A WESTSIK VILMOS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A WESTSIK VILMOS ÉLELMISZERIPARI SZAKKÉPZŐ ISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA Nyíregyháza 205

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK... 4. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata 4.. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 4.2. A szervezeti és működési szabályzat tartalmát meghatározó magasabb szintű és helyi jogszabályok 4.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya 5.4. Az intézmény alapdokumentumai 5.5. Az intézmény alapadatai 6.6. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, illetve a dokumentumok kezelési rendje 9.7. Az iskola dokumentumainak nyilvánossága 0.8. Különös közzétételi lista 0 II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE, VEZETÉSI SZERKEZETE, KÖZÖSSÉGEI, FELADAT MEGOSZTÁSA ÉS KAPCSOLATTARTÁSA.... Az intézmény szervezete Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2. Az intézmény vezetősége 2 2. Az igazgató vezetői tevékenysége 2 2.2. Az iskolavezetés feladatmegosztása 4 2.3. Az iskolavezetés tagjainak feladat és hatásköre 6 2.4. Az intézmény kibővített vezetősége 8 2.5. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei 8 2.6. Az intézmény dolgozói 8 3. A helyettesítés rendje 9 3.. Az iskolavezetőség tagjainak helyettesítése 9 3.2. A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése 9 4. Az intézményi közösségek 20 4.. Az iskolai alkalmazottak közössége 20 4.2. A nevelőtestület 20 4.3. A szülők szervezete 25 4.4. A tanulók közösségei 26 5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 27 5.. Az iskolavezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása 27 5.2. Szakmai munkaközösségek kapcsolattartása 28 5.3. A pedagógusok és a szülők kapcsolattartása 28 5.4. A pedagógusok és a tanulók kapcsolattartása 29 6. Az iskola külső kapcsolatai 30 6.. Az intézmény fenntartója, felügyeleti szerve és a működést biztosítói 30 6.2. Szakmai együttműködő szervezetek 30 6.3. Gazdálkodó szervezetek, vállalkozók 3 6.4. Gyermekjóléti szolgálatok 3 6.5. Egészségügyi szakszolgálat 32 6.6. Pedagógiai szakmai - és szakszolgálatok 32 6.7. Testvériskolai kapcsolatok 33 III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RENDJE... 34. A tanév rendjének általános szabályai 34 2. Az intézményben tartózkodás rendje 34 2.. Az intézmény nyitva tartása 34 2.2. Az oktatás rendje 35 2.3. A gyakorlati oktatás rendje 35 2.4. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje, ügyeleti rend 36 2.5. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje 36 3. Az iskolában folyó belső ellenőrzésre vonatkozó szabályok 37 3.. Az iskola belső ellenőrzési feladatai: 37 3.2. A belső ellenőrzést végző alkalmazottak jogai és kötelességei 37 3.3. Az ellenőrzött alkalmazott jogai és kötelességei 38 4. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje 38 2

4.. Az ellenőrzést végző személyek és feladatai 38 4.2. Az iskolavezetés ellenőrzési feladatai 39 4.3. Az ellenőrzés területei és tartalma: 39 4.4. Önellenörzési csoport (BECS) 39 5. Az iskolai tankönyvellátás rendje 4 5.. A tankönyvellátás megszervezése 4 5.2. A tankönyvrendelésben részt vevő munkatársak feladatai 42 5.3. A tankönyvterjesztésben részt vevő dolgozó feladata 42 5.4. Az ingyenes tankönyvre jogosultak tankönyvellátása 43 6. Az intézmény gazdasági szervezete 43 6.. A gazdasági szervezet felépítése 43 6.2.A gazdasági szervezet feladata, ügykörök 43 IV. EGYÉB FOGLAKOZÁSOK ÉS AZ ISKOLAI HAGYOMÁNYOK... 45. Az egyéb foglalkozások szervezeti formái és az iskolai hagyományok 45.. Az egyéb foglalkozásokra vonatkozó általános szabályok 45.2. Az egyéb foglalkozások szervezeti formái, rendje, időkerete 45.3. Felzárkóztatás/korrepetálás 46.4. Szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport 46.5. Tanulmányi kirándulás, osztálykirándulás 47.6. A felnőttoktatás formái 47 2. A mindennapi testedzés formái 47 3. Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok és az ünnepek rendje 48 4. Az intézményben megvalósuló reklámtevékenység szabályai 49 5. A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai 50 6. Az iskolai könyvtár működési rendje 50 V. A TANULÓK EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁSA, AZ INTÉZMÉNYI VÉDŐ, ÓVÓ ELŐÍRÁSOK... 5. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása 5 2. Az intézményi védő, óvó előírások 52 2.. Az iskola dolgozóinak feladata a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok 52 2.2. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén 53 2.3. A tanulóbalesetekkel kapcsolatos iskolai feladatok a magasabb jogszabályok előírásai alapján 544 3. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 54 3.. Rendkívüli esemény 54 3.2. Rendkívüli esemény esetén történő intézkedés 54 VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. VII. MELLÉKLETEK... 58. számú melléklet Az intézmény szervezeti felépítése, vezetési szerkezete 58 2. számú melléklet Munkaköri leírások 59 3. számú melléklet Az iskolai könyvtár szervezeti és működési szabályzata 80 4. számú melléklet Adatkezelési szabályzat 0 3

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és feladata.. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja A Szervezeti és Működési Szabályzat, mint helyi dokumentum a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembevételével meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat, illetve mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatókörbe. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata a magasabb szintű, jogszabályok rendelkezésein túl, elveiben és tartalmában illeszkedik az iskola más belső szabályzataihoz, alapdokumentumaihoz is..2. A szervezeti és működési szabályzat tartalmát meghatározó magasabb szintű és helyi jogszabályok 20. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.) 993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 20. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 202. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről (Mt.) 20. évi CXCV. törvény az államháztartásról 20.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2008. évi XLVIII. törvény a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételéről és egyes korlátairól 200. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről 2000. évi C. törvény a számvitelről 992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 997. évi CLX törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről 997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/202. (VIII. 3.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és köznevelési intézmények névhasználatáról 229/202. (VIII.28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 326/203. (VIII.30) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról 249/2000. (XII.24.) az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 4

