZNÁLÁS ALAKÍTÁSÁNAK CÉLJAI...146 2.4 TÁJSZERKEZET ALAKÍTÁSA, TÁJRENDEZÉSI IRÁNYELVEK...147 2.5 A TÉRSÉGI SZERKEZETI TERV MEZŐGAZDASÁGI, ERDŐGAZDÁLKODÁSI ÉS VEGYES TERÜLETFELHASZNÁLÁSÚ TÉRSÉGEI...148 2.6 A KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK ÉS LÉTESÍTMÉNYEIK MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVJAVASLATA...156 2.7 A TÉRSZERKEZETET ÉRINTŐ ENERGIAKÖZMŰ-INFRASTRUKTÚRA FEJLESZTÉSI JAVASLAT BARANYA MEGYE TERÜLETÉRE...160 2.7.1 Energiagazdálkodás...160 3

2.7.2 Energiaközművek...163 2.7.3 Elekronikus hírközlés...170 2.8 VÍZGAZDÁLKODÁS...175 2.8.1 Felszíni vizek, vízkészleek...175 2.8.2 Felszín alai vízkészleek...178 2.8.3 Vízrendezés, árvíz- és belvízvédelem...180 2.9 A VÍZI KÖZMŰVEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA...196 2.9.1 Vízelláás...196 2.9.2 Szennyvízelvezeés, szennyvíziszíás, elhelyezés...206 2.9.3 Csapadékvíz elvezeés, felszíni vízrendezés...212 2.10 ORSZÁGOS ÉS TÉRSÉGI (MEGYEI) ÖVEZETEK...213 2.10.1 Magerüle, ökológiai folyosó, puffererüle övezee (országos ökológiai hálóza érségi övezeei)...213 2.10.2 Kiváló ermőhelyi adoságú szánóerüleek...214 2.10.3 Mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas erüle...215 2.10.4 Kiváló ermőhelyi adoságú erdőerüleek...215 2.10.5 Erdőelepíésre alkalmas erüleek...215 2.10.6 Erdőelepíésre másodlagosan alkalmas erüle...215 2.10.7 Országos jelenőségű ájképvédelmi erüle...216 2.10.8 Térségi jelenőségű ájképvédelmi erüle...216 2.10.9 Térségi hulladéklerakó hely kijelöléséhez vizsgála alá vonhaó erüle...219 2.10.10 Világörökségi, világörökségvárományos és örénei elepülési erüle...219 2.10.11 Kiemelen érzékeny felszín alai vízminőségvédelmi erüle...219 2.10.12 Felszíni vizek vízminőségvédelmi vízgyűjő erülee...220 2.10.13 Ásványi nyersanyag-gazdálkodási erüle...220 2.10.14 Együ ervezheő érségek övezee...220 2.10.15 Rendszeresen belvízjára erüle...222 2.10.16 Nagyvízi meder erülee...222 2.10.17 Földani veszélyforrás erülee...223 2.10.18 Vízeróziónak kie erüle...223 2.10.19 Szélerőmű elhelyezéséhez vizsgála alá vonhaó erüle...223 2.10.20 Niráérzékeny erüleek övezee...223 2.10.21 Kiemel fonosságú érzékeny ermészei erüle övezee...223 2.10.22 Belvízzel mérsékelen veszélyezee erüleek övezee...224 2.10.23 A gazdaságfejleszés érségi jelenőségű közponjainak övezee...224 2.10.24 Kedvezményeze érségek övezee...224 2.10.25 Turizmusfejleszés célerüleei és közponjainak övezee...224 2.10.26 Borvidékhez arozó, szőlőkaaszer álal érine elepülések övezee...224 2.10.27 Jelenősebb gyümölcsermesző erüleekkel rendelkező elepülések övezee...224 2.10.28 Új beépíésre szán erüle kijelölésé korláozó - összesíő - öveze...225 2.11 KÖRNYEZETVÉDELEMI KONFLIKTUSELEMZÉS, MEGOLDÁSI JAVASLATOK...225 2.11.1 Közlekedésből eredő konflikusok és megoldásuk...225 2.11.2 Hulladékgazdálkodással kapcsolaos konflikusok és megoldásuk...226 2.11.3 Csapadékvíz- és szennyvíz-elvezeés problémáiból eredő konflikusok és megoldásuk...227 2.11.4 Ipari evékenységből eredő konflikusok és megoldásuk...227 2.11.5 Mezőgazdasági evékenységből eredő konflikusok és megoldásuk...227 2.12 AZ ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV ÉS BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE MÓDOSÍTÁSÁNAK ÖSSZHANGJA...229 2.12.1 Térségi erülefelhasználás összhangja...229 2.12.2 Műszaki infrasrukúra-hálózaok összhangja...229 2.13 TERVEZŐI NYILATKOZAT AZ OTRT ÉS PEST MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA ÖSSZHANGJÁRÓL...231 3 TÁRSADALMI-, KÖRNYEZETI-, GAZDASÁGI HATÁSVIZSGÁLAT BARANYA MEGYE TERÜLETRENDEZÉSI TERVE FELÜLVIZSGÁLATA ÉS MÓDOSÍTÁSA KERETÉBEN ÉRVÉNYESÍTETT VÁLTOZÁSOKRÓL...232 4

Bevezeés Az 1996. évi XXI. örvény érelmében a megyei erülerendezési erv eszköz a érszerkeze harmonikus fejlődésének elősegíésére, a megyei Önkormányza e árgyban örvényben bizosío koordinaív szerepének gyakorlására. Baranya megye haályos erülerendezési erve az akkori aralmi köveelmények figyelembe véelével 1998-2005 közö készül, amelye a 9/2005. (V.12.) számú rendeleel hagyo jóvá a Baranya Megyei Közgyűlés. A ervezés elhúzódásának oka a megyei ervnek keree adó Országos Terülerendezési Terv (OTrT) parlameni jóváhagyásának elhúzódása vol. A megyei erülerendezési erv - a jóváhagyása időszakában haályos OTrT figyelembevéelével - haároza meg a megye szerkezeének, erülehasználaának és erülei szabályozásának rendszeré. Ezzel a megyei erv a elepülések álal készíe elepülésrendezési ervek készíése számára olyan keree ado, amelynek helyi szinű bearása eseén a elepülésszerkeze alakíásában, illeve az egyes erüleek felhasználásában bizosíoá vál az országos, a érségi (megyei) és a helyi érdekek összehangol érvényesülése. A megyei erülerendezési erv álal megfogalmazoak a jóváhagyás óa növekvő haékonysággal érvényesülnek a erülei és elepülési ervezésben. Tekineel arra, hogy a Baranya Megye Terülerendezési Tervéről szóló megyei közgyűlési rendele 2005-ben hosszú ávra és előremuaó módon haároza meg a megye erüle-felhasználásának és a műszaki infrasrukúra hálózaoknak a érbeli rendjé, a 2011 évi felülvizsgála és módosíás nem irányul a erv koncepciójának alapveő megválozaására, hanem csak az elel időben bekövekeze - az még alábbiakban részleeze - válozások mia szükséges korrekciók ávezeésére. A megyei erülerendezési erv módosíásá alapveően az OTrT 2008. évi módosíása indokolja. Az Országgyűlés 2008-ban módosíoa az Országos Terülerendezési Tervről szóló örvény, jelenős mérékben alakíva az ország érszerkezeére és erülehasználai rendszerére vonakozó korábbi erveke, szabályoka. A megyei erülerendezési erveke a korábbi haáridő érelmében 2010. december 31.-ig hozzá kelle volna igazíani az OTrT-hez, bizosíva annak érségi, majd elepülési szinű érvényesíésé. A rendelkezésre álló idő rövidsége mia ez a haáridő időközben a Parlamen 31.-re módosíoa, idő és leheősége adva egyrész a megyei ervek megfelelő színvonalú ádolgozására és a jogszabályban rögzíe módon örénő széleskörű egyezeésére, másrész a 2010-ben megválaszo új megyei önkormányzai esüleek számára a erülefejleszési érdekeikkel összefüggő szemponok - az OTrT-ben rögzíe országos elhaározások válozalansága bearásával örénő - érvényesíésére. A megye erülerendezési erve felülvizsgálaára és módosíására - közbeszerzési eljárás eredményekén - a PESTTERV Kf kapo megbízás. A erv elkészíésére a erülefejleszési koncepciók, programok és a erülerendezési ervek készíéséről és aralmi köveelményeiről szóló új kormányrendele előírásai érvényesek annak érdekében, hogy a módosío erv hosszú ideig szolgálhassa a megyei érdekeke. A mos haályos - 2005-ben elfogado - megyei erv megalapozó vizsgálai munkarészei az ezredforduló megelőző években készülek a VÁTI Kh-ben. (Vezeő erülerendezési ervező: Faragó Péer vol.) A vizsgálaokban foglal információk egy része - az elmúl évized válozásai kövekezében jelenős mérékben részben elavul. A megyei erv módosíása során ezér első felada vol annak a helyzeképnek a felvázolása (az ehhez szükséges kiegészíő vizsgálaok elvégzése), amelynek alapján a erülerendezés akuális megyei célkiűzései, illeve az elérésükhöz alkalmazhaó (erülerendezési kompeenciába arozó) beavakozások a ervezés során megfogalmazhaók. Bármilyen sok válozás örén az elmúl időszakban, mindezek ellenére a megye elepülésrendszerében, érszerkezeében, erüle-felhasználásában nem kövekezek be alapveő lényegi és érdemi válozások, kivéve az M6 és M60 auópálya időközben örén megvalósulásá. A korábbi vizsgálaok számadaai ugyan elavulak, fő érékelő megállapíásai öbbsége azonban ma is helyálló. Az országos érszerkezei elemek Baranya megyé érinő szakaszaiban erveze válozások (elsősorban gyorsforgalmi úhálóza új nyomvonalon erveze elemei) érvényesíése részben megörén a megye haályos szerkezei ervében, azok a közelmúlban részben meg is valósulak. Azonban ovábbi új erveze elemek is rögzíésre kerülnek a megye erülerendezési ervében. 5

