FELKÉSZÜLÉS A 2013/2014. TANÉVRE 2. A kötelező és tervezhető órakeret kérdései MÓDOSÍTOTT Készítette: Kozák András köznevelési szakértő
Tanulói terhelhetőségi küszöbszám Az egyes évfolyamokra a kerettantervben megállapított és felhasználható óraszámok I. Az óraterv alapvető fogalmai Kötelező: minimális tantárgyi óraszám Rendelkezésre álló órakeret Kötelező: szabadon tervezhető órakeret Választható: maximális többletórakeret, mely az osztály számára engedélyezett és a tanulói kötelező óraszám differenciájának része, s magába foglalja az_emelt szintű oktatás többletidőkeretét is A rendelkezésre álló órakeret a tanuló számára kötelező és választható tanórai időkeret törvényileg meghatározott minimumküszöbe, mely magába foglalja a szabadon tervezhető időkeretet is. Az osztály számára engedélyezett foglalkozási időkeret a törvényben meghatározottak szerint a kötelező és a választható tanórai foglalkozásokon (rendelkezésre álló órakeret) felül tartalmazza a további tanórákra, osztálybontásra és egyéb foglalkozásra (pl. korrepetálás, szakkör, napközi, sportkör stb.) tervezhető időkeretet. Ez utóbbi komponens az engedélyezett heti osztályidőkeret és a tanulói kötelező órakeret differenciája. A tanuló kötelező és választható óráinak vagyis a rendelkezésre álló időkeretnek az engedélyezett tantárgyi többletórakerettel megnövelt maximuma főszabály szerint át nem léphető korlát az óraterv készítésénél. Ez azt jelenti, hogy a kötelező minimális tantárgyi óraszám és a jogszabályban meghatározott kötelezettség alapján szabadon tervezhető tanórai foglalkozások összege vagyis a tanórák megszervezése céljából rendelkezésre álló időkeret csak az engedélyezett óraszámig növelhető, természetesen opcionálisan. A tanulói terhelhetőség maximumszámát a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nat rendelet) határozza meg évfolyamonként, mely kizárólag az órarend kialakításakor lényeges és nem az óraterv esetén, mert megmutatja, hogy a tanulónak egy nap legfeljebb mennyi tanórája lehet. Itt tehát nem arról van szó, hogy naponként hány órája lehet a tanulónak, hanem arról, hogy egy nap mennyi órát lehet a kötelező és az engedélyezett többletórakeret terhére tervezni. A jogszabály néhány kivételt enged a tanulói terhelhetőség figyelmen kívül hagyása vonatkozásában, így annak felső határa nem érvényesül: az egyházi nevelési-oktatási intézményben a hitoktatás tantárgy óraszáma; az osztályok számára engedélyezett foglakozási időkeret és a tanuló számára kötelező tanórák számának differenciája terhére szervezett egyéb foglakozások (korrepetálás, szakkör, napközi stb.) óraszáma; a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportkörök és a sportiskolában a mindennapos testnevelés órák feletti többlettestnevelés órák száma; a sajátos nevelési igényű tanulók (a továbbiakban: SNI-tanulók) számára szervezett egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitációs és habilitációs tanórai foglakozások száma; a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézségekkel küzdő és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációja céljából szervezett, az 1-4. évfolyamon 2
