Szervezeti magatartás Dr. Girasek Edmond
Organizational Behavior (OB) Szervezeti magatartás Olyan tudományterület, amely a szervezeteken belüli magatartásra gyakorolt egyéni, csoport- és strukturális hatást vizsgálja a célból, hogy ezeket az ismereteket a szervezet hatékonyságának növelésére alkalmazza. Területei: motiváció, vezetői viselkedés és hatalom, személyközi kommunikáció, csoportstruktúrák és folyamatok, tanulás, észlelés és beállítódás fejlesztés, változási folyamatok, konfliktus, munkakörtervezés, munkával kapcsolatos stressz
Csoport két vagy több olyan egymástól kölcsönös függésben és interakcióban álló egyén, akik valamilyen cél érdekében közösen cselekszenek vagy együttműködnek. típusai: vezetői (funkcionális) csoportok, feladatcsoportok, érdek-csoportok formális és informális csoportok
Csoportok létrehozása és vezetése Csoportok létrejönnek anélkül is, hogy létrehoznánk őket Csoportnak tekintünk két vagy több olyan embert, akik rendszeresen interakcióba lépnek egymással, valamilyen közös cél érdekében Csoportok létrehozásával kihasználható az együttműkődő emberek kapcsolatából fakadó specializációs és szinergiahatások A csoportok segítenek kielégíteni a szociális szükségleteinket Csoportvezető feladata: támogatni a csoportot a feladat végrehajtás dimenziójában (célkijelölés, információgyűjtés, kezdeményezés, struktúrálás, véleménykifejtés, feladatkiosztás, ellenőrzés) Ugyanakkor érzelmi dimenzióban is szerepet kell vállalnia a csoport vezetőjének, mert különben a csoport széthullik, mert nem tudja kezelni a konfliktusokat (bátorítás, feszültségoldás, kompromisszumkeresés, elfogadás, meghallgatás) Csoporttípusok: funkcionális csoport (alá-fölé rendeltségi láncnak megfelelően), feladatcsoportok (team, projekt, bizottság) és az informális csoportok (koalíciók, közös érdeklődésen alapuló csoportok, személyes barátságon alapuló csoportok).
Miért érdemes az egyénnek csoportokhoz csatlakoznia?
A csoporthoz csatlakozás előnyei és költségei Amiért érdemes: Biztonság Státusz Önbecsülés Valahová tartozás Támogatás, elfogadottság Hiedelmek megerősítése Hatalom Célok megvalósítása Csatlakozás költségei: Feszültség Személyes befektetés Elutasítás Ellentétek Ellenkezés
Miért érdemes a szervezeteknek csoportokat kialakítani és milyen költségeik lehetnek?
A szervezetek előnyei és költségei a csoportok révén Előnyök: Több tudás és információ Többoldalú problémamegközelítés A döntés jobb megértése Részvétel-elfogadás Költségek: Bizonytalan felelősség Konformitás, csoportnyomás Egyéni dominancia Társas lógás Vitamegnyerés vs. problémamegoldás
Semmi sem tökéletes Ha egy csoport létrejött, vannak öntörvényű cselekvési törvényszerűségei Az emberek csoport (társas) helyzetben nem ugyanúgy döntenek, cselekszenek ezek egy része a szervezet számára kedvező, teljesítmény növelő tényező más részük kedvezőtlen, a szervezeti teljesítményt csökkenti A csoport költségei Csoportnyomás Normák, konformitás Társas lógás (social loafing) Önérdek, önmozgás, magáért való funkciók, szerepek
Asch, Solomon A résztvevőknek arra a kérdésre kellett válaszolniuk, hogy a jobb oldali lapon látható vonalak közül melyik hosszúsága egyezik meg a bal oldali lapon látható referenciavonaléval. 10.
Konformitás és csoportméret (hányan képviselik a csoportban a rossz választ Az Asch kísérlet eredménye 11.
