Munkaképességi Index értékek vizsgálata 45 év feletti magyar munkavállalói csoportokban dr. Kudász Ferenc*, dr. Nagy Krisztina**, Kővágó Zsófia*** *Országos Tisztifőorvosi Hivatal Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály **Nakula Kft. ***Nemzetgazdasági Minisztérium TÁMOP 2.4.8-12 Projekt-végrehajtási Osztály Ergonómiai Nyári Egyetem 2015. július 1. Kerekegyháza
Miért érdekes? Az EU27 korfájának várható alakulása 2010-2060 között kor millió fő millió fő Forrás: Parliamentary Research Service (2013) Ageing population: projections 2010-2060 for the EU-27
Demográfiai változások A korcsoportok népességszáma az EU27/28-ban 15 év alatt 15-54 éves 55-64 éves 65 éves és idősebb 2020-ig: 55-64 évesek (16%->21%) 2020-2040: 15-54 évesek csökkenés és 65+ növekedés (idős népesség eltartottsági rátája 32%->46%) Forrás: EU-OSHA (2014) Safer and healthier work at any age
Foglalkoztatottsági adatok Foglalkoztatottság alakulása korcsoportonként az EU27/28-ban 15-24 éves 25-54 éves 55-64 éves 65 éves és idősebb Forrás: EU-OSHA (2014) Safer and healthier work at any age
Idősek foglalkoztatása Az effektív nyugdíjba vonulási idő 2000 óta nőtt főleg Dél-Európában és Magyarországon
A munkaképességi index felépítése Alkérdés Adható maximális pont 1. Jelen munkaképesség a valaha volt legjobbhoz képest 10 2. A munkaképesség a munka követelményei szempontjából 10 3. Jelenlegi betegségek száma 7 4. Betegségek okozta becsült hatás a munkavégzésre 6 5. Betegszabadság az elmúlt évben 5 6. Saját becslés a munkaképességéről mostantól két év múlva 7 7. Lelki erőtartalék 4
A munkaképességi index változása az életkorral Átlag munkaképességi index érték (alkalmazásban állók között, korcsoportok szerint) Forrás: Gould, Ilmarinen, Järvisalo, Koskinen (szerk.): Dimensions of workability (2008)
Felmérésünkről Országos, reprezentatív kutatás (2014.07-2015.02) 5000 fő, 45 év feletti munkavállalók Célcsoportok: mezőgazdasági munkások; pedagógusok (általános és középiskolai); munkások az autóiparban és beszállítóiknál; építőipari munkások; egészségügyi alapellátás orvosai; egészségügyi asszisztensek, ápolók TÁMOP 2.4.8-12 keretében (EU forrás) Etikai engedély (ETT-TUKEB) A jogtulajdonos FIOH jóváhagyásával
Válaszadók területi és ágazati eloszlása (fő), átlagéletkora 134 127 1912 863 440 46 130 4 36 74 219 1 1 99 Változó helyszín: 754 Mezőgazdaság Pedagógus Autóipar Építőipar Orvos Egészségügyi szakdolgozó Összesen Munkavállaló (fő) 551 1320 825 887 262 1155 5000 Átlagos életkor 55 53 53 54 58 52 53
A munkaképességet befolyásoló tényezők - Életkor Esélyhányados: 1,9 (2-4x is lehet, Berg et al. 2009)
A munkaképességet befolyásoló tényezők - Nem Nincs jelentős különbség.
A munkaképességet befolyásoló tényezők - Testtömeg index Esélyhányados: 1,5 és 1,7 (2,7 7,5-szeres is lehet, Berg et al. 2009)
A munkaképességet befolyásoló tényezők - Munka jellege - képzettség Esélyhányados: 2,5 és 1,4 Az egyetemei v. főiskolát végzettek 87%-a tisztán szellemi munkát végez, míg az alacsonyabb képzettségű munkavállalók 91%-a tisztán fizikai, vagy vegyesen szellemi és fizikai munkát végez.
A munkaképességet befolyásoló tényezők - Munkával töltött idő Esélyhányados: 1,4 (Berg et al., 2009., Ilmarinen et al. 2005) 14
Munkaképesség kategóriák előfordulási gyakorisága 15
Fejlesztendő munkaképességűek aránya az életkor függvényében Az életkor növekedésével a fejlesztendő munkaképességű munkavállalók aránya egyre magasabb.