tanulók felzárkóztatása miatt szükséges és az egyes magántanulók számára biztosított egyéni foglalkozások heti óraszáma meghatározásakor. Az osztály számára engedélyezhető heti időkeret és a tanuló heti tantárgyi kötelező óraszáma különbségeként kapott óraszám a) tantárgyi órákra, osztálybontásra (de csak a Nat rendeletben meghatározott mértékig) s az ezen felül megmaradó órák, a b) napközis, tanulószobai foglalkozásra és/vagy c) tanórán kívüli más foglalkozásokra (korrepetálás, szakkör, egyéni foglalkozás stb.) fordítható de csak a heti időkeretet meg nem haladó mértékig. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet (a továbbiakban: kerettantervi rendelet) által meghatározott kötelező tantárgyak és azok minimális heti óraszámai csak pozitív irányban változtathatóak meg a Nat rendelet 8. (3) bekezdésében meghatározott mérték erejéig (tanórai engedélyezett többletórakeret). Ekkor azonban e megnövelt tanórák számával csökkenteni kell a tanórán kívüli foglakozásokra fordítható keretét az engedélyezett osztályidőkeret és a tanuló számára kötelező tantárgyi órakeret differenciájának, hiszen az előbbi túl nem léphető, kivéve a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 6. sz. melléklete CB, CC, D és E oszlopában foglaltak így az egyházi iskolában a hittan tantárgy, a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok egyes évfolyamain meghatározott tantárgyi óraszámok, a nemzetiségi nevelés-oktatás, valamint az SNI-integráció esetén. Fontos, hogy az egyes tantárgyak jogszabályban előírt heti minimális óraszáma teljesíthető kétéves átlagban is, tehát két tanév alatt valamennyi tantárgynak a minimális óraszámát teljesíteni kell, így például annak ellenére, hogy a kerettantervi rendelet által előírt fizika órák minimális száma 7. évfolyamon 2 óra, 8. évfolyamon 1 óra (kétéves ciklusban 3 óra, 2:1 arányban), jogszerűen rendelkezhet az iskola úgy, hogy a 7. és 8. évfolyamon heti 1,5-1,5 fizikaórát tervez, hiszen az eredmény kétéves ciklusban ugyancsak 3 óra). Speciális a helyzet a nyelvi előkészítő évfolyamokkal, ahol a rendelkezésre álló időkeret 60 %-át (18 órát) kell tehát kötelező a választott idegen nyelv oktatására fordítani. II. Szabadon tervezhető órakeret A jogszabály a tanuló számára kötelező és választható tanítási órákat alapvetően egységesen kezeli. A törvényben [Nkt. 6. sz. melléklet BC oszlop] meghatározott heti kötelező tanórai időkeret magába foglalja a kerettantervben az egyes tantárgyakra meghatározott minimális óraszámot és az alkalmazásában kötelező, de tartalmának kialakítása tekintetében szabadon tervezhető órakeretet. A szabadon tervezhető órakeret a következő lehetőségek mentén használható fel az iskola nevelőtestületének szuverén döntése alapján: 1. Elosztható az adott évfolyamon tanítandó tantárgyak között, azaz megemelhető ezzel az órakerettel a minimális óraszámmal közölt tantárgyak heti óraszáma, így pl. 7. évfolyamban a 3 szabadon tervezhető órából 2 órával meg lehet emelni a minimálisan 3 magyar nyelv és irodalom órák számát és a szintén 3 órában minimált óraszámú matematikáét 1 órával. 3
2. Fordítható az emelt szintű tantárgyak óraszámának növelésére, így pl. 5. évfolyamban az angol nyelvi órák alapóraszámát, ami heti 3 óra, 2 órával meg lehet növelni. 3. Felhasználható az adott évfolyamon nem szereplő, de korábban vagy később tanított tantárgy tanítására, így pl. 5. osztályban a 2 szabadon tervezhető órából 1 óra informatikára, vagy 8. osztályban a 3 órából 1 óra technika, életvitel és gyakorlat tantárgyra fordítható, vagy az 1-3. évfolyamon idegen nyelvre évfolyamonként 2 órát lehet felhasználni, de ide tartoznak a korábbi modulok is, nevezetesen a mozgókép- és médiaismeret 8. osztályban. 4. Tervezhető a kerettantervi rendeletben szereplő szabadon választható tantárgyak tanítására (ld. III. pont) különféle óraszám-variációk mentén, így pl. a 4. évfolyamon 2 óra informatikára, 1 óra dráma és tánc foglalkozásra fordítható. 5. Fordítható más, akkreditált kerettantervben szereplő tantárgyak órakeretének biztosítására, így pl. az iskola nem a kerettantervi rendeletben, hanem valamely másik akkreditált kerettantervben szereplő tantárgyakra is fordíthatja ezen időkeretet. 