SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN"

Klára Pintér
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 1 SUGÁRVÉDELMI HELYZET 2003-BAN 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2003-ban is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel kapcsolatos feladatok végrehajtását, illetve az atomerőműi sugárvédelem szervezését döntően a Sugárvédelmi Osztály végezte, de a korábbi évekhez hasonlóan a Sugárvédelmi Szolgálat is fontos szerepet játszott a sugárvédelmi tevékenységben április 10-én súlyos üzemzavar történt a Paksi Atomerőműben. Az atomerőmű üzemelése óta ez volt a legnagyobb sugárvédelmi következményekkel járó esemény, ami mind a munkahelyi sugárvédelem, mind a nukleáris környezetvédelem területeit nagymértékben érintette. 2. MUNKAHELYI SUGÁRVÉDELEM A munkahelyi sugárvédelem alapfeladatai 2003-ban is a dolgozók sugárterhelésének korlátozása, az indokolatlan sugárterhelések kizárása és a sugárterhelés optimalizálása voltak. A munkahelyi sugárvédelmi tevékenységünk legfontosabb céljaként az elmúlt két évben is a sugárterhelés optimalizálását jelöltük meg. A munkahelyi sugárvédelem programja alapvetően nem változott. A programban meghatározó szerepet a személyi dozimetriai ellenőrzés, a dozimetriai engedélyezés, az ellenőrzött zóna sugárzási és kontaminációs viszonyainak rendszeres ellenőrzése, a dózistervezés, a fokozottan sugárveszélyes munkák kiemelt kezelése és a sugárvédelmi tapasztalatok munkavállalók felé történő visszacsatolása kapott. A munkahelyi sugárvédelemre vonatkozó legfontosabb sugárvédelmi mutatót a dolgozók sugárterhelését 2003-ban is döntően a munkaterületek sugárzási viszonyai, az elvégzett munkák mennyisége, illetve a sugárvédelmi intézkedések hatékonysága befolyásolta. A sugárterhelés ellenőrzése az elmúlt évben is kiterjedt mind a külső, mind a belső sugárterhelésre, illetve az atomerőműben munkát végzők teljes körére, tehát a külső vállalkozók dolgozóira is. Az elmúlt évben a külső forrásból származó sugárterhelés ellenőrzésére db filmdózismérőt, db TL-dózismérőt, 950 db munkaszintű neutron-dózismérőt és 25 db lokális-dózismérőt adtunk ki a munkavállalóknak. Az elmúlt évi legnagyobb egyéni sugárterhelés 16,6 msv, amely jelentősen az 50 msv/év hatósági dóziskorlát alatt volt, és nem érte el az atomerőmű egyéni sugárterhelésre vonatkozó saját célkitűzését (< 20 msv/év) sem. A legnagyobb egyéni sugárterhelés tehát az elmúlt évben sem volt jelentős ben is fontos sugárvédelmi cél volt a sugárterhelés minél homogénebb elosztása és a kiugróan magas dózisok elkerülése ban 261 munkavállaló éves sugárterhelése érte el az 5 msv-t, ami több a évi 209-nél. Ez a növekedés a kollektív dózis növekedésével indokolható.

is fontos szerepet játszott a sugárvédelmi tevékenységben. 2003. április 10-én súlyos üzemzavar történt a Paksi Atomerőműben.

2 2 A film-dozimetriai ellenőrzés alapján 2002-ben a kollektív dózis 3729,5 személy msv volt, amelyhez további 92,3 személy msv a csak TL-doziméterrel ellenőrzött dolgozók sugárterheléséből és 5,8 személy msv belső sugárterhelésből adódott. A teljes, 3827,6 személy msv kollektív dózisból a PA Rt. munkavállalói 35,9 %-kal, míg a külső vállalkozók munkavállalói 64,1 %-kal részesedtek. A kollektív dózis az előző évhez képest nőtt, 823,1 személy*msv-tel több a 2002-es értéknél. Az előző évinél nagyobb kollektív sugárterhelés kialakulásához nagyban hozzájárultak a 2. blokki üzemzavar elhárítási és helyreállítási munkái, valamint az 1. blokki ún. nagy főjavítás során elvégzett tevékenységek. [msv] ,8 13,4 13,2 11,0 33,2 14,3 29,8 33,8 23,8 25,1 12,7 17,7 15,8 18,3 13,5 15,3 13, ,5 19,4 16, től az adat személyi dózisegyenértékben /Hp(10)/ megadott 1. ábra Éves legnagyobb egyéni dózisok alakulása a paksi atomerőműben (hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján)

A kollektív dózis az előző évhez képest nőtt, 823,1 személy*msv-tel több a 2002-es értéknél. Az előző évinél nagyobb kollektív sugárterhelés kialakulásához nagyban hozzájárultak a 2.