277/997. (XII.22) Kormányrendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 4/2002. (II.26.) OM rendelet az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól 368/20. Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 6/203. (II.28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 370/20. (XII. 3.) Kormányrendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és ellenőrzéséről 44/2007 (XII. 29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és polgári védelem ágazati feladatairól 26/997 (IX.3.) NM rendelet az iskola- egészségügyi ellátásról 3/975. (VII.7.) KM-PM rendelet a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról.3. A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya A szervezeti és működési szabályzat és mellékletét képező egyéb belső szabályzatok (igazgatói utasítások) előírásainak betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára és közösségeikre, a tanulókra és közösségeikre, a tanulók szüleire, valamint az iskolában működő érdekképviseleti és egyéb szervezetekre, szervekre nézve kötelező. Az elfogadás tényét a nevelőtestület 205. augusztus 28. napján tartott nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyve, valamint az ahhoz csatolt jelenléti ív igazolja..4. Az intézmény alapdokumentumai Az intézmény tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi dokumentumok: a Pedagógiai program (nevelési-, szakmai program, a helyi tanterv); a Szervezeti és Működési Szabályzat; a Házirend. Az iskola egyes közösségeiből szerveződő testületek (szervezetek) működését meghatározó szabályok: a közalkalmazotti tanács szervezeti és működési szabályzata; a szülői szervezet (munkaközösség) szervezeti és működési szabályzata; a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapján az intézmény eredményes és hatékony működéséhez az iskolai élet egyes területeire vonatkozóan az iskola igazgatója által előírt további belső szabályzatok: működéshez kapcsolódó belső szabályzatok: tervezések, gazdálkodással, ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos szabályzat, beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet tartalmazó szabályzat, 5

a kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásának szabályzata, anyag-és eszközgazdálkodási szabályzat, reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítését és elszámolásának szabályzata, gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét tartalmazó szabályzat, informatikai szabályzat, iratkezelési és irattárolási szabályzat, munkavédelmi (munkabiztonsági) szabályzat, tűzvédelmi utasítás és tűzriadó terv, az iskolai könyvtár Szervezeti és Működési Szabályzata könyvtárhasználati szabályzat, adatkezelési szabályzat..5. Az intézmény alapadatai A költségvetési szerv neve: Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola Az intézmény székhelye, címe: 4400 Nyíregyháza, Semmelweis utca 5. Az intézmény telefon/fax száma: 42/433-425 Alapítói jogokat gyakorló, irányító, fenntartó és működtető szerv neve: Földművelésügyi Minisztérium Alapító székhelye: 055 Budapest, Kossuth Lajos tér. Az intézmény típusa: összetett iskola (szakközépiskola; szakiskola). Az intézmény OM azonosítója: 033699 A feladat ellátást szolgáló vagyon és vagyonkezelés módja: A nemzeti vagyonról szóló 20. évi CXCVI. törvény alapján a Magyar Állam tulajdonában álló ingatlanok a fenntartó vagyonkezelésében, illetve a költségvetési szerv használatában állnak. A vagyon feletti rendelkezési jog tekintetében, az Nvt., a vagyonkezelés szerződésben, illetve a hasznosítási szerződésben foglaltak az irányadók. Az intézmény feladatellátását szolgáló vagyon: a nyíregyházi 285/4-es helyrajzi számon nyilvántartott 4400 Nyíregyháza, Semmelweis utca 5., mint iskola A tanulók gyakorlati képzését biztosító haszonkölcsön-szerződés alapján üzemeltetett tanműhelyek telephelyei: 4400 Nyíregyháza Ungvár stny. 3. 4400 Nyíregyháza Ungvár stny. 5. 6

4400 Nyíregyháza Ungvár stny. 23. 4400 Nyíregyháza Ungvár stny. 25-27. Az intézményi vagyon feletti rendelkezés joga: Az intézmény által használt vagyon és vagyon feletti rendelkezés jogán az államháztartásról szóló törvényben foglaltak, valamint, a Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyonáról és vagyongazdálkodás szabályairól szóló hatályos rendelet az irányadó. Az intézmény helyrajzi száma:285/4 Az intézmény hasznos alapterülete: 4590 m 2 Az intézmény jogköre: vagyonkezelői jog A költségvetési szerv működési köre: országos Az intézmény gazdálkodási besorolása: Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv Az iskola alaptevékenységét az éves költségvetés keretében a fenntartó által biztosított pénzeszközökből, munkaterve alapján végzi. Az iskola költésvetését felügyeleti szerve évente állapítja meg. Az intézmény közfeladata A nemzeti köznevelésről szóló 20. évi CXC. törvény 7 -a alapján létrejött köznevelési intézmény (szakközépiskola, szakiskola), amely nevelő oktató munkát folytat. Az intézmény alaptevékenysége A Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola alaptevékenységébe tartozik a szakképző nevelés oktatás, szakiskolai nevelés oktatás, felnőttoktatás, a többi tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű tanulók iskolai nevelése és oktatása. A sajátos nevelési igényű tanulók tekintetében nevelhető, oktatható az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos. Az iskola alaptevékenységébe tartozik a nevelő szakképző tevékenység, a szakiskolai, és sajátos nevelési igényű képzés, a szakközépiskolai képzés keretében az általános műveltség megalapozása, a szakmai előkészítés az első négy évfolyamon, felkészítés érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú tanulmányok megkezdésére. Az intézmény tevékenységének szakágazat száma: 853200 szakmai középfokú 7

