A Magyar Állam joga szerint I. (Nyílt levél a Rendőrség személyi állományához)

Hasonló dokumentumok
A Magyarország nevű állam NEM a MAGYAR ÁLLAM - Geri Tibor ny. alezredes nyílt leveléből

Aki anélkül, hogy a bűncselekmény elkövetőjével az elkövetés előtt megegyezett volna

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Az ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március

Választójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)

A szabálysértési elzárás problematikája fiatalkorúak vonatkozásában. Szerző: dr. Faix Nikoletta november 11.

Jogorvoslat II. A döntés véglegessége. A végrehajtási eljárás

Birtokvédelmi eljárás megindítása iránti kérelem

A legfontosabb állami szervek

Népakarat kinyilvánítása

időbeli hatály területi hatály személyi hatály hatály

Iromány száma: T/708. Benyújtás dátuma: :58. Parlex azonosító: 1JHJJRAQ0001

2 82/A. (1) A bíróság a 82. -ban foglaltakon kívül kivételesen, a társadalombavalóbeilleszkedés elősegítéseérdekében elrendelhetiapártfogó felügyeleté

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

Az új pszichoaktív anyagokhoz kapcsolódó jogszabályi változások

Fiatalkorúak

T/ számú. törvényjavaslat

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

A.3) A büntető törvény hatálya. Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

Az új pszichoaktív anyagokhoz kapcsolódó jogszabályi változások

Bírónők Egyesületének november 27. napján a családon belüli erőszak tárgyában tartott konferencián elhangzott előadás

T/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

A.13. A bűncselekmény megvalósulási stádiumai. Vázlat Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016.

A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

Iromány száma: T/3370. Benyújtás dátuma: :35. Parlex azonosító: N4BKLD730001

Szakmai munkaközösségek szervezése, a munkaközösségek feladatai és jogai

A.11. A tévedés és a büntetőeljárás lefolytatását kizáró okok, különös tekintettel a magánindítvány hiányára

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

T/11105/31. szám. Az Országgyűlé s. Alkotmányügyi, igazságügy i és ügyrendi bizottságának. ajánlás a. záró vitájához

Várpalota Város Önkormányzati Képviselő-testületének. 28/1995. (IX. 11.) ÖR számú rendelete

MELLÉKLET: Az államfő megválasztása. Felelősségre vonása politikai. EU-tagállam. Eljárások. jogi. politikai -- jogi.

Iromány száma : T/332/4 4 Benyújtás dátuma : június 14.

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÉS A RENDŐRSÉG KAPCSOLATA

(Jogalkotási aktusok) IRÁNYELVEK

1. cikk. Terrorveszélyhelyze t

XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

A jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 228/2009. (X. 16.) Kormányrendelet 3. (1) (2) bekezdések alapján

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG

T/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A TSZSZ működéséről és eljárásáról rendelkező jogszabályok

Tájékoztató a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzéséhez szükséges igazolásról

1. dia A tanulók fegyelemsértésének polgári jogi és büntetőjogi vonatkozásai. 2. dia. 3. dia. Kiegészítő cím: és szabálysértési. Jogszabályi háttér

Alkotmányjog 1 előadás október 9.

KALANDOZÁS AZ INTERNET JOG VILÁGÁBAN SZEGED

A.17. A büntetés jogalapja és célja; a büntetőjogi büntetés fogalma; a hatályos szankciórendszer jellemzői

3. A Ve a helyébe a következő rendelkezés lép : 130. (1) Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hi

PÉNZHAMISÍTÁS ELŐSEGÍTÉSE MIATT INDÍTOTT BÜNTETŐÜGY SZABÓ ISTVÁN ELLEN

A.22. Kitiltás és kiutasítás. A mellékbüntetés jellemzői. A közügyektől eltiltás

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVEBEN!

Sarkadkeresztúr Község Önkormányzatának Képviselő-testülete. 6/1992. (V.20.) KT. sz. rendelete. a helyi népszavazásról és népi kezdeményezésről

1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS Hatályos: től

Előterjesztés Hajdúhadház Városi Önkormányzat képviselő testületének november 25-én tartandó ülésére. Tisztelt képviselő testület!