Célcsoportok munkaképessége A Munkaképességi Index átlagos értéke: 40,5
1. Jelen munkaképesség a valaha volt legjobbhoz képest (max. 10 pont)
2. A munkaképesség a munka követelményei szempontjából (max. 10 pont)
3. Jelenlegi betegségek száma (max. 7 pont) Orvos által diagnosztizált panaszt okozó és panaszt nem okozó betegségeket összeszámítva átlagosan: 4,5!
3. Jelenlegi betegségek száma a célcsoportokban Átlagos pontszám: 5,73 A legalább egy betegséggel rendelkezők aránya átlag: 44%
A betegség és a munka kérdése Az idült betegségek gyakorisága az életkorral növekszik. A munkával összefüggő panaszok gyakorisága az életkorral növekszik. A magasabb képzettség védőhatású. korcsoport (év) gyakoriság (%) 25-34 5,2 35-44 7,7 45-54 10,8 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 16-44 éves 45-54 éves 55-64 éves 65 éves és idősebb 55-64 11,4 Forrás: EU-SILC, 2012, EU LFS ad-hoc module, 2007
Melyik a lényeges betegség? A korral: a szívérrendszeri problémák gyakoribbakká válnak (2,9% vs. 11,3%), főleg a férfiaknál a pszichés betegségek megritkulnak (16,4% vs. 9,2%), főleg szellemi dolgozóknál a mozgásszervi panaszok stabilan magasak (~60%), főleg fizikai munkásoknál Forrás: EU LFS ad-hoc module, 2007 A munkával összefüggő legsúlyosabb panasz az elmúlt 12 hónapban a 35-65 éves korcsoportokban (%) 90,0 80,0 70,0 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 CV pszichés CV pszichés CV pszichés mozgásszervi mozgásszervi mozgásszervi 35-44 éves 45-54 éves 55-64 éves
A felmérésben leggyakoribb, panaszt okozó, orvos által megállapított betegségek 1. mozgásszervi betegségek (21%) 2. keringési betegségek (12%) 3. anyagcsere betegségek (7%), balesetek, sérülések (7%) Mezőgazdaság Pedagógus Autóipar Építőipar Orvos Egészségügyi szakdolgozó Összesen (arány) Mozgásszervi betegségek 22% 21% 29% 9% 21% 26% 21% 3,5 Keringési betegségek 14% 10% 5% 11% 12% 18% 12% 5,3 Anyagcsere-betegségek 4% 5% 3% 14% 8% 10% 7% 8,3 Baleset, sérülés 9% 6% 5% 4% 6% 9% 7% 3,4 Légzőszervi betegségek 3% 6% 2% 13% 4% 6% 6% 6,1 Idegrendszeri és érzékszervi betegségek 3% 8% 4% 6% 4% 7% 6% 4,5 Emésztőrendszeri betegségek 3% 7% 3% 7% 5% 7% 6% 5,2 Bőrbetegség 1% 5% 2% 4% 2% 5% 4% 4,8 Lelki betegségek 1% 4% 1% 2% 3% 3% 3% 7,8 Más rendellenesség, betegség 1% 5% 1% 1% 4% 3% 2% 1,2 Húgy-ivarszervi betegségek 1% 2% 0% 3% 1% 2% 2% 3,9 Daganatos betegségek 1% 1% 1% 2% 0% 2% 1% 5,0 Vérképzési zavarok 0% 1% 1% 0% 0% 2% 1% 2,8 Legalább egy panaszt okozó betegség 39% 43% 40% 48% 41% 49% 44% 8,8 Panaszt okozó, orvos által diagnosztizált betegségek előfordulási gyakorisága célcsoportonként, valamint a fejlesztendő munkaképesség szempontjából számolt hatás (esélyhányados). Kék színnel a legnagyobb értékek vannak jelölve. Hatás
Életkor és betegségek előfordulása a mintában A betegségek aránya korcsoportok szerint 45-55 éves 56 év felett Mozgásszervi betegségek 20% 26% Keringési betegségek 11% 14% Anyagcsere-betegségek 7% 9% Idegrendszeri és érzékszervi betegségek 5% 7% Légzőszervi betegségek 6% 7% Emésztőrendszeri betegségek 6% 6% Más rendellenesség, betegség 2% 3% Daganatos betegségek 1% 2% Lelki betegségek 2% 3% Húgy-ivarszervi betegségek 2% 2% Baleset, sérülés 7% 7% Vérképzési zavarok 1% 0% Bőrbetegség 4% 3% Legalább egy panaszt okozó betegség 42% 49% Az életkorral nőtt a betegségek gyakorisága.
