2
3 EGÉSZSÉGTUDOMÁNY A MAGYAR HIGIÉNIKUSOK TÁRSASÁGA TUDOMÁNYOS ÉS TOVÁBBKÉPZŐ FOLYÓIRATA A szerkesztőbizottság elnöke főszerkesztő: Dr. Páldy Ann Felelős szerkesztő: Prof. Dr. med. hbil. Dr. techn. Di Ill Nemzetközi szerkesztőbizottság: Prof. Descotes, Jcques Georges, Poison Center & Phrmcovigilnce Unit, Lyon Prof. McKee, Mrtin, Europen Centre on Helth of Societies in Trnsition London School of Hygiene nd Tropicl Medicine, London Prof. Sixl, Wolf, Institut für Hygiene, Medizinische Universität, Grz Hzi szerkesztőbizottság: Dr. Bordás Imre, Prof. Ember István, Dr. Flus Ferenc, Dr. Melles Márt, Dr. Ongrádi József, Dr. Turi István, Dr. Vezér Tünde LII. ÉVFOLYAM, BUDAPEST, 2008 4. SZÁM
MINDEN KEDVES OLVASÓNKNAK NAGYON KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET ÉS IGEN BOLDOG, SIKERES ÚJ ÉVET KÍVÁNUNK!!!! 4
5 ÚTMUTATÓ AZ EGÉSZSÉGTUDOMÁNY SZERZŐI SZÁMÁRA A lp célj: hzi külföldi eredeti tudományos munkák; összefogllók, továbbképző közlemények; esetismertetek; MHT életéről szóló hírek publikálás. Közli Fodor-Fenyvessy elődások szövegét; Higiénikus Kongresszusokon elhngzott elődások összefogllóit egyes elődások teljes szövegét; z Ifjúsági Higiénikus Kongresszusok elődásink trtlmi kivontát, illetve legjobb elődásit. Közred továbbá beszámolókt z MHT történetéről, kiemelkedő tgjink életéről, munkásságáról; folyóirtreferátumokt, könyvismerteteket, beszámolókt; egzségügyi témájú híreket ngyvilágból, szerkesztőségnek írott leveleket, vlmint tájékoztt népegzségügy fontos kérdeiről. A kézirtok elbírálásánk elfogdásánk jog szerkesztőséget, illetve szerkesztőbizottságot illeti. Ebben munkábn szerkesztőséget felkért bírálók segítik. A szerkesztőség fenntrtj jogot, hogy kézirt szövegében lp stílusához igzodv jvításokt végezzen, ezek zonbn nem érinthetik munk trtlmát. A szerzőket kérjük, hogy törekedjenek világos, tömör foglmzásr. H vlmely szkszór megfelelő mgyr kifejez létezik, kérjük nnk hsználtát. A köznyelvben meghonosodott idegen szvk mgyr helyesírás szerint is írhtók. Humánbiológii vgy álltkísérletes vizsgáltnk minősülő munk estén kérjük mellékelni z illetékes szkmi etiki bizottság hozzájárulását, ez szerepeljen módszertni rzben. A kézirtokt e-milben z egeszsegtudomny@gmil.com címre kérjük. Az eredeti továbbképző közleményeket két hsább, többieket egy hsább kérjük tördelni. A számítógépes progrm, Word for Windows, betűtípus Times New Romn, betűméret 12 p. Az ábrák, tábláztok megfelelő helyre szöveg közé tördelendők, mgyráztuk megfelelő ábr, táblázt lá, mgyrul ngolul szükséges. Ábrák Excel formátumbn. Az ábrákt rb, tábláztokt rómi számokkl kérjük folymtosn számozni. Színes ábrák közle is lehetséges. A kézirt formáj: Tipográfi, form sorrend következők szerint: Címoldl: A közlemény címe; SZERZŐK TELJES NEVE (dr. nélkül); szerzők munkhelye, városnévvel, több szerző esetén jelölsel, ki melyik munkhelyen dolgozik. Összefogllás. 3-5 kulcsszó, z első szerző posti címe, telefonj, fx, e-milje. A szöveg tördele: Bevezet, Anyg módszer, Eredmények, Megbeszél, h kell Köszönetnyilvánítás. IRODALOM. Az ngol összefoglláshoz: SZERZŐK NEVE (keresztnév, vezetéknév), munkhelye ngolul, phone, fx, e-mil. Title, Abstrct, keywords. Az IRODALOM összeállítás: A hivtkozások sorrendjében kérjük felsorolni, szövegben z utlás (zárójelben rb számml, normál méretben, nem indexben). Lehetőleg ne legyen több 25 hivtkozásnál, kivéve összefoglló közleményt. A hivtkozásbn: szerzők neve háromnál több esetén ts., illetve et l. kiegzítsel. A cikk vgy könyvfejezet címe, folyóirt nemzetközi rövidíte, évszám. kötetszám. cikk első utolsó oldlszám. Könyv estén fejezet szerzője, fejezet címe, könyv címe, (szerk., illetve ed., könyv szerzője), kidój, város, évszám, első-utolsó oldlszám. Péld: Prsons P.A.: Hormones J. Appl. Toxicol.2000. 20. 103--112 Ludván M., Ngy I.: Egyéni védőeszközök. In: Munkegzségtn (szerk: Ungváry György) Medicin Könyvkidó. Budpest, 2004. pp. 176--201
6 TARTALOM Útmuttó z Egzségtudomány szerzői számár...5 A MAGYAR HIGIÉNIKUSOK TÁRSASÁGA XXXVIII. VÁNDORGYŰLÉSE PÁLDY ANNA: Elnöki megnyitó...9 A PREVENCIÓ KÉRDÉSEI VÉCSEI LÁSZLÓ: A prevenció szerepe szív érrendszeri nemzeti progrmbn...12 MÁLNÁSI TIBOR, PÁLDY ANNA, RUDNAI PÉTER, VARRÓ MIHÁLY JÁNOS, SZABÓ ESZTER, MÁCSIK ANNAMÁRIA: Környezetegzségügyi információs rendszer kilkítás Európábn (ENHIS)...15 MÖSE, JOSEF RICHARD Hospitl hygiene in Styri it ll begn over 110 yers go...37 AZ EGÉSZSÉGÜGYI REFORM KÉRDÉSEI BONCZ IMRE, KOVÁCS L. GÁBOR: A 2007. április 1-i reform htás dél-dunántúli egzségügyi intézmények pici rzesedére...45 EREDETI KÖZLEMÉNY JUHÁSZ ATTILA, NAGY CSILLA, NÁDOR GIZELLA, PÁLDY ANNA Rpid Inquiry Fcility (RIF): gyors kockázt-elemzi lehetőség környezet-egzségügyi összefüggek vizsgáltár, 2008...55 SZABÓ ESZTER, VARRÓ MIHÁLY JÁNOS, MÁCSIK ANNAMÁRIA, RUDNAI PÉTER, VASKÖVI ÉVA Gyermekek körében jelentkező légúti llergiás tünetek gykoriságánk kockázti tényezőinek vizsgált három városbn...65 TOVÁBBKÉPZÉS RODLER IMRE: A táplálkozás z életmód szerepe rákbetegség kilkulásábn I. rz...105 NAGY MAGYAR HIGIÉNIKUSOK IV. EMED ALEXANDER: Prof. Liebermnn Leó...124 HÍREK A NAGYVILÁGBÓL DÉSI ILÉS: Számítógépek z orvosi lbortóriumokbn...129 Funkcionális élelmiszerek...132 KSH Népmozglom 2008. jnuár--szeptember...134
