Acer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek,



Hasonló dokumentumok
Az invazív növények hatása a gyepek biodiverzitására

HANGONY KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLET

Puhafás ligeterdık Magyarországon Természetesség, veszélyeztetettség, helyreállíthatóság

Invazív fajok szerepe a biodiverzitás fennmaradásában

Ónod Község Településrendezési Tervének módosítása, /2012 KR. 38. (2) véleményezési anyag

7. Magyarország növényfajainak csoportosítása származásuk alapján. Az özönnövények. Védekezés és az irtás gyakorlata és problémái.

Amaranthus retroflexus szırös disznóparéj

8.SZÁMÚ FÜGGELÉK TERMÉSZETVÉDELMI VONATKOZÁSOK. HUBN10003 Bükk-hegység és peremterületei 66400,5 Jelölő fajok:

A MÉTA PROGRAM MÓDSZERTANI ÉS ADATLAP-KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓJA VÉGLEGES

Ökológiai élőlényismeret 6. előadás. Invazív növények

Néhány inváziós és potenciálisan inváziós neofiton allelopátiás hatásának vizsgálata

346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet

A ÉVI BESZÁMOLÓ SZÖVEGES INDOKLÁSA

A KÖZÉPSŐ-IPOLY-VÖLGY ÖZÖNNÖVÉNYEINEK VISSZASZORÍTÁSA KÖZÖS FELADATUNK

Inváziós növény- és állatfajok előfordulása, hatása és kezelése hazai és európai védett területeken - egy internetes felmérés eredményei

A rendeletet módosította a 20/2012.(V.16.) és a 6/2014.(II.24.) sz. önkormányzati rendelet

Magyarország gyomnövényzete (folyt.) Tinya Flóra

Invazív élılények a múzeumban és a természetben

Dr. Kézdy Pál, Baranyai Zsolt Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság

A település helyi védelem alatt álló területei 1. melléklet a 3/2019. (II.14.) önkormányzati rendelethez A B C jel a védelem tárgya helyi védelem alat

Szeged Megyei Jogú Város Közgyőlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl

Az Erdei élőhelyek monitorozási módszerének fejlesztése és bevezetése (WP 2.3) feladat keretében elkészített

JÓVÁHAGYÁSRA KERÜLŐ MUNKARÉSZ

MEZŐZOMBOR Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 6/2012.(IV.26) önkormányzati rendelete

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

ÉLİHELYEK ELNEVEZÉSEI

Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája Őshonos fafajok

Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája

BUDAPEST KÖRNYEZETI ÁLLAPOTÉRTÉKELÉSE 2015.

Magyar joganyagok - 346/2008. (XII. 30.) Korm. rendelet - a fás szárú növények véde 2. oldal (4)1 Ha a pótlás az 1. mellékletben szereplő inváziós fás

1. melléklet a 8 /2018. (XI. 23.) önkormányzati rendelethez Helyi védelem 1. Helyi területi védelem Helyi értékvédelmi területtel érintett ingatlanok

Fontos társulástani fogalmak

A NÖVÉNYI INVÁZIÓK HATÁSA A TÁRSULÁSOK NITROGÉN- KÖRFORGALMÁRA

Impatiens glandulifera bíbor nebáncsvirág. ıshazája: Nyugat-Himalája

Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával

Ismertető a kölcsönös megfeleltetéshez kapcsolódó természetvédelmi követelményekről

Budapest Kőbányai Önkormányzati 67/2004. (XII. 17.) rendelete

7. melléklet. Fotódokumentáció. A Paksi Atomerőmű környezetében található jellegzetes, védett növény- és állatfajok, jellemző életterek

megjelenésére rható hazánkban? 2006, 2007, 2008 Páldy Anna Budapest

Tájidegen inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein KEOP-3.1.2/2F/

A Nyíregyházi lőtér (HUHN20060) kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület fenntartási terve

Növényrendszertan gyakorlatok

ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET november 7-i ülésére

Az Óriás Medvetalp visszavág

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMJÁNAK FELÜLVIZSGÁLATA

A biodiverzitást szolgáló erdıkezelés. Karakai Tamás, Védegylet

A támogatás célja. Fogalmak

124/2009. (IX. 24.) FVM

BESZÁMOLÓ. A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium. Zöld Forrás címő programja (Kövi) által támogatott SZİDRÁKOSI PROGRAM

A HUDI20019 Felső-Tápió

124/2009. (IX. 24.) FVM

Általános rendelkezések

Legmagasabb szintjük a gyepszint, amelyben csak lágyszárú növények fordulnak elő.

