6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások

Átírás

1 6. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez köthető környezeti hatások 6. fejezet

2 TARTALOMJEGYZÉK 6. AZ ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ KÖTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK Radiológiai hatások Hagyományos környezeti hatások A hatásfolyamatok területi kiterjedése fejezet

3 6. AZ ÜZEMIDŐ HOSSZABBÍTÁS ELŐKÉSZÍTÉSÉHEZ KÖTHETŐ KÖRNYEZETI HATÁSOK Jelen fejezet elsődleges célja meghatározni egyrészt az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez kapcsolódó, másrészt az ennek részét nem képező, de az eredetileg tervezett üzemidő végéig elvégzendő fenntartási, fejlesztési beavatkozások környezeti következményeit. Az üzemidő hosszabbítás előkészítéséhez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységek vizsgálata azért szükséges, mert azok megvalósulásának eredményeivel együtt lehet a meghosszabbított üzemidő alatti működéséhez kapcsolódó műszaki alapállapotot meghatározni. (Tehát ezen beavatkozások miatt esetlegesen beálló környezetállapot változást is figyelembe kell venni a minősítéseknél.) Lényeges szempont, hogy a tervezett üzemidőn túli üzemeltetésre egy teljesítménynövelés utáni helyzetben kerülne sor, mivel az elkövetkező 5-6 év során az egyes blokkok teljesítményét 500 MWe névleges szintre kívánja hozni a PA Rt. (új típusú üzemanyag alkalmazásával, a 2. blokki főkeringtető szivattyúk járókerekének módosításával és egyes szekunderköri berendezések hatékonyság-növelésével). Részletesen lásd a alfejezetben. A 3. fejezetben elkülönítésre kerültek azon tevékenységek (elsősorban rendszeres karbantartás és rekonstrukció), melyek az atomerőműben a jelenleg engedélyezett üzemidő végéig, a biztonságos üzemeléshez egyébként is szükségesek (ezek természetesen az üzemidő hosszabítás után is folyamatosan végzendők), és azok a célzott karbantartási munkák, melyek célja már az üzemidő hosszabbítás lehetővé tétele. E fejezetből az is egyértelműen kiderült, hogy műszaki szempontból az atomerőmű üzemideje megfelelő öregedés-kezelési eljárások alkalmazásával meghosszabbítható, és az ehhez szükséges tevékenységek egy részét már a 30 éves biztonságos üzemelés miatt is szükséges elvégezni. A 3. fejezetben leírt karbantartási, rekonstrukciós tevékenységek eredményeként tehát az atomerőmű további 20 éves üzemeltetése a biztonsági követelményeknek megfelelően, esetenként az eredetit meghaladó műszaki, biztonsági színvonalon történhet. Az atomerőmű üzemidő hosszabbításának előkészítési folyamatában az első lépés a műszaki állapot felülvizsgálata volt. Ebből következően kellett meghatározni a szükséges beavatkozásokat, melyek mint azt a 3. fejezetben láthattuk elsősorban karbantartási, kisebb részben rekonstrukciós jellegű tevékenységek. Ezek mellett berendezés, valamint ellenőrzés fejlesztési tevékenység is. A környezeti hatások, hatásfolyamatok is a i tevékenység típusába sorolhatók általában, tehát a vizsgált tevékenységnél a létesítés fázisában nem az építkezés lesz a meghatározó (mint azt az új beruházások hagyományos hatásvizsgálatainál megszoktuk). A műszaki felülvizsgálatból következő normál, illetve azt meghaladó, csak az öregedéskezeléshez szükséges munkálatok részletes műszaki megoldásai, kiviteli szintű tervei jelenleg még nem minden esetben kerültek részletes kidolgozásra. Ez ugyanis egy folyamatos és fokozatos átmenet, mely között kell, hogy megvalósuljon. Ez azért nem okoz különösebb problémát, mert a szintentartási munkálatoknak az üzemidő hosszabbítása nélkül is meg kell történnie, tehát az üzemidő hosszabbítás engedélyezési eljárásában ezek nem játszanak szerepet. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a 30 éves biztonságos üzemeléshez tartozó beavatkozások környezeti hatásaival jelen dokumentumban nem is kellene foglalkozni. Azonban éppen az öregedési folyamat, és az ezt akadályozó, vagy éppen megszüntető korábban már elvégzett, vagy a későbbiekben 6. fejezet - 1/

4 elvégzendő beavatkozások fogják a működést, és így ennek környezeti következményeit megalapozni. Feltétlen szükséges tehát azon műszaki paraméterek összegyűjtése és bemutatása, melyek az üzemidő hosszabbítás kezdetekor a létesítményt jellemezni fogják. Itt elsősorban azokat a műszaki jellemzőket kell megadni, melyek a jelenlegitől eltérnek, és így a jelenlegi működéshez képest esetlegesen változásokat indukálnak. A 30 éves biztonságos üzemeltetéshez szükséges minimális karbantartási munkákhoz képest az üzemidő hosszabbítás előkészítése gyakran csak azzal a hatással jár, hogy korszerűbb, jobb, hosszabb élettartamú anyagokat, megoldásokat, berendezéseket használnak fel, mint azt tennék az üzemidő hosszabbítás nélküli esetben. (Lásd például egy épület felújítási munkáinál, vagy egy szivattyú felújítása helyetti cseréjénél.) Ez egyben azt is jelenti, hogy jelenlegi ismereteink birtokában a tervezett tevékenység első fázisához kapcsolódó környezeti hatások részletesebb elemzésére nem kell, hogy sor kerüljön, hiszen az nem különbözik a jelenlegi üzemeltetés környezeti hatásaitól. Így hatásfolyamat-ábra készítésére sem volt szükség (és lehetőség). Az egyes épületeknél, építményeknél, technológiai berendezéseknél viszont az öregedéskezlés, illetve a teljesítmény növelés miatt esetlegesen jelentkező, illetve az öregedés elkerüléséhez szükséges beavatkozáshoz közvetlenül kötődő környezeti hatásokat (azok jellegét és volumenét) jeleztük. A tervezett üzemidőn túli üzemelés feltételeinek megteremtése a blokkok jelenleg engedélyezett üzemidejének időszakában történő tervszerű és ütemezett karbantartásokkal, felújításokkal valósul meg. Volumenét és jellegét tekintve ez a tevékenység lényegében nem tér el az eddig is végzett karbantartási és felújítási tevékenységtől, hiszen az eddigi karbantartások során elvégzett biztonságnövelő intézkedések (a szeizmikus terhelések elleni megerősítések, a reaktorvédelmi rendszer rekonstrukciója) az üzemidő hosszabbításhoz szükséges további tevékenységekhez hasonló munkáknak minősülnek Radiológiai hatások A karbantartások, felújítások során szerzett szennyezettségi és aktivitási tapasztalatok szerint: A légköri kibocsátások számottevő növekedésére nem kell számítani. Figyelembe kell azonban venni, hogy a főjavítások az éves kibocsátások %-áért felelősek; e gyakorlat további folytatására kell számítanunk; A vízkörnyezeti kibocsátásoknál sem kell számottevő növekményre számítanunk, mivel az ellenőrzött zónán belül keletkező hulladékvizeket az erőművi gyűjtő- és kezelő rendszer fogadja, de itt is a karbantartási időszak adja az éves kibocsátások %-át; A keletkező kis és közepes aktivitású szilárd radioaktív hulladékok mennyisége az eddigi üzemidő alatt átlagosan m 3 volt évente a négy blokknál, átmeneti tárolásuk 200 literes fémhordóban történik. Az utóbbi években ( ) érzékelhető volt a szilárd hulladékok mennyiségének kismértékű növekedése, a fenti időszakban átlagosan 170 m 3 hulladék keletkezett. A jövőben konzervatív módon éves átlagban 190 m 3 kezelt radioaktív hulladék mennyiséggel számolunk. A radioaktív hulladékok karbantartás miatti keletkezési helyeit az egyszerűség kedvéért a 6.1 és a 6.2. táblázatok utolsó oszlopaiban szerepeltetjük; A folyékony radioaktív hulladékok éves keletkezésében jelentős változás a karbantartási tevékenységek miatt nem volt érzékelhető; A szilárd hulladékok nagyobb mértékű növekedése a 2. blokki üzemanyag tisztítás során bekövetkezett üzemzavar következményeinek felszámolása során, hasonlóképpen az üzemzavar következményeinek felszámolása jelentősebb többlet 6. fejezet - 2/

