Kaposvár városi portáljának regionális összehasonlító elemzése

NKFP 2/021/2001 Az információs társadalom igényorientált informatikai eszközei és rendszerei Regionális, jogi-közigazgatási részprojektek kutatási anyaga Projektkoordinátor: Dr. Chikán Attila Részprojekt felelős: Dr. Tózsa István Kaposvár városi portáljának regionális összehasonlító elemzése Szerző: Técsy Zoltán tanszéki mérnök Miskolci Egyetem Környezettani Tanszék Miskolc 2002

Információs társadalom BKÁE MTA SZTAKI PROJEKT Kaposvár városi portáljának összehasonlító elemzése Técsy Zoltán 2002. október Tartalom 1 E-kormányzás és Internet... 3 1.1 Információs társadalom... 3 1.2 Nemzeti Informatikai Stratégia... 5 1.3 Magyarország közigazgatási harmonizációja... 6 1.4 Település és Internet... 7 2 Települési portálok... 10 2.1 Szerepkör... 10 2.2 Elérhetőség,alapjellemzők... 11 2.3 Általános alapfunkciók.... 11 2.4 Portál funkciók... 12 2.5 Az áttekinthetőség biztosítása... 12 2.6 Funkcióválasztás... 13 2.7 Ügyfélkapcsolat... 13 2.8 Intézményi funkciók... 14 2.9 Településmarketing... 14 3 A portálok összehasonlító értékelése... 14 3.1 A vizsgált portálok... 14 3.2 Eredmények... 15 3.3 Referencia portálok... 16 3.4 Hazai portálok... 17 3.5 Kaposvár... 19 2

1 E-kormányzás és Internet 1.1 Információs társadalom Az információs technológiának (IT) a 80-as és 90-es években bekövetkezett viharos fejlődése nemcsak az egyes IT ágazatok számítógép gyártás, távközlés, médiák, szoftverek, Internet fokozódó integrációjához vezetett, de az IT alkalmazások meghatározó elemei lettek mind a közigazgatási- és vállalkozói-, mind a magán szférának, alapvetően új lehetőségeket biztosítottak a gazdasági, társadalmi élet szinte minden területén, amelynek eredményeként világszerte a társadalmak, a mindennapi élet olyan jelentős változásokon mentek át, amelyet bátran nevezhetünk a huszadik század végét meghatározó információs forradalomnak. A politika már korán felismerte IT jelentőségét, nyilvánvalóvá lett, hogy az az ország, amely nem tudja időben alkalmazni a korszerű információs technológiákat az komoly stratégiai hátrányba kerül. A számítástechnika megállíthatatlanul terjedt mindenütt, ahol adatokkal, dokumentumokkal kellett dolgozni, behatolt a magán- és közszféra hivatalaiba, funkcionális és szervezeti szinten is átalakította a közigazgatás intézményrendszerét. Ezzel párhuzamosan, az otthoni PC-k és az Internet robbanásszerű elterjedésével (1., 2. ábra) a lakosság számára egy otthonról elérhető új világ nyílt meg, amely egyben új szolgáltatási piacot és számos új szolgáltatási ágazatot teremtett a kereskedelem (e-kereskedelem), szórakoztatás, kapcsolattartás (e-mail, chat), tájékoztatás (on-line TV, rádió ), pénzügyek (ebanking, tőzsdeügyletek), a távoktatás(e-learning), távmunka, stb területén. Number of PCs /100 inhabitant 80 60 40 20 0 1990 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 EU-15 US JP CC 1.ábra PC-k száma / 100 lakos [ITU] (CC : Candidate Countries ) Internet hosts / 100 inhabitants 30 25 20 15 10 5 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2. ábra Internet hostok / 100 lakos [ ITU,RIPE,NetSizer] EU-15 US JP CC 3

Megteremtődött a lehetőség arra, hogy a helyi és központi kormányzati intézmények szolgáltatásait számítógépes hálózaton keresztül, on-line eléréssel vegyék igénybe, vagyis kialakult elsősorban a fejlett ipari országokban - az e-kormányzás (egovernment) technikai háttere. Az e-szolgáltatások potenciális felhasználói körét az Internet használók száma, a társadalmi igényszintet ezek aránya, az Internet penetráció határozza meg. Az Internet világhálózata népszerű szolgáltatásainak elsősorban a WEB-nek és az e-mail-nek köszönhetően a kilencvenes évektől az információs társadalmi fejlesztési stratégia központi elemévé vált, és mélyreható változásokat indított el a társadalmi élet legkülönbözőbb területein. Az Internetre kapcsolt számítógépek (hostok) száma évről évre világszerte látványosan bővült (3.ábra) és ezzel párhuzamosan - a kormányok tudatos támogatási politikájának, a technikai fejlődésnek és az ISP-k csökkenő díjainak következtében gyorsan nőtt az Internetet használók száma is, amiben az IT stratégiai felértékelődése nyomán 1999 után különösen erős fellendülési periódust figyelhetünk meg (3.ábra). Internet users / 100 inhabitants 80 60 40 20 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 EU-15 US JP CC 3.ábra Internet használók / 100 lakos [ITU, NetSizer 2001 US, EU ] A magyar Internet előfizetők számának dinamikus növekedését mutatja a 4.ábra : Internet használók Magyarországon /100 lakos 16 14 12 10 8 6 4 2 0 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 4.ábra [Eurostat] Kormányzati körökben arra számítanak, hogy középtávon a lakosság 30%-a férhet hozzá az e-kormányzati szolgáltatásokhoz (az EU-15 átlaga 2001-ben 38% volt). 4

1.2 Nemzeti Informatikai Stratégia A tudásalapú, információs társadalom fejlesztésének jelentőségét a fejlődő országok is felismerték, és bár lehetőségeik messze elmaradtak az ipari országokétól erejükhöz mérten, különösen a kilencvenes évek második felétől kezdve komoly erőfeszítéseket tesznek a felzárkózásra. Magyarországon az első lépéseket az Információs Infrastruktúra Fejlesztési program beindulása, a magyar számítógépes gerinchálózat, a HBONE (5.ábra) kiépítése, az 1995-ben beinduló Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési program és az ugyancsak 1995-ben kidolgozott Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) jelentette. 5.ábra [HIF] A stratégia alapelvként rögzíti, hogy az állam feladata az Információs Társadalom kiépítésének elősegítése, a megfelelő szabályozási környezet és az alapinfrastruktúra megteremtésével, ill. saját információs rendszereinek kifejlesztésével. A fő célok között említi az e-kormányzat, a lakossági és üzleti szféra e-szolgáltatásainak megvalósítását. Mindezek célja egy magasabb színvonalú, takarékosabb közigazgatás különös tekintettel az olyan nagy alrendszerek korszerűsítésére mint az egészségügy, szociális ellátás, oktatás, a települési önkormányzatok alapnyilvántartásai, közmű- és ingatlan nyilvántartások GIS eszközökkel, a statisztikai adatszolgáltatások, szakágazati információs rendszerek. Az e-kormányzat szempontjából különösen a NIS következő célkitűzései érdekesek : - 3. Célkitűzés : Közigazgatási rendszerek adatvagyonával való gazdálkodás szabályozása - 9. Célkitűzés : Megbízhatóbb és olcsóbb állam - 10. Célkitűzés : A közigazgatás és a lakosság, gazdaság kapcsolatára az állam szolgáltató jellege legyen jellemző. - 11. Célkitűzés : Versenyképes gazdaság - 18. Célkitűzés : Az állam biztosítsa az oktatás és K+F számára a hazai és nemzetközi informatikai szolgáltatások elérését - 19. Célkitűzés : Az informatikai kultúra népszerűsítése, a lakosság életminőségének javítása (e-kávéházak, e-kereskedelem, e-banking, teleworking, e-egészségügy, stb) 5

