Adódiplomáciai dilemmák Dr. Herich György elnök 1 Szabad tőke, munka, termék, szolgáltatás Globalizáció Határt átlépő jövedelmek aránya nő Nemzetközi adózás szerepe nő Állami adórendszerek 1
Nemzetközi adózás: melyik ország milyen mértékben részesül a nemzetközi adótortából Adódiplomácia: egy ország költségvetési érdekeinek védelme a nemzetközi kapcsolatokban Kettős adóztatási egyezmények Multilaterális megállapodások EU, OECD Adaptáció Belső szabályok, külső adójog Adóellenőrzési rendszer Tudástranszfer 2
Nemzetközi adózás övezetei D A B C A: EU tagországok B: Kettős adóztatási egyezménnyel rendelkező országok C: Harmadik országok D: Diszkriminált területek alacsony adóterhelésű országok 5 joganyag Alkalmazandó joganyagok országtípus A EU B Egyezményes C 3. ország D offshore Eu joganyag X EU Bírósági döntések X Belső szabályozás X X X X Kettős adóztatási X/ X x/ egyezmény Modellegyezmény X/ X ha OECD x/ tag Külföldi ország szabálya pl. illetőség, személyegyesítő, tőkeegyesítő, stb. X X X X 6 3
Kettős adóztatási egyezmények 75 állammal van Magyarországnak adóegyezménye Az egyezménykötés két iránya: Új egyezmények kötése Régi egyezmények újratárgyalása Változnak a feltételek OECD változások Kezdeményezések mástól (pl. USA, D) tőlünk Ausztria, olaj országok stb. 7 Egyezmények minősítése 4
Adódiplomácia: elégtelen Amire nem adnak megoldást az egyezmények Egyezmények bővítése és/vagy külső adójog Benne van A jogi kettős adózás elkerülése A forrás és illetőség közötti konfliktus kezelése Bilaterális viszonylatok Telephely definíció, részleges definíciók Az adóztatási jog megosztása Egyidejű konfliktusok kezelése Központi adók, hasonló adók Adóhatósági egyeztetés Nincs benne A gazdasági kettős adózás elkerülése A forrás és telephely közötti konfliktus kezelése Több országot érintő helyzetek A legtöbb fogalmat a hazai jog határozza meg Az adóalap számítás módja Nincs elhatárolás, nem foglalkozik az időbeni eltérésekkel Helyi adók, jövőben bevezetett adók, különadók Választott bírósági eljárás Forrás: Erdős Gabriella: A kettős adózás megoldatlan esetei 2009.06.12. 10 5
Multilaterális megállapodások (OECD, EU) EU harmonizáció Jövedelemadók (negatív harmonizáció) Fogyasztási adók (pozitív harmonizáció) Vám Ta SZJA ÁFA Jövedék egységes Bírósági döntések Irányelvek Kvízkérdés Mi az: Két nehézsúlyú bokszoló mérkőzik egy ringben? Sport Mi az: Egy nehézsúlyú püföl egy pehelysúlyút a ringben? EU harmonizáció EU harmonizáció: különböző adottságokkal rendelkező szereplők azonos feltételek közé kényszerítése. Adóharmonizáció: a verseny kizárása 12 6
Magyar költségvetést megillető vám- és áfabevételek alakulása (mft) Forrás: Torda Csaba 13 Jövedéki adók 2004 előtt: önálló szabályozás EU: irányelvek alkalmazása HU: mozgástér Adómérték (csak a minimum adott) Szabadforgalomba hozatal szabályozása Nem szabályozott területek Bérfőzés 14 7
Általános forgalmi adó 2004 előtt: önálló szabályozás EU: irányelvek HU: mozgástér Visszaélés elleni szabályozás Adókulcsok Különleges adózás területén 15 Áfa harmonizáció A Magyarországon végzett bérmunka adatai Jelentett bérmunkadíj (Mrd Ft-ban) 350 300 250 200 150 269,706 302,583323,381 324,932328,999 285,084 220,525 238,388 225,283 211,303 168,017 191,675 100 50 0 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 A 2003-ban jelentett bérmunkára számított 25%-os áfa: 82,25 Mrd Ft/év 16 8
Adódiplomácia: elégtelen Közvetlen adók harmonizációja Irányelvek Társasági adó anya-leányvállalati irányelv kamat-jogdíj irányelv átalakulási irányelv Személyi jövedelemadó megtakarítási irányelv 18 9