5 folyékony hulladékképződést okoz, ez a tevékenység külön engedélyezési folyamat tárgya; A radioaktív hulladékok végleges elhelyezésére szolgáló tervezett létesítmény telephelyének elhúzódó kutatási munkái, a 2. blokkon bekövetkezett üzemzavar miatti többlet hulladékképződés és a folyékony hulladékok térfogatcsökkentő technológiájának üzembehelyezési szükségletei miatt az erőművi üzemterületi átmeneti tárolókapacitások bővítésére volt szükség. Ennek keretében a folyékony hulladékokra a segédépületi tartálypark bővítését kezdeményezte a PA Rt. A bővített tárolókapacitás mértéke a hulladékok térfogatcsökkentő technológiával történő feldolgozásának legkésőbb 2009-ben történő üzembe helyezésével úgy lett meghatározva, hogy a meghosszabbított üzemidőhöz is elegendő legyen. A szilárd hulladékok tárolási lehetőségei is korlátozottak, néhány évre elegendőek jelenleg az atomerőműben. Emiatt a hordóba csomagolt és/vagy tömörített szilárd hulladékok tárolására az üzemterületi átmeneti tároló kapacitások bővítése, a meglévő épület átalakítása szerepel az atomerőmű terveiben. Az átmeneti tárolók bővítésének szükségessége (mely már az üzemidő hosszabbítás előtt is aktuálissá válik) a végleges elhelyezési lehetőség kiépítésének is függvénye, ami az RHK Kht. kompetenciájába tartozik. Az erőmű a radioaktív hulladékkezelési gyakorlatában továbbra is a minősítést követő felszabadítási eljárást kívánja alkalmazni, az így képződő nem radioaktív hulladékok megfelelő külső lerakóban történő elhelyezésével; A talaj-, és talajvíz jelenlegi szennyezettsége az aktivitás folyamatos bomlása miatt csökken, az élővilág és a környezetben élő lakosság sugárterhelésében az üzemidő hosszabbítás esetén sem okoz többlet terhelést; Az erőmű technológiai berendezéseinek öregedési folyamatai a bennük és rajtuk felhalmozódó aktivitás miatt okozhatnak többlet dózisterhelést az üzemeltetőknél, de az ellenőrzéssel, a védelmek megerősítésével, vagy dekontaminálással kezelhetők. Ez a lakosság sugárterhelésénél változást nem okozhat, hiszen a felhalmozódott aktivitás hatása a rendszereken és az atomerőmű épületein, vagy a telephelyen belül marad. Összefoglalóan megállapíthatjuk, hogy az üzemidő hosszabbítás előkészítésének ideje alatt a radiológiai környezeti hatásoknál a jelenlegi állapothoz képest számottevő többlet terheléssel nem kell számolnunk Hagyományos környezeti hatások Mint azt jelen fejezet bevezetőjében említettük az üzemidő hosszabbítás előkészítése részben a 30 éves biztonságos üzemeléshez kötődő beavatkozások elvégzését jelenti, ez egészül ki célzott, csak az üzemidő hosszabítás miatt szükséges tevékenységgel. A 6.1. és 6.2. táblázatokban összefoglaltuk az atomerőmű egyes létesítményeinek, illetve egyes technológiai berendezéseinek üzemeléséhez szükséges beavatkozásokat. Hagyományos környezeti következmények szempontjából ezen létesítményekre és berendezésekre vonatkozóan két környezeti hatásokkal kapcsolatos kérdés tehető fel: A./ Az öregedésnek önmagában lehetnek-e olyan műszaki avulási, állagromlási következményei, melyek szélsőséges esetben (karbantartás, felújítás, csere elmaradása, nem megfelelő karbantartás, összeadódó hibák miatt) nem kívánatos környezeti hatásokat eredményeznek? Ez a következmény lehet valamilyen kibocsátás lassú növekedése, de lehet valamilyen havária is. 6. fejezet - 3/

