2011 Fizikai Nobel-díj



Hasonló dokumentumok
Modern kozmológia. Horváth István. NKE HHK Katonai Logisztikai Intézet Természettudományi Tanszék

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Kozmológia egzakt tudomány vagy modern vallás?

A világegyetem elképzelt kialakulása.

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

Bevezető kozmológia az asztrofizikus szemével. Gyöngyöstarján, 2004 május

Galaxisfelmérések: az Univerzum térképei. Bevezetés a csillagászatba május 12.

Az univerzum szerkezete

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Bevezetés a kozmológiába 1: a Világegyetem tágulása

A TételWiki wikiből. A Big Bang modell a kozmológia Standard modellje. Elsősorban megfigyelésekre és az általános relativitáselméletre épül.

Csillagászat. A csillagok születése, fejlődése. A világegyetem kialakulása 12/C. -Mészáros Erik -Polányi Kristóf

Trócsányi Zoltán. Kozmológia alapfokon

Gravitational lenses as cosmic rulers: Ωm, ΩΛ from time delays and velocity dispersions

FIZIKAI NOBEL-DÍJ 2011: SZUPERNÓVÁK ÉS A GYORSULVA TÁGULÓ UNIVERZUM Szalai Tamás SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged

A változócsillagok. A pulzáló változók.

Csillagászati földrajz december 13. Kitekintés a Naprendszerből

Részecskefizika 2: kozmológia

Kozmológia: a világ keletkezése ősrobbanás és teremtés

A világ keletkezése: Ősrobbanás és teremtés

Újabb eredmények a kozmológiában

FIZIKAI NOBEL-DÍJ 2011: SZUPERNÓVÁK ÉS A GYORSULVA TÁGULÓ UNIVERZUM Szalai Tamás SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék, Szeged

II-es típusú szupernóvák távolságának meghatározása

Kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás anizotrópiája

egyetemi állások a relativitáselmélet általánosítása (1915) napfogyatkozás (1919) az Einstein-mítosz (1920-tól) emigráció 1935: Einstein-Podolsky-

A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

AZ UNIVERZUM GYORSULÓ TÁGULÁSA

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!

Ősrobbanás: a Világ teremtése?

Az elemek eredete I.

Csillagászati észlelés gyakorlat I. 2. óra: Távolságmérés

Kozmológia: ősrobbanás és teremtés

A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

A sötét anyag és sötét energia rejtélye

Kozmológia és vallás - a világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

A világegyetem szerkezete és fejlődése. Összeállította: Kiss László

Nukleáris asztrofizika

A világ keletkezése: ősrobbanás és teremtés

MODERN CSILLAGÁSZATI VILÁGKÉPÜNK

A relativitáselmélet története

Fekete lyukak, gravitációs hullámok és az Einstein-teleszkóp

Acta Acad. Agriensis, Sectio Pericemonologica XL (2013) UJFALUDI LÁSZLÓ. Eszterházy Károly Főiskola, Fizika Tanszék

BevCsil1 (Petrovay) A Föld alakja. Égbolt elfordul világtengely.

2. Rész A kozmikus háttérsugárzás

A világ keletkezése. Horváth Dezső.

Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia Szakkör Távcsövek és kozmológia Megoldások

Fecske az űrben. Szécsi Dorottya. MOEV, április 4. ELTE fizika BSc

Kozmológia a modern korban A csillagászat története 2, május 3.

TRIGONOMETRIKUS PARALLAXIS. Közeli objektum, hosszú bázisvonal nagyobb elmozdulás.

Az ősrobbanás elmélete

Csillagok parallaxisa

Válaszok a feltett kérdésekre

Minden olyan, nagy méretű csillagcsoportot így nevezünk, amely a Tejútrendszer határán túl van. De, hol is húzódik a Galaxis határa?

Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G.

Szegedi Tudományegyetem. Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék. TDK-dolgozat. Témavezető: Dr. Vinkó József, egyetemi docens

Dr. Berta Miklós. Széchenyi István Egyetem. Dr. Berta Miklós: Gravitációs hullámok / 12

A KOZMIKUS HÁTTÉRSUGÁRZÁS KUTATÁSÁNAK TÖRTÉNETE ÉS KILÁTÁSAI

2016. április 5. Balogh Gáspár Sámuel Kvazárok április 5. 1 / 28

ATOMMAGBAN A VILÁGEGYETEM A KVANTUMMECHANIKA FILOZÓFIÁJA, KÉZZEL FOGHATÓAN

KÖSZÖNTJÜK HALLGATÓINKAT!




A LEHETSÉGES VILÁGOK LEGJOBBIKA?

