Jogszabály- és szabványváltozások: 2019. február JOGSZABÁLYVÁLTOZÁSOK, Figyelemfelhívások A változások közül az alábbi jogszabályok emelhetők ki: 24/2019. (II. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról Megjelent: MK 2019/19. (02.11.) Hatályos: 2019. 02. 27 Többek között módosítja a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendeletet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól Megjelent: MK 2019/19. (02.11.) Módosítja: 24/2019. (II. 27.) Korm. r. Hatályos: 2019. 03. 15 A kibocsátási engedély iránti kérelmet az üzemeltető nyújtja be a hatósághoz. A hatóság a kibocsátási engedélyezési eljárás lefolytatásához és a vonatkozó hazai és európai uniós jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez jogosult önálló elektronikus rendszert létrehozni az üzemeltetők erre irányuló tájékoztatása mellett. A hatóság minden év december 31. napjáig a honlapján közzéteszi a kibocsátási engedélyezési eljárás kapcsán felmerülő egyéb követelményeket a következő évre vonatkozóan. Üzembe helyezés alatt a próbaüzem megkezdése vagy a 2011/278/EU bizottsági határozat 3. cikk n) pontja szerinti üzemszerű működés kezdete értendő. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak az üzembe helyezést megelőző 30 napon belül írásban bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az (1) bekezdésben előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja. Változások: 13/2019. (II. 11.) Korm. rendelet építésügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról Megjelent: MK 2019/19. (02.11.) Hatályos: 2019. 02. 27. 238/2005. (X. 25.) Korm. rendelet az építésfelügyeleti bírságról Megjelent: MK 2019/19. (02.11.) Módosítja: 13/2019. (II. 11.) Korm. r. Hatályos: 2019. 02. 27. Az építtető az Étv. 33/A. (2) (3) bekezdései szerinti egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységet az építésfelügyeleti hatóság tájékoztatásában foglaltak ellenére a bejelentéstől számított 15. nap elteltével megkezdi 500 000 Ft + 0,015 SZÉ legfeljebb 5 000 000 Ft Többek között módosítja 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletet az építőipari kivitelezési tevékenységről Megjelent: MK 2019/19. (02.11.) Módosítja: 13/2019. (II. 11.) Korm. r. Hatályos: 2019. 02. 12 Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 39/A. (6) bekezdése szerinti kivitelezési szerződést üzletszerű gazdasági tevékenységként folytatott építőipari kivitelezési tevékenység esetén írásba kell foglalni. A kivitelezési szerződés megkötését követően a vállalkozó kivitelező viseli annak jogkövetkezményét, amely a tervdokumentáció olyan hiányosságából adódik, melyet a vállalkozó kivitelezőnek a tőle elvárható szakmai gondosság mellett észlelnie kellett volna, de a szerződéskötést megelőzően nem jelzett.
2 Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett a) ha az építőipari kivitelezési tevékenység végzéséhez nem kell kivitelezési dokumentáció, vagy b) kivitelezési dokumentációhoz kötött építőipari kivitelezési tevékenység esetében a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével. Építőipari kivitelezési tevékenységet az építési szakmunka jellegének megfelelő szakképesítéssel, részszakképesítéssel rendelkező szakmunkás felelős műszaki vezető irányítása nélkül is végezhet, ha az építési tevékenység kivitelezési dokumentáció nélkül végezhető. 14. Az építőipari kivitelezési tevékenység befejezését követően a fővállalkozó kivitelező az építési napló összesítő lapján nyilatkozik. Az építőipari kivitelezési folyamat résztvevői az előírt építésinapló-vezetési, - ellenőrzési és - bejegyzési kötelezettségüket az építési beruházáshoz rendelt, a (4) és (5) bekezdés kivételével az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter által működtetett internetes alapú e-építési napló alkalmazás segítségével kötelesek teljesíteni Többek között módosítja a 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról Megjelent: MK 2019/19. (02.11.) Módosítja: 13/2019. (II. 11.) Korm. r. Hatályos: 2019. 02. 