Alaptevékenységek államháztartási szakfeladat rendi besorolása: Kormányzati funkciószám Kormányzati funkció megnevezése 08043 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 2 08044 Fogyatékossággal élők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása 3 082042 Könvvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 4 082043 Könyvtári állomány feltárása, megőrzése, védelme 5 082044 Könyvtári szolgáltatások 6 7 09222 Közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092222 Sajátos nevelési igényű tanulók közismereti és szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban 8 09223 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatás szakmai feladatai a szakképző iskolákban 9 0 092232 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati oktatásának szakmai feladatai a szakképző iskolákban 092260 Gimnázium és szakképző iskola tanulóinak közismereti és szakmai elméleti oktatásával összefüggő működtetési feladatok 092270 Szakképző iskolai tanulók szakmai gyakorlati oktatásával összefüggő működtetési feladatok 2 09605 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben 3 096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben A költségvetési szerv vállalkozási tevékenysége: A Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola az Áht. 46. (2) bekezdésében foglaltak szerint vállalkozhat, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az alapító okiratban meghatározott alaptevékenységet és ebből fakadó kötelezettségeinek teljesítését. A Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola vállalkozási tevékenységének felső határa az intézmény módosított költségvetési előirányzatainak 30%-a. A vállalkozásból származó bevételeket és a vállalkozási tevékenység kiadásait az alaptevékenységből elkülönítettel kell megtervezni, nyilvántartani és elszámolni. 8

Az intézmény bélyegzőinek felirata és lenyomata: Körbélyegzői: Magyarország címere a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola Nyíregyháza felirattal Magyarország címere a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola Nyíregyháza 2 felirattal Magyarország címere a Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola Nyíregyháza 3 felirattal Hosszúbélyegző: Westsik Vilmos Élelmiszeripari Szakképző Iskola 4400 Nyíregyháza, Semmelweis utca 5. Telefon/fax: 42/433-425 Az intézménybélyegzők használatára jogosultak köre: Az igazgató, az iskolatitkár, az adminisztrátor és a gazdasági ügyintézők..6. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, illetve a dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmaz az intézmény a 229/202. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október -jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fentebb felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az iskola informatikai hálózatában egy külön erre a célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az igazgató és az általa felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgató-helyettesek) férhetnek hozzá. 9

Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok munkaidő nyilvántartását, azt az igazgatónak alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni..7. Az iskola dokumentumainak nyilvánossága Az iskola a Pedagógiai programjának legalább egy példányát a szülők és tanulók számára megtekintésre elérhetővé kell tenni. A dokumentumok - példánya az iskola könyvtárában van elhelyezve, ahol a szülők és a tanulók a könyvtár nyitvatartási idejében megtekinthetik. A dokumentumok: így a Pedagógiai program, Szervezeti és Működési Szabályzat és a házirend elérhetőek az iskola honlapján, a tanári szobában és az iskola titkárságán is. A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek, a tanulónak át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatni kell. A 9. évfolyamra belépő tanulókat és szüleiket az osztályfőnök az első osztályfőnöki órán, illetve szülői értekezleten tájékoztatja az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumokról. Az intézmény alapdokumentumairól a tanulók és a szülők az iskola igazgatójától és az igazgató-helyettesektől kérhetnek tájékoztatást tanítási napokon a tanulói ügyintézés ideje alatt, vagy előre egyeztetett időpontban. A szülőket a megelőző tanév végén tájékoztatni kell azokról a tankönyvekről, tankönyvi segédletekről, taneszközökről, egyéb felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő-oktató munkához szükség lesz. A tájékoztatás kiterjed az iskolai könyvtárból kölcsönözhető tankönyvekre, taneszközökre és más felszerelésekre, valamint arra is, hogy az intézmény milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez..8. Különös közzétételi lista A köznevelési intézmény a tájékoztató rendszerben az október -jei állapotnak megfelelően közzéteszi a jogszabály szerinti adatokat és dokumentumokat. A köznevelési intézmény képviselője a közzétételi lista tartalmát szükség szerint, de legalább tanévenként egyszer felülvizsgálja. A közzétételi lista kizárólag közérdekű adatokat tartalmazhat. 0

Különös közzétételi lista tartalma A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége, hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához. A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége. Az országos mérés-értékelés eredményei, évenként feltüntetve. Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói. Középiskolában az érettségi vizsgák átlageredményei, évenként feltüntetve. Szakképzésben részt vevő iskolában a pályakövetés eredményei. Szakkörök igénybevételének lehetősége, mindennapos testedzés lehetősége. Hétvégi házi feladat szabályai, iskolai dolgozatok szabályai. Iskolai tanév helyi rendje. Iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban tanulók száma. II. AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETE, VEZETÉSI SZERKEZETE, KÖZÖSSÉGEI, FELADAT MEGOSZTÁSA ÉS KAPCSOLATTARTÁSA. Az intézmény szervezete A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a köznevelési intézmény székhelyén: 730 fő (nappali: 670 fő, esti: 60 fő) Iskolatípusonként az évfolyamok száma: iskolatípus évfolyamok száma Szakközépiskola 4+2 évfolyam 2 Szakiskola 3 évfolyam 2+2 évfolyam kifutó A köznevelési intézményben folyó szakképzés szakmacsoportjai: élelmiszeripar, vendéglátás-turisztika. Az egyes szakmacsoportokban az Országos Képzési Jegyzék szerint megszerezhető szakképesítések: OKJ azonosító megnevezés szakmacsoport 33 54 05 000 00 00 Pék-cukrász Élelmiszeripar 33 54 04 0000 00 00 Pék Élelmiszeripar 3 54 0 000 00 00 Húsipari termékgyártó Élelmiszeripar 54 54 0 Élelmiszeripari analitikus Élelmiszeripar technikus OKJ azonosító megnevezés szakmacsoport