A felmérésben leggyakoribb, panaszt nem okozó, orvos által megállapított betegségek 1. keringési betegségek (25%) 2. anyagcsere betegségek (17%) 3. balesetek, sérülések (7%) Mezőgazdaság Pedagógus Autóipar Építőipar Orvos Egészségügyi szakdolgozó Összesen (arány) Keringési betegségek 23% 21% 37% 31% 27% 18% 25% 1,0 Anyagcsere-betegségek 15% 16% 24% 16% 27% 13% 17% 1,0 Baleset, sérülés 8% 7% 18% 4% 4% 4% 7% 1,3 Emésztőrendszeri betegségek 4% 5% 7% 13% 5% 6% 7% 1,6 Mozgásszervi betegségek 7% 7% 10% 6% 10% 5% 7% 1,5 Idegrendszeri és érzékszervi betegségek 7% 6% 6% 5% 4% 5% 6% 1,3 Légzőszervi betegségek 5% 3% 2% 4% 9% 4% 4% 1,1 Húgy-ivarszervi betegségek 2% 3% 4% 2% 2% 2% 3% 1,1 Daganatos betegségek 2% 2% 2% 1% 3% 3% 2% 1,0 Bőrbetegség 2% 2% 2% 1% 3% 3% 2% 1,3 Lelki betegségek 2% 2% 1% 1% 1% 2% 1% 1,5 Vérképzési zavarok 0% 2% 0% 0% 1% 3% 1% 1,4 Más rendellenesség, betegség 0% 1% 0% 0% 1% 1% 1% 2,1 Legalább egy panaszt okozó betegség 49% 48% 61% 50% 60% 46% 50% 1,0 A panaszt nem okozó, orvos által diagnosztizált betegségek előfordulási gyakorisága célcsoportonként, valamint a fejlesztendő munkaképesség szempontjából számolt hatás (esélyhányados). Hatás
A felmérésben leggyakoribb, panaszt okozó, de orvos által még nem vizsgált betegségek 1. mozgásszervi betegségek (15%) 2. balesetek, sérülések (6%) 3. lelki betegségek (5%) Mezőgazdaság Pedagógus Autóipar Építőipar Orvos Egészségügyi szakdolgozó Összesen (arány) Mozgásszervi betegségek 14% 13% 10% 22% 10% 19% 15% 1,7 Baleset, sérülés 5% 5% 3% 11% 2% 7% 6% 2,3 Lelki betegségek 2% 7% 2% 4% 4% 5% 5% 3,6 Emésztőrendszeri betegségek 2% 4% 2% 4% 2% 4% 3% 2,2 Idegrendszeri és érzékszervi betegségek 4% 4% 2% 1% 1% 3% 3% 2,2 Légzőszervi betegségek 1% 4% 1% 2% 3% 3% 2% 2,4 Keringési betegségek 2% 4% 1% 1% 1% 3% 2% 1,5 Bőrbetegség 0% 1% 1% 3% 0% 2% 2% 2,2 Anyagcsere-betegségek 0% 2% 0% 0% 2% 3% 1% 1,9 Húgy-ivarszervi betegségek 0% 1% 0% 0% 0% 0% 0% 2,0 Más rendellenesség, betegség 0% 1% 0% 0% 1% 0% 0% 2,1 Daganatos betegségek 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 1,9 Vérképzési zavarok 0% 0% 0% 0% 0% 0% 0% 2,2 Legalább egy panaszt okozó betegség 20% 28% 17% 34% 19% 31% 27% 1,9 Panaszt okozó, de orvos által még nem vizsgált betegségek előfordulási gyakorisága célcsoportonként, valamint a fejlesztendő munkaképesség szempontjából számolt hatás (esélyhányados). Hatás
4. Betegségek okozta becsült hatás a munkavégzésre (max. 6 pont)
4. Betegségek okozta becsült hatás a munkavégzésre Átlag: 5,26 pont. A dolgozókat a teljes mintában 50%-ban zavarta betegség a munkavégzésükben
5. Betegszabadság / táppénz az elmúlt 12 hónapban (max. 5 pont)
5. Betegszabadság / táppénz az elmúlt 12 hónapban (max. 5 pont) Átlag: 4,26 pont. Az elmúlt évben 47% volt akár egy napot is betegszabadságon.