12 Az építésügyi hatóság az építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem benyújtását követő munkanaptól számított tizenöt napon belül szakmai nyilatkozatot fogalmaz meg, melynek tartalma nem köti az építtetőt az építésügyi hatósági engedély vagy az építésügyi hatósági tudomásulvétel iránti kérelmének benyújtásában és nem kötelezi az építtetőt az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtására. Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 36. (1) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmazza a kérelem tárgyát és annak rövid leírását, a 8. melléklet I. rész 1. pont 1.1.3. alpontja szerinti számított építményértéket, Ha jogszabály az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárások tekintetében eltérően nem rendelkezik, az ügyintézési határidő a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel 25 nap Az építésügyi hatóság a végleges használatbavételi engedélyt a véglegessé válástól számított három napon belül megküldi az építtetőnek vagy meghatalmazottjának a kapcsolattartás módjára megjelölt rendelkezésének megfelelően. A bontási engedély iránti kérelemhez elektronikus formátumban mellékelni kell a 8. mellékletben meghatározott építészeti-műszaki dokumentációt. Az építésügyi hatóság az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül a használatbavétel tudomásulvételét megtagadja és az építmény, építményrész használatát megtiltja. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- 24/2019. (II. 27.) Korm. rendelet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet, valamint a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 14/2015. (II. 10.) Korm. rendelet módosításáról Megjelent: MK 2019/19. (02.11.) Hatályos: 2019. 02. 27 Többek között módosítja a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendeletet az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól Megjelent: MK 2019/19. (02.11.) Módosítja: 24/2019. (II. 27.) Korm. r. Hatályos: 2019. 03. 15 Lásd kiemelteknél. Többek között módosítja a 14/2015. (II. 10.) Korm. rendeletet a fluortartalmú üvegházhatású gázokkal és az ózonréteget lebontó anyagokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről
Megjelent: MK 2019/19. (02.11.) Módosítja: 24/2019. (II. 27.) Korm. r. Hatályos: 2019. 03. 15 3 HR szektor: az üzemszerűen helyhez kötött vagy szállítható, vagy helyváltoztatásra képes, de szállítás vagy helyváltoztatás közbeni önálló hűtésre nem alkalmas, klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett rendszerek és alkalmazások, így különösen a fenti meghatározásnak megfelelő hűtőberendezések, légkondicionáló berendezések, hőszivattyúk, tűzvédelmi berendezések, elektromos kapcsolóberendezések, hűtőkonténerek; képesített személy: a telepítési, szerelési, beüzemelési, karbantartási, szervizelési, javítási, használaton kívül helyezési, szivárgásellenőrzési, visszanyerési és klímagáz-kezelési tevékenység végzésére a képesítésre vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint feljogosított természetes személy; képesített vállalkozás: klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazások telepítési, szerelési, beüzemelési, karbantartási, szervizelési, javítási, használaton kívül helyezési, szivárgásellenőrzési, visszanyerési és klímagáz-kezelési tevékenység végzésére a képesítésre vonatkozó jogszabályban meghatározottak szerint feljogosított és képesített természetes személy alkalmazottal rendelkező vállalkozás; Az illetékes közlekedési hatóság jár el az MR szektorban a gépjármű-szervizek megfelelő képesítésének ellenőrzésében. A hűtőkamionok és - pótkocsik műszaki vizsgáztatása alkalmával az illetékes közlekedési hatóság ellenőrzi a kötelező szivárgásvizsgálat, címkézés és regisztráció megtörténtét. Hiányosság, jogszabálysértés észlelése esetén az illetékes közlekedési hatóság haladéktalanul megteszi a szükséges intézkedéseket. Az adatbázisba regisztrációra köteles a) minden olyan vállalkozás, amely klímagázt vagy klímagázt tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazásokat az ország területén gyárt, oda behoz, vagy onnan kivisz, címkéz, valamint forgalomba helyez, értékesít, valamint közvetít; Minden értékesítésre jogosult vállalkozás kizárólag telepítési tanúsítvány birtokában értékesíthet a telepíttető számára nem hermetikusan zárt, hűtőköri szerelést igénylő, F-ÜHG-val előtöltött vagy azzal üzemelő alkalmazást. ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ 3/2019. (II. 27.) ITM rendelet a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról Megjelent: MK 2019/30. (02.27.) Hatályos: 2019. 03. 28. A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakört betöltő munkavállalók szakmai képzésének és vizsgáztatásának, a vasúti vizsgaközpont és képzőszervezetek működésének, a képzési engedély kiadásának, továbbá a vasúti járművezetői gyakorlat szabályairól szóló 19/2011. (V. 10.) NFM rendelet módosításáról szóló 7/2018. (VII. 26.) ITM rendelettel megállapított, a vizsgáztató szervezetre, valamint a vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket a (15) bekezdésben foglaltak kivételével 2019. január 1-jétől kell alkalmazni. A vasúti társasági vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az időszakos vizsgáztatás vonatkozásában 2020. január 1-jétől kell alkalmazni, ha a vasúti társaság és a vizsgaközpont közötti megállapodás alapján a típusismeret, a vonal- és az állomásismeret modulok esetében a vizsgáztató szervezet 2019. december 31- ig a vizsgaközpont. A vasúti társaság a megállapodás tényét a vizsgáztatási utasításban szerepelteti, amelyet a megállapodás megkötéstől számított 15 napon belül megküld a hatóságnak. Megjelent: MK 2019/30. (02.27.) Hatályos: 2019. 03. 29. Ha az adott alapképzésre a vizsgáztató szervezet nem határozott meg képzési programot, a képzőszervezet az általa, más képző szervezet vagy vasúti társaság által meghatározott és a vizsgáztató szervezet által jóváhagyott képzési programot alkalmazza. A vonal- és állomásismereti képzési programok jóváhagyásához a pályahálózat működtetőjének nyilatkoznia kell arról, hogy a képzési program a valós állapotoknak megfelelő adatokat tartalmazza. A pályahálózat működtetőjének nyilatkozatát a jóváhagyás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a vonalismereti képzés az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvétellel vagy szimulációs gyakorlattal történik, akkor ezt a képzési programban fel kell tüntetni, és a videofelvételt a képzési program részeként kell kezelni. A vonalismereti képzés során csak a
4 vizsgaközpont honlapján közzétett szempontrendszernek megfelelő videófelvétel, szimulációval történő képzés esetén csak a vizsgaközpont által minősített szimulációs berendezés és szimuláció használható. A járművezetők képzése során ajánlott, de nem kötelező szimulációs berendezések használata, különösen a szokatlan munkakörülmények és ritkán alkalmazott szabályok oktatásánál, valamint olyan eseményekkel (így különösen rendkívüli események, vészhelyzet) kapcsolatos gyakorlati oktatás során, amelyeket munkavégzés közben nem lehet bemutatni; az útvonalismeret elsajátítását illetően, a 3. melléklet Járművezető alapképzés táblázataiban meghatározott, más járművezető felügyelete mellett történő vezetési gyakorlaton felül vagy mellett képzési módszerként felhasználhatók az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvételek, szimulációk. Vasúti járművezetők esetében a vonalismereti képzés elméleti képzésének részeként az elméleti oktatónak rendelkeznie kell az adott vonalra, vonalszakaszra érvényes tanúsítvánnyal az útvonalat a vezetőfülkében tartózkodó járművezető szemszögéből bemutató videófelvételekkel vagy szimulációkkal történő oktatás esetén. ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- Emlékeztető: 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről Módosítja: 2018. évi XCIV. tv. Hatályos: 2019.02.01-2019.02.28 Szervezett munkavégzés: a munkaviszonyban ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést, - a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, - szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, - a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál történő munkavégzés, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi szerveknél, - az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka. 2019.03.01.