Természet- és tájvédelmi szempontból növénytelepítésre javasolt fajok listája

Előterjesztést készítette és előterjesztő: Hegedűs Ferenc polgármester TULAJDONOSI HOZZÁJÁRULÁS FAKIVÁGÁSOKHOZ

Inváziós fajokkal kapcsolatos feladatok megvalósítása Jász-Nagykun-Szolnok megyében 2017-ben

Inváziós növényfajok irtása a Csengődi-síkon

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Szeged MJV Építési Szabályzatának és Településszerkezeti Tervének módosítása, valamint településfejlesztési döntés. Fejlesztési Iroda Városi Főépítész

I. FEJEZET Bevezető rendelkezések

Mesztegnyő Község./2018.(..) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

A mellékletek (GYMS megyei hófogók) fajlistája kódokkal

Mazsu Nikolett PhD hallgató Szent István Egyetem Környezettudományi Doktori Iskola Kutatómunka helyszíne: MTA ATK TAKI

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

Ökológia alapjai 9. előadás Valkó Orsolya. Az inváziós fajok

Rendelet tervezet Iváncsa Község Önkormányzat Képviselő-testületének / ( ) önkormányzati rendelete a településkép védelméről

1. Általános rendelkezések. A rendelet célja

VEGETÁCIÓVÁLTOZÁS-VIZSGÁLATOK SZIKES ÉS HOMOKOS MINTATERÜLETEN

M Á S O L A T Vác Város Önkormányzat 10/2014. (III. 21.) sz. rendelete a fás szárú növények védelméről

Javaslat a. A Maros -ártér növényvilága települési értéktárba történő felvételéhez

A rendeletet módosította a 20/2012.(V.16.) és a 6/2014.(II.24.) önkormányzati rendelet

Növényrendszertan gyakorlatok

kukorica gyomirtó szer gyűjtőcsomag

Alsó-Zala-völgy (HUBF20037) NATURA 2000 terület fenntartási terve. Egyeztetési anyag

TERMÉSZETVÉDELEM A DUNA MENTI TERÜLETEKEN ÖKOLÓGIAI SZŐLŐMŰVELÉSI TECHNOLÓGIA BEVEZETÉSÉVEL

A törvény hatálya. A fás szárú növények telepítése

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. 1. A rendelet célja

Városi Oázisok Közzétéve itt: magyarmezogazdasag.hu az Agrárhírportál ( Városi Oázisok. 1.

Agrártájak növényzetének monitorozása. A hatás-monitorozás elméleti alapjai és gyakorlati lehetôségei

GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlésének 35/2009. (XI. 11.) rendelete Szeged város helyi jelentőségű természeti területeinek és emlékeinek védelméről

A rendelet hatálya. 1.) A rendelet területi hatálya kiterjed HEJŐKÜRT teljes közigazgatási területére.

Natura 2000 fenntartási terv

Biogeográfia GY órai jegyzet Fás szárúak 3.

KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Inváziós növények Magyarországon

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének../2018. ( ) önkormányzati rendelete

Budapest, december

Értelmező rendelkezések

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM. Petrik Lajos Két Tanítási Nyelvű Vegyipari, Környezetvédelmi és Informatikai Szakközépiskola

Kulturerdők. Ódor Péter - Vegetációtan

A NATURA 2000 TERÜLETEKEN ELKÖVETETT JOGSÉRTÉSEK ELLENI ÜGYÉSZI FELLÉPÉS LEHETŐSÉGEI

F11 Csanytelek Fajok Borítás (%)

A biodiverzitást veszélyeztető tényezők

Vizes élőhelyek Felszíni, vagy talajvíz által időszakosan vagy tartósan befolyásolt élőhelyek: ligeterdők, láperdők, lápok, mocsarak, rétek Lápi

Növényi meghonosodások

Alsónémedi környezeti állapota 2014.

Talaj - talajvédelem

Szakmai partner: Humanistic Bt, Életharmónia Alapítvány

Átírás:

Acer negundo L. Kırislevelő juhar (Aceraceae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon ültetik, elvadul. Élıhely: Homoki és sziki erdık, árterek, városi parkok. A telepítések helyein tömeges lehet, ártereken az újulat gyakori. Invázív faj. (Tisza-mente.)

Ailanthus altissima (Mill.) Swingle Bálványfa (Simaroubaceae) Kínai eredető, nálunk az egész országban (fıként az Alföldön) telepített faj. Élıhely: Elsısorban homoki és löszös talajú erdık helyén ültetik, ahonnan spontán terjed. Elıfordul szinte minden hazai erdıtársulásban, valamint sztyeprét és lejtısztyep állományokban. Bı magterméső, igen agresszíven terjedı faj. A növénytársulások textúráját és struktúráját egyaránt erısen veszélyezteti.