ÁROP-1.A TERÜLETI EGYÜTTMŰKÖDÉST SEGÍTŐ PROGRAMOK KIALAKÍTÁSA AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN

Általános jogi ismeretek. Tematika:

A KAPOSVÁRI MUNKAÜGYI BÍRÓSÁG

A.21. A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a sportrendezvények látogatásától való eltiltás.

Tisztelt Alkotmánybíróság! 1. Az alkotmányjogi panasz elbírálása során irányadó jogszabályok:

2014. évi... törvény zwtt: 2014 W: ~ r 0 1,

Biztonságot Magyarországnak! Javaslatok a magyar baloldal biztonságpolitikai stratégiájához

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK Bánlaki Ildikó 2009/2010/2015

A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA

Középszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET május 17-i ülésére

Tájékoztató a kartellek feltárását segítő engedékenységi politika alkalmazásához kapcsolódó büntetőjogi kérdésekről

Választójog. Alkotmányjog 1. előadás május 11. Bodnár Eszter Pozsár-Szentmiklósy Zoltán

Direkt Marketing célú adatkezeléshez

Magyar joganyagok - 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet - a környezetvédelmi vezeté 2. oldal (6)1 Ha az akkreditáló szerv a környezetvédelmi hitelesít

Az új magyar választási rendszer

KONCEPCIÓ. Az egyes törvények mentelmi jogra vonatkozó rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényhez

Bevezetés Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

ALAPFOKÚ SZAKISMERETI KÉPZÉS

Alkotmányjog. előadó: dr. Szalai András

ETIKAI KÓDEX. Kiadja a Magyar Posta Zártkör en M köd Részvénytársaság. A kiadásért felel: a Magyar Posta vezérigazgatója

AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

L 348/98 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

BIRTOKVÉDELMI KÉRELEM. Az alábbi adatokat kérjük szíveskedjen nyomtatott nagybetűkkel kitölteni!

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara 13. számú Iránymutatása 1 a Magyar Közjegyzőség Etikai Szabálykönyvéről módosításokkal egységes szerkezetben 2

A rendezvények rendőrség általi feloszlatására vonatkozójogi szabályozás. és bírósági gyakorlat áttekintése egyes bírósági ítéletek tükrében

B/3. BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI JOG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG. Mindig a vizsga napján hatályos törvényszöveget kell a vizsgázónak ismernie.

2010 1,IAJ 17, A Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény módosításáró l

II. Köztársasági Elnökség

MELLÉKLET. a következőhöz: Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

A Hallgatói Képviselet jutalmazása

AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.

A fogyasztóvédelem a fogyasztók szemszögéből Dr. Baranovszky György

FEHÉRKÉMÉNYSEPRK ORSZÁGOS TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÖVETSÉGE 9600 Sárvár Akácfa út 33. cím: Telefon: 06-20/

Küzdelem a gyermekek szexuális kizsákmányolása és szexuális bántalmazása ellen

J A V A S L A T. a BORSOD VOLÁN Személyszállítási Zrt. és Ózd Város Önkormányzata közötti együttműködéssel kapcsolatos döntések meghozatalára

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA RENDÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

A.19. A feltételes szabadságra bocsátás; a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése; a büntetés végrehajtását kizáró okok

Átírás:

2015. október 12. A Magyar Állam joga szerint I. (Nyílt levél a Rendőrség személyi állományához) Tisztelt Főkapitány Úr, Rendőrök, Rendőrtisztek! Idézet Geri Tibor 2014-es leveléből: Az állampolgárok mellett a rendőröknek is fontos, hogy ismerjék a magyar alkotmányos rendet, megértsék a politikusok alkotmánysértését, alkotmányellenes puccsát, és hazaárulásuk következtében előállt Alkotmányos Válságot, a kettős állam helyzetét. Azt a helyzetet, amiben az ország van, és ami miatt a rendőrök is kiszolgáltatottak, megalázhatók, zsarolhatók és kényszeríthetők. A helyzet pontos megértése és a megoldást adó jogszabályok ismerete a diktatúrát elszenvedő nép és az esetlegesen bűncselekmény elkövetésére kényszerített rendőrök számára egyaránt megmutatja a kivezető utat. Ezt egykori kiképzőként, volt tanárként kötelességem leírni a magyar nép és a rendőrök segítése érdekében. A rendőrség és a rendőr az ÁLLAM szolgája. Feladatait és jogait az állam alkotmánya és a rá vonatkozó törvények határozzák meg. A rendőrnek mindig pontosan TUDNI KELL, hogy mely állam alkotmánya és törvényei azok, amelyeket be kell tartson, amelyek alapján JOGSZERŰ eljárást folytathat vagy kell folytasson. A rendőr akkor lesz népének szolgája és védelmezője, ha az államot a területen élő nép, a magyar nép hozza létre. Jelenleg NEM EZ a HELYZET! Magyarország 2011 óta Alkotmányos Válságot él meg, mert területén jelenleg 2 (kettő) állam és annak jogrendszere EGYSZERRE létezik. És a rendőrre MINDKÉT ÁLLAM JOGRENDJE VONATKOZIK! Létezik egy érvényes, az állam minden szükséges kellékével rendelkező állam. Ez a magyar nép ezer évnél régebbi alkotmányos rendje és ideiglenes alkotmánya alapján az ezer éves Magyar Állam (ideiglenes nevén Magyar Köztársaság). Azért létezik még, mert a magyar állam országgyűlési képviselőinek 1989 óta NINCS JOGA a magyar alkotmányos rendet meghatározó ideiglenes alkotmányt hatályon kívül helyezni, és NINCS JOGA ezzel az ezer éves magyar államot megszüntetni. Ezért az ezer éves magyar állam JOGILAG ma is létezik, jogrendje ÉRVÉNYES és megsértőivel szemben ALKALMAZHATÓ. És ezt a jogrendet alkalmazni is fogja a magyar nép, amikor az általa újjáépített jogfolytonos magyar állam újra működik. És létezik a magyar állam MELLETT egy másik állam, a politikai elit által, a magyar állam joga szerint közjogilag ÉRVÉNYTELEN Alaptörvénnyel létrehozott és működtetett, terület és legfőbb államhatalmi szervezet nélküli Magyarország nevű DIKTATÚRA, mely NEM a MAGYAR ÁLLAM!!! Ez az állam a hazaáruló országgyűlési képviselők segítségével 2012. január 1-től elfoglalta a magyar államot, és azóta ÚGY TESZ, mintha ő volna a magyar állam. A képviselők esküszegése, alkotmánysértése és hazaárulása abban nyilvánult meg, hogy megalkottak egy alkotmányellenes (jogilag érvénytelen) Alaptörvényt. Majd a Magyarország nevű állam létrehozásával KÍSÉRLETET TETTEK az ALKOTMÁNYOS REND MEGVÁLTOZTATÁSÁRA, ezzel az évezredes magyar állam megszüntetésére. Miközben a MAGYAR ÁLLAM JOGA (az ideiglenes alkotmány) NEM TESZI LEHETŐVÉ a képviselőnek olyan ÚJ ALKOTMÁNY megalkotását, amivel hatályon kívül helyezhetnék az ideiglenes alkotmányt. (Mert azt csak a nép teheti meg.) A képviselők ezzel és az alaptörvényben a magyarországi nép önrendelkezési jogának elvételével - mégis MEGTETTÉK. Ebben az alkotmányellenes helyzetben a rendőr is kiszolgáltatottá vált. A diktatúra a Rendőrség szervezete fölött is megszerezte az uralmat, és rá kényszerítette az érvénytelen alaptörvény szerinti állam jogrendjét, joga szerinti működést.