Aki ellenállt: Magabiztos: a konfliktust úgy oldotta meg, hogy energikusan szembeszállt a többségi véleménnyel és sosem engedett a maga igazából. Individualista: elvből figyelmen kívül hagyta a többségi véleményt, mivel úgy gondolta, hogy neki mindig igaza van. Lelkiismeret-furdalásos: bár nem engedett, jelentősnek ítélte meg a konfliktust, és kételkedett ítélete helyességében. 12.
Aki behódolt: Viaszember: annyira kicsi volt az önbizalma, hogy ténylegesen helyesnek érezte a többségi álláspontot. Önmagában bizonytalan: bizonytalan volt saját ítéletében, és ezért inkább csatlakozott a többséghez. Kisebbrendűségi érzéssel küzdő: bár teljes tudatában volt annak, hogy saját válasza a helyes, mégis inkább átállt a csoporthoz, mert nem bírta volna elviselni, hogy deviánsnak tekintsék. 13.
Az egyén és a csoport viszonya - csoportnormák A csoporttagok viselkedését előíró, mindenki által elfogadott szabályokat normáknak nevezzük A normák megfogalmazhatnak elvárt viselkedésmintákat, de leírhatnak olyan magatartásformákat is, amelyeket a csoport nem tolerál Normák forrása: erkölcsi, társadalmi közegben elfogadott imperatívuszok, szervezet írott és íratlan szabályai, egyes tagok értékeiből, korábbi csoportokból Azok a szabályok válnak normává: biztosítják a csoport fennmaradását, túlélését, előrejelezhetővé teszik az egyes csoporttagok jövőbeli magatartását, csökkentik a csoporttagok közötti kellemetlenségeket, megjelenítik azokat az értékeket, amelyekkel a csoport másoktól megkülönbözteti magát.
Az egyén és a csoport viszonya Csoportnormák Teljesítménynormák, Erőforrások elosztására vonatkozó normák Külső megjelenés, nyilvános viselkedés Informális közösségi normák Csoportnyomás Behódolás, engedelmesség Azonosulás Internalizáció Deviancia: normaszegő viselkedés Jó vagy rossz a deviancia? A deviáns viselkedésre érdemes odafigyelni!
Deviáns viselkedés Devianciának nevezzük a csoport normáihoz alkalmazkodni nem tudó vagy nem akaró viselkedést Szankciók, normák szigorítása A változás képessége, a kreatív problémamegoldás, az innovatív magatartás egy kicsit mindig deviáns, új, a megszokottól eltérő a deviáns magatartás olykor felhívhatja a figyelmet arra is, hogy nem a viselkedéssel, hanem a normával van a baj
1961-62 Yale Egyetem Stanley Milgram tekintélynek való engedelmesség Az engedelmesség, mint belénk épített időzített bomba. Kísérletvezető-tanár-tanuló büntetés hatása a tanulási folyamatra Hatalomnak való engedelmesség 15V-450V (a halálos mértékű áramütést jelölték a gépen) Milgram adatai szerint az emberek egészen szélsőséges dolgokra is kaphatóak annak érdekében, hogy megmaradjon jó kapcsolatuk a hatalommal Az kísérletben résztvevők 65%-a engedelmeskedett a hatalom utasításának és kiadta a 450V-os áramütést
Csoportkohézió A csoporton belüli kohézió a csoporton belüli interakciós folyamatokat is befolyásolja; az összetartó csoportok kevésbé tűrik a deviáns viselkedést; mindenkinek alkalmazkodni kell a csoportnormákhoz. A pozitív hozzáállás jelentős hatást gyakorolhat a csoport teljesítményére. A csoportkohéziót azzal határozhatjuk meg, hogy mennyire elkötelezettek a tagok a csoport közös normái és céljai iránt, mennyire pozitív érzelmek fűzik őket egymáshoz és a csoporthoz. Az is megállapítható, hogy az emberek azokkal a csoportokkal szemben éreznek különleges tiszteletet és elkötelezettséget, amelyekért áldozatokat hoztak, és amelyekbe nehéz volt bekerülniük. A vizsgálatok szerint, ha valaki egy csoporthoz csatlakozik, személyes értékei és attitűdjei gyorsan megváltoznak: az illető alkalmazkodik a csoportmércékhez.