6 B./ Az előzőek elkerülése érdekében végzett fenntartási, állagmegóvási, fejlesztési munkák járnak-e környezeti következményekkel (kibocsátásokkal, terhelésekkel)? Utóbbi esetben a beavatkozások, öregedéskezelési tevékenységek elvben a következő, más hasonló karbantartási, rekonstrukciós tevékenységnél megszokott hatásokkal járhatnak, azaz előfordulhat: levegőszennyezés (pl. felújítás, többletszállítás miatt), felszíni vizeket érő hatások (pl. többlet vízkivétel, vízszennyezés), geológiai és hidrogeológiai képződmények terhelése, igénybevétele, hulladékok keletkezése és kezelése (ez an ebben a fázisban az egyik lényegi környezeti folyamat lesz), zaj- és rezgésterhelés, közvetett hatások az élővilágra, az emberre és a települési környezetre. A táblázatok első oszlopaiban az egyes létesítmények, technológiai főberendezések és ezek részelemeinek megnevezése szerepel. A második oszlopban a jelen állapotra vonatkozó adatokat, illetve ahol már korábbi problémát kezelték a rekonstrukciós munkák megnevezése is szerepel. A létesítményeknél a 3. oszlopban utalunk arra, hogy milyen jellegű öregedési, avulási folyamatok lehetségesek. A 4., illetve a technológiai berendezéseknél a 3. oszlopban a 30 éves biztonságos üzemeléshez szükséges beavatkozásokat soroljuk fel. (Az itt leírt és a rendszeres karbantartás feladatkörébe tartozó munkálatokat a meghosszabbított üzemidő alatt is folyamatosan végezni kell.) Az 5., illetve a technológiai berendezéseknél a 4. oszlopban az szerepel, hogy az 50 éves üzemeléshez szükségesek-e többlet beavatkozások, vagy sem. Az utolsó oszlopban a lehetséges környezeti következményeket vázoljuk fel. Az A./ pont alatt az szerepel, hogy az öregedésnek lehetnek-e környezeti hatásai. A B./ pontban pedig a szükséges beavatkozások környezeti hatásának típusát és volumenét jelezzük. A 6.1. táblázatban szereplő épületek, építmények öregednek, az idő múlásával állagromlás, avulás, korrózió előfordulhat. Ilyen fokozott biztonságot igénylő ipari létesítményeknél a 30 ill. a 20 évvel meghosszabbított fennállás gyakorlatilag nem jelent eltérést a tervezési élettartamhoz képest. A 3. fejezetben leírtakból egyértelműen megállapítható, hogy az előírásoknak megfelelő, rendszeres karbantartás, szükség szerinti rekonstrukció esetén a potenciális folyamatok egyik épületnél, építménynél sem okozhatják azok jelentős állagromlását vagy funkcióvesztését. Állaguk rendszeres ellenőrzését, a szükséges felújításokat az üzemidő hosszabbításig, majd a meghosszabbított üzemidejű atomerőmű üzemelési időszak alatt is folytatni kell. Környezeti következmények tekintetében a táblázatból az állapítható meg, hogy az öregedés miatt (A./ pont) normál üzemmenetben jelentős környezeti kikerüléssel feltételezhetően nem kell számolni. Haváriánál, az építmények sérülésénél viszont elvileg számos helyen kialakulhatnak olyan folyamatok, melyek a környezeti kikerülésig is eljuthatnak. (Lásd pl. korróziós sérülések, szivárgások, stb.) Megfelelő ellenőrzési és karbantartási gyakorlattal, a megfelelően kialakított biztonsági monitoring rendszerekkel a környezeti kikerülés csökkenthető illetve megakadályozható. Ennek érdekében a ciklikus állapotvizsgálati körben nem vizsgált, de meghibásodásuk esetén környezetet veszélyeztető csővezetékrendszerekre (ABOS 4) állapotvizsgálati programot hajtanak végre (lásd. 3. fejezet). Az ezen állapotvizsgálati programban feltárt állapot alapján elhatározott intézkedések végrehajtása már az üzemidő végéig történő üzemeltetéshez is szükségesek. 6. fejezet - 4/

7 vizsgált elem megnevezése üzemi főépületek segédépületek dízel generátor épületek egészségügyi épület 6.1. táblázat: Építészeti szerkezetekre, létesítményekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények jelen állapot, korábbi rekonstrukciós munkák rendellenesség nem mutatkozott rendellenesség nem mutatkozott homlokzati üvegfalak tömítetlenségét megoldották, egyéb rendellenesség nem mutatkozott tetőszigetelés felújítása, kisebb eseti javítások és a jobb működőképesség érdekében belső átalakítások öregedési folyamatok szénacél burkolatok korróziója, dekontaminálható bevonatok ridegedése, elhasználódása, tömítések, tetőszigetelések elhasználódása, repedések kialakulása egyenlőtlen süllyedés következtében acélszerkezetek korróziója, dekontaminálható bevonatok meghibásodása, öregedése, tetőszigetelés elhasználódása, homlokzati beton és festésének felületi károsodása acélszerkezetek korróziója, tetőszigetelés elhasználódása, homlokzat kisebb károsodásai acélszerkezetek korróziója, burkolatok és bevonatok károsodása, tetőszigetelés elhasználódása homlokzat kisebb felületi károsodásai szükséges beavatkozások a 30 éves üzemeléshez ÉPÍTÉSZETI SZERKEZETEK, LÉTESÍTMÉNYEK dekontaminálható bevonatok, szénacél és hermetikus burkolatok javítása, tetőszigetelések állapotfelmérése, szükség esetén javítása, homlokzatrekonstrukció, dilatációs elemek javítása, süllyedésmérések végzése, repedések rendszeres vizsgálata süllyedésmérések, dekontaminálható bevonatok kisebb mechanikai sérüléseinek foltszerű javítása, tetőszigetelés, üvegfelületek, homlokzat állapotfelmérése, szükséges javítása tető szigetelésére, az acélszerkezetek és a homlokzatok javítása a szükséges rekonstrukciós munkák már megtörténtek többlet beavatkozások az 50 éves üzemeléshez az előző oszlopban leírt beavatkozások szükség szerint ismétlődnek (pl. a dekontaminálható bevonatok vizsgálata, szükség esetén javítása, tetőszigetelések újabb állapotfelmérése, javítása) az előző oszlopban leírt beavatkozások szükség szerint ismétlődnek, más beavatkozások nem k az előbbiek szükség szerint ismétlődnek, más beavatkozások nem újabb felújítás elképzelhető, más beavatkozás nem a már elvégzett rekonstrukciót figyelembe véve környezeti következmények A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai A./ elvben az öregedés hatására csökkenhet a védettség, gyakorlatban azonban megfelelő karbantartás és ellenőrzés esetén környezeti kikerüléssel nem kell számolni B./ építési munkákhoz kapcsolódó hatások (pl. légszennyezés, zaj, hulladék) k, volumenük an alacsony, hatásuk jelentéktelen (+ kis mennyiség többlet radioaktív hulladék keletkezése)* A./ környezeti kikerüléssel gyakorlatilag nem kell számolni B./ építési munkákhoz kapcsolódó hatások (pl. légszennyezés, zaj, hulladék) k, volumenük, hatásuk an elhanyagolható (+ kis mennyiség többlet radioaktív hulladék keletkezése)* A./ környezeti kikerüléssel gyakorlatilag nem kell számolni B./ építési munkákhoz kapcsolódó hatások (pl. légszennyezés, zaj, hulladék) k, volumenük, hatásuk an elhanyagolható A./ környezeti kikerüléssel gyakorlatilag nem kell számolni B./ építési munkákhoz kapcsolódó hatások (pl. légszennyezés, zaj, hulladék) k, volumenük, hatásuk an elhanyagolható * Ezeket a hulladékmennyiségeket az eddigi keletkezési trend alapján becsültük, és a hatósági beadványozás előkészítése alatt lévő hulladékkezelési koncepcióban figyelembe vettük. Mennyiségük nem számszerűsíthető előre, de a 23 éves üzemeltetési gyakorlat alapján elmondható, hogy szilárd radioaktív hulladékoknál a jelenlegi éves átlaghoz képest 10 %-os növekménnyel, azaz 190 m 3 /év mennyiséggel számolhatunk a meghosszabbított üzemidő alatt. 6. fejezet - 5/

