MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011.

MVM PAKSI ATOMERŐMŰ ZRT. KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011.

KÖRNYEZETVÉDELMI JELENTÉS 2011.

A környezetvédelmi jelentés összeállításában közreműködött szerzők: Baranyi Krisztián Demeter Károly Kovács Ferenc Kováts Gergely Nagy Zoltán Pécsi Zsolt Ranga Tibor Rozmanitz Péter Sallai Orsolya Szőke Larissza

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. környezetvédelmi jelentése 2011. évről Összeállította: Sallai Orsolya vezető mérnök Egyeztette: dr. Bujtás Tibor Feil Ferenc Pécsi Zsolt sugár- és környezetvédelmi radioaktív hulladékkezelési környezetvédelmi főosztályvezető osztályvezető osztályvezető Elter Enikő Volent Gábor Demeter Károly vegyészeti biztonsági igazgató üzemviteli főosztályvezető osztályvezető Jóváhagyta: Hamvas István vezérigazgató Kiadja: MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Felelős kiadó: Hamvas István vezérigazgató Szerkesztette: Sallai Orsolya vezető mérnök Fotó: Vincze Bálint, Kováts Gergely, Sallai Orsolya Nyomtatás és design: MVM Paksi Atomerőmű Nyomda Felelős vezető: Gergely Judit Etel önálló üzemvezető MSZT CERT ISO 14001 Nyilvántartási szám: KIR/63(3)-50(3)

Tartalom 1. Bevezetés 5 2. Arészvénytársaságtevékenységénekbemutatása 6 3. Nukleáriskörnyezetvédelem 9 3.1 Radioaktív anyagok kibocsátása 9 3.2 Környezetellenőrzés 12 4. 5. Radioaktívhulladékokkezelése 16 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése 16 4.2 Kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok 16 4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok 18 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok 18 4.5 Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása 19 4.6 Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 20 4.7 Radioaktív hulladék kiszállítások 20 AzMVMPaksiAtomerőműZrt.2011.évihagyományos(nemnukleáris) környezetvédelmitevékenységénekértékelése 23 5.1 Vízminőség-védelem 23 5.1.1 Felszíni vizek védelme 23 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme 28 5.2 Levegőtisztaság-védelem 29 5.3 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás 30 5.3.1 Veszélyes hulladékok 30 5.3.2 Ipari, termelési hulladékok 32 5.4 Vegyi anyagok kezelése 33 5.4.1 REACH 33 5.4.2 CLP 33 5.4.3 Az erőmű technológiai vegyszerfelhasználása 35 6. TeljesítménynövelésaPaksiAtomerőműben 36 7. APaksiAtomerőműüzemidő-hosszabbítása 37 7.1 Az üzemidő-hosszabbítás 2011. évi értékelése 37 7.2 A nukleáris energiatermelés kiváltásának környezeti következményei 39 8. Minőség-éskörnyezetirányítás,környezetvédelmimenedzsmentrendszer 41 8.1 Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további tanúsított, akkreditált rendszerei 41 8.2 Környezetközpontú célok, programok 43

1. Bevezetés Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. Magyarország meghatározó villamosenergia-termelő társasága. A Paksi Atomerőmű célul tűzte ki, hogy az erőműben a biztonságos üzemeltetés mindenkori elsődlegessége mellett biztonságosan, optimális költségszinten és műszakilag megalapozottan a lehető leghosszabb ideig termeli a villamos energiát. Hosszú távú működésünk egyik záloga az erőmű környezetbiztonságának magas szinten tartása, az erőmű ésszerűen elérhető legalacsonyabb környezetterheléssel történő üzemeltetése. Környezetvédelmi tevékenységünkről 2001 óta éves jelentésben számolunk be. Jelentésünket minden, az atomerőmű iránt érdeklődő figyelmébe ajánljuk és bízunk abban, hogy meggyőző módon tudunk beszámolni környezetvédelmi eredményeinkről.

2. A részvénytársaság tevékenységének bemutatása A társaság alaptevékenysége a villamosenergia-termelés. Az elmúlt évben az MVM PA Zrt. 15 685,0 GWh (1 GWh = 1 000 000 kwh) villamos energiát termelt. A tárgy évi termelési eredménnyel az MVM PA Zrt. a hazai összes bruttó villamosenergia-termelés 43,25 %-t adta. A termelési eredményhez az 1. blokk 3 700,3; a 2. blokk 4 037,2; a 3. blokk 3 888,8 és a 4. blokk 4 058,7 GWh-val járult hozzá. A termelési értéket tekintve a 2011. év kiemelkedőnek számít, mivel az erőmű történetének 2. legnagyobb termelési eredményét sikerült elérni. A kimagasló termelési érték eléréséhez jelentős mértékben hozzájárultak az elmúlt években végrehajtott hatásfok javítási, valamint a blokkokon végrehajtott teljesítménynövelési tevékenységek. A korábbi évekkel összehasonlítva, a termelési rangsorban az 1. helyet a 2010. év foglalja el 15 760,6 GWh-val, a 2. helyet a 2011. év 15 685,0 GWh-val és a 3. helyet a 2009. év 15 427,2 GWh termeléssel. Az 1. blokk első párhuzamos kapcsolása óta az erőmű által termelt összes villamos energia mennyisége 2011 végére meghaladta a 366,8 TWh-t. 2011-ben a blokkok teljesítmény kihasználási tényezői (továbbiakban: TKT) az alábbiak voltak: I. blokk: 84,48 % II. blokk: 92,17 % III. blokk: 88,79 % IV. blokk: 92,67 % A teljesítmény kihasználási tényezők átlaga erőmű szinten 89,53 %. Az atomerőmű villamos energia termelését az erőmű indulásától az 1. ábra mutatja be.

1. ábra Az atomerőmű villamos energia termelése 1000 GWh 20 15 10 5 0 1986 1985 1984 1983 2011 2010 2009 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 1993 1992 1991 1990 1989 1988 1987 Az éves főbb adatok alakulása: Termelt villamos energia: 15 685,0 GWh Kiadott villamos energia: 14 711,4 GWh Önfogyasztás: 880,8 GWh (5,61 %) Igénybe vehető teljesítőképesség: 1 679,4 MW Főjavítások időtartama: 158,7 nap A Duna víz felhasználás 28 926 30,3 m3 volt 2011-ben, ami 0,184 m3/kwh-s fajlagos hűtővíz felhasználást jelent. Magyarország villamosenergia-felhasználását teljes mértékben nem biztosítja a hazai termelés, importra is szükség van. A hazai termelés és az import viszonyát szemlélteti a 2. ábra. Az ábrán egyéb hazai termelés alatt a szén-, olaj-, gáztüzelésű erőművek, valamint a megújuló energiaforrások felhasználásával termelt villamos energiát értjük. Országos adatok: Bruttó hazai felhasználás:.........................42 909,6 GWh (+ 0,6 %) Az import mennyisége:........................... 6 643,2 GWh (+ 27,9 %) Bruttó hazai termelés:............................ 36 266,5 GWh ( 3,1 %) Az import részaránya a hazai felhasználásból:..............15,48 % (+ 3,3 %) MVM PA Zrt. részarány a bruttó hazai termelésből:..... 43,25 % (+ 1,16 %) MVM PA Zrt. részarány a bruttó hazai felhasználásból:...36,55 % ( 0,41 %)