54 54 02 Élelmiszeripari technikus Élelmiszeripar 55 54 04 Hús- és baromfiipari Élelmiszeripar szaktechnikus 55 54 06 Sütő- és cukrászipari Élelmiszeripar szaktechnikus 55 54 07 Tartósítóipari szaktechnikus Élelmiszeripar 54 52 0 Élelmiszeripari Élelmiszeripar gépésztechnikus 34 54 05 Pék Élelmiszeripar 34 54 03 Húsipari termékgyártó Élelmiszeripar 34 54 02 Élelmiszeripari szakmunkás Élelmiszeripar 34 8 0 Cukrász Vendéglátás-turisztika Szakközépiskolai ágazati képzés ágazati kódja megnevezése XXXVI. Élelmiszeripar 2. Az intézmény vezetősége 2. Az igazgató vezetői tevékenysége Az iskola egyszemélyi felelős vezetője az igazgató, aki munkáját az érvényes jogszabályok és a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Az igazgató magasabb vezető beosztású közalkalmazott egyes vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény 3. () bekezdése alapján vagyonnyilatkozat- tételre kötelezett. Az igazgató első fokon ellátja a tanügy igazgatási feladatokat, felelős az intézmény a szakszerű és törvényes működéséért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe. Az igazgató feladatai Felel az intézmény szakszerű és törvényes működéséért és a fenntartó által rendelkezésre bocsátott eszközök tőle elvárható gondossággal való kezeléséért. Dönt az intézmény működésével kapcsolatos minden olyan ügyben, melyet a jogszabály, a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. Jóváhagyja az intézmény Pedagógiai programját. 2

Felel a nevelő- és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért a tanulói balesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért, az alkalmazottak foglalkoztatásáért. Munkáltatói jogkört gyakorolja. Az iskola alkalmazottait a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézmény vezetője alkalmazza. Az iskola gazdálkodásával kapcsolatban egyszemélyi felelős vezető. Koordinálja az informatikai hálózati rendszer felügyeletét. Az igazgató felel A pedagógiai munkáért. A nevelőtestület vezetéséért. A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért. A végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért. A rendelkezésre álló költségvetés alapján a nevelési- oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért. A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért, ellátásáért. A tanuló- és a munkabalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányításáért. Az érettségi és a szakmai bizottság munkájában résztvevők kijelöléséért, megbízásáért. A nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért. Kezdeményezi és támogatja a nevelő- oktató munka fejlesztését, korszerű újító törekvések kibontakozását. A munkavállalói érdekképviseleti szervekkel (közalkalmazotti tanács) és a diákönkormányzattal, valamint a szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködéséért, Az igazgató kizárólagos jogkörébe tartozik: A kiadmányozás Munkáltatói jogkör gyakorlása, Az intézményre vonatkozó kötelezettség vállalás, Magába foglalja: az ügyben való érdemi döntést, az intézkedési tervezet jóváhagyását, az írásbeli intézkedés (kiadmány) szövegének jóváhagyását, az írásbeli intézkedés közlését, az ügyirat irattárba helyezésének jogát, a tanulói ügyintézéssel kapcsolatos dokumentumok aláírását (igazgató távollétében az általános igazgatóhelyettes ír alá). 3

A kiadmányozási jogosultság szintjei: igazgató általános igazgatóhelyettes megbízott ügykörben eljárva a gazdasági vezető Az aláírás: A kiadmányozó aláírásra jogosult személy: az igazgató kizárólagos jogkörében eljárva, illetve az általa megbízott igazgatóhelyettes a kiadmányt saját kezűleg írja alá, majd az aláírását a hivatalos bélyegzővel hitelesíti. Pótolja az eredeti aláírást a kiadmányozó nevének és az SK (saját kezével) jelölésének az iratra gépelése, amennyiben az eljárást az iratkezelő hitelesíti. Az iratkezelői hitelesítés a a kiadmány hiteléül záradék iratkezelői aláírásával és bélyegző lenyomattal történi. A névbélyegző alkalmazása nem helyettesíti az eredeti aláírást, iratkezelői hitelesítéssel kell kiegészíteni. A gazdasági vezető az igazgató által állandó megbízással rendelkezik, a NAV felé ügyintézés céljából. Az elektronikus aláírás Az elektronikus aláírás az elektronikusan aláírt dokumentumhoz azonosítás céljából logikailag hozzárendelt, vagy azzal elválaszthatatlanul összekapcsolt elektronikus adat. Az elektronikus aláírás alkalmas bármely adat, digitális hangfelvétel, kép, vagy akár szoftver aláírására. Az aláírást létrehozó eszközt, valamint a szükséges tanúsítványt egy a jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő szolgáltatónál igényli az intézmény. 2.2. Az iskolavezetés feladatmegosztása Az igazgató vezetői tevékenységét az alábbi magasabb vezetői beosztású alkalmazottak az, iskola vezetősége közreműködésével látja el. Iskolai vezetés tagjai: oktatási igazgatóhelyettes szakmai igazgatóhelyettes gyakorlatioktatás vezető gazdasági vezető A magasabb vezetői és vezetői beosztású dolgozó az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja lehet. A vezetők megbízásáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az igazgató dönt. 4