6. Alkotható ezen időkeret terhére saját intézményi tantárgy (akár több is), feltéve, hogy a bevezetendő tantárgy tartalma igazodik a Nat-hoz, és nem ütközik jogszabályba, így pl. irodalmi szövegelemzés tantárgy indítható a 7. évfolyamon 2 órában, mert annak tartalma az anyanyelvi és az esztétikai-művészeti tudatosság kompetenciaterületek fejlesztési céljaihoz szervesen kapcsolható, s a magyar nyelv és irodalom műveltségterületbe integrálható. 7. Használhat az iskola e foglakozási keret terhére a saját gyakorlatában korábban kidolgozott és használt, vagy más iskola illetve iskolatípus gyakorlatából származó tantárgyi tantervet, így pl. szakmai előkészítő tárgy tanítására a gimnázium 9. évfolyamán fel lehet használni a rendelkezésre álló 4 órát vagy abból kevesebbet is, vagy természettudományi integrációra fordítható 7. és 8. évfolyamon 2 óra. Felhívjuk a figyelmet, hogy az iskoláknak a szabadon tervezhető órakeret felhasználására vonatkozó döntéseiket az egyes osztályokra kell meghozniuk, vagyis ha azonos évfolyamon több osztályt indítanak, az egyes osztályok esetén eltérő módon is felhasználhatják a szabad órakeretet. Erről tehát a szabadon tervezhető órakeretnek az egyes osztályokra vonatkozó felhasználásáról a nevelőtestületnek döntenie kell. III. Szabadon tervezhető tantárgyi kínálat az iskolában Alsó tagozat: Dráma és tánc 1-4. évf. Tánc és mozgás 1-4. évf. Informatika csak 4. évf. Felső tagozat: Dráma és tánc 5-8. évf. Tánc és mozgás 5-8. évf. Természettudományi gyakorlat 5-8. évf. Gimnáziumi nevelés-oktatás: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11-12. évf. Tánc és mozgás 9-10. évf. Dráma és tánc 9-12. évf. Filozófia 11-12. évf. 4
/továbbá az ált. isk. felső tagozatán részletezett tantárgyakat is beleértve a 6 és 8 évfolyamos gimnáziumok esetén/ Szakközépiskolai nevelés-oktatás: Társadalmi, állampolgári és gazdasági ismeretek 11-12. évf. Második idegen nyelv 9-12. évf. A kötelező tantárgyi választékból választható tantárgyi programok (A és B variáns) az alsó tagozaton: ének-zene; felső tagozaton: magyar nyelv és irodalom, biológiaegészségtan, fizika, kémia, ének-zene; a gimnáziumi és a szakközépiskolai nevelésbenoktatásban mindez kiegészül azzal, hogy a 8 és 6 osztályos gimnáziumok tantárgyi kerettantervei emelt óraszámú kerettantervekkel is bővülnek idegen nyelv, matematika, biológia-egészségtan, fizika, kémia, informatika tantárgyakból. A tantárgyi kerettanterv (tantárgyi program) variánsai közötti választás esetén a választhatóság természetesen az emelt óraszámú kerettantervek kivételével nem terjed ki a minimális tantárgyi óraszámra. Hangsúlyozni kell tehát, hogy a tantárgyi óraszámokat csak az osztály számára engedélyezett heti időkeret és a tanuló heti kötelező tantárgyi óraszáma differenciájának jogszabályban meghatározott mértékének terhére lehet növelni, úgy hogy a rendelkezésre álló időkeret feletti megnövelt óraszámmal arányosan kell csökkenteni azt az időkeretet, amely a tanórán kívüli foglalkozásokra jut, így pl. ha 5. osztályban a rendelkezésre álló 28 órát az engedélyezett maximumig további 3 órával növelik, akkor már nem 22, hanem csak 20 óra jut egyéb foglalkozásokra. A szakképzésben alkalmazandó szakképzési kerettantervek és a szakiskolai közismereti kerettantervek várhatóan 2013. március 31-ig kerülnek kiadásra. Speciális implementációjú programelemként kerül kiadásra az egész napos iskola nevelésioktatási programja. IV. Emelt szintű oktatásra fordított órakeret Ha az iskola emelt szintű oktatást szervez, az emelt szintű oktatásban érintett évfolyamokon és tanulócsoportokban idegen nyelv, matematika, magyar nyelv és irodalom, továbbá