Ambrosia artemisiifolia L. (syn: A. elatior L.) Parlagfő (Compositae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon meghonosodott, a Dunántúlon és az Alföldön egyre többfelé. Élıhely: Gyomtársulásokban, utak mentén, zavart helyeken (pl. taposott homoki gyepekben). Helyenként igen nagy tömegben megjelenı invázív faj. Nagy mennyiségben termelıdı virágpora veszedelmes allergén.

Amorpha fruticosa L. Gyalogakác (Leguminosae) Észak-amerikai eredető, Magyarországon talajerózió ellen, vizek mentén ültetik, elvadul. Élıhely: Álló- és folyóvizek mellett ártéri erdıkben, ezeken kívül több erdıtársulásban, sokfelé meghonosodott. Invázív, agresszíven terjedı faj. Megfigyelések szerint az irtásokon elszaporodva a beerdısülést gátolja.

Asclepias syriaca L. Selyemkóró (Asclepiadacea) Észak-amerikai eredtő. Magyarországon elvadult és meghonosodott, fıként az Alföldön. Élıhely: Homoki gyepek, erdıszegélyek, akácosok. Maggal és sarjakkal egyaránt gyorsan terjedı, invázív faj. (Alföld.)

Bilderdykia convolvulus (L.) Dum. (syn: Fallopia convolvulus (L.) A. Löve, Polygonum convolvulus L.) Szulákkeserőfő (Polygonaceae) Eurázsiai-mediterrán faj, Magyarországon mindenfelé elıfordul. Élıhely: Degradált területeken, száraz gyomtársulásokban, erdıszéleken. Invázív faj.

Cenchrus incertus M.A. Curtis (syn: C. pauciflorus Benth.) Átoktüske (Gramineae) Észak-amerikai faj. Nálunk az Alföldön megtelepedett, terjedıben van. Élıhely: Meszes nyílt homoki gyepek és zavart száraz gyepek, legelık. Gyors ütemben terjedı, C4 anyagcsere-típusú, invázív faj. (Duna-Tisza köze.)

Echinochloa crus-galli (L.) P.B. Közönséges kakaslábfő (Gramineae) Kozmopolita, Magyarországon elterjedt. Élıhely: Vetésekben és vetési fıleg nedvesebb gyomtársulásokban. Agresszíven terjedı, C4 anyagcsere-típusú faj.

Echinocystis lobata (Michx.) Torr. et Gray Süntök (Cucurbitaceae) Észak-amerikai eredető. Magyarországon folyók mentén, ártereken terjed. Élıhely: Ártéri füzesek szegélyzónája, pataki magaskórósok. Invázív faj, országos léptékben.

Fraxinus pennsylvanica Marsh. Vörös (amerikai) kıris (Oleacea) Észak-amerikai faj. Nálunk ültetik, elvadul, vízfolyások mentén terjed. Regionálisan invázív (Tisza-mente). Elszaporodása, terjedése a ligeterdei társulások leromlásának, az eredeti fajösszetétel megváltozásának oka és következménye. A talajvíz mozgására nézve indikátor értékő. Terméses állapotban (tojásdad-hosszúkás levelek és kihegyezett csúcsú lependék) a magyar kıristıl biztosan elkülöníthetı.

Helianthus tuberosus L. Csicsóka (Compositae) Észak-amerikai eredető, nálunk haszonnövényként ültetik, elvadul. Élıhely: felhagyott szántók, települések környéke. Regionálisan (Ny-Dunántúl) invázív faj.

Impatiens glandulifera Royle Bíbor nebáncsvirág (Balsaminaceae) A Nyugat-Himalája vidékén honos. Hozzánk dísznövényként került, kivadult, erısen terjed a Duna-vidéken, a Dunántúlon és a Zemplénben. Élıhely: ártéri magaskórósok, ligetek. Invázív, adventív faj, megy egyes társulásokban egyeduralkodóvá válik. Monitorozás: országos.

Iva xanthiifolia Nutt. Íva (Compositae) Észak-amerikai faj, mely Magyarországon meghonosodott, fıként az Alföldön terjed. Élıhely: Vasútvonalakat, utakat szegélyezı gyomtársulások. Adventív, helyenként agresszíven terjedı, invázív növény. Virágpora allergén.

Parthenocissus inserta (A. Kern.) Fritsch Közönséges vadszılı (Vitaceae) Észak-amerikai faj, Mo.-on dísznövényként sokfelé ültetik, könnyen elvadul. Élıhely: Árterek, vágások, sziklás oldalak, horhosok (vízmosásoktól rongált, köves mélyutak). Kultúrából kiterjedı, erısen invázív növény. Elszaporodása fıként az ártéri erdık textúráját és struktúráját veszélyezteti. Monitorozás: országos. Magról és sarjakkal egyaránt jól szaporodik. A szintén É-amerikai P. quinquefolia (L.) Planch. fajjal könnyen összetéveszthetı, attól leginkább a kacselágazások száma és a levelek fogazása alapján különíthetı el.