Csoportszellem (Group think) Sebezhetetlenség (túlzott optimizmus, túlzott kockázat) Megokolás, megerősítés Morális támadhatatlanság hiedelme Sztereotípiák (mi - ti) Csoportnyomás Egyhangú egyetértés, döntés terelő puli 19.
Muzafer Sherif rablóbarlang kísérlet Háromhetes nyári táborozás a Robbers Cave nemzeti parkban, Oklahomában 200 középosztálybeli, protestáns, fehér, angolszász, jól alkalmazkodó iskolásfiú közül válogattak ki 22, egymást nem ismerő gyereket A szülők a táborozás alatt nem látogathatták őket, de aki akart, idő előtt hazamenetett
200 hektáros tábor sűrű erdős területen A fiúkat 2 x 11 fős csoportban külön busszal vitték a táborba A két csoport táborhelye egymástól látótávolságon kívül esett
csoportok kialakulása, együttműkmödő tevékenységek, kialakuló kulturális normák (pl. káromkodás), névválasztás, pólók nyomtatása Kísérlet 1. szakasza Sasok és Csörgőkígyók A hét vége felé tudomást szereztek egymásról mi és ők!
Kísérlet 2. szakasza Versenyeket rendeztek a két csoport között Szoros versenyek (így szervezték) és értékes díjak a vesztes biztosan igazságtalannak fogja találni, mert a saját csoportját jobbnak látja, mint a másikat; különösen, ha a szabályok nem kristály tiszták konfliktusok, zászlóégetés, verekedés, megtorlás, (a sasok szétszúzták a csörgőkígyók körletét) háború! A Sasok nyerték a bajnokságot a Csörgőkígyók ellopták a trófeákat és csak akkor adták vissza, ha térden kúszva könyörögnek
Kísérlet 3. szakasza Közös nem versengő tevékenységek (tábortűz, mozi) nem szűnteti meg az ellenségeskedést
Kísérlet 4. szakasza A csoportoknak olyan problémákat kell közösen megoldaniuk, amelyek mindkét csoportot érinti Fölérendelt célokat állítanak fel, amelyek mindkét csoport számára jelentősek, és megvalósításukhoz, a nehézségek legyőzéséhez minden jelenlevő hozzájárulására szükség van. a vízhiány oka, nagy összeget kell fizetniük egy film bérleti díjáért, vagy ki kell rakniuk a teherautót, amely az ellátmányt hozta. Az ilyen együttműködés hatása nem jelenik meg azonnal. Az ellenségesség csak több fölérendelt terv megvalósítása után csökken fokozatosan. Ennek során a másik csoportról alkotott kép csaknem olyan kedvezővé válik, mint a saját csoport képe
Mikor nevezhetünk egy csoportot hatékonynak? Mitől függ a csoport teljesítménye egy szervezeten belül?