6. Saját becslés a munkaképességéről mostantól két év múlva (max. 7 pont)
7. Lelki erőtartalék (max. 4 pont)
A munkaképességet befolyásoló tényezők 55-64 évesek között a Finnish Health 2000 Survey alapján MUNKAKÉPESSÉG R 2 =0,51 Szűk közösség R 2 =0,10 Nem-otthoni tevékenység 0,10 Család R 2 =0,05 Jövedelem 0,05 Munka R 2 =0,34 Fizikai követelmények 0,09 Szellemi megterhelés 0,26 Vezetői támogatás 0,04 Értékek R 2 =0,07 Munka élvezete 0,03 Munka iránti elkötelezettség 0,06 Szaktudás R 2 =0,09 Alapvégzettség 0,08 Szakképzettség 0,06 Egészség, funkcionális képességek R 2 =0,34 Tünetek 0,33 Funkcionális kapacitás 0,08 Forrás: Dimensions of Work Ability
A korai nyugdíjba vonulás kockázati tényezői Rossz egészségi állapotúak 1,8-3,36x Már 50 évesen kezdik elhagyni a munka világát Saját megítélés számít Mozgásszervi vagy légzőszervi betegség nem számít Ezt még az anyagi korlátok sem tudják megakadályozni Kockázati tényezők (Összegződő dózisok): Rossz fizikai és a pszichoszociális munkakörülmények: közepes vagy képzetlen munkások Munka-magánélet egyensúly zavara: szolgáltatási ágazat Egészséget veszélyeztető vagy állapotot rontó munkakörülmények Az a hiedelem, hogy nem tudja elvégezni a munkáját 60 évesen A kevesebb munka iránti óhaj Korral a rövid idejű táppénz csökken, a hosszú időtartamú növekszik Utóbbi szorosan összefügg a rokkantnyugdíj kezdeményezésével
A munkaképesség megőrzésének alapelve probléma megoldás Forrás: Ilmarinen 1999.
A fejlesztés irányai mindegyik tényező jelentős lehet Munkaszervezés és légkör (26%) Munkakövetelmények és munkavédelem (37%) Egészség, életmód (17%) Képességek, szaktudás (20%) Megéri? Az ergonómiai beavatkozások bizonyítottan költséghatékonyak (Tompa, 2010) Munkabeosztás idősebb, fizikai állománynál Részleges táppénz: Egészében megtakarítás érhető el
A korai nyugdíj három kérdése (lida keret) Képes vagyok-e dolgozni? Munkaképesség, egészség, szaktudás, követelmények, expozíciók Akarok-e dolgozni? Megbecsültség, légkör, saját és mások hozzáállása Idült betegség nők férfiak Munkát korlátozó betegség nők férfiak Kell-e dolgoznom? Indirekten hat az előző kettőre Jogi környezet Anyagi lehetőségek Idült és munkát korlátozó betegséggel élő dolgozók aránya Forrás: Gould, Ilmarinen, Järvisalo, Koskinen (szerk.): Dimensions of workability (2008) Forrás: Hasselhorn et al.: The demographic challenge work, age and health (2013), Understanding employment participation of older workers: Creating a knowledge base for future labour market challenges (2015)
A munkaképesség tényezőinek egymásra épülése Összetevők ereje 1. Egyéni tényezők (egészség és funkcionális kapacitás) 2. Munkakörnyezet (fizikai és szellemi követelmények, munkavédelem) 3. Szaktudás 4. Értékek értékek szaktudás Rövid táv Korral a munkahelyi tényező még jelentősebbé válik Könnyebb a munkahelyi követelményeket igazítani a dolgozókhoz, mint azok egészségét/kapacitását fejleszteni egyensúly Hosszú táv A társadalom (és a munkahelyi terhelések) átalakulása előtérbe helyezi a képzettséget Közegészségügy fejlődése Már fiatalon fejleszteni egészség, funkcionális kapacitás munkahelyi terhelés
Az idősödő munkavállalók munkaerő-piaci helyzetének javítása munkaképességi eszközökkel 28 javaslat a munka-egészség-tudás dimenziókban Munkakörnyezeti expozíciók (fizikai kóroki tényezők, ergonómiai megterhelés) mérséklése Munkaszervezés (mikroszünetek, időkényszer, időbeosztás, műszakos beosztás, túlóra, részmunkaidő) Szellemi kihívás biztosítása, elismerés, fejlődési-képzési lehetőségek Munkahelyi vezetők kor-tudatossága Munka adaptálás a munkavállaló egészségéhez & kapacitásaihoz Rendszeres testedzés (részben) munkaidőben (is) - mindenkinek Életmód javítása (alkohol & dohányzás korai elhagyása, egészséges étrend) Az életbölcsesség és tapasztalat kreatív kihasználása Forrás: prof. Juhani Ilmarinen (1999): Ageing workers in the European Union Felmérésünk alapján a fenti javaslatok hazai megvalósítása is indokolt!
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!