B-A-Z Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Gyermekrehabilitációs Osztály A gyermekápolónő szerepe a rehabilitációra szoruló gyerekek ellátásában Készítette: Magyarné Szabó Tímea 2013.
Előadásom fő témája a mozgássérült gyermekek rehabilitációjának ápolási vonatkozása A fogyatékossággal élő gyermekek többségénél a legnagyobb kihívást és a legfontosabb célt, az adott gyermek mindennapi életvitelének, életminőségének javítása jelenti.
Gyermekkori rehabilitáció specifikációi életkornak megfelelő képességek kialakítása speciális ellátás biztosítása fogyatékossági folyamat kialakulásának megakadályozása, illetve lassítása tartósan vagy véglegesen károsodott gyermek képességének fejlesztése korai fejlesztés életkori sajátosságok figyelembevétele együttműködés fontossága gyermekek esetén a szülő és a család megnyerése Team-munka fontossága
A gyermekek rehabilitációja a felnőttekétől eltérően nem elsősorban az elveszett képességek helyreállítását, hanem a képességek kialakítását jelenti. Az ő esetükben tehát habilitációról beszélünk. Rehabilitáció és habilitáció esetében is teammunkáról beszélünk.
Rehabilitációs Team rehabilitációs szakorvos Beteg, Család
Komplex rehabilitációt végző team-ben a nővér egyenrangú szerepet tölt be a team többi tagjaival. Ápolónő szerepe mégis különös, a legtöbb időt ő tölti a gyerekekkel, mert hosszú ápolási időt töltenek az osztályokon.
Ápoló szerepe a mozgássérült gyermekek rehabilitációjában Virginia Henderson, Dorothea Orem ápolási modellek, filozófiák alkalmazása Ápolási dokumentáció vezetése Ápolói tevékenység 4 féle ápolási módra csoportosítható: - alapápolás - kezelő ápolás - aktivizáló ápolás - kísérő ápolás Az ellátási rendszerek közül az individuális ápolás terén valósuljon meg - személyre szabott - betegközpontú
Osztályunkon ápolunk izomtónus rendellenességgel bíró csecsemőt szülési sérülés következtében neurológiai károsodás miatt járóképtelen gyereket fejlődési rendellenességgel, izombetegséggel bíró serdülőt polytraumatizációt szenvedett gyereket ortopédiai és traumatológiai műtétek után intenzív kezelésben részesülő gyereket tanulási és magatartási problémákkal küzdő krónikus belgyógyászati betegség miatt gondozott gyereket
Az ápolási gyakorlattal kapcsolatban felmerülő kérdések áttekintése és azok fontosságának hangsúlyozása a mozgássérült gyermekek rehabilitációjában, kiemelten a cerebralis paresis-el diagnosztizált esetekben
Anyag és módszer Vizsgálat helye: Velkey László Gyermekegészségügyi Központ Gyermekrehabilitációs Osztálya, Miskolc Vizsgálat időpontja: a 2007 és 2012 közötti időtartamot fedem le, BNO G8000, G8010, G8020, G8040, G8080 és G8090 diagnóziskódú esetek 6 éves időtartamainál FIM skála alkalmazása 2012-es évre vonatkozóan (funkcionális függetlenség mérése)
Életkor szerinti megosztás Gyermekek életkora: 0-14 év Fiú átlagos életkor: 10 év Lányok átlagos életkor: 8 év Legfiatalabb 1,5 éves, legidősebb pedig 14 éves
Vizsgálati eredmények: BNO-kód Megnevezés Fiú (fő) Lány (fő) G8000 G8010 Spasticus agyi bénulás Spasticus kétoldali bénulás 69 42 26 8 G8020 G8040 G8080 G8090 Csecsemőkori féloldali bénulás Ataxiás agyi bénulás Egyéb csecsemőkori agyi bénulás Csecsemőkori agyi bénulás 3 1 0 1 0 1 44 10
Az osztályra kezelésre járó, illetve nem járó, cerebralis paresisben szenvedő gyermekek száma (fő) 26 Kezelésre jár Kezelésre nem jár 128
Az osztályra kezelésre járó, illetve nem járó, cerebralis paresisben szenvedő gyermekek száma (fő) 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 40 42 38 33 29 27 25 22 19 24 25 15 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Kezelésre jár Kezelésre nem jár n érték: 339 fő
Átlagos FIM indexek 80 70 70 74 60 50 40 30 20 10 0 47 49 4 2 Felvétel Távozás Különbség Rendszeres kez. Nem rendszeres
Az eredmények értékelése alátámasztja: Következtetések: az önállóságra nevelés fontosságát a szakszerű ápolói tevékenységet a nevelés folytonosságához a család megfelelő együttműködését Önellátás javítja: az önképet, növeli az önbecsülést, sikerélményt és önbizalmat ad, pozitív hatást fejt ki az egyén önmagáról alkotott véleményére
Ápolónő feladata Az önállóságra nevelés fontossága és ennek a szemléletmódnak az elterjesztése mind a rehabilitációs osztályon történő ápolás, mind az otthoni ápolás alatt Együttműködés: ápoló, mozgássérült gyermek, a család között és team tagok között
Segédeszköz használatának megtanítása Szülők széleskörű tájékoztatása A kezelések folytonosságának fenntartása, az otthoni gyakorlása, akár a védőnő bevonásával Önellátás tanítás gyakorlása
Összegzés: A rehabilitációs team tagjainak szoros együttműködésével érhető el a gyermek önellátásának fokozása, mely eredményezheti az életminőség és az önbecsülés javulását, illetve az önkép kedvezőbb megítélését Az élet nem azon áll, hogy milyen jó kártyákat kapunk a sorstól, hanem azon, hogy egy rossz osztást jól játszunk meg (Stevenson)
Köszönöm a figyelmet!