T/1376/4. számú TÁJÉKOZTATÓ. az Országgyűlés részére

NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM T/1376/4. számú TÁJÉKOZTATÓ az Országgyűlés részére az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/1376. számú törvényjavaslathoz Budapest, 2010. október

2 TARTALOMJEGYZÉK ARÁNYOS EGYKULCSOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVEZETÉSE... 4 RÉSZLETES MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK... 5 I. SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ... 5 1. Az arányos, egykulcsos adó, adójóváírás... 5 2. Családi kedvezmény... 6 3. Adókedvezmények... 7 4. Elkülönülten adózó jövedelmek... 8 5. Nem pénzben (természetben) adott juttatások, béren kívüli juttatások... 8 6. Tevékenységre jellemző kereset... 11 7. Befektetések ösztönzése... 11 8. Adminisztráció-csökkentés... 11 9. Egyéb módosítások... 12 10. Költségvetési hatás... 13 II. TÁRSASÁGI ADÓ... 13 1. Adókulcs... 13 2. Adóalanyok... 13 3. Egyéb módosítások... 13 III. EVA... 13 IV. ÁLTALÁNOS FORGALMI ADÓ... 13 1. Jogharmonizációs célú módosítás... 14 2. Egyéb jogharmonizációs célú módosítás...16 3. Egyéb, jogalkalmazást segítő pontosítások... 17 V. JÖVEDÉKI ADÓ... 18 1. Jogharmonizációs kötelezettség... 18 2. Egyéb jogharmonizációs kötelezettség... 18 3. Jogszabály-pontosító, adminisztrációt könnyítő és egyéb módosítások... 18 VI. ENERGIAADÓ... 19 VII. VÁM... 19 VIII. HELYI ADÓK... 20 1. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség-teljesítés egyszerűsítése... 20 2. Az adóalap-megosztási szabályok pontosítása, kiegészítése... 21 IX. ILLETÉKEK... 22 1. Egyes szervezeteket megillető személyes illetékmentesség érvényesítésének könnyítése... 22 2. Használatba vételi engedély jogerőre emelkedése lakóházépítésre vonatkozó illetékmentesség esetén 23 3. A közigazgatási eljárási illeték megfizetése... 23 4. A bírósági eljárási illeték utólagos megfizetése engedélyezésének eljárásának egyszerűsítése... 23 5. Illetékfizetési határidők összehangolása az egyéb adófizetési kötelmek megfizetésére vonatkozó szabályokkal... 24

3 X. INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS... 25 XI. GÉPJÁRMŰADÓ... 25 1. A súlyos mozgáskorlátozottak személygépkocsiját megillető mentesség... 25 2. Adatszolgáltatási igény a járműnyilvántartásból... 25 XII. PÉNZÜGYI SZERVEZETEK KÜLÖNADÓJA... 26 XIII. TÁVHŐSZOLGÁLTATÓK VERSENYKÉPESEBBÉ TÉTELÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY... 26 XIV. TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS... 26 Egyéb módosítások... 26 XV. EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS... 27 XVI. A FOGLALKOZTATÁS ELŐSEGÍTÉSÉRŐL ÉS A MUNKANÉLKÜLIEK ELLÁTÁSÁRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSA... 27 XVII. SZÁMVITEL... 28 XVIII. KÖNYVVIZSGÁLÓI KAMARAI TÖRVÉNY... 28 XIX. A KÜLFÖLDI SZÉKHELYŰ VÁLLALKOZÁSOK MAGYARORSZÁGI FIÓKTELEPEIRŐL ÉS KERESKEDELMI KÉPVISELETEIRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY... 29 XX. A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY... 29

4 ARÁNYOS EGYKULCSOS SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ BEVEZETÉSE A hazai személyi jövedelemadóztatás rendszere az 1988-as bevezetése óta rendkívül összetett, a számos módosítást követően szerteágazó és nehezen áttekinthető. A tevékenységi és az un. egyéb jövedelmekre jelenleg két kulcsos rendszer működik (ezekből kell az összevont adóalapot képezni), a többi jövedelmek külön adóznak, ezért az adófizetők arra törekszenek, hogy jövedelmeiket az alacsonyabb adómérték alá tartozóként mutassák ki, sok esetben pedig eltitkolják. Ezzel szemben számos országban sikerrel egyszerűsítették az adórendszert és vezettek be egy adókulcsot. A világon ma már húsznál több ilyen ország van, például: Észtország, Ukrajna, Oroszország, Litvánia, Lettország, Szlovákia, Románia, Bulgária. Az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetése számos előnnyel jár: a személyi jövedelemadóztatás bonyolult rendszere leegyszerűsödik, mert minden típusú jövedelem azonos terheléssel adózik. Az alacsonyabb adókulcs többletteljesítményre is ösztönöz, továbbá az adócsökkentés miatt bekövetkező jövedelem növekedés a fogyasztás és a megtakarítások növekedéséhez vezet. Az sem elhanyagolható, hogy egyszerűbbé és átláthatóbbá válik az adóbevallás, az ellenőrzés és az adóadminisztráció. A vázolt előnyök mellett az átalakítás legfőbb indoka az, hogy Magyarországon az általános adóterhelés szintje túlzottan magas, különös tekintettel az élőmunka terhelésére. Lényegi szempont az is, hogy az európai adózási új hullám, azaz az egykulcsos adóztatás megjelenésével és gyors térnyerésével az adóverseny élesedett. A hazánkban alkalmazott személyi jövedelemadó mértéke pedig igen magasnak tekinthető, különösen közvetlen versenytársainkkal való összehasonlításban. A bevezetni kívánt egységes és egyszerű adórendszer a hazai és a külföldi befektetőknek is vonzó, közvetlen pozitív hatással lehet a gazdasági versenyképességre. Az adókulcs csökkentése ellenére az új rendszer még új adóbevételt is eredményezhet az államnak, mivel növekedik az adóalap (vagy akár szélesedik az adózók köre), a jövedelmüket részben vagy egészben eltitkolók számának csökkenésével.

