A TÁRSADALMI BEFOGADÁS JAVÍTÁSA IKT-ESZKÖZÖK SEGÍTSÉGÉVEL MOLNÁR SZILÁRD NEMZETI HÍRKÖZLÉSI ÉS INFORMATIKAI TANÁCS TÁMOP 4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0005 JÓL-LÉT AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOMBAN
A HATALMI VISZONYOKBAN ELCSÚSZÁS TAPASZTALHATÓ
SOKADIK IPARI FORRADALOM ZAJLIK A technológia-váltások ciklikussága egyre rövidebb idő alatt játszódik le. Az európaiak kb. 20 százalékának, míg a magyar felnőtt lakosság kb. 40 százalékának semmilyen előnye, haszna nem származik az IKT eszközökből. A foglalkoztatottak készségeinek fele 3-5 év alatt elavul, az újonnan létrejövő szakmák 80-90 százaléka IKT-hoz kötött, míg a megszűnő szakmák szinte mindegyike nélkülözheti az IKT készségeket. Soha nem látott mértékű adaptációs és változtatási kényszer előtt állnak a társadalmak. Azaz: az információs társadalom integrációs képessége alapvetően befolyásolja a társadalom/gazdaság versenyképességét. 1956: 5MB RAM berakodása
A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG ÉRTELMEZÉSI KERETE Nekirugaszkodás: Telítődés: Felhasználók száma Korai adaptáció: Hozzáférési Hozzáférési eséllyel rendelkező és nem rendelkező közötti különbség Használati Felhasználó és nem felhasználó közötti különbség A használat minőségéből fakadó Felhasználó és felhasználó közötti különbséget mutatja be Idő Forrás: Molnár Szilárd: A digitális értelmezési kerete, innen:információs Társadalom, 2002 A broadband, a hordozható eszközök mindent megváltoztattak: Nagyobb különbséget okoztak a felhasználók között, mint a felhasználók és nem felhasználók között.
A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁGTÓL AZ E-BEFOGADÁS POLITIKÁIG Nincs PC a háztartásban 35% Hozzáférési Nincs otthoni szélessáv 29% Tableten, notebookon, laptopon használja az internetet (felnőtt lakos) 16% Felnőtt lakosság körében nem használ PC-t 50% Használati Munkahelyén nem használ internetet 74% Felnőtt lakosság, soha nem használt internetet (55 év felett) 24% (55%) Minőségi Internetezik, de nem használ e-közigazgatási szolgáltatást Internetezik, de nem használ online bankot, nem vásárol online 50% 64-62% Részt vesz távoktatásban 13%
5 TÉTEL A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁGRÓL 1. A digitális kumulatív módon erősíti fel a már meglévő társadalmi egyenlőtlenségeket. Felerősödő digitális Mátéeffektussal állunk szembe. 2. A digitális egy dinamikusan változó jelenségegyüttes, ám egyre szorosabban összefügg a társadalmi/szociális hátrányokkal. 3. Ilyen sajátosság például az, hogy a csökkentése érdekében szükséges, de messze nem elégséges eszköz a hátrányos helyzetűek IKT eszközökhöz való hozzáférési esélyeinek növelése. 4. A digitális problémája nem oldódik meg az IKT eszközök társadalmi telítettségének állapotában sem. 5. Éppen ezért az állam, a politikai döntéshozók, a véleményformálók szerepvállalása döntő lehet a digitális csökkentésében.
A DIGITÁLIS MEGOSZTOTTSÁG KULTURÁLIS- ÉS KAPCSOLATI TŐKE MEGOSZTOTTSÁGGÁ VÁLIK HOZZÁFÉRÉSI MEGOSZTOTTSÁG (ELSŐDLEGES): 1. Közösségi informatika, közösségi hozzáférési pontok hálózata 2. Mindenhol elérhető wifi-hálózat 3. Eszköz-juttatás rászorultsági alapon: tablet, okostelefon, laptop, e-book olvasó HASZNÁLATI MEGOSZTOTTSÁG (MÁSODLAGOS): 4. Társadalmi közvetítők: IT tanácsadó, mentor, könyvtáros, falugazdász, védőnő stb. (személyes tanácsadás) 5. Ügysegéd, postás stb. (bizalmi viszonyok, gyenge kapcsolatok erősítése) 6. Társadalmi innováció, helyi marketing, helyi szintű tudatosítás (célcsoport függő, pontos beavatkozások) MINŐSÉGI MEGOSZTOTTSÁG (HARMADLAGOS): 7. Befogadó e-közigazgatás, felhasználó-központúság 8. Élethelyzethez kapcsolódó online szolgáltatások (akár kötelező jelleggel): felsőoktatási felvételi, vállalkozások adóbevallása csak online 9. E-demokrácia, crowdsourcing
BEFOGADÓ E-KÖZIGAZGATÁS Az e-közigazgatás nem használatának okai Magyarországon és néhány szomszédos országban, a nem használók %-ban:
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!