3 3 [személy*msv] től az adat személyi dózisegyenértékben /Hp(10)/ megadott 2. ábra Éves kollektív dózisok alakulása a paksi atomerőműben (hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján) 2003-ban végrehajtott többlet-munkák közül a gőzfejlesztők tápvízelosztó-kollektor cseréje 245,9 személy*msv, az SZBV csonk javítások 70,1 személy*msv kollektív dózissal jártak az operatív dozimetriai ellenőrzés szerint. Április 10-e után, az üzemzavar miatt kiadott dozimetriai engedélyeken a dolgozók 283,7 személy * msv kollektív dózist kaptak a 2. blokkon. Az üzemzavar miatt nem csak a 2. blokkon történt munkavégzés, mert inaktív próbákat más blokkokon végeztek, illetve a blokki közös helyiségekben kapott dózisok az 1. blokkon jelentkeztek. Az üzemzavar miatt a többi blokkon kapott kollektív dózis 24,3 személy * msv volt. Az AMDA berendezés elbontása 26,0 személy * msv kollektív dózissal járt ban lerakódási problémák miatt a 3. blokkon két főjavítást kellet végrehajtani. A két főjavítás 194, illetve 146 személy * msv kollektív dózissal járt. A külső sugárterhelés mellett a belső sugárterhelés mind az egyéni, mind a kollektív dózisok tekintetében jelentéktelen mértékű volt 2003-ban is. A külső sugárterhelés mellett a belső sugárterhelés mind az egyéni, mind a kollektív dózisok tekintetében jelentéktelen mértékű volt 2003-ban. A Sugárvédelmi Osztály Személyi Dozimetriai Laboratóriuma az elmúlt évben 5235 egésztestszámlálást és ugyanennyi vizelet trícium-koncentráció vizsgálatot végzett. A feljegyzési szint feletti vizelet trícium aktivitás-koncentrációkból számolt összes lekötött effektív dózis 4,17 személy * msv, a gamma-sugárzásból eredő belső sugárterhelés 1,67 személy * msv volt.

ábra Éves kollektív dózisok alakulása a paksi atomerőműben (hatósági dozimetriai ellenőrzés alapján) 2003-ban végrehajtott többlet-munkák közül a gőzfejlesztők tápvízelosztó-kollektor cseréje 245,9

4 4 3. KÖRNYEZETI HATÁSOK A paksi atomerőműben folyó sugárvédelmi tevékenység másik fő területe a nukleáris környezetvédelem. Alapvető sugárvédelmi cél 2003-ban is az volt, hogy a környezet vonatkozásában is érvényesítsük az optimalizálás követelményét, azaz a radioaktív anyagok kibocsátását és ezen keresztül a környezeti hatások nagyságát az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartsuk. A fentiekben megfogalmazott célok elérése érdekében a Sugárvédelmi Osztály széleskörű ellenőrzési és felügyeleti programot hajtott végre, illetve szükség szerint intézkedéseket hozott. Az ellenőrzési programot 2003-ban is a kétszintű ellenőrzés jellemezte. A kibocsátás- és környezetellenőrzésben alkalmazott távmérőrendszerek mérési adatait a mintavételes ellenőrzéssel kapott izotópszelektív, és a kibocsátott izotópok kémiai-fizikai formáira is felvilágosítást adó mérési eredmények egészítették ki, illetve pontosították. Az elmúlt évekhez hasonlóan a kibocsátás- és környezetellenőrzést az atomerőmű mellett, a hatóságok is végezték. Az atomerőmű elmúlt tíz évre vonatkozó kibocsátási adatait a hatósági korlátok százalékában az 1. táblázat ismerteti. A táblázat adatai jól mutatják, hogy az üzemzavari időszak légnemű kibocsátásai jelentősen megnövelték az éves időszakra vonatkoztatott korlát kihasználásokat. A leállított 2. blokk kiesése miatt, viszont a folyékony kibocsátások (kivéve a radiostronciumot) kis mértékben csökkentek az elmúlt évekhez viszonyítva. 1. táblázat Az atomerőmű kibocsátásai a vonatkozó hatósági korlátok százalékában Év Üzemelő blokkok Légnemű [%] Folyékony [%] száma [db] Nemesgáz (összes) Aeroszol (T 1/2 >24 h) Jód* 89,90 Sr Összesbéta 90 Sr 3 H ,4 0,11 < 0,1 0,8 7,4 0, ,4 < 0,1 < 0,1 1,9 8,1 2, ,6 0,1 < 0,1 3,3 5,5 3, ,4 0,18 < 0,1 5,6 4,5 7, ,5 < 0,1 < 0,1 2,2 6,0 6, ,4 < 0,1 < 0,1 2,0 7,4 4, ,6 < 0,1 < 0,1 0,4 7,7 1, ,7 < 0,1 < 0,1 0,5 7,9 1, ,4 < 0,1 < 0,1 0,3 8,5 1, ,01 0,91 54,1 18,2 6,2 6,4 54,6 1,9x ,1x10 9 1,1x10 9 5,6x10 4 3,7 37 7,5 Hatósági korlát [Bq/nap] [GBq/év] [MBq/év] [TBq/év] 1000 MW e -ra Blokkonként Megjegyzés: * : 131 I egyenértéket jelent

hatások nagyságát az ésszerűen elérhető legalacsonyabb szinten tartsuk.

5 5 A paksi atomerőmű kibocsátásainak nemzetközi adatokkal történő összevetésére a 2. táblázat ad lehetőséget, amely a paksival azonos elven működő úgynevezett nyomottvizes atomerőműi blokkok (PWR típusú blokkok) energiatermelésre normált kibocsátási adatait mutatja be a paksi hasonló adatok tükrében. Nemzetközi adatok csak az és közötti időszakra állnak rendelkezésre, az UNSCEAR évi jelentésében ezeket az adatokat publikálta (kivéve a radiokarbon kibocsátásra vonatkozó adatok, melyek csak közötti időszakra állnak rendelkezésre). Az összevetésből kitűnik, hogy a évi paksi légnemű kibocsátási adatok az áprilisi üzemzavar következtében meghaladják a PWR típusú reaktorok és közötti időszakra vonatkozó kibocsátási átlagát. A folyékony kibocsátásban mind a korróziós és a hasadási termékeknél, mind a tríciumnál a paksi adatok kisebbek a nemzetközi átlagnál. 2. táblázat A paksi atomerőműből kibocsátott radioaktív anyagok mennyisége az UNSCEAR világadatok tükrében Radionuklid Paks [GBqGW e -1 év -1 ] PWR [GBqGW e -1 év -1 ] Légnemű kibocsátás Összes aeroszol 4,4 x ,7 x ,3 x I egyenérték 2,6 x ,3 x ,7 x 10-1 Összes nemesgáz 3,1 x ,2 x ,3 x 10 4 Összes trícium 5,0 x ,3 x 10 3 * 2,4 x 10 3 Összes radiokarbon 4,3 x ,5 x 10 2 ** 2,2 x 10 2 *** Korróziós és hasadási termékek Folyékony kibocsátás 5,8 x ,4 x ,1 x 10 0 Trícium 1,0 x ,1 x ,9 x 10 4 Megjegyzés: A nemzetközi adatok a Paksi Atomerőművel azonos elven működő nyomottvizes erőműi blokkokra vonatkoznak (UNSCEAR Report 2000) * : átlaga ** : átlaga *** : átlaga Az atomerőmű környezeti hatásairól a folyamatosan működő távmérőrendszerek mellett a mintavételes ellenőrzés szolgáltatott adatokat. Az elmúlt évben kb minta elemzését végezte el a Környezetellenőrző Laboratórium. A távmérések és a mintavételes ellenőrzés adatai egyaránt azt mutatták, hogy az atomerőmű üzemeltetésének hatása a környezetre sugárvédel-

adatok tükrében. Nemzetközi adatok csak az 1995. és 1997. közötti időszakra állnak rendelkezésre, az UNSCEAR 2000.

6 6 mi szempontból elhanyagolható volt az elmúlt évben is, egyedül az üzemzavar utáni időszakban lehetett kimutatni néhány radioaktív izotópot (elsősorban I-131 izotópot) a környezeti mintákban. A Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2003-ra is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés számítását. E számítás szerint a légköri és folyékony kibocsátásokból származó átlagos többlet sugárterhelés az atomerőműtől 3 km-re élő felnőtt lakossági csoportra 113 nsv, míg gyermekekre 185 nsv, ami elsősorban a 2. blokki üzemzavar miatt magasabb az előző években számított értékeknél.

A Sugárvédelmi Osztály a kibocsátási és a meteorológiai adatok, illetve terjedési modell felhasználásával 2003-ra is elvégezte a lakossági többlet sugárterhelés

Hasonló dokumentumok

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE

SUGÁRVÉDELMI ÉRTÉKELÉS 2012. ÉVRE 1. BEVEZETÉS Az atomerőműben folyó sugárvédelemi tevékenység fő területei 2012-ben is a munkahelyi sugárvédelem és a nukleáris környezetvédelem voltak. A sugárvédelemmel