5 Mindezekre tekintettel a magyarországi adórendszer versenyképességének javítása céljából, az új gazdasági rendszer kialakításának részeként legfontosabb feladat az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadó rendszer bevezetése, a gyermeket vállaló családok terheinek mérséklése érdekében a minden gyermekre kiterjedő kedvezmény bevezetésével a családi típusú adóztatás megteremtése, valamint az adóztatás jelentős egyszerűsítése. Mit várunk az arányos, egykulcsos adó bevezetéstől? A személyi jövedelemadó rendszerének átalakítása, az arányos egykulcsos adózás bevezetése révén nő a munkavállalók felhasználható jövedelme, csökken az élőmunka terhelése. A közterhek csökkenésének hatása már 2012-től meg fog jelenni, ez számításaink szerint évente mintegy 40 ezer plusz munkahely létrejöttét segíti. A következő három évben várható adóváltoztatások hatására nő a lakosság rendelkezésre álló jövedelme, melynek hatására nőni fog a fogyasztás és a megtakarítások szintje. Az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadózás bevezetése jelentősen egyszerűsíti és csökkenti az ügyintézési terheket és növeli az átláthatóságot. RÉSZLETES MÓDOSÍTÁSI JAVASLATOK A Tájékoztató a következőben az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló T/. számú törvényjavaslatban szereplő fontosabb változtatásokat tartalmazza. I. Személyi jövedelemadó 1. Az arányos, egykulcsos adó, adójóváírás Az adóalap megállapítás változatlansága mellett 2011. évtől az szja törvény általános rendelkezéseket tartalmazó része valamennyi jövedelem tekintetében kimondja, hogy az adó mértéke egységesen 16 százalék, amely vonatkozik az elkülönülten adózó jövedelmekre is (tőkejövedelmek, vagyonátruházásból származó jövedelmek). Az adójóváírás a 2010. évi szabályozáshoz képest csökken a bérjövedelem 16%-a, legfeljebb havi 12 100 forint, amennyiben a magánszemély jövedelme nem haladja meg a jogosultsági határt, amelynek összege évi 2 millió 750 ezer forint, ezt követően az adójóváírás 12%-kal fut ki, ami azt jelenti, hogy az adójóváírás évi 3 millió 960 ezer forintos jövedelem felett nem érvényesíthető. Az adójóváírás jelenleg a bérjövedelem 17 százaléka, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 15 100 forint, a jogosultsági határ évi 3 millió 188 ezer forint, ezt követően az adójóváírás 12%-kal fut ki, ami azt jelenti, hogy évi 4 millió 698 ezer forintos jövedelem felett adójóváírás egyáltalán nem érvényesíthető. A 2011-ben még megmarad a szuperbruttósítás intézménye, azaz a személyi jövedelemadó alapja az bruttó jövedelmek munkáltatói, kifizetői 27 százalékos járulék-, illetve eho-mértékkel (adóalap-kiegészítéssel) növelt összege. A szuperbruttósítás fokozatosan 2013-ig megszűnik, oly módon, hogy 2012-ben a szuperbruttósítás mértéke a felére csökken (13,5%) és 2013-tól pedig nem lesz.

6 Nettó keresetek alakulása Az alkalmazottak bruttó keresetének 5%-os emelkedése mellett az alkalmazottak körében egyértelműen növekszik a nettó kereset. Ezt jól szemléltetik az alábbi példák. A nettó pozíció javulása már a minimálbér szintjén is ha csekély mértékben is megjelenik. Míg 2010-ben egy minimálbéren foglalkoztatott gyermektelen alkalmazott havi 60 236 Ft-ot vihetett haza, addig ez 2011-ben 60 473 Ft. Határozottabb a különbség a minimálbér kétszeresénél. Az e bérszinten foglalkoztatott gyermektelen alkalmazott havi 105 373 Ft-ot vihetett haza 2010-ben, addig 2011-ben 108 847 Ft lehet a borítékban. Az átlagkereset szintjén foglalkoztatott (gyermektelen) magánszemély nettó jövedelme 2010-ben havi 141 283 Ft, 2011-ben a havi nettó jövedelem 141 952 Ft. Az átlagkereset kétszeresén foglalkoztatott (gyermektelen) magánszemély nettó jövedelme 2010-ben havi 236 579 Ft, 2011-ben a havi nettó jövedelem 270 464 Ft. Az adómértékek csökkentése következtében a jelenleg adójóváírást nem érvényesítő adózóknál is egyértelműen mérséklődik az adóterhelés. Ebbe a körbe tartoznak, például a vállalkozói kivétet elszámoló egyéni vállalkozók (2009. évi létszámuk kb. 144 ezer fő), a mezőgazdasági őstermelésből jövedelmet kimutató magánszemélyek (2009. évi létszámuk kb. 12 ezer fő). Az adóterhet nem viselő járandóságok adómentes juttatássá válása kedvező változást jelent az említett jövedelemben részesülők számára, így például a nyugdíj mellett adóköteles jövedelmet bevalló magánszemélyeknek (2009. évi létszámuk kb. 486 ezer fő). 2. Családi kedvezmény 2011-től kibővül, szélesebb körben igénybe vehetővé válik a családi kedvezmény és egyben megváltozik annak jellege, adókedvezmény helyett, adóalap kedvezmény formájában, jövedelem korlát nélkül lehet érvényesíteni. A javaslat szerint a házastársak együtt vagy közülük a kereső az egy- és kétgyermekesek esetén havonta és gyermekenként 62 500 forinttal csökkentheti összevont adóalapját, ami azt jelenti, hogy havonta és gyermekenként 10 000 forinttal csökken a fizetendő adó mértéke. A legalább három gyermeket nevelőknél az adóalap havonta és gyermekenként havi 206 250 forinttal csökkenthető, ami gyermekenként és havonta 33 000 forint adócsökkentést jelent. A személyi jövedelemadó rendszerének jelentős változása miatt újrafogalmazásra kerülnek a családi kedvezmény szabályai. Családi kedvezményt érvényesíthet a kedvezményezett eltartottak után: a családi pótlékra jogosult (kivéve azt a magánszemélyt, aki a családi pótlékot, vagyonkezelői joggal felruházott gyámként, vagyonkezelő eseti gondnokként a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt vagy a büntetésvégrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermekre (személyre) tekintettel kapja, szociális intézmény vezetőjeként, az intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel kapja) a várandós nő és vele közös háztartásban élő házastársa; a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek (személy);

7 a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély érvényesítheti. Kedvezményezett eltartottnak minősül az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint családi pótlékot folyósítanak, a magzat (ikermagzatok) a várandósság időszakában (fogantatásának 91. napjától megszületéséig), az, aki a családi pótlékra saját jogán jogosult, a rokkantsági járadékban részesülő magánszemély. Eltartottnak minősül a kedvezményezett eltartott és az, akit a családok támogatásáról szóló törvény szerint a családi pótlék összegének megállapítása szempontjából figyelembe vesznek. A kedvezmény jogosultsági hónapra jár, azaz amelyre tekintettel a családi pótlékot folyósítják, amelyre tekintettel a rokkantsági járadékot folyósítják, amelyben a várandósság orvosi igazolása alapján a jogosultság legalább egy napig fennáll, kivéve azt a hónapot, amikor a megszületett gyermek után a családi pótlékra való jogosultság megnyílik. Ugyanazon kedvezményezett eltartott után a családi kedvezményt egyszeresen vehető igénybe, de a jogosulttal közös háztartásban élő házastárssal, élettárssal megosztható. A családi kedvezmény az adóbevallásban, munkáltatói adómegállapításban, függetlenül attól is megosztható, hogy évközben, az adóelőleg megállapításakor kinél, milyen megosztásban vették figyelembe. Aki az adóelőlegnél érvényesített családi kedvezmény megosztását nem kívánja módosítani és egyébként is megegyezik a levont adóelőlege a fizetendő adójával, annak adóbevallás vagy munkáltatói adómegállapítás helyett elegendő lesz adónyilatkozatot adnia. Ösztönzően hathat az ország demográfiai problémájának megoldására annak számbavétele, hogy 2011-től, ha egy családban 3 kedvezményezett eltartott van, akkor havonta 487 206 Ft bruttó jövedelem után nem kell személyi jövedelemadót fizetnie, és mivel a családi kedvezmény megosztható a házastársak/élettársak között, azok keresetétől függően, akár mindkét szülő mentesülhet az szja fizetése alól. 2010-ben ezzel szemben egy családi adókedvezményre jogosult 3 gyermekes szülő az adott bértömegéből maximum 55 580 Ft-nak megfelelő jövedelem után tud ilyen kedvezményt igénybe venni. Például egy két gyermeket nevelő, az átlagkereset szintjén foglalkoztatott magánszemély 2010-ben havi 141 283 forint nettó jövedelmet szerzett, míg ez 2011-ben havi 161 952 Ft. Három gyermek esetén a fenti összegek rendre 153 283 Ft (2010), illetve 179 072 Ft (2011). 3. Adókedvezmények Kedvezmények csak nagyon szűk körben érvényesíthetők, ilyenek: A 100 000 forintban maximált őstermelői kedvezmény, az ennek igénybe vételéhez kapcsolódó jövedelem korlát megszűnik; személyi kedvezmény változatlan mértékben (a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától havonta a havi minimálbér 5 százalékának megfelelő összeg) Minden egyéb kedvezmény, átmeneti szabállyal a lejárat nélküli kedvezményekre irányadó öt éves kivezetést figyelembe véve legkésőbb 2015-ig kivezetésre kerül. Így 2015-ig végleg megszűnik a halasztott tandíjkedvezmény, a halasztott felnőttképzési-díj kedvezmény, a lakáshitel törlesztéséhez kapcsolódó adókedvezmény, ez azt jelenti, hogy ezek a kedvezmények utoljára a 2015. év adójával szemben érvényesíthetők.