nemzetiségi nyelv és irodalom esetén legalább heti öt, minden egyéb tantárgy esetében legalább heti négy tanórai foglalkozást kell biztosítani. Az emelt szintű oktatásnál az emelt óraszámnak a kötelező tantárgyi óraszám feletti része is be kell, hogy férjen a maximálisan engedélyezett óraszámba, így pl. ha angol nyelvből emelt szintű oktatás folyik az 5. osztályban, akkor az (emelt óraszámú) angol órák minimális száma 5 óra, tehát 2-vel több a kötelező tanórai minimumnál, s ezzel a kettővel csökkenteni kell az összes többi tervezhető órának a számát, s mivel ez az 5. osztályban 5 (2+3) óra, ezért csak 3 órát lehet még pluszban tervezni, de természetesen akkor, ha más emelt szintű óra nincs, hozzátéve, hogy példánkban az osztálybontással nem számoltunk (!). Az emelt szintű oktatás nem azonos az emelt óraszámú oktatással, hiszen az oktatás lehet emelt szintű akkor is, ha a nevelési-oktatási intézmény nem az emelt óraszámú kerettantervet alkalmazza, így pl. az általános iskola 5-8. évfolyamán emelt szintű és nem emelt óraszámú 5
oktatás valósul meg, ha az angol nyelv heti óraszáma anélkül 5 óra (tehát kettővel van megemelve a kötelezőnél), hogy az iskola a gimnáziumi kerettanterv emelt óraszámú idegen nyelvi kerettantervét adaptálná. A kerettantervi rendelet lehetővé teszi, hogy az emelt szintű ének-zene oktatáshoz szükséges tanórai foglalkozásokba (heti bontásban minimum 4 óra) az énekkari vagy kórusfoglalkozás összesen legfeljebb heti egy óra erejéig beszámítható legyen. V. A nevelőtestület tantárgyi kerettantervek helyi adaptálásából adódó feladatai A kerettantervi rendeletben szereplő tantárgyak kerettantervei kétéves ciklusokra vonatkozóan tartalmazzák az egyes tematikai/fejlesztési egységek elsajátíttatása céljára rendelkezésre álló (minimális) órakeret 90 %-át, tehát a nevelőtestületnek illetve a pedagógusnak a fennmaradó 10 %-os időkeretben lehet a tantárgyi kerettanterven kívüli vagy attól eltérő tartalmat beépíteni a nevelés-oktatás e tartalmi-szabályozó dokumentumába (ti. a helyi tantervbe). Ebből fakadóan a nevelőtestület lehetősége és minimálisan kötelező feladata: 1) a kerettanterv két évfolyamos ciklusának tanévekre bontása, a tematikai-fejlesztési egységek óraszámának meghatározása, mely történhet akár a tantárgyi éves óraszámnak a kerettantervi rendelet tantárgyi struktúrára és óraszámokra vonatkozó táblázatában közöltekhez képest más arányú elosztásával, az egyes tematikai egységekre szánt óraszámok megváltoztatásával, tömbösítésével vagy más módon, illetve a témanap, projektmódszer vagy az epochális oktatás igényei szerinti átstrukturálásával; 2) az egyes tematikai egységek óraszámának és tartalmának kiegészítése a rendelkezésre álló minimális tantárgyi óraszám 100 %-ára, tehát döntés a tantárgyi kötelező óraszám 10 %-áról, így például az 5-6. évfolyamra meghatározott minimális óraszáma a magyar nyelv és irodalom tantárgynak 288 óra [(36x4x)x2], melyből csak 260 óra van a tematikai/fejlesztési egységekben rögzítve, tehát 28 óráról (14 óráról az 5.évf., 14 óráról a 6. évf. vonatkozásában) köteles dönteni a nevelőtestület. A tantárgyi óraszám 10 %-ának kitöltése történhet: - a megadott tematikai egységek helyi jelentőségű ismeretekkel (lex loci kritériuma szerint a helyi tanterv az iskolai nevelés-oktatás helyi törvénye) való kiegészítésével; - a kerettantervi programban szereplő tematikai egységek korábbi gyakorlat vagy más okok miatt fontosnak ítélt fejlesztési tartalmakkal történő bővítésével; - az egyes tematikai egységek közötti elosztással pl. elmélyítés, gyakorlás, képességfejlesztés stb. céljára; - a tantárgyi kerettantervekben szereplő tematikai egységek óraszámainak legfeljebb 10 %-os csökkentésének a helyi sajátosságoknak nagyobb teret engedő beépítésével (így valójában 20 %-os a bővítési lehetőség). A tantárgyi kerettantervek igen gyakran jelölnek választhatóságot az ismeretek, fejlesztési követelmények egyes elemei között (pl. választható művek felsorolása az irodalomban). Ezekről a helyi tantervekben lehet döntést hozni, illetve úgy is lehet rendelkezni, hogy az ilyen szintű döntést az iskola a szaktanár kompetenciájába sorolja, és ezt a helyi tantervben rögzíti. 6