2. ábra Magyarország villamos energia felhasználása 30 25 1000 GWh 20 15 10 5 0 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 Az erőmű 4 blokkját 1982 és 1987 között helyezték üzembe. A blokkok műszaki adatait az alábbi táblázat foglalja össze. Blokkok típusa nyomottvizes, vízhűtésű, víz moderátorú VVER-440 V-213 energetikai reaktor A primerköri hurkok száma 6 Hőteljesítmény 1485 MW Turbinák száma 2 1. blokk: 500 MW Blokkok névleges villamos teljesítménye: 2. blokk: 500 MW 3. blokk: 500 MW 4. blokk: 500 MW Az aktív zóna töltete 42 tonna urándioxid 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 1. táblázat A Paksi Atomerőmű blokkjainak legfontosabb műszaki adatai A Paksi Atomerőműben termelt villamos energia értékesítési ára a hazaiak közül a legalacsonyabb, 2011-ben 1 kwh 11 Ft 66 fillér volt. Az atomerőmű az egyéb villamos erőművekkel összehasonlítva a legkevésbé környezetszennyező, nem bocsát ki szén-dioxidot, ezzel évente 2 millió ember oxigénszükségletét takarítja meg. Ez megegyezik a magyar erdők évi oxigéntermelésével. Így az MVM PA Zrt. az ország számára mind energetikai, mind környezetvédelmi, mind gazdasági szempontból nélkülözhetetlen.

3. Nukleáris környezetvédelem 3.1 A nukleáris környezetvédelmi ellenőrzés alapvető feladata 2011-ben is az volt, hogy egyrészt folyamatosan kontrollálja a radioaktív anyagok erőműből történő kibocsátását, másrészt széleskörűen vizsgálja azok közvetlen környezeti megjelenését. Az ellenőrzés kétszintű: a távmérő hálózatok évente mintegy 3,5 millió adatot szolgáltatva állandóan mérik, monitorozzák a legfontosabb kibocsátási és környezeti sugárzási mennyiségeket, valamint a meteorológiai jellemzőket, az érzékeny laboratóriumi vizsgálatok pedig kiegészítik, pontosítják a távmérési eredményeket. A folyamatos és lehetőség szerint reprezentatív mintavételek éves száma közel tízezer, az analízisük révén kapott, többnyire nuklidspecifikus adatok száma ennek két-háromszorosa. Az erőmű nukleáris környezeti hatásának megítélése elsődlegesen a kibocsátások izotópszelektív radioaktív kibocsátási korlátokhoz való viszonyításán alapul. Radioaktív anyagok kibocsátása 2004. évtől életbe lépett a 15/2001. (VI. 8.) KöM rendelet által előírt új kibocsátási korlátozási rendszer, amely az atomerőműre meghatározott dózismegszorításból (90 msv) származtatott izotópspecifikus kibocsátási korlátokhoz hasonlítja mind a folyékony, mind a légnemű kibocsátásokat. A 2. táblázatban csoportokba foglalva szerepelnek az összesített kibocsátási adatok és az azokhoz tartozó kibocsátási határérték kritériumok. Összességében elmondható, hogy az MVM PA Zrt. 2011. évben 0,20 %-ban használta ki a kibocsátási korlátot (kibocsátási határérték kihasználása: 2,00 10-3), ebből 0,13 %-kal a folyékony, míg 0,07 %-kal a légnemű kibocsátások részesedtek.

2. táblázat A 2011. évi kibocsátások összefoglaló adatai Izotóp-csoportok Összes kibocsátás [Bq] Légnemű kibocsátások Kibocsátási határérték kihasználás Korróziós és hasadási termékek 8,76 10 8 1,03 10-4 Radioaktív nemesgázok 3,72 10 13 4,34 10-4 Radiojódok 1,05 10 8 1,26 10-5 Trícium 3,69 10 12 2,13 10-5 Radiokarbon 3,49 10 11 1,12 10-4 Összes: 6,83 10-4 FoLyékony kibocsátások Korróziós és hasadási termékek 1,64 10 9 5,23 10-4 Trícium 2,31 10 13 7,95 10-4 Alfa-sugárzók 1,83 10 5 2,54 10-7 Összes: 1,32 10-3 Radionuklid/ izotóp-csoportok 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Légnemű kibocsátás [gbqgw e -1 év -1 ] Összes aeroszol 0,14 4,4 0,97 0,73 0,53 0,47 0,52 0,53 0,58 0,52 131 I egyenérték 0,054 260 0,14 0,18 0,023 0,023 0,028 0,075 0,077 0,028 Összes nemesgáz 35 000 310 000 25 000 9 400 13 000 10 400 15 000 18 000 24 000 22 200 Összes trícium 3 900 5 000 2 400 1 300 2 100 1 750 1 800 2 100 2 800 2 190 Összes radiokarbon 460 430 510 410 420 356 270 310 330 208 FoLyékony kibocsátások [gbqgw e -1 év -1 ] Korróziós és hasadási termékek 0,78 0,58 1,2 1,0 0,8 0,98 0,79 0,70 0,62 0,62 Trícium 14 000 10 000 12 000 12 000 16 000 13 000 17 000 16 000 17 000 13 700 3. táblázat A Paksi Atomerőmű radioaktív kibocsátásai 2002 2011 között A 4. táblázat bemutatja az egységnyi villamosenergia-termelésre normált paksi kibocsátási értékeket a hasonló típusú külföldi atomerőművek kibocsátásának nemzetközi átlagához viszonyítva az UNSCEAR (United Nations Scientific Committee on the Effects of Atomic Radiation) 2008. évi jelentése alapján. Az összevetésből kitűnik, hogy a 2011. évi paksi légköri kibocsátások adatai a radiokarbont és a radiojódokat kivéve fölötte vannak a PWR típusú reaktorok 1998 2002. közötti világátlagának, amely a reaktorok életkorával, a kibocsátott izotópok meghatározási módszerével és a 4. blokki kismértékű inhermetikussággal függ össze. A korróziós és hasadási termékek látszólagos növekedése azzal magyarázható, hogy az új szabályozás szerint a kibocsátási adatokat izotópszelektív mérésekből határozzuk meg, a nem

mért izotópokat pedig a kimutatási határértékkel vesszük figyelembe. A korábbi évek gyakorlatában ezen adatok összes béta-sugárzás mérésével lettek meghatározva. Bár 2011-ben a Paksi Atomerőmű radioaktív nemesgáz kibocsátásai csökkentek a 2010. évhez képest, de a II. kiépítésen a 4. blokk kismértékű inhermetikusság okozhatta a világ átlaghoz képesti növekményt. A légnemű trícium kibocsátás értéke szinte megegyezik az éves világátlagéval. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok a nemzetközi átlag alatt vannak. Az elmúlt évek légnemű és folyékony radioaktív kibocsátásait mutatja be a 3. táblázat. Radionuklid Paks [GBqGW e -1 év -1 ] PWR [GBqGW e -1 év -1 ] 2011 1983 2011 1998 2002 Légnemű kibocsátás Korróziós és hasadási termékek aeroszolban 5,2 10-1 6,0 10-1 3,0 10-2 131 I egyenérték 2,8 10-2 1,1 10-1 3,0 10-1 Megjegyzés: A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2008); * : 1985-2011 átlaga; ** : 1988-2011 átlaga; Összes nemesgáz 2,2 10 4 1,2 10 5 1,1 10 4 Összes trícium 2,2 10 3 2,1 10 3 * 2,1 10 3 Összes radiokarbon 2,1 10 2 5,3 10 2 ** 2,2 10 2 FoLyékony kibocsátás Korróziós és hasadási termékek 6,2 10-1 1,5 10 0 1,1 10 1 Trícium 1,4 10 4 1,1 10 4 2,0 10 4 4. táblázat A Paksi Atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében

3.2 Környezetellenőrzés Az atomerőmű Üzemi Környezeti Sugárvédelmi Ellenőrző Rendszerének (ÜKSER) feladata, hogy közvetlen környezeti mérésekkel is bizonyítsa, az erőmű normál üzemben nincs a megengedettnél nagyobb hatással a környezetre. Az erőmű környezetének sugárvédelmi ellenőrzése részben távmérő (telemetrikus) rendszereken, részben mintavételes laboratóriumi vizsgálatokon alapul. A Paksi Atomerőmű 30 km-es környezetében a mintavevő- és távmérő állomások elhelyezkedését a 3. ábra mutatja be. A laboratóriumi vizsgálatok kiterjednek mind a környezeti közegekre, mind a tápláléklánc elemekre. Ez éves szinten körülbelül 4000 minta feldolgozását és mérését jelenti. 2011-ben is az előző évekhez hasonlóan Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) típusvizsgálattal és hitelesítéssel rendelkező dózismérő rendszert használtunk az összes mérőponton a környezeti gamma-sugárzás dózisteljesítményének mérésére. Az A- és G-típusú állomások 1,5 km-es, a B24, L25 és C-típusú állomások 30 km-es körzetben helyezkednek el az erőmű környezetében. A C-típusú állomásokon és az L25 mérőponton Al 2 O 3 pelletet tartalmazó POR TL környezeti dózismérő, a G-típusú állomásokon BITT RS03/232 típusú mérőszonda van telepítve. Az A1 A9 és B24-es állomáson POR TLD és a folyamatos monitorozást szolgáló BITT RS03/232 típusú mérőszonda párhuzamosan szolgáltat adatot. Az A1 A9 és B24 állomáson a két detektor egymás mellé, azonos pozícióban van felfüggesztve. Mind a két rendszer a terresztriális és a kozmikus komponenst egyaránt tartalmazó mérési eredményt környezeti dózisegyenértékben adja meg, s a jobb összehasonlíthatóság érdekében mindegyiküknél meghatároztuk a havi átlagos dózisteljesítményt. Megállapítható, hogy a 2011. évi környezeti TL-dózismérési adatokból nem lehet az atomerőmű járulékára következtetni. Ugyanezt mutatják a BITT-szondák 10 perces mérési eredményeinek hosszú

idejű, havi átlagai is. Ez összhangban van a radioaktív anyagok normál üzemi légköri kibocsátásából származtatható képpel, amely szerint az erőműtől származó járulék nagyságrendekkel kisebb a természetes háttérsugárzás dózisteljesítményénél, illetve annak ingadozásánál, s így közvetlen dózismérési módszerekkel nem mutatható ki. A kibocsátott radioaktív izotópok közvetlen környezeti megjelenésével kapcsolatban azt tapasztaltuk, hogy azok még az igen érzékeny vizsgálati módszerek mellett is kimutathatatlanok voltak a földfelszíni levegőmintákban az erőműtől 1 2 km távolságra az A-típusú állomásokon. Az állomások nagytérfogatú mintavevő-rendszerének köszönhetően viszont jól nyomon követhetőek voltak a japán Fukushimai erőmű balesete során a légkörbe került, és Magyarországon is megjelenő mesterséges eredetű 131I, 134Cs és137cs izotópok március és április hónapokban, illetve ősszel a magyarországi izotópgyártás során kikerült 131I izotóp. A radiokarbon 0,1 1 mbq/m3 nagyságrendben a trícium pedig 10-30 mbq/m3 nagyságrendben és a radioaktív nemesgázok bár ezt közvetlenül nem mérjük 100 mbq/m3 nagyságrendben becsülhető az aktivitáskoncentrációja az A-típusú állomásokon. Az év során a fall-out (kihullás) mintákban nem lehetet kimutatni a Paksi Atomerőműtől származó radioaktív izotópot, viszont márciusi és áprilisi hónapokban kimutatható volt a fukushimai eredetű 131I, 134Cs és 137Cs izotópok. A dunai iszapminták közül csak közvetlen a melegvíz-csatorna kiömlésénél vett mintákban találtunk erőműtől származó radionuklidokat, két esetben 60Co-t 0,53 és 0,27 Bq/kg aktivitáskoncentrációban és egy-egy esetben 54Mn-t, ill. 110mAg-t 0,49, ill. 0,37 Bq/kg aktivitáskoncentrációban. Az állomások környezetében vett talajminták és fűminták közül egyetlen egy helyen sem találtunk az erőműtől származó radionuklidot. A halastavak vízés iszapmintáiban nem lehetet kibocsátásból származó radioaktív izotópot

3. ábra Az A, G és a V típusú távmérő állomások elhelyezkedése a Paksi Atomerőmű környezetében Koordináták X (m) Y (m) G1 391 1447 G2 1153 669 G3 1287 223 G4 1710 930 G5 357 791 G6 241 831 G7 154 811 G8 760 441 G9 1623 456 G10 1105 1138 G11 456 1692 X (m) Y (m) A1 81 1857 A2 782 1345 A3 1426 926 A4 493 719 A5 907 982 A6 1360 213 A7 869 1009 A8 1302 164 A9 43 867 kimutatni. A Dunába kibocsátott radioaktív anyagok által létrehozott évi átlagos növekmény a teljes elkeveredés után a trícium esetében 1 Bq/dm3-nél, az összes többi radionuklidra pedig együttvéve 0,1 mbq/dm3-nél kisebb volt. A tej- és halmintákban kibocsátásból származó radioaktív izotópot nem találtunk. Speciális monitoring rendszerrel vizsgáljuk a talajvíz trícium és esetleges más radioaktív izotóp tartalmát is. A mérések alapján a trícium és radiokarbon mellett egyéb atomerőművi eredetű radioaktív izotópot a talajvízből nem tudtunk kimutatni. Az eredményeket éves jelentés formájában megküldjük az illetékes környezetvédelmi hatóságnak. A trícium mozgásának pontosítására a főépület szűkebb környezetére szennyeződésterjedési modellt fejlesztettünk. Ez alapján kijelenthető, hogy a szennyezés a terület vízháztartási jellemzőitől függően hosszabb-rövidebb idő alatt, de minden esetben a hidegvíz csatornába kerül, a mélységi vizeket nem veszélyezteti. A talajvízbe jutó, nem tervezett kibocsátás, az erőmű által tervezett (Dunába jutó) kibocsátás 0,1 %-os nagyságrendjébe esik. A mérési eredményeket a 4. ábra foglalja össze. Összegezve a nukleáris környezetellenőrzés 2011. évi mérési eredményeit, kijelenthető, hogy az atomerőmű hatása a környezetre sugárvédelmi szempontból elhanyagolható. A közvetlen mérési eredmények nem adnak elegendő információt a lakossági sugárterhelés meghatározására, erre csak a radioaktív anyagok kibocsátásán és terjedésén alapuló számítási eljárások nyújtanak módot. Ilyen számításokat az Nukleáris Környezetvédelmi Üzem Terjedésszámítási Csoportja végzett 2011-re vonatkozóan a TREX nevű terjedés számító programmal. Eszerint 2011-ben az atomerőmű normál üzeme során a légtérbe kibocsátott radioaktív izotópokból a sugárterhelés értéke mindössze 16 nsv, illetve 15,9 nsv a csámpai felnőtt, illetve gyerek populációra számítva (ezek az eredmények tartalmazzák a radiokarbontól

