AZ YBL MIKLÓS TÉR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

AZ YBL MIKLÓS TÉR TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE Az Ybl Miklós tér területe, bár frekventált helyen található közvetlenül a Budai Királyi kertek és a Duna között, igazi jelentőséget a Várkert Bazár építésével nyert a XIX. sz. végén. Ekkor kapott a tér a Bazár reprezentatív épületegyütteséhez méltó kialakítást annak előtereként. A tér térfalait képező épületek, a tér kertépítészeti kialakítása ugyan sokáig az eredetihez hasonló volt, mára nem sok maradt belőle. A tér frekventált szerepe miatt viszonylag gazdagon dokumentált. A ránk maradt korabeli fotókról és leírásokból, térképek alapján jól nyomon követhetőek a téren és környezetében történt változások. 1 A mai Ybl Miklós tér 1875 előtt A budai Várhegy délkeleti területe kezdetektől fogva a Vár erődrendszerének fontos részét képezte. A középkorban a folyópartot erődítések foglalták el. A török korban a vízszállítás biztosítására épült fel a parton, a Déli Kortinafal végénél a hatalmas Vízi-rondella. Buda visszafoglalása után, a 18. század folyamán a Vár fokozatosan elvesztette hadi jelentőségét. A parti út szélesítése miatt 1780 körül lebontották a Vízi-rondellát, az egykori záró falak előtti keskeny sávban pedig kisebb lakóházak jelentek meg. A XIX. század közepére a terjeszkedő Víziváros déli nyúlványaként kialakult házsorban az egyedüli középület az egyemeletes Budai Takarékpénztár volt (1847, Feszl Frigyes-Gerster Károly-Kauser Lipót), amelyet a későbbiek során lebontottak. 1 A Vízivárosban, amelyet délen az Ybl Miklós tér zár le, a XIX. sz. derekán csak néhány emeletes ház található, többnyire földszintes házak épültek. A Bomba tértől az Ybl Miklós térig fogadók, kocsmák, szatócsboltok, fuvarosok, hajóállások, pékek és egyéb mesterek műhelyei sorakoztak. A főbb kereskedelmi tevékenység ekkor itt, a Duna-parton folyik. 2 Az áradás a folyóparthoz közeli városrészeket gyakran károsította. Egy korabeli fotón látszik, hogy a mai Ybl Miklós téren az 1860-as évek közepén még kiépítetlen tér található, nem rendezett partfalakkal, ideiglenes kikötőállásokkal. 1. kép. A mai Ybl Miklós tér az 1860-as évek közepén A palota fontosságának növekedése szükségessé tette a Duna-part ezen szakaszának rendezését. 1875-1882 között Ybl Miklós tervei alapján épült fel a Várkert Bazár neoreneszánsz kertépítészeti együttese, amely méltó 1 Építészfórum, Tanulmány a Várkert Bazár újjáélesztéséről, http://epiteszforum.hu/tanulmany-a-varkert-bazar-ujjaeleszteserol, 2011.12.09. 2 BudapestCity, Víziváros, http://budapestcity.org/04-keruletek/01/vizivaros/index-hu.htm

keretet adott a Várhegy végének és az angolparkká alakított kerteknek. Ezzel egy időben, ehhez kapcsolódóan szintén Ybl tervei alapján épült az együttes előtti dísztér, a mai Ybl Miklós tér, amely a tervező nevét csak 1896- ban veszi fel. 2 Az Ybl Miklós tér 1875 után A Várkert Bazár felépítésével egy időben az 1880-as évek elején elkészül az új tér. Ugyanezen építési fázisban épül fel a tér déli lezárásaként a vízgépházként működő Várkert Kioszk. Az északi lezárást adó későbbi Fiume Szálló kevéssel ezek előtt, a budai rakpartokkal nagyjából egy időben épült. A rakpartok kiépülésével megoldódott az állandó árvizek problémája. A tér az 1900-as évek elején sétaútként, parkként működött. A villamos pálya kiépítése itt 1910-re megtörtént. Az így kialakult geometria évtizedekig érintetlen maradt. 2.1 Rakpartépítés Az 1838-as nagy árvíz által okozott katasztrófa után vált sürgetővé a védművek építése, a Duna-part rendezése, elkerülendő az újabb hasonló kárt. 1853-ban a Duna Gőzhajózási Társaság a Lánchíd pesti hídfőjének két oldalán épített ki rakodópartot elsőként. A 60-as években tovább folytatódott a rakpartok építése, elsősorban Pesten, majd 1870-ben törvényben fektették le a budapesti Duna-szakasz átfogó szabályozását. Ennek során a budai oldalon 1871 és 1875 között kétszintű függőleges rakpart épült többek között a Vitéz utca és a Fátyol utca között 1871,6 m hosszon, amely magában foglalja az Ybl Miklós tér előtti rakparti szakaszt is. A rakpartok kiépítése során olyan szerkezeti megoldásokat alkalmaztak, amelyek lehetővé tették a rakpartok különböző rendeltetés szerinti használatát. A hajókból való rakodás megkönnyítésére az alsó rakpartokat általában a +6,70 m A.f. szintre képezték ki. Ez a magasság lehetővé tette az év legnagyobb részében a rakodást, biztosította az áruraktárak elhelyezését és a rakodással kapcsolatos helyi közlekedést, függetlenül a felső rakpart forgalmától. A felső rakpartok elsősorban az árvízvédekezés szempontjai, valamint a felső rakparti közlekedés különválasztása miatt épültek ki. Ezek magasságát az árvízvédelem igénye szabta meg. Ennek megfelelően a felső rakpartot először +8,58 m A.f. szintre építették, majd az 1876. évi árvíz után +9,5-re emelték fel, 1891-ben pedig faragott kő mellvédfal alkalmazásával +10,00 m-re magasították fel. 3 2. kép. Várkert rakpart 1880-as évek elején 3 Lőcsy István, Rakpartok és védőgátak, In: MTM magazin 2005. 3. sz., http://www.mtm-magazin.hu/cikk.php?cikk_id=138

2.2 Várkert Bazár a tér nyugati térfala Az Ybl Miklós tér nyugati térfalát korábban a várfalak előtt felépülő házsor alkotta, amelyet a Várkert Bazár felépítése miatt bontottak el, amikor a palota színvonalához és növekvő jelentőségéhez méltó lezárást akartak létrehozni a Duna és a pesti oldal felől. Ennek 1873-ban az adott lendületet, hogy a Duna-parti házsoron egy háromemeletes épületet kívántak felépíteni, ami veszélyeztette volna a fölötte lévő kertből a kilátást. Ekkor József nádor és kortársai célja volt, hogy itt is életre hívjanak egy pezsgő életű korzót, sétateret. Az együttest a Fővárosi Közmunkatanács építtette, a terveket Ybl Miklós készítette. Az építkezés 1875-1882 között zajlott. A Várkert Bazár megvalósult állapotáról fontos részleteket hordoznak az Ybl által készített 1879- es elszámolási tervek lapjai. Az Ybl térről felvezető nagyszabású rámpákat szinte sosem használták. Az egész épületegyüttes egy kulisszaként, kerti építményként épült, fő nézete a Duna felől tárul fel. A Várkert Bazár eredetileg megálmodott funkciója nem valósult meg. Kiderült, hogy a budai Duna-partból nem lehetett a pestihez hasonló korzót csinálni. Ezért az átadás után néhány évvel a kereskedők kiköltöztek a bazársorból és az épületegyüttest lezáró két bérpalota is üresen maradt. 1884-ben Stróbl Alajos szobrászműtermet létesített itt, 1890-től 1918-ig pedig itt működött a Deák Ébner Lajos által vezetett női festőiskola. Az épületegyüttes 1944-45-ben erősen megrongálódott, 1961-ig nem is fordítottak gondot a felújítására. 4 3. kép. A Várkert Bazár rámpái és az Ybl Miklós tér 1908 körül 2.3 Várkert Kioszk a tér déli térfala A Várkert- Kioszk a budai királyi palotát övező kertek lezárásaként épült a Várkert Bazárral egy időben 1875-től 1882-ig. A neoreneszánsz épület az Ybl Miklós tér 9-10. szám alatt a tér déli térfalát, déli végének lezárását adja. A Várkert- Kioszk épületét szintén Ybl Miklós tervezte. Az 1872-es fővárosi szabályozási terv része volt a királyi palotát körülölelő kertek alján épült szegényes házsor lebontása és helyére a palota rangjához illő új épületegyüttes felállítása. Az építkezéseket véglegesen 1882-ben fejezték be. A Várkert Bazár együttesét lezáró bérházak előtt található Várkert- Kioszk épülete eredetileg a Királyi Palota vízellátási rendszerének gépházaként épült. Az épület északi része a kávéházat, a déli része a vízmű gépészeti berendezéseit foglalta magába, míg a gépterem feletti részen a gépész lakása volt. A két rész között magasodik a toronyépítmény, amely a gőzkazánok kéményét rejtette. A gépház idővel elvesztette szerepét, az épület pedig a nagyközönség szórakoztatásában kapott szerepet. A kis szivattyútelep az északi oldalon elegáns, loggiás bejáratú kioszkkal egészült ki. 1905-ben kávéházként építették újjá, majd 1913-ban zenepavilonná alakították át. 40 évig elegáns café-restaurantként üzemelt. Visszaemlékezések szerint ekkor a Kioszk előtt nagy kert volt tánctérrel, a teraszon zenekarral. Az épületen belül esténként kártyaterem volt, egy másik teremben étterem működött. Buda 1944-45 évi ostroma alatt az épület architektúrája komoly sérüléseket szenvedett, ezután 1961-ben a Dél-Budai Vendéglátóipari Vállalat, 1968-ban a 4 Radnai Rudolf, Ilyen volt az Ifipark visszaemlékezés sok képpel, http://www.muszeroldal.hu/download/ilyenvoltazifipark.pdf

Pannónia Vendéglátóipari Vállalat, 1972-ben pedig az Állami Budapest Táncegyüttes birtokába került. Színvonala rohamosan csökkent, majd a rossz állapotú épületet bezárták. Évekig üresen állt. 1992-ben teljesen renoválták az épületet. 15 évig a Várkert Kaszinó működött benne. 2008-tól rendezvénypalotaként működik Várkert Palota néven. 5 4. kép. Várkert Kioszk 1900 körül. BTM Kiscelli Múzeum 5. kép. Várkert Kioszk kertje, kiülő terasza. OSZK 2.4 Ciszternarendszer 2009 áprilisában a budai főgyűjtő csatorna építése során találták meg azt a már teljesen elfeledett hat teremből álló ciszternarendszert, amelyben kavicsréteg szűrte meg a Duna-vizet, a várbeli felhasználásra, egészen a fővárosi közművek kiépüléséig. Összesen hat teremből áll a ciszternarendszer, amely az eredetileg szivattyúháznak épült Várkert- Kioszk mellett északra tártak fel. A műszaki létesítményt a királyi palota vízellátására építették, de az elmúlt évtizedekben feledésbe merült. A ciszternák mellett, a Duna felé, kicsit mélyebben egy vízgyűjtő alagút húzódik, amelynek valamennyi teremmel kapcsolata van. A bolthajtású ciszternák három méretben épültek, van köztük két nagy, 5 Wikipedia, Várkert Kioszk, http://hu.wikipedia.org/wiki/v%c3%a1rkert-kioszk, 2012.09.16.

amelyek ötször három boltszakaszosak. A közepesek kétszer három boltszakaszosak, a kicsik pedig egyszer három boltszakasszal épültek. A teljes belmagasságuk körülbelül négy méter lehet. A ciszternarendszer a Várbazár és a Várkert- Kioszk építésével egy időben, 1874 és 1879 között készült. A Duna vizét a hermetikusan zárt, csak az alagúttal kapcsolatban lévő ciszternákban elhelyezett kavicsréteg segítségével tisztították meg, majd a kioszk épületéből vezetéken nyomták fel a királyi palotához, hogy a vár ivóvízszükségletét biztosítsák. Később, amikor a fővárosban kiépültek a közművek, a ciszternák elvesztették szerepüket. A földalatti termek igen látványosak, mint ipartörténeti érdekességek feltétlenül megmentésre méltók. 6 6. kép. A ciszterna napjainkban A Kiscelli Múzeumból előkerültek Ybl elszámolási tervei, amelyeket 1879-ben készített. Ezek rendkívül fontos adatokat szolgáltatnak csakúgy, mint a Várkert Bazár esetében a megvalósult állapotról. A ciszternáról is fennmaradtak Ybl eredeti rajzai (7.kép). 6 Wikipedia, Várkert Kioszk, http://hu.wikipedia.org/wiki/v%c3%a1rkert-kioszk, 2012.09.16.

7. kép. Ybl elszámolási terve 1879 ciszterna rajzai. BTM Kiscelli Múzeum 2.4.1 Fiume Szálló a tér északi térfala A tér északi végének lezáró épülete ma már nem látható, de egykor a Lánchíd utca 12. szám alatt működött a híres Fiume Szálló, amelynek helyén az 1686-os ostrom alatt megsérült, majd lebontott Halászkapu, és azt védő rondella állt. Ugyan az ostrom után még felújították őket, de az 1810-es években, talán a nagy tabáni tűzvész miatt lebontásra kerültek. Helyükre bérház épült, majd annak elbontása után 1871-ben építtetett palotát Hecht József, amelyet szintén Ybl Miklós tervezett. Széchenyi Szálloda néven kezdte meg működését, majd 1910-ben először Corso-ra, majd Fiume-ra nevezték át. A két világháború között kialakult a szállóban egy sajátos budai irodalmi kör, többek között Móricz Zsigmond és Szabó Dezső részvételével. A második világháború során megrongálódott épületet 1948-ban bontották el. 7 A Fiume helyén ma a Lánchíd utcai park található. 8. kép. Fiume Szálló terasza az Ybl tér északi végében 1890-ben, háttérben a Várkert Bazár 7 BudapestCity, Víziváros, http://budapestcity.org/04-keruletek/01/vizivaros/index-hu.htm

2.5 Ybl-szobor Az Ybl Miklós tér déli végébe, a Kioszk elé állították a Magyar Mérnök és Építészegylet kezdeményezésére Mayer Ede Ybl-szobrát 1896-ban. A szobor talpazata mészkő, ezen áll a 310 cm magas bronz szobor. Ybl álló alakja jobb kezében körzőt, a baljában tervrajzokat tart. 8 9. kép. Az Ybl-szobor 1900 körül, mögötte a Várkert Kioszk kertje. Fotó: Fortepan Egy 1896-os fotón látható, hogy még csak a talapzat áll a helyén, a szobor még nem került rá. 10. kép. Ybl tér a szobor felállítása előtt 1896-ban. BTM Kiscelli Múzeum 8 Köztérkép, Ybl Miklós szobor, http://www.kozterkep.hu/~/1727/, 2011.05.29.

2.6 Villamos megjelenése a téren Pesten az első lóvasút 1866. július 30-án nyílt meg. Buda és Pest utcáin a következő években sorra jelentek meg a lóvasút céljaira szolgáló sínek. Az első budapesti villamos közúti vasút nem egy korábbi lóvasúti vonal villamosításából született, hanem a Siemens & Halske cég a Nagykörúton új villamos vonalat épített ki. Az első villamos próbaüzeme 1887 őszén a Nyugati pályaudvar és a Király utca között volt, ezután alakult meg a BKV egyik elődje, a Budapesti Városi Vasút. A lóvasutak még egy ideig népszerűek voltak, majd 1894-ben megkezdték a lóvasúti vonalak átalakítását villamos üzeműre, és új vonalak kiépítését is előírták. 1901-ben vált aktuálissá a Várkert rakparti villamos ügye. Két terv is volt a megvalósításra, végül azt a változatot, amely végig a Várkert rakpart alatt a Lánchídtól a Döbrentei térig alagútban vitte volna a villamost, elvetették. Így a Lánchídfőt megkerülő alagútból a felszínre jött a villamos, majd végighaladva a Várkert rakparton az Ybl Miklós szobor előtt a kocsiútra kanyarodva az Apród utcán a Szarvas térre jutott, ott bekapcsolódott a budai belső körút vágányaiba. 9 A korabeli képeslapok, fotók alapján valószínűsíthető, hogy 1908 és 1910 közötti időszakban épült meg a villamos vonal az Ybl Miklós téren. 11. kép. Az Ybl Miklós tér 1920 körül a villamosvágányokkal 12. kép. Az Ybl Miklós tér 1930-ban a villamosvágányokkal. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár 9 BudapestCity, Közlekedés villamossal, http://budapestcity.org/11-egyeb/kozlekedes/villamos/index-hu.htm

13. kép. Az Ybl Miklós tér 1960 körül a Várkert Bazár felújítása alatt a szobor előtt bekanyarodó vágányokkal 2.7 Az Ybl Miklós tér kialakítása A mai Ybl Miklós tér területe az 1870-80-as évek nagy építkezései előtt is térként funkcionált, de rendezetlen módon. A Duna védműveinek kiépítése előtt a természetes partfal határolta a teret keletről, a nyugati térfalat földszintes házak sora alkotta, lakó- és az itt zajló kereskedelmi forgalmat kiszolgáló egyéb funkciókkal. Az 1838-as árvíz évében készült térképen látható az akkori tér (14. kép). Ekkor határozták el, hogy komoly árvízvédelmi fejlesztéseket hajtanak végre, aminek következménye később a rakpartok megépítése. Az 1872-es kataszteri térképen (15. kép) még a Várkert Bazár megépítése előtti beépítés látható a tér nyugati oldalán. 14. kép. Részlet Buda térképéből az 1838-as nagy árvíz idején

15. kép. 1872-es kataszteri felmérés a mai Ybl Miklós tér és Várkert Bazár területéről Az Ybl Miklós tér, amely aztán szinte változatlan alaprajzi formában fennmaradt egészen a XX. század közepéig, a Várkert Bazár együttesének építkezése alatt épült szintén Ybl Miklós tervei szerint 1882-ig. Két korabeli fotó is készült a Fülkepavilon előtti térrészről szinte megegyező nézőpontból, mindkettő az 1880-as évek elején. Jól látszik, hogy az egyik fotón még zajlik az építkezés, a Kioszk előtti kert már részben elkészült, de a tér másik három növénykazettája még építés alatt van (17.kép). A másik fotón már a kész tér látható a növényzettel sűrűn beültetett díszkertekkel. A kép jobb szélén a rakparti sétány mentén ültetett gesztenyefasor is feltűnik. A Kioszk előtti kertet lábazatos kovácsoltvas kerítés veszi körül, belül gömbhabitusú cserjék és közéjük ültetett fasor keretezi a kertet (19.kép). A képek tanúsága szerint ekkor még nem mereven nyírott növényszegélyek veszik körül a téren lévő három hosszúkás-íves díszkertet, hanem oldottabb növénykiültetés. A külső keretező növénysávon belül egy út halad körbe, amely közlekedési, sétafunkciót valószínűleg nem töltött be, hiszen ezek a díszkertek is kis kőlábazatra helyezett alacsony kerítéssel voltak körülvéve. A díszkertek belsejében gyepes területet hagytak parter szerű mintákkal és szoliter fákkal, cserjékkel. Az 1890-es évek végére a díszkerteket jóval merevebb, geometrikusabb módon alakították ki. A körbefutó alacsony sövény minden kazettában szabályosan nyírott, a kertek belső kialakítása is merevebb rendszert követ. A körülfutó úton belüli zöldfelület téglalapokra osztódik, két végén egy-egy kör alakú ággyal. Minden ágyat alacsony nyírott sövény keretez. A belső téglalap alakú ágyak közepére egy-egy díszfát ültettek. Ez aztán évtizedekkel későbbi fotókon is így látható, annyi változással, hogy az 1910-es évek végén az időközben túlnőtt fákat lecserélték alacsonyabb cserjékre. A díszkertek között valószínűleg forgalomkorlátozási céllal láncos öntöttvas oszlopokat helyeztek ki. Az 1890-es képeken megfigyelhető, hogy a rakpart menti sétány fasorának fái egyre terebélyesebbek. A Várkert Kioszk kertjébe ültetett fák szintén jelentős, sűrű lombtömeggel rendelkeznek. A tér világítását ekkor alacsony fénypontú kandeláberek sora oldotta meg a Várkert Bazár előtt és a díszkertek Bazár felőli oldalán. A tér bazalt kockakő burkolattal készült. 16. kép. Ybl Miklós elszámolási terveinek részlete a Várkert Kioszk környezetéről 1879-ből. BTM Kiscelli Múzeum

17. kép. A tér az építkezés alatt az 1880-as évek elején. BTM Kiscelli Múzeum 18. kép. Az Ybl tér déli vége a Várkert Kioszkkal 1880 körül. BTM Kiscelli Múzeum

19. kép. Az Ybl Miklós tér a megépítés után az 1880-as években. BTM Kiscelli Múzeum 20. kép. A tér 1890 körül. BTM Kiscelli Múzeum

21. kép. A tér képe 1896-ban az Ybl-szobor felállítása előtt. BTM Kiscelli Múzeum Az Ybl tér térképi ábrázolásai közül az 1900 körül készült Magyar Királyi Vár Építkezéseinek Helyszínrajzi részletét és az 1912-es Hauszmann-féle színes helyszínrajz részletét emeltük ki, amelyeken jól látható a díszkertek geometriája, bár a növénykiültetés valószínűleg nem minden részletében pontos a fotók ismeretében. A díszkertek alaprajzi elhelyezkedése a Várkert Bazár pavilonjaival, a Fülke Pavilonnal, a Gloriette-tel és a Lépcső Pavilonnal mutat szoros összefüggést. A díszkertek közötti szabad tér mindenhol a pavilonok tengelyében található. 22. kép. Részlet a Magyar Királyi Vár Építkezéseinek Helyszínrajzából, 1900

23. kép. A Várkert Bazárelőtere, a tér nyugati oldala 1900 körül. Fotó: Fortepan 24. kép. A tér díszkertjei 1900 körül. BTM Kiscelli Múzeum

25. kép. Ybl-szobor 1900 körül, háttérben a Kioszk kertje. Fotó: Fortepan 26. kép. Képeslap az 1910-es évekből

27. kép. Hauszmann színes helyszínrajza a területről 1912-ben 28. kép. A tér a Gloriette előtt 1920 körül 29. kép. Légifotó a területről 1927-ből

1920 körül a díszkertek lényegében változatlan képet mutatnak, leszámítva az időközben megépült rakparti villamos felsővezeték-tartó oszlopait, amelyeket a díszkertekben helyeztek el. Az 1927-es légifotón látható, hogy a tér továbbra is változatlan, jól látszik az Ybl-szobor előtt az Apród utca felé kanyarodó villamos sínpárja, valamint a Kioszk előtti kert buja növényzete és a rakparti gesztenyefasor. Rade Károly 1929-ben készített egy tervet az Ybl tér parkosítására, azonban ez sem változtatott a tér kialakításán, geometriáján, talán csak a díszkertek belső részét egyszerűsítette le, a körbefutó nyírott sövénysor megmaradt. Az 1944-ben készült légifotón a díszkertek kiültetése láthatóan más. A szegélyező sövénysáv jóval szélesebb sávot tesz ki, a belső területek közepén és két szélén egy-egy jól kirajzolódó objektum található, amelyek talán az 1930-as évektől térre felállított díszes kandeláberek, esetleg a felsővezeték-tartó oszlopok. 30. kép. Rade Károly által 1929-ben készített parkozási terv a Várkert rakpartra 31. kép. Légifotó a területről 1944-ből 3 Az Ybl Miklós tér 1961 után Az 1944-45-ös pusztulás után sokáig váratott magára a Várkert Bazár felújítása. Az együttesét 1957-1961 között állították helyre Borsos László és Kacziba Ferenc tervei szerint, amelynek során lebontották az Északi Pavilon hátsó részét és újjáépítették a Dunai zárófal ülőfülkés szakaszát. A korábbi tervekben még a Vízi-rondella rekonstrukciója és a Bazár egy részének bontása is szerepelt, ám ez végül nem valósult meg.

32. kép. Ybl Miklós tér 1960 körül, a felújítás alatt 1961-ben a legendássá vált Budai Ifjúsági parkot alakították ki a Várkert Bazár teraszain a KISZ-bizottság ötletére, amely sokáig az első és egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhely volt. Az épületegyüttes nem bírta az óriási tömeg által generált lökésszerű forgalmat, életveszélyessé vált, így 1981-ben végleg bezárták. Azóta üresen áll. 10 A felújítás alatt készült fotókon látszik, hogy a tér szerkezetében nem történt változás az 1880-as évekbeli megépítése óta. Láthatóak az eredetivel megegyező íves kialakítású zöldfelületek, igaz már reprezentatív növényzet nélküli, gyepes felületek. A köztük lévő díszes öntöttvas forgalomkorlátozó oszlopok és láncsorok is eltűntek, illetve lecserélődtek betonoszlopos korlátokra, eltűntek az alacsony kerítések is. Megfigyelhető, hogy a bazalt kockakő burkolat még megvan, és viszonylag jó állapotú. A Bazár előtti járdában díszes magas fénypontú kandeláberek láthatóak. Ugyanez a kandeláber állt kétkarú változatban egy 1930 körüli fotón a Bazár előtt, így 30 éven keresztül biztosan ezek a lámpák világították meg a teret. 10 Radnai Rudolf, Ilyen volt az Ifipark visszaemlékezés sok képpel, http://www.muszeroldal.hu/download/ilyenvoltazifipark.pdf

33. kép. Várkert Bazár 1960 körül a felújítás alatt, középen a díszes kandeláberrel 34. kép. 1930 körül. BTM Kiscelli Múzeum 35. kép. Várkert Bazár és az Ybl Miklós tér részlete virágággyal 1963-ban

36. kép. Fotó a bazársori műtermek előtt 1970 körül. A parkolás átveszi a főszerepet a téren, háttérben a Lánchíd utcai park. Fotó: Fortepan Budapest, 2013. szeptember A történeti áttekintést összeállította: Steffler István - felelős vezető tervező Simon-Kiss Márta - tervező