7 WISHING TO ALL OF OUR READERS A MERRY XMAS & A VERY HAPPY AND PROSPEROUS NEW YEAR Volume LII. No 4. 2008.
8 CONTENTS OPENING SPEEECH OF THE PRESIDENT OF THE SOCIETY OF THE HUNGARIAN HYGIENISTS AT THE ANNUAL MEETING OF THE SOCIETY...9 THE PROBLEMS OF PREVENTION VÉCSEI, L: Role of prevention in the Ntionl Progrm of Hert nd Circultion Diseses...12 MÁLNÁSI T., PÁLDY A., RUDNAI P., VARRÓ M., J., SZABÓ E., MÁCSIK A.: Development of environmentl helth informtion system in Europe (ENHIS)...15 MÖSE, JOSEF RICHARD: Hospitl hygiene in Styri it ll begn over 110 yers go...37 HEALTH CARE REFORM BONCZ I.,, KOVÁCS L. G.: The effect of the helth cre reform of April 1st 2007 on the mrket shre of hospitls in the South-Trnsdnubin region...45 CONTINUING EDUCATION JUHÁSZ A., NAGY CS., NÁDOR G., PÁLDY A. Rpid Inquiry Fcility (RIF)...55 ORIGINAL ARTICLE JUHÁSZ A., NAGY CS., NÁDOR G., PÁLDY A. Rpid Inquiry Fcility (RIF): n utomted tool to rpidly ddress epidemiologicl nd enviromentl helth questions using routinly collected helth nd popultion dt, 2008...65 RÓDLER, I.:Role of the nutrition nd the life style in the development of cncer Prt 1...105 GREAT HUNGARIAN HYGIENISTS IV. EMED, A.:Prof. Leo Liebermnn...124 NEWS FROM THE WORLD DÉSI, I: Computers in medicl lbortories...129 Functionl foods...132 CENTRAL OFFICE OF STATISTICS: Demogrphicl sttistics Jnury- September 2008...134
9 A Mgyr Higiénikusok Társság Elnökének megnyitój Társság Vándorgyűlén 2008. szeptember 8-án Tisztelt Közgyűl! KedvesTgtársk! A Mgyr Higiénikusok Társságánk jelenlegi vezetősége 2007. október 1-én kpt mndátumát. Az elmúlt egy évről kívánok z Elnökség nevében rövid beszámolót trtni. Elsőként említem, hogy korábbi évekhez hsonlón Fodor-Fenyvessy Emlékül npjár összehívott közgyűlen dr. Oroszi Betrix főtitkár sszony ismertette z MHT közhsznúsági beszámolóját. A beszámoló megtekinthető z Egzségtudomány LII. Évfolym 2008. II. számábn www.higienikus.hu honlpon. Az Egzségtudomány Alpítvány Kurtórium számláján nem történt változás, így erről külön beszámoló nem hngzott el. Az Elnökség z elmúlt évben három lklomml trtott kibővített elnökségi ült. Ezeken soron következő, ktuális eseményekkel kpcsoltos teendőket tárgyltuk meg. Döntöttünk 2008. évi Fodor, Fenyvessy, vlmint Szendei emlékérem odítéléről. 2008-bn prof. Dr, Blázs Péter dr Kádár Mihály kpt Fodor József emlékérmet, Fenyvessy Bél emlékéremmel ismerte el Társság dr Pásti Gbriell dr Lencs Ktlin munkásságát. Az idei Szendei díjzott Prof. Dr. Tkács Sándor egzségi állpotár vló tekintettel kérére 2009. évi Fodor-Fenyvessy ünnepségen veszi át kitüntetét. Főtitkárunk válllt, hogy új helyszínt keres Vándorgyűl számár, z Elnökség egyetértével válsztottuk ki jelenlegi helyszínt. Döntöttünk vándorgyűl fő témájáról, plenáris elődások felkért elődóiról, vlmint szervezi kérdekről. Az elnökség tgsággl elsősorbn elektronikus úton trt kpcsoltot. 2008. folymán négy elektronikus hírlevélben dtunk tájékozttást Társság életéről hívtuk fel figyelmet soron következő eseményekről, így 38. Vándorgyűlsel kpcsoltos információkról is. Megtörtént z MHT tgság revíziój. Minden tgtársunkt írásbn kértünk z elmrdt tgdíjk befizetére. Azon tgtársinkt, kik három éve nem fizettek tgdíjt, írásbn kértünk fel, hogy nyiltkozznk, fenn kívánják-e trtni tgsági viszonyukt, rendezzék trtozásukt, vgy jelezzék, hogy nem kívánnk rzt venni z MHT munkájábn továbbikbn. Jelenlegi tglétszámunk 277 fő.
10 Ezúton is szeretném megköszönni mindzoknk, kik dójuk 1%-ávl támogtták Mgyr Higiénikusok Társságát. 2008-bn több mint 80 000 Ft dófeljánlás érkezett be. Ngyon fontos eredményként tudunk beszámolni z Egzségtudomány c. folyóirt újrindításáról. Ngy öröm számunkr, hogy z 52. évfolym három szám jelent már meg, negyedévi rendszerességgel. Az eredeti közlemények mellett olvshtók esetismertetek, továbbképző közlemények, vélemények, beszámolók, hírek ngyvilágból kongresszusi értesítek, megemlékezek ngy mgyr higiénikusokról is. Ngy örömünkre szolgál, hogy mind Fitl Higiénikusok Fórumán elhngzott, mind jelenlegi vándorgyűl elődásink posztereinek összefogllói is megjelennek z ktuális számokbn. Ngyon szeretnénk, h tgtársink továbbr is publikálnánk z Egzségtudománybn, termzetesen szívesen közöljük más szerzők műveit is. Terveinkben szerepel, hogy kimrdt 51. évfolymot is pótoljuk egy összevont szám formájábn. Az idén május 29-31. között Győrött került megrendezre Fitl Higiénikusok IV. Fórum több mint 60 rztvevővel. A nyitó npon három plenáris elődás hngzott el, fórum második npján 23 elődást hllgthttk meg epidemiológi, molekuláris epidemiológi, fertőző betegségek járványtn, élelmez- táplálkozás-egzségügy egyéb témkörökben. 20 posztert mutttk be változtos témákbn fitl kollégáink. Külön köszönjük, hogy országos tiszti főorvos úr rzvételével támogtt fórumot. Az öt főből álló szkmi zsűri ht elődás ugyncsk ht poszter szerzőjét jutlmzt zzl, hogy meghívást kptk vándorgyűlen vló rzvételre. A közönség 1-1 elődást posztert díjzott. A fitlokkl történt beszélgetek során felmerült z igény z egy vgy két npos továbbképz jellegű összejövetelekre, pl. epidemiológii vizsgáltok terveze, kérdőíves felmérek módszertn, stb. Az Elnökség üdvözölte továbbképz igényét, keressük gykorlti megvlósítás lehetőségét. A 38. Vándorgyűlre 160 fő jelentkezett, ht plenáris elődás, 62 elődás két párhuzmos szekcióbn, vlmint 21 poszter kerül bemuttásr. Ezúton is szeretnénk megköszönni z Országos Tisztifőorvosi Hivtl országos tiszti főorvos úr támogtását, mely lehetővé tette, hogy z ÁNTSZ intézeteiből igen sok kollégánk tud rzt venni szkm egyik legfontosbb továbbképző fórumán, vándorgyűlen. A továbbikbn szeretnénk, h z ÁNTSZ kilenc országos intézetéből még több kolleg képviseltetné mgát, továbbá társhtóságok szkembereit is szeretettel várjuk jövő évi rendezvényünkre.