Anya- és leányvállalati irányelv A Tanács 90/435/EGK Irányelv Módosítás: 2003/123/EK Átdolgozás: 2011/96/EU Osztalék 2004 előtt: OECD modellegyezmény EU irányelv: a leányvállalat által felosztott nyereség mentesül a forrásadó alól HU adaptáció: belföldön az osztalékot kivonja a társasági adó alapjából 2004. május 1. után a külföldi anyavállalatnak fizetett osztalék mentesül a forrásadó alól. Költségvetés 19 Kamat- jogdíj irányelv A Tanács 2003/49/EK Irányelve 2003. június 3. módosítások: 2004/66 EK irányelv 2004/76 EK irányelv Kamat EU előtt: OECD modellegyezmény (megosztott adózás) EU: Kamat-jogdíj irányelv: csak az illetőség szerinti országban adóztatható HU adaptáció: kiterjesztés minden kifizetésre 20 10
Átmeneti rendelkezések Görögország, Lettország, Lengyelország és Portugália: 8 éves átmeneti időszak, de a kamat- és jogdíjfizetések adója max. 10% az első 4 évben, max. 5% a második 4 évben. Spanyolország és Csehország: csak jogdíjfizetésre, 6 éves átmenet, max. 10%-os adó. Szlovákia: csak jogdíjfizetésre, 2 éves átmeneti időszak Litvánia: 6 éves átmeneti időszak, de jogdíjfizetések adója max. 10%, kamatfizetések után első 4 évben max. 10%, utána 2 évig max. 5%. Az átmeneti időszak végén a Bizottság dönt az időszak meghosszabbításáról. 2004/76/EK 21 Adódiplomácia: elégtelen 11
Társasági adóharmonizáció összesített hatása a magyar költségvetésre 2004-2011 Irányelv Jövedelem típusa Forrásadó (millió Ft) Anya- és leányvállalat irányelv Fizetett osztalék 1 010 610 Kamat irányelv Fizetett kamat 46 489 Egyesülési irányelv Kedvezményezett ügyletek* 99 032 Összesen (kiesett költségvetési bevétel) 1 156 131 * 2004-2009-ig adatokból Forrás: Dr. Tormáné Dr. Boris Szilvia Társasági adóharmonizáció az Európai Unióban és Magyarországon: A magyar gazdasági hatások elemzése című doktori disszertációja alapján Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete 23 Adódiplomácia: elégtelen 12
A megtakarításokból származó jövedelmek adóztatása A 2003/48/EK Kamat Irányelv célja Az irányelv hatálya 2005 július 1-jétől főszabályként hatályos 25 tagállamban, illetve egyéb, az egyezményhez csatlakozott országban (Svájc, Monaco, Liechtenstein, Andorra, San Marino) Átmeneti időszakot élvező országok: Luxemburg és Ausztria (Belgium) 25 Forrásadóból származó bevétel megosztása Példa Kamatjövedelem: 100e Levont osztrák forrásadó: 35e Ebből Mo-nak: 26,25e (35e*75%) Levont magyar adó: 16e Magánszemélynél ekkor marad: 49e, DE a levont osztrák forrásadót Magyarország visszatéríti Így magánszemélynél marad: 84e Magyar állam realizálható bevétele csökken az osztrák forrásadó visszatérítése miatt: 16e - 8,25e = 7,25e 26 13
Megmaradt mozgástér Nem harmonizált területek Különadók Helyi adók Ökoadók 27 Adódiplomácia: kiváló 14
Különadók Központi költségvetés Hitelintézeti járadék Energiaadó Energiaellátók jövedelemadója ( Robin Hood adó) Pénzügyi szervezetek különadója ( bankadó) és hitelintézeti különadó Egyes ágazatokat terhelő különadó (ágazati különadó) Közműadó Távközlési adó ( telefonadó ) Pénzügyi tranzakciós illeték Biztosítási adó Reklámadó Egészségügyi kassza Népegészségügyi termékadó ( neta, chipsadó ) Baleseti adó Gyógyszerszektort terhelő adók 29 Új eszközök/fenyegetések az adóharmonizációban I. Közös konszolidált társasági adóalap (CCCTB) Nemzetközi működés költségeinek csökkentése, versenyképesség növelés Adókikerülés csökkentése Egységes adóalap Egyablakos adóadminisztráció Nem kell transzferár dokumentáció Tagállamok között adóbevétel újramegosztás 30 15