Bevezetés a modern fizika fejezeteibe. 4. (e) Kvantummechanika. Utolsó módosítás: december 3. Dr. Márkus Ferenc BME Fizika Tanszék

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

Az értelmi nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2015

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

Friedmann egyenlet. A Friedmann egyenlet. September 27, 2011

Kozmológiai n-test-szimulációk

A csillagok kialakulása és fejlődése; a csillagok felépítése

A Világ keletkezése: mese a kozmológiáról

A csillagok fénye 1. Az atomoktól a csillagokig. Dávid Gyula Az atomoktól a csillagokig dgy

Bevezetés a csillagászatba II.

AZ UNIVERZUM SZÜLETÉSE. Nagy Bumm elmélet 13,7 milliárd évvel ezelőtt A Világegyetem egy rendkívül sűrű, forró állapotból fejlődött ki

A világ keletkezése. Horváth Dezső.

Csabai István ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék AZ UNIVERZUM 3D TÉRKÉPE

Nukleáris asztrofizika

Múltunk és jövőnk a Naprendszerben

Asztrometria egy klasszikus tudományág újjászületése. ELFT Fizikus Vándorgyűlés, Szeged, augusztus 25.

Bevezetés a kozmológiába 2: ősrobbanás és vidéke

A FÖLD KÖRNYEZETE ÉS A NAPRENDSZER

Takáts Katalin SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM TERMÉSZETTUDOMÁNYI ÉS INFORMATIKAI KAR FIZIKA DOKTORI ISKOLA. Doktori értekezés

SZAKDOLGOZAT Az extragalaktikus távolságlétra Takáts Katalin

Randall-Sundrum 2-es típusú bránelméletek és tachion sötét energia modell

A Föld helye a Világegyetemben. A Naprendszer

Kozmikus záporok és észlelésük középiskolákban

Természettudományos Önképző Kör. Helyszín: Berze Nagy János Gimnázium, Kiss Lajos terem V. 25, péntek, 14:45-15:45

Termonukleáris csillagrobbanások szupernóva-tomográfiája

Tudomány és áltudomány. Dr. Héjjas István

A NAGYENERGIÁS FIZIKA SZELLEMI DIMENZIÓI

ŰRCSILLAGÁSZAT VÁLTOZÓCSILLAGOK A HST SZEMÉVEL. MSc kurzus Szegedi Tudományegyetem

Kozmológia és vallás

A Wigner FK részvétele a VIRGO projektben

A Mindenség mérése. Mi a kozmológia? PATKÓS ANDRÁS

Galaxishalmazok. Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék március 17.

ATOMMAGBAN A VILÁGEGYETEM

Fizikai Szemle MAGYAR FIZIKAI FOLYÓIRAT

Fejezetek az asztrofizika történetéből. A csillagászat története 2., május 3.

A VILÁGEGYETEM SZÜLETÉSE

Átírás:

2011 Fizikai Nobel-díj MTA WFK SZFKI kollokvium SZFKI kollokvium 1

SZFKI kollokvium 2

SZFKI kollokvium 3

Galaxisunk rekonstruált képe SZFKI kollokvium 4

SZFKI kollokvium 5

SZFKI kollokvium 6

Cefeidák 1784 Edward Pigott felfedezi az Eta Aquilae változásait 1784 John Goodricke felfedezi a Delta Cephei hasonló v. 1912 Henrietta S. Leavitt periódus-fényesség öfg. 1940-es évek Walter Baade 2 féle cefeida van. Vöröseltolódás 1912 Vesto Slipher felfedezi, hogy a fényes spirál ködök spektrumvonalai vöröseltolódnak SZFKI kollokvium 7

Hubble 1923-ban kimutatja, hogy az Androméda köd minden kétséget kizáróan Tejútrendszeren kívüli objektum SZFKI kollokvium 8

Andromeda galaxis SZFKI kollokvium 9

Hubble törvény (1929) v = H r SZFKI kollokvium 10

Hubble idő és a Világ kora a standard modellben Hubble állandó Hubble idő a Világegyetem kora H 1/H 2/3H km/smpc Gyr Gyr 50 19.5 13.04 65 15 10.0 70 9.3 75 8.7 100 9.8 6.52 500 2 1.3 SZFKI kollokvium 11

Táguló Világegyetem SZFKI kollokvium 12

1948: Az amerikai Gamow és Alpher kidolgozzák az ősrobbanás elméletét. Tízezer, esetleg 1 millió évvel az ősrobbanás után az Univerzum annyira lehűlt, hogy benne az anyag domináljon a sugárzás helyett. Azért a sugárzási energia maradványai is fellelhetők mintegy 5 Kelvines sugárzás formájában. Ez a jóslat igaznak bizonyult, mert Penzias és Wilson valóban talált majdnem ilyen hőmérsékletű maradványsugárzást. Nobel-dij 1978! SZFKI kollokvium 13