VI. Melyek tehát a nevelőtestület feladatai a pedagógiai program átdolgozása során? 1. A pedagógiai program (nevelési program és a helyi tanterv általános része) jogszabályi megfelelőség szerinti korrekciója (pontosító-technikai változtatások); a sajátos implementációjú programelemek kiválasztása, valamint a nevelési program és a helyi tanterv új tartalmi elemekkel való bővítése (érdemi változtatások), melyek a következő 17 elemet teszik ki: - az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai értékeinek meghatározása (kiemelt szerepet kell itt kapnia a keresztény világnézet és az emberi magatartás alapvető értékeinek, melyek az Nkt.-ban a köznevelés különös prioritásaiként jelennek meg); - a teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok (környezeti és egészségfejlesztési koncepció szerves egysége); - az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok (csak a nevelési-oktatási tartalmak relevanciája vonatkozásában, mert egyébként SZMSZ-kompetencia); - a pedagógusok helyi intézményi feladatainak meghatározása, mely tartalmazza az osztályfőnöki munka tartalmát, az osztályfőnök feladatait (nem munkaköri leírás kell, csak a pedagógiai tevékenységek tablója); - a kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje (ez a korábbi szabályozás terminológiájával élve a következő tematikai egységeket foglalja magába: a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő; a tehetség, képesség kibontakoztatását és a szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységet és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programokat, így tehát a sajátos nevelési igényű és a hátrányos helyzetű tanulók integrációjának sajátos programelemeit pl. IPR); - a szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái (csak a nevelési-oktatási tartalmak relevanciája vonatkozásában, mert egyébként SZMSZ-kompetencia); - a tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai, valamint középfokú iskola esetében a szóbeli felvételi vizsga követelményeit (javító, osztályozó, különbözeti vizsgák vizsgaszabályzata); - a felvétel és az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályai, valamint szakképző iskola tekintetében a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései; - az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv; - a választott kerettanterv megnevezése, ideértve bármely, az oktatásért felelős miniszter által kiadott vagy jóváhagyott kerettantervek közül választott kerettanterv megnevezését; - a választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a kerettantervben meghatározottakon felül a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma; - a Nat rendeletben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai; - a mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja, ha azt nem az Nkt. 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezik meg (pl. sportiskolákban); 7