8 vizsgált elem megnevezése vegyi vízelőkészítő épületek 6.1. táblázat: Építészeti szerkezetekre, létesítményekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények (folytatás) jelen állapot, korábbi rekonstrukciós munkák tetőszigetelés felújítása megtörtént szellőző kémény a korábban elvégzett rekonstrukció eredményeként a jelen állapot megfelelő, (nem megfelelő takarás, betonminőség miatti korrózió, betonréteg lepattogzás, beton-károsodás) javítása megtörtént) vízkiviteli létesítmények (szivattyútelep és szűrőház) vízvezénylő szűrőterem vasbeton falainál vízszivárgás jelentkezett, a felületen szabad-mész rakódott le és karbonizálódott vasbeton résfalakon keletkező korróziós károsodásokat lőtt-betonos technológiával kijavították, az egészségre káros szálkiválást okozó azbesztcement burkolat cseréjére sor került öregedési folyamatok acélszerkezetek korróziója, vegyszerálló burkolatok károsodása, tetőszigetelés elhasználódása, homlokzat felületi károsodása mivel a rekonstrukciót már megfelelő javítási technológiával (lőtt betonréteg + hézagok injektálása) végezték nem jelentős állagromlás szénacél részek korróziója, víz átszivárgások acélszerkezetek korróziója, belső részek természetes elhasználódása szükséges beavatkozások a 30 éves üzemeléshez vegyszerálló burkolatok rekonstrukciója a szükséges rekonstrukciós munkák már megtörténtek vízszivárgások miatt vízzáró réteg felhordása javasolt a víztér felőli oldalon rekonstrukció, amely főként a belső felújítást foglalja magában többlet beavatkozások az 50 éves üzemeléshez az előző sorokban leírt beavatkozások szükség szerint ismétlődnek, más beavatkozás nem Felújító festés az előbbiek szükség szerint ismétlődnek, más beavatkozás nem nem (esetleges felújítás elképzelhető) környezeti következmények A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai A./ vegyszerálló burkolatok sérülése esetén elvben lehetséges kikerülés (talajszennyezés), gyakorlatban azonban megfelelő ellenőrzés és karbantartás esetén szennyezéssel nem kell számolni B./ építési munkákhoz kapcsolódó hatások (pl. légszennyezés, zaj, hulladék) k, volumenük an nem számottevő, hatásuk elhanyagolható A./ elvben szivárgások elfordulhatnának nem megfelelő helyen, az elvégzett javítás azonban hosszabb távra is elkerülhetővé teszi a kikerülést A./ vízszivárgás és így vízmennyiség csökkenés előfordulhat (nem számottevő környezeti hatás), sérülés esetén azonban előfordulhat, hogy nem elegendő a kivett víz mennyisége, ami leállást, esetleg haváriát okozhat 6. fejezet - 6/

9 vizsgált elem megnevezése 6.1. táblázat: Építészeti szerkezetekre, létesítményekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények (folytatás) jelen állapot, korábbi rekonstrukciós munkák szinttartó bukók egyenlőtlen süllyedés (talajstabilizálás szükséges) hidegvíz csatorna melegvíz csatorna hidrogén fejlesztő épület hidrogén nitrogén tartálypark épülete egyéb épületek egyéb létesítmények (pl. vezetékek, zagymedence, vegysz.raktár) rendellenesség a csatornánál nem mutatkozott, feliszapolódás előfordulhat, a kikötői darutámfal állagromlása jelentkezett meder burkolatán ill. a rézsűfalon keletkezett hibák kijavításra kerültek tetőszigetelés felújítása szükséges acélszerkezetek korrózióvédő festése megtörtént folyamatok egyenlőtlen süllyedésből ill. erózióból származó vasbeton károsodások, acélszerkezetek korróziója megfelelő intézkedések (talajstabilizálás, korrózióvédelem) esetén nem vezetnek tönkremeneteléhez meder feltöltődés, műtárgyak környékén lévő burkolatok elmozdulása burkolat repedezése, a vízmozgás hatására történő elmozdulása, a rézsű kiüregesedése acélszerkezetek korróziója, tetőszigetelés meghibásodása acélszerkezetek korróziója, a vasbeton felületi károsodása a jelenlegi állapot megfelelő, sajátosságaik megegyeznek az általános ipari célú épületekével, esetenkénti ellenőrzés és karbantartás ezeknél is történik sajátosságaik megegyeznek a hasonló célú létesítményekével, itt folyamatos ellenőrzés és karbantartás történik az állagmegóvás érdekében szükséges beavatkozások a 30 éves üzemeléshez talajstabilizálás, dilatációs szerkezet javítása, acélszerkezetek korrózióvédő festés esetenkénti mederkotrás, a kikötői darutámfal helyreállítása nagyjavítás szükséges rekonstrukció, amely tetőszigetelést is tartalmaz többlet beavatkozások az 50 éves üzemeléshez az előző oszlopban leírt beavatkozások szükség szerint ismétlődnek, más beavatkozás nem esetenkénti mederkotrás újabb nagyjavítás ill. kiegészítő műtárgy építése elképzelhető az előbbiek szükség szerint ismétlődnek, más beavatkozás nem környezeti következmények A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai A./ feliszapolódás kivett vízmennyiség nem elegendő blokkleállás lehet szükséges a környezeti kikerülés azonban elkerülhető B./ kikotort iszapanyag elhelyezése A./ közvetetten esetleg szennyezett és hőterhelt víz szivárgásából adódhat B./ építési munkákhoz kapcsolódó hatások (pl. légszennyezés, zaj, hulladék) k, volumenük an nem számottevő, hatásuk elhanyagolható B./ építési munkákhoz kapcsolódó hatások (pl. légszennyezés, zaj, hulladék) k, volumenük an nem számottevő, hatásuk elhanyagolható csak csak (a tartályoknak kell megfelelőnek lenniük) csak csak csak csak 6. fejezet - 7/

10 vizsgált elem megnevezése reaktor: reaktortartály reaktor: felső blokk reaktor: tartályon belüli berendezések reaktor: szabályozórúd hajtások 6.2. táblázat: Technológiai berendezésekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények jelen állapot, korábbi szükséges beavatkozások a 30 éves többlet beavatkozások Környezeti következmények rekonstrukciós munkák üzemeléshez az 50 éves üzemeléshez A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai* TECHNOLÓGIAI BERENDEZÉSEK a jelenlegi állapot kielégítő, a fémanyag ridegedése, fáradás, erózió és korróziós folyamatok felügyelete a jövőben is szükséges kopási jelenségek és feszültségkorróziós problémák a pangó (peremes, stb.) csatlakozási környezeteknél karbantartási kopás, sérülés, ridegedés felső helyzetjelző csapágykárosodások, labirintzóna fáradásos károsodása üzemeltetési módosítás az 1. és 2. blokk tartályainál: hidroakkumulátor és ZÜHR vizek hőmérsékletének emelése jelenlegi vizsgálati gyakorlat módosítása, fedélcsere szükséges rendszeres felülvizsgálat és szükség szerinti csere 1. blokk varratainak hőkezelése, további jelentős beavatkozás nem a évi felülvizsgálat alapján az átmeneti hőmérsékletek mérséklődése an csökkenti az 1. blokki tartály hőkezelésének korábbi 50 %-os valószínűségét további jelentős beavatkozás nem, állagmegóvási munkákkal üzemeltethető az élettartam végéig a évi felülvizsgálat alapján megállapítható, hogy betétcső lokális cserével, javítással kezelhető károsodási jelenségén túl nem mutatható ki új károsodási jelenség belső berendezések teljes cseréje elkerülhető, kisebb rögzítő elemek javítására kell felkészülni rendszeres felülvizsgálat és szükség szerinti csere a évi felülvizsgálat alapján az új szállítású SZBV hajtások esetében a SKODA olyan korszerűsítéseket, szerkezeti anyag váltásokat vezetett be, amelyek révén az SZBV hajtások élettartama elérheti a 25 évet reaktor: szabályozó rudak teljes készlet újítása szükséges Reaktor: alátámasztó közvetett vizsgálatok alapján közvetett ellenőrzések ismétlése közvetett ellenőrzések ismétlése, egyszeri szerkezetek nincs romlásra utaló jel direkt ellenőrzés is javasolható primerkör: NÁ 500-as rendszeres felülvizsgálat és szükség szerinti csővezeték csere nem öntött kivitelű csövek esetén (az eddigi tapasztalatok szerint) a fővíz-köri csövek az élettartamot nem korlátozzák A./ 1. és 2.- es blokknál a haváriák kockázata az üzemmenet módosítása miatt csak minimális mértékben növekedhet a ridegedés miatt, a hőkezelés a jelenlegi állapotot a határhőmérséklet átlépése esetén állítja vissza, radioaktív szennyezőanyagok (=rsza.) kikerülése normál üzem esetén nem (további biztonsági berendezések akadályozzák) (kivéve hőkezelés) A./ rsza. kikerülése normál üzem esetén nem B./ csak kis mennyiségű radioaktív hulladék keletkezése B./ csak kis mennyiségű radioaktív hulladék keletkezése A./ cserék nélkül a haváriák kockázata növekedhet, rsza. kikerülése normál üzem esetén nem A./ rsza. kikerülése normál üzem esetén nem * A primerkör és a hozzá kapcsolódó berendezéseken és rendszereken végzett beavatkozásoknál minden esetben keletkezik kis mennyiségű radioaktív hulladék. 6. fejezet - 8/