SZFKI kollokvium 14

mai idők további csillagok keletkezése galaxisok (korai csillagok) keletkezése háttérsugárzás, vagy maradványsugárzás tágulás és hűlés felfúvódás Ősrobbanás SZFKI kollokvium 15 (Nagy Bumm)

SZFKI kollokvium 16

SZFKI kollokvium 17

COBE műhold (November 18, 1989) SZFKI kollokvium 18

Aprilis 23, 1992, SZFKI kollokvium 19

SZFKI kollokvium 20

Az ún. Power Spektrum SZFKI kollokvium 21

Általános relativitáselmélet Einstein egyenletek Friedmann megoldás SZFKI kollokvium 22

Friedmann egyenletek a lassulási paraméter SZFKI kollokvium 23

Mint a feldobott kő gravitációs térben (Holdon). k = 0 és Λ = 0 esetén a kritikus sűrűség fotonokra w i = 1/3 nemrelativisztikus anyagra w i = 0 SZFKI kollokvium 24

SZFKI kollokvium 25

történet I. 1938 Walter Baade: SN távolság indikátor 1983 Nobel-díj Chandrasekhar, csillagfejlődés (1,4 naptömeg) Fowler magfúzió a Világegyetemben (SN Ia) 80-as évek dán-britt 1,5 m távcső 2 év alatt 2 távoli SN, abból egy Ia z=0.31 SZFKI kollokvium 26

Távoli szupernóvák a HST felvételein (NASA) SZFKI kollokvium 27

Ia típusú szupernovák SZFKI kollokvium 28

abogdan@head.cfa.harvard.edu 10/9/2011 8:59 du. Az Ia tipusu szupernovak (SN Ia) eszlelt fenyessege nem allando, a maximalis abszolut fenyesseguk 2 magnitudoval is elterhet egymastol. Ezert is nemileg helytelen az SN Ia-kat "sztenderd gyertyanak" nevezni, pontosabb kifejezes lenne a "sztenderdizalhato gyertya". Amiert ezen szupernovak nagy tavolsagok meresere hasznalhatok az bizonyos empirikus relaciok meglete, ilyen peldaul a szupernova maximalis fenyessege es a fenygorbe lefutasanak ideje kozotti relacio. Tehat valojaban az SN Ia-k sztenderdizalasa teremtette meg a lehetoseget arra, hogy nagy tavolsagokat merjunk meg veluk, majd fontos kozmologiai kovetkezteteseket vonjunk le. Tehat a szupernovak skalazasaval sikerult kikuszobolni az eltero maximalis fenyesseguk kozotti elterest. Ez a skalazas gyakorlatilag az osszes SN Ia-ra megbizhatoan mukodik, attol fuggetlenul, hogy valojaban nem tudjuk a SZFKI kollokvium 29 kialakulasuk pontos folyamatat.

történet II. 1988 Saul Perlmutter (Lawrence Berkeley National Laboratory) Supernova Cosmology Project (első nagy z 1992) 1993 Hamuy és Mark Phillips standardizál 1994 Schmidt és Robert Kirshner High-z Supernova Search Team The HZT article is based on observations of 16 SNe Ia mainly analyzed by Adam Riess SZFKI kollokvium 30

SZFKI kollokvium 31

SZFKI kollokvium 32

SZFKI kollokvium 33

SZFKI kollokvium 34

Ia szupernovák Riess et al. -ból SZFKI kollokvium 35

Ia szupernovák Riess et al. -ból SZFKI kollokvium 36

SZFKI kollokvium 37

SZFKI kollokvium 38

SZFKI kollokvium 39

SZFKI kollokvium 40

SZFKI kollokvium 41

MTA SZFKI KTM kollokvium CsKI Szeminárium 42

SZFKI kollokvium 43

SZFKI kollokvium 44

1990Nature.343..726B pencil beam Large-scale distribution of galaxies at the Galactic poles Broadhurst, T. J.; Ellis, R. S.; Koo, D. C.; Szalay, A. S. SZFKI kollokvium 45

1992Ap&SS.191..107P Paal, G.; Horvath, I.; Lukacs, B. SZFKI kollokvium 46

Kozmológiai állandó kell! SZFKI kollokvium 47

SZFKI kollokvium 48

SZFKI kollokvium 49

SZFKI kollokvium 50

SZFKI kollokvium 51

SZFKI kollokvium 52

SZFKI kollokvium 53

Prezentáció a Zimányi iskola lapján (angolul): http://indico.cern.ch/conferenceotherviews.py?confid=163821 A CsKI előadás (video): http://archive.galileowebcast.hu/ SZFKI kollokvium 54

Köszönöm a figyelmet SZFKI kollokvium 55

SZFKI kollokvium 56

Reads history SZFKI kollokvium 57