A még haályos - 2005-ben elfogado - megyei erv megalapozó vizsgálai munkarészei 1999-2000 közö készülek, a benne foglal információk egy része - az elmúl évized válozásai kövekezében - elavul. A megyei erv módosíása során ezér első felada annak a helyzeképnek felvázolása (az ehhez szükséges kiegészíő vizsgálaok elvégzése) vol, amelynek alapján a erülerendezés akuális megyei célkiűzései, illeve az elérésükhöz alkalmazhaó (erülerendezési kompeenciába arozó) beavakozások a ervezés során megfogalmazhaók. Bármilyen hosszú idő egy évized, bármilyen sok válozás örén ebben az időszakban, mindezek ellenére a megye elepülésrendszerében, érszerkezeében, erüle-felhasználásában nem kövekezek be alapveő lényegi és érdemi válozások. A korábbi vizsgálaok számadaai ugyan elavulak, fő érékelő megállapíásai öbbsége azonban ma is helyálló. Az országos érszerkezei elemek Baranya megyé érinő szakaszaiban erveze válozások (elsősorban gyorsforgalmi úhálóza új nyomvonalon erveze elemei) érvényesíése a megye haályos szerkezei ervében megörén, az új OTrT-ből viszon öbb új infrasrukurális elem ávéele válik szükségessé. Az M6 és M60 gyorsforgalmi uak egy részének már a megvalósíása is megörén ovábbi szakaszok megvalósíása azonban még vára magára. A módosíás megalapozó vizsgálaok a megye álalános jellemzésén, a gazdasági-, ársadalmi, környezei kerefeléelek felvázolásán úl elsősorban azokra a émaerüleekre koncenrálak, amelyek alakíásában a megyei erülerendezési ervnek jogszabályban rögzíe kompeenciái, illeve haékony eszközei vannak. A vizsgálaoknál felhasználásra kerülek a haályos erv megalapozására készül vizsgálaok, elemzések is, kiegészíve az elmúl évek válozásainak bemuaásával. Az előkészíő munka és a helyzeérékelő fejezeek eredményei felhasználásával készül el Baranya Megye Terülerendezési Terve módosíásának (a megye valamennyi elepülése, az államigazgaási szervek, a érségi ársadalmi és szakmai szervezeek körében egyarán) egyezeésre kerül dokumenuma, amely egyarán aralmaza a vizsgálaok összefoglalójá, a megyei erv módosíásának ervezeé, valamin az az aláámaszó műleírásoka. A jelen EGYEZTETÉSI DOKUMENTÁCIÓ a véleményezés megkönnyíése érdekében ké köeben aralmaza a Megyei Terülerendezési Terv módosíásának szakmai anyagá. Az I. köe aralmazza a jóváhagyásra kerülő munkarészeke: a Megyei Önkormányza Közgyűlésének a Megyei Terülerendezési Tervről szóló rendeleének ervezeé a kapcsolódó szöveges és érképi mellékleekkel együ, a Megyei Önkormányza Közgyűlésének a Megyei Terülerendezési Terv megyei szabályozási ajánlásairól szóló haároza ervezeé a kapcsolódó szöveges és érképi mellékleekkel együ, a Megyei Önkormányza Közgyűlésének haároza ervezeé a Megyei Terülerendezési Terv módosíása érvényesíéséhez szükséges inézkedésekről. A II. köe aralmaza a megalapozó és az aláámaszó munkarészeke: a Megyei Terülerendezési Terv jóváhagyásra kerülő munkarészei aláámaszásakén és kiegészíésekén - a aralmi köveelményekben meghaározo émaerüleekre vonakozó - elemzéseke, műleírásoka, valamin a erv módosíása kereében érvényesíe válozásokról szóló ársadalmi-, gazdasági- és környezei haásvizsgála ervezeé. Külön - a módosío ervől elkülönülő - köe aralmaza a ervmódosíás környezei érékelésé, a külön jogszabályban rögzíeeknek megfelelően elindío környezei vizsgálai eljárás első eredményeinek bemuaásá. A módosíás nem érini a megyei erülerendezési erv valamennyi elemé. Azok a (ermészei adoságokkal összefüggő) megyei övezeek, amelyek a módosíás eredménye alapján nem váloznak, válozalan aralommal maradnak a erv részei. A módosíás kidolgozásánál felhasználásra kerülek: 6

a haályos megyei erülerendezési erv elfogadásáról szóló megyei közgyűlési rendele és haározaok, azok az országos, régiós és megyei fejleszési dokumenumok, amelyek közveve a erülerendezés célrendszeré is meghaározzák, a módosíás megalapozó vizsgálaok és elemzések fő eredményei, az Országos Terülerendezési Terv (és a ervről szóló örvény) Baranya megyére vonakozó elemei, a módosíás elkészíéséhez beszerze hivaalos ágazai adaszolgálaások (a 282/2009. (XII.11.) Korm. rendeleben foglalak figyelembevéelével), a megye elepüléseinek haályos elepülésszerkezei ervei, a módosíás ervezése során - Baranya Megye Önkormányzaa közreműködésével a ervező álal - beszerze kiegészíő ágazai adaszolgálaások és információk, valamin a erülerendezési ervezői munka eddigi eredményei. A Baranya megyei erülerendezési erv módosíásának céljai alapveően nem különböznek azokól a célokól, amelyek korábban - a mos haályos erv készíésének időszakában - megfogalmazásra kerülek: A megyei szerkezei erv kidolgozásának fő célja a megye sajáos ermészei és ársadalmigazdasági adoságaira alapozva olyan, erüleileg kiegyenlíe fejlődés feléeleinek bizosíása, amely elősegíi a különleges ermészei érékek megőrzésé, a megye környezei állapoának javulásá és a megyén belüli kisérségek ársadalmi, gazdasági különbségeinek mérséklésé. Baranya megye szerkezei erve - a vonakozó erülefejleszési koncepciókban, az Országos Terülerendezési Tervben és megyei erülerendezési programban meghaározoak alapján - a kövekező szemponok és célkiűzések szerin javasolja alakíani a megye érségi szerkezeé: - Külső kapcsolaok fejleszése érdekében a nemzeközi és országos folyosókhoz való kapcsolódás megeremése az elsődleges, így fonos a megyében erveze gyorsforgalmi uakhoz és a megyehaáron kívül haladó gyorsforgalmi hálózahoz a megfelelő főúi kapcsolaok megeremése, figyelme fordíva a megyehaárok meni kapcsolafejleszési igényekre is. - Belső kapcsolaok fejleszése érdekében a megyerészek közöi kapcsolao bizosíó főuak és hálózai szerepű mellékuak kiépíése, ill. fejleszése, ami új fejleszési vonalaka erem a fejlődésben lemarad peremérségek számára. - A vízgazdálkodás, vízelláás erülei szerkezeé olyan irányban kell erősíeni, amely bizosíja az árvizek elleni haékony védekezés, a megye különösen érékes felszín alai vízbázisainak és felszíni vizeinek védelmé, valamin a közműolló minél nagyobb mérékű záródásá. - Az energia- és ávközlési rendszerek olyan kiépíése szükséges, amely a erüleileg kiegyenlíe lakossági elláás a megye egész erüleén bizosíani képes. - A ermészei érékekben gazdag, környezeileg érzékeny megyei erüleeken a ermőhelyi és ökológiai adoságokhoz igazodó áj- és erülehasznála kialakíására kell a hangsúly helyezni. - A elepülésrendszer érbeli szerkezeének alakíásakor figyelme kell fordíani a beépíésre szán erüleek növekedésének mérséklésére, elősegíve ezzel az érékes beépíe erüleek rehabiliációjá és az épíészei, elepülési érékek védelmé. 7