4. ábra A környezeti gamma-sugárzás átlagos dózisteljesítménye 2011-ben a távmérő és a mintavevő állomásokon POR TLD-vel, valamint BITT-szondával mérve Dózisteljesítmény értékek [nsv/h] Besugárzási útvonal Effektív dózisegyenérték [µsv/év] Hatósági korlát [µsv/év] Effektív dózisegyenérték [µsv/év] 1996 1997 1998 1999 2000 2000 2000 2001 2002 2003* 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 Légköri kibocsátások 0,135 0,056 0,032 0,068 0,023 306 0,075 0,032 0,270 0,027 0,028 0,023 0,024 0,023 0,157 0,009 0,016 Folyékony kibocsátások 0,017 0,018 0,024 0,028 0,047 154 0,028 0,019 0,031 0,027 0,025 0,029 0,028 0,035 0,024 0,030 0,032 Összes 0,152 0,074 0,056 0,096 0,080 460 90 0,103 0,051 0,301 0,054 0,053 0,052 0,052 0,058 0,181 0,039 0,048 5. táblázat A PA Zrt. radioaktív kibocsátásaiból eredő kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése és a tríciumtól származó belső sugárterhelés járulékot is). A folyékony kibocsátásból adódó sugárterhelés járulék a legexponáltabb felnőtt és gyermek népcsoportra (Gerjen lakosságára) számítva 36,9 nsv, illetve 32,1 nsv lekötött effektív dózisnak adódott. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Paksi Atomerőmű radioaktív anyag kibocsátásából származó kritikus lakossági csoport többlet sugárterhelése 2011-ben 48 nsv volt, amely hasonló értéket mutat a korábbi évek kivéve a 2009-et többlet sugárterheléséhez. A 5. táblázat 1996-tól összefoglalja az atomerőmű tevékenységéből fakadó a kritikus lakossági csoportra vonatkozó többlet lakossági sugárterhelések adatait, folyékony és légnemű kibocsátások bontásában.

4. Radioaktív hulladékok kezelése 4.1 Radioaktív hulladékok kezelése 4.2 A nukleáris alapú villamosenergia-termelés elkerülhetetlen melléktermékei a radioaktív hulladékok, melyek kezeléséről, átmeneti és végleges tárolásáról gondoskodni kell. Radioaktív hulladék minden olyan anyag, amely valamilyen tervezett nukleáris tevékenység során keletkezik, és további felhasználására már nincs igény, ugyanakkor a benne lévő radioizotópok koncentrációja meghaladja a környezetbe történő, és biztonságosnak tekintett kibocsátás, vagy kihelyezés (deponálás) határértékeit. A következő fejezetben ismertetésre kerülnek az atomerőműben képződő radioaktív hulladékok típusai, jellemzői és a 2011-ben keletkezett hulladékmennyiségek. Kis- és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok Az atomerőmű 2011. évi üzemeltetése során keletkezett szilárd radioaktív hulladékok főbb forrásai az alábbiak: Elhasználódott és felaktiválódott, vagy felületileg szennyezett szerelvények, berendezések, csővezetékek, hőszigetelések stb. Átalakításokból származó építési anyagok (betontörmelék, faanyag, üveg stb.), illetve különböző elszennyeződött fémhulladékok, kábelek stb. Karbantartó műhelyekben képződött fémhulladékok, elhasználódott szerszámok, forgácsok. Karbantartás és üzemeltetés során keletkezett ún. puha hulladékok (ruhák, egyéni védőfelszerelések, szűrőbetétek, törlőrongyok, fóliák stb.).

5. ábra Kis és közepes aktivitású szilárd hulladékok mennyiségének alakulása 1000 Feldolgozás utáni hulladékmennyiség [m3] Keletkezett hulladékmennyiség 800 600 400 200 0 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 A radioaktív hulladék összetétele és mennyisége időben változó volt, mert a karbantartási periódusok a normál üzemvitelhez képest mennyiségi csúcsokat és összetétel eltolódásokat eredményeztek. A zsákos gyűjtésű hulladék döntő többségét az elhasznált kiegészítő védőfelszerelések adták, melyekből 2011-ben is a megelőző évekhez hasonló mennyiség került felhasználásra. A hordós gyűjtésű hulladékokba különböző elhasznált alkatrészek, szerkezeti elemek, szigetelő anyagok, szennyezett munkaeszközök stb. kerülnek, amelyek tömegük vagy méretük miatt nem helyezhetők műanyag zsákokba. 2011-ben 829 darab kis és közepes aktivitású szilárd hulladékot tartalmazó hordó keletkezett, ez a mennyiség 79 hordóval kevesebb az előző évinél. A 2011. december 31-i állapot szerint 9020 darab hordó kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladék található az erőművön belüli átmeneti tárolókban. A kis- és közepes aktivitású hulladékok előző években keletkezett mennyiségeit és a feldolgozás utáni hulladék mennyiségeket mutatja be az 5. ábra. A 829 darab hordóból 681 darab kis aktivitásúnak, míg 148 darab közepes aktivitásúnak bizonyult a hordó felületétől 10 cm-re mért dózisteljesítmény alapján.

4.3 Nagy aktivitású szilárd hulladékok A Paksi Atomerőműben az erőmű fennállásától 2011. december 31-ig nettó 45,52 m3 (bruttó 96,55 m3) nagy aktivitású hulladék képződött. Ebből nettó 1,65 m3 (bruttó 2,63 m3) keletkezett 2011-ben. A 2010. évihez képest nettó 0,567 m3-rel több nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladék keletkezett. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok esetén a nettó térfogat a hulladék geometriai méretei alapján számított értéket, míg a bruttó térfogat az elhelyezéshez szükséges tároló térfogat igényt jelenti. A nagy aktivitású szilárd radioaktív hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása az ellenőrzött zónában erre a célra kialakított tároló csövekben történik. Az itt el nem helyezhető méretű hulladékokat ideiglenes jelleggel az erre kijelölt helyiségekben lehet elhelyezni. 4.4 Folyékony radioaktív hulladékok A folyékony radioaktív hulladékok fő típusai: bepárlási maradékok (sűrítmények), evaporátor savazó oldat, elhasznált primerköri ioncserélő gyanták, dekontamináló oldatok, aktív iszapok, aktív oldószerkeverékek, elszennyeződött technológiai bórsavoldatok. A folyékony hulladékok erőművön belüli átmeneti tárolása a segédépületi tartályparkokban történik, az itt tárolt folyékony hulladékok mennyiségét a 2011. december 31-i állapot szerint a 6. ábra mutatja be.