Magyar vonatkozások Megerősített együttműködés (9 tag) Várható adóbevétel kiesés megosztási formula miatt Magasabb értékcsökkenési kulcs Nincs adóalap-, vagy adókedvezmény Adószámvitel Két párhuzamos adórendszer Egyéb adók? Transzfer ár dokumentáció 31 Oxfordi modell vs. PTE KTK modell Adóalap változása CCCTB alkalmazása mellett Adóalap változása 600,00% 500,00% 400,00% 300,00% 200,00% 100,00% Adóalap 0,00% Belgium Németország Magyarország Olaszország Tagállamok Magyarországon 16%-os adóteher mellett kevesebb adóalap marad CCCTB alkalmazása mellett, míg az összes többi tagállamban több adóalap allokálódik. Magasabb adóteher (+ különadó, iparűzési adó) mellett csak 53%-át kapná az eredeti adóalapnak, míg pl. Belgium esetében az adóalap több mint ötszörös lenne. 32 16
Adódiplomácia: elégtelen Új eszközök/fenyegetések az adóharmonizációban III. Lopakodó harmonizáció" Megerősített együttműködés (9) Bírósági döntések általánosítása Térbeli kiterjesztés (pl. Svájc) IRSF adóalap-harmonizáció Az OECD Káros Adóverseny Fórum patent box rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatáról szóló jelentését 2014 őszén, a kompromisszumos nexus approach-t 2015. januárban hozta nyilvánosságra. A BEPS szerint a kedvezményt ott kell adni, ahol az értékteremtés van. Az FHTP (Káros Adóverseny Fórum) értékelte a patent box rendszereket, az értékelés egyik kritériuma a valódi jelenlét (economical substance) volt. A valódi jelenlét kritérium értelmezésére kidolgozta az OECD a nexus módszert. 34 17
Új eszközök az adóharmonizációban Lopakodó harmonizáció" A nexus alapján a kedvezményt olyan arányban lehet igénybe venni, amilyen arányban saját K+F tevékenységet végzett az adózó az IP előállítása során, vásárolt IP (outsourced, acquired) alapján kedvezmény nem vehető igénybe, mert a patent box kedvezményt az az adózó veheti igénybe, aki valóban "értéket teremt", azaz K+F tevékenységet is végez (különben a jogdíjat, immateriális jószágot (IP), adótervezésre használják (base erosion and profit shifting). A vásárolt IP-ra tekintettel 30%-os korrekció (uplift) figyelembe vehető (kompromisszum alapján). Kizárólag a szabadalmak (patent) esetén adható kedvezmény, mert ezek regisztráltak és így nyomonkövethetőek. 2016. július 1-jét követően a jelenlegi kedvezmények nem vehetők igénybe, kivéve, ha az adózó ezt megelőzően már élt a kedvezménnyel. Ez utóbbi esetben a kedvezménnyel 2021. december 31-ig lehet élni. 2016. július 1-jét követően a tagállamok kizárólag a nexussal összhangban adhatnak új IP kedvezményt (jogdíjra, tőkenyereségre). Milyen lehetőség maradt? Szakmai munka továbbfejlesztése Továbbfejlesztési javaslatokba való részvétel Régiós összefogás A megmaradt mozgástér maximális kihasználása pl. különadók Adaptáció javítása 36 18
Belső szabályok: Adaptáció I. Külön külső adójogi szabály Außersteuergesetz alapján A német külső adójog az alábbi területekre koncentrál: A külföldre kihelyezett nyereség adóztatása Székhely áthelyezés kedvező adóztatású országokba Hozzászámított adóztatás a német belföldi irányítású külföldi vállalkozások nyereségével kapcsolatosan 37 Adaptáció II. A megtakarításokból származó jövedelmek adóztatása Irányelv 2003 48 16. cikk Egyéb forrásadók Ezen irányelv nem zárja ki azt, hogy a tagállamok nemzeti törvényeiknek vagy a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek megfelelően a 11. cikkben említettől eltérő típusú forrásadókat vessenek ki. Az európai uniós irányelvek magyar költségvetési hatásának kutatása alapján az SZJA 65. (3) ab pontjának törlését javasolnánk: 65. (3) Nem kell figyelembe venni ab) azt a bevételt, amellyel összefüggésben az adózás rendjéről szóló törvény kamatjövedelemre vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő 38 19