11 Örömmel állpítjuk meg, hogy mindkét idei rendezvényünket külső szervezetek, intézmények is támogtták. Segítségükkel melyet ezúton is köszönünk - tudjuk szervezni társsági progrmokt. Az Elnökség dönte lpján megkezdtük társság honlpjánk megújítását. Szeretnénk, h dinmikusbb, több információt trtlmzó, gykrbbn frissülő honlpot látogthtnánk tgtársink z érdeklődők. Az eddigi munkáról következőkben fog dr. Antmnn Ktlin tgtársunk beszámolni. A 2007. évi tisztújító közgyűlen néhány funkciór nem történt meg szvzás, ezért erre jelenlegi közgyűlen kerül sor. Kérem tgtárskt, hogy vegyenek rzt válsztáson, hogy tvlyi mulsztásunkt bepótolhssuk teljessé válhsson vezetőség. Az elhngzottkbn kívántm összefogllni Elnökségünknek 2008. évben végzett tevékenységét, melyről kzített beszámolómt ezennel Közgyűl elé vitár bocsátom. Budpest, 2008. szeptember 30. Dr Páldy Ann MHT elnöke DR ANNA PÁLDY President of the Society Opening Speech of the President of the Society of the Hungrin Hygienists t the Annul Meeting of the Society Report of the 2008 ctivity of the Society of the Hungrin Hygientists The president of the Society reported tht three meetings of the Presidency were held during the first yer. The Fodor-Fenyvessy Awrd ws given to four members of the Society (Prof Dr. Peter Blázs, dr Mihly Kdr, respectively dr Gbriell Pásti nd dr Ktlin Lencs). The Fodor-Fenyvessy Memoril Meeting ws orgnised nd decision ws mde concerning the Szendei Adm Awrd (Prof. Dr. Sándor Tkács). The revision of the members of the Society took plce. The Society hs 277 members. The presidency issued four electronic newsletters, the communiction between the presidency nd the members is mintined electroniclly. Three numbers of the 52nd volume of the officil journl of the Society, Egzségtudomány (Helth Science) ws published electroniclly in 2008. The web pge of the Society is under reconstruction, new interctive pge will be vilble till the end of 2008. The 4th Forum of the Young Higienists ws orgnised in 2008 in Győr. The conference ws very succesful with more thn 60 prticipnts. 23 presenttions were delivered nd 20 posters were displyed. The bstrcts of the presenttions were published in the 2nd number of the Egzségtudomány. The 38th Conference of the Society ws orgnised t new venue with more thn 160 prticipnts. The bstrcts of the presenttions were published in the 3rd number of the Egzségtudomány.
12 A PREVENCIÓ KÉRDÉSEI A prevenció szerepe szív érrendszeri nemzeti progrmbn PROF. VÉCSEI LÁSZLÓ SZTE Ált. Orvostudományi Kr Neurológii Klinik Összefogllás: Az Európi Agytnácsot (EBC) z európi neurológii, idegsebzeti, pszichiátrii elméleti idegtudományi társságok lpították, de helyet kptk Tnácsbn betegszervezetek jelentősebb gyógyszer gyártók képviselői is. Az EBC kiemelt feldt z, hogy lépeket tegyen nnk feloldás érdekében, mely z idegrendszeri megbetegedek súlyos társdlmi-gzdsági következményei z igen szerény idegkuttási betegellátási finnszírozás között húzódik. H figyelembe vesszük zt, hogy z összes megbeteged 35%- központi idegrendszeri kórképek csoportjáb sorolhtó, kkor jelenlegi ráfordítások igen lcsonynk mondhtók. Így például ismert tény z, hogy cerebrovsculris központokbn (Stroke Unit) kezelt betegek gyógyulási esélyei jobbk, mégis szélütt szenvedett páciensek ngyobb hányd áltlános belgyógyászti osztályr kerül felvételre. Ugynkkor meglehetősen kev figyelmet fordítunk e betegségek megelőzére, noh z igzi megoldást prevenció jelentené. Az orvostársságoknk együtt kell dolgozniuk e progrm sikere érdekében. Kulcsszvk: Európi Agytnács, szélüt, Szív Érrendszeri Nemzeti Progrm, megelőz Egzségtudomány 52/4 12-14 (2008) Közlre érkezett: 2008.július 14-én Elfogdv: 2008 ugusztus 7-én Prof. Vécsei László kdémikus MOTESZ elnöke SZTE Ált. Orvostudományi Kr Neurológii Klinik Szeged, Semmelweis u 6. e-mil: vecsei@nepsy.szote.u-szeged.hu
13 Az Európi Agy Tnács (Europen Brin Council) z Európi Neurológii Társságok Szövetségének (Europen Federtion of Neurologicl Societies) álláspontj szerint z idegrendszeri kórképekben szenvedő betegek ellátás teljes egzségügyi kpcitás megközelítően 1/3-át veszi igénybe. Így messzemenőkig indokolt, hogy legújbb európi dokumentumokbn z gy kuttás önálló fejezetként szerepel. Az idegrendszer betegségei körében vsculris neurológii kórképek szerte világon igen komoly népegzségügyi problémát jelentenek. Kiemelten fontos ez hzánkbn is, mert más országokkl összehsonlítv sjnos szomorú helyet fogllunk el rokkntsággl hlálozási dtokkl kpcsoltos nemzetközi sttisztikákbn. A stroke ugynis z ischemiás szívbetegsége után második helyen áll mint leggykoribb hlálok, vezető tényezője súlyos mozgáskorlátozottság kilkulásánk. E betegség előfordulás csökkenthető lenne, hiszen helytelen táplálkozás, mozgásszegény életmód, z előbbiekkel összefüggő obesits cukorbetegség, npi gondokból eredő feszültség, dohányzás, z lkohol mértéktelen fogysztás lpvetően közrejátsznk e kórkép kilkulásábn. Kétségtelen tény, hogy gyógyszeres prevenció, illetve z elmúlt években bevezetett thrombolysis lényeges előrelépnek tekinthető, de egyértelmű, hogy z igzi megoldást e betegség megelőze jelentené. Hzánkbn közelmúltbn nemzeti egzségügyi progrmok indultk, így Nemzeti Rákellenes Progrm, Csecsemő Gyermekgyógyászti Nemzeti Progrm, Sürgősségi Ellátás Nemzeti Progrm végül, de nem utolsó sorbn Szív Érrendszeri Nemzeti Progrm, melynek kiemelt fejezete Vsculris Neurológi. A MOTESZ komoly feldtot válllt e progrmok koordinálásábn, s kiemelt szerepet szán z egzségfejlesztnek, népegzségügyi tevékenységnek, vlmint szkm-specifikus rehbilitációnk. Érrendszeri központokt kell létrehozni, melyekben egymás mellett párhuzmosn vnnk különböző szkrendelek (cerebrovsculris, krdiológii, ngiológii, nephrológii, dibetológii, lipidológii, obesitológii, hypertonológii stb szkrendelek kiegzítve gyógytorn rehbilitáció specilistáivl, táplálkozási tnácsdássl). Az Éljen 140/90 Hgmm ltt progrm eredményeként hypertoniás betegeknél 5%-kl nőtt célvérnyomást elértek rány. Fontos feldt, hogy népegzségügy szkembereivel együttműködve médi bevonásávl jól tervezett z egz országr kiterjedő egzségnevelő felvilágosító progrm induljon, mely felhívj figyelmet stroke más keringi megbetegedek megelőzének lehetőségére. E progrmb be kell