6. ábra A folyékony hulladék tároló tartályok töltöttsége a 2011. december 31-i állapot szerint Sűrítmény (2. blokki) Dekontamináló oldal (2. blokki) Sűrítmény FHFT által kezelt sűrítmény FHFT által kezelendő sűrítmény Ioncserélő gyanta és transzportvíz Evaporátor savazó oldat Szabad térfogat 01TW30B001 01TW30B002 01TW30B003 01TW30B004 01TW30B005 01TW10B001 01TW20B001 01TW15B001 02TW30B001 02TW30B002 02TW30B003 02TW30B004 02TW10B001 02TW10B002 02TW10B003 02TW15B001 02TW80B001 02TW80B002 02TW80B003 02TW80B004 02TW80B005 02TW80B006 02TW85B001 02TU80B001 0 100 200 300 400 500 600 m 3 4.5 Elhasznált primerköri ioncserélő gyantákból 2011-ben 7 m3 keletkezett. Kijelenthető, hogy a rendelkezésre álló 870 m3 tárolókapacitás várhatóan elegendő lesz az erőmű meghosszabbított üzemideje alatt keletkező mennyiségek átmeneti tárolására is (jelenleg összesen 176,86 m3 van). Az aktív oldószerkeverékek mennyisége nem jelentős (2011-ben 1,9 m3 keletkezett). A szennyezett olajok és szerves oldószerek szűrése gyöngykovafölddel történik. Ez a szűrés igen egyszerű eszközöket igénybe véve kedvező eredményt ad. Az eddigi üzemeltetés során 2011. december 31-ig 10 hordó olajos gyöngykovaföld hulladék keletkezett. A primerköri rendszerekben meghatározott technológiai rendeltetéssel több ezer köbméter különböző koncentrációjú bórsavoldat van, melyekben az üzemeltetés során mikron, illetve szubmikron méretű aktív szennyeződések gyűlnek össze. Ezeket hagyományos szűréssel, a beépített ioncserélőkkel jó hatásfokkal nem lehet eltávolítani. Eltávolításuk üzemi ultraszűrővel történik. 2011-ben a laborvizsgálatok (átlátszóság, alfa- és gamma-spektrometriai analízis) eredménye alapján valamennyi szűrési program kitűnő eredménnyel zárult, a megtisztított oldatok a különböző primerköri rendszerekben ismételten felhasználásra kerültek. Az összes megszűrt mennyiség 25051,1 m3. Radioaktív hulladékok átmeneti tárolása A radioaktív kis és közepes aktivitású hulladékok átmeneti tárolásának célja a hulladékok ellenőrzött, ideiglenes tárolása a végleges elhelyezést megelőzően. A 2011-ben képződött kezelt hulladék a VK302/I-1 helyiségben került elhelyezésre, illetve a hulladék átvételi követelményeknek minden szempontból megfelelő, tömörített hulladékot tartalmazó hordók egy része kiszállításra került a bátaapáti végleges tárolóba.

4.6 Az előző években keletkezett mennyiséggel együtt 2011. december 31-én az atomerőműben tárolt mennyiség 9020 darab 200 literes, kezelt hulladékot tartalmazó hordó. Szilárd radioaktív hulladékok minősítése 2011-ben a Paksi Atomerőmű területén 829 darab 200 liter térfogatú, hordóba tömörített, illetve tömörítetlen kis és közepes aktivitású radioaktív hulladék képződött. A 829 darab hordó hulladék típusonkénti eloszlása a következőképpen alakult: 604 hordó (72,9 %) tömörített hulladék, 223 hordó (26,9 %) nem tömörített hulladék, 2 hordó (0,2 %) víztelenített iszap. A felületi szennyezettség alapján történő minősítések értékeléséből megállapítható, hogy a hordókon nem fixált felületi szennyezettség a hordók minősítésének idején nem volt. 4.7 Radioaktív hulladék kiszállítások 2008. december 2-án hosszú évek előkészítő munkájának eredményeként megkezdődött a kis és közepes aktivitású hordós hulladékok kiszállítása a Bátaapátiban található végleges tároló felszíni létesítményébe. A kiszállítások megkezdése előtt a nemzetközi ajánlások és a hazai hatályos szabályozás alapján kidolgozásra kerültek a hulladék átvételi követelmények, amelyek rögzítették a kiszállítandó hulladékok összetételére, csomagolására és ellenőrzésére vonatkozó előírásokat.

A hulladék átvételi követelmények először a tömörített hulladékokra lettek kidolgozva, mivel az ilyen típusú hulladékok teszik ki az atomerőműben keletkező hulladékok mennyiségének mintegy kétharmadát. Ebbe a hulladéktípusba tartoznak a primerkörben használt egyéni és kiegészítő védőeszközök, textilhulladékok, fóliák, szűrők stb. A hulladék átvételi követelményeknek való megfelelés érdekében bevezetésre került egy minőségbiztosítási rendszer, amely a hulladék keletkezésétől a végleges tárolóba történő kiszállításig nyomon követi a hulladék útját. A minőségbiztosítás alapvető célja, hogy az ellenőrzéssel és teszteléssel járó káros hatásokat minimálisra csökkentse, ugyanakkor biztosítékot nyújtson arra, hogy a hulladék megfelel az átvételi kritériumoknak. A minőségbiztosítási program részeként kidolgozásra került a tömörített hulladékokra vonatkozó hulladékcsomag specifikáció, amely előírja, hogy minden hordós hulladék rendelkezzen egy ún. hulladékcsomag adatlappal. Ez a dokumentum mindegyik hordó, minőségbiztosítási szempontból fontos adatait tartalmazza, úgymint egyedi azonosítók, a hulladékforrások (blokk és szint szerint külön feltüntetve), kezelési paraméterek (tömörítés ideje, tömörítést végző, a hulladékcsomag tömege), minősítési adatok (aktivitáskoncentráció, felületi szennyezettség, átlagos és maximális felületi dózisteljesítmény), átmeneti tárolási adatok. A minőségbiztosítási rendszer előírja a keletkező hulladékok fokozottabb ellenőrzését is. Ennek érdekében, a szelektív gyűjtésre vonatkozóan külön szabályozás került kiadásra, amelynek része a keletkezett hulladékok folyamatos ellenőrzése is. Ez a gyakorlatban minden századik zsák átvizsgálását jelenti, függetlenül a hulladék keletkezési helyétől és idejétől. Az ellenőrzés eredménye külön erre a célra készített adatlapon kerül rögzítésre.

A hulladékcsomagok adatai elektronikus formában is rögzítésre kerülnek. Ezen adatok alapján készül az egyedi azonosítóval rendelkező átadás-átvételi adatlap, amely az MVM PA Zrt. és az RHK Kft. képviselői által kerül aláírásra a kiszállításokat közvetlenül megelőzően. Egy szállítmány 16 hordóból áll, amelyek az erőműben is használt hordkeretekbe kerültek elhelyezésre (hordkeretenként négy hordó). 2008 2010 között 2400 hordó kiszállítása történt meg, míg 2011-ben 600 hordó került Bátaapátiba, így összesen 3000 hordót tárolnak a végleges tároló felszíni létesítményében. A továbbiakban az 1833 db tömörített hulladékot tartalmazó hordók ezek az ún. történelmi kategóriába (a 2007. február 1-je előtt keletkezett, nem minőségbiztosítási rendszerben született hordók) tartozó hulladékok kilencesével egy betonkonténerbe becementezésre kerülnek, majd így kerülnek a felszín alatt kialakított tároló kamrákba. A kiszállított, illetve a kiszállításra váró hordók jellemzői hatósági előírás alapján egy elektronikus adatbázisban is rögzítésre kerülnek. Ez a hulladékleltár tartalmazza a hulladékcsomag adatlapokon található valamennyi információt, a kiszállítási adatokat, a hordók összaktivitását stb. A későbbiekben a többi hulladéktípusra (nem tömöríthető, radioaktív iszapok stb.) is kidolgozásra kerülnek a hulladék átvételi követelmények.

5. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 2011. évi hagyományos (nem nukleáris) környezetvédelmi tevékenységének értékelése Egy atomerőmű környezeti kockázatának megítélését elsősorban a radioaktív anyagok kibocsátása, ezek környezetben való megjelenése, illetve kezelése befolyásolja. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a nukleáris biztonság elsődlegessége mellett nagy hangsúlyt fektet a környezeti elemek védelmére hagyományos (nem nukleáris) értelemben is. A következőkben bemutatjuk az erőmű nem nukleáris hatását az egyes környezeti elemekre, illetve a védelmük érdekében végzett tevékenységeket. 5.1 Vízminőség-védelem Az MVM PA Zrt. vízi létesítményeinek fenntartását és üzemeltetését az egységes vízjogi üzemeltetési engedélyében foglaltak alapján végzi. Az erőmű vízfelhasználásának csoportjai: hűtésre használt vizek, amelyek maradéktalanul visszajutnak a befogadó Dunába; technológiai pótvízellátás; szociális vízellátás; tűzivíz ellátás. Az erőmű hűtővizét és a technológiai pótvízelőkészítőben felhasznált nyersvizet a Dunából, az ivóvíz igényt a csámpai kutakból (rétegvíz), az ipariés tűzivíz rendszer vízellátását a parti szűrésű kutakból biztosítják. 5.1.1 Felszíni vizek védelme Az atomerőmű, mint az ország legnagyobb nyersvíz használó üzeme különös gondot fordít a víz minőségének védelmére. A felszíni vízkivételből biztosított hűtő- és technológiai vizek mennyisége 2011-ben 2,892 milliárd m3 volt. Az erőmű hűtővíz felhasználását 1997 2011 között a 7. ábra mutatja be.

7. ábra Hűtővíz felhasználás 1997 2011 között 3000 2500 [10⁶ m3] 2000 1500 1000 500 0 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 A hűtővíz rendszer elsődleges feladata a kondenzátorok hűtése, amely az energiatermelés nukleáris folyamataival nincs kapcsolatban, és vegyi kezelésektől is mentes. A Dunából kivett, fizikailag megtisztított (szűrés) víz, a felhasználást követően gyakorlatilag változatlan minőségben folyik vissza a befogadóba. A kibocsátott hűtővíz a befogadó Duna hőszennyezését nem, csak hőterhelését okozza, mivel a felmelegedés mértéke az ökológiai egyensúlyt nem bontja meg. Ennek érdekében hatósági engedélyeink a hőlépcső maximális mértékét és a Duna víz hőmérsékletének maximumát határozzák meg, ezeket a korlátokat 2011-ben is betartotta az atomerőmű. A 7. és 8. ábrából látható, hogy míg az erőmű hűtővíz felhasználása a blokkok teljesítménynövelése miatt növekedett 2009 2011 között a korábbi évekhez képest, addig a fajlagos hűtővíz felhasználás, vagyis az 1 kwh-ra jutó hűtővíz mennyisége csökkent. A hűtővíz felhasználás nagyban függ a visszakeverhető vízmennyiségtől, amely pedig a Duna vízhőmérsékletének, mint külső tényezőnek függvénye. A Dunába visszavezetett hűtővíz (melegvíz) felszín alatti vizekre gyakorolt esetleges hatását az atomerőmű által létesített környezetvédelmi monitoring rendszer ellenőrzi. A Duna mentén hat szelvényben kiépített észlelőrendszer amely az erőmű és a Sió torkolat közötti szakaszon speciálisan kiépített meder alatti szondákból és figyelőkutakból áll vizsgálati eredményei igazolják, hogy az erőmű kibocsátásai nincsenek hatással a meglévő és a potenciális partiszűrésű vízbázisokra. A szociális vízhasználatokból az üzemi területen keletkező szennyvíz az erőmű kommunális szennyvíztisztító rendszerén keresztül kerül kibocsátásra. Az 1870 m3/nap kapacitású műtárgysor totáloxidációs, eleveniszapos teljes biológiai tisztítású, a kikerülő fölösiszap sűrítés után iszapszikkasztó ágyra kerül. A szennyvíztisztítás hatásfokát az üzemi kontroll rendszeresen ellenőrzi.

8. ábra Fajlagos hűtővíz felhasználás [m3/kwh] 0,25 0,20 0,15 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2011-ben keletkezett kommunális szennyvíz mennyisége: 121 624 m3. Az atomerőmű bővítési területének északi részén keletkező szennyvíz átemelőn és csatornahálózaton keresztül a Paks városi szennyvíztisztító telepre kerül. Az inaktív ipari hulladékvizek túlnyomó részét a sótalanvíz előállítás során keletkező savas és lúgos szennyezettségű vizek alkotják (regenerátumok, mésziszap, öblítővizek). A hulladékvíz semlegesítése és ülepítése a 10 000 m3-es zagymedencékben történik. A medencék vízminőségét és kibocsátását rendszeres üzemi kontroll ellenőrzi. A zagymedencéből elvezetett, lebegőanyagoktól megtisztított víz magas sótartalma jelent környezeti terhelést. A sótartalom legnagyobb része a sósav és a nátrium-hidroxid regenerátumainak reakciójából keletkező nátrium-klorid, azaz konyhasó. Összehasonlításként elmondható, hogy a zagymedencékből elfolyó víz sótartalma (átlagosan 3,5 g/l) egy nagyságrenddel kisebb, mint a tengervíz sótartalma (~35 g/l). 2011. évben 113 ezer m3 hulladékvíz keletkezett, amely a hűtővíz éves mennyiségével összevetve már a melegvíz csatornában bekövetkező kb. 18 000-szeres hígítás után került a Dunába. A sótartalom tekintetében, az évi átlagos szennyezőanyag-áramokból számítható, hogy a Duna alap sóterhelését a zagymedencékből elfolyó hulladékvíz jelentéktelen mértékben emeli meg. 2011. évben elvégeztettük a zagytéri medencék földműveinek állékonysági vizsgálatát, amely alapján a kihasználtság 50 % körüli értéknek adódott. Ez alapján kijelenthető, hogy a medencék földművei állékonyság szempontjából megfelelőnek minősülnek. Ezen túlmenően elvégeztettük a zagymedencék túlfolyó vezetékeinek kamerás és hidraulikai ellenőrzését, amelynek eredménye alapján megállapítható, hogy a medencék kiöntési biztonsága megfelelő.

A szekunder köri konzerválások hulladékvizeinek fogadására szolgáló medence HDPE burkolatának vízzárósági ellenőrzését a kiépített geoelektromos szenzorhálózattal 2011. évben 3 alkalommal végeztük el. Mindhárom mérés eredményeként megállapítható volt, hogy a szenzorhálózat a fólia vizsgálatára alkalmas, és a HDPE fólia integritása megfelelő. A hulladékvíz a megfelelő tartózkodási idő után, kémiai és ökotoxikológiai vizsgálatok eredményeinek birtokában, a hatóság értesítése mellett kerül kibocsátásra. A 2011. évben keletkezett hulladékvíz minőségét és mennyiségét (7 200 m3) tekintve hasonlóan alakult, mint a korábbi években, a Dunába való kibocsáthatóságának feltétele messzemenően teljesült. A melegvíz csatorna torkolati energiatörő műtárgyában kialakított V4 mintavételi hely szolgál mind a hatósági, mind az önkontroll mintázás biztosítására, amely a Dunába vezetett összes használt víz és a tisztított szennyvíz együttesének (eredőjének) minőségét reprezentálja. A V4 mintavételi helyen a használtvíz és szennyvíz minőségét jellemző komponensek koncentrációja nem lépheti túl a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. mellékletében az országos területi határértékek közül a 4. Általános védettségi kategória befogadói -ra előírt határértékeket. Az érvényes monitoring program keretében a vízjogi engedélyben határértékkel meghatározott valamennyi paraméter ellenőrzésre kerül. Kibocsátás ellenőrzésünk eredményei alapján kijelenthetjük, hogy a hatósági korlátokat messzemenően betartottuk (6. táblázat).