A RENDŐRSÉG MA NEM a MAGYAR NÉP, nem a Magyar Állam rendőrsége, és nem a nép hatalmának, államának fenntartása érdekében működik. Hanem egy magyar államot megszálló, a hazaáruló politikai elit által irányított, a magyarországi nép felett diktatúrát gyakorló IDEGEN ÁLLAM erőszak szervezete, az egyes rendőr meg a DIKTATÚRA ZSOLDOSA, aki így semmi tiszteletre nem számíthat a magyar néptől. Mert a rendőr jelenleg a nép feletti diktatúra egyik fenntartója és kiszolgálója. Tehát a hazaáruló politikai elit a Magyarország nevű diktatúra létrehozásával befejezett kísérletet tett az ALKOTMÁNYOS REND megváltoztatására. Ez eddig a legsúlyosabb alkotmánysértés, de még NEM BŰNCSELEKMÉNY. Ez a cselekmény két feltétel együttes teljesülése esetén válik bűncselekménnyé: 1. Ha a magyar nép (vagy annak egy része) az ezer éves alkotmányos rendje alapján, egy jogszerű Alkotmányos Ellenállás keretén belül úgy DÖNT, hogy BÉKÉS módon VISSZAÁLLÍTJA az évezredes magyar alkotmányos rendet, és a jog eszközével FELSZÁMOLJA a politikai elit alkotmányellenes államát. 2. A diktatúra a befejezett kísérlete, a jogellenesen megváltoztatott alkotmányos rend védelme, annak véglegessé tétele érdekében a rendőrség segítségével (erőszakot alkalmazva vagy azzal fenyegetve) lép fel Magyarország alkotmányos rendjének HELYREÁLLÍTÁSÁÉRT fellépő tüntetők ellen. Mert AKKOR a rendőrség fellépése BŰNCSELEKMÉNY LESZ, Alkotmányos rend ERŐSZAKOS megváltoztatása. Mert onnan kezdve a diktatúra (az alkotmányos rend jogellenes megváltoztatása) ERŐSZAKKAL történik. Mert a tüntetőt NEM LEHET azzal vádolni, hogy tettével a diktatúra alkotmányos rendjét akarta felszámolni. Egyrészt a Magyarország nevű államnak nincs alkotmánya (csak alaptörvénye), tehát alkotmányos rendje sincs (csak alaptörvényi rendje). Másrészt a tüntetők nem akarják megváltoztatni a Magyarország nevű állam alkotmányos rendjét. Ők a magyar állam alkotmányos rendjét akarják HELYREÁLLÍTANI. BÉKÉSEN, az alaptörvény hatályon kívül helyezésével, és a Magyarország nevű állam felszámolásával. Tehát a tüntetők cselekménye NEM MERÍTI KI a törvényi tényállást, a rendőrök ALKALMAZÁSA viszont IGEN! Egy alkotmánysértés az súlyos, elítélendő cselekedet és politikai következménye kell legyen, de a rendőrség fellépéséig NEM BŰNCSELEKMÉNY. Bűncselekménnyé a rendőri fellépés teszi! Ezzel, a politikai elit által ALKOTMÁNYELLENESEN létrehozott diktatúrával, a Magyarország nevű, de NEM MAGYAR állammal szemben a magyar népnek évezredes ALKOTMÁNYOS JOGA a büntetlen ellenállás, és a HATÁLYOS ideiglenes alkotmány alapján ALKOTMÁNYOS KÖTELESSÉGE a jogszerű fellépés az alkotmányos rendjének megvédése, az ezer éves magyar állam alkotmányos rendjének helyreállítása érdekében! Tehát amikor a nép nem a kormány ellen tűntet, hanem Magyarország ALKOTMÁNYOS RENDJÉNEK helyreállítását követeli, akkor a nép az alkotmányos KÖTELEZETTSÉGÉT teljesíti, ezért a jog a népet védi, és aki fellép ellene a diktatúra védelmében, az a legsúlyosabb bűncselekményt követi el! Mert a nemzetközi jog 1967, az ideiglenes alkotmány 1989 óta a NÉPET védi! 1 - Geri Tibor Tehát a magyar állam joga egyértelműen KÖTELEZI a magyar népet a kizárólagos hatalmat megvalósító politikai elit és annak diktatúrája elleni fellépésre. Márpedig ami alkotmányos kötelezettség, az nem büntethető! - Geri Tibor