14 vonni z iskol-egzségügy fogllkozás egzségügy szkembereit, mert z egzségnevelt már kisiskolás korbn el kell kezdeni. Mivel Mgyr Higiénikusok Társságánk célj: mgyr higiéni közegzségügy, népegzségügy vlmint hozzákpcsolódó termzet- társdlomtudományok fejlődének előmozdítás, szkmi érdekeinek hzi nemzetközi képviselete, tudományos műveltség terjeszte, tudományos eredmények gykorltbn történő lklmzásánk segíte összehngolás. Ezért: Fogjunk össze e fontos feldtok közös megoldás végett! PROF LÁSZLÓ VÉCSEI MEMBER OF THE HUNG. ACAD. SCI. BEIRNI 1-ES SORKÖZÖKKEL President of the Hungrin Medicl Assocition Clinic of Neurology, Fculty of Medicine University of Szeged Semmelweis str 6, Szeged e-mil: vecsei@nepsy.szote.u-szeged.hu Role of prevention in the Ntionl Progrm of Hert nd Circultion Diseses Abstrct: The Europen Brin Council (EBC) is coordinting council formed by Europen orgnistions in neurology, neurosurgery, psychitry, bsic brin reserch (neuroscience), s well s ptient orgnistions nd industry. The EBC is determined to eliminte the discrepncy between the huge impct of brin diseses nd the implictions of understnding norml brin function on the one hnd, nd the modest finncil nd time resources llocted to brin reserch, teching nd the cre of brin diseses on the other hnd. Considering tht 35% of the burden of ll diseses is cused by brin diseses, these diseses hve received reltively little ttention. Despite the proven vlue of stroke units, for exmple, the gret mjority of stroke victims re still dmitted to generl medicl wrds. More effort should be spent on the prevention of this second most burdensome disese in Hungry. Therefore, the medicl societies should work together for the success of this progrm. Key words: Europen Brin Council, stroke, Ntionl Progrm of Hert nd Circultion Diseses, prevention
15 Környezetegzségügyi információs rendszer kilkítás Európábn (ENHIS) MÁLNÁSI TIBOR, PÁLDY ANNA, RUDNAI PÉTER, VARRÓ MIHÁLY JÁNOS, SZABÓ ESZTER, MÁCSIK ANNAMÁRIA Országos Környezetegzségügyi Intézet, Budpest Összefogllás: A környezetegzségügyi dönthoztlt támogtó, átfogó európi szintű információs rendszer kifejleszte számos nemzetközi folymt szempontjából elengedhetetlen. A WHO kezdeményezére elindított z Európi Bizottság áltl támogtott nemzetközi progrm 19 európi ország együttműködében vlósult meg. A progrm keretében környezet-egzségügyi indikátorokt fejlesztettek ki z Európi cselekvi terv környezetért gyermekek egzségéért (CEHAPE) négy regionális célkitűzének megfelelően gyermekek egzségére összpontosítv. Kidolgozták jelenti rendszer legfontosbb eszközeit (pl. ténylpok) ezek lpján európi szintű jelentt kzítettek el. Egzségi htásbecsli módszereket fejlesztettek ki lklmztk egyes kiválsztott környezet-egzségügyi kockázti tényezőkre. Áttekintették CEHAPE célkitűzeihez kpcsolódó Európi Uniós nemzeti szbályozásokt, jogszbályokt. Internetes oldl muttj be progrm eredményeit jövőben folymtosn frissítendő dtokkl információkkl. A projekt működe szempontjából nélkülözhetetlen volt rztvevő intézetek megfelelő együttműköde. Az intézetek hálóztát mgyr prtner, z Országos Környezetegzségügyi Intézet koordinált. A kidolgozott eszközök nemzeti szinten vló hsználtánk lehetőségét bizonyítj 6 országbn kidolgozott 10 nemzeti ténylp. Mgyrország gyermekek sztm llergi prevlenciáját muttj be nemzeti ténylp segítségével. Kulcsszvk: környezetegzségügyi indikátorok, információs rendszer, sztm, llergi ENHIS:environmentl helth informtion system Egzségtudomány 52/4 15-36 (2008) Közlre érkezett: 2008 június 7-én Elfogdv: 2008 ugusztus 13-án MÁLNÁSI TIBOR Országos Környezetegzségügyi Intézet 1097 Budpest, Gyáli út 2-6. Telefon: 476-1193 Fx: 215-2046 E-mil: mlnsi.tibor@oki.ntsz.hu
Bevezet Nyiltkoztábn 16 megerősítette, hogy Az egzségkárosító környezeti expozíciók szükség vn egy környezet-egzségügyi ezek egzségi htásink csökkentét információs rendszerre (EHIS), mely z e területre megelőzét szolgáló jogi vontkozó szkmpolitikák kcióprogrmok kilkítását támogtó lényeges eszközként kidolgozásához végrehjtásához szükség lehetővé teszi z elsőbbségi kérdek vn bizonyítékokon lpuló meghtározását, közegzségügyi jvítj z információhoz vló hozzáfért, tényezőkről, vlmint z ezek közötti könnyebbé teszi közvéleménnyel összefüggekre folyttott kommunikációt. A dokumentum szbályozások megbízhtó környezeti információkr sürgetőbb vontkozón. feldt Egyre környezet- láírói kiemelték, hogy egy jól egzségügyi monitoringot jelenti megtervezett rendszert szolgáló információs rendszer információs kifejleszte. Az Európi Unióbn több országok régiók összehsonlítását kezdeményez is felhívt figyelmet egy egységesíti nemzeti nemzetközi európi beszámolást, szintű környezet-egzségügyi információs rendszer létrehozásánk erőforrások szükségességére, fokozz Környezeti mint Akcióprogrm(1) Htodik vgy környezet-egzségügyi rendszer megkönnyíti ugynkkor eredményes egységességét biztosítj z felhsználását, különféle z felmérek megkdályozz Környezet-egzségügyi Strtégi(2) z párhuzmosságokt(6). nnk 2004. 2010. közötti végrehjtását elfogdott szolgáló Európi Környezet Egzség környezetért gyermekek egzségéért Akcióterv(3). jelentőségű (CEHAPE) céljink megvlósításához Egzség szintén szükség vn információs háttérre folymt, Két ngy Víz Európi cselekvi Páneurópi körülményeiknek megfelelően lklmzni Progrm (THE PEP)(5) megvlósítás is tudják zt hogy z intézkedek vlóbn megkívánj gyermekek egzségét szolgálják(7). monitoring lpvető eszközeit z elért eredmények értékeléhez. A 2004-ben Budpesten A WHO-Euro Bonni Egzség tgállmok terv hhoz, Környezet konferencián Jegyzőkönyv(4) vlmint Közleked, hogy A sját Környezet- egzségügyi Központj (WHO-ECEH), z megrendezett IV. Európi Környezet Európi Egzség Fogysztóvédelmi Főigzgtóságánk (DG Miniszteri Konferenci Bizottság Egzségügyi
17 SANCO) támogtásávl több nemzetközi A környezetegzségügyi információs szervezettel számos európi országgl rendszer bemuttás (köztük Mgyrországgl) együttműködve korábbi években jelentős lépeket tett egy egységes dtbázis információs rendszer kifejlesztére. eredményeként környezet-egzségügyi indikátorokt országbn Ennek dolgoztk tesztelték ki ezek több hsznál- htóságát. Az dtkezelt jelentek kzítét szolgáló létrehoztk eszközöket lklmzták is ezeket A környezet-egzségügyi információs rendszer kilkításánk folymt számos európi ország együttműködében történt. A progrmokt z Európi Bizottság támogtt WHO koordinált, melyek 19 országból 25 prtner intézet együttműködében vlósultk meg. A kidolgozott rendszer (ENHIS) következő elemeket fogllj mgáb: 1.) mintprojektekben. Ezen tpsztltokból A környezet-egzségügyi kiindulv kezdődött el 2005. végén indikátorok legfontosbb eszközök z dönthoztl támogtásár átfogó Európi állpot trendek monitorozásár Környezetegzségügyi számos Információs felhsználóvl Rendszer (ENHIS) kilkítás. A rendszer kommunikációr. áltlános célj olyn működő információs módszertnt dolgoztk ki összpontosítv tudásbázis létrehozás, mely elősegíti zon környezeti tényezőkre, melyek z széleskörű egzség szempontjából fontosk, zokr környezet-egzségügyi indikátorokhoz problémák zonosítását jelentőségének z meghtározását, ngyrzt környezet befolyásol, vlmint vgyis prioritások egzségi Az vló htásokr, felállítását. A rendszer lehetővé teszi jogi zokr szbályozások kcióprogrmok bevtkozásokr, me-lyek kockáztok htásánk felmérét, z információkhoz csökkentét megelőzét szolgálják. 43 időben történő hozzájutást stndrdizált indikátort módszertn lpján történő dtgyűjtt munkcsoport konzultációj során olyn feldolgozást, vlmint ezen dtok lpján kritériumokt szem előtt trtv, mint nemzetközi összehsonlítást, időbeli tudományos trendek ugynezen egzsége környezet, CEHAPE országos megvlósíthtóság(8). Meghtározó volt z vizsgáltát módszertnt elemzeket is. hsználv z melyeket szbályozásokr, válsztottk hitelesség, ki, számos gyermekek indikátorok végső kilkítás során, hogy nemzetközi dtbázisokbn jelenleg is hozzáférhető dtokon lpuljnk.