Komponens/mintavétel időpontja éves maximum átlag Határérték ph 8,5 8,35 6 9,5 Összes szerves oldószer extrakt (mg/l) 0,3 <0,3 10 Biológiai oxigén igény (mg/l) 5 3,22 50 KOI cr (mg/l) 18,6 13,87 150 Összes lebegő anyag tartalom (mg/l) 54 32,35 200 Ammónium-N (mg/l) 0,06 0,035 20 Összes N tartalom (mg/l) 3,5 2,675 55 Összes P tartalom (mg/l) <0,08 <0,08 10 Összes Fe tartalom (mg/l) 0,505 0,322 20 Összes Mn tartalom (mg/l) 0,093 0,048 5 Összes Cu tartalom (µg/l) <7 <7 2000 Összes Zn tartalom (µg/l) 16,5 9,97 5000 Összes Pb tartalom (µg/l) <7 <7 200 Összes Ni tartalom (µg/l) <5 <5 1000 Összes Cr tartalom (µg/l) <6 <6 1000 Összes Ag tartalom (µg/l) <1,5 <1,5 100 Összes Cd tartalom (µg/l) <2 <2 50 Összes Hg tartalom (µg/l) <8 <8 10 Fluorid tartalom (mg/l) 0,17 0,145 20 Összes As tartalom (µg/l) <10 <10 500 Összes Ba tartalom (µg/l) 38,7 32,9 500 Összes Co tartalom (µg/l) <5 <5 1000 Összes Mo tartalom (µg/l) <4 <4 300 Összes Sn tartalom (µg/l) 14,2 11,05 500 6. táblázat A Dunába kibocsátott víz minősége (V4 mintavételi hely)

Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. 1996 óta a csámpai vízcsatornán keresztül vízátadással segíti a Faddi-holtág fürdéshez, vízi sportokhoz szükséges jó vízminőségének, megfelelő vízszintjének biztosítását. Erre a célra 2011-ben a hűtőgépházi klíma berendezések hűtővizéből 3 394 915 m3 víz került átadásra a Faddi-holtágba. A felhasznált kondenzátor hűtővíz minősége megfelelő a körtöltéses rendszerű, 75 ha területű halastavak frissvíz ellátásához. A horgászatot kedvelők és családjaik számára kellemes időtöltést nyújtó tórendszer pótvízellátása, így a használt hűtővízzel történik. A nyári időszakban a haltenyésztés szempontjából már nem előnyös a melegebb vízzel történő vízutánpótlás, ezért kiépítésre került a halastavak friss Duna vizes betáplálását lehetővé tevő csővezetékrendszer. 5.1.2 Felszín alatti vizek védelme Az erőmű talajvízre és talajra gyakorolt hatását kiterjedt talajvízfigyelő kútrendszerrel ellenőrizzük. A monitoring rendszerben 42 db talajvízfigyelő kutat vizsgálunk különböző az ellenőrzött technológiától függő paraméterre. A talajvíz és az esetleges szennyezések mozgásának követése érdekében 118 kút vízszintjét regisztráljuk, köztük 18 db kútban automatikus vízszintregisztráló berendezés működik. A potenciális környezetszennyező források ellenőrzése érdekében az alábbi létesítmények környezetének monitoringját végezzük: veszélyes hulladék üzemi gyűjtőhely, ipari zagytér, földalatti olajtartályok, kommunális hulladékvízrendszer.

A felszín alatti vizekben a környezetvédelmi felülvizsgálatok során feltárt állapothoz képest szennyezést nem tapasztaltunk. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. szociális vízellátását a Csámpai Vízmű mélyfúrású kútjai biztosítják. A rétegvíz kutakból biztosított szociális jellegű ivóvíz kitermelés 248 260 m3 volt. A kitermelt víz vas és mangántalanítás, valamint fertőtlenítő klórozás után kerül a fogyasztókhoz. 5.2 Levegőtisztaság-védelem Az atomerőműnek technológiájából adódóan igen kicsi a légköri emissziója, nem bocsát ki üvegházhatást okozó gázokat, port, pernyét, sem légszennyező anyagokat. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. telephelyén két hagyományos, inaktív levegőterheléssel üzemelő technológia található: szükségáramforrásként üzemelő biztonsági dízel-generátorok (12 darab pontforrás); dízel hajtású tüzivíz szivattyú (2 darab pontforrás); A fenti technológiák üzemeltetésére az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. levegővédelmi működési engedéllyel rendelkezik. A biztonsági dízel-generátorokra vonatkozó levegőtisztaság-védelmi működési engedély alapján a generátorokhoz tartozó pontforrások éves üzemideje az 50 üzemórát nem haladhatja meg. A biztonsági berendezéseken 12, ill. 10 éves ciklusú a dízelmotor teljes felújítását jelentő főjavítás után 24 órás, a blokk főjavításra történő leállása előtt LIP1 próbával 4 órás terheléses járatást kell végezni állapotfelmérés céljából. Így azokon a dízelgenerátorokon, amelyiken a 12 (10) éves főjavítási

savak 0,00% Hg tart. foly. hull. 0,49% Lejárt szavatosságú festékek 0,00% nyomdai hulladék 0,34% Irodatechnikai hulladék 0,10% selejt szerelőanyagok 0,00% fúróemulzió 0,00% fáradt olaj 7,69% Rockwell-olaj 0,18% trafóolaj 0,05% olajos iszap (kocsimosó) 8,31% vizes fáradtolaj 1,34% olajos fém göngyöleg 0,11% olajos műanyag flakon 0,00% vegyszeres göngyöleg 0,99% Festékes göngyöleg 6,25% sprays flakon hulladék 0,52% olajos rongy 5,99% vegyszerfelitató 0,00% levegőszűrő betét (textil) 4,04% aktívszén 0,33% vizes mosófolyadék 1,28% PCB tartalmú kondenzátorok 0,14% selejt hűtőgépek 0,50% elektronikai hull. 5,92% SF6 gáz palackban 0,00% finomvegyszerek 0,18% fotovegyszerek 0,76% ciklus bekövetkezik, az adott évben a nukleáris biztonsági hatóság által előírt ciklikus próbákkal együtt a dízelmotorok üzemideje átlépheti az 50 üzemórát. A 10QD02 jelű dízel-generátoron 2011 tavaszán megtörtént a főjavítás, a berendezés 2011-ben 54:13 órát üzemelt. A többi dízel generátor éves üzemideje 12 21 óra között volt. A jogszabályi korlátok betartását a próbák tervezésével érvényesítjük. A fenti eltéréssel a levegőtisztaság-védelmi követelményeket 2011-ben is betartotta az MVM PA Zrt. Az atomerőmű elhanyagolható szén-dioxid-kibocsátású üzeme nagyban segíti Magyarországot a klímavédelemben és a kiotói vállalások teljesítésében. 5.3 5.3.1 Inaktív hulladékokkal való gazdálkodás Veszélyes hulladékok 2011-ben 322,709 t veszélyes hulladék keletkezett az erőműben (elsősorban olajjal szennyezett hulladék rongy, iszap, fáradt olaj, veszélyes anyaggal szennyezett csomagolási hulladékok és göngyölegek pl. festékes, vegyszeres göngyölegek, elektronikai hulladék, leselejtezett technológiai vegyszer, akkumulátor, bontott tetőszigetelés azbeszt tartalmú szigetelőanyag, fénycsövek, ioncserélő gyanta). 2011 elején 17,1 t veszélyes hulladékot tároltunk az üzemi gyűjtőhelyen, valamint 63,4 t kommunális szennyvíziszapot a kommunális szennyvíztisztító iszapágyán. 2011-ben engedéllyel rendelkező vállalkozóknak átadva 322,64 t veszélyes hulladék hasznosításáról, ill. ártalmatlanításáról gondoskodtunk.