8 Rendelkezés az adóról Továbbra is fennmarad az önkéntes kölcsönös nyugdíj- és egészségpénztárba, valamint az önsegélyező pénztárba befizetett összeghez kapcsolódó adó feletti rendelkezési jog. A rendszer alapvetően változatlan, a személyi jövedelemadó kulcs változása miatt viszont a mérték változik. Az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba teljesített saját befizetések meghatározott összegig adó-visszatérítésre jogosítanak: önkéntes nyugdíjpénztár esetében a saját befizetés a korábban érvényes 30 százalék helyett 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (meghatározott életkorban levők esetében 130 ezer forint), önkéntes kölcsönös egészségpénztár és önsegélyező pénztár esetében a saját befizetés a korábban érvényes 30 százalék helyett 20 százaléka, de legfeljebb az adóévben 100 ezer forint (meghatározott életkorban levők esetében 130 ezer forint), de együttesen is legfeljebb az adóévben 120 ezer forint (meghatározott életkorban levők esetében 150 ezer forint) A támogatásra a magánszemély akkor és annyiban jogosult, ha és amennyiben a megmaradó kedvezmények érvényesítése után az adója a támogatásra fedezetet nyújt. Az adó 1 1 százalékáról való rendelkezés lehetősége is megmarad, az adónyilatkozat esetében is. 4. Elkülönülten adózó jövedelmek Az általános 16%-os kulcs nem csak az összevonandó jövedelmekre vonatkozik, hanem 2011- től valamennyi elkülönülten adózó jövedelem után, így a vagyonátruházásból származó- és tőkejövedelmek után is mérséklődik az adófizetési kötelezettség. Ez a legtöbb esetben 9%-os adócsökkenést és egyben komoly megtakarítást jelent az adózók részére. Megszűnik az ingatlan bérbeadáshoz kapcsolódó adózási módok közötti választás lehetőség, mivel az értelmét veszítette az egységes kulcs bevezetése révén, így az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után az önálló tevékenységre irányadó szabályok szerint kell adózni. Adómentes marad azonban a hatályos szabályokkal azonos feltételek mellett a termőföld haszonbérbe-adásából származó bevétel. 5. Nem pénzben (természetben) adott juttatások, béren kívüli juttatások Egyes pénzbeli és nem pénzbeli béren kívüli juttatások közük néhány az un. cafeteria juttatás, meghatározott értékéig a kifizető fizeti 16 százalékos kulccsal az adót, de ezen juttatások járulékmentesek. Ezek esetében bevételnek minősül a juttatás értéke, ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. A kifizetőt terhelő adó alapja az előzőek szerinti bevétel 1,19-szerese. A törvényben meghatározott szűk körben a nem pénzbeli juttatások után a kifizetőt terheli a személyi jövedelemadó és járulék/hozzájárulás-fizetési kötelezettség. Ide tartoznak azon juttatások, amelyeknél nem állapítható meg külön-külön a magánszemély által megszerzett bevétel nagysága. Ilyen juttatás továbbá a nem társasági adóalany által nyújtott reprezentáció, üzleti ajándék, a csoportos biztosítás, a telefonszolgáltatás magáncélú használata miatt keletkező bevétel, szintén a kifizető fizeti a közterheket a béren kívüli juttatások értékhatárt meghaladó része után. A kifizetőt terhelő adó alapja ebben az esetben is az előzőek szerinti bevétel 1,19-szerese.

9 Az előbbiekben nem említett juttatások, akkor is, ha nem pénzbeliek, az összevont adóalap részeként adóalap-kiegészítéssel növelten adókötelesek. A juttatás utáni személyi jövedelemadót a magánszemély fizeti, és mind a magánszemélyt, mind a kifizetőt terheli járulék vagy egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség is. Az egyes juttatások adózása a következők szerint alakul: 1. A munkáltató által a munkavállaló részére kedvezményes adózás mellett adható béren kívüli juttatások: üdülési csekk, vagy kedvezményes üdültetés maximálisan évente a minimálbért meg nem haladó értékben; az iskolakezdési támogatás gyermekenként és tanulónként a minimálbér 30 százalékáig; a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt, kizárólag a munkavállaló helyi utazására szolgáló bérlet formájában juttatott bevétel; étkezőhelyi vendéglátásnak, munkahelyi étkeztetésnek, vagy közétkeztetésnek minősülő szolgáltatás keretében megvalósuló ételfogyasztás, vagy fogyasztásra kész étel révén juttatott bevételből (ideértve a kizárólag étkeztetés igénybevételére jogosító utalvány, készpénz-helyettesítő fizetési eszköz formában az adóéven belül utólagosan adva is) a juttatás alapjául szolgáló jogviszony minden megkezdett hónapjára a havi 18 000 forintot meg nem haladó rész; a megújulási (rekreációs) kártya-számlára utalt, több juttatótól származóan együttvéve maximálisan évente 300 000 ezer forint támogatás; A megújulási (rekreációs) kártya új elem a béren kívüli juttatások között. A megújulási kártya egy készpénz-helyettesítő fizetési eszköz, amellyel a munkavállalónak a kártya kibocsátására felhatalmazott (kártyakibocsátó) pénzügyi vállalkozásnál nyitott számlájára a munkáltató által utalt támogatás terhére külön jogszabályban meghatározott célú szolgáltatások vásárolhatóak a rendszerbe bevont szolgáltatóknál. a munkáltató által biztosított ingyenes vagy kedvezményes internethasználat, maximálisan havi 5 ezer forintig; munkáltatói/foglalkoztatói havi hozzájárulásból a magánszemély javára átutalt az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba (max. a minimálbér 50%-a) az önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba (együttvéve max. a minimálbér 30%-a) foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe (max. a minimálbér 50%-a), 2. 2011-től a következő juttatások nem adhatók kedvezményes adózás mellett, így ezek esetében a felek között fennálló jogviszony dönti el az adózás módját: az iskolarendszerű képzés átvállalt (viselt) költsége révén juttatott bevételből a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó rész esetében is (a felettes rész is így adózik, de ez már 2010-ben sem adózik kedvezményesen); átmeneti rendelkezés szerint a már megkezdett iskolarendszerű képzések esetén a megkezdés időpontjában érvényes szabályokat kell alkalmazni; szövetkezet közösségi alapjából történő juttatás;