- A megye- és régióhaáron ányúló erülerendezési és erülefejleszési feladaainak koordinációjához bizosíani kell az információka a Közép- és Nyuga-dunánúli, valamin a Délalföldi régió érine megyéi felé. A megyei erülerendezési erv módosíásánál figyelembevéelre kerülek a elepülések álal elfogado elepülésszerkezei ervek, amelyek ado elepülés fejleszési céljainak figyelembevéelével kerülek megfogalmazásra és elfogadásra. E elepülési erülei jövőképek összességének az országos és érségi elemekkel való szineizálása bizosíja, hogy a megyei erülerendezési erv érvényesíi és szineizálja az országos, a érségi és a helyi érdekeke. Baranya megye erülerendezési erve módosíásának a jogszabályban előír módon és körben örénő egyezeése és véleményezése 2011. júliusa és auguszusa során örén. A módosíás ervezee felkerül az inernere is, a megyei önkormányza honlapjára annak érdekében, hogy a erveze válozaások a megye ársadalma számára is megismerheőek és véleményezheőek legyenek. A módosíás ervezeé a elepülési önkormányzaokon kívül megkapa valamennyi az egyezeési jogszabályban meghaározo miniszérium és azok illeékes erülei szervei, valamin mindazok a szakmai és ársadalmi szervezeek, amelyek szakmailag és erüleileg illeékesek erülerendezés vonakozásában. Az egyezeési időszak elején a megyei Önkormányza erülerendezési ervér felelős munkaársai és a ervezők kisérségenkén szerveze fórumokon muaák be a ervezee a elepülési önkormányzaok vezeőinek, rámuava azokra a ponokra, amelyek a megyei erülerendezési erv elfogadása uán leginkább befolyásolják majd a elepülések helyi elepülésrendezési dönései. A ervezők válaszolak a felmerül kérdésekre is, segíve a elepüléseke a erv módosíásáról szóló véleményük kialakíásában. A megyei erülerendezési erv sajáossága a megyei jogú várossal Péccsel kapcsolaos ervi aralom. A erülefejleszésről és erülerendezésről szóló örvény úgy fogalmaz, hogy a megyei erülerendezési erve a megyei jogú várossal egyezee módon kell elkészíeni. Taralmilag ezér jelen megyei ervi módosíás a szerkezei ervi elemek (és erülefelhasználás) vonakozásában a megyeszékhely haályos elepülésszerkezei ervével megegyező aralmú. Ugyanakkor a megyei erülerendezési erv módosíása aralmazza (és lehaárolja) mindazoka az övezeeke, amelyeke az OTrT örvény volából kövekezően Pécs vonakozásában is érvényesíeni kell a elepülésrendezési ervezések és eljárások során. Mivel azonban a megyei Közgyűlés rendeleével elfogadásra kerülő megyei ervi módosíás nem aralmazha a megyei jogú város vonakozásában az OTrT aralmán úl kiegészíő köelező elemeke, Pécs közigazgaási erüleén a megyei erülerendezési ervi módosíás nem haárol le újabb, (úgyneveze) megyei övezeeke. (A haározaal elfogadásra kerülő megyei erülerendezési ajánlások azonban - jellegükből adódóan - a megyeszékhely ervezésénél is hasznosíhaóak.) A erv megyei közgyűlési előerjeszésére és jóváhagyására az köveően kerül majd sor, hogy a benyújo dokumenumok alapján a erülerendezésér felelős miniszer nyilakozo a módosío megyei erülerendezési erv és a haályos Országos Terülerendezési Terv összhangjáról. A megyei Közgyűlés a erv, a haásvizsgála és a környezei vizsgála együes ismereében dön majd a ervmódosíás elfogadásáról. A erv elfogadására várhaóan 2012 első negyedévében kerül sor. A ervezési folyama végén elfogadásra kerülő megyei erülerendezési erv elsősorban a ovábbi elepülésrendezési ervezés számára fogalmazza meg azoka a regionális szemponoka és kereeke, amelyeknek érvényesíésével a erülei folyamaok kedvező irányú befolyásolása bizosíhaó. 8

1 A erülerendezési erv módosíásá megalapozó szakági ervjavaslaoka előkészíő vizsgálaok összefoglaló érékelése 1.1 Nagyérségi összefüggések Baranya megye a Dunánúl déli részén helyezkedik el, a Dél-Dunánúli Régió része. A megyé északról Tolna és Somogy megyék, nyugaról Somogy, keleről Bács-Kiskun megye haárolja, délről pedig a szomszédos Horváországgal haáros. A megyében kilenc kisérség alálhaó, ezek a kövekezők: Komlói, Mohácsi, Pécsi, Pécsváradi, Sásdi, Sellyei, Siklósi, Szenlőrinci, Szigevári kisérségek. Baranya megye erülee 4.430 km 2, amely az ország erüleének 4,76%-á eszi ki, ez alapján az ország közepes méreű megyéi közé sorolódik. Baranya megye lakónépessége a 2010. január 1-én 393.758 fő vol. Ez az ország népességének 3,66%-á, a Dél-Dunánúli Régió népességének pedig 27,8%-á eszi ki. (A 2011-es évközi adaok szerin 391.000-en élnek a megyében). Baranya megye országos érszerkezeben elfoglal helyé a közlekedési hálózaok haározzák meg. A vasúi és a közúi hálóza bizosíja a megye bekapcsolódásá az országos vérkeringésbe. A megye országon belüli pozíciója soka javul az M6 és az M60 auópályák megépülésével. Ezzel a régióközponok közül uolsókén Pécs is elérheővé vál gyorsforgalmi úon a fővárosból. A megye kelei részé ászelő M6 auópálya Horváország felé is új kapcsolao ereme, amely a nemzeközi szállímányozásban és a nyári idegenforgalmi időszakban a személyforgalom erén egyarán jelenős. A haáron úli erüleekkel való kapcsola szemponjából fonos az M6 magyar-horvá haárig örénő megépülése, és ezzel a Pécs-Eszék gyorsforgalmi úi kapcsola megvalósulása. Az országos főúhálózaból a megyé hé főú érini, ezek a kövekezők: 6., 56., 57., 58., 66., 67., 611. sz. főuak. Ez alapján a megye főúi elláosága jónak mondhaó, közúi kapcsolaa a környező megyeszékhelyekkel megfelelő. Nemzeközi örzshálózai vasúi fővonal mindössze keő érini a megyé, közülük is a Budapes Gyékényes vonal mindössze néhány km-es hosszon. A Dombóvár-Pécs-országhaár-Eszék vasúvonal szeli á ÉNy-DK irányban a megyé. Baranya megye vasúhálózaa szereágazó, ovábbi ké fővonal és ö mellékvonala bizosíja a megye külső vasúi kapcsolaai. A megye ké vízi úal is rendelkezik. A Duna nemzeközi hajózó úvonala érini a megyé. Elsősorban a mohácsi kiköő kapcsán az európai viziú forgalmába kapcsolódik be Baranya megye mind személy-, mind eherforgalom erén. Ez a kapcsolarendszer azonban még megleheősen alulhasznosío, jelenős aralékokkal rendelkezik. A megyei erv is aralmazza Mohácson nemzeközi kiköő léesíésé. A megye déli részén Horváország felé haárfolyó képező Dráva a mainál lényegesen inenzívebb kapcsolao enne leheővé. Ez várhaóan Horváország közeljövőben megvalósuló Európai Uniós csalakozásá köveően eljesedhe ki. Az energia nagyrendszerek közö öbb nemzeközi hálózai elem is érini a megyé, bizosíva ezálal Baranya megye és a megyeszékhely Pécs bekapcsolásá a hazai és a nemzeközi energiahálózaokba. Az elekromos elláás a Paks-Pécs nagyfeszülségű vezeék bizosíja, és Pécsről Horváország irányába is van 400kV-os ávieli hálózai kapcsola. A szénhidrogénvezeékek közül egy horváországi kapcsola és ezen felül három országos összeköeés kapcsolja be a megyé a hazai és a nemzeközi rendszerbe. Pécs, min a Dunánúl legnagyobb városa, régióközpon országos szerepkörökkel rendelkezik, vonzása a régióhaáron is úlmua, bizonyos éren országos, ső haáron úlra Észak-Bácskára is kierjed. Pécs országos vonzása elsősorban felsőokaási szerepkörében eljesedik ki. Európa Kulurális Fővárosakén a nemzeközi kapcsolaai is erősödek, a város az európai kulurális piac, és programkínála jegyze szereplőjévé vál. Baranya külkapcsolaai szereágazóak. A közép-kele-európai érségen úl medierrán, skandináv, bri, és kínai kéoldalú kapcsolaokkal is rendelkezik a megye. A megye rész vesz alábbi szervezeek 9

munkájában: Alpok-Adria Munkaközösség, Duna Meni Tarományok Munkaközössége, Duna-Dráva- Száva Euroregionális Együműködés, AREV, Európai Régiók Gyűlése. A külkapcsolaok erén legfonosabb a szomszédos horvá haármeni erüleekkel való együműködés, de kiemel a sájerországi kapcsola is. 1.2 Természeföldrajzi adoságok 1.2.1 Földrajzi lehaárolás, opográfiai jellemzés Baranya megye a Dunánúl déli részén helyezkedik el. Földrajzi helyzeé ekinve Baranya megye az É.sz. 45 0 44 és 46 0 24 szélességi illeve a K.h. 17 0 37 és 18 0 52 hosszúsági körök álal közrefogo erüleen helyezkedik el. Legnagyobb kele-nyugai irányú kierjedése minegy 96km, észak-déli irányban pedig megközelíőleg 76km. A megyében alálhaó az ország legdélebbi ponja, Beremend közigazgaási erüleén. Baranya megye erülee 4487km 2, amely az ország erüleének 4,76%-á eszi ki. Viszonylag kis erülee ellenére ermészei és áji adoságai nagyfokú válozaosságo muanak. A megye legmagasabb ponja a Mecsekben alálhaó Zengő (682m), legalacsonyabb ponja a Duna parján az országhaár közelében, Kölked község külerüleén (84m) alálhaó. 1.2.2 Földani felépíés, felszínfejlődés Baranya megye erüleének geológiai adoságai rendkívüli válozaosságo muanak. A földani fejlődésmene összeesége, az erős szerkezei agolság kövekezményekén erülee geológiai érelemben erősen heerogén, földani jellegükben alaposan elüő ájak helyezkednek el egymás szomszédságában. A geológiai fejlődés válozaosságá jól jelzi, hogy a felszínen vagy felszínközelben paleozóos gráni illeve homokkő, riász, jura és kréa kori mészkövek, a engeri üledékek, a pliocén kori hegylábfelszínek, folyóvizekhez köheő medencefelölések, fiaal nagy vasagságo elérő löszös üledékek, ovábbá a gazdag karszos formakincs egyarán megalálhaó. A megye erüleé legnagyobb részben elfoglaló Tolna-Baranyai dombvidék középidei alapkőzeeire folyóvízi üledékek, majd pleiszocén lösz elepül. Töréses szerkeze jellemzi a dombvidék alapkőzeé, ahogyan a Mecsek mészkő ömbjei is. Ez uóbbiak a függőleges irányú mozgások kövekezében kialakul sasbércek sorozaá alkoják. A megye D-i és DK-i alföldi ájainak fejlődésmeneében a folyóvízi akkumuláció és a pleiszocén löszlerakódás öl be meghaározó szerepe. 1.2.3 Domborzai viszonyok, geomorfológiai jellemzés Összee szerkezei adoságaiból, válozaos fejlődésmeneéből adódóan, illeve a felszínalakíó ényezők máig haó munkája eredményeképpen a domborzai viszonyok nagyfokú válozaossága jellemzi a megye erüleének úlnyomó részé. Orográfiai viszonyainak alakíásában a szerkezei meghaározoság, a liológiai viszonyok, a folyóvizek kisebb mérékben eróziós, nagyobb rész akkumulációs evékenysége és nagy erüleeke érinve a periglaciális folyamaok, kiválképp a löszképződés jászoák a fő szerepe. Kis erüleen gazdag felszíni és felszín alai karszjelenségek is gazdagíják a felszín. A középhegységi és a dombsági felszínek eseében a domborza uralkodó jellegé a szerkezei mozgások nyomán kialakul örések menén feldarabolódo, és különböző mérékben kiemel elemek haározzák meg. A folyóvizek eróziós és akkumulációs evékenysége és a periglaciális löszképződés formála ovább és alakíoa ki a domborza mai képé. A megye déli és kelei ökélees sík felszínein a folyóvízi felölés és a lösz lerakódás öbb 10 méer vasagságú összleeke alkoo. Az álagos engerszin felei magasság szerini agolódás alapján a megyében jól elkülöníheő érszínek haárolhaók el, s ezek egyben sajáos domborzai ípusoka is jelenenek. A megye közepén K-Ny-i irányban húzódó Mecsek hegység a legnagyobb álagmagasságú, agol középhegységi érszín. A Mecsek, öbb 600 m magasságo meghaladó és megközelíő csúccsal (Zengő 682m, 10