A magasabb vezetői és vezetői beosztású dolgozók munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az igazgató közvetlen irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Az iskolavezetés tagjai az operatív vezetési ügyekben heti egy alkalommal, rendszeresen megbeszélést tartanak. A megbeszélést az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskolavezetés különösen fontos kérdésekben - az intézményvezető felkérésére- állásfoglalást fogalmaz meg. A megbeszélésről (vezetői értekezletről) írásban emlékeztető készül. Az igazgató hatásköréből átruházza az igazgatóhelyettesekre: a nevelő - oktató munka ellenőrzését, egyéb foglalkozások és tanulmányi versenyek szervezését, a nemzeti és iskolai ünnepségek munkarendjéhez igazodó méltó megszervezését, a gyermekek, tanulók rendszeres vizsgálatának megszervezését, a nevelőtestületi döntések végrehajtásának ellenőrzését, kapcsolattartást külső szervekkel, intézményekkel, esetenként az intézmény képviseletét. Az iskolavezetés tagjai a tanítási, illetve munkahét meghatározott napjain az ügyeleti beosztás szerint ügyeletet látnak el. Javaslatot tehetnek a közvetlen irányításuk alá tartozó területen dolgozók anyagi elismerésére, kitüntetésére, illetve fegyelmi felelősségre vonására. Az iskolavezetőség tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak az ellenőrzési terv alapján. Ellátják a munka- és tűzvédelmi, illetve egyéb helyi szabályzatokból rájuk háruló feladatokat. A tanév helyi rendjében meghatározottak szerint feladataik ellátásáról az intézmény vezetőjének beszámolási kötelezettséggel tartoznak. A gazdasági vezető az igazgató közvetlen irányítás mellett felelős az iskola gazdálkodásáért. Különösen felel: a költségvetési- és gazdálkodási terv, a gazdasági beszámolók, az adatszolgáltatások helyességéért, a pénzügyi, számviteli, adó és társadalombiztosítási jogszabályok alkalmazásáért, a vagyon-, illetve a munka- és tűzvédelmi előírások betartásáért. A vezető helyettesek teljes feladat és hatáskörét a munkaköri leírások tartalmazzák. 5

2.3. Az iskolavezetés tagjainak feladat és hatásköre Oktatási igazgatóhelyettes Ellátja az intézményvezetői feladatokat a kizárólagos jogkörök kivételével - az igazgató távollétében. Szervezi és irányítja az intézményben folyó oktató-nevelő munkát. Koordinálja az intézmény éves tervezőmunkáját (tantárgyfelosztás, órarend). Irányítja, szervezi az intézmény tanügy-igazgatási feladatait. Gondoskodik az érettségi- és tanulmányok alatti vizsgák szervezéséről, lebonyolításáról. Előkészíti és lebonyolítja a tantestületi értekezleteket. Irányítja az osztályfőnöki-, és közismereti munkaközösségek munkáját, illetve ellátja az ezzel kapcsolatos vezetői feladatokat. Irányítja a szakközépiskolai és szakiskolai szakképző évfolyamok oktató munkáját. Irányítja a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatos feladatokat. Előkészíti, szervezi és ellenőrzi a tanórai és tanórán kívüli tevékenységeket (felzárkóztatás, tehetséggondozás, szakkör, sportkör). Irányítja és szervezi a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat. Részt vesz a beiskolázási-, pályaválasztási-, és továbbtanulási munka irányításának szervezésében. Szervezi és irányítja a tanulók egészségügyi ellátásával kapcsolatos feladatokat. Szervezi a kompetenciamérést. Szervezi és irányítja a közismereti tantárgyi tanulmányi versenyeket. Felügyeli az Útravaló program és az Integrációs képesség-kibontakoztató program munkáját. Szervezi és koordinálja a tanári ügyeletet. Szervezi az iskolai szintű szülői értekezleteket és fogadóórákat. Irányítja, szervezi az iskolai ünnepélyeket, rendezvényeket. Szakmai igazgatóhelyettes Irányítja, felügyeli az intézményi szakmai program megvalósulását. Koordinálja intézményi szinten a szakmai elméletet. Felügyeli a szakközépiskolai és szakiskolai szakképző évfolyamok oktató munkáját. Előkészíti és felügyeli a szakmai vizsgákat. Irányítja a szakmai tárgyat oktató munkaközösség szakmai munkáját, ellátja az ezzel kapcsolatos vezetői feladatokat. 6

Kapcsolatot tart a gyakorlati képzés színtereivel és a kamarákkal. Kapcsolatot tart a Nyírvidék Képző Központ Kft-vel. Részt vesz a beiskolázási-, pályaválasztási-, és továbbtanulási munka irányításának szervezésében. Részt vesz az intézmény éves tervezőmunkájában (tantárgyfelosztás, órarend). Irányítja, szervezi az iskola szakmai rendezvényeit, szakmai értekezleteket. Szervezi és irányítja a szakmai tanulmányi versenyeket. Gyakorlatioktatás vezető Szervezi, a szakmai gyakorlatokkal kapcsolatos pedagógiai munkát, csoportokat Nyilvántartást vezet a tanulószerződésekről. Koordinálja intézményi szinten a szakmai gyakorlatot. Felügyeli a szakközépiskolai és szakiskolai szakképző évfolyamok gyakorlati munkáját. Felügyeli a gyakorlati oktatási helyszíneket. Kapcsolattartás a külső gazdálkodó szervekkel. Felnőttképzéssel kapcsolatos feladatok ellátása. Közreműködik a szakmai rendezvények lebonyolításában. Elkészíti a szakmai képzéssel kapcsolatos statisztikai jelentéseket. Gazdasági vezető Felelős az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben és a beszámoló készítéséről szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendeletben meghatározott módon és formában. Elkészíti az intézmény költségvetését. Felelős az információs jelentések elkészítéséért. Elkészíti a statisztikai jelentéseket, a havi-, negyedéves-, éves bevallásokat. Naprakészen tartja a közalkalmazottak személyi anyagát. Felelős a leltározási ütemterv elkészítéséért, leltárellenőri feladatokért. Részt vesz a pályázatok gazdasági oldalról való előkészítésében, elvégzi az elszámolást. Feladata az intézményi szabályzatok elkészítése, karbantartása. Belső ellenőrzési vezetői feladatok (gondoskodik a kockázatelemzés, ellenőrzési ütemterv végrehajtásáról) ellátása. Irányítja és szervezi a technikai dolgozók, gazdasági dolgozók munkáját. 7

Előkészíti, elkészíti és nyomon követi az intézménnyel kapcsolatos szerződéseket. 2.4. Az intézmény kibővített vezetősége Az igazgató döntés előkészítő, véleményező és javaslattevő testülete. A kibővített vezetőség tagjai: igazgató, igazgató-helyettesek, gyakorlatioktatás vezető gazdasági vezető, munkaközösség vezetők, közalkalmazotti tanács elnöke. Az intézmény kibővített vezetősége, mint konzultatív, véleményező és javaslattevő jogokkal rendelkező testület az igazgató által megállapított munkaprogram alapján negyedévenként tanácskozik. Az ülések összehívása az igazgató feladata. A megbeszélésre napirendi ponttól függően tanácskozási joggal meghívhatók a diákönkormányzati - vezetők az érdekképviseleti szervek vezetői és a szülői munkaközösség elnöke. A megbeszélésről írásban emlékeztető készül. Az intézmény kibővített vezetőségének ülését az igazgató készíti elő és vezeti. 2.5. Az intézmény szervezeti egységei, vezetői szintjei Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál alapelv, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét a Szervezeti és Működési Szabályzat. számú melléklete tartalmazza. 2.6. Az intézmény dolgozói Az iskola alkalmazottai munkájukat munkaköri leírásaik alapján végzik. 8

3. A helyettesítés rendje 3.. Az iskolavezetőség tagjainak helyettesítése Az igazgatót akadályoztatása esetén - a kizárólagos hatáskörében, valamint a gazdálkodási jogkörébe tartozó ügyek kivételével - teljes felelősséggel az általános igazgatóhelyettes helyettesíti. Tartós távollétnek minősül a legalább egy hónapos folyamatos távollét. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben az igazgató helyettesítését az általános igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az általános igazgatóhelyettes egyidejű akadályoztatása esetén a helyettesítést a szakmai igazgatóhelyettes látja el. Az igazgató és az igazgatóhelyettesek egyidejű akadályoztatása esetén az oktató-nevelő munka irányítását az igazgató által megbízott nevelőtestületi tag látja el. 3.2. A pedagógusok távolmaradásának engedélyezése A szorgalmi időben az iskolai dolgozók távolmaradása a jogszabály által meghatározott kereteken belül lehetséges. A továbbtanulással, továbbképzéssel összefüggő távolmaradást a tanárok, szakoktatók esetében az illetékes igazgatóhelyettes engedélyezi. A gyermek után járó fizetett szabadság igénybevételét szintén az illetékes igazgatóhelyettesnek kell bejelenteni. Egyéb dolgozók esetén a távolmaradást a gazdasági vezetőnek kell bejelenteni. A betegség miatti távolmaradást az illetékes igazgatóhelyettesnek, egyéb dolgozó esetében a gazdasági vezetőnek kell bejelenteni. Minden olyan esetben, amikor a távolmaradás engedélyhez kötött, a pedagógus köteles a helyettesítéssel összefüggő teendőket a helyettesítő tanárral megbeszélni. A távolmaradás engedélyezése csak ez után történhet. Előre nem látható események miatt felmerülő helyettesítésről: a közismereti és szakmai tantárgyat tanító tanárok esetében az általános igazgatóhelyettes, a szakoktatók esetében a szakmai igazgatóhelyettes, illetve a műszaki vezető, egyéb dolgozók esetében a gazdasági vezető gondoskodik. 9

4. Az intézményi közösségek Az iskolaközösséget az iskola alkalmazottai, a szülők és a tanulók alkotják. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét az igazgató- helyettesek és a választott tisztségviselők közreműködésével - az igazgató fogja össze. Az iskolai közösség tagjai érdekeiket, jogosítványaikat a fejezetben felsorolt közösségek révén és módon érvényesíthetik. 4.. Az iskolai alkalmazottak közössége Az iskolai alkalmazottak közösségét az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban, illetve munkaviszonyban dolgozók alkotják. Az iskolai közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, illetve intézményen belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok, így a Munka Törvénykönyve, a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény, az azokhoz kapcsolódó rendeletek, továbbá az intézmény közalkalmazotti szabályzata rögzíti. Az intézményi alkalmazottak munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. 4.2. A nevelőtestület A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, amely nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja az iskola valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint az oktató-nevelő munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozója. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik: a pedagógiai program és módosításának elfogadása, a szervezeti és működési szabályzat és módosításának elfogadása, az intézmény éves munkatervének elkészítése, elfogadása, az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógusok kiválasztása, a továbbképzési program elfogadása, a házirend elfogadása, a tanuló magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanuló osztályozó vizsgára bocsátása, a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása, jogszabályban meghatározott más ügyek. 20

A nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, az iskolai felvételi követelmények meghatározásához, külön jogszabályban meghatározott ügyekben. A nevelőtestület dönt a pedagógiai program, illetve az Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásánál megtagadása esetén döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtásáról. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére tagjaiból bizottságot hozhat létre meghatározott időre, vagy alkalmilag. Egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségekre, a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, melyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A tájékoztatás módját és idejét a nevelőtestület határozza meg. A szakmai munkaközösségek részletes értékeléssel, félévenként adnak tájékoztatást a nevelőtestületnek az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. A nevelőtestület feladatkörének részleges ellátására állandó bizottságot hoz létre. A nevelőtestület az állandó bizottságok tagjait tisztségükben - évente egy alkalommal a tanévnyitó értekezleten - megerősíti. A bizottságok tagjai maguk közül a munka összehangolására vezetőt választanak. Állandó bizottság: - Fegyelmi bizottság A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeinek kivizsgálására fegyelmi bizottságot hoz létre. A nevelőtestület határozatlan időre a fegyelmi jogkör gyakorlását átruházza a fegyelmi bizottságra. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, a fegyelmi bizottság az érintettek bevonásával az esetet kivizsgálja és határozatot hoz a fegyelmi büntetésről, vagy az eljárás megszüntetéséről. A bizottság az ügy lezárásakor köteles értesíteni az osztályfőnököt a fegyelmi eljárás eredményéről. A bizottság a félévi és az év végi osztályozó értekezleten köteles tájékoztatni a nevelőtestületet a félév, illetve az év során lefolytatott fegyelmi ügyekről. 2