Padus serotina (Ehrh.) Borkh. Kései meggy (Rosaceae) Észak-amerikai eredető, Mo.-on erdészetileg és vadtakarmánynak telepített faj. Elvadul, másodlagosan terjed. Duna-vidék, Duna-Tisza-köze, Gödöllıidombvidék, (Dél-Nyírség: Debrecen környéke is!). Élıhely: Árterek, ligeterdık, üde homoki erdık. Bı magterméső, helyenként invázív, erısen terjedı faj. Magról és sarjakkal történı elszaporodásával az erdıtársulások textúráját és struktúráját egyaránt erısen veszélyezteti.

Phytolacca americana L. Alkörmös (Phytolaccaceae) Észak-amerikai eredető, Mo.-on korábban elterjedt dísz- és festınövény. Az Alföldön és a Dunántúlon több helyütt kivadult (fıként borvidékeken és kastélykertek környékén). Élıhely: Laza, bázikus, nitrogéndús talajokon, elsısorban akácosokban és telepített fenyvesekben. Invázív faj, a rontott területek kiterjedésével elıretörése várható. Monitorozás: regionális (Nyírség). A P. americana a virágok zöldesfehér lepellevelei és tíz porzója alapján jól megkülönböztethetı a helyenként szintén kivadult, ázsiai (!) származású P. esculenta Van Houtte fajtól, melynek lepellevelei vöröslık és porzóinak száma nyolc.

Ptelea trifoliata L. Alásfa (Rutacea) Észak-Amerikából származó faj. Mo.-on dísznövényként ültetik, elvadul és fıként közparkok, győjteményes kertek környékén terjed. Élıhely: Félárnyékos, árnyékos helyek, cserjések, erdıszegélyek. Kultúrából elvadult, könnyen terjedı, néhol invázív faj. Monitorozás: lokális (Debrecen környéke).

Puccinellia distans (L.) Parl. Közönséges mézpázsit (Gramineae) Euroszibériai faj, a Magyar Középhegység szélein, a Dunántúlon és az Alföldön terjed. Élıhely: Sós talajú mocsárrétek, nedves gyomtársulások. Terjedıben lévı sótőrı növény. Terjeszkedése alapján a talajok sótartalmának növekedése (utak téli sózása is!) nyomon követhetı.

Reynoutria japonica Houtt. Ártéri japánkeserőfő (Polygonaceae) A Japán-szigeteken honos, Mo.-on a díszkertekbıl helyenként kivadult, a középhegységekben és a Dunántúlon terjedıben van, az Alföldön ritkább. Élıhely: Ártéri fátyoltársulások, nyirkos, nitrogéndús, bolygatott talajú, szemetes területek. Adventív, helyenként rendkívül agresszíven terjedı, invázív faj.

Rudbeckia laciniata L. Magas kúpvirág (Compositae) Észak-amerikai faj, nálunk dísznövény. Kivadult, terjedıben van a középhegységekben, a Dunántúlon szórványos, a Duna- és Rába-völgyében, az Észak-Alföldön és a Nyírségben gyakori. Élıhely: Folyóparti ligetek, ártéri és patakparti magaskórósok, nedves rétek. Invázív faj, további erıs terjedése várható. Monitorozás: országos.

Solidago gigantea Ait. Magas aranyvesszı (Compositae) Amerikai faj, Mo.-on dísznövényként és méhlegelıként ültették, elvadult, ma az egész országban nagy területeken, igen gyorsan terjed. Élıhely: Árterek, ligeterdık, mocsarak, magaskórósok, nedves gyomtársulások. Gyors ütemben terjedı, agresszív, invázív faj. A természetes növénytársulások fajösszetételét és szerkezetét egyaránt veszélyezteti. Monitorozás:!országos. Együtt kezelendı az azonos termıhelyen elıforduló, szintén adventív, invázív, kissé ritkább Solidago canadensis L. (Kanadai aranyvesszı) fajjal.

Stenactis annua (L.) Nees (syn: Erigeron annuus (L.) Pers.) Seprence (Compositae) Jelenleg két alfaját tartják számon (S. a. subsp. annua és S. a. subsp. strigosa (Mühl.) Soó), melyeket egyes rendszerezık önálló fajokként tárgyalnak. Észak-amerikai növény, Mo.-ra behurcolták, elvadult, ma az országban nagy területeken fıként a Dunántúli-khg.-ben és a Dunántúlon gyorsan terjed. Élıhely: Árterek, ligeterdık, magaskórósok, nedves gyomtársulások. Gyors ütemben terjeszkedı invázív faj. A természetes vegetáció fajösszetételét és szerkezetét veszélyezteti.