- a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai (a pedagógusválasztás felajánlása azonban nem kötelező); - középiskola esetén azon választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése, amelyekből a középiskola tanulóinak közép- vagy emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítését az iskola kötelezően vállalja, továbbá annak meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát; - a tanuló tanulmányi munkájának értékelési módjai, s az értékelés diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái (kötelező mind a három); - a nevelőtestület által szükségesnek tartott további elvek (opcionális). 2. Választás a kerettantervek kínálatából (a kerettantervi rendelet mellékleteiből), döntés a szabadon tervezhető órakeret felhasználásáról (a szabadon választható órakeretnek csak a tartalmi meghatározása vonatkozásában van választási lehetősége a nevelőtestületnek, az alkalmazása kötelező), az óraterv helyi kialakításáról. 3. A tantárgyi kerettantervek helyi adaptációja, melynek keretén belül dönteni kell a kétéves ciklusokra meghatározott tantárgyi kerettantervek tanévekre bontásáról, ezen belül a tematikai/fejlesztési egységek évenkénti óraszámairól és a tantárgyi program rendelkezésre álló időkerete 10 %-ának tartalommal való megtöltéséről. VII. A mindennapos testnevelés órák bevezetéséről Az Nkt. 97. (6) bekezdése kimondja, hogy mindennapos testnevelést az iskolai nevelésoktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamain 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Az ezeken az évfolyamokon alkalmazott helyi tantervbe legalább heti öt testnevelés órát kell beépíteni. A többlet testnevelési órákkal a tanuló kötelező tanórai foglalkozásainak száma megnövelhető. A többi évfolyamon a mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni. Ebből az következik, hogy a 2013/2014. tanévben a heti 5 óra testnevelés megszervezése csak az 1., 2., 5., 6., 9. és 10. évfolyamokon kötelező, a többi évfolyamon tehát például minden évfolyam valamennyi osztályában lehetőség. Ennek csak látszólagosan mond ellent az, hogy a tanuló számára kötelező heti óraszámokat tartalmazó 6. sz. Nkt.-melléklet 2013. szept. 1-jén lép hatályba, s az valamennyi évfolyamra kötelezően írja elő a heti 5 testnevelés órát, de ezt a jogszabály fent említett helye korrigálja a leírtak szerint. A mindennapos testnevelés bevezetése leszámítva a sportiskolákat egységesen az Nkt. 6. sz. mellékletében foglaltak szerint, a kerettantervi rendelettel összhangban a nemzeti köznevelési törvény 27. (11) bekezdése értelmében heti 5 testnevelés órát jelent, tehát legalább heti öt testnevelés órát kell a fent felsorolt évfolyamokon tervezni. Ez alól a kivételek, vagyis amikor az iskolában heti 3 óra lehet testnevelés a következők: ha az évfolyam valamennyi tanulója részt vesz az iskolai sportkörben (heti 2 órában); vagy más oktatásszervezési forma keretében teljesítik a mindennapos testmozgást (pl. dráma és tánc vagy tánc és mozgás szabadon tervezhető tantárgy esetén heti 2 órában). A heti öt testnevelés órából legfeljebb 2 órát nem kötelesek teljesíteni azok a tanulók, akik igazolt versenysportolók (egyedi felmentést nyerhetnek óratervi 2 testnevelés óra alól). 8
VIII. Jogszabályi rendelkezés a többletórakeretről és a tanulói terhelhetőségről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (részlet) [6. alcím: A tanulók heti és napi terhelésének korlátozására vonatkozó rendelkezések] 8. (1) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak száma ha e rendelet másképp nem rendelkezik egy tanítási napon nem lehet több a) hat tanítási óránál az első harmadik évfolyamon b) hét tanítási óránál a negyedik évfolyamon, c) hét tanítási óránál az ötödik nyolcadik évfolyamon, d) nyolc tanítási óránál a kilencedik tizenkettedik évfolyamon. (2) Két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, az (1) bekezdésben meghatározott tanítási órák száma eggyel megnövelhető. (3) A tanuló kötelező és választható tanítási óráinak összege ha e rendelet másképp nem rendelkezik egy tanítási héten a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet B és D oszlopában az adott évfolyamra meghatározott időkeretet a) az első negyedik évfolyamon legfeljebb kettő, b) az ötödik hatodik évfolyamon legfeljebb három, c) a hetedik tizenharmadik évfolyamon legfeljebb négy, d) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban, továbbá ha az iskolában nemzetiségi nevelésoktatás folyik, da) az első nyolcadik évfolyamon legfeljebb négy, db) a kilencedik tizenharmadik évfolyamon legfeljebb öt tanítási órával haladhatja meg. 9. (1) A 8. -ban a tanuló napi és heti terhelésével összefüggésben meghatározottak alkalmazásakor figyelmen kívül kell hagyni a) az egyházi iskolában szervezett hitoktatás tantárgy, b) a tanuló heti kötelező tanóráinak száma és az osztályok engedélyezett heti időkerete különbözete terhére megszervezett egyéb foglalkozások, c) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 7. (6) bekezdése szerinti sportiskolában a mindennapos testnevelési órákat meghaladó többlet testnevelési óra, valamint a mindennapos testnevelés keretében szervezett iskolai sportköri foglalkozások, d) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 27. (5)-(8) bekezdése alapján szervezett foglalkozások, e) a nemzeti köznevelésről szóló törvény 6. melléklet E oszlopában foglaltak alapján szervezett egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozás óraszámait. 9
Tanórai és tanórán kívüli foglalkozások óraszámai az egyes évfolyamokon 1. Alsó tagozat (1-4. évf.) Tantárgy 1.évf. 2.évf. 3.évf. 4.évf. A Magyar nyelv és irodalom 7 7 6 6 Idegen nyelvek B és a D időkeret terhére szervezhető 2 Matematika 4 4 4 4 Erkölcstan v. hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 1 1 1 1 Ének-zene A v. B variáns 2 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 B Szabadon tervezhető órák (különféle variációk) 2 2 3 3 Dráma és tánc Tánc és mozgás Informatika C Tanórai rendelkezésre álló időkeret 25 25 25 27 D Tantárgyi engedélyezett többletórakeret (osztálybontás, 2 2 2 2 tanóra) E Maximális túl nem léphető tanórai időkeret 27 27 27 29 F Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) 25 25 25 26 G Az osztályok számára engedélyezhető időkeret 52 52 52 55 H Nkt. 27. (5) bek. értelmében kötelezően biztosított időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra 1 1 1 1 10
2. Felső tagozat (5-8. évf.) Tantárgy 5.évf. 6.évf. 7.évf. 8.évf. A Magyar nyelv és irodalom A v. B variáns 4 4 3 4 Idegen nyelvek 3 3 3 3 Matematika 4 3 3 3 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 2 2 2 Erkölcstan v. hit-és erkölcstan 1 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan A. v. B variáns 2 1 Fizika A v. B variáns 2 1 Kémia A v. B variáns 1 2 Földrajz 1 2 Ének-zene A v. B variáns 1 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 1 Dráma és tánc vagy Hon- és népismeret 1 Informatika 1 1 1 Technika, életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 B Szabadon tervezhető órák (különféle variációk) 2 3 3 3 Dráma és tánc Tánc és mozgás Természettudományi gyakorlat C Tanórai rendelkezésre álló időkeret 28 28 31 31 D Tantárgyi engedélyezett többletórakeret (osztálybontás, tanóra) 3 3 4 4 E Maximális túl nem léphető tanórai időkeret 31 31 35 35 F Tervezhető további időkeret (egyéb foglalkozás) 20 20 21 21 G Az osztályok számára engedélyezhető időkeret 51 51 56 56 H Nkt. 27. (5) bek. értelmében kötelezően biztosított 1 1 1 1 időkeret tehetséggondozásra és felzárkóztatásra 11