5 Mvt.5. 7 E törvény biztosítja a munkavédelemmel kapcsolatos érdekegyeztetést, valamint a munkavállalók munkavédelmi érdekvédelmét, meghatározva a munkavédelmi képviselők jogait és kötelezettségeit, nem érintve a munkavállalói érdekképviseleteknek más jogszabályban így különösen a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről, a kormányzati igazgatásról, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényekben szabályozott, munkavédelemmel kapcsolatos jogait. A honvédelemért felelős miniszter a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen, - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, szolgálati viszonyban, - közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban kifejtett munkatevékenységre, illetve a - rendkívüli munkavégzési körülmények esetére e törvény figyelembevételével, kivételesen indokolt esetben eltérő követelményeket, eljárási szabályokat állapíthat meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozóan. Szervezett munkavégzés: - a munkaviszonyban ide nem értve a természetes személy munkáltató háztartásában egyszerűsített foglalkoztatás keretében történő munkavégzést, - a közfoglalkoztatási, a kormányzati szolgálati, a politikai szolgálati, a biztosi, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszonyban, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, - az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, - szociális szövetkezetben tagsági jogviszonyon alapuló közvetlen közreműködés keretében, iskolaszövetkezetben és közérdekű nyugdíjas szövetkezetben külső szolgáltatásra vonatkozó tagsági megállapodás alapján történő személyes közreműködés keretében, - a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá - a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, az elítéltként vagy egyéb jogcímen - fogvatartottként végzett munka, a szabálysértési eljárás során alkalmazott közérdekű munka, valamint a büntetőügyben kiszabott közérdekű munka, - a honvédségi szervezeteknél, a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő területen honvédelmi érdeket is szolgáló telepített munkahelyen, illetve ideiglenes építési munkahelyen,
6 - a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatnál, valamint azon gazdasági társaságoknál történő munkavégzés, amelyeknél a tulajdonosi jog gyakorlója a honvédelemért felelős miniszter, a rendvédelmi szerveknél, az Országgyűlési Őrségnél, az önkormányzati tűzoltóságoknál szolgálati jogviszonyban végzett munka, valamint a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény szerinti közérdekű önkéntes tevékenység és a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munkaparancsnokot. SZABVÁNYVÁLTOZÁSOK A Zsebtörvénytár cd a tárgyhónap utáni hó szabványváltozásait is tartalmazza. Munkavédelem MSZ 447:2019 Kisfeszültségű, közcélú elosztóhálózatra való csatlakoztatás Szolgáltatás, vállalatvezetés MSZ EN 16775:2016 Szakértői tevékenységek. A szakértői szolgáltatásokra vonatkozó általános követelmények Gyártástechnika MSZ EN ISO 10218-1:2011 Robotok és robotszerkezetek. Ipari robotok biztonsági követelményei. 1. rész: Robotok (ISO 10218-1:2011) SZ EN ISO 10218-2:2011 Robotok és robotszerkezetek. Ipari robotok biztonsági követelményei. 2. rész: Robotrendszerek és öszszehangolásuk (ISO 10218-2:2011) Anyagmozgatás MSZ EN ISO 3691-2:2016 Ipari targoncák. Biztonsági követelmények és igazolásuk. 2. rész: Önjáró, változtatható kinyúlású targoncák (ISO 3691-2:2016) Tájékoztatás a 2019. márciusi szabványváltozásokról Megjegyzés: az angol nyelvű szabványok csak a magyar verziójuk megjelenésekor kerülhetnek a Zsebtörvénytárba. MSZ EN 14067-6:2019 Angol nyelvű Vasúti alkalmazások. Aerodinamikai menettulajdonságok. 6. rész: Követelmények és vizsgálati módszerek az oldalszél hatásának értékeléséhez MSZ EN ISO 14067:2019 Angol nyelvű! Üvegházhatású gázok. Termékek szénlábnyoma. Követelmények és irányelvek a számszerűsítéshez (ISO 14067:2018)
7 MSZ EN ISO 9241-306:2019 Angol nyelvű! Az ember és a rendszer közötti kölcsönhatás ergonómiája. 306. rész: Elektronikus vizuális kijelzők helyszíni értékelési módszerei (ISO 9241-306:2018) a visszavont 2009-es helyett. MSZ CEN/TS 54-14:2019 Angol nyelvű! Tűzjelző berendezések. 14. rész: Irányelvek a tervezéshez, kivitelezéshez, létesítéshez, üzembe helyezéshez, használathoz és karbantartáshoz MSZ CEN/TS 54-32:2019 Angol nyelvű! Tűzjelző berendezések. 32. rész: Vészhangosító rendszerek tervezése, kivitelezése, létesítése, üzembe helyezése, használata és karbantartása MSZ EN 15885:2019 Angol nyelvű! Vízelvezető és csatornahálózatok felújítási, javítási és cserélési eljárásainak osztályozása és jellemzői a visszavont 2012-es helyett MSZ EN 50129:2019 Angol nyelvű! Vasúti alkalmazások. Távközlési, biztosítóberendezési és adatfeldolgozó rendszerek. Biztonsági elektronikai rendszerek biztosítóberendezésekhez, de a 2003-as is hatályos MSZ EN 60335-2-15:2016/A11:2019 Angol nyelvű! Háztartási és hasonló jellegű villamos készülékek. Biztonság. 2-15. rész: Folyadékmelegítő készülékek kiegészítő követelményei