Tubes, 611, Dobogó 594m, Jakab-hegy 592m) a megye legnagyobb álagmagasságú érszíne, amelyen néhol jelenős magasságkülönbségek is előfordulnak. A Dráva meni síkság és a Duna meni síkság ökéleesen sík felszíne fekszik legalacsonyabban (84-120m), míg a Zselic, a Völgység és a Baranyai-hegyhá 200-300m álagos magasságú, szerkezei örésekkel szabdal erősen agol dombsági felszíne, illeve a Dél-Baranyai-dombság 130-250m álagmagasságú, inkább hullámos dombsági érszíne foglalja el a megye erüleének hozzáveőleg a felé. A Villányi-hegység legmagasabb csúcsai 400m fölé emelkednek ugyan (Szársomlyó 442m, Tenkes 408m), de a hegység álagmagassága azonban 300m alai. Ez az ország legdélebbi fekvésű hegysége, amely a Dél- Baranyai-dombságból emelkedik ki, és viszonylag meredeken ereszkedik le a Dráva-meni sík irányába. 1.2.4 Éghajlai adoságok Baranya megye klíma adoságaiban D-i fekvéséből kövekezően a szubmedierrán haások erősebben érvényre junak, min az ország erüleén bárhol, ami az álagosnál magasabb évi középhőmérsékleben és napsüéses órák számában muakozik meg. Az éves csapadékmennyiség az alani haások kismérékű - érvényesülésének köszönheően az országos álago némileg meghaladja, de különösen a megye déli és kelei részén országos álag körüli csapadékmennyiség jellemző. A megye éghajlaa koránsem mua eljesen egységes képe, Ny-ÉNy-ról K-i, DK-i irányban a csapadékmennyiség csökken és az éghajla szárazabbá, naposabbá válik, az évi álagos középhőmérsékle emelkedik. A megyében meglévő magasságkülönbség szinén éghajlao befolyásoló ényező. A legmagasabb éves csapadékösszeggel a Mecsek legmagasabb régiói rendelkeznek, ahol 720-760mm, a csúcsok érségében 780m az éves csapadékmennyiség. A megye északi felében, hozzáveőleg a Mecsek vonaláól É-ra mérsékelen meleg mérsékelen nedves éghajla az uralkodó 680-730mm közöi éves csapadékmennyiséggel. A megye legcsapadékosabb erüleei a magasabb dombsági, középhegységi érszín melle az uralkodó jellemzően ÉNy-i szeleknek is köszönheik viszonylagos csapadékbőségüke. Az évi álagos középhőmérsékle 10 0 C körül alakul. A megye D-i felében is a mérsékelen meleg mérsékelen neves éghajla jellemző, amely DK-en egyre inkább meleg és száraz jellege öl. A jellemző csapadékmennyiség 620-670mm közöi, amely a Mohácsi sík erüleén már csak 600-620mm. A hőmérsékle 10,5-10,8 0 C közö jellemző, amely Ny-ról K felé növekszik. A napsüéses órák száma a megyén belül D-en és DK-en a legmagasabb. 1.2.5 Vízrajzi jellemzés A Mecsekben és a őle É-ra eső dombsági erüleeken a poziív vízmérleg, a felszín nagyfokú szerkezei agolsága, illeve a alajok nagy részének rossz vízgazdálkodása együesen eredményezik, hogy a lefolyásviszonyok relaíve kedvezőek és a áj vízhálózaá a nagy vízfolyássűrűség, és relaíve magas vízhozamok jellemzik. A déli, síkvidéki ájak szárazabb éghajlaa és a sík felszín kevésbé sűrű vízhálózao eredményeze. A megye déli részén a folyómedrek irányulsága a nagyszerkezei lejésviszonyok kövekezében uralkodóan ÉNy-DK-i, a Mecsekől É-ra az erős szerkezei agolságo ükrözi. A megye erüleén minegy 160 állóvíz alálhaó, öbbségük meserséges eredeű. A megye erüleének vizei szállíó vízfolyások három vízgyűjőhöz aroznak. Közülük a Duna és a Dráva a megye peremén folyik, a Kapos nem is érini a megyé. A Mecsek a megye fő vízválaszója, őle É-ra a Kapos, D-re a Dráva illeve a Duna a vizek befogadója. A megye fonosabb folyóvizei: - Duna, Dunába ömlő jelenősebb vízfolyások: Karasica, Vasas-Belvárdi-vízfolyás, Villány-Pogányivízfolyás, Csele-paak, Borza; - Dráva, Drávába ömlő jelenősebb vízfolyások Fekee-víz, Gyöngyös, Okor, Almás-paak, Bükkösdi-víz, Pécsi-víz, Korcsina; - Kaposba ömlő jelenősebb vízfolyások Baranya-csaorna, Völgységi-paak. A Duna vízjárására a kora avaszi hóolvadás nyomán fellépő ár, és a május-júniusban levonuló zöldár melle a kora őszi és éli alacsony vizek jellemzők. A Dráva vízjárása érdekesen alakul, mivel a hazai csapadékmaximumok és hóolvadások kiváloa kora avaszi és őszi árhullám melle kora nyári árhullám is levonul a felső szakasz magasabb régióiban bekövekező hóolvadás nyomán. Medierrán 11

haásra haározo őszi árhullám is jellemzi a folyó, ami a megyé érinő szakaszon okóbernovemberi magas vízállások jeleznek. A megye kisvízfolyásainak vízjárásá a hóolvadás és a csapadékmennyiség befolyásolja. A avaszi árvizek melle a heves esőzések, zivaarok nyomán hirelen levonuló nagyvizek is egyre gyakoribbak. A felszín alai vizek előfordulása, mélysége és mennyisége a megye erüleén jelenős különbségeke mua. A alajvíz összefüggően a Mecsekől D-re a Dráva és a Duna síkján a vízfolyások álal felölö, alacsonyabb érszínű erüleeken érheő el. A réegvizeke összefüggően és nagy mennyiségben a Duna menén mélyül kuak érik el. A Mecsekben a alajvízszin nem összefüggő, a Villányihegységben pedig egyálalán nincs. A Mecsek karsz- és réegvizeinek mennyiségé és elhelyezkedésé a szerkeze és a domborza haározza meg. A Villányi-hegység karszvizei a hegység peremén ermál- ill. gyógyvízkén érheők el (Harkány, Szigevár). A alajvíznívó a megye alacsonyan fekvő sík érszínein 2-4 méeren van, a dombsági erüleeken a 2-6m mélység a jellemző. A megye ermál- és gyógyvizekben az ország leggazdagabb erüleei közé arozik. 1.2.6 Természees növényze A megye poenciális ermészees növényakarója válozaos képe mua, erüleén öbb flórajárás húzódik. A ermészees növényze jellegé a mikroklimaikus jellemzők és a helyi víz- és alajviszonyok formálák. A ermészees növényze ma már csak nyomokban lelheő fel. A megye déli síkvidéki erüleén a szánók illeve a réek, legelők az uralkodóak. A áj ermészees növényakarója a szubmedierrán lágyszárú fajokban gazdag ölgy-kőris-szil ligeerdő, a gyeryános kocsányos ölgyesek, és főkén a Dráva hullámerén a fűzligeek is fellelheők. A aárjuharos löszölgyes a Dél- Baranyai-dombság sajáos fafaja. Az ülevények közül az akác a legelerjedebb, mivel gyorsan ere nyer a ermészees növényzeel szemben. A Duna meni keskeny sávban az áréri erdők is megalálhaók. A Mecsek közel 70 százaléká boríja erdő, melynek nagyobb része őshonos fafajokból áll. Csak i és a Villányi-hegységben fordulnak elő az ezüshársas örmeléklejő-erdők és a szurdokerdők. Növényvilágában szubmedierrán fajok is megfigyelheők, ovábbá számos növényfaj egyedül i él az országban. A Mecsekől északra húzódó dombságokban a cseres és gyeryános ölgyesek, az ezüshársas bükkösök alkoják a szánók melle még megmarad őshonos erdőke. A Villányi-hegység, a Dél-Baranyai-dombság és a Mecsek D-i kieségű lejőin a áj elválaszhaalan részévé válak a szőlőülevények. 1.2.7 Talajani jellemzés A megye erüleének alajviszonyaira a válozaos alajípusok elerjedése jellemző. A alajképző ényezők, így az alapkőze ípusa, a domborzai jelleg, a lejőviszonyok és kieség, az éghajlai adoságok, vízházarás jellege, a ermészees és részben a ermesze növényze ípusai kis erüleen is nagyfokú válozaossággal bírnak, s ennek kövekezében a geneikai alajípusok sokszínűsége alakulhao ki. A nagyobb domborzai agolság és az ezzel járó válozaosabb mikroklíma mia a Zselic és a Dél- Baranyai dombságra egyarán jellemző, hogy a magasabb érszíneiken az agyagbemosódásos barna erdőalajok az uralkodóak, de a felszín alacsonyodásával és a csapadékmennyiség csökkenésével fokozaosan a barnaföldek, csernozjom barna erdőalajok válnak jellemzővé. A paakvölgyekben megjelennek a réialajok. A Mecsekben a gránion és homokkövön a Ny-i Mecsekben az agyagbemosódásos barna erdőalajok a legelerjedebbek, melyek nagy vízrakározó képességűek. A vörös homokkövön podzolos erdőalajok is kialakulak. A mészkő dominanciája jellemeze K-i Mecsekben a rendzina az uralkodó alajípus. A Villányi-hegységben is a rendzina foglalja el a legnagyobb erülee, a hegységperemeken barnaföldek, csernozjom barna erdőalajok alakulak ki. A megye alföldi ájain a réi csernozjomok és az önésalajok erjedek el leginkább a Mohácsi-sík erüleén. A Dráva mellékén a réi önésalaj az uralkodó, a Fekee-víz síkján a réi önések melle a réi alajok a legelerjedebbek, de az erdei alajok is megjelennek. A megye alajadoságai a dombságokban és a középhegységekben elsősorban az erdőgazdálkodásnak, a szánóknak és a szőlőermeszésnek kedveznek. A mezőgazdasági ermelés szemponjából relaíve jó minőségű, ermékeny alajok a megye déli, alföldi részé uralják. 12