10 3. Nem pénzbeli juttatások a juttató adókötelezettsége mellett kedvezményes adózású juttatások esetén az értékhatáron felül adott rész azok a nem pénzben megszerzett juttatások, amikor nem állapítható meg a juttatásban részesülő személye által megszerezett bevétel, a reprezentációs alkalomnak nem minősülő vendéglátás (résztvevő magánszemély utazási és szállás-költsége, részükre nyújtott étel, ital, szolgáltatás, átadott termék költsége), a csoportos életbiztosítás, a reprezentáció, üzleti ajándék adóköteles része, az. un. cégtelefon használat adóztatása. 4. A felek közötti jogviszony határozza a következő korábban természetbeni juttatásoknak minősülő esetekben az adófizetési kötelezettséget: legfeljebb évi három alkalommal adott csekély értékű ajándék értékéből a minimálbér 10 százalékát meg nem haladó rész; művelődési intézményi szolgáltatás évente a minimálbér összegéig; a kifizető által törvény vagy törvény felhatalmazása alapján más jogszabály rendelkezése következtében a magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; a munkáltató által meghatározott kör részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján meghatározott kör részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel; a kifizető által a hivatali, üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; a kifizető által a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott névre szóló üdülési csekk értékéből adott engedmény formájában, üdülési szolgáltatás révén a magánszemélynek jutatott adóköteles bevétel; a kifizető által sporttevékenység végzéséhez nyújtott ingyenes vagy kedvezményes szolgáltatás (ideértve a kizárólag ilyen szolgáltatás igénybevételére jogosító utalványt is) révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; a kifizető által személyszállítási szolgáltatás ingyenes vagy kedvezményes biztosítása révén a magánszemélynek juttatott adóköteles bevétel; a kifizető által ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel akkor is, ha a kifizető a juttatásban részesülő magánszemélynek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény szerint nem foglalkoztatója.

11 6. Tevékenységre jellemző kereset Az egyéni vállalkozóknak, illetve a társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai után 2010. január 1-jétől a járulékfizetési kötelezettséget az ún. tevékenységre jellemző kereset alapján kell teljesíteni, valamint, ha az egyéni vállalkozó, illetve társas vállalkozás tagja után nem történt a tevékenységre jellemző kereset szerinti járulékfizetés, a hiányzó összeggel összefüggésben az adóévet követően egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség keletkezhet. A személyi jövedelemadó-szabályok adóév közben az előbbi személyi kör (egyéni vállalkozók, társas vállalkozások személyesen közreműködő tagjai) tekintetében nem írnak elő ugyan kötelezettséget, de ha az egyéni vállalkozó kivétje, illetve a társas vállalkozó személyes közreműködésének ellenértéke nem éri el az adóévben a tevékenyégre jellemző keresetet, az osztalékalapnak, illetve a személyesen közreműködő tag osztalékának az a része, amely az említett érték eléréséhez még szükséges, utólagosan átminősül nem önálló tevékenységből származó jövedelemmé. A szabályozás gyakorlati alkalmazása jelentős adminisztrációval jár, érdemi költségvetési bevételt nem eredményez, s mindemellett bizonytalan tartalmú. Az előbbiekre tekintettel a szabályozás a javaslat szerint 2011-től megszűnik. Az osztalék, osztalékalap átminősítésére a gyakorlatban csak a 2010. évet követően kerülhetne sor, így ezt az átminősítést már a 2010-es adóévvel kapcsolatban sem kell elvégezni. 7. Befektetések ösztönzése A személyi jövedelemadó rendszerében már jelenleg is számos megtakarítást, meghatározott jövedelem-felhasználást, öngondoskodást ösztönző konstrukció (önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, nyugdíj-előtakarékossági számla, élet- és nyugdíjbiztosítások, lakás-takarékpénztári megtakarítások) létezik. Kifejezetten a befektetésre, a megtakarításra ösztönző kedvezmény, az ún. tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó szabály, amely a pénz- és tőkepiacon kínált termékekbe történő befektetést ösztönzi. Ezek a szabályok kisebb, a 2011-től hatályba egykulcsos személyi jövedelemadózás miatt szükségessé váló módosításokkal továbbra is hatályban maradnak. 8. Adminisztráció-csökkentés Az egykulcsos adórendszer bevezetésével, a progresszió megszűnése miatt jelentősen egyszerűsödnek az adóelőleg szabályok, bővül azok köre, akiknek bevallás helyett egy lényegesen egyszerűbb nyilatkozatot kell csak beadniuk. Az adóelőleg a családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap 16 százaléka, amelyből levonható a magánszemély nyilatkozata alapján az adójóváírás és a személyi kedvezmény. Szintén az egykulcsos rendszer miatt egyszerűsödik a külföldön megfizetett adó beszámításának szabálya. Megszűnik a kisösszegű kifizetésekre irányadó szabályozás is. A 2011-es évről a magánszemélyek széles köre a bevallási kötelezettséget egy egyszerű, csekély adattartalmú adónyilatkozattal is teljesítheti. A magánszemély akkor tehet adónyilatkozatot, ha kizárólag egy munkáltatótól szerzett összevont adóalapba tartozó jövedelmet, amely után a levont adóelőleg és a ténylegesen fizetendő adó különbözete az ezer forintot nem haladja meg. Az ezer forintos különbözetet az adóhatóság nem tartja nyilván, azt a magánszemélynek nem kell megfizetnie, illetve az adóhatóság nem téríti vissza (nem utalja ki).

12 A nyilatkozat megtételének további feltétele is vannak. Az adónyilatkozat lehetőségéről és feltételeiről a munkáltatók, kifizetők kötelezően tájékoztatják azokat, akik a feltételeknek megfelelnek. Az adónyilatkozat az Art rendelkezése szerint papír alapon és elektronikusan is beadható. Megszűnik az adóterhet nem viselő járandóság kategóriája, így ez terheléscsökkentés és egyben adminisztrációs tehercsökkenést is jelent. Az idetartozó jövedelmek adómentessé válnak (nyugdíj, gyes, ösztöndíj-juttatások, lakáscélú munkáltatói támogatás stb.) Kivételt képez a jellemzően munkaviszonyból származó hallgatói munkadíj, amelynél indokolt a tevékenységekből származó jövedelmekkel azonos közteherviselés. Ez egyben azt is jelenti, hogy az összevont adóalap részeként az jogosít az adójóváírás, családi és más kedvezmények érvényesítésére, továbbá mint járulékalap, jogosít a társadalombiztosítási ellátásokra és szolgálati idő szerzésére. 9. Egyéb módosítások Egységessé válik az elhunyt magánszemélyt életében megillető, de halála bekövetkezése után kifizetett jövedelmek adóügyi kezelése. A magánszemély halálát követően juttatott olyan bevétellel összefüggésben, amely a magánszemélyt még az életében megillette, az adókötelezettséget úgy kell teljesíteni, mintha a juttatást a magánszemély a halálának az időpontjában szerezte volna meg. Elsősorban a hazai tőzsde részvényforgalmának élénkítésére került az Szja törvénybe az a rendelkezés, mely szerint az általános 25 százalékos adómértéktől eltérően 10 százalékos adó terheli bármely EGT-államban működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozamát. E célt jobban és tartósabban szolgálják az Szja törvény tartós befektetésből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezései, ezért a 10 százalékos osztalékadó-kulcs 2011-től megszűnik. Ingatlan átruházás esetén pontosabbá válik az ingatlan megszerzésére fordított összeg meghatározása. o Ha az ingatlan szerzése örökléssel, ajándékozással történt, megszerzésre fordított összeg az illeték-kiszabáshoz figyelembe vett érték. o Ha az illeték kiszabása nem történik meg a bevallás benyújtásáig, öröklés esetén a hagyatéki leltárban feltüntetett értéket, ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 50 százalékát kell figyelembe venni, amely utólag, a kiszabás alapján önellenőrzéssel módosítható. o Ha az illetékügyi hatóság nem szab ki illetéket, öröklésnél a hagyatéki leltárban feltüntetett érték, ajándékozásnál az átruházásból származó bevétel 75 százaléka számolható el, azzal, hogy más kiadás költségként nem vonható le a bevételből. Az ingatlan örökléshez, ajándékozáshoz hasonlóan az előzőekben leírtak szerint kell az örökléssel, ajándékozással szerzett értékpapír szerzési értékét is megállapítani. Az ügyvédek, közjegyzők, végrehajtók tevékenységének irodában történő folytatása esetén szükséges az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésével járó kötelezettségek egyértelmű meghatározása, és az adó három év alatti megfizetésének választhatósága (hasonlóan az egyéni vállalkozók egyéni cég alapításakor alkalmazható szabályokhoz).