Összegezve: Ha a magyar nép (vagy annak akár egy tagja is) a magyar alkotmányra hivatkozó Alkotmányos Ellenállás keretén BELÜL, Magyarország alkotmányos rendjének helyreállítását követeli, a Magyarország nevű diktatúra (és annak egyetlen erőszak szerve, egyetlen zsoldosa se) NEM NYÚLHAT HOZZÁ!!! Mert ha megteszik, azzal nem csak a magyar állam, hanem még a diktatúra jogrendje szerint is BŰNCSELEKMÉNYT KÖVETNEK EL. Nem csak az egyes rendőr követi el, hanem annak minden felettese a főkapitányig bezárólag. A rendőrség felhasználása (fellépése) miatt pedig a teljes politikai elit elköveti ezt a bűncselekményt, a miniszterelnökig bezárólag. Mert a diktatúrájuk onnan kezdve ERŐSZAKRA épül, és az már életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntethető. - Geri Tibor BTK: Az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása 254. (1) Aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy ezzel fenyegetve megváltoztassa, bűntett miatt öt évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő. A fentiekre tekintettel a magyar nép feletti alkotmányellenes diktatúra BÉKÉS felszámolásában a rendőrség (és minden egyes rendőr) KULCSSZEREPET tölt be. Mert a magyar nép ezt a diktatúrát mindenképp fel fogja számolni, és az egyes rendőr és a rendőrség hozzáállásán múlik, hogy ezt a rendőrök segítségével BÉKÉSEN teszi meg, vagy az alkotmánysértő politikai elit ellen indított 4. magyar szabadságharcával. A rendőr és a rendőrség jogszerű magatartásával ezt a szabadságharcot, a szabadság fegyverrel, véráldozattal és gazdasági pusztítással járó kivívását lehet megelőzni, és a folyamatot BÉKÉS RENDSZERVÁLTÁS keretén belül tartani. Ahol a rendőrség jogszerű és BÉKÉS fellépése a garancia a diktatúra felszámolására, a magyar állam alkotmányos rendjének helyreállítására. - Geri Tibor A két legfontosabb tudnivaló: - Aki az Alkotmányos Ellenállás keretében fellépő személyek ellen erőszakot alkalmaz, az életfogytig tartó szabadságvesztéssel sújtható bűncselekményt követ el. - A rendőrségi törvény 12. (1) bekezdése alapján a rendőrnek Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el. - Geri Tibor Amit a rendőrnek TENNI KELL: - Értelmeznie kell, majd tevékenysége során figyelembe kell vegye a fent leírtakat. - A rendőrség a nép és a diktatúra politikai harcában nem léphet fel erőszakosan a diktatúra védelmében, a nép ellen, mert azzal a legsúlyosabb bűncselekményt követi el. A rendőrség feladata a diktatúra BÉKÉS felszámolásának, a magyar alkotmányos rend helyreállításának biztosítása. - A rendőrnek saját törvénye előírásának megfelelően meg kell tagadnia a bűncselekmény elkövetésére adott utasítást, nem léphet fel erőszakkal az Alkotmányos Ellenállás keretében fellépő magyar állampolgárok ellen. - Geri Tibor És mielőtt a diktatúra hazugságokkal támadásba lendülne: Ez a levél és a végén levő tudnivalók a rendőrség és a rendőrök TÁJÉKOZTATÁSÁRA, a diktatúra jogi helyzetének bemutatására szolgál. Abban segíti a rendőrt és a rendőrség vezetőit, hogy JÓ DÖNTÉST hozzanak. Nem minősül utasításnak, felhívásnak, bujtogatásnak, kényszerítésnek vagy zsarolásnak. Csak egy nyugdíjas rendőr tudásának és tapasztalatának, helyzetéből adódó új ismereteinek átadása volt kollégái részére. Azért, hogy miközben segít a magyar népnek az önrendelkezése visszaszerzésében, megóvja volt kollégái életét, megszüntesse kiszolgáltatottságukat, értelmet adjon hivatásuknak és megmutassa, hogy milyen szerepet tölthetnek be a magyar nép szabadságának kivívásában.