A megye alajainak köösége és a növényboríoság kövekezében szélerózió a alajoka nem veszélyezei. A sekélyebb és kevésbé köö alajréeggel borío nagy lejésű felszíneke, völgyoldalaka a lineáris és az areális erózió egyarán veszélyezehei. 1.2.8 Természei erőforrások, ásványi nyersanyagok A geológiai fejlődésmene jellegzeességei, a megye erüleén előforduló képződmények válozaos kora a fellelheő ásványkincsek köré is meghaározzák. A korábbi geológiai korok vízboríása nyomán az épíőkőnek is alkalmas különféle üledékes és mélységi kőzeek és a szénféleségek előfordulása jellemző. A megye fémes ásványokkal gyakorlailag nem rendelkezik, az ércek közül viszon előfordul az urán a Ny-i Mecsek permi homokkövében. Sajáos, országhaáron is úlnyúló jelenőségű ermészei erőforrás jelen a megye ermál- és gyógyvíz készlee, és az erre alapozo nagyhírű fürdők (Harkány, Sikonda, Szigevár) A fellelheő nyersanyagai közül az épíőkőnek használhaó mészkő és vörös homokkő (Jakabhegy) a Mecsek épíőkőzeei. A Villányi-hegység szinén úlnyomóan mészkőből áll, a beremendi cemengyár hasznosíja egy részé. A Kelei-Mecsek reji a fekeeszene, a Nyugai-Mecsekben pedig az uránérc alálhaó. A Dráva és a Duna mene homok, illeve kavicsvagyonnal rendelkezik. A dombsági erüleeken a Mecsekől északra agyag előfordulások ismerek. Baranya megye sajáságos ermészei erőforrásai közé lehe sorolni a ájképi érékekben gazdag ájai, kiválképp a válozaos, sűrűn erdősül középhegységi felszíneke, a karszos formakincse a Mecsekben, a Mecsek és a Villányi-hegység páralan ájképi érékei. A Villányi-hegység lejőivel összeforr szőlőkulúra, az ország legnevesebb borvidékeinek egyike a megye legfonosabb ermészei és gazdasági poenciálja. 1.3 Táj jellemzői Az ország ájföldrajzi beoszása szerin Baranya megye erüleén keő nagyáj, a Dunánúli-dombság és az Alföld oszozik. Középáji szinen a megye erüleének legnagyobb része a Mecsek és Tolna- Baranyai dombvidék illeve a Dráva meni síkság része. Baranya megye ermészei földrajzi, ájföldrajzi rendkívüli összeesége a kisájak szinjén muakozik meg igazán, ami jól mua, hogy a erüleé összesen 15 kisáj érini részben vagy eljes egészében. A megye D-i, haármeni szegélyén a Dráva-sík húzódik, a megye déli harmada sík felszín, amelye délen a Dráva, Keleen a Duna szegélyez. A megye igazi középhegysége a Mecsek, amely a kelenyugai irányban húzódik a megye középső részén. A Villányi-hegység jóval kisebb erüleű és álagmagassága is elmarad a Mecseké mögö. A ké hegység közö szelíd dombsági és sík felszín a Baranyai-dombság és a Fekee-víz síkja, Pécsi-síkság helyezkedik el. A Mecsek vonaláól északra jóval agolabb dombvidéki arculaú áj húzódik, melynek főbb részei a Zselic, a Baranyai-hegyhá, a Völgység és a Geresdi-dombság. A megye kisájai közö a szyepp jellegű ökélees síkságokól és az áréri erdőkől a agol dombsági felszíneken á a zár erdőkkel borío középhegységig számos ájkaraker előfordul. A Mecsek vonaláól délre a szubmedierrán jegyek is előfordulnak. A megye északi részé a Völgység foglalja el. A áj jellege i erősen felszabdal dombsági, a völgyekben sűrű vízhálózaal, melynek fő levezeője a Völgységi-paak. A megyébe benyúlik a kisáj középponjá jelenő Bonyhádi-medence egy része is. Az álagmagasság 250-280 m közöi, amely É felé, a megyehaár irányába növekszik. A Völgységben kiváló mezőgazdasági poenciál jelenő jó ermőképességű alajok vannak. Az erdőerüleeken kívül a réek és a szánók foglalnak el nagy erüleeke. A Völgységől Ny-ra a Zselic helyezkedik el, amely szinén ekonikus örések menén sűrűn feldarabol szerkezeű, ezér élénk morfológiájú dombsági áj képé nyújja. Legmagasabb érszíne az ÉK-Zselic. Jellegzees lépcsős lepuszulásszinek illeve löszformák eszik válozaossá. A 13

megye északi harmadá elfoglaló dombsági ájhoz képes is kiemelkedik a őle D-re elhelyezkedő Mecsek-hegység, amely minegy válaszóvonala jelen a agolabb északi dombsági áj és a megye déli felé elfoglaló síkvidék közö. Baranya megye legmagasabb érszínű, középhegységi erülee a úlnyomóan homokkőből és mészkőből felépülő Mecsek-hegység, amelye örésekkel, karszformákkal agol felszíne, szubmedierrán éghajlai jellege, összefüggő (közel 70%-os) erdőségei esznek ájképileg gazdaggá. A Mecsek-hegység az északról haároló dombvidékbõl enyhe lejõk ámeneével emelkedik ki, a déli oldalán meredeken örik le. Környezeéől mind geológiájában, mind arculaában elü. A öréses szerkezeén ma már elegyengee felszín jellemzi. Ny-i részén a sajáos denudációs formák képződek (Babás szerkövek) a permi homokkőben. A Kelei-Mecsek mészkőfelszíné karszjelenségek sora eszi válozaossá. A hegységben számos völgyhá, csuszamlás (Melegmány, Orfű) figyelheő meg. A hegység magas erdősülsége melle szánók, gyümölcsösök és főkén a Kelei-Mecsekben szőlők jelenik az uralkodó erülehasználao. A Mecsek meredek déli leörése a kis alaperüleű Pécsi-medencével érinkezik. A medence fiaal süllyedék, emlye a Pécsi-víz és a mecsekből lefuó paakok ölöek fel hordalékkal, ennek köszönhei sík felszíné. Egy részé a Pécs-Barcs vasúvonalól D-re - a megyeszékhely Pécs foglalja el. Délebbre egészen a Villányi-hegységig húzódik a megye legnagyobb kierjedésű kisája, a Baranyai-dombság. A Mecsek és a Villányi-hegység közö elerülő vidék alacsony álagmagasságű, kevéssé agol dombsági illeve sík felszínű. A ájképe uralja a Mecsek illeve a Villányi-hegység impozáns láványa. A dombság erüleén sűrű elepüléshálóza alakul ki, 100 körüli elepülés helyezekdik el. K-Ny-i irányban szeli á az M60 auópálya. A áj jó alajadoságainak köszönheően szánókén hasznosul. A Villányi-hegység egyedülálló felépíésű erüle az országban, a hegység fő ömege pikkelyszerűen egymásra orlódo réegekből áll. Felszíne ma már elgyengee, épíőkőzee bár a mészkő, de karszos formakincs nem alakul ki. A hegység Ny-i része lösszel fede sasbércek sorozaa Turonyól Ny-ra. Turony és Villány közö egységes fennsík. A hegység déli előere sasbérces rögök sorozaa. A hegység legimpozánsabb része a ája messziről uraló Szársomlyó, amely meredeken emelkedik ki környezeéből. A mészkőbányásza nyomai ájsebkén nyomják rá bélyegüke a hegység délkelei részére. A áj arculaához szorosan hozzá aroznak a hegység szőlőülevényei. A kis alaperüleű hegyvidéke szubmedierrán éghajlaa és déli kieségű lejői eék az ország legfonosabb borvidékeinek egyikévé. Apró falvainak mindegyikében kiemel jelenőségű a szőlőermeszés és borásza. A borurizmus melle Harkány fürdője és Siklós lánivalói eszik a megye kiemel uriszikai célponjává. A megye déli szegélyé a Drává kísérő és egészen a Dunáig húzódó és a Mohácsi-szigeen folyaódó síkvidék alkoja. A Dráva sík ökélees sík felszíné jelemzően legelők és szánók boríják, amelye facsoporok szakíanak csak meg. A Drává és a Duná parmeni galériaerdők kísérik. Vízhálózaa gazdag. A megye periférikus érsége, ahonné a főközlekedési úvonalak hiányoznak. Aprófalvas elepülésszerkeze jellemzi, ársadalmi, gazdasági problémákkal erhes leszakadó érség. 1.4 A erülefelhasználás válozásai Az alábbiakban az előző megyei erülerendezési erv elfogadása óa elel néhány év során regiszrál, a érségi erülefelhasználásban bekövekeze legfonosabb válozás foglaljuk össze. A községekben lényeges válozás nem örén. Ugyan minden önkormányza a rendezési erve felülvizsgálaakor kér új lakóerüle kijelölni, mer úgy gondolja, hogy majd a fiaal családi ház épíők felvirágozaják a elepülés. Azán a erveze elkeke nem udja érékesíeni. Tehá a elepülésrendezési eszközökben hiába jelennek meg új lakóerüleek, ezek a gyakorlaban nem jelenenek módosulás a erüleek felhasználásában. Az előbbi alól valószínűleg kivéelek a Pécs közeli elepülések. Ebből a sorból kiemelheő Hosszúheény, ahol a Pécsről kikölözők egy új lakóerülee épíeek ki, valamin a Péccsel majdnem 14