13 10. Költségvetési hatás A személyi jövedelemadó rendszer átalakításának 2011. évi költségvetési hatása 308 Mrd Ft, ennyivel marad több pénz a lakosságnál. Ez egy konzervatív becslés, mely nem számol a fehéredés potenciális adóbevételt növelő hatásával. II. Társasági adó A törvényjavaslatban megfogalmazott társasági adó törvényt érintő módosítások az évközben bevezetett 500 millió forint adóalapig alkalmazható 10 százalékos társasági adókulcs kedvezménye mellett koncepcionális jellegű módosítást nem tartalmaznak. 1. Adókulcs A vállalkozások versenyképességének növelése érdekében a törvényjavaslat szerint 2013. január 1-jétől általános jelleggel a 10 százalékos lesz a társasági adókulcs. 2. Adóalanyok Jogharmonizációs jellegű módosítás, hogy új adóalanyként jelenik meg az európai kutatási infrastruktúráért felelős konzorcium (ERIC). Az adminisztrációs tehercsökkenés jegyében 2011. január 1-jétől megszűnik a külföldi szervezet kamat, jogdíj és szolgáltatási díj fizetésével összefüggő adókötelezettsége. Az intézkedés igen jelentős adminisztratív terhet ró a magyar kifizetőkre az illetőségigazolások (nyilatkozatok) beszerzése miatt, ugyanakkor az intézkedés révén várható költségvetési bevétel igen csekély lenne (2-3 Mrd forint), így az adminisztrációs tehercsökkenés jegyében 2011. január 1-jétől a külföldi szervezet adókötelezettsége megszűnne. 3. Egyéb módosítások A szokásos piaci ár megállapítására szolgáló módszerek köre, összhangban a 2010. július 22- én elfogadott OECD Transzferár Irányelvben foglaltakkal, kibővül az ügyleti nettó nyereségen, valamint a nyereségmegosztáson alapuló módszerrel. III. Eva A törvényjavaslat 2011. január 1-jétől hatályba lépő módosításai elsősorban jogtechnikai jellegű, jogalkalmazást segítő módosítások. Módosítással lehetővé válik, hogy az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozónak a tevékenység szüneteltetése ideje alatt a nem eva alany egyéni vállalkozóhoz hasonlóan ne kelljen pénzforgalmi bankszámlával rendelkeznie. IV. Általános forgalmi adó A törvényjavaslat elsősorban jogharmonizációs célú módosítást tartalmaz, ezen túl a jogalkalmazást segítő apróbb pontosításokat tartalmaz. A jogharmonizációs célú módosítás a hozzáadottérték-adóról szóló 2006/112/EK tanácsi irányelv (HÉA-irányelv) 2011. január 1-jei hatállyal történő módosításainak az átültetését, valamint egyéb közösségi jogi értelmezéssel kapcsolatos kérdések kezelését takarja.

14 1. Jogharmonizációs célú módosítás Az Európai Bizottság (COM (2008) 807 final) közleményében vázolta, hogy milyen összehangolt intézkedéséket tart szükségesnek az áfa-csalás elleni fellépés során. Ennek egyik eleme az adómentes importhoz (ún. 42-es eljárás) kapcsolódó ellenőrzési feltételek összhangba hozása volt EU szinten. A HÉA-irányelv értelmében ugyanis mentesíteni kell az adó alól azt a termékimportot, amelynek közvetlen következményeként a terméket az importáló Közösségen belül adómentesen értékesíti (a termék az import tagállamától eltérő tagállamba kerül, és a rendeltetési tagállamban fizetik meg utána az áfát Közösségen belüli termékbeszerzés jogcímén), azonban a hatályos HÉA-irányelv teljes mértékben tagállami hatáskörben hagyja az adómentes termékimport feltételei teljesülésének ellenőrzéséhez szükséges intézkedések meghatározását. A 2009/69/EK irányelv (2009/69/EK tanácsi irányelv a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek az importtal kapcsolatos adócsalás tekintetében történő módosításáról) szakítva ezzel a gyakorlattal az adócsalás visszaszorítása érdekében meghatározza, hogy melyek azok az intézkedések, amelyet minden tagállamnak kötelezően el kell végeznie a mentesség ellenőrzéséhez. Ezen irányelv szerinti minimumfeltételek adatközlést takarnak. Ennek keretében az importőrnek az import időpontjáig az import szerinti tagállam illetékes hatóságával az irányelvben meghatározott adatszolgáltatást kell teljesítenie. A hatályos áfa-törvény lényegében tartalmazza az irányelvben lefektetett feltételeket, ezért csak kisebb mértékű pontosítás szükséges a törvény szövegében az irányelv szövegének történő megfelelés érdekében. A törvényjavaslat összhangban a 2009/162/EU irányelvvel (2009/162/EU tanácsi irányelv a közös hozzáadottértékadó-rendszerről szóló 2006/112/EK irányelv különböző rendelkezéseinek módosításáról) módosítja a vezetékes földgáz, villamos energia, távfűtés- és távhűtés értékesítés teljesítési helyét, valamint beiktatja az áfa-törvénybe a Közösségi szervek által történő beszerzések adómentességét. (A 2009/162/EU irányelv ezen túlmenően tartalmaz szabályokat a magán és üzleti célra egyaránt használt ingatlanok és egyéb tárgyi eszközök beszerzése során áthárított áfát érintő levonási jog kezelésére vonatkozóan, azonban ezeknek a szabályoknak a hatályos áfa-törvény eleget tesz, így e tekintetben nem szükséges azt módosítani.) A vezetékes földgáz és a villamos energia értékesítése az áfa rendszerében termékértékesítésnek minősül, amelynek teljesítési helyével kapcsolatban az áfa-törvény összhangban a hatályos HÉA-irányelvvel a főszabálytól eltérő speciális rendelkezéseket állapít meg, mivel itt olyan típusú termékekről van szó, amelyek fizikai holléte a hétköznapi értelemben vett termékekkel szemben nem vagy csak nehezen állapítható meg. A hatályos szabályok értelmében a vezetékes földgáz és a villamos-energia értékesítés esetében az adót lényegében ott kell megfizetni, ahol az azt beszerző személy, szervezett letelepedett, ennek hiányában ahol lakóhelye, szokásos tartózkodási helye van. A gyakorlati alkalmazás kapcsán felmerült, hogy a vezetékes földgázon és a villamos energián kívül is vannak hasonló típusú, az áfa rendszer értelmében vett termékek, amelyre szintén ki kellene terjeszteni a különleges szabályt. Így a HÉA-irányelv módosítása nyomán a javaslat kiterjeszti ezen szabályokat a távfűtésre és a távhűtésre is, tehát a hő- vagy hűtési energia távfűtési vagy távhűtési hálózaton keresztül történő értékesítése esetén a teljesítési hely ugyanúgy alakul, mint vezetékes földgáz és villamosenergia értékesítés esetében. Tekintettel arra, hogy korábban nem volt egyértelmű, hogy