A stratégiában felvázolt közigazgatási feladatok jelentős része a településeket érinti. A fejlődés kényszere, az informatikai technológiákban rejlő lehetőségek felismerése azonban önmagában még nem elegendő az önkormányzatoknál, polgármesteri hivatalokban szükségessé vált informatikai fejlesztésekhez. A sajáterő és a képzettség hiánya, a szabványosítás és adatvédelmi kérdéskörök miatt a kormányzat szerepe meghatározó lett települési szinten is. A fejlesztések első lépcsője a belső információs rendszerek, számítógépes nyilvántartások kiépítése volt és csak fokozatosan érlelődött az Interneten való megjelenés igénye elsősorban a nagyobb városokban és a kezdeményező, a helyi gazdaság, idegenforgalom fejlesztésére az Internetet is felhasználni kívánó polgármesterek településein. Az előrelépést felgyorsította a lakosság kialakuló polgári öntudata, a demokrácia erősödése, amely megkívánta az önkormányzatok nagyobb átláthatóságát, a lakossággal való közvetlenebb kapcsolatát. Ezt a gondolatot tükrözik a jelenlegi kormány 2002. Májusi programjában az információs Társadalommal kapcsolatos célkitűzései is (VII., gazdaságpolitikai fejezete 12. Pontja) : 12.1.1. A demokrácia érvényesítése. Az információs társadalom kiépítése párhuzamos a demokrácia intézményeinek megerősítésével és a szolgáltató jellegű államigazgatás kialakításával. Ennek elengedhetetlen feltétele, hogy a közhatalmi szervek, a közpénzből működő rendszerek és állami szolgáltatások tevékenysége és gazdálkodása a nyilvánosság előtt történjék. Az adófizetőknek jogukban áll megtudniuk, hogy adóforintjukkal és politikai felhatalmazásukkal hogyan gazdálkodik a hatalom. Ezért az Internet eszközrendszerével fokozatosan nyilvánossá tesszük a hatalomgyakorlás, a közigazgatás tevékenységét, költségeit, dokumentumait. Ezek megismerését az állampolgárok jogává kell tenni, s ehhez biztosítani kell a szükséges eszközöket is. 12.1.4. Az állam info-kommunikációs tevékenységét kiteljesítjük és hatékonnyá tesszük. Ennek fontos eleme az önkormányzati és a központi közigazgatás - különösen az ügyfélkapcsolatok - internetesítése, a kormányzati tevékenységgel összefüggő nyilvánosság megvalósítása. 1.3 Magyarország közigazgatási harmonizációja Az EU első fontos gyakorlati lépése az információs társadalom felé vezető úton az IT technológiák kutatásának és alkalmazásának támogatására az EU 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogramjának részeként az 1998-2002 időszakra kidolgozott IST (Information Society Technologies) Program. Ennek első részprogramja (KA1 Key Action) szolgálja a közszolgáltatásokkal (System and service for the Citizen) - egészségügy, közigazgatás, környezet, szállítás, túrizmus, stb - kapcsolatos fejlesztések támogatását. Az IST kiegészíti az EU Feira-ban 2000- ben elfogadott eeurope 2002 néven ismerté vált Akciótervét, amely az EU-t 2010-re versenyképes, tudásalapú dinamikus gazdasággá kívánja fejleszteni javuló foglalkoztatással és szociális kohézióval. A program jelentős előrelépést hozott az európai e-kormányzat megvalósulásában, ennek eredményeként született meg a Sevilla-ban 2002-ben a továbblépést jelentő eeurope 2005, amely a prioritásokat már az e-kormányzat minőségi jellemzőire helyezte ( biztonság, szélessávú hálózatok kiépítése, esélyegyenlőség, többnyelvűség, a helyi és pán-európai szintek erősítése, minden alapvető kormányzati szolgáltatás legyen elektronikus elérésű ). 6

Az eeurope megvalósítása a kilencvenes évek végétől felgyorsult ezért a csatlakozni kívánó országok részéről különösen nagy erőfeszítések lesznek szükségesek a felzárkózáshoz. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy az e-kormányzat megvalósításához szükséges közigazgatási korszerűsítés korántsem csupán a működő hivatali rendszerek informatikai leképzése, hanem egy minőségileg új, integrált, párhuzamoktól, redundanciától mentes, ügyfélcentrikus, átlátható és költségtakarékosabb adminisztráció kialakítását, vagyis a meglévő hivatalok átszervezését is jelenti. A funkcionális, szervezeti, szabályozási kérdések jelentőségét hangsúlyozza az Agenda 2000 dokumentum is, amelyben az EU a csatlakozáshoz szükséges közigazgatási vonatkozású elvárásairól találunk számos fontos megállapítást : - A közösségi vívmányok hatékony alkalmazásához és érvényesítéséhez a közigazgatási szervezeti rendszer továbbfejlesztése szükséges intézményrendszer, hatáskörök, ellenőrzés vonatkozásában. - Ezen belül szükséges a helyi önkormányzatok felügyeletét, gazdálkodásának ellenőrzését is újraszabályozni. Ez a cél egyértelmű támogatásra talált a hazai szakemberek körében is. Az önkormányzati rendszer hatékonyságának növelésére pedig úgy tűnik két út lehet járható : - A helyi önkormányzatok számának radikális csökkentése - A középszint ill. a társulások jelentős megerősítése, hatáskörének bővítése. - A közigazgatásban dolgozók különösen a vezetők képzettségét, EU ismereteit javítani kell. - Meg kell oldani az önkormányzati rendeletek harmonizálását az EU jogrendszerrel(acquis). - Az önkormányzatok hatékony, átlátható működésének feltétele a korszerű információtechnológiai eszközök alkalmazása, az önkormányzati információs rendszerek EU konform fejlesztése. A fejlesztési stratégiához értékadó útmutató lehet az Európai Tanács által 1994-ben elfogadott Bangemann Jelentés, amely az európai globális információs társadalom jövőképét jeleníti meg. A különböző szintű önkormányzatok informatikai fejlesztésének céljai : - a szolgáltató jelleg erősítése, az átláthatóság javítása - egyes szolgáltatások vonatkozásában keresletteremtés - a kormányzati információs rendszerekkel való kommunikáció javítása - tájékoztatás az EU csatlakozás feltételeiről, következményeiről, a közösségi jog megismertetése 1.4 Település és Internet Egy 20 országot érintő 1994-es nemzetközi felmérés [A. Norton] szerint a településeken ellátandó funkciók általában : - Közművek (víz, áram, gáz), szennyvízelvezetés -kezelés, hulladék elhelyezés, köztisztaság - Úthálózat (építés,karbantartás) - Lakásellátás szociális, alacsony bérű lakások (építés, fenntartás, felújítás) - Tömegközlekedés (kikötők) - Rendőrség - Tűzvédelem 7

- Egészségügy - Szociális - Kultúra - Rekreációs szolgáltatások - Képzés állami szakmai felügyelet (Dél- és Közép Európa) alapképzés települési, középfokú oktatás gyakran területi szinten - Gazdaságfejlesztés települési szint - Településfejlesztés- rendezés - Turizmus - Természet- és környezetvédelem Az önkormányzatok feladatait Magyarországon a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. -a határozza meg : (1) A települési önkormányzat feladata a helyi közszolgáltatások körében különösen: a településfejlesztés, a településrendezés, az épített és természeti környezet védelme, a lakásgazdálkodás, a vízrendezés és a csapadékvíz elvezetés, a csatornázás, a köztemető fenntartása, a helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, a településtisztaság biztosítása; gondoskodás a helyi tûzvédelemről, közbiztonság helyi feladatairól; közremûködés a helyi energiaszolgáltatásban, a foglalkoztatás megoldásában; az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, az egészségügyi, a szociális ellátásról való gondoskodás; a közösségi tér biztosítása; közmûvelődési, tudományos, mûvészeti tevékenység, sport támogatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének a biztosítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése (2) Az (1) bekezdésben foglalt feladatokban a települési önkormányzat maga határozza meg - a lakosság igényei alapján, anyagi lehetőségeitől függően -, mely feladatokat, milyen mértékben és módon lát el. (4) A települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az alapfokú oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését. A helyi önkormányzatok hatáskörét az 1. (4)-e teszi teljessé az Európában jellemző francia-típusú, általános felhatalmazási elvnek megfelelően : A helyi önkormányzat - a választott helyi képviselő-testület által, vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabályt nem sért. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. A feladatkört tehát alapvetően meghatározza a település nagysága, de valamennyi ellátandó feladatnak van adminisztratív, nyilvántartási, dokumentálási, iratkezelési vonatkozása, amelyek a rendszer számítógépesítésének tárgyát jelenti. A hivatali információs rendszerek a felhasználás és nyilvánosság szempontjából a következő alrendszerekből állhatnak : - Csak belső használatú alrendszerek jogosult hivatali dolgozók használhatják 8

- Egészében vagy egyes részeiben nyilvános dokumentumok, nyilvántartások - szabad, vagy díjas hozzáféréssel - Személyes adatok - a tulajdonos férhet hozzá - Jelentések, statisztikák intézményi hozzáférés A hivatali információs rendszerhez szükséges számítógépes hálózati kapcsolat mindegyik esetben megoldható Internet (Intranet) segítségével az adatbiztonság, a jogosultságok, a hitelesítés megfelelő szintű figyelembevételével. Ezzel a rendszer kijelölt elemei, a meghatározott jogosultsági feltételek mellett Interneten elérhetővé válnak a nyilvánosság számára is. Az ehhez szükséges technikai és jogszabályi feltételek megteremtődtek, az előző kormány ígérete szerint várhatóan már 2003 elején megjelennek az első olyan hitelesítő központok, amelyek lehetővé teszik az elektronikus aláírások alkalmazását, és egyben beindítják az Interneten történő hivatali ügyintézést. Az Internetre tehető funkciók arányáról ad áttekintést egy magyar nagyváros polgármesteri hivatalában készített felmérésem, ahol az ügyfélkapcsolatot igénylő 164 funkcióból 142-höz lehetett valamilyen típusú Interneten megvalósítható műveletet rendelni (1.táblázat). A hivatali funkcióval kapcsolatos Funkciószám Arány internetes műveleti lehetőség (%) Tájékoztatás korlátozás nélkül 82 51 Tájékoztatás csak jogosultaknak 26 16 Részben nyilvános tájékoztatás 13 8 Díjas adatszolgáltatás 6 4 A hivatal jelentést kap 15 9 A hivatal jelentést ad 4 2 Adatközlés, kérvény ügyféltől 62 38 Pénz átutalás I/O 61 38 Igazolás, okmány, szerződés 71 44 A funkcióhoz tartozik valamilyen 142 88 internetes lehetőség Összes funkció 164 1.táblázat A települést képviselő önkormányzatnak azonban nemcsak az előírt feladatkörével kapcsolatos hivatali funkciókat kell Internetre vinnie. A település fejlesztéséhez mint alapfeladathoz kapcsolódó rendkívül fontos feladata természetesen nem kizárólag csak az övé - a település marketingje, a település gazdasági, idegenforgalmi vonzerejének erősítése, a település népszerűsítése, megismertetése a potenciális turistákkal, befektetőkkel érdeklődőkkel. Ez a szerepkör ma rendkívül fontos Magyarországon, hiszen a települések gazdaságának fejlesztése alapvetően külső elsősorban külföldi tőke bevonásán alapszik, amely különösen a keleti országrészben meglehetősen kevéssé ismeri a lehetőségeket. Az ismertség hiánya miatt az idegenforgalomban is sok a kihasználatlan lehetőség mind a belföldi, mind a külföldi túrizmus tekintetében. Az Internet szabad hozzáférésű világhálózat, mind a gazdasági, mind a lakossági szférában széleskörű hazai és külföldi felhasználói körrel, így túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a legideálisabb közeg a településmarketing számára. 9

2 Települési portálok 2.1 Szerepkör Az elektronikus közigazgatási szolgáltatások biztosításához számos feltételnek kell teljesülnie : infrastruktúra, integrált szemléletben átszervezett, egymással hálózatba kötött intézményrendszer, törvényességi háttér, biztonsági elemek, portálok, Internet hozzáféréssel, személyi elektronikus azonosítóval rendelkező civil és üzleti szféra. Ezek közül számunkra most a kínálati oldal talán legkritikusabb eleme, az e- szolgáltatások felhasználói felületét jelentő portál lesz az elemzés tárgya. A portál egy olyan internetes WEB oldal(oldalak összekapcsolt rendszere = site), amely jellegzetes, általános érdeklődést kielégítő szolgáltatásokat is kínál. A felhasználó, az ügyfél a szolgáltatások igénybevételéhez a helyi önkormányzat portáljához csatlakozik és a kívánt szolgáltatást itt keresi meg és veszi igénybe. Az ügyfél nézőpontjából az e-kormányzat sikere nemcsak az általa igénybe vett e- szolgáltatás színvonalán múlik, hanem azon is, hogy milyen könnyen tud tájékozódni a portálon választható lehetőségek között, milyen gyorsan találja meg a keresett szolgáltatást, és mennyire egyszerű azok igénybevétele vagyis végső soron a siker jelentős részben attól függ, hogy az ügyfél mennyire elégedett a portálokkal. Ezért kulcsfontosságú, hogy a portálok formai és tartalmi elemei megfelelő színvonalúak legyenek, igazodjanak a felhasználók elvárásaihoz. A portálok minősége tehát stratégiai kérdés, és a portálokat egy erre a célra létrehozott állandó szervezeti egységnek vagy szakembernek folyamatosan fejlesztenie kell a környezetben, a rendszerben bekövetkezett változásoknak megfelelően, a tapasztalatok, az ügyfelek véleményének feldolgozásával, más portálok sikeres megoldásainak felhasználásával. 6.ábra A kaposvári portál címoldala A települési portálokkal szembeni alapkövetelmények : 10

- Könnyű elérhetőség - Felhasználóbarát felület, áttekinthetőség, egyszerűség - Tematikusan rendszerezett funkciók, megbízható, aktualizált információk, szolgáltatások alapvetően két fő témakörben : - Településmarketing - Az önkormányzat és polgármesteri hivatal működéséhez kapcsolódó funkciók - Hibamentes működés, gyors kommunikáció - Adatbiztonság, a személyes adatok védelme A továbbiakban azokat a jellemzőket vesszük sorra, amelyek meghatározzák a fenti követelmények teljesülését és így értékelésük alapjául szolgálhat a portálok minősítésének. 2.2 Elérhetőség,alapjellemzők Az Internet, mint tudjuk világméretű számítógép hálózat. Az Interneten megjelenő web-oldalaknak (site-ok) figyelembe kell vennie, hogy a felhasználók igen különböző konfigurációk előtt ülhetnek (nagyrészt sokéves régebbi PC-k), különböző browsereket használnak (90%-ban Internet Explorert és Netscape-et), különböző sebességű (ma még gyakran meglehetősen lassú) hálózati eléréssel rendelkeznek. Hasonlóan fontos gyakorlati szempont az egyszerű elérhetőség. A több millió site közül a keresett oldal megtalálása sokszor nem könnyű feladat, így nem árt, ha a portál címe kitalálható, magáért beszél vagy egy feltételezhetően ismert portálról (kormányzati vagy más népszerű helyekről) a keresett portál néhány lépésben kiválasztható. Mindezek miatt egy portáltól elvárható alapjellemzők minimálisan a következők : - Egyszerű, logikus, nemzetközileg elfogadott web-cím (URL) www.<településnév>.hu, itt a település nevét ékezetek nélkül írjuk, a.hu ország-domain mellett előfordul a.com domain-név is (pl. egy város turisztikai, vagy más tematikus portáljánál) - Gyors letöltés egyszerű felépítésű weblap (animációk, képek, háttérkép, reklám elemek mellőzése, minimalizálása ) - A képernyő tervezés alapvetően 800x600-as felbontást (256 szín) vegyen figyelembe, amivel a leggyakoribb, régebbi konfigurációk is rendelkeznek. - Legalább Internet Explorer 4.x ill. Netscape 4.x kompatibilitás. 2.3 Általános alapfunkciók. Minden WEB site-nak biztosítani kell bizonyos alapvető funkciókat, amelyek köre természetesen változhat a site méretétől, összetettségétől, a felhasználói kör jellegétől, az alapfeladatoktól függően. A közintézmények rendszerint összetett szervezetek, amelyek igen sok funkciót látnak el, a felhasználói kör is változatos összetételű lehet (civil, üzleti, közalkalmazotti, kutatói szféra, turisták, külföldiek ), akik nagyon különböző internetes tapasztalattal rendelkeznek. Ezért a következő funkciók feltétlenül szükségesek : - Keresés az elérhető szolgáltatásokra, dokumentumokra. - A visszacsatolás, kapcsolatfelvétel lehetősége, e-mail cím(ek), vendégkönyv. - Segítség a portál használatához (help, site-map, tutorial, directory, stb.) - Nyelvválasztás a hivatalos nyelv(ek)en kívül gyakorlatilag kötelezően jelen kellene lennie az angolnak, mint a nemzetközi kommunikáció alapnyelvének 11

(különösen az Internet használók körében), ezen kívül a nemzeti kötöttségektől, a jellemző kapcsolatoktól függően valamilyen világnyelv(ek) - német, francia, spanyol, orosz, kínai - választási lehetősége célszerű. 2.4 Portál funkciók A portál jelölést az általános célú, széleskörű szolgáltatásokat - hírek, tematikus keresési lehetőségek-linkek, programletöltés, játékok, hasznos információk, e- kereskedelem, e-mail cím, levelező listák, fórum, reklámok, kiterjedt Web keresés, stb. biztosító site-okra használják. Az önkormányzatok oldalain számos esetben megfigyelhető az intézményi funkciókon túlmenő, portál szintű szolgáltatások biztosítása iránti igény, hiszen ezeket az oldalakat konkrét cél nélküli, általános érdeklődésű internetezők is felkereshetik. Ilyen portál jellegű funkciók leggyakrabban: - Általános hatókörű keresőgép - hasznos linkek tematikus csoportosításban. - Hírek, események, sajtótájékoztatók ebben az esetben főként az adott szervezet tevékenységével kapcsolatos, az országot-, települést érintő legfontosabb hírek, események, soron következő rendezvények. - Közérdekű információk, menetrendek, kulturális rendezvények.. - Alapinformációk : helyi idő, dátum, időjárás, látogatók száma, stb. - Fórum, levelezőlista 2.5 Az áttekinthetőség biztosítása 7.ábra A graz-i portál főlapja Amint az már az előzőekben ki lett hangsúlyozva, a web-oldalak megjelenése, áttekinthetősége, a funkciók egyszerű azonosítása és használatba vétele alapvető fontosságú az oldal sikeréhez. Az előző kívánalmakat támogató formai szempontok közül néhány : - A hivatalos jelleget hangsúlyozó egyértelmű cím - A szolgáltatások menü-vezérelt elérhetősége. 12

- Felesleges szövegek mellőzése. - Kapcsolódó portálok megjelenítése új ablakban. - Az aktuális funkció elérésének útja (path). - A menüpontoknál megjelenő legördülő almenük segítik a továbblépést. - A baloldali/felső főmenü alrendszerenként változatlan, ez a visszalépés új funkció választás folyamatát jelentősen lerövidítheti. Áttekinthető portálra jó példa Graz önkormányzati oldala (7.ábra). 2.6 Funkcióválasztás A legtöbb felhasználó meghatározott, a közigazgatással kapcsolatos céllal nyit meg egy közigazgatási portált. Ezért a portálok elsődleges feladata, hogy már a honlapon egyértelműen, áttekinthetően eligazítsa a látogatót a keresett céllal kapcsolatban. Tartalmi szempontból a honlapon rendszerint három fő irányban kínálnak továbblépési lehetőséget : - A keresett funkció elérése a megfelelő szakintézmény/szervezeti egység kiválasztásával. - Témakörök közötti választással - Keresőfelület biztosításával (ez rendszerint dokumentum keresést jelent a fejlettebb megoldásoknál a témához kapcsolódó linkekkel, esetleg tematikus szűkítési lehetőséggel) Az első két esetben a választás menü-rendszerben történik, ahol a megvalósítási lehetőségek széles skálája áll rendelkezésre. Ügyfél centrikusnak tekintjük azokat a megoldásokat, ahol a szolgáltatások nem a szervezeti rendszerhez, hanem az ügyfél által ismert témakörökhöz kötöttek. A konkrét funkció elérése szinte minden esetben csak több lépésen, több web-lapon több szinten keresztül lehetséges. Itt a portál szerkesztőinek nehéz ellentmondást kell feloldaniuk. Egyrészt minden oldalon jól érthető, lehetőleg magyarázattal ellátott lehetőségek közül kell választani, másrész minél kevesebb lépésben el kell jutni a konkrét szolgáltatásokig. Ezért az optimális lépésszám biztosítása érdekében az inkább csak protokoll jellegű címlapok rendszerint elmaradnak, a honlapok egyszerű megjelenésűek és már itt részletes, tematikusan csoportosított funkciókat találunk. A témaköröket gyakran egy magasabb szinten, a legfontosabb felhasználói típusok szerint is csoportosítják (pl. élethelyzetek, helyi lakosok, üzlet, látogatók). 2.7 Ügyfélkapcsolat A felhasználók elégedettségét nagymértékben befolyásolhatják viszonylag kisebb jelentőségű portálfunkciók is : - A rendszer megőrzi-e az ügyfél előző látogatásával kapcsolatos információkat, beállításokat (insight). Ezt általában egy formális regisztrációval oldják meg. - Az ügyfél felkészültségéhez alkalmazkodó segítő/help funkciók minősége, választéka, az aktuális funkció elérési útvonala (menu-path). - Személyes kapcsolatfelvétel (telefon, e-mail) lehetősége, a visszajelzések, észrevételek nyugtázása 1-2 napon belül. - Témakörökhöz kötött levelezőlisták, fórumok közül lehet választani. - Integrált dokumentumkereső rendszer, amely képes a hálózatba kötött intézményi szerverek mindegyikén lefuttatni a keresést. A választott témakörhöz, dokumentumhoz kapcsolódó dokumentumok, témák felajánlása. - Aktuális, fontos témák (pl. törvénymódosítás, átszervezések, pályázatok, stb.) kiemelése 13

2.8 Intézményi funkciók Helyi önkormányzatok esetében ezek általában a következők : - A település/környék/régió bemutatása : Történet, nevezetességek, gazdaság, kultúra, statisztikák, térképek, képek. - Az önkormányzat bemutatása, polgármester, képviselők. - Hivatal szervezeti felépítése, ügyrend, ügyfélkalauz. - Rendeletek, beszámolók, költségvetés. - Szolgáltatások ismertetés, e-szolgáltatások. Kiemelt ügyek (támogatási, segélyezési lehetőségek, pályázatok, közbeszerzés). - Hirdetmények. - Városgazdálkodás, intézményi linkek. 2.9 Településmarketing A település ez esetben inkább város portáljának idegenek számára ez a legfontosabb funkciócsoportja. A fő cél a figyelem megragadása, a város bemutatása, az ide látogatni szándékozók ellátása minden szükséges, hasznos információval (térkép, megközelítés, szálláshelyek, látnivalók, éttermek, programajánlat, stb.). Azok számára, akik tájékozódni akarnak a város gazdasági, társadalmi helyzetéről aktuális, részletes adatok álljanak rendelkezésre a legkülönbözőbb témakörökben. A üzletembereknek, potenciális befektetőknek a beruházási környezetet jelentő rendeletek, ingatlanpiac, cégjegyzék, projektek, városfejlesztési elképzelések, környezetvédelem, stb. lehet fontos. A hosszabb tartózkodásra érkező érdeklődők pedig utánanézhessenek az életlehetőségeknek, oktatási-, egészségügyi ellátásnak, kulturális életnek. 3 A portálok összehasonlító értékelése 3.1 A vizsgált portálok A kaposvári portál összehasonlító elemzésében szereplő városok : Ország Régió/ megye Város Portál cím Népesség Magyaro. Somogy megye Kaposvár www.kaposvar.hu 66411 Magyaro. Somogy megye Siófok www.siofok.hu 22255 Magyaro. Baranya megye Pécs www.pecs.hu 157332 Magyaro. Tolna megye Szekszárd www.szekszard.hu 35087 Magyaro. Zala megye Zalaegerszeg www.zalaegerszeg.hu 60422 Magyaro. Zala megye Nagykanizsa www.nagykanizsa.hu 51697 Referenciák Magyaro. B.A.Z. megye Miskolc www.miskolc.hu 172357 Ausztria Steier-mark Graz www.graz.at 355858 UK South-West Bath www.bathnes.gov.uk 158692 Németo. Schlewig-Holstein Glinde www.glinde.de 16000 Svédo. Vastra-Götland Göteborg www.goteborg.se 450000 Canada British-Columbia Vancouver www.city.vancouver.bc.ca 560000 2. táblázat A hazai összevetés számára a környező országrész jelentős városait választottam.a fejlett e-kormányzati alkalmazási színvonalat képviselő nemzetközi referenciákat a 14

fejlett információs kultúrával rendelkező országokból, a Kaposvárhoz hasonlóan regionális központi szerepkört is betöltő városok képviselik ; Graz közelsége miatt, Glinden és Bath testvérvárosok, Göteborg és Vancouver az Internet használók arányában és az e-kormányzat megvalósításában élenjáró országok regionális központjai. A miskolci portál azért került a nemzetközi referenciák közé, mert példa értékű, hogy hátrányos helyzetű magyar város létére európai szintű portált üzemeltet. 3.2 Eredmények A portálok minősítésének eredményeit foglalja össze a 3.táblázat. A 100 (100%) az adott kategóriában maximálisan elérhető minősítési pontszám. Az öt funkciócsoportban összesen 36 súlyozott tényező alapján történt az értékelés. Ország Régió/ megye Magyaro Somogy. megye Somogy megye Baranya megye Tolna megye Zala megye Zala megye Átlagos súly 4,0 1,7 1,4 1,9 2,0 Város Elérés Felh.- Portál Város Intézm. Minősítés barát funkc. markg. funkc. Kaposvár 75 50 36 49 34 43 Siófok 75 70 39 40 39 46 Pécs 75 38 64 35 27 38 Szekszárd 75 35 14 6 29 24 Zalaegerszeg 75 25 54 35 14 30 Nagykanizsa 75 20 11 36 26 29 átlag 75 40 36 33 28 35 referencia % 138 85 69 50 60 65 Magyaro B.A.Z.. megye Ausztria Steiermark UK South- West Németo. Schlewig- Holstein Svédo. Vastra- Götland Kanada British- Columbia Miskolc 75 70 68 60 56 61 Graz 75 43 71 73 44 57 Bath 0 38 61 57 59 52 Glinde 75 40 50 29 46 42 Göteborg 75 58 32 94 19 53 Vancouver 25 33 32 92 58 60 átlag 54 47 52 67 47 54 3.táblázat A portálok minősítésének összesítése 15

Az összesített minősítés eredményét mutatja a 8.ábra : Városi portálok minősítése 2002 október 70 60 50 40 30 20 10 0 Kaposvár Siófok Pécs Szek-szárd Zalaeger-szeg Nagyka-nizsa átlag Miskolc Graz Bath Glinde Göteborg Vancouver átlag 8.ábra 3.3 Referencia portálok A kiválasztott portálok az e-kormányzat alkalmazása szempontjából (is) a világ élenjáró országait képviselik, így meglepő, hogy két nagyvárosi portál elérhetősége nem szabványos, saját kútfőből aligha kitalálható az egyébként kiindulásnak tekinthető kormányzati portálokról is csak nehezen megtalálhatók. Sajnos ez az egyetlen tényező, ahol a magyar portálok versenyben vannak a referenciahelyekkel, pedig mint látni fogjuk ezek a portálok is általában jóval alatta maradnak a lehetőségeknek - az átlagos minősítési szint mindössze 54% (a hazai átlag 35%). A felhasználóbarát felület megteremtésére mindenütt nagy gondot fordítottak, a kép meglehetősen egységes (az angol nyelvterületen az angol nyelv megléte nem számított külön pontnak, emiatt alacsonyabb Bath és Vancouver kategóriaértékelése). Számos hiányosságot is felfedezhetünk ugyanakkor ; a nagyon hasznos almenü technikát meglepően kevés helyen használják, a két német nyelvű portálon nincs angol változat (esetleg csak a kapcsolt tematikus portálokon), a help lehetőségek is erősen beszűkültek. Kiemelkedik a referenciák közé sorolt Miskolc(!) felhasználói felülete, ahol különösen a tematikus navigáció jól megoldott ( bár szerencsés lenne, ha a főlapon megjelenő almenükből választani is lehetne). A portálfunkciókban rejlő lehetőségeket sem használják ki megfelelően, különösen Vancouver és Göteborg hanyagolta el ezt a területet. Az ügyfél elégedettsége szempontjából igen jelentős hasznos linkek és hasznos információk Graz, Bath és Miskolc esetében vannak megfelelő szinten feldolgozva. Alig valahol akadunk a gyakorlott internetezőket jobban összetartó fórum,chat lehetőségekre (Glinde,Pécs). Egyértelműen a városmarketing a referencia portálok központi eleme (67%-os átlagos min.szint), itt derül ki igazán milyen IT színvonal, ill. az e-szolgáltatások milyen társadalmi elterjedtsége áll a háttérben. Glinde kisvárosát (és Miskolcot) kivéve számos tematikus portál egészíti ki a városi portál szolgáltatásait elsősorban az üzlet, turisztika, kultúra területén. Figyelemre méltó, hogy bár a vizsgált városok mindegyike jól ismert idegenforgalmi és gazdasági központ, mégis milyen nagy 16

figyelmet fordítanak az idegenforgalmi és üzleti vonzerő további erősítésére, a városok népszerűsítésére. Annak ellenére, hogy az üzemeltetők a várost képviselő önkormányzatok az intézményi funkciók szerényen a háttérben maradnak (Vancouver, Graz, és különösen Göteborg esetében) vagy legalábbis egyenlő súlyt képviselnek a városmarketinggel (Miskolc, Bath), egyedül Glindénél kerülnek előtérbe. Az önkormányzatot, hivatalokat bemutató funkciók széleskörűek, ha nem is hatolnak túl mélyre. Érzékelhető a tájékoztatás, átláthatóság biztosítására való törekvés, nagyon alapos és jó megoldásokat találunk a polgárokat segítő ügyfélkalauz funkciókra. Az e-kormányzat jövőjét jelentő interaktív, aktív e-szolgáltatások még a referenciahelyeken is csak kezdeti stádiumnál tartanak (e-forms letöltés, néhány online beadvány). A referencia portálok összesített minősítését (8.ábra) vizsgálva meglehetősen egységes képpel találkozunk, az értékek az 50-60%-os minősítési sávba esnek Glindét kivéve, de itt figyelembe kell venni, hogy egy 16000-es népességű, adottságaiban is hétköznapi kisváros korlátozottabb lehetőségekkel rendelkezik egy attraktív portál kidolgozásához. Talán a legmeglepőbb éppen Miskolc előkelő helyezése, amit azonban a vizsgált funkciók egyenletes, jó színvonalú, alapos kidolgozása miatt akkor is megérdemel, ha tematikus portálok hiányában az üzleti lehetőségek, turisztika bemutatása egyszerűbb. 3.4 Hazai portálok A teljesség kedvéért Miskolcot itt is értékelem. 9.ábra A miskolci portál főlapja az Önkormányzat menüpont almenüjével Minden hazai portál jól elérhető szabványos címet kapott, kezdő felhasználóknak azonban gondot okozhat a címben az ékezetek elhagyása. A települések elérhetők még a kormányzati www.ekormányzat.hu portál <Közigazgatás/Önkormányzati 17

igazgatási szervek/települési önkormányzatok> menüsorán keresztül ha előzőleg kiválasztottuk a keresett települést. A közismert www.gyaloglo.hu települési lapján a Szervezetek rovatban, a www.lap.hu kereső településnév szerinti lapján bukkanhatunk a portál címére. Vagyis a települési portálok elérésére van lehetőség az ismertebb kereső portálokról is, igaz nem mindig a legegyszerűbb módon. Viszonylag elfogadható a felhasználói felület áttekinthetősége, navigációs szintje (85%-os referencia szint). A kezdő internetezők, gyakorlatlan ügyfelek megsegítése szinte mindenütt elmaradt legfeljebb funkciótérképpel (site-map) találkozunk. Ez annál inkább sajnálatos, mivel Magyarországon még alacsony különösen a felnőtt korosztályban a gyakorlott számítógép használók aránya. Konkrét ügyben érdeklődők számára igen hasznos lehet egy dokumentum- és funkciókereső, amelyet ugyancsak mellőz a portálok fele. Teljesen elfogadhatatlan az idegen nyelv hiánya, hiszen a városmenedzsment egyik fő célterülete éppen a külföldi érdeklődő, aki legvalószínűbben angol, esetleg német nyelven szeretne tájékozódni. A kivételt éppen a legfejlettebb portálok Kaposvár, Siófok, Miskolc jelentik. A hazai portálok többségénél külön címlapot találunk, aminek vagy egyáltalán nincs funkciója, vagy esetleg csak a nyelvválasztást szolgálja. Különösen az animált, részletgazdag képeket tartalmazó szükségtelen címlapok igen bosszantóan lassíthatják a belépést. A portálfunkciók alkalmazása meglehetősen szélsőséges, a minősítési értékek 11%- tól (Nagykanizsa) a 64%-ig (Pécs) közé esnek összeségében még elfogadható a 69%-os referenciaszint. Rosszabb a kép, ha megjegyezzük, hogy a referenciavárosok sem fektettek túl nagy súlyt erre a területre pedig az olyan jelentéktelennek tűnő szolgáltatások mint a hasznos információk, fontos linkek, programajánlat, fórum nagyságrenddel növelheti a portál látogatottságát, sikerét. Az egy menüpontból elérhető tematikusan csoportosított, tehát jól áttekinthető, egyszerűen elérhető linkgyűjteményt nem helyettesíti a különböző funkcióknál elrejtett számtalan specifikus link. 10. ábra Siófok turisztikai portálja 18

A leggyengébb referenciaszintet (50%) a városmarketingben érték el a vizsgált portálok bár igen szélsőséges megoszlásban. A város bemutatása Szekszárd kivételével általában megoldott, ezen kívül a turizmus és a kultúra témakörök kapták a legtöbb figyelmet. Idegenforgalmi jelentőségének megfelelően kiemelkedik Siófok önálló turisztikai portálja (10.ábra), figyelemre méltó viszont Miskolc részletes turisztikai tájékoztatója, példaértékűen használja ki a portál adta lehetőségeket az adottságaiban kiemelkedő, de látogatottságban elhanyagolt vidék népszerűsítésére. A legnagyobb hiányosságot a potenciálisan legfontosabb területen az üzleti lehetőségek, a gazdaság bemutatásánál találjuk. Egyedül Nagykanizsán született elfogadható részmegoldás, ahol a helyi ipari park portálját illesztették ehhez a témakörhöz. A legtöbb tényezőt értékelő intézményi funkciókat összegző célcsoport tűnik a legegyenletesebb eloszlásúnak. A referenciaszint itt sem magas (60%), a sorrendet tekintve most is a három legjobb portál áll az élen. A legtöbb portál két területre összpontosít az önkormányzat és polgármesteri hivatal valamilyen szintű bemutatására valamint az ügyfélfogadás rendjének közzététele. A miskolci portál ezen a területen érte el a leglátványosabb eredményeket, alig találhatunk bármilyen hiányosságot, sőt Siófok mellett itt fordulnak elő valódi e-szolgáltatások is (e-forms). Az interaktív ügyfél-hivatal kapcsolatot feltételező e-szolgáltatások aránya jelzi az adminisztráció e-kormányzati érettségét, ezért sajnálatos, hogy ez az arány nálunk még általában igen alacsony. Zavaró és érthetetlen az uniós csatlakozás küszöbén, hogy a csatlakozással kapcsolatos tájékoztatók és a városi EU kapcsolatok bemutatása szinte teljes hiányzik a portálokról. A felhasználói felület minőségét meghatározó felhasználó-barátság és portálfunkciók minősége gyenge-közepes (40% és 36% min.szint), a viszonylag magas referenciaszintjük (85% és 69%) inkább csak azt mutatja, hogy itt a referencia helyek is csak közepesnek értékelhetők. Éppen a portál lényegét jelentő városmarketing és intézményi funkciók minősége csak gyenge (33% és 28% min.szint), és mivel a referenciahelyek jelentősen jobbak ezen a területen (67% és 47% min.szint ), ezért a referenciaszintek is jóval alacsonyabbak (50% ill. 60%). 3.5 Kaposvár 11.ábra A kaposvári portál főlapja 19

A címlap (6.ábra) ugyan fontos hivatkozásokat foglal össze (Egyetem, Széchenyi Terv, Fejlesztési Ügynökség) mégsem felel meg egy városi portáltól elvárható főlapnak, hiszen a városmarketing és intézményi funkciók hiányoznak. Az a megoldás, hogy a valódi főlapra (11.ábra) egy második lépésben ugorhatunk, visszájára fordítja a fontossági sorrendet, inkább a főlapról kellene a mostani címlapot megjelenítő oldalra ugrani, vagy a főlapon elhelyezni a címlap funkcióit. Bosszantó apróság mind a címlapon mind a főlapon, hogy a browser (IE, Netscape) alapbeállítása mellett (ikonsor, címsor, állapotsor látható ) a kép alsó széle kilóg a képernyőről. A felhasználóbarát jelleg egyik alapfeltétele, hogy az ügyfél minél kevesebb lépésben jusson el a kívánt szolgáltatásig. Ezért szokott elmaradni a protokoll jellegű címlap és ezért kell a főlapon minél több funkciót elhelyezni megtalálva az optimális kompromisszumot az áttekinthetőség és funkcionalitás között. Ebben a tekintetben nincs megfelelően kihasználva a rendelkezésre álló hely, így nem jelentene problémát az előbb említett címlapfunkciók elhelyezése. Ennél is fontosabb hiányosság, hogy a menüpontok mellett sem választható, sem áttekintő módon nem jelennek meg almenüként azok a funkciók, amelyeket a menüpont választásával elérhetünk. Ez egy meghatározott szolgáltatás keresése számos fölösleges odavissza ugrást eredményezhet. Különösen igaz ez akkor, amikor maguk a főmenüpontok is meglehetősen általános szövegezésűek, nem lehet kitalálni, hogy várhatóan milyen funkciókat rejtenek. A főlap menüpontjainak megválasztásához és egyben a portál funkcionális tagolásához adhat segítséget 4/a.táblázat : Város A B C D E F G H I Össz. Kaposvár 1 1 1 1 4 Siófok 1 1 1 1 1 5 Pécs 1 1 1 1 1 1 1 1 8 Szekszárd 1 1 1 3 Zalaegerszeg 1 1 1 1 1 1 1 7 Nagykanizsa 1 1 1 1 1 1 6 Miskolc 1 1 1 1 1 1 6 Graz 1 1 1 1 1 1 6 Bath 1 1 1 1 1 1 6 Glinde 1 1 1 1 1 1 1 7 Göteborg 1 1 1 1 4 Vancouver 1 1 1 1 1 5 Funkció 5 11 11 5 5 9 6 8 7 előfodulás 4/a táblázat Leggyakoribb főlap funkciók előfordulása 20

Funkció Jelölés Bevezető címlap A A városról B Önkormányzat, hivatal C Politika, választás D Linkek E Hírek, aktualitások F Vendégkönyv G Gazdaság H Túrizmus I 4/b táblázat A 4/a táblázat jelölései A várakozásnak megfelelően, világszerte hasonló eloszlásban, gyakorlatilag mindenütt meglévő funkciók a város, az önkormányzat ill. hivatal bemutatása. A csaknem mindenhol megvan kategóriába sorolhatjuk az üzlet/gazdaság, túrizmus, hírek-aktualitások menüpontokat. Gyakorinak tekinthető menüpontok a helyi politika, választási eredmények bemutatása, a linkek és a vendégkönyv funkciók. A címlap gyakoriságát jelen esetben kizárólag a hazai honlapok képviselik. A felhasználó-barát jelleg a felsorolt kifogások ellenére a hazai mezőnyben jónak tekinthető, az 50%-os értékkel harmadik a sorban. A közvetlenül, főlapról elérhető, tematikusan tagolt linkek fontosságáról már szó esett a vendégkönyv funkció gyakorisága kapcsán érdemes a visszajelzés fontosságáról is szót ejteni. Az európai e-government stratégiák talán legfontosabb eleme az ügyfélcentrikus szemléletmód erősítése, ami alatt legegyszerűbben azt érthetjük, hogy a szolgáltatásokat az ügyfél nézőpontjából, igényei szerint kell felkínálni nem pedig a háttérben működő hivatalok szervezeti felépítését, ügyrendjét követve. Az ügyfelek igényei, visszajelzései tehát a portálok továbbfejlesztéséhez kulcsfontosságúak, ezért mindent meg kell tenni, amivel a véleményközlési kedvet erősíteni lehet. Ehhez általában nem elegendő egy egyszerű e-mail cím közlés, kényelmesebb, rávezetőbb megoldás a vendégkönyv forma, amelyet itt is válastottak. A portálfunkciók közé sorolható hasznos ill. kulturális-szabadidő információkat, jól szervezett intézményi linkeket, a Közhasznú információk alatt találhatunk. Hiányoznak a városi hírek,események és a véleményformálás bevált internetes formája a fórum. A portálfunkciók 36%-os minősítési értéke éppen megegyezik az átlaggal. A településmarketing a legszínvonalasabban megoldott célcsoport, 49%-kal kiemelkedik a mezőnyből, és a hazai portálok közül csak Miskolc előzi meg. A legtöbb vizsgált marketingfunkcióval foglalkozik igaz némileg szétszórtan elhelyezett almenüpontokon keresztül különösen a város bemutatása sikerült jól, a rövidebb szöveges részt jól kiegészíti a más portálokon rendszerint szegényes, itt azonban gazdag képanyag. Hasznos ritkaság az infrastruktúra és az ingatlanpiac bemutatása is.hiányoznak viszont a vállalkozásokkal, környezetvédelemmel, életés munkalehetőségekkel kapcsolatos információk és részletesebb statisztikai táblák. Az intézményi funkciók 34%-os eredménye a harmadik legmagasabb érték, valamivel jobb az egyébként meglehetősen alacsony színvonalat képviselő átlagnál. Hangsúlyozottan ki kell emelni az ügyfélkalauz funkciót, ami legjobb az egész hazai mezőnyben és bátran lehet példaként ajánlani. Fontos, hogy kiemelt helye van a hivatali közleményeknek, híreknek, az önkormányzat átláthatóságának alapköve a 21

költségvetés közzététele, és a városgazdálkodás bemutatása. A testvérvárosi kapcsolatok tetszetős felsorolása nem feledteti ugyanakkor az előzőekben már említett általános hiányosságot, az EU csatlakozással kapcsolatos tájékoztatók, linkek hiányát. Összefoglalva azt mondhatjuk, hogy a portál tartalmában kiegyensúlyozott, sok hasznos, kevés portálon megtalálható funkciót tartalmaz, ezek azonban tematikusan rosszul szervezett, nehezen követhető csoportosításban érhetők el. A végeredményeket a 12.ábra mutatja, ahol Kaposvár szemszögéből láthatjuk a többi portál relatív minősítését: Városi portálok relatív minősítése Kaposvár=100% 160 140 120 100 % 80 60 40 20 0 Kaposvár Siófok Pécs Szek-szárd Zalaeger-szeg Nagyka-nizsa átlag Miskolc Graz Bath Glinde Göteborg Vancouver átlag 12.ábra A kaposvári portál a siófokival együtt vezető helyen áll, de jelentősen elmarad a fejlett e-kormányzatot képviselő országok referenciahelyeihez képest. Természetesen itt figyelembe kell venni a település nagyságából, lehetőségeiből adódó korrekciót (lsd. a referenciák közül Glinde-t mint kisvárosi példát), de ezzel együtt elmondhatjuk, hogy a portálban lévő városmarketing és intézményi, e- szolgáltatási lehetőségeket még messze nem használták ki. A magyar politika úgy tűnik pártállástól függetlenül nagy súlyt fektet az Információs Társadalom és ezen belül az e-kormányzás fejlesztésére, viharos fejlődést figyelhetünk meg az otthoni PC-k elterjedésében és az Internet használók számának növekedésében. A város gazdasági, idegenforgalmi vonzerejének erősítése továbbra is kiemelt jelentőségű feladat. Mindezek miatt érdemes még nagyobb erőfeszítéseket tenni a helyi e-kormányzati célok megvalósításáért, a városi portál továbbfejlesztéséért. 22