összenő új város, Kozármisleny, ami városi rangjá is jelenős népességszám gyarapodásának köszönhei. Ennek a folyamanak ké, egymás erősíő oka van. Egyrész a Pécsről kikölözők alapíanak új ohon a városkörnyéki elepülésekben, másrész a ávolabbi vidékről pécsi munkahelyek uán kölözők állnak meg első állomáskén a városkörnyéki elepülésekben. A városok perifériáin álalában kisebb-nagyobb számmal megjelenek a bevásárló közponok, a különöböző gazdasági evékenységek elephelyei, az ipari parkok, amelyek a nagyobb városokban, elsősorban Pécse valódi válozás eredményezek a erülefelhasználásban. Pécse a nagy közlekedési infrasrukúra fejleszésekhez kapcsolódva, ezek kihasználásával jöek lére válozások a város déli kapujában, ugyanis mind a repülőér, mind az auópálya a város déli előerében van. I egy új gazdasági erüle kerül kialakíása, helye adva a város második ipari parkjának, és öbb logiszikai valamin kereskedelmi szolgálaás is elepül ebbe a érségbe. Pécse az Európa Kulurális Fővárosa beruházásai jelenős erülefelhasználási válozásoka eredményezek. A Zsolnay gyár korábbi erüleének egy kis részére húzódo vissza, a ömb nagyságú Zsolnay-negyed öbbi részébe kulurális inézmények és az egyeem Művészei Kara elepülek illeve folyamaban van a erüle új funkcióinak kiépülése. A Zsolnay közelében a lé nagy kulurális léesímény, a Kodály Közpon konferencia és hangverseny-közpon, valamin a Tudásközpon épülee, amely a városban alálhaó könyváraknak ad ohon korszerű könyvári szolgálaásokkal, szinén komoly erülefelhasználási válozás hozo. Ehhez kapcsolódva elmondhaó, hogy a válozások álalában a már beépíe erüleek áépíésével, a beépíés inenziásának emelésével jöek lére. 1.5 Településrendszer Baranya elepülésrendszere jellemzően aprófalvas. Ezek közö sok a zsákelepülés is. Ennek közlekedési és szociális kövekezményei a fő oka annak, hogy a megye kisérségei közö sok a hárányos és a halmozoan hárányos kisérség. A elepüléshálóza kicsiben szine eljesen leképzi az ország elepüléshálózaának egyenelenségé, féloldalasságá. Az uóbbira Budapes úlsúlya és az európai mércével mér középvárosok hiánya nyomja rá a bélyegé, Baranyában Pécs eszi ugyanez, 150.000 fő felei népességével, Mohács és Komló, valamin a hozzájuk felzárkózó Szigevár kivéelével a középvárosok hiányával. 1.5.1 A megye közigazgaási beoszása A közigazgaási beoszás jó eseben folyamaosan leképezi az ado időszak elepülésrendszerének kapcsolai hálójá, függelenül aól, hogy az egyes érségeke járásoknak, kisérségeknek, vagy bárhogyan is hívák, hívják. A különböző időponokban végrehajo közigazgaási ászervezések dönően az egyes egységek perifériáin lévő elepülések más egységbe való ászervezésé, vagy a közponi akara módosulásá (cenralizálás vagy decenralizálás) jelezék. Ez uóbbiakól függelenül persze a elepüléshálózai kapcsolaok szine rezzenéselenek maradak. Az 1950-es megyerendezés elő Baranyához hé járás arozo. A Hegyhái (Sásdi), a Mohácsi, a Pécsi, Pécsváradi, Siklósi, Szenlőrinci és Villányi járások, amelyek kiegészülek a megyerendezés kapcsán Baranyához csaol Szigevári járással. A járások közponjai akkor is és a járások megszüneésé köveően ma is válozalanul jelenős érségszervező erővel bírnak. Ezek a részben inézményekben, de még dönőbben a szokásjogon, az emberi ényezőkön nyugvó kapcsolaokon alapulnak, amelyek rendkívül hosszú éleűek, függelenül a kormányzai szinen eldönö ászervezésekől. A járások megszüneésekor, 1983 végén a folyamaos cenralizációs programok folyományakén a megyében csak négy járás vol. A közigazgaás ászervezése érdekében jelenleg is folynak a válozások előkészüleei, megszülee az új önkormányzai örvény koncepciója, de az új rendszer kialakulása még bizonyalan. Nyilvánvaló azonban, hogy az új közigazgaási beoszás és az új önkormányzai örvény hosszabb ávon jelenős 15

haással lesz a elepüléshálózai kapcsolaokra. Baranya megye szemponjából fonos, hogy az új közigazgaási beoszás legyen ekineel a megye jellemzően aprófalvas elepüléshálózaára és a járási közponoknak a hozzájuk csaol községekből való könnyű megközelíheőségére. Városok A megye városainak száma folyamaosan nő. 1950-ben a megyében Pécsen kívül egy város vol, Mohács. Sajáos földrajzi fekvése, ideniásudaa, érelmisége máig is megőrize megkülönbözee helyé a megye városai közö. Komló, a megye bányász városa 1951-ben, Szigevár 1966-ban Siklós 1977-ben kapo városi rango. Mára a megye egy hosszabb sagnálás köveően (1990-ig nem kerül sor újabb várossá nyilváníásra) a megyében is beindul a várossá nyilváníások sora. Ennek eredményekén ma az alábbi városokkal 1 rendelkezik Baranya megye: Szenlőrinc 6.922 fő Kozármisleny 6.061 fő Pécsvárad 4.042 fő Harkány 4.052 fő Bóly 3.984 fő Sásd 3.329 fő Sellye 2.761 fő Mágocs 2.414 fő Villány 2.453 fő Mohács 18.884 fő Komló 25.299 fő és persze Pécs, amely közigazgaásilag nem a megye része, de a megye elképzelheelen lenne Pécs nélkül és persze Pécs is a megye nélkül- Pécs 157.721 fő A megye városainak nem is a ponos népességszáma a dönő, hanem hogy Mohács és Komló kivéelével a megye városai valóban kisvárosok és Pécs, amely ma megyei jogú város és így nem része közigazgaásilag Baranya megyének messze kiemelkedik a megye városai közül. Ebben a kisvárosi mezőnyben nagyobbaknak számíanak: Szenlőrinc Pécsvárad Kozármisleny Bóly A megye városai közül Szenlőrinc és Pécsvárad Pécshez közvelenül köődnek, az o lakók Pécsre járnak be dolgozni, Pécs középiskoláiba is nagy számban járnak be az o lakó gyerekek. Folyamaosan éma Pécse az elővárosi közlekedés megoldása, ami a MÁV vonalán funa, és nyugai irányban Szenlőrince, kelei irányban Pécsvárado köné össze Péccsel, a nagyvárossal. Szenlőrinc annak köszönhei növekedésé, hogy Pécse az uránbánya üzemei a városól nyugara helyezkedek el és az uránbányászok egy része, akik nem akarak a pécsi Uránváros öbbszines épüleeiben élni, i épíeek családi házaka. Pécsvárad gyönyörű környezeének, örénei múljának, Pécs közelségének köszönhei kiemelkedésé a megye városai közül. A pécsi érelmiségi panellakók kedvel kikölözési célponja vol Pécsvárad. Újabban ez a funkció a Pécsvárad és Pécs közö minegy félúon lévő Hosszúheény község eljesíi sikerrel. Hosszúheény ennek köszönhei a napjainkban apaszalhaó gyors népességnövekedésé. Kozármisleny egy kis falu vol Pécs közvelen közelségében. Az oani vezeés már a 80-as években felismere az ebben lévő leheőségeke. Előközművesíeek családi házak épíésére kínál erüleeke, amelyek gyorsan el is kelek. Sikeresen fejleszeék inézményeike, ennek köszönhee gyors népességnövekedésé, majd városi jogállásá is. Sporcsarnokába öbb pécsi lobbi hobbi focicsapa jár ki, kedvezőbb árfekvése mia, éermeiben hasonló okok mia rendszeresen szerveznek pécsiek különböző összejöveeleke, bankeeke. 1 A népességszám adaok forrása a KSH, az adaok a 2010. év végi lakónépességre vonakoznak 16