15 mely vezetékben lévő földgáz értékesítés esetén alkalmazhatóak a speciális teljesítési helyre vonatkozó szabályok, az irányelv módosítás, s ezáltal a javaslat is pontosítja, hogy egyrészt a földgázrendszerben lévő földgázra, másrészt ezek közül is csak a Közösség területén található földgázrendszeren, vagy az ilyen rendszerhez kapcsolt bármely hálózaton keresztül történő földgáz értékesítésére vonatkozik a speciális teljesítési helyre vonatkozó szabályozás. Ezen túlmenően földgázimport esetében a speciális rendelkezések érintik a gázszállító tartályhajóból a földgázrendszerbe vagy upstream vezetékbe betáplált földgázt is. Kifejezetten a közösségi intézményekre a HÉA-irányelv eddig nem tartalmazott külön rendelkezéseket. Az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1965. április 8-i jegyzőkönyv (a továbbiakban PPI) értelmében ezen intézmények által történő beszerzések azonban mentesek az áfa alól. Tekintettel arra, hogy a közösségi intézmények státuszuk szerint nem minősülnek a klasszikus értelemben vett nemzetközi szervezetnek (mivel nem kormányközi megállapodás alapján jöttek létre), ezen szervezetek beszerzéseinek áfa mentességét indokolt volt beemelni a HÉA-irányelvbe. Az irányelv módosítás értelmében a javaslat mentesíti az áfa alól azt a termékimportot, illetve termékbeszerzést és szolgáltatás igénybevételt, amelyet bármely, a PPI hatálya alá tartozó közösségi szerv, továbbá az Európai Közösség, az Európai Atomenergia-közösség, az Európai Központi Bank és az Európai Beruházási Bank eszközöl a PPI-ben és annak végrehajtásáról, vagy a székhelyegyezményről szóló jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint. A 2010/23/EU irányelv (2010/23/EU tanácsi irányelv a közös hozzáadottértékadórendszerről szóló 2006/112/EK irányelvnek a fordított adózási mechanizmus bizonyos csalásra alkalmas szolgáltatásokra vonatkozó választható és ideiglenes alkalmazása tekintetében történő módosításáról) az adócsalás visszaszorítása érdekében 2015. június 30-ig lehetőséget ad a tagállamoknak arra, hogy fordított adózást írjanak elő a széndioxid kibocsátási kvóták értékesítésére. Amennyiben a tagállamok ezt a rendelkezést bevezetik, úgy azt legalább két éves időszakig fenn kell tartaniuk, és arról a Bizottságot tájékoztatniuk kell. Az irányelv elfogadásának hátterében az áll, hogy az elmúlt évben nagy összegű áfa csalásokat tártak fel a széndioxid kibocsátási kvótákkal kapcsolatban (egyes becslések szerint az ebből fakadó áfa bevétel kiesés EU szinten eléri a 827 millió eurót). A fordított adózás megfelelő technika az adócsalás visszaszorítására, mivel az adófizetésre és a levonásra kötelezett személye egybe esik, így nem fordulhat elő, hogy olyan összeg után érvényesítsenek adólevonási (adó-visszaigénylési) jogot, amelyet a költségvetésnek nem fizettek be. Bár Magyarországon az adóhatóság ezidáig ebben a körben nem tárt fel adócsalást, a csalás más tagállamokból történő átterelődésének kockázata miatt preventív jelleggel mindenképpen indokolt az intézkedés bevezetése. A javaslat ezért fordított adózást ír elő a forgalmazható széndioxid-kvóta kereskedelemre. A törvényjavaslat összhangban a 2008/8/EK tanácsi irányelv (2008/8/EK tanácsi irányelv a 2006/112/EK irányelvnek a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye tekintetében történő módosításról) 2011. január 1-jétől hatályos 53. és 54. cikkével újraszabályozza az adóalanyok részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások teljesítési helyét. 2011. január 1-jéig az irányelv egységesen szabályozta a teljesítési helyet az adóalanyok,

16 illetve a nem adóalanyok részére nyújtott kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, szórakoztatási és sportszolgáltatások, továbbá más, ezekhez hasonló szolgáltatások esetén. Ezen időponttól kezdve azonban szétválik a teljesítési hely aszerint, hogy ezeket a szolgáltatásokat adóalany vagy nem adóalany veszi igénybe. Amennyiben adóalany részére nyújtják a felsorolt szolgáltatásokat, annak teljesítési helye főszabály szerint alakul, vagyis az igénybevevő gazdasági célú letelepedettsége lesz az irányadó. Ez alól kivételt képeznek a felsorolt típusú szolgáltatásokat nyújtó eseményekre, rendezvényekre történő belépések. Ez esetben a teljesítési hely változatlanul ott van, ahol az eseményt, rendezvényt megrendezik. Ennek oka, hogy az eseményekre, rendezvényekre történő belépéskor (jegyvételkor) nem lehet elkülöníteni (eldönteni), hogy adóalanyról vagy nem adóalanyról van-e szó, így ez esetben egyszerűbb megoldást jelent a szabályozás változatlanul hagyása. Egyebekben a nem adóalanyok részére nyújtott fentiekben felsorolt szolgáltatások teljesítési helye változatlanul ott van, ahol a szolgáltatást ténylegesen teljesítik. A 2008/9/EK tanácsi irányelv módosította az EU-ban letelepedett, de a visszatérítés helye szerinti tagállamban nem letelepedett adóalanyok számára történő hozzáadottérték-adó visszatérítésre vonatkozó eljárást azáltal, hogy a régi papíralapú rendszer helyébe elektronikus rendszer lépett. A 2010. január 1-jétől hatályba lépett új szabályok értelmében a visszatérítési kérelmeket legkésőbb a visszatérítési időszakot követő naptári év szeptember 30-ig kell benyújtani a letelepedés helye szerinti tagállamnak. Az eljárás gyakorlati alkalmazása során több tagállamban problémák merültek fel. Annak érdekében, hogy az adóalanyok ne essenek el emiatt a visszatérítendő adó összegétől a Bizottság javaslatot nyújtott be a Tanácsnak a visszatérítési irányelv olyan irányú módosításáról, melynek értelmében a 2009-es visszatérítési időszakra vonatkozó kérelmek benyújtásának határidejét kivételesen 2011. március 31-áig meghosszabbítják. A javaslat ezzel összhangban kitolja a kérelmek benyújtására előírt határidőt, továbbá rendelkezik arról is, hogy ne érje hátrány az adóalanyokat amiatt, hogy ezen irányelv, illetve javaslat elfogadásának időpontja későbbre esik, mint az eredeti szeptember 30-i benyújtási határidő. 2. Egyéb jogharmonizációs célú módosítás A javaslat a HÉA-irányelv alapján, az Európai Bizottság által adott iránymutatásnak megfelelően szabályozza az együttműködő közösségeket, valamint az általuk a tagjaik részére nyújtott szolgáltatás adómentességének feltételeit. A Hulladékhasznosítók Országos Egyesülete (HOE) jelezte, hogy a használt akkumulátorok és a használt elemek értékesítése terén komoly visszaélések tapasztalhatók, ezért kérték, hogy az áfa-törvény szerint fordítottan adózó hulladékok köre egészüljön ki ezen termékkörrel. Az Európai Bizottság korábbi álláspontjára tekintettel, miszerint a nevezett termékkör nem tartozik bele azon termékek listájába (HÉA-irányelv 199. cikk (1) bekezdés d) pontja és VI. számú melléklete), amelyre a tagállamok fordított adózást alkalmazhatnak, Magyarország 2009. szeptemberében derogációs kérelmet nyújtott be annak érdekében, hogy az ez irányú rendelkezés alkalmazására felhatalmazást kapjon a Tanácstól. A HOE által rendelkezésünkre bocsátott információkból azonban úgy tűnt, hogy nem minden tagállamban értelmezik a Bizottsági állásponttal azonosan az irányelv idézett szakaszát, így a kérdést a tagállami és Bizottsági szakértőkből álló Áfabizottságban is felvetettük. Az Áfa-bizottság 2010. májusában tartott ülésén olyan