18 Néhány kivételes esetben z dtgyűjt dolgoztk ki rr vontkozón, hogy z tgországokbn dtokt lefolyttott eset- hogyn lehet nemzetközi tnulmányok segítségével vlósult meg. dtbázisokból kigyűjteni. Az indikátorok Adtbázist 43 ngy rzénél z dtok 13-29 országr környezetegzségügyi indikátor számár elérhetőek, néhány indikátor esetében nemzetközileg is elérhető dtok, illetve WHO bizonyos esetekben z esettnulmányok tgországár. Az indikátorok rzletes felhsználásávl. Az indikátorok teljes leírását módszertni lpok trtlmzzák, listáját z I. táblázt muttj be. Minden melyek egyes indikátorhoz rzletes instrukciókt (http://www.enhis.org) érhetőek el. hoztk létre Európi z Régió mind ENHIS z 53 honlpon I.TÁBLÁZAT: A CEHAPE regionális célkitűzeihez trtozó környezetegzségügyi indikátorok áttekinte környezeti tényezők egzségi htások lpján CEHAPE célkitűz Indikátor megneveze 1. Víz-eredetű járványok I. 2. Közösségi vízellátás jvított minőségű ivóvízhez vló hozzáfér 3. Szennyvízkezel jvított higién körülményekhez vló hozzáfér 4. Fürdővízminőség 5. Ivóvízminőség 6. Háztrtások higién viszonyi 7. Vízbiztonsági tervek Környezetegzségügyi témkör Víz higién körülmények Víz higién körülmények Víz higién körülmények A környezet egzségre gykorolt htás Gsztrointesztinális betegségek Gsztrointesztinális betegségek Gsztrointesztinális betegségek Víz higién körülmények Víz higién körülmények Víz higién körülmények Víz higién körülmények Gsztrointesztinális betegségek Gsztrointesztinális betegségek Gsztrointesztinális betegségek Gsztrointesztinális betegségek
19 II. 8. Közúti közlekedi blesetek mitti mortlitás gyermek- fitlkorbn 9. Közúti közlekedi blesetek mitti sérülek rány 10. A gyermekek biztonságos közlekedét szolgáló szbályozások 11. A gyermekek iskoláb vló eljutásánk módj Közleked mobilitás Bleseti sérülek hlálozás Közleked mobilitás Közleked mobilitás Bleseti sérülek hlálozás Bleseti sérülek hlálozás Közleked mobilitás 12. Nem szándékos eredetű sérülek mitti mortlitás gyermek fitlkorbn 13. Nem közlekedi eredetű blesetek mitti sérülek rány 14. Túlsúly elhízottság prevlenciáj gyermek- fitlkorbn 15. Fiziki ktivitás gyermek- fitlkorbn 16. Gyermekek fitlok nem szándékos eredetű sérüleinek megelőzét szolgáló szbályozások 17. Gyermekek fitlok túlsúlyánk elhízásánk megelőzét szolgáló szbályozások Lkókörnyezet Bleseti sérülek hlálozás Túlsúly elhízottság Bleseti sérülek hlálozás Lkókörnyezet Lkókörnyezet Bleseti sérülek hlálozás Túlsúly elhízottság Lkókörnyezet Túlsúly elhízottság Lkókörnyezet Bleseti sérülek hlálozás Lkókörnyezet Túlsúly elhízottság
III. 18. Asztm llergi prevlenci gyermekkorbn 19. Légzőszervi betegségek mitti csecsemőhlálozás 20. Gyermekek kültéri levegőszennyeznek (PM) vló expozíciój 21. Gyermekek dohányfüstexpozíciój 22. Ngy forglmú utk közelében lkó gyermekek rány 23. Gyermekek levegőszennyeznek (ózon) vló expozíciój 24. A gyermekek dohányfüstexpozíciójánk csökkentét szolgáló szbályozások 25. Belsőtéri levegőminőségi problémákkl küzdő iskolákb járó gyermekek rány 26. A nedvesed problémájávl küzdő lkásokbn élő gyermekek rány 27. Szilárd tüzelőnygot hsználó háztrtásokbn élő gyermekek rány 28. Lkások zsúfoltság Levegőminőség Levegőminőség Levegőminőség Levegőminőség Levegőminőség Levegőminőség 20 Légzőszervi betegségek Légzőszervi betegségek Légzőszervi betegségek Légzőszervi betegségek Légzőszervi betegségek Légzőszervi betegségek Levegőminőség Légzőszervi betegségek Levegőminőség Légzőszervi betegségek Lkókörnyezet Légzőszervi betegségek Lkókörnyezet Légzőszervi betegségek Lkókörnyezet Légzőszervi betegségek
21 IV. 29. Gyermekkori leukémi incidenci 30. Az 55 évesnél fitlbbk melnom incidenciáj 31. Épületek belsőtéri rdon szintje 32. A gyermekek fokozott UV expozíciójánk csökkentét szolgáló szbályozások kciók 33. A rdioktivitás htékony környezeti monitoringj 34. Perzisztens szerves szennyezők nytejben 35. Gyermekek expozíciój z élelmiszerekben tlálhtó vegyi szennyezőnygoknk 36. Gyermekek vér-ólomszintje Ultriboly ionizáló sugárzás Ultriboly ionizáló sugárzás Ultriboly ionizáló sugárzás Ultriboly ionizáló sugárzás Rosszindultú dgntok Rosszindultú dgntok Rosszindultú dgntok Rosszindultú dgntok Ultriboly ionizáló sugárzás Élelmiszerbiztonság Rosszindultú dgntok Rosszindultú dgntok Rosszindultú dgntok Élelmiszerbiztonság Kémii biztonság Idegrendszeri fejlődi zvrok 37. A földhsználti tervez követelményei 38. Vegyi blesetek nyilvántrtás 39. Kormányzti felkzültség kémii blesetekre 40. Különböző eredetű szintű zjnk kitett lkosság Kémii biztonság 41. Iskoli káros zjszintnek kitett gyermekek rány Zj 42. Szbdidős tevékenységből eredő zjnk vló expozíció csökkentét szolgáló szbályozások 43. Gyermekek fitlok munkblesetekből eredő sérülei Zj Alvászvrok Krdiovszkuláris betegségek Alvászvrok Krdiovszkuláris betegségek Alvászvrok Munkhelyi kockáztok Krdiovszkuláris betegségek Bleseti sérülek hlálozás Kémii biztonság Kémii biztonság Zj
22 TABLE I: Overview of the environmentl helth indictors by the regionl priority gols of the CEHAPE, environmentl helth determinnts nd helth effects of the environment CEHAPE Regionl Priority Gols I. II. Indictors Environmentl helth determinnts Helth effects of the environment 1. Outbreks of wterborne diseses 2. Public wter supply nd ccess to improved wter sources 3. Wstewter tretment nd ccess to improved snittion 4. Bthing wter qulity Wter nd snittion 5. Drinking wter qulity Wter nd snittion 6. Household hygiene Wter nd snittion 7. Wter sfety plns Wter nd snittion 8. Mortlity from rod trffic injuries in children nd young people 9. Injury rte from rod trffic ccidents 10. Policies to promote sfe trnsport nd mobility for children 11. Mode of child trnsporttion to school Mobility nd trnsport Gstrointestinl diseses Gstrointestinl diseses Gstrointestinl diseses Gstrointestinl diseses Gstrointestinl diseses Gstrointestinl diseses Gstrointestinl diseses Injuries Mobility nd trnsport Injuries Mobility nd trnsport Injuries Mobility nd trnsport Injuries Overweight nd obesity 12. Mortlity in children nd dolescents from unintentionl injuries 13. Non trffic injury rte 14. Prevlence of excess body weight nd obesity in children nd dolescents 15. Percentge of physiclly ctive children nd dolescents 16. Policies to reduce unintentionl injuries in children nd dolescents 17. Policies to reduce nd prevent excess body weight nd obesity in children nd dolescents Housing Injuries Housing Housing Injuries Overweight nd obesity Housing Overweight nd obesity Housing Injuries Housing Overweight nd obesity Wter nd snittion Wter nd snittion Wter nd snittion