Bóly Mohács közelségében önálló fejlődési pályá ír le. Ebben nagy része vol az o élő néme (sváb) nemzeiségnek, akik sikeresen kamaozaák már a rendszerválás elő is némeországi rokoni kapcsolaaika. A megye városai (kisvárosai) közül népességszámban ké elepülés emelkedik ki. Komló és Mohács. Jelenősen különböző fejlődési pályá fuoak be, funkcióik és a elepülésrendszerben beölö szerepük, jellegük is lényegesen különbözik. Komló a megye legnagyobb népességszámú városa a maga 25.000 fő meghaladó népességével. Léé az időközben már megszűn mecseki szénbányászanak köszönhei. Mindig is rendkívül erős kapcsok fűzék Pécshez, mondhani hogy Pécs bolygóvárosakén jö lére. Még fénykorában is, amikor a közeli aknák mia gyors népességnövekedés él á, és amikor a bányavállala abszolú úr vol a elepülésen, a bányavállala közponja Pécse vol. A rendkívül sűrű auóbusz járaok jelezék, jelzik ma is Komló és Pécs inenzív kapcsolaá. A humán érelmiség Pécsről ingázo ki komlói munkahelyére és igyekeze a legrövidebb időn belül visszakerülni pécsi munkahelyre. Ez ugyan mára már némileg oldódo, de a kapcsolaok, a függőség megmarad. Sajá műszaki érelmisége a bányászahoz köődö és ma már a bányák bezárása uán mondhani nem léezik. A városnak ez a monofunkcionális jellege okozza ma a legöbb gondo, amikor is jelenős épüleállományával, infrasrukurális meglévőségeivel a úléléséér, a fennarhaóságáér küzd. A feniekből kövekezik, hogy a környező elepülések közvelenül is Pécshez, a megyei önkormányzahoz és hivaalához köődnek. Mohács a maga 19.000 fő körüli népességével Baranya megye második legnagyobb városa. Mohács egy önálló ideniás, jelenős, Pécsől függelen önállósággal. A város alföldies, síkvidéki jellegével, Duna pari fekvésével elérő képe mua Baranya öbbi városaiól. Sajá érelmisége jól képviseli a város érdekei. Folyami haárákelő, jelenős ipara, inézményei is önálló élee élnek. Térségi kapcsolaai igen erősek, valódi szervezője környezeének. Erős kapcsolaa van a megye városai közül Bóllyal, amely a kölcsönös alapján előnyök alapján folyamaosan fejlődö és fejlődik napjainkban is. A megye erülee városokkal lefede, új városok kijelölésére nincsen szükség. Minden kisérségnek városi jogállású közponja van. Ebből érzékelheő, hogy a városok erülei elhelyezkedése is megfelelő. Ugyanakkor népességszámuk jelenős részben alacsony, funkcióhiányos kisváros, városiasodásuk folyamaban van. Harkány és Villány jellemzően szine egyfunkciós városok és erre a húzó funkcióra fűződnek fel mindké helyen a öbbi városi funkciók. Harkány fürdőváros. Fejlődésé és várossá válásá is a mélán híres gyógyfürdőjének köszönhei. A gyógyvízre épül rá szinén jelenős gyógy-kórháza. A gyógyfürdőben már lezajlo egy jelenős korszerűsíés, de sajnos kínálaa, felszerelsége jelenősen elmarad Nyuga-Magyarország gyógyfürdőiől. Megközelíheőségének javíásával viszon megnyílo a leheőség Nyuga Európa bizosíó ársaságaival való inenzívebb együműködésre, ami vendégforgalmá várhaóan jelenősen növelni fogja. A város szállodái, éermei, nyaraló házai, kereskedelme mind dönően a város idegenforgalmá szolgálják ki. A környékbeli elepülésekből is sokan járnak be Harkányba dolgozni, kihasználva az ieni munka leheőségeke. Villány városi rangjá mélán világhírű vörös borainak köszönhei, ami egyben megalapoza a elepülés rendszerválás köveő jelenős fejlődésé is. A város főucájá övező műemléki védesége élvező pincesora folyamaosan várja a urisáka. I a kulúra is a borra épül, múzeuma a Bor Múzeum, rendszeres Bor Fesziválja a borrendek ünnepe. A bor fonosságá és a elepülés ebből adódó gyarapodásá jelzik az uóbbi időben sorra megépül borházai, ahol a szőlő feldolgozása melle vendégfogadásra is berendezkedek. A elepülésen a megfárad és kocsijá nem használni akaró borurisa korszerű kényelmes szálás leheőségeke is alál a városban. Siklós egy kellemes, hagyományosan városi szolgálaásoka nyújó, haár közeli kisváros. Korszerű piaca, kierjed üzlehálózaa és újabban ermálfürdője is kedvel hellyé eszi. A Siklós Villányi ború egyik alapíója. Turiszikai kínálaában fonos szerepe van a jó állapoban fennmarad várnak, ahol korábban elegáns éerem és szálloda is működö, amelyek mos hiányoznak a városnak. A várhoz az ország örénelmének jelenős epizódjai fűződnek. Várkápolnájának góikus bolozaa a magyarországi góika féle emléke. Sásd egy hárányos kisérség közponja. Szolgálaásaival jelenős számú községe lá el. A érség uóbbi időszakban megindul fejlődésében nagy szerepe vol a Sásdi Többcélú Kisérségi Társulásnak. Fonos a közlekedési helyzee. Sásd a 66-os és a 611-es ú csomóponjában fekszik. Az első a régió ké legnagyobb városá, Pécse és Kaposvár köi össze, a 611-es ú pedig a Pécs- 17

Balaon közi kapcsola fonos nyomvonala. A város a Pécs-Budapes vasúi nyomvonal jelenős állomása. Komló vasúi összeköeése i csalakozik rá a fővonalra. Sellye az Ormánság közponja, egy leépülő, halmozoan hárányos elepüléskör közponja. A elepülésre a rendszerválás elő elepül kevés ipari üzemeinek jelenős része megszűn, ezzel egy éppen beinduló fejlődési pálya ör meg. A érségben dolgozó kevés foglalkozao dönően a mezőgazdaságban helyezkede el. Kierjed környékbeli erdői adják a nyersanyago az i működő fafeldolgozásnak. Fonos uriszikai vonzerő képvisel a vadásza, az i alálhaó Bahyány- Draskovich kasély, amelyben mezőgazdasági szakiskola működik, és a hozzá arozó arboréum. Mágocs a megye északi részének közponja, földrajzi érelemben a Baranya-Hegyhá része, a Völgység fonos elepülése. Közúi közlekedési csomópon, ebből adódik megleheősen inenzív ámenő forgalma, és gazdasági fejlődése. Már nagyközségi igazgaási sáuszában is jelenős érségi funkcióka láo el, ez alapoza meg várossá nyilváníásá is. A Sásdi kisérség része, viszonylag messze van Pécsől és Komlóol is, de inenzív kapcsolaai vannak a közeli Tolna megyei Dombóvárral. Érdekes megfigyelni Pécs és a megye válozó viszonyá. Az 1950-es megyerendezéskor a megye székhelye, Pécs örvényhaósági jogú város vol, így nem arozo a megyéhez. Amikor 1950 közepén ez a sáusza megszűn, Baranya megyéhez arozo. 1954 és 1971 közö nem arozo a megyéhez, 1971-ől ismé a megyéhez arozo. Érdekes Pécs folyamaosan válozó helyzee, amelynek során hol a megye részekén, hol a megyéől függelen ideniáskén aposzrofálják a források. Napjainkban is megyei jogú városkén nem része a megyének, ennek ellenére Pécs nélkül Baranya megyé nagyon nehéz lehene árgyalni. A megye és Pécs kapcsolaá jól muaja, hogy a pécsi álalános iskolába járók közül ma minegy 13 % vidéki. A középiskolai anulók pécsi-vidéki megoszlásáról (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) az alábbi kimuaás ad információ. A város Polgármeseri Hivaala álal, a 2011-es ászervezés előkészíésének részekén összeállío, az iskolákól bekér, kissé ponalan, de a lényege szépen muaó Pécs mj. város Polgármeseri Hivaalának kimuaása szerin 2006-2010 közö a pécsi középiskolai (gimnázium, szakközépiskola, szakiskola) anulók száma minegy 2000 fővel csökken, főleg a vidékről bejáró anulók nagyfokú (minegy 1600 fős) lészámcsökkenése mia. Érdekes, hogy közben a kollégiumban lakók száma alig csökken (100-150 fő közö). 2010-ben az összes pécsi középiskolában anuló diákoknak csak kb. fele a pécsi, a bejárok számaránya kb. 39%, a kollégiumokban lakók számaránya minegy 11%-o esz ki az összes diákákhoz viszonyíva. Arról, hogy a vidéki anulók mely elepülésekből járnak be, illeve a kollégisáknak hol van az állandó lakhelye, nem alálni adaoka. A KSH előbbinél ponosabb de nem részleeze adaai szerin a megyében a kollégiumokban lakó a 2010/2011 anévben Baranya megyében: szakiskolai anulók közül kollégiumokban lakik a anulók 7,9%-a, szakközépiskolai anulók közül kollégiumokban lakik a anulók 11,7%-a, gimnáziumi anulók közül kollégiumban lakik a anulók 13,8%-a Pécs és a megye kapcsolaához ezeke az adaoka csak azér arouk fonosnak jelezni, hogy egyrész az álalános iskolai okaásban Pécs dönően a városkörnyéki elepüléseknek segí be, a középiskolai okaásban pedig a megye egész erüleére fonos érőhelyeke bizosí. Elmondhaó, hogy a megye jelenlegi városhálózaa, kisérségi közponjai a megye egész erüleé arányosan lefedve láják el a környezeükben lévő elepülések legfonosabb, o hiányzó, legkülönbözőbb elláási igényei. Ez a városok és környezeük közö egy egyoldalú hierarchikus kapcsolao jelen. Ugyanakkor a városok egyes hiányzó funkciói a környezeükben lévő megyei elepülések láják el. Pécs hiányzó vízpari rekreációs funkciói javarész Orfű lája el, vagy a Pécse hiányzó családi házas új, beépíheő lakóerüleeinek java része a városkörnyéki elepülésekben realizálódik, dönően Kozármislenyben, amely a Pécsről kiszoruló funkciók ieni gyors fejleszése kövekezében városi jogállás is szerze. Mohács rekreációs funkcióinak egy részé a Duna paron Mohácsól északra húzódó szőlőhegyek és a Duna-paron lévő elepülések üdülőerülei parcellázásai (elsősorban Dunaszekcső) bizosíják. 18

