AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI

Átírás

1 AZ ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK ELLÁTÁSÁNAK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI Készítette: Belügyminisztérium, Önkormányzati Főosztály Dátum: március - április

2 TÉMAKÖRÖK A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyv és egyéb működési kérdések Jogesetek Az üzletek éjszakai nyitvatartása, a szeszesital árusítás kérdései Rendeletalkotási kötelezettség az anyakönyvi törvény alapján Az önkormányzati munka segítése Hatásköri jegyzék-negyedéves frissítése Hírlevél, Tudástár elektronikusan Módszertani segédanyagok, útmutatók Forródrót

3 JOGESET- A képviselő-testület/társulási tanács üléséről készített jegyzőkönyv és egyéb működési kérdések I.. A jegyzőkönyv közokirat, melynek tartalmi és formai kellékeit az Mötv. tartalmazza. A jegyzőkönyvet a polgármester és a jegyző írja alá. A társulási tanács ülésének jegyzőkönyvét a társulási tanács elnöke és a társulás munkaszervezeti feladatait ellátó polgármesteri hivatal jegyzője írja alá.

4 KÉRDÉSEK Aláírhatja-e a polgármester/jegyző a jegyzőkönyvet, ha az ülésen nem volt jelen? Igen, nem feltétel a személyes részvétel. Ki írhat alá, ha a polgármester/jegyző tartósan akadályoztatva van? Alpolgármester, aljegyző vagy SZMSZ-ben megjelölt, a jegyzőt helyettesítő köztisztviselő. Megtagadhatja-e a polgármester vagy jegyző az aláírást, ha ezt a kötelezettséget a másik nem teljesíti? Nem! Egyik fél sem hivatkozhat a másikra. A kötelezettség megszegése fegyelmit vonhat maga után.

5 JOGESET- A képviselő-testület/társulási tanács üléséről készített jegyzőkönyv és egyéb működési kérdések II. Rögzíthető-e a jegyzőkönyvben a nemmel szavazók neve? Nem! A név szerinti szavazásra az Mötv. külön rendelkezéseket tartalmaz. A képviselő a hozzászólásának szó szerinti jegyzőkönyvezését kérheti, melyben rögzíti, hogy miként szavaz. Meghatározható-e az SZMSZ-ben, hogy a testületi ülés napirendjéről a polgármester dönt? Nem! Ez a képviselő-testület hatásköre. Az önkormányzati rendelet megalkotásakor a norma jog- és alkotmányszerű megalkotásának folyamatát a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

6 JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a szeszesital árusítás kérdései I. Alaphelyzet A kereskedelmi törvény (2005. évi CLXIV.) alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete a helyi sajátosságok figyelembe vételével, rendeletben szabályozhatja az üzletek éjszakai (22 és 6 óra közötti) nyitvatartási rendjét. A kereskedelmi hatóságnak is vannak eszközei az üzletek nyitvatartásának korlátozására.

7 JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a szeszesital árusítás kérdései I. Szempontok Az üzletek nyitvatartásának meghatározása nem a kereskedő kizárólagos joga (jogszabályi keretek, többek között önkormányzati rendelet). Az éjszakai nyitvatartás engedélyhez kötése (önkormányzati hatósági ügy) nem alkotmányellenes, hozzájárulások (pl. társasházi közgyűlés) beszerzésének előírása jogszerű. A helyi sajátosságok önkormányzatonként eltérőek lehetnek. A közérdek (pl. a lakók nyugalmának védelme) biztosítására irányuló arányos szabályozás (engedélyhez kötés) alkotmányos.

8 JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a szeszesital árusítás kérdései II. Alaphelyzet A szabálysértési törvény (2012. évi II. törvény) szerint aki a szeszesital árusítására vagy közterületen történő fogyasztásra vonatkozó törvényben, kormányrendeletben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott tilalmat megszegi szabálysértést követ el.

9 JOGESET- Üzletek éjszakai nyitvatartása és a szeszesital árusítás kérdései II. Szempontok Önkormányzat szabálysértési tényállást nem állapíthat meg. Eredeti jogalkotói hatáskörben eljárva az önkormányzat rendeletében megállapíthat szabályokat a szeszesital árusítására, közterületen történő fogyasztására. - A rendelet nem lehet más jogszabállyal ellentétes. - Az így kiadott rendelet tölti meg tartalommal a szabálysértési törvény kerettényállását. Az olyan rendeleti szabályozás, amely az említett tárgykörben a szabályok mellett jogkövetkezményeket is megállapít jogellenes, mert ellentétes a szabálysértési törvénnyel.

10 JOGESET- Rendeletalkotási kötelezettség anyakönyvi ügyekben Alaphelyzet Az anyakönyvi törvény (2010. évi I. törvény) a települési önkormányzat képviselő-testületét felhatalmazza, hogy rendeletben határozza meg: a hivatali helyiségen kívüli, valamint a hivatali munkaidőn kívül történő házasságkötés, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítés engedélyezésének szabályait, a hivatali helyiségen és munkaidőn kívüli házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén az önkormányzat, valamint az anyakönyvvezető részére fizetendő díj mértékét.

11 JOGESET- Rendeletalkotási kötelezettség anyakönyvi ügyekben Szempontok A rendelet megalkotása kötelezettség. A bejegyzett élettársi kapcsolat vonatkozásában csak a fővárosi kerület, a megyei jogú városi és a járásszékhely városi önkormányzat rendeletében kell rendelkezni. A felhatalmazáson nem lehet túlterjeszkedni. Pl. családi esemény, állampolgársági eskü nem Jogszerű, ha az önkormányzat díjat a házasulóktól nem kér, de az anyakönyvvezetőt megillető díjról rendelkezni kell. Közös hivatal esetén is minden településen kötelező a rendelet megalkotása.

12 AZ ÖNKORMÁNYZATI MUNKA SEGÍTÉSE Hatásköri jegyzék negyedéves frissítés Hírlevél, Tudástár elektronikusan Módszertani segédanyagok, útmutatók Alkotmánybírósági döntések, Kúria Önkormányzati Tanácsának döntései, Alapvető Jogok Biztosának jelentései, önkormányzati adattár Forródrót

13 FIGYELMÜKBE AJÁNLJUK Az Állami Számvevőszék jelentései, publikációi ( szám) Önkormányzatok és szerveik szabályzatai ( szám) Önkormányzati tervek, koncepciók jegyzéke ( szám) Hírlevél különszám: A választás utáni teendőkről

14 KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!