5 A csoport teljesítményét befolyásoló külső tényezők A szervezet stratégiája Hatásköri viszonyok Szabályok, eljárások, előírások Erőforrások A szervezet személyi kiválasztási rendszere Teljesítményértékelés és érdekeltségi rendszer Szervezeti kultúra Fizikai munkafeltételek
6 A csoport struktúrája csoport mérete Mekkora az ideális csoportméret a csoport hatékonysága szempontjából? csoport összetétele Hogyan befolyásolja a csoport teljesítményét? Kohorszok minél több, annál nagyobb a fluktuáció szabályok, csoportnormák Mire vonatkozhatnak az egyes normák? Státusz csoportok vagy csoporttagok közötti rangsor, relatív pozíció csoporton belüli szerepek A szerepek a csoport tagjainak egymás viselkedésére vonatkozó elvárásai
Csoportszerepek Feladatorientált szerepek: célkijelölés, kezdeményezés, információgyűjtés, koordináció, értékelés Kapcsolatorientált szerepek: Bátorítás, békéltetés, ösztökélés, normázás, együttműködés Önmagunkra irányuló szerepek: Blokkolás, elismerés hajszolása, dominancia, visszahúzódás A csoport teljesítménye a feladat- és kapcsolatorientált szerepek összhangján múlik Szerepészlelés vs. szerep-elvárás
Kérdőív kitöltése
Belbin szereptípusok: Végrehajtó Végrehajtó (I) JELLEMZŐI ELŐNYÖS TULAJDONSÁGA I Kulcsszerepe van abban, hogy a team pontos és gyakorlati eredményekkel végezze a munkáját. Jó, ha megfelelő felelősséggel ruházzák fel, és vezető szerepet szánnak neki a csoportdöntések megvalósításában, bevezetésében. A koncepciókat és terveket képes gyakorlati munkafázisokba rendezni. Szisztematikusan és hatékonyan hajtja végre a megállapodásokban rögzített terveket. konzervatív, kötelességtudó, kiszámítható, jó szervező, gyakorlatias gondolkodású kemény munkához szokott, fegyelmezett, ELNÉZHETŐ HIBÁI rugalmatlan, kevéssé fogékony az új ötletek iránt,
Belbin szereptípusok: Elnök Elnök (C) JELLEMZŐI ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI ELNÉZHETŐ HIBÁI Az elnök a szó hagyományos értelmében a vezető azzal, hogy összhangba hozza teamtagok erőfeszítéseit és munkáját. Miután hozzászólásra buzdít mindenkit, összegzi a team döntéseit. Kontrollálja azt, hogy a csoport milyen úton haladjon a csoportcélok elérése felé. Segíti a team tagjai kapacitásának leghatékonyabb kihasználását azzal, hogy felismeri a csoport erősségeit és gyengeségeit. Biztosítja, hogy minden csoporttag potenciális képességeit felhasználják. nyugodt, biztos magában, kellő önuralommal rendelkezik, képes mindenkit előítéletek nélkül és pusztán érdemei alapján értékelni, célorientált, átlagosan kreatív és intelligens,
Belbin szereptípusok: Serkentő Serkentő (D) JELLEMZŐI ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI ELNÉZHETŐ HIBÁI A Serkentő a szó hagyományos értelmében vezető, de azzal, hogy irányítja és ellenőrzi a csoport tagjait. Erős hatást gyakorol arra, ahogy a csoport működik, és ahogyan a céljait eléri. Nagy figyelmet fordít a célkitűzésekre és a prioritások kijelölésére. Előre meghatározott formát hoz a team működési stílusára. ideges, aktív, dinamikus, küzd a cselekvésképtelens ég a hatékonyság hiánya, az önelégültség, az önáltatás ellen ingerültségre, türelmetlenségre és erőszakra hajlamos
Belbin szereptípusok: Helyzetértékelő Helyzetértékelő (M) JELLEMZŐI ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI ELNÉZHETŐ HIBÁI Az ördög ügyvédje aki kritizálja a team által felvetett gondolatokat, ötleteket. A monitorozó hasznos az új tervek értékelésénél tanácsai nélkül ritkán ajánlatos a terv megvalósítása. Problémákat elemez, javaslatokat és elképzeléseket értékel, így a csoport könnyebben hoz átgondolt döntéseket. megfontolt, érzelmek nélkül, józanul ítél jó ítélőképességgel rendelkezik, előrelátó, gyakorlatias, alulmotivált, másokat sem inspirál
Belbin szereptípusok: Ötletgyártó Ötletgyártó (O) JELLEMZŐI ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI ELNÉZHETŐ HIBÁI Ő a csoport ötletforrása, az új elképzelések, innovációk előállítója. Akkor a legjobb, ha olyan feladat elé kerül, amely új megoldásokat kíván. Stratégiai tervezésben is hasznos a távlatok kitalálásában. A lényegi dolgokra vonatkozó stratégiai elképzelései vannak. Megoldásokat keres azokra a problémákra, amelyek szembefordítják egymással a csoporttagokat. individualista, komoly gondolkodású, új utakat keres, a szellem embere, képzeletgazdag, nagy tudású, kiváló értelmi képességekkel rendelkezik, a fellegekben jár, nem törődik a részletekkel és a formaságokkal
Belbin szereptípusok: Forráskereső Forráskereső (R) JELLEMZŐI ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI ELNÉZHETŐ HIBÁI Kapcsolatokat teremt és működtet a csoporton kívüli világgal. Ő az, aki a külső információkat és gondolatokat keresi (és megtalálja), majd behozza a teambe. Tárgyal a külső csoportokkal és emberekkel. extraveltált, törekvő, érdeklődő, kommunikatív, jó kapcsolattartó, jó értesült, meg tud felelni a kihívásoknak, kezdeti lelkesedés lankadásával elveszíti az érdeklődését
Belbin szereptípusok: Csapatjátékos Csapatjátékos (S) JELLEMZŐI ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI ELNÉZHETŐ HIBÁI Ő biztosítja a csoport harmonikus működését, gondoskodik a tagok elégedettségéről és a csapatszellemről, amely fontos a hatékonysághoz. Sokszor többen is vannak a csoportban. A tagok erős oldalait támogatva dolgoznak, pl. mások javaslataira építenek. Fejleszti a belső kommunikációt és erősíti a belső kohéziót. társas hajlamú, jóindulatú, érzékeny, jól reagál különféle személyiségekre és szituációkra, erősíti a csapatszellemet, a kritikus pillanatokban határozatlan
Belbin szereptípusok: Befejező Befejező (F) JELLEMZŐI ELŐNYÖS TULAJDONSÁGAI ELNÉZHETŐ HIBÁI A részletekre és utómunkálatokra figyel, erősíti a határidők betartását. A legjobb a team elvégzett munkájának ellenőrzésében, értékelésében. Vészhelyzetekben sokszor hasznos, megvédi a csoportot a hibáktól és a mulasztásoktól. A munka olyan aspektusait keresi, ahol különleges figyelemre van szükség. precíz, rendszerető, lelkiismeretes, szorongó, tökéletességre törekszik, nem hagy semmit befejezetlenül, csekélységek miatt aggódik, nem tudja elengedni magát
Csoportfolyamatok a csoport fejlődése, a csoporton belüli információcsere, kommunikáció csoporton belüli döntési folyamatok Csoportok fejlődéséről a változtatásmenedzsment órán fogunk beszélni
Átgondolandó Milyen szerepet vállalok a csoportban? Miben számíthattok rám a közös munka során? (Erősségeim a csapatmunkában) Mit ne kérjetek tőlem, ne várjatok el tőlem, mert nem igen tudnám a csapat érdekében jól csinálni? (Gyengeségeim a csapatmunkában) Miben szeretnék fejlődni, és ehhez miben kérem a segítségeteket? Hogyan (milyen együttműködési szabályok betartása mellett) tudok egy csapatban közös munkát végezni, és milyen munkafeltételek, együttműködési szabályok elviselhetetlenek számomra?
Sikeres csoportok ismérvei (Belbin) Az Elnök Az erős Ötletgyártó Az értelmi képességek megfelelő eloszlása: intelligens Ötletgyártó, +1 intelligens tag, intelligens Elnök, többi tag átlag alatti Személyiségjegyek olyan megoszlása, amely minél több szerep betöltését lehetővé teszi Személyiségnek megfelelő szerepválasztás Hiányzó egyensúly megteremtése
Felhasznált irodalom Menedzsment alapjai (EMK jegyzet) Dobák Miklós: Szervezeti struktúrák és vezetés Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés Beckhard-Harris: Szervezeti átmenetek Komplex változtatások vezetése
Köszönöm a figyelmet!