Az iskolai fegyelmezés jogszabályi háttere: 20. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 20/202. (VIII.3.) Kormányrendelet 2004. évi CXL. törvény (KET) a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól A fegyelmi bizottság tagjai: a nevelőtestület által évente megbízott legalább három pedagógus, akik maguk közül választják ki a fegyelmi bizottság elnökét és a tagokat, az ügyben érintettek A bizottság a tisztségviselőit (elnök, elnök-helyettes) az alakuló ülésen saját tagjai közül egyszerű többséggel megválasztja. Az osztályfőnök írásban tájékoztatja a bizottságot a tanulói kötelességszegésről. A bizottság meghallgatja az érintetteket, kivizsgálja az eseményeket és dönt a fegyelmi tárgyalás szükségességéről. Fegyelmi büntetés kiszabásának alapját és a kiszabható fegyelmi büntetéseket a Házirend tartalmazza. Egyeztető eljárás A tanuló kiskorú tanuló esetén a szülő az értesítés kézhezvételétől számított 5 tanítási napon belül írásban kérheti az egyeztető eljárás lefolytatását. Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. Az egyeztető eljárás lefolytatásáért a fegyelmi jogkör gyakorlója felel, a technikai feltételek biztosítása a nevelési-oktatási intézmény feladata. Az egyeztető eljárást olyan nagykorú személy vezetheti, akit mind a sérelmet szenvedő fél, mind a kötelességszegő tanuló elfogad. A fegyelmi bizottság elnöke a nevelőtestület tagjai közül felkéri az egyeztetés lefolytatására az egyeztetőt és a jegyzőkönyvvezetőt. A nevelőtestület értekezletei: tanévnyitó értekezlet, félévi és év végi osztályozó értekezlet, a tanévben legalább két alkalommal nevelési értekezlet, tanévzáró értekezlet. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület tagjainak legalább egyharmada kéri, illetve, ha az iskola igazgatója, vagy a vezetősége ezt indokoltnak tartja. Az értekezleten a nevelőtestület minden tagjának részt kell vennie. Az értekezleten a nevelőtestület tagjai szavazati, más résztvevők tanácskozási joggal rendelkeznek. A 22

nevelőtestületi értekezletről jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyv egy példányát az iskola irattárában kell elhelyezni, egy példányát szükség szerint meg kell küldeni a fenntartónak. Az értekezlet akkor határozatképes, ha azon tagjainak legalább több mint fele jelen van. A nevelőtestület döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Személyi kérdésekben - a nevelőtestület többségének kérésére - titkos szavazással is dönthet. A nevelőtestületi értekezletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ha aktuális feladatok miatt csak a nevelőtestület egy része vesz részt az értekezleten. Ezekről kötelező jegyzőkönyvet készíteni. Értekezletek formái: egy osztályban tanítók értekezlete, munkaközösségi értekezletek, szülői értekezletek; fogadóórák, egy-egy feladat előkészítésére, rendezvény szervezésére alakult értekezlet, osztályfőnöki munkaértekezlet. Az értekezletek időpontját az iskola helyi munkaterve tartalmazza. 4.2. A pedagógusok szakmai munkaközösségei A szakmai munkaközösségek a magasabb jogszabályokban (Nkt.) megfogalmazott jogkörökkel rendelkeznek, szakmai és módszertani kérdésekben közreműködnek a kibővített iskolavezetőséggel. A munkaközösségek részt vesznek az intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezésében, szervezésében, értékelésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek tagjainak javaslatai alapján összeállított tanévre szóló munkaterv szerint tevékenykednek. A szakmai munkaközösség éves munkatervében határozza meg feladatait, melyet október 5-ig fogad el. A munkaközösség- vezetők munkájukat munkaköri leírás alapján végzik. A kibővített iskolavezetőségi ülések után kötelesek tájékoztatni az irányításuk alá tartozó pedagógusokat a döntésekről, határozatokról. Az intézményben az alábbi munkaközösségek működnek: osztályfőnöki, human, reál, szakmai munkaközösség. 23

A szakmai munkaközösségek feladatai az adott szakmai pedagógiai területen belül: a pedagógiai, szakmai és módszertani tevékenységek, irányítása, ellenőrzése; az intézményi oktató-nevelőmunka belső fejlesztése, tartalmi és módszertani korszerűsítése; a munkaközösségi tagok szakmai, elméleti, szakmai gyakorlati munkájának összehangolása; egységes követelményrendszer kidolgozása; a tanulók ismeretszintjének folyamatos mérése, értékelése; pályázatok, tanulmányi versenyek szervezése, lebonyolítása; a pedagógusok továbbképzésének szervezése, segítségnyújtás a tanórák önképzéséhez; a szorgalmi időszak alatt szervezett belső vizsgák különbözeti, osztályozó vizsgáktétel sorainak összeállítása, értékelése; pályakezdő pedagógusok munkájának segítése; Javaslatot tesznek: o a szertárak eszközállományának fejlesztésére, o a munkaközösség-vezető személyére, o a termelő eszközökre, egyéb tanulmányi segédletekre, o központi programok alternatívái közötti választásokra, e programok helyi alkalmazására, o tanórán kívüli foglalkozások (egyéb foglalkozások) programjaira, o tanulók osztályba, csoportba sorolására, segítséget nyújtanak a munkaközösség vezetőjének a munkaterv, valamint munkaközösségi tevékenység során készülő elemzések, értékelések elkészítésében; ellenőrzik a szakmai területükön oktatott tantárgy, szakma oktatásának eredményességét és javaslatot tesznek a továbbfejlesztésre; a munkavezetők irányításával tanévenként legalább két értekezletet tartanak. Szakterületén dönt Nevelőtestület által átruházott jogkörben: a továbbképzési programokról és az iskolai tanulmányi versenyek programjáról. Szakterületén érintően véleményét be kell szerezni: a pedagógiai program elfogadásához, taneszközök, tanulmányi segédletek kiválasztásához, a felvételi követelmények meghatározásához, 24