56-ban se a tiszteknek, se AVH-s sorkatonáknak nem volt lehetősége megtagadni a bűncselekményre utasító parancsot. Csak az azonnali vagy a későbbi felelősségre vonás közül választhattak. Ma a nemzetközi jog is a nép mellett áll, és a rendőr is megtagadhatja a bűncselekményre adott utasítást. Ma a rendőrnek van választási lehetősége. Választhatja a népet, választhatja a BÉKÉT! Budapest. 2014. október 19. Geri Tibor ny. alezredes - Geri Tibor Eddig csak Geri Tibor korábbi levele alapján a 2012-ben kialakult alkotmányos válságról ismertetéséről szólt ez a tájékoztató levél, innentől pedig kiegészítjük a 2015. szeptember 1-től bekövetkezett újabb jogi helyzetet teremtő változásokkal. Mivel a jog szerinti magyar állam 2014 április végéig teljesen kiürült, sem politikai képviselőkkel, sem államhatalmi szervekkel nem rendelkezett, ezért szükséges volt valamilyen formában mégis láthatóvá tenni ezt a jogilag még létező, de kiürített államot. Ennek okán 2015. szeptember 1-én megalakította a magyar nép egy része (3 személy) a jog szerinti magyar állam, a Magyar Köztársaság Képviseletét. (A továbbiakban MKK) Ez a képviselet kizárólagosan, az erre a feladatra elsőként vállalkozók jogán alakult meg. Az alapító nyilatkozatot csatoljuk a levélhez, illetve a képviselet weblapján (http://magyarallam.com/rolunk/) is olvasható. A mivel az állampolgárok egyre jelentősebb része nem fogadja el a diktatúra megszálló államát és annak érvénytelen jogrendjét, annak érvénytelenül működő bíróságait, így természetes igény keletkezik arra, hogy a magyar állampolgárok a magyar államban, mint valódi és jogszerű jogállamban rendezhessék egymással és másokkal a jogi vitáikat. Emiatt szükséges, hogy a magyar államban is indíthatóak legyenek jogi perek. Ebből következik, hogy a kiürített állam csak az újonnan létrejött képviseletén keresztül tudja ezeket a perkereseteket befogadni, és érvényes jog alapján ideiglenesen felfüggeszteni, ameddig a jog szerinti magyar államban a jogállam elvárásainak megfelelő bíróságok újra kialakításra nem kerülnek. Ez a befogadás és felfüggesztés a magyar állam jogrendje alapján JOGSZERŰEN történik, mivel egy megszállás alatt levő kiürített államnak nem róható fel a perkereset befogadásának módja, helye, megvalósításának formája. Az MKK pedig szintén fel nem róható módon az egyetlen olyan jogszerű szerve az államnak, ami képes a magyar állam jogaiért és állampolgárai jogaiért egyszerre kiállni, azok érdekében jogszerű határozatot hozni. Az ily módon befogadott és felfüggesztett perek jogszerűek, és ha az MKK határozatában az szerepel, hogy a vita rendezéséig egyik fél sem érvényesíthet követelést a másikon, akkor a diktatúrában működő bíróságok és más szervek által szerzett ÉRVÉNYTELEN, ezzel ellentétes jogot is jogszerűtlen alkalmazni. Azzal pedig, ha egy rendőr a segédkezik a behajtónak a diktatúrában szerzett ÉRVÉNYTELEN jog alapján, és a magyar államban szerzett ÉRVÉNYES joggal szemben, akkor azzal megvalósítja a diktatúra érvénytelen jogának erőszakos megvalósulását, ami egyben az állampolgárok ellen irányul, vagyis megvalósítja az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását is egyúttal, amivel a magyar állam joga szerint BŰNCSELEKMÉNYT KÖVET EL! Továbbá fontos tudni, hogy az MKK-hoz beadott keresetek benyújtói mind tisztában vannak részletesen az alkotmányos válsággal, a politikusok alkotmánysértő puccsával, tehát számítani kell rá, hogy ők minden olyan helyzetben Alkotmányos Ellenállást fognak hirdetni, amikor a diktatúra érvénytelen joga érvényesülni készül, érvényesülni látszik.

Ezek a tüntetés jellegű cselekedetek a jogellenes helyzet észlelésekor spontán is keletkezhetnek, vagy spontán szerveződhetnek, emiatt számítani kell rá, hogy az állampolgárokkal szembeni érvénytelen jog alapján történő követelés érvényesítés is kiválthatja ezt az állapotot. 1 A Magyar Köztársaság Alkotmánya 2. (2) bekezdése 25 éve (!) 89. október 23 óta kimondja: MINDEN HATALOM A NÉPÉ. És az alkotmány nem csak a néphatalom elvét mondja ki, és nem csak a nép hatalmának megvédéséhez ad jogot a népnek, hanem a megvédésének kötelezettségét is kimondja. (ugyanott (3) bekezdés: Senkinek a tevékenysége sem irányulhat a hatalom kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben mindenki jogosult és egyben köteles fellépni. ) Márpedig a Magyarország nevű állam Országgyűlése KIZÁRÓLAGOS HATALMAT gyakorol, már az érvénytelen állama létrehozásával is, amivel megfosztotta a népet az önrendelkezés, a beleszólás jogától. Ezt erősíti meg az Alaptörvény módosítása felett önmaguknak adott (!) KIZÁRÓLAGOS hatalmuk. Alaptörvény 1. cikk (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét; illetve 8. cikk (3) Nem lehet országos népszavazást tartani a) az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről