Gyártástechnológus mérnök A foglalkozás jelenlegi munkaerőpiaci helyzete Foglalkoztatottak száma A gyártástechnológus mérnökök a fém- és gépipari jellegű szakmák körébe, a mérnökök foglalkozási szakmacsoportba tartoznak. 2005-ben a gépész-, gyártástechnológus mérnökök száma 00 fő körül mozgott Munkahelyek jellege A gyártástechnológus mérnökök legnagyobb része olyan feldolgozóipari (elsősorban gépipari, illetve élelmiszer-, fa- és vegyipari) vállalatoknál helyezkedik el, amelyek működésében kiemelt szerepe van a gépberendezések gyártásának, illetve használatának. A leggyakoribb beosztások ezeken a területeken az üzemmérnöki és a gyártástervezői munkakörök. A gépészmérnök végzettségűek közül sok szakember egzisztál a mikro- és kisvállalkozói szférában, de a gyártástechnológus gépészmérnökök jelentős része nagy- és közepes méretű vállalatoknál kerül alkalmazásba. A mérnöki végzettségűek közül a gépészmérnökök akik közé a gyártástechnológus mérnökök is tartoznak - vannak a második a legnagyobb arányban, közel 00-an dolgoznak 10 főnél kisebb szervezetben, vagy egyéni vállalkozóként. A szakmacsoportban foglalkoztatottak aránya szakmánként, 2005 (%) Felsőfokú műszakiak Földmérő-, és bánya mérnök Gépész-, kohómérnök Villamosmérnök Építő-, építészmérnök Agrármérnök Vegyészmérnök Közlekedési mérnök Környezetvédelmi mérnök Fa- és könnyűipari mérnök Élelmiszeripari mérnök Természettudományi foglalkozású 0% 5% 10% 15% 20% 25% 30% mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói A szakmacsoport teljes létszáma: 132 ezer fő 3K Consens, 2007 A gépipari szakmacsoportban dolgozók (közöttük a gépész-, gyártástechnológus mérnökök) a Nyugat-, és Közép-dunántúli régiókban valamint az ország középső megyéiben vannak jelen legnagyobb mértékben. Arányuk Dél-Dunántúlon a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legalacsonyabb.
A gép- és járműgyártás foglalkoztatási aránya a megyei foglalkoztatás szerkezetében, valamint az alágazati foglalkoztatottak eloszlása a megyék között % és felette 4 5, % 3 3, % 2 2, % 2 % alatt A gép- és járműgyártás alágazatai Kompresszor, turbina, csapágy gyártás Fűtőkészülék, villamos készülék gyártása Vasúti, mg-i, emelőgép, hajógyártás Termelőgép gyártása Közúti jármű gyártása Közúti járműmotor, -alkatrész gyártása Az egyes oszlopok mérete arányos a foglalkoztatottak számával Munkarend, Bérezés A gyártástechnológus mérnökök többnyire egyműszakos munkarendben, heti 40-, napi 8 órában dolgoznak, kötött munkaidőben, de a termelőüzemben alkalmazott gyártástechnológus mérnököknek esetenként túlórázniuk szükséges. Általában egy gyártástechnológus mérnök értéke a cégnél eltöltött idővel párhuzamosan emelkedik, így az idő és (a pozíció megtartásához is szükséges) minőségi munkavégzés határozzák meg legjobban a kezdő bér későbbi alakulását. A gyártástechnológus mérnökök keresete nagymértékben függ attól, hogy mely ágazatban és milyen szervezetnél kerülnek alkalmazásba, ugyanakkor a szakmai életút színvonala is jelentősen befolyásolja a bér alakulását. A pályakezdői bér növekedésének üteme a többi szakmához viszonyítva gyors. A mérnöki munkakörökre, (gyakran a pályakezdő pozíciókra is) magas juttatások jellemzőek (étkezési hozzájárulás, céges gépkocsi magánhasználatra, stb.), de ennek alakulását szintén befolyásolja a munkakör jellege. A bér kiegészítődhet pénzbeli jutalmakkal, amelyeket egy-egy jelentős munkában nyújtott sikeresség, kiemelkedő teljesítmény alapján nyújtanak. A gépész-, gyártástechnológus mérnökök a 200-os hivatalos bruttó béradatok szerint pályakezdőként 220 ezer forint körül, átlagosan 280 ezer forint körül keresnek A foglalkozás jövőbeni kilátásai Szakma iránti kereslet A gyártástechnológus mérnökök iránti keresletet a gépberuházások volumene határozza meg a legjelentősebben. A gazdaság szinte valamennyi területe felhasznál gépeket, termelési rendszereket tevékenységének végzéséhez. A gazdaság növekedésével, az egyes iparágak fejlődésével egyre több gépre van szüksége a nemzetgazdaságnak, így folyamatosan növekszik a jelentősége a gazdaságot gépekkel ellátó vasiparnak (gép-, és fémszerkezetgyártás), valamint a gépeket, termelési rendszereket létrehozó, kiépítő gyártástechnológus mérnöki szakembergárdának. A magyarországi fémipar nemcsak a belföldi, hanem elsősorban az európai igényeket elégíti ki, így a hazai fémiparban folyamatos a külföldi vállalatok betelepülése és mellette a hazai vállalkozások fejlődése. A fémiparon kívül a szakma iránti legnagyobb keresletnövekedést azok a feldolgozóipari cégek adják, amelyek gépi rendszerekkel termelnek. A gyártástechnológus mérnökök iránti kereslet 2007-ben is növekvő tendenciát mutat, elsősorban a feldolgozóipar területén van szükség
gyártástechnológus mérnökökre termelőüzemek üzemeltetési, minőségbiztosítási feladatinak ellátására. A gépipar és a fémfeldolgozás a gépész-, gyártástechnológus mérnökök legfontosabb működési területe, ezen ágazatok jelenleg konjunktúrában vannak. A gépész-, gyártástechnológus mérnökök száma 2015 várhatóan a jelenlegihez képest mintegy egynegyed résszel magasabb lesz. E létszám eléréséhez évente körülbelül 1300 gépész-, gyártástechnológus mérnökre lesz szükség. (3K Consens Iroda szakértői becslés 2007) A gépész-, gyártástechnológus mérnöki szakma iránti kereslet várhatóan a fővárosban lesz a legmagasabb, ezen belül is a kis szervezeteknél, jelentősebb kereslet növekedés várható továbbá a szakma iránt Borsod-Abaúj-Zemplén megyében is, itt azonban a foglalkoztatás nagyobb arányban van jelen a nagyvállalatokban. A gépész-, kohómérnök szakmák iránti éves kereslet száma Budapest Pest Komárom-Esztergom Fejér Veszprém Győr-Moson-Sopron Vas Zala Baranya Tolna Somogy Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád 12 11 10 5 8 4 13 7 4 12 7 10 3 101 43 55 41 52 37 33 35 20 102 3 41 32 44 32 30 73 253 mikroszervezetek dolgozói nagyobb szervezetek dolgozói 1 10 100 1000 Életkormegoszlás A szakma koreloszlására jellemző, hogy a 45-55 évesek aránya a legnagyobb, a 30-40 éves korosztályba tartozó gépész-, gyártástechnológus mérnökök aránya viszont alacsony. Szintén magas a 2-30 éves gépész-, gyártástechnológus mérnökök aránya, a mi a szakma iránt érdeklődő fiatalok magasabb arányát mutatja, tehát várható, hogy a növekedni fog a szakmában a fiatalok aránya. A gyártástechnológus mérnöki szakma egy életpálya, a szakterületen tevékenykedők ritkán lépnek ki választott szakmájukból, a pályakezdők egy viszonylag csekély részére azonban a szakmától való eltávolodás jellemző. A szakmától eltávolodók többnyire gépész-, gyártástechnológus mérnöki végzettséggel végezhető munkakörökben tevékenykednek, de munkájuk során alig használják a szakképzés során elsajátított kompetenciáikat (ilyen például az autókereskedő gépész-, gyártástechnológus mérnök). Az eltávolodás leggyakoribb oka, hogy a kereskedelemben általában magasabb kezdő fizetés érhető el, mint a tipikus (feldolgozóipari) gyártástechnológus mérnöki pozíciókban.