Adódiplomácia: elégtelen Adaptáció III. Behajtási költségátalány Több mint 1 millió személyt érint Jelentős adminisztrációs többletteher Pénzügyi hatása több száz milliárd Ft Költségvetési hatása nincs (csak a mulasztási bírság számlánként elérheti az 500 eft-ot) Vevő és szállító közötti bizalomvesztés (nehezen számszerűsíthető anyagi és erkölcsi veszteség) 20
2011/7/EU irányelv 6. cikk (1) bekezdés: (1) A tagállamok biztosítják, hogy amennyi-ben kereskedelmi ügyletekben a 3. vagy a 4. cikkel összhangban késedelmi kamat válik esedékessé, a hitelező jogosult az adóstól legalább 40 EUR összegű átalány meg-fizetését követelni. Behajtási költségátalány a Ptk-ban A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:155. -a rendelkezik a vállalkozások késedelmes fizetése esetén bekövetkező jogkövetkezményekről. (2) Ha vállalkozások közötti szerződés esetén a kötelezett, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a szerződő hatóság fizetési késedelembe esik, köteles a jogosultnak a követelése behajtásával kapcsolatos költségei fedezésére negyven eurónak a Magyar Nemzeti Bank késedelmi kamatfizetési kötelezettség kezdőnapján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszeget megfizetni. E kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít. A behajtási költségátalányt kizáró, vagy azt negyven eurónál alacsonyabb összegben meghatározó szerződési kikötés semmis. (4) Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel, szerződő hatóságnak szerződő hatóságnak nem minősülő vállalkozással kötött szerződése esetén a késedelmi kamatot kizáró vagy azt az (1) bekezdésben meghatározott mértékhez képest alacsonyabb értékben meghatározó szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles. 21
Adódiplomácia: elégtelen Adóhatósági ellenőrzés Kiemelt területek: o transzferár o jogdíj o menedzsmentdíj o telephely Nyelvtudás Nemzetközi adózási ismeretek Nemzetközi információ csere Adóhatósági együttműködés 22
Tudástranszfer Külföldi tapasztalatok összegyűjtése Összehasonlító adótan Kutatások összehangolása Magyar adórendszer reklámozása Képzettségi szintek előírása Milyen területeken kell fejleszteni az igazságügyi szakértőknek? Nemzetközi adózással kapcsolatos szakkérdések száma jelentősen nőni fog (esetek száma, bíró felkészültsége) Európai Bírósági döntések szerepe nő Nyelvismeret (szak) megkerülhetetlenné válik Nemzetközi érdekegyeztetésre felkészülés (bíróságok, adóhatósági együttműködések, képviselet stb.) Cél: okleveles adószakértői képzettség elérése, ezzel nemzetközi adózási kompetenciák megszerzése 23
Kompetencia piramis - Adó Okleveles Adószakértő Képzési óraszám: 212 Adóóraszám: 140 Nemzetközi adózás, adótervezés Adótanácsadó Képzési óraszám: 280 Adóóraszám: 198 Számvitel óraszám: 50 Adóigazgatási szakügyintéző Képzési óraszám: 1.980 Adóóraszám: 480 Számvitel óraszám: 450 Adóóraszám: 818 Számvitel óraszám: 500 Belföldi adózás 47 Isten áldja a magyar adódiplomáciát! 24
Köszönöm a figyelmet! Dr. Herich György okleveles nemzetközi adószakértő, elnök Magyar Okleveles Adószakértők Egyesülete elnok@moklasz.hu 49 25