23 III. 18. Prevlence of sthm nd llergies in children 19. Infnt mortlity due to respirtory diseses 20. Exposure of children to outdoor ir pollution (prticulte mtter) 21. Exposure of children to environmentl tobcco smoke 22. Children living in proximity of hevily trfficked rods 23. Exposure of children to ir pollution (ozone) 24. Policies to reduce environmentl tobcco smoke exposure of children 25. Children going to schools with indoor ir problems 26. Children living in homes with problems of dmpness 27. Proportion of children living in homes using solid fuels 28. Crowding Air qulity Respirtory diseses Air qulity Respirtory diseses Air qulity Respirtory diseses Air qulity Respirtory diseses Air qulity Respirtory diseses Air qulity Respirtory diseses Air qulity Respirtory diseses Air qulity Respirtory diseses Housing Respirtory diseses Housing Respirtory diseses Housing Respirtory diseses
IV. 29. Incidence of childhood leukemi 30. Incidence of melnom in people ged under 55 yers 31. Rdon levels in dwellings 32. Policies to reduce the excessive exposure of children to UV rdition 33. Effective environmentl monitoring of rdioctivity 34. Persistent orgnic pollutnts in humn milk 35. Exposure of children to chemicl hzrds in food 36. Blood led levels in children 37. Regultory requirements of lnd use plnning 38. Chemicl incidents register 39. Government prepredness to chemicl emergencies 40. Popultion exposed to vrious noise level rnges per source 24 Ionising nd UV rdition Ionising nd UV rdition Ionising nd UV rdition Ionising nd UV rdition Cncers Ionising nd UV rdition Food sfety Cncers Food sfety Cncers Chemicl sfety Neuro-developmentl disorders Cncers Cncers Cncers Cncers Chemicl sfety Chemicl sfety Chemicl sfety Noise Sleep disturbnce Crdiovsculr diseses Sleep disturbnce Crdiovsculr diseses Sleep disturbnce 41. Percentge of children exposed to hrmful noise t school 42. Policies to reduce exposure to leisure sounds 2.) Jelenti módszerek eszközök: ténylpok Stndrdizált ténylpokt (fct sheet-ek) frissítével dolgoztk folymtosn megújítják. Egyes országok ki, melyek információforrásként dönthozók lpvető Noise Noise elkzültek(9), együtt z dtok ténylpokt is szolgálnk válllták, hogy országos szinten tesztelik Tömören ténylpok lklmzhtóságát. 2007-ben ht rzére. világosn fogllják össze tényeket, ezzel országbn, támogtv összesen 10 elemz kzült el. A lpok különböző intézkedek (köztük Mgyrországon) bevezetét, szbályozások kidolgozását, áltlános melyek közegzségügy környezet vontkozásit kőbbiekben ismertetett jvítását szolgálják, vlmint elősegítik nemzeti ezen muttjuk be. szbályozások megvlósulásánk nyomon követét. A 26 lp-indikátorhoz nemzetközi értékelt trtlmzó struktúráját ténylp A ténylpok trtlmi példáján keresztül elemzei lpján CEHAPE négy célkitűzére vontkozón
25 európi helyzetértékel kzül(10). Az információkt dtok értelmezét z ENHIS hálózt áltl szbályozási elkzített esettnulmányok irodlmi trtlmzz. áttekint támsztott lá. A megjelent 5.) Internetes oldl kzült projekt kidvány példként szolgál z információs eredményeinek rendszer egyik lehetséges hsználtár. elérhetők Várhtó, hogy növekvő információ információk, ezenkívül dtmennyiséggel megtlálhtók z jelentek kiemelt vgy együtt kzülnek, melyek szkterületre egyes további ténylpok Jogi vontkozások z bemuttásár, összegyűjtött rze melyen dtok z oldlon indikátorok, időbeli egyes trendek térbeli eloszlások, ténylpok, összpontosítnk, melyek trtlmzzák helyzetértékelt országok nézőpontjából minden egyes indikátor esetén muttják be környezet-egzségügyi kpcsolódási helyzetet. A jövőbeni értékelek lehetővé információforrásokhoz. A felhsználók teszik trendek szbályozások vgy következő címen érhetik el z őket érdeklő kciók htásánk elemzét is. témkörök dtit: http://www.enhis.org. 3.) Egzségi htásbecsli módszereket 6.) Az együttműködő intézetek hálózt fejlesztettek ki lklmztk egyes ngyon fontos eszköz z ENHIS működe kiválsztott környezet-egzségügyi szempontjából, mely mgábn fogll 25 kockázti tényezőkre kültéri (PM10 prtner intézetet 19 európi országból. Az ózon) ENHIS hálózt jelentősen hozzájárult z levegőszennyezettség indikátorokhoz szükséges információk belsőtéri lkáspenzed) témkörében(11). (dohányfüst A htásbecslek dtok pontokt releváns összegyűjtéhez, különös eredményeit integrálták ténylpokb. tekintettel CEHAPE négy célkitűzéhez Szoftver kpcsolódó került kidolgozásr (HIAir), specifikus környezet- mely z egzségi htásbecslt segíti z egzségügyi európi esettnulmányokr, vlmint z országos városok levegőszennyezének értékelére. 4.) A szbályozások szbályozások témkörökben értékelére. létrehozott A hálózt értékele: tgji voltk felelősek z indikátorokon Összeállítás kzült, mely trtlmzz lpuló 23 (nemzetközi) ténylp vlmint CEHAPE 10 nemzeti ténylp kidolgozásért. Az regionális célkitűzeihez kpcsolódó Európi Uniós nemzeti intézetek szbályozásokt. mgyr kpcsolódó A szükséges szbályozásokhoz hiányzó hálóztánk prtner, koordinálását z Országos Környezetegzségügyi Intézet végezte.