9. ábra A 2011-ben keletkezett veszélyes hulladékok fajtái és keletkezési arányai Selejt techn. vegyszer 5,61% akkumulátor (savas, lúgos, zselés) 13,30% Szárazelem hulladék 0,19% Bontott tetőszigetelés 3,45% bontott aszfalt 0,00% olajos föld, kő 20,56% vegyszeres föld 0,27% azbeszt tart. szigetelőanyag 5,95% árnyékolás hull. 0,00% vegyszeres gumilemez 0,00% vesz. a. tart. bontási hull. 0,32% Rendelői vizsgálati anyagok 0,04% lejárt szav. gyógyszer 0,08% Kommunális szennyvíz iszap 1,44% ioncserélő gyanta 1,37% fénycső 1,92% selejt hőmérők 0,00% A 2011-ben keletkezett veszélyes hulladékokat a 9. ábra szemlélteti. A veszélyes hulladékok előírásoknak megfelelő gyűjtését és tárolását az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. a Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen biztosítja. A Veszélyes Hulladék Üzemi Gyűjtőhelyen 2011. december 31-én mintegy 12 t veszélyes hulladékot tároltunk. Az év végén az erőmű területén lévő veszélyes hulladék nagyobb részét a ~68 t kommunális szennyvíziszap teszi ki, amelyet a technológiában, a kommunális szennyvíztelep iszapszikkasztó ágyán kezelünk. Kommunális szennyvíziszap elszállítása 2011. évben nem történt. A veszélyes hulladék mennyiségének változását alapvetően az adott évi tervezett karbantartások, felújítások volumene határozza meg. A következő ábrából jól látható a veszélyes hulladékok mennyiségének alakulása 1996 2011 között. A 2010. évi mennyiséghez képest a veszélyes hulladékok mennyisége 2011-ben kismértékben csökkenést mutat. 800000 [kg] 700000 600000 500000 400000 300000 200000 100000 0 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 10. ábra 1996-2011. között keletkezett veszélyes hulladékok mennyiségei

11. ábra Keletkezett ipari hulladékok 2011-ben 500000 400000 300000 200000 100000 0 [kg] vasforgács 430 fa csomagolási hulladék 56 964 gumiabroncs 2320 üveg 840 műanyag bontási hulladék 12 384 vörösréz, bronz, sárgaréz 2 110 alumínium 13 690 ólom 980 vas és acél 457 771 fémkeverékek 0 kábelek 44 435 kőzetgyapot 111 980 kevert építési bontási hulladék 0 papír és karton 37 780 papír csomagolási hulladék 20 070 védruha 2 970 hőcserél hulladékvíz 4 340 bio bomló 303 840 kommunális vegyes 158 940 betontörmelék 141 440 építési vegyes 170 560 kitermelt talaj 29 500 talaj és kövek-kerti 20 700 műanyag csomagolási hulladék 3 860 fa hulladék 3 150 5.3.2 Ipari, termelési hulladékok A termelési hulladékokat a kommunális hulladékoktól elkülönítetten, kijelölt és a szelektív gyűjtés céljára kialakított gyűjtőhelyen, ill. az erre kijelölt raktárban gyűjtjük. 2011. év végén az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. területén lévő nem veszélyes ipari hulladékok mennyisége 97,22 t volt. Tavaly az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. tevékenysége során összesen 1601 t nem veszélyes ipari hulladék keletkezett (ezen felül 2011. év elején 31,4 t ipari hulladékot tároltunk). Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. további hasznosításra 623 t nem veszélyes hulladékot értékesített, továbbá 912 t nem hasznosítható hulladékot ártalmatlanított ipari, illetve települési hulladéklerakóban. Az erőművi karbantartások alkalmával nagy mennyiségben keletkeznek különböző fajtájú termelési hulladékok, melyek gyűjtése egymástól elkülönítve, szelektív módon történik. Az atomerőmű leggyakoribb ipari hulladékai: papír, fém, fa, kőzetgyapot, kábel, üveg, műanyag, textil, gumi. Az atomerőmű ipari hulladék anyagraktárból az összegyűjtött papírhulladék, valamint a fém hulladékok döntő része a Paks városi MÉH telepre kerül kiszállításra további hasznosítás céljából. Az ipari hulladékok keletkezését a 11. ábra, az ipari hulladékok elhelyezését a 12. ábra szemlélteti.

12. ábra Ipari hulladékok elhelyezése 2011-ben 5.4 Vegyi anyagok kezelése 5.4.1 REACH A 1907/2006/EK rendelet (REACH) a vegyi anyagok regisztrálásának, értékelésének, engedélyezésének és korlátozásának új rendszerét hozta létre. 2008-ban kezdődött az a 11 évig tartó folyamat, amely a jelenleg az EU piacán lévő anyagoknak az új rendszerbe történő átvezetését jelenti. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek importálóként és továbbfelhasználóként is új kötelezettségeket jelent a jogszabály végrehajtása. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek 2011-ben regisztrációs kötelezettsége nem állt fenn. A vegyi anyagok továbbfelhasználójaként az elkövetkező időkben szorosan együtt kell működnünk azokkal a cégekkel, akiktől a REACH hatálya alá tartozó anyagokat vásárolunk. 2011-ben több partnerünk akitől vásárolunk keresett meg minket azzal, hogy adjuk meg az általunk vásárolt vegyi anyagok és árucikkek pontos felhasználási körét, mivel tevékenységre szabott biztonsági adatlapot csak ebben az esetben tudnak számunkra biztosítani. 5.4.2 CLP Az Európai Parlament és Tanács vegyi anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelete (CLP) 2009. január 20-án lépett hatályba, és egy átmeneti időszakot követően a jelenleg érvényben lévő osztályozási, címkézési és csomagolási irányelvek (67/548/EGK (DSD) és 1999/45/EK (DPD), Magyarországon 44/2000 EüM rendelet)

helyébe lép. A CLP-rendeletet anyagokra 2010. december 1-jétől, keverékekre pedig 2015. június 1-jétől kell alkalmazni. A CLP jogszabály a vegyi anyagok osztályozásának és címkézésének új rendszerét vezeti be az egész EU-ban, amely az ENSZ egyetemes harmonizált rendszerén (ENSZ GHS) alapul. A CLP a vegyi anyagok és keverékek veszélyeiről, illetve másoknak az -e veszélyekről való tájékoztatásáról szól. Az ipar feladata, hogy az anyagok és keverékek forgalomba hozatala előtt megállapítsa azok veszélyeit, és az azonosított veszélyeknek megfelelően osztályozza azokat. Amennyiben egy anyag vagy keverék veszélyes, azt címkével kell ellátni, hogy a munkavállalók és a fogyasztók az anyag vagy keverék kezelése előtt tudjanak annak hatásairól. A rendeletben a keverék ugyanazt jelenti, mint az eddig használt készítmény kifejezés. A rendelet kötelezettségeket ró a továbbfelhasználókra is, így az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. is érintett a rendelet előírásainak betartásában. Elsősorban az a feladatunk, hogy a beszállítóinktól megköveteljük a CLP előírásainak való megfelelést, ellenkező esetben ugyanis a kötelezettségeket (osztályozás, bejelentés, címkézés, biztonsági adatlap készítés) az MVM PA Zrt.-nek kell elvégezni. Törekszünk az EU-n belüli beszerzésekre. 2011-ben a rendelet szellemében folyamatosan végeztük a beérkező biztonsági adatlapok megfelelőségének vizsgálatát.