17 iránymutatást fogadott el, melynek értelmében a kimerült akkumulátorok is beletartoznak a HÉA-irányelv 199. cikk (1) bekezdés d) pontja és VI. számú mellékletébe, azaz nincs szükség derogációra a fordított adózás alkalmazhatóságához ezen termékek tekintetében. A javaslat így előírja ezen termékekre a fordított adózást. A vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 918/83/EGK rendeletet tekintettel annak számos módosítására újrakodifikálták, helyébe a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 1186/2009/EK rendelet lépett. Az áfa-törvény az import mentességek meghatározása során visszahivatkozik a vámmentességi rendeletre, így a rendelet újrakodifikálásával szükségessé vált a hivatkozások lekövetése a törvényben. A törvényjavaslat az elszámolási időszakos ügyletek esetében a HÉA-irányelvben foglaltakkal összhangban változtatja meg a teljesítési időpontot. Ilyen ügyletek esetében tehát az elszámolási időszak vége minősül teljesítési időpontnak. Azonban a fizetendő adót ettől eltérően az ellenérték megtérítésének esedékességekor, vagy a teljesítéstől számított harmincadik napon kell megállapítani, attól függően, hogy melyik időpont következik be hamarabb. Az elszámolási időszak utolsó napján kell ugyanakkor a fizetendő adót megállapítani abban az esetben, ha a szolgáltatást igénybevevő adóalany az adófizetésre kötelezett a külföldről nyújtott szolgáltatás után. A törvényjavaslat eleget téve az ezirányú gazdasági igényeknek feloldja az előzetesen felszámított áfa levonási tilalmat abban az esetben, ha a beszerzett motorbenzint igazoltan kísérleti motorfejlesztéshez használják fel. A javaslat továbbá az egyszerűsített számla kötelező adattartalmát egészíti ki a vevő, igénybevevő adószámával azokban az esetekben, amikor a vevő, igénybevevő az adófizetésre kötelezett. 3. Egyéb, jogalkalmazást segítő pontosítások E körben az áfa-törvényt érintő apróbb szövegpontosításokon túl a törvényjavaslat az adó alapjának utólagos csökkenését eredményező esetek tágabb körében teszi lehetővé az önellenőrzés nélküli adóalap-korrekciót. A törvényjavaslat az utazásszervezőkre vonatkozó szabályozás kapcsán pontosítja, hogy amennyiben az utazási szolgáltatást nyújtó adóalany más által nyújtott szolgáltatást, értékesített terméket használ fel az utas részére történő szolgáltatásnyújtásához, az arra eső áfa nem vonható le függetlenül attól, hogy más által áthárított vagy fordított adózás keretében az igénybevevő által felszámítandó adóról van-e szó. Javaslat az áfa-törvényt egy kivételes visszatérítési eljárással egészíti ki. Ennek lényege, hogy ha a külföldi illetőségű adománytevő az adomány felhasználását ahhoz a feltételhez köti, hogy az abból finanszírozott, közösségi feladatok ellátását szolgáló beszerzések árában foglalt adó alól a kedvezményezettet mentesíteni kell, a beszerzések áfa-ját a törvényben meghatározott kör részére, a törvényben meghatározott feltételek mellett az adóhatóság visszatéríti. A javaslat felhatalmazást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az áfavisszatérítési eljárás részletszabályait a közhasznú szervezeteket megillető visszatérítéssel egy rendeletbe foglalva az áfa-törvényben foglalt felhatalmazás alapján NGM rendelet szabályozza. Az áfa-törvényben bevezetett áfa-visszatérítési eljárás a 2011. január 1-jén vagy az azt követően történő adományozás esetén alkalmazandó először.

18 V. Jövedéki adó 1. Jogharmonizációs kötelezettség A jövedéki szabályozást érintően a módosítások elsősorban jogharmonizációs kötelezettségből fakadnak. A dohánygyártmányra kivetett jövedéki adók szerkezete és adókulcsai tekintetében a 92/79/EGK, a 92/80/EGK és a 95/59/EK irányelv módosításáról, valamint a 2008/118/EK irányelv módosításáról szóló 2010/12/EU irányelv átültetése érdekében ugyanis változtatni kell egyes dohánytermékek (finomra vágott fogyasztási dohány, szivar, szivarka) meghatározásán. A cigarettát, és a cigarettával összefüggésben a fogyasztási dohányt érintően emelések szükségesek továbbá mind az adómértékek, mind az adóminimumok vonatkozásában. A cigaretta esetében a javasolt adóemelés az átlagos kiskereskedelmi cigarettaárra vonatkoztatva több mint 4 %-os jövedéki adóteher emelkedést jelent, ami csomagonként közel 15 Ft; a várható árnövekedés pedig 4 %, vagyis mintegy 23 Ft. Az adóminimum továbbá 4,3 %-kal nő. A fogyasztási dohány esetében annak érdekében, hogy az adóterhelés közelítsen a cigaretta adóterheléséhez az adóminimum 8 %-kal nő (a fogyasztási dohány és a cigaretta adóterhelése közötti különbség közel 1,5 %-ponttal csökken). Az emelés a fogyasztási dohány csomagonkénti (40gramm) átlagárára számolva 34 Ft-os, 6 %-osnál nagyobb árnövekedést eredményezne. A dohánytermékek adómértékének emelése várhatóan 10 Mrd forint körüli többletbevételt eredményez a jelenlegi adószinten beszedhető adóbevételhez képest. 2. Egyéb jogharmonizációs kötelezettség Egyéb szabályozási területek jogharmonizációjával (az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény) összefüggésben megszűnik a gyógyszernek nem minősülő gyógyhatású készítményekkel kapcsolatos adómentesség eddigi rendszere. Az említett termékkör egy része az uniós szabályok szerint gyógyszernek fog minősülni, tehát továbbra is adómentességet fog élvezni. 3. Jogszabály-pontosító, adminisztrációt könnyítő és egyéb módosítások Az egyéb változások közül az alábbiak emelhetőek ki: a kísérleti motorfejlesztés adókedvezménye amely a 800/2008/EK bizottsági rendelet (általános csoportmentességi rendelet) alapján projekttámogatásnak minősül lehetővé teszi, hogy az üzemanyagoknak a környezetet jobban kímélő motorok fejlesztésével foglalkozó kísérleti projektek területén való felhasználása után vissza lehessen igényelni a jövedéki adót, ezzel is segítve a K+F tevékenységet; változnak az adójegyek beszerzésének korlátozásra vonatkozó, az adóemelések előtti bespájzolás visszaszorítását célzó szabályok; a visszaélések korlátozása céljából szigorodnak a bejegyzett kereskedő fizetési halasztás, illetve részletfizetés iránti kérelme benyújthatóságának követelményei;