11 vizsgált elem megnevezése primerkör: gőzfejlesztők primerkör: térfogatkompenzátor tartály primerkör: reaktor lehűtő rendszer primerkör: egyéb berendezések (FET, FKSZ) üzemzavari hűtővízrendszerek: kisnyomású ZÜHR szivattyúk üzemzavari hűtővíz-r.: egyéb elemek hermetikus helyiségek nyomáscsökkentő rendszerei: sprinkler r. hermetikus helyiségek nyomáscsökkentő r.: egyéb elemek buborékoltató kondenzátorok: rendszerelemek buborékoltató kondenzátorok: légcsapda hermetikus tér: rendszerelemek 6.2. táblázat: Technológiai berendezésekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények (folytatás) jelen állapot, korábbi szükséges beavatkozások a 30 többlet beavatkozások környezeti következmények rekonstrukciós munkák éves üzemeléshez az 50 éves üzemeléshez A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai* primerköri kollektor felső rész csere feszültség-korróziós jelenségek miatt, tápvízkollektorok cseréje kavitációs erózió miatt, gőzfejlesztő csődugózás, szekunder kollektor menetes fészek felfúrás, szükség szerinti cserék és felújítások gőzfejlesztők cseréje nem valószínűsíthető A./ rsza. kikerülése normál üzem esetén nem nincs károsodási információ anyagvizsgálati módosítások, kisebb javítások i, állagmegóvási i, állagmegóvási hibás tengelytömítések hibás tengelytömítések kiváltása javasolt néhány tömszelence tömörtelensége már előfordult korróziós veszélyeztetettség i, állagmegóvási tengelytömítések kiváltása javasolt szénacél helyett ausztenites anyagúra cserélendők biztonságnövelési céllal i, állagmegóvási jelentősebb cserékre, felújításokra nem kell felkészülni a meghosszabbított üzemidő során, a szükséges javítások, cserék a normál karbantartási tevékenységgel elvégezhetők további magas ráfordítás nem gyorszárók vezérlő-egységeit jelentősebb cserékre, felújításokra nem kell korábban korszerűbbre felkészülni, a meghosszabbított üzemidő során, a cserélték szükséges javítások, cserék a i tevékenységgel elvégezhetők. * A primerkör és a hozzá kapcsolódó berendezéseken és rendszereken végzett beavatkozásoknál minden esetben keletkezik kis mennyiségű radioaktív hulladék. 6. fejezet - 9/

12 vizsgált elem megnevezése hermetikus tér: szénacél lemezburkolat szellőző és klímarendszerek: rendszerelemek SZBV közbenső hűtőkör: keringtető szivattyúk SZBV közbenső hűtőkör: egyéb elemek FKSZ közbenső hűtőkör és ZÜHR közbenső hűtőkör pihentető medence és hűtőköre: átrakó, pihentető medence, 1-es akna pihentető medence és hűtőköre: szilfon 6.2. táblázat: Technológiai berendezésekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények (folytatás) jelen állapot, korábbi rekonstrukciós munkák elsősorban a nehéz-betonnal érintkező részeken korrodált, helyi javítása, felújítása folyik adott üzemeléshez rosszul lettek megválasztva feltöltéses próba során rendszerint tömörtelenség észlelhető szénacél felület védelme eredetileg sem volt megfelelő, így korrózió, falvékonyodás jelent meg szükséges beavatkozások a 30 éves üzemeléshez kiváltás már megindult burkolat felújítás felületvédelem biztosítása, típusévi keretből többlet beavatkozások az 50 éves üzemeléshez csak a jelenlegi karbantartási, állagmegóvási gyakorlat folytatása szükséges a rendszer elemek többségénél a jelenlegi karbantartási, állagmegóvási gyakorlat folytatása szükséges, a ventillátorok és hőcserélők esetén egyedi vizsgálatok döntenek esetleges cseréjükről a rendes évi karbantartás részeként az új szivattyúk sal már a megfelelő működést az üzemidő végéig biztosítják i, állagmegóvási i, állagmegóvási a rekonstrukció az üzemidő hosszabbítást is szolgálja i, állagmegóvási környezeti következmények A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai* A./ rsza. kikerülése normál üzem esetén nem B./ építéshez kapcsolódó hatástípusok, kis volumen + ipari hulladék keletkezése A./ többlet rsza. kikerülése normál üzem esetén nem pihentető medence és hűtőköre: egyebek i, állagmegóvási pótvíz és bóros szabályozás rendszerei i, állagmegóvási hidrogénégető rendszer: gázfúvók jelenleg a berendezés már korszerűtlen korszerű berendezésekre való cseréjük folyamatban van cseréjük után az 50 éves üzemidő normál karbantartással biztosítható hidrogénégető rendszer: egyebek i, állagmegóvási * A primerkör és a hozzá kapcsolódó berendezéseken és rendszereken végzett beavatkozásoknál minden esetben keletkezik kis mennyiségű radioaktív hulladék. 6. fejezet - 10/