Gyártástechnológus mérnök 20,0 15,0 % 10,0 5,0 0,0 15-1 20-24 25-2 30-34 35-3 40-44 45-4 50-54 55-5 0-4 5-X Forrás: KSH Népszámlálás 2001, korcsoport (év) 3K Consens, 2007 Fő feladatok, munkakörülmények A gyártástechnológus mérnök feladatai munkakörönként változhatnak. Ezek főként technológiai folyamatok, szerelési munkák szervezése, tervezése, irányítása, a gépek optimális elrendezésének meghatározása, kivitelezési/gyártási munkák kidolgozása, irányítása, telepítés, beüzemelés, karbantartás ellenőrzése, a gépekkel termelő üzem biztonságos gyártási folyamatának biztosítása, a beosztottak (technikusok, szakmunkások) munkájának irányítása, összehangolása, új (termékspecifikus) berendezések tervezése, kifejlesztése, gyártásának irányítása. Továbbá a munkával összefüggő költségvetések elékészítése, szerződések megfogalmazása, jelentések elkészítése, folyamatos kapcsolattartás a munkatársakkal, gyártásszervezési projektek menedzselése, normák meghatározása, munkautasítások elkészítése, kezelése. A gyártástechnológus mérnök egyre gyakrabban lát el menedzser-feladatokat, így ennek megfelelően kétféle munkaruhája lehet: egy üzemi/terep ruházat, amely praktikus kialakítású, kényelmes, másrészt egy elegánsabb, a tárgyaló partnerek öltözködéséhez illeszkedő öltözet. Kompetenciák, iskolai végzettség, elvárások A gyártástechnológus mérnöki munkakörben a szakmai tartalom mellett leggyakrabban elvárt kompetenciák a határozott fellépés, jó tárgyalókészség, önálló, kreatív gondolkodás és munkavégzés, csapatszellem erősítése, csapat-munkákban való hatékony részvétel. Gyártástechnológusi munkakörök betöltéséhez gépészmérnöki végzettség szükséges. Gépészmérnöki végzettség a műszaki felsőoktatásban, BSc (-7 féléves baccaleureus, alapdiploma), MSc (BSc+4 félév magister, mesterdiploma) és PhD (MSc+ félév, doktori oklevél) képzés keretében szerezhető. A BSc képzés gyakorlati szakembereket képez, az MSc képzés pedig biztos elméleti alapokat is nyújt a kutató-fejlesztő munkához. A gyártástechnológus mérnöki munkakörökbe a cégek minimális elvárása a főiskolai végzettség (BSc-nek felel meg), de minél magasabb elméleti tudást igényel egy munkakör, annál inkább elvárás az egyetemi (MSc) vagy doktori (PhD) végzettség (például a géptervezői és a gépfejlesztői munkakörökbe). A gyártástechnológus mérnöki végzettség mellett egyre fontosabb elvárás a kommunikációs szintű nyelvtudás, amely a külföldi partnerekkel és/vagy anyavállalattal való kapcsolattartás, valamint az idegen nyelvű dokumentációk (műszaki rajzok, gépkezelési útmutatók, stb.) megértése miatt elengedhetetlen. Általános követelménnyé válik a számítógéppel támogatott
tervezés, az alapvető tervezőprogramok (pl. CAD) és programozási rendszerek (pl. CNC programozás), valamint a munkához lényeges irodai programok (pl. Excel) minimum alapszintű ismerete. A fentieken kívül általában elvárják a munkavállalótól a precíz munkavégzést, felelősségtudatosságot, nagy munkabírást, jó kommunikációs- és szervezőkészséget. A jövőben várható, hogy a gépész-, gyártástechnológus mérnökök egyre inkább specializálódnak, illetve szükséges lesz különféle speciális ismeretek megszerzése. A specializáció igénye a nagyvállalatok esetében fokozottabb, mint a mikróvállalkozásoknál, legnagyobb mértékben a szakmai informatikai tudást és az idegen nyelv ismeretet várják el a vállalkozások a gépész-, gyártástechnológus mérnököktől Karrier Egy gyártástechnológus mérnök karrier-pályájának jellegét általában a szervezet mérete és pénzügyi lehetőségei erősen meghatározzák. A nagyobb, több hierarchikus pozícióval rendelkező vállalatoknál a legjellemzőbb, hogy az adott munkakörből egy magasabb pozícióba léptetik át a munkatársakat. Mind a kisebb, mind a nagyobb méretű cégekre jellemző azonban, hogy a karrierfejlesztés a szakmai kompetenciák növelésében, a folyamatos szakmai fejlődés biztosításában és a szakmailag egyre nagyobb kihívást jelentő projektekbe való bevonásban mutatkoznak meg. A szakmai életpálya fejlődése leggyakrabban anyagi oldalon mutatkozik meg, utóbbi a gyártástechnológus mérnökökre kimondottan érvényes, a pályakezdők fizetésnek emelkedése más szakmákhoz viszonyítva gyorsléptékű, jellemző a juttatási csomag fokozatos kibővítése. A karrier előrehaladásával amennyiben az adott cégnél lehetséges a gyártástechnológus mérnök egyre felelősebb pozícióba kerül és egyre több ember munkájáért tartozik felelőséggel.