Az együttműködők közötti kpcsolttrtást jövőben dt- információcserét jelentősen indikátorokhoz zonbn z információkt megkönnyítette egy csk regisztrált ( felhsználók mindenképpen z országoktól közvetlenül számár hozzáférhető várhtó. 26 jogi A szbályozási szbályozás változásiról) weboldl. Ennek segítségével lehetőség kell beszerezni(13). volt dtok feltöltére, fájlok le- Az információs rendszert CEHAPE feltöltére kereteit meghldón olyn újonnn fontos információk, felhívások közzétételére. előtérbe kerülő témkörökre is ki kell terjeszteni, mint klímváltozás egzségi A mgyr ténylp bemuttás Az 1. sz. Mellékletben bemuttjuk következményei, vgy gyermekeken példként Mgyrország áltl kívül más, specifikus kockázti csoportokr, mint z idősek(13). elkzített nemzeti ténylpot, mely z A rendszert tovább kell fejleszteni z ENHIS progrm keretében kidolgozott országokon belüli felhsználásr, mely struktúr lpján szemlélteti z egyik lpján lehetővé válht regionális vgy egzségi helyi szintű elemzek kidolgozás. Ehhez prevlenciáját progrmbn kilkított eszközöket lehet nemzetközi felhsználni, kiegzítve z dott ország indikátort, llergiás z tünetek gyermekeknél. sztmás A elemzben(12) Mgyrország nem szempontjából releváns specifikus szerepelt, mivel z dtok lpjául szolgáló eszközökkel, például új indikátorokkl. nemzetközi Mgyrországon felmérben (ISAAC) z első regionális Mgyrország nem vett rzt, ezért elemzek elkezdődtek dél-lföldi(14) nemzeti ténylp hzi felmérek lpján közép-dunántúli régióbn(15). kzült el. Az indikátorok listáj is kiegzítre kerülhet környezet egzség közötti A környezetegzségügyi információs kpcsoltokr rendszer további felhsználási irányuló kuttások eredményei lpján, illetve z országokbn fejleszti lehetőségei zjló sikeres htékony monitoringr A rendszer megfelelő működéhez z surveillnce-r lpozv. indikátorokhoz Az információk szükséges. frissítének szükséges frissíte Az dtok dtok földrjzi lefedettsége is folymtosn jvíthtó. Ehhez fel kell mérni zon utomtikus meglévő dtokt, melyek nem kerülnek távolbbi be z információs rendszer lpját képező dtok lehetősége
27 nemzetközi dtbázisokb, illetve meg kell összehsonlíthtóságát vizsgálni elérhető dtokkl. ezen dtok nemzetközileg Köszönetnyilvánítás A környezetegzségügyi információs rendszer kilkítás z Európi Bizottság Egzségügyi Fogysztóvédelmi Főigzgtóságánk támogtásávl vlósult meg (engedélyszám: 2003112). Irodlom 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. The Sixth Environment Action Progrmme: 'Environment 2010: Our future, Our choice', Communiction from the Commission to the Council, the Europen Prliment, the Economic nd Socil Committee nd the Committee of the Regions, Brussels, 2001. (COM (2001) 31 finl) A Europen Environment nd Helth Strtegy, Communiction from the Commission to the Council, the Europen Prliment nd the Europen Economic nd Socil Committee, Brussels, 2003. (COM (2003) 338 finl) The Europen Environment nd Helth Action Pln 2004-2010, Communiction from the Commission to the Council, the Europen Prliment, the Europen Economic nd Socil Committee, Brussels, 2004. (COM (2004) 416 finl) Víz Egzség Jegyzőkönyv Htárokt Átszelő Vízfolyások Nemzetközi Tvk Védelméről Hsználtáról szóló 1992. évi Egyezményhez (MP.WAT/AC.1/1999/1, EHCO 02 02 05/8) III. Környezet Egzség Miniszteri Konferenci, London, 1999. http://efrirk.ntsz.hu/oki/minkonf/viz_jegyzokonyv.pdf Trnsport, Helth nd Environment Pn-Europen Progrmme, UNECE, WHO/Europe, http://www.thepep.org Nyiltkozt, IV. Környezet Egzség Miniszteri Konferenci, Budpest, 2004. (EUR/04/5046267/6) http://efrirk.ntsz.hu/oki/minkonf/nyiltkozt4.pdf Európi cselekvi terv környezetért gyermekek egzségéért, IV. Környezet Egzség Miniszteri Konferenci, Budpest, 2004. (EUR/04/5046267/7) http://efrirk.ntsz.hu/oki/minkonf/csterv.pdf Pond, K. et l: Workgroup Report: Developing Environmentl Helth Indictors for Europen Children: World Helth Orgniztion Working Group, Environmentl Helth Perspectives Volume 115 Number 9 September 2007, pp 1376 1382 ENHIS indictor-bsed ssessments, WHO-Europe, 2007 http://www.euro.who.int/ehindictors/publictions/qryindictorbsedassessments. Dlbokov, D., Krzyznowsky, M., Lloyd S. (ed): Children s helth nd the environment in Europe. A bseline ssessment World Helth Orgniztion 2007 http://www.euro.who.int/document/e90767.pdf Boldo, E. et l: Helth Impct Assessment on Environmentl Tobcco Smoke in Europen Children: Sudden Infnt Deth Syndrome nd Asthm Episodes (közl ltt) Prevlence of sthm nd llergies in children, ENHIS Fct Sheet No. 3.1, WHO/Europe 2007 http://www.euro.who.int/document/ehi/enhis_fctsheet_3_1.pdf Krzyznowski, M., Dlbokov, D.: Assessing children s helth nd environment in Europe: experiences from the first use of comprehensive informtion system (közl ltt) Sándor K. R.: A környezet egzség információs rendszer (ENHIS), mint dönt-előkzít eszköze. A túlsúlyossághoz elhízáshoz kpcsolódó indikátorok. Szkdolgozt, Debreceni Egyetem Orvos Egzségtudományi Centrum, Népegzségügyi Kr, 2006. Uhrin Cs.: Környezet-egzségügyi helyzetértékel regionális szinten WHO áltl kifejleszt ett gyermekspecifikus indikátorok lpján. Szkdolgozt, Debreceni Egyetem Orvos Egzségtudományi Centrum, Népegzségügyi Kr, 2007 TIBOR MÁLNÁSI, ANNA PÁLDY, PÉTER RUDNAI, MIHÁLY J. VARRÓ, ESZTER SZABÓ, ANNAMÁRIA MÁCSIK
28 Tibor Málnási Ntionl Institute of Environmentl Helth, Budpest 1097 Budpest, Gyáli út 2-6. Tel.: (36-11) 476-1193 Fx: (36-1) 215-2046 E-mil: mlnsi.tibor@oki.ntsz.hu Development of environmentl helth informtion system in Europe (ENHIS) Abstrct:The necessity of comprehensive Europen informtion system to support policy mking in environmentl helth is crucil in severl interntionl environmentl helth processes. The interntionl project coordinted by the WHO/Euro nd supported by the Europen Commission hs been implemented in coopertion of 18 Europen Member Sttes. A set of environmentl helth indictors hs been developed ccording to the four regionl priority gols of the Children s Environment nd Helth Action Pln for Europe (CEHAPE). Tools of reporting hve been estblished (e.g. fct sheets) nd Europen ssessment hs been published. Helth impct ssessment methods were developed nd pplied to selected environmentl helth risk fctors. Europen nd ntionl policies hve been reviewed in the context of the regionl priority gols of the CEHAPE. The results of the project nd regulrly updted dt nd informtion re vilble on the website of the project. It ws essentil to estblish nd mintin network of collborting institutions. The network ws coordinted by the Hungrin prtner institute, the Ntionl Institute of Environmentl Helth. Usbility of the tools t ntionl level hs been proved by the 10 ntionl fct sheets developed in 6 Member Sttes. The Hungrin ntionl fct sheet presents the prevlence of sthmtic nd llergic symptoms in children. Key words: environmentl helth indictors, informtion system, sthm, llergy
29 1. sz. Melléklet ENHIS nemzeti ténylp Asztmás llergiás tünetek prevlenciáj gyermekeknél Mgyrországon Indikátor Megnevez: Asztm llergi prevlenci gyermekeknél Definíció: Asztmás llergiás tünetek prevlenciáj 8-9 éves gyermekeknél Kód: RPG3_Air_E1 Bevezet Jelen összeállítás áttekintt d gyermekeket érintő sztm légúti llergiás megbetegedek mgyrországi viszonyiról néhány hzi felmér eredményei lpján. Trtlmzz ezenkívül témkörrel kpcsoltos környezet-egzségügyi összefüggeket, jogi szbályozási hátteret, vlmint mgyrországi helyzet értékelét. Kulcsüzenet Az llergiás sztmás tünetek jelentős betegségterhet jelentenek gyermekek számár z európi országokbn (1), így Mgyrországon is. Az llergiás sztmás tünetek összefüggbe hozhtók számos tényező mellett külső- belsőtéri levegő minőségével. Az dtok bemuttás Az 1. 2. ábr 2005-ben lefolyttott Országos Gyermek Légúti Felmér (OGYELF) dtit muttj be megyei bontásbn z 5000 fő ltti 5000 fő fölötti lkosságszámú települeken. Időbeli összehsonlításr d lehetőséget z, hogy z Országos Környezetegzségügyi Intézetben régót folynk hsonló felmérek. A 3. 4. ábr három kiválsztott város sztm llergi prevlenci értékeit muttj be z 1996-os CESAR 2005-ös OGYELF felmér eredményei lpján.