13 vizsgált elem megnevezése fő- és segédépületi gáztisztító rendszer: gázfúvók fő- és segédépületi gáztisztító r.: egyébek tömény bór rendszer: kisnyomású bórsav szivattyú tömény bór rendszer: egyéb elemek speccsatorna és padlóvíz rendszer: csurgalékvíz zsompszivattyúk speccsatorna és padlóvíz rendszer: egyéb elemek szervezett szivárgások és vízetlenítések rendszere: szivattyúk szervezett szivárgások és vízetlenítések rendszere: egyéb elemek regenerátum ellenőrzési rendszer: armaturák regenerátum ellenőrzési rendszer: egyéb elemek nagynyomású nitrogén rendszer: nitrogén szivattyúk 6.2. táblázat: Technológiai berendezésekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények (folytatás) jelen állapot, korábbi rekonstrukciós munkák jelenleg a berendezés már korszerűtlen az üzemzavari bórsav szivattyúk száraz üzemelés esetén tönkremennek üzemszerű elhasználódási folyamatok, ill. a házak elszivacsosodása jellemző teljes felülvizsgálat, felújítás már történt az adott üzemre nem voltak alkalmasak a szivattyúk zárófelületek kopása miatti felszabályozások, cserék eredeti berendezéseket ben újra cserélték szükséges beavatkozások a 30 éves üzemeléshez korszerű berendezésekre való cseréjük folyamatban van szivattyúk cseréje szivattyúk kiváltása szivattyúk kiváltása többlet beavatkozások az 50 éves üzemeléshez cseréjük után az 50 éves üzemidő normál karbantartással biztosítható i, állagmegóvási i, állagmegóvási i, állagmegóvási i, állagmegóvási i, állagmegóvási i, állagmegóvási i, állagmegóvási az eddigi karbantartási, cserélési gyakorlat alapján az üzemidő hosszabbítás biztosítható i, állagmegóvási az új berendezések sal éves élettartamúak, tehát biztosítják az üzemidő hosszabbítást környezeti következmények A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai* A./ többlet rsza. kikerülése normál üzem esetén nem A./ többlet rsza. kikerülése normál üzem esetén nem A./ hagyományos szennyezőanyag (= hsza.) kikerülés normál üzem esetén nem A./ hsza. kikerülés normál üzem esetén nem A./ rsza. és hsza. kikerülés normál üzem esetén nem A./ rsza. és hsza. kikerülés normál üzem esetén nem A./ rsza. és hsza. kikerülés normál üzem esetén nem A./ rsza. és hsza. kikerülés normál üzem esetén nem A./ hsza. kikerülés normál üzem esetén nem * A primerkör és a hozzá kapcsolódó berendezéseken és rendszereken végzett beavatkozásoknál minden esetben keletkezik kis mennyiségű radioaktív hulladék. 6. fejezet - 11/

14 vizsgált elem megnevezése nagynyomású nitrogén rendszer: egyéb elemek nagynyomású sűrített levegő rendszer: kompresszor egységek nagynyomású sűrített levegő r.: egyéb elemek biztonsági hűtővíz rendszer: felszíni és föld alatti vezetékek biztonsági hűtővíz rendszer: egyéb elemek dízelgenerátor állomás indító levegő rendszer: armatúrák indító levegő rendszer: egyéb elemek hűtővízkör rendszer: hőcserélő hűtővízkör rendszer: szivattyúk hűtővízkör rendszer: armatúrák hűtővízkör rendszer: egyéb elemek kenőolaj rendszer: szivattyúk, olajhűtők 6.2. táblázat: Technológiai berendezésekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények (folytatás) jelen állapot, korábbi rekonstrukciós munkák szükséges beavatkozások a 30 éves üzemeléshez többlet beavatkozások az 50 éves üzemeléshez i, állagmegóvási henger repedések fordultak elő korszerűbb kompresszort javasolt beépíteni, melyhez új kiegészítő elemek is tartoznak, így biztosítható az 50 éves üzemidő i, állagmegóvási belső bevonat nélküli vezetékeknél mikrobiológiai korrózió meghibásodások előfordultak fokozott mértékű hűtővízoldali korrózió 1-2 blokkon már cserélték a jelentkező problémák miatt rendszeres cserék meghibásodás előfordult, 3., 4. blokkon csőkötegfalak fokozott mértékű korróziója boxon belül rövid távon ausztenites csere lesz (hosszútávra is megfelelő) 10 évenkénti nagyjavítások, rendszeres ellenőrzés esetén hosszútávú üzemeltetése megoldható meghibásodás esetén rendszeres csere, feljavítások csere cserék, jelentős felújítások nélkül megoldhatók eddigi cserélési, javítási gyakorlat folytatása szivattyúcsere, 3., 4. blokkon hűtőcsere gépházban szakaszos állapotfüggő vezetékcsere indokolt i, állagmegóvási 10 évenkénti nagyjavítások folytatásával, rendszeres ellenőrzés esetén hosszútávú üzemeltetés megoldható környezeti következmények A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai* A./ hsza. kikerülés normál üzem esetén nem B./ építéshez kapcsolódó hatástípusok, kis volumen meghibásodás esetén rendszeres csere, feljavítások i, állagmegóvási cserével az üzemidő hosszabbítás megvalósítható cserék, jelentős felújítások nélkül megoldhatók eddigi cserélési, javítási gyakorlat folytatása i, állagmegóvási i, állagmegóvási A./ talajszennyezés B./ veszélyes hulladék keletkezés * A primerkör és a hozzá kapcsolódó berendezéseken és rendszereken végzett beavatkozásoknál minden esetben keletkezik kis mennyiségű radioaktív hulladék. 6. fejezet - 12/

15 vizsgált elem megnevezése kenőolaj rendszer: egyéb elemek + üzemanyag feladó és tároló rendszer kenőolaj rendszer: egyéb elemek + üzemanyag feladó és tároló rendszer radioaktív víztisztító rendszerek: 1-es VT regeneratív és utóhütő hőcserélő radioaktív víztisztító rendszerek: 3-as VT gáztalanító kondenzátor, gázhűtők radioaktív víztisztító rendszerek: 4-es és 6-os VT szivattyúk radioaktív víztisztító rendszerek. 5-ös VT hőcserélő radioaktív víztisztító rendszerek. 5-ös VT armatúrák radioaktív víztisztító rendszerek: egyebek 6.2. táblázat: Technológiai berendezésekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények (folytatás) jelen állapot, korábbi rekonstrukciós munkák hozzáférés korlátozott, eddig nem volt korrózió hőátadó csövek dugózása volt szükséges szükséges beavatkozások a 30 éves üzemeléshez többletberuházás a vizsgálhatóság biztosításához csere szükséges mind a kondenzátornál, mind a hűtőnél többlet beavatkozások az 50 éves üzemeléshez i, állagmegóvási i, állagmegóvási csak szükséges csak szükséges környezeti következmények A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai* A./ talajszennyezés B./ veszélyes hulladék keletkezés A./ talajszennyezés B./ veszélyes hulladék keletkezés A./ rsza. kikerülés normál üzem esetén nem A./ rsza. kikerülés normál üzem esetén nem csere szükséges csak szükséges A./ rsza. kikerülés normál üzem esetén nem csövek nagymértékű dugózása jelenleg folyik a teljes csere csak szükséges A./ rsza. kikerülés normál üzem esetén nem sok karbantartási probléma merült fel GF leiszapolási armatúrák teljes cseréje csak szükséges i, állagmegóvási A./ rsza. kikerülés normál üzem esetén nem A./ rsza. kikerülés normál üzem esetén nem B./ ipari hulladék keletk. főgőz rendszer: redukálók csere szükséges csak szükséges főgőz rendszer: csővezetékek csak lokális korrózió ívcsere szükség esetén csak szükséges főgőz rendszer: armatúrák nagy igénybevételnek vannak kitéve teljes vagy részleges cseréjük szükséges az üzemidő hosszabbításhoz * A primerkör és a hozzá kapcsolódó berendezéseken és rendszereken végzett beavatkozásoknál minden esetben keletkezik kis mennyiségű radioaktív hulladék. 6. fejezet - 13/