19 a tagállamok gyakorlatának megfelelően pontosításra kerül a sör adóalapjául szolgáló Balling fok megállapításának szabálya, másrészt az alacsony alkoholtartalmú, ízesített sörökre a vonatkozó irányelv által lehetővé tett, alkoholtartalom szerinti adóztatást kerül bevezetésre; bejegyzett kereskedő egyéb ellenőrzött ásványolajat is beszerezhet adófelfüggesztéses eljárás keretében; a szőlőbor szabadforgalomba bocsátása esetén a borkísérő okmányt kiválthatja más, a külön jogszabály rendelkezéseinek megfelelő dokumentum is, ezáltal az adminisztrációs terhek csökkennek; könnyítést jelent a bejegyzett feladó jövedéki biztosítékánál a beszámítás lehetősége, ami arra az esetre vonatkozik, ha a bejegyzett feladó egyben importálói vagy adóraktári engedéllyel is rendelkezik, amely tevékenységre szintén kell biztosítékot nyújtania; a méltányosság alkalmazásának lehetősége kiterjesztésre kerül az üzemanyagtöltő állomások esetében elrendelhető üzletbezárások eseteire is. VI. Energiaadó Az energiaadó törvényt érintő módosítások a szabályozásban a gyakorlati jogalkalmazás során felmerült, az egyértelműbb jogalkalmazáshoz, illetve az energiaadó irányelvhez igazítás miatt szükséges pontosításokat, kiegészítéseket célozzák. A 2003/96/EK irányelv rendelkezéseivel összhangban mentesítésre kerül az adó alól a szén nem tüzelő- vagy fűtőanyagkénti felhasználása. VII. Vám A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény (VPtv.) módosítása a büntető ügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat 3.cikke, 5. cikke, 9. cikke,13. cikke alapján, jogharmonizációs kötelezettség teljesítése miatt szükséges. A módosítást követően a Vám- és Pénzügyőrség az általa kezelt adatokat, személyazonosításra alkalmatlan módon a statisztikai célú felhasználáson túl már történelmi vagy tudományos célra is felhasználhatja. A törvényjavaslat újra kodifikálja a VPtv. alapján bonyolított külföldi információcserét, a korábbi konkrét szervekre és jogszabályokra való hivatkozás helyett egy általánosabb, rugalmasabb, az információcsere gyakorlati megvalósításának könnyítését szolgáló szabályozás alkalmazását írja elő. Emellett a Vám- és Pénzügyőrség bűnügyi adatkezelési szabályait érintő, időközben szükségessé vált kisebb pontosításokat is tartalmaz, például az új szabályozás egyértelműen meghatározza a Vám- és Pénzügyőrség VPtv. 38. -a szerinti eljárások esetén az adatkezelés kezdő időpontját. A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (Vtv.) módosításai a jogalkalmazásból adódó, jogalkotást igénylő problémák kezelését, illetve a vámmentességi közösségi rendelet újrakodifikálásából adódó hivatkozásbeli változások végrehajtására szolgálják.

20 Ezek közül legfontosabb a különböző jogcímeken fizetési kötelezettséget megállapító vámhatósági határozatok visszavonása, módosítása, megsemmisítése akár a vámhatóság saját kezdeményezésére, akár bírósági határozat alapján történik esetén a visszafizetési kötelezettség végrehajtásának korrekciójára vonatkozó rendelkezés. A javasolt módosítással visszatérítésről szóló határozathozatal kötelezettségéről szóló rendelkezés [59. (2) bekezdés] és a visszafizetési kötelezettséget terhelő kamatfizetésről szóló rendelkezés [59. (3)-(4) bekezdések] kiegészül a hitelkamatra, a késedelmi kamatra, illetve a vámigazgatási bírságra vonatkozó határozatokra vonatkozó szabályokkal is. A környezetvédelmi termékdíj összegére már nem kell biztosítékot nyújtani, mivel a környezetvédelmi termékdíjat a termékdíj törvény módosítása óta a termékdíj köteles termék első belföldi forgalomba hozója (kivéve a reklámhordozó papírnál) vagy saját célú felhasználója fizeti meg önadózással, azaz már nem vámhatósági kiszabás történik. Az önadózás lehetősége azt is jelenti, hogy a gazdálkodók által az előírt bevallási határidőkre benyújtott bevallások összesített adataiban szereplő mennyiségek után a konkrét vámkezelések alkalmával nem állapítható meg a fizetési kötelezettség pontos összege, így biztosítékadás sem elvárható. A gazdálkodókat közvetlenül érintő rendelkezéseket (visszafizetési kötelezettség szabályai, résteljesítés könyvelésére vonatkozó rendelkezés és a termékdíj fizetési kötelezettség biztosíték-mentessége) a folyamatban lévő ügyekben, azaz alapeljárásban vagy jogorvoslat során is, alkalmazni kell, ha az ügyfél számára ez kedvezőbb következményt, kötelezettséget eredményez. VIII. Helyi adók 1. Az ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség-teljesítés egyszerűsítése Az ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettség jelenleg három tényállási elemet foglal magában: a piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenységet; az építőipari tevékenység-végzést, ha annak időtartama adóéven belül 30 napnál több, de 181 napnál kevesebb; (A hatályos szabályozás szerint, ha az építőipari tevékenységvégzés 180 napnál hosszabb, akkor az építkezés helye telephellyé válik.) a Magyarországon székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó egyéb tevékenységvégzését. Az adóévben megfizetett ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adót pedig le lehet vonni a székhely, telephely szerinti település számára fizetendő adóból. Az adókötelezettség-teljesítése (bejelentkezés, bevallás-benyújtás, adófizetés) és annak feldolgozása különösen piaci és vásározó kiskereskedelmi tevékenység esetén ugyanakkor sokszor a bevételhez képest aránytalanul magas költséget jelent mind az adózók, mind az adóhatóságok számára. Ezért a törvényjavaslat csökkenti azoknak az eseteknek számát, amikor az adózónak ideiglenes jellegű iparűzési adókötelezettsége keletkezik.