30 25 15 10 5 l Z Ve sz pr ém V s ln z. b To ol cs.-s og y st Sz Pe m So Fe jé G r yő r-m.-s. H j dú -B. H ev Já es sz -N.-S Ko z. m ár om -E. N óg rá d Bu d pe st B r Bo ny rs od -A.-Z. Bá cs -K. Bé ké s C so ng rá d 0 megyék; counties 5000 fős vgy nnál kisebb lkosságszámú települek settlements 5000 inhbitnts 5000 főnél ngyobb lkosságszámú települek settlements > 5000 inhbitnts 1. ábr: Asztmás tünetek prevlenciáj 8-9 éves tnulóknál z OGYELF felmér lpján (2005) Fig. 1: Prevlence of sthmtic symptoms in 8-9 yers old schoolchildren in Hungrin counties (OGYELF survey, 2005) 30 25 százlék; percentge 20 15 10 5 l Z ém sz pr s V Ve ln To So m Sz og b y ol cs.-s z. st Pe jé r -M.-S. H j dú -B. H ev Já es sz -N.-S Ko z. m ár om -E. N óg rá d yő r Fe G B d pe st r Bo ny rs od -A.-Z. Bá cs -K. Bé ké s C so ng rá d 0 Bu százlék; percentge 20 megyék; counties 5000 fős vgy nnál kisebb lkosságszámú települek settlements 5000 inhbitnts 5000 főnél ngyobb lkosságszámú települek settlements > 5000 inhbitnts 2. ábr: Allergiás tünetek prevlenciáj 8-9 éves tnulóknál z OGYELF felmér lpján (2005) Fig. 2: Prevlence of llergic symptoms in 8-9 yers old schoolchildren in Hungrin counties (OGYELF survey, 2005)
31 30 CESAR felmér (1996) OGYELF felmér (2005) százlék; percentge 25 20 15 10 5 0 Eger Dorog Ttbány városok; cities 3. ábr: Asztmás tünetek prevlenciáj 8-9 éves tnulóknál 3 kiválsztott városbn két felmér lpján (1996, 2005) Fig. 3: Prevlence of sthmtic symptoms in schoolchildren ged 8-9 yers in 3 selected Hungrin cities bsed on the results of the CESAR (1996) nd OGYELF survey (2005) 25 CESAR felmér (1996) OGYELF felmér (2005) százlék; percentge 20 15 10 5 0 Eger Dorog Ttbány városok; cities 4. ábr: Légúti llergiás tünetek prevlenciáj 8-9 éves tnulóknál 3 kiválsztott városbn két felmér lpján (1996, 2005) Fig. 4: Prevlence of symptoms of respirtory llergies in schoolchildren ged 8-9 yers in 3 selected Hungrin cities bsed on the results of the CESAR (1996) nd OGYELF survey (2005)
32 Környezet-egzségügyi összefüggek Az sztm llergi számos tényező eredményeként, genetiki környezeti tényezők komplex interkciój révén lkul ki. A környezeti tényezők közül legfontosbbk kül- beltéri levegőszennyez, dohányfüst, z llergének, de szerepet játsznk egyéb htások is, mint például táplálkozás, életmód társdlmi-gzdsági tényezők. Az ny terhesség ltti dohányzás, vlmint gyermekek dohányfüst expozíciój növeli különféle légzőszervi betegségek kilkulásánk kockáztát, z sztmás tünetek súlyosbodásához vezet. A kültéri szennyezők közül legegyértelműbb egzségi összefüggeket szálló por (PM) z ózon esetén tudtk kimuttni, vgyis ezen szennyezők koncentrációink növekede együtt jár z sztmás tünetek gykoriságánk növekedével tünetek erősödével több epidemiológii tnulmány szerint. A belsőtéri levegőben levő szennyezőnygok közül dohányfüst mellett tüzelőnygok elégetéből szármzó égtermékeknek ngy jelentősége vn gyermekek légzőszervi tüneteinek kilkulás szempontjából. A bútorokból, pdlószőnyegek rgsztónygából (vlmint dohányfüstből) szármzó formldehid felső légutk irritációjához vezethet egyéb, szemben, orrbn, torokbn jelentkező tüneteket okozht. Az sztm z llergiás megbetegedek kilkulás tünetek súlyosbodás összefüggben vn különböző bel- kültéri llergénekkel. A beltéri llergének közül elsősorbn penzgombák háziportkák jelentenek kockáztot. A lkások szellőztetnek hiány, mgs pártrtlom révén z llergének koncentrálódhtnk belsőtéri levegőben. A kültéri levegőben levő virágpor gombspórák llergiás rekciót váltnk ki z rr érzékeny személyeknél (2). Mgyrországon legerősebb llergén prlgfű (Ambrosi eltior) pollenje. A klímváltozás egyik lehetséges következménye növények vegetációs idejének meghosszbbodás, minek következtében z llergén pollenek évente egyre hosszbb ideig okozhtnk tüneteket. A higién hipotézis szerint nyugti életstílus mitt kori életkorbn fejlődő immunrendszer nem tlálkozik megfelelő htásokkl, mely z llergiás megbetegedek kilkulásánk kockáztát növelheti. Számos tnulmány szerint táplálkozási fktorok is htássl lehetnek z llergiás megbetegedek kilkulásár, különösen fontos kiemelni z nytejes táplálás preventív htását (2).
33 Jogi szbályozási vontkozások 2004-ben IV. Környezet Egzség Miniszteri Konferenci Budpesten fogdt el z Európi cselekvi terv környezetért gyermekek egzségéért című dokumentumot (CEHAPE), mely négy regionális elsőbbségi célt htározott meg gyermekek környezeti eredetű betegségterhének csökkentére. A célok egyike (III.) beltéri kültéri légszennyez okozt légúti betegségek megelőzére csökkentére irányul, ily módon hozzájárulv z sztmás rohmok gykoriságánk csökkentéhez nnk biztosítás érdekében, hogy gyermekek tiszt levegőjű környezetben élhessenek (3). A hzi sztm epidemiológii dtokt számottevően torzítj z körülmény, hogy gyermek sztmásokt nem regisztrálják, mi rzben mgyrázz, hogy hzi sztm prevlenci (2%) lcsonybb z európi átlgnál (3-5%). Az európi dtok áltlábn stndrdizált epidemiológii felmérek eredményei lpján születnek, dott esetben élettrtm prevlenci dtokt jelentenek, így értelemszerűen mgsbbk. A hzi dtok regisztrált gondozott sztmás betegeket fednek. A tüdőgyógyászti hálóztbn nyilvántrtott gyermek sztmások számából vlós gyermekkori sztm epidemiológii dtokr nem lehet következtetni([4). A lkosságot érintő biológii eredetű légszennyezettségi prméterek folymtos monitorozását z 1991. évi XI. törvény 3. 4. prgrfus lpján kezdte meg z ÁNTSZ ([5). Az Aerobiológii Hálózt z ország területét lefedő 19 állomáson monitorozz 32 növény 2 gomb légköri pollen illetve spór koncentrációját. A folymtosn frissített országos pollenjelent elérhető z ÁNTSZ honlpján (http://www.ntsz.hu), vlmint tömegtájékozttási eszközökön keresztül. A pollenkoncentrációkr vontkozó 7 npos előrejelzi dtok http://www.pollenmonitor.hu oldlon tlálhtók. A prlgfű Mgyrországon z egyik legigénytelenebb leggresszívebb gyomnövény, mely Észk-Amerikából szármzik melynek llergenitás legjelentősebb, igen sok embernek okoz pnszokt. A prlgfű leggykoribb felszporodási helyei, megbolygtott tljú elhnygolt prlgterületek. Mivel prlgfű nemcsk gzdsági, hnem közegzségügyi szempontból is jelentős károkt okoz, jogszbályok kiemelten kezelik prlgfű-mentesítt. A prlgfű elleni védekez jogszbályi lpját növényvédelemről szóló 2000. évi XXXV. törvény ( nnk 2007. évi XVI. törvénnyel történt módosítás) vlmint z ehhez kpcsolódó rendeletek jelentik (felsorolásuk További információk között tlálhtó) (6).