16 vizsgált elem megnevezése 6.2. táblázat: Technológiai berendezésekre vonatkozó beavatkozások és környezeti következmények (folytatás) jelen állapot, korábbi rekonstrukciós munkák szükséges beavatkozások a 30 éves üzemeléshez többlet beavatkozások az 50 éves üzemeléshez környezeti következmények A/ öregedés hatásai B/ szükséges beavatkozások hatásai* B./ jelentősebb mennyiségű újra felhasználható ipari hulladék keletkezése vízrendszerek (tápvíz, sótalanvíz és kond. hűtővíz) i, állagmegóvási Turbinagépcsoport a nagy nyomású előmelegítők, az olajhűtők, a tengelyforgató berendezések egyes elemei, a megcsapolási armatúrák cseréje és a kis nyomású forgórész utolsó lapátozásának cseréje; a többi elemnél felújítás Kondenzátor kondenzátor-berendezés cseréje B./ jelentősebb mennyiségű újrafelhasználható ipari hulladék keletkezése Villamos és irányítástechnikai berendezések Munkahelyi technológiai sugárellenőrző rendszer Kibocsátás és környezetellenőrző rendszerek a rendszer rekonstrukciójáról döntés született, folyamatban van a rendszer rekonstrukciójáról döntés született, folyamatban van és felújítás, a biztonsági energiaellátásnál a generátor szigetelés cseréje általánosan -felújítás; a biztonsági energiaellátásnál a vezérlő rendszer, a túláram védelem, középfeszültségű megszakítók és transzformátorok cseréje; kábelek és távadók szisztematikus cseréje ismételt rekonstrukciók az erkölcsi avulás miatt ismételt rekonstrukciók az erkölcsi avulás miatt B./ ipari és veszélyes hulladék képződés B./ ipari hulladék képződés B./ ipari hulladék képződés * A primerkör és a hozzá kapcsolódó berendezéseken és rendszereken végzett beavatkozásoknál minden esetben keletkezik kis mennyiségű radioaktív hulladék. 6. fejezet - 14/

17 Mindez azt is előrejelzi, hogy a beavatkozásokhoz közvetlenül kötődő környezeti hatások a fenti karbantartási, esetenként rekonstrukciós munkák következményei lesznek. Ezek a hagyományos építési hatásoknak megfelelő környezeti hatótényezőket és hatásfolyamatokat, azaz elsősorban levegőszennyezést, zajterhelést, ipari és veszélyes hulladékok keletkezését indukálják. A 3. fejezetben leírásra került az is, hogy ezek a munkák a típusévi feladatok részeként többnyire megoldhatók, tehát volumenük az eddigi élettartam alatti munkálatokkal jó közelítéssel megegyeznek. A 2006-tól építési, szerelési munkák során keletkező veszélyes és ipari hulladékok évenkénti becsült mennyiségét a 3.5. alfejezetben ismertettük. A környezeti következményekben tehát nem jelentősebb eltérés, kiemelkedés az eddig megszokottaktól. Fentiek alapján megállapítható, hogy az atomerőmű létesítményeinek, épületszerkezeteinek karbantartásából, felújításából a normál, jelenleg folyó üzemvitelt számottevően meghaladó hagyományos szennyezés, környezetterhelés nem. A 6.1. táblázatban bemutatott, az épületek, építmények állagmegóvásához szükséges beavatkozások hatásfolyamataiból az is kiderült, hogy ezek gyakorlatilag mind rövid idejű, lokális, an a telephelyen belül maradó hatást okozhatnak csak. A 6.2. táblázatban szereplő technológiai rendszereket, berendezéseket csoportosítani érdemes a an hasonló típusú környezeti kibocsátások alapján. A csoportosítás egyik alapja az lehet, hogy egy teljes berendezés, vagy annak alkatrészei kicserélhetők-e, teljesen felújíthatók-e, vagy csak az öregedési folyamatok kezelésére van lehetőség. A 3. fejezetben bemutatott, és a táblázatban röviden megismételt beavatkozások alapján elmondható, hogy gyakorlatilag csak a reaktortartály és gőzfejlesztők azok, amelyeknél a csere nem jöhet számításba csak az öregedéskezelés. A berendezések szinte mindegyike tehát szükséges esetben felújítható, elemeiben, vagy egészében cserélhető. Ez azt jelenti, hogy a cserélt, felújított berendezések legalább olyan műszaki állapotúak, minőségűek lehetnek, mint az eredetiek voltak. (Sőt számos esetben a technológia fejlődése, vagy a működési tapasztalatok ismeretében jobbra, korszerűbbre, vagy az adott helyen megfelelőbbre cserélhetők.) Ilyen esetben természetesen csak a jelenlegi működéssel azonos környezeti következményekre kell számítani, a meghibásodások lehetősége sem növekszik. Az 1. és 2. blokkok reaktortartályainál az öregedés beavatkozás nélkül elvileg a meghibásodások valószínűségét, tehát környezeti kockázatokat növelhetné. Az ezeknél elhatározott üzemeltetési változások, ill. hőkezelés a meghibásodási gyakoriság növekedését minimalizálja. Összességében megállapítható, hogy normál üzemmenetben tehát a meghosszabbított üzemidejű erőmű működése alatt sem kerülhet a jelenleginél több radioaktív anyag a környezetbe. Ez a továbbiakban is jóval alatta marad a Paksi Atomerőműre korábban megengedett értékeknek. A radioaktív kibocsátások tervezési szintjeinek és kibocsátási határértékeinek meghatározását az atomenergia alkalmazása során a levegőbe és vízbe történő radioaktív kibocsátásokról és azok ellenőrzéséről szóló 15/2001. (VI. 6.) KöM rendelet jelentősen megújította. Az új szabályozás a lakossági dóziskorlátra és megszorításra épül, mely alapján a PA Rt. belső szabályzatokat készített. [2], [3] A korábbi sugáregészségügyi vizsgálatok eredményei alapján az erőmű eddigi kibocsátásai nem vezettek a fenti korlát vagy megszorítás eléréséhez vagy túllépéséhez, így an a jövőbeli 6. fejezet - 15/

18 üzemeltetés során is az engedélyezett határértékek tarthatók lesznek, amit a évi mért értékek is igazolnak. A csoportosítás másik lehetősége az, hogy a kikerülés hagyományos vagy radioaktív szennyezőanyag kibocsátással járhat-e. Kevés olyan berendezést találtunk, melynél sérülés esetében nem radioaktív, hanem hagyományos szennyezőanyagok kerülhetnek elsősorban a létesítményeken belülre, szélsőséges esetben a környezetbe. (Ezeknél a haváriák általában kármentesítéssel teljesen felszámolhatók.) Néhány berendezés felújításánál az építési tevékenységhez hasonló hagyományos környezeti hatásokkal is számolni kell. A 30 éves üzemelés, valamint a meghosszabbítás érdekében tervbe vett többlet beavatkozások an azonban nem növelik meg az ilyen típusú terheléseket. Kimutathatóan a szállítások volumene sem növekszik. (Legfeljebb egy-egy rövidebb beszállítási periódusra korlátozottan. Ezek a rövid periódusok azonban a főjavítások elvégzéséhez kapcsolódnak, s a jelenlegi üzemelésnél is jól megfigyelhetők.) A csoportosítás harmadik lehetősége a beavatkozások során keletkező hulladék típusa. A szükséges karbantartás, felújítás során a radioaktív anyagokkal érintkező berendezések esetén radioaktív hulladékok, míg az ezekkel nem érintkező, vagy dekontaminálható berendezéseknél, alkatrészeknél ipari hulladékok keletkeznek. Mivel a berendezés felújítások, cserék jó része is a megszokott tevékenységek részeként kerülnek elvégzésre a jelenleg megszokott ilyen típusú hulladékoknál számottevően több hulladék nem keletkezik. Mennyiségük nem számszerűsíthető előre, de a 23 éves üzemeltetési gyakorlat alapján elmondható, hogy szilárd radioaktív hulladékoknál a jelenlegi éves átlaghoz képest mintegy 10 %-os növekménnyel, azaz 190 m 3 /év mennyiséggel számolhatunk a meghosszabbított üzemidő alatt. A radioaktív és termelési hulladékok an nagyságrendileg megegyeznek a jelenleg keletkezővel. Összefoglalva környezeti elemenként a következők mondhatók el a közötti periódus vonatkozásában (figyelembe véve a teljesítménynövelés vízjogi engedélyezéséhez készült dokumentáció megállapításait is): A levegő minőségében sem az atomerőműben tervezett beavatkozások hatására, sem az erőműtől független hatások miatt nem számottevő változás. A levegőminőséget befolyásoló a karbantartás és felújítás feladatkörébe tartozó munkák an nagyjából egyenletes eloszlásban, az eddigi felújítási gyakorlatnak megfelelő módon kerülnek elvégzésre. Többletszállítások rövidebb ciklusokban elképzelhetők, de ezek an nem befolyásolják az utak közvetlen környezetén kívüli immissziós állapotot. A táblázatokban leírt feladatok normál működésben sem többlet vízkivétellel, sem többlet vízszennyezéssel nem járnak. Így esetleges haváriák kivételével a következő években nem számíthatunk sem a felszíni, sem a felszín alatti vizek számottevő mennyiségi és/vagy minőségi változására. A geológiai képződmények terhelése két esetben változhat csak. Az egyik a talajstabilizálás, mely néhány esetben szükségessé válik, de ez esetben a környezeti következmény nem elsősorban a geológiai képződmény minőségi változása, hanem a művi elem állagának konzerválása. A másik eset a havária, amikor akár hagyományos, akár radioaktív szennyezőanyag a talajba kerül. A tervezett feladatok ennek veszélyét nem növelik, tehát 6. fejezet - 16/

19 a geológiai képződményeknél sem számolhatunk a jelenlegi hatások változásával az üzemidő hosszabbítás időszakában. Ebben a fázisban a legfontosabb környezeti hatásfolyamat a hulladék képződése és kezelése. Láthattuk a táblázatokból és a 3.5. alfejezetből, hogy a legtöbb helyen pontosan a felújítások, cserék miatt ez a hatástípus megjelenik. A műszaki teendők többsége azonban olyan, hogy ezeket a cseréket a 30 éves biztonságos üzemeléshez is el kellene végezni, tehát az atomerőmű jelenlegi üzemmenetele szempontjából is számításba vették. A hulladékmennyiségek jelentős, a korábbi tervekben nem szereplő megváltozásával tehát nem számolunk. (A folyamatos karbantartási-felújítási munkák során ezer tonna ipari hulladék keletkezhet, melynek jelentős része újrafelhasználásra alkalmas lesz, illetve hulladékként elhelyezhető a 16/2000. EüM rendelet szerinti felszabadítási eljárások lefolytatása után. Ez a jelentős hulladék mennyiség gyakorlatilag évre elosztva jelentkezik a karbantartási időszakok során.) Tudomásul kell azonban venni, hogy a korszerűsítés, felújítás a jelenleginél valamivel több hulladék képződésével jár. A keletkező hulladékokat tulajdonságuknak megfelelő eljárásokkal kell ártalmatlanítani. A tervezett felújítások, karbantartások, rekonstrukciók, mivel zajos műveleteket egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben tartalmaznak a környezeti zajhelyzet megváltozásával nem járnak. Látható, hogy a hagyományos környezeti hatások tekintetében az abiotikus környezeti elemek számottevő változásával sehol sem kell számolnunk. Ez egyben azt is jelenti, hogy a beavatkozások hatásai az élővilágra, ökoszisztémákra, az emberre, a települési környezetre és a tájra nem terjednek tovább. A környezeti rendszereknél tehát a jelenlegihez képest az atomerőmű üzemidő hosszabbítás előkészítése következtében semmilyen következménnyel nem kell számolni A hatásfolyamatok területi kiterjedése Az atomerőmű üzemidő hosszabbítási tevékenységet megelőző karbantartási és rekonstrukciós munkák minden esetben a telephelyen, sőt jórészt az erőmű létesítményein belül kerülnek megvalósításra. A nem épületen belül történő tevékenységek lokális jellegű környezeti hatásokat okoznak (pl. felújítás, homlokzatfestés, tetőszigetelés felújítása). A becsült hatásterület e tevékenységekből következően alapvetően a telephellyel egyezik meg. Figyelembe véve azonban az előkészítő munkák során a szállítási tevékenységet, a levegőkörnyezeti kibocsátásokat és a zajterhelést, valamint a táji hatásokat a becsült hatásterület határát a telephely középpontjától számított 3 km-es sugarú körben határoztuk meg. Azaz nem a telephelyen, illetve annak biztonsági övezetén kívülre terjedő számottevő hatás. A hatásterület kiterjedését a 6.1. ábra mutatja. Telephelyen kívül hatás csak a radioaktív hulladékok kezelése tekintetében jelenik meg. A radioaktív hulladékokat erre alkalmas, a paksi telephelyen kívül található végleges tárolókban kell elhelyezni, amelyek viszont nem képezik jelen hatásvizsgálat tárgyát. A külső RHK Kht. által létesítendő és üzemeltetendő végleges tároló rendelkezésre állásáig az üzemterületi átmeneti tárolást továbbra is a Paksi Atomerőmű telephelyén kell megoldani. Ez azonban a környezet szempontjából határértéket meghaladó többletterhelést és igénybevételt nem jelent. 6. fejezet - 17/

20 Paksi Atomerőmű üzemidő hosszabbítása 6.1. ábra: Az üzemidő hosszabbítás előkészítésének becsült hatásterülete N W E S 3 km távolság épületek burkolt út telekhatár ellenőrzött zóna Meters 6. fejezet - 18/