A városok és a városkörnyéki elepülések közi néha kéirányúvá is váló hierarchikus kapcsolaok melle egyre erősebbé válnak a hierarchiá nélkülöző, a meglévő, differenciál adoságra épülő hálózai jellegű, megleheősen bonyolul kapcsolaok, amelyek a elepüléseke egy mozgó, folyamaosan válozó hálóba fogják össze. Baranya megye nagyközségei Baranya megye elepülésrendszerére jellemző az aprófalvak nagy száma. A megye összesen 301 elepüléséből 85 elepülés 199 fő lakónépesség alai 123 elepülés 200-499 fő lakónépesség alai. Az 500 főnél kisebb lakónépességgel rendelkező elepülések (208 elepülés) a megye elepüléseinek 69,1%-á eszik ki. A 2001 év végi népességi helyzehez viszonyíva a 199 főnél kisebb elepülésekben 15,5% a népességcsökkenés, a 200-499 fős elepülésekben 10,1%, az 500-999 fős elepüléskaegóriában 5,9% a népességcsökkenés Az aprófalvas községhálózaból kiemelkedik a megye 3 nagyközsége 2010 év végi népességével Beremend 2573 fős népességével, Szászvár 2350 fővel és Vajszló, a maga 1703 fős népességével (Forrás: KSH) Országos összehasonlíásban ezek sem számíanak nagy elepüléseknek, de érségükben, a környezeük elláásában visel funkcióikkal valóban azok. Az új önkormányzai örvény koncepciója, a nyilvánosságra hozo munkaanyag szerin azonban Vajszlón megszűnne a polgármeseri hivaal (a erveze szerin ez az inézkedés minden 2000 főn aluli elepüléseke érinené). 1.5.2 A kisérségek A megye falvai jelenleg a kövekező kisérségekbe szerveződnek: Komlói kisérség Mohácsi kisérség Pécsi kisérség Pécsváradi kisérség Sásdi kisérség Sellyei kisérség Siklósi kisérség Szenlőrinci kisérség Szigevári kisérség Baranya megye 9 kisérsége közül 8 hárányos helyzeűnek ekineő (egyedül a Pécsi kisérség nem sorolhaó ezek közé) A hárányos helyzeű kisérségek közül 3 a leghárányosabbak közé sorol. Ezek a kövekezők: Sásdi kisérség Sellyei kisérség Szigevári kisérség A kisérségekben működő elepülési önkormányzaok meghaározo feladakörbe arozó közszolgálaásoka 2004-ől öbbcélú kisérségi ársulásokon kereszül bizosíhanak. Ilyenek például a szociális elláás, a család, gyermek és ifjúságvédelem, de megállapodhanak más elláások közös, a ársuláson kereszül örénő elláásában is. Nem állíhaó, hogy a elepülések közi kapcsolaoka deerminálná a közigazgaási sáuszuk, a hivaalos erülei szerveződések, de az bizon elmondhaó, hogy erősíik, moderálják, szervezik a közigazgaási egységen belüli kapcsolaoka. A kisérségek lakónépessége helyesen a KSH adaai szerin 2010 év végén: Komlói: 38 786 fő, válozás 2001 év végéhez: - 8,5% Mohácsi: 49 109 fő válozás 2001 év végéhez: - 5,6% 19

Pécsi: 186 860 fő válozás 2001 év végéhez: +1,0% Pécsváradi: 12 326 fő válozás 2001 év végéhez: - 7,4% Sásdi: 13 893 fő válozás 2001 év végéhez: - 10,7% Sellyei: 13 088 fő válozás 2001 év végéhez: - 12,3% Siklósi: 36 485 fő válozás 2001 év végéhez: - 6,2% Szenlőrinci: 14 923 fő válozás 2001 év végéhez: - 6,2% Szigevári: 25 985 fő válozás 2001 év végéhez: - 8,2% Összesen: 391 455 fő válozás 2001 év végéhez: - 3,7% Láhaóan egyelen kisérség népességszáma növekszik némileg, a Pécsi Kisérség (+1,0%). Jelenős népességveszés szenvedek el a vizsgál időszakba a Sásdi és a Sellyei Kisérség. A kisérségek rövid jellemzése 2 Komlói kisérség Településeinek száma: 19, Komló nélkül a elepülések álagos népességszáma 500 fő körül szóródik. Földrajzi helyzee: A Mecsek hegység északi részén és a Hegyhá kelei részén fekszik, jellemzően dimbes-dombos ájon. Gazdasága: Dönően ipari jellegű erüle, a földrajzi helyzeéből adódóan a mezőgazdasági ermelés nem jellemző. A érsége folyamaos ipari szerkezeválás, a barnamezős erüleek funkcióválása, fejleszése jellemzi. Komlón a szénbányák bezárása uán az acélszerkezei gyárás, a mezőgazdasági gépgyárás, az auógyáráshoz kapcsolódó beszállíói ipar és a ermelésé egyre növelő kőbánya a jellemző. A vállalkozások nagy része Komló középvállalkozásai melle mikro-vállalkozásokban részben Szászváron, Magyarszéken, Egyházaskozáron és Magyarherelenden összponosul. Mohácsi kisérség Településeinek száma: 43, Mohács melle Bóly is városi rangú, Mohács melle annak ársközponjakén funkcionál. A kisérségben élők 12%-a lakik hárányos helyzeű elepülésben. A elepülések közül 13 zsákelepülés. Földrajzi helyzee: A megye D-K-i részén erül el, keleen a Duna haárolja, délen a horvá haár. Topográfiájá a síkvidék jellemzi. Gazdasága: Mohácson jelenősek a kiköői és logiszikai szolgálaások és az ipari zónában lévő, valamin a ké ipari parkjában lévő üzemei, Bólyban az ipari park üzemei. Pécsi kisérség Településeinek száma: 39. A kisérség Pécsen kívül kis és aprófalvakból áll, egyelen 4.000 fő meghaladó elepülése Kozármisleny városa, amely 2010 év végén 14 fő híján elére a 6.000 fős lakónépesség számo. 2.000 fő körüli Pellérd. Kozármisleny és Pellérd a Pécse a normál családi házas programjuknak megfelelő elekkínálao nem aláló kikölözőknek köszönhei magasabb lélekszámá. Ez a ké elepülés Pécs bolygó elepülésének is nevezheő, mivel mindkeő közvelenül Pécs haára menén helyezkedik el. A elepülések nagyobb része 1.000 főn aluli, de 7 elepülés 500 főn alóli népességgel rendelkezik. Mindez azér vol érdemes részleezni, hogy érzékelheővé váljon a kisérség rendkívül differenciál összeéele, Pécs abszolú úlsúlya, a kisérsége jellemző érdekviszonyok és lépékek különbözősége érzékelheővé váljon. Ezér is alakul ki a érségben 7 mikroérség: Pellérd, Görcsöny, Egerág, Kozármisleny, Szalána és Orfű kis-közponal. Földrajzi helyzee: Rendkívül válozaos, erüleén mind a síkvidék (Pécsi-síkság) mind pedig hegyvidéki, dombsági erüleek (Mecsek hegység és előerei) megalálhaók. A öbbcélú ársulás dönően a kis elepülések éleében dönő szervező funkcióka vállal magára. Gazdasága: A kisérség gazdasági poenciáljá Pécs úlsúlya, mondhani egyedülisége esesíi meg. A bányák bezárása gazdaságilag Pécse is megrendíee, ami csak kiegészíe a hagyományos iparágak (például a bőripar) padlóra kerülése. Ugyanakkor örvendeesen fejlődik Pécs ké ipari parkja. Fonos városi célkiűzés a város ké lakórészé a vasú menén elválaszó barna öveze kezelése, az ieni ipari szerkezeválás ámogaása, ami az ádolgozás ala álló IVS akcióerüleekén is kezelni kíván a városi önkormányza. Mindezek melle a város az igen jelenős inézményekkel bíró kulurális iparának gazdasági szerepében, annak más ágazaokra begyűrúző eljesímény-növelésében bízik. A falvakban fellelheő mikro vállalkozások melle csak Orfű a maga idegenforgalmi szerepével jelen fonosabb gazdasági ényező a erüleen. 2 Források a minden kisréségben 2010-ben kidolgozo XX kisérség fejleszései 2004-2010 című anulmányok. A népességszám a anulmányok szerin a 2007-i állapoo muaja. 20