a szorgalmi időszak alatti vizsgák feladatainak meghatározásához. 4.2.2. Az alkalmi feladatokra alakult munkacsoportok Az intézményi munka aktuális feladatainak megoldására a nevelőtestület tagjaiból munkacsoportok alakulhatnak a nevelőtestület, vagy az iskolavezetőség döntése alapján. Az alkalmi munkacsoportok tagjait a nevelőtestület választja, vagy az igazgató bízza meg. 4.3. A szülők szervezete Az iskolában a szülök jogaik érvényesítésére, kötelezettségük teljesítése érdekében az intézmény működését, annak munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői munkaközösséget (SZMK) hozhatnak létre. A szülői közösség az iskolai közösség szervezett részeként segíti az iskolai és családi nevelés összehangolását. Az osztályok szülői munkaközösségeit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják, akik maguk közül elnököt és két vezetőségi tagot választanak. A szülői munkaközösség működési rendjét saját maga állapítja meg. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb szintű döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet választmánya. A választmány munkájában az osztály szülői szervezetek elnökei, elnök-helyettesei vesznek részt. Az iskola szülői szervezetének választmányi tagja az igazgató és az általa megbízott tanár is. A választmány élén az elnök áll, aki a választmány képviseletében az általános igazgató-helyettessel közvetlen kapcsolatot tart. Az iskola szülői szervezet választmánya akkor határozatképes, ha azon az érdekeltek több mint fele jelen van. Döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Iskolai szülői szervezet képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet véleményezésével érintett napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni. A szülői szervezet választmányát az iskola igazgatója legalább egy alkalommal tájékoztatja az intézmény munkájáról. Az intézményi szülő szervezetet az alábbi véleményezési egyetértési jogok illetik meg: a pedagógiai program elfogadásáról, a szervezeti és működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben, a házirend elfogadásakor, a szülőkkel és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésekben, a szülőket anyagilag is érintő ügyekben, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben, az iskola és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában, az iskolai hagyományok továbbfejlesztésében. 25

A szülői szervezet döntési jogai: dönt saját működési rendjéről, dönt saját tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet képviseleti joga Képviseli a szülőket az Nkt. - ben megfogalmazott jogaik érvényesítésében. 4.4. A tanulók közösségei Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak, amely az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége. Az osztályközösség pedagógiai vezetője az osztályfőnök. Az osztályfőnököt e feladattal az igazgató bízza meg. Az osztályfőnök e tevékenységét munkaköri leírás alapján végzi. Az osztály élén a diákbizottság és annak választott vezetője az osztálytitkár áll. Az osztálytitkár képviseli az osztályt a diákönkormányzati üléseken. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hozhatnak létre. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeik képviseletére iskolai diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat élén annak saját tagjaiból megválasztott vezetője, a diákönkormányzat elnöke áll. A diákönkormányzat tevékenységét az iskolai diákmozgalmat segítő tanár fogja össze. A diákönkormányzatot segítő tanárt e feladatok elvégzésére az igazgató bízza meg. A tanulóifjúságot az iskolavezetőség és a nevelőtestület előtt a diákönkormányzat képviseli. A diákönkormányzat elnöke meghívó alapján részt vesz az iskolavezetőség ülésén és nevelőtestületi értekezletek tanulókat érintő napirendi pontjainak tárgyalásán. A diákönkormányzat képviselője részt vesz a fegyelmi bizottságban. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének meghallgatásával dönt: saját közösségi élete működéséről, tisztségviselői megválasztásában, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről A diákönkormányzat véleményezési joggal rendelkezik: az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásáról és módosításakor, a házirend elfogadásakor és módosításakor, a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, 26

a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetésénél, megszervezésénél, a tanórán kívüli tevékenységek (egyéb foglalkozások) formáinak meghatározásánál, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításánál, a könyvtár és tornaterem működési rendjének kialakításánál. Az iskola évente egy alkalommal tart diák- közgyűlést, melyen az igazgató tájékoztatást ad az eltelt időszak munkájáról, elsősorban a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről, illetve az iskolai házirendben meghatározottak végrehajtásáról. 5. Az iskola közösségeinek kapcsolattartása 5.. Az iskolavezetőség és a nevelőtestület kapcsolattartása A nevelőtestület közösségeinek kapcsolattartása az igazgató segítségével a megbízott vezetők és a választott képviselők útján valósul meg. A kapcsolattartás formái: az iskolavezetőség ülései, a különböző értekezletek (nevelési értekezletek), a megbeszélések. Heti információs nap. A kapcsolattartás formáinak időpontját az iskolai munkaterv és a havi eseménynaptár tartalmazza. Az iskolavezetőség tagjai kötelesek: tájékoztatni a közvetlen irányításuk alá tartozó pedagógusokat az ülés döntéseiről, határozatairól, közvetíteni a pedagógusok kérdéseit, véleményét, javaslatait az iskolavezetőségnek. A nevelőtestület tagjai kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat egyénileg, vagy munkaköri vezetőjük, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetőségével. Az iskolavezetőség félévenként beszámol a nevelőtestületnek, értékeli a nevelőtestület és a saját munkáját 27