F ó k u s z b a n. Új csúcson a vállalkozások várakozásait jelző MFB-INDIKÁTOR

A Magyar Fejlesztési Bank havi gazdasági jelentése F ó k u s z b a n Új csúcson a vállalkozások várakozásait jelző MFB-INDIKÁTOR Tovább javult a hazai vállalatok hangulata és a következő 12 hónapra vonatkozó várakozása az MFB 214. i, 487 vállalat válaszait tartalmazó felmérésének eredményei alapján. Az MFB- INDIKÁTOR konjunktúra mutató félév alatt 2,6 ponttal 59,9 pontra emelkedett és új csúcsot ért el, a részindexek közül a Makrogazdasági-, a Piac- és a Beruházási-index is rekordszintre ugrott, míg a finanszírozási helyzetet jelző indikátor három éves szintre emelkedett (1. ábra). A vállalatok optimistábbá váló várakozásai a makrogazdasági feltételek és a piaci lehetőségek megítélése mellett a forrásbevonási és fejlesztési terveiken is tetten érhető. Jelentős javulás történt a vállalatok makrogazdasági környezettel kapcsolatos megítélésében. A Makrogazdasági-index első alkalommal haladta meg az pontot (51, pont, +2,1 pont höz képest), ami a felmérés módszertana alapján kedvezőbb gazdasági keretfeltételeket jelent. A felmérés eddigi történetében elör csökkent % alá azon cégek aránya, amelyek kedvezőtlennek ítélték meg az ország makrogazdasági helyzetét, míg a válaszolók relatív többsége (44,) gondolta úgy, hogy az elmúlt 12 hónapban javultak a műkődés makrogazdasági keretfeltételei Magyarországon. A cégek átlagosan 1,7%-os GDP-növekedéssel számolnak a 214. és 215. közötti 12 hónapra, a Makrogazdasági-index értéke ugyanakkor ennél dinamikusabb, körüli GDP-növekedést implikál ugyanerre az idakra (2. ábra). (folytatás a 2. oldalon) 55 45 4 35 3 25 2 75 65 55 45 35 25 15 1. ábra: Az MFB-INDIKÁTOR és a részindexek alakulása (--ig skála) Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések tél 2. MFB-INDIKÁTOR Makrogazdasági-index Piac-index Finanszírozás-index Beuráházás-index 214. 2. ábra: A Makrogazdasági-index és a magyarországi GDP alakulása Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések, KSH tél 2. 75 65 55 45 35 25 15 - - - 214. Makrogazdasági-index (bal t.) GDP (év/év, jobb t.) A tartalomból 214-ben is folytatódhat a magyar gazdaság tavaly elindult felzárkózása... (3. oldal) Újabb rekordot ért el a magyar gazdaság nettó finanszírozási képessége... (4. oldal) Dinamikus bővüléssel kezdte az idei évet az ipar és az építőipar is... (5. oldal) A tavalyi év végén felgyorsult beruházások motorját az állami fejlesztések képezték... (6. oldal) Rekord szinten a hazai fogyasztói bizalom, jelentős ütemben nőtt a kiskereskedelem az év elején... (7. oldal) 8,-ra csökkent az állástalanok aránya Magyarországon... (8. oldal) Tovább erősödtek a deflációs félelmek az eurózónában... (9. oldal) Zsugorodó hitelállomány, új történelmi mélypontra olvadt hitelkamatok... (. oldal) A vállalati forráskeresletet a javuló finanszírozási kondíciók fokozhatják... (11. oldal) A forint erősödését a külső környezet mellett a javuló adósminősítés segítette márciusban... (12. oldal) A tavalyi államháztartási hiány az uniós módszertan alapján a GDP 2,-át érte el... (13. oldal) Készítette: Gém Erzsébet Vezető közgazdász Mikesy Álmos (Mikesy.Almos@mfb.hu) Szabó Zsolt (Szabo.Zsolt@mfb.hu) Kiadja: MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság Felelős szerkesztő: Gém Erzsébet Kapcsolat: 51, Budapest Nádor utca 31. Tel.: 6 1 428 1772 Honlap: www.mfb.hu Az MFB Zrt. által kiadott elemzések az elemzők véleményét tükrözik, azok nem feltétlenül egyeznek meg a Bank hivatalos álláspontjával. Az elemzések hiteles források alapján készülnek, de azok valódiságáért az elemzők nem vállalnak felelősséget. Az előrejelzések teljesüléséért sem az elemzők, sem az MFB Zrt. nem vállal felelősséget.

Az MFB-INDIKÁTOR felmérés eddigi történetében új csúcsra emelkedett a vállalatok piaci kilátásait, helyzetét jelző Piac-index (59, pont, +4,8 pont). Ehhez a javuló eredmények mellett a belföldi és külföldi értékesítés várható alakulásával kapcsolatos növekvő optimizmus egyaránt hozzájárult (3-4. ábra). Az elmúlt egy évben a vállalkozások 42,7%-ának ( : 37,) nőtt az üzemi eredménye, s 43,7% ( : 38,) a következő 12 hónapra vonatkozóan is növekedéssel kalkulál. A vállalatok relatív többségének (4,1%) az elmúlt egy évben már nőttek a hazai eladásai, 43, további bővülést, 44, stagnálást, s mindössze 12,1 százalék vár csökkenést a következő 12 hónapban. A legoptimistábbnak az ipari vállalkozások bizonyultak: körükben 46, prognosztizál növekvő belföldi értékesítést, s mindössze, számol visszaeséssel (42, stagnálással kalkulál). Az exportcégek 45,7%-ának már az elmúlt 12 hónap során is nőtt a külföldi értékesítésének volumene (36, stagnáló, 18, csökkenő külföldi eladásokról számolt be), s a felmérés eddigi történetében még soha nem volt ilyen magas a bővülő exportot váró cégek aránya (54,9%). A kilátások és a piaci helyzet kedvező változása már érződik a vállalatok foglalkoztatási terveiben is: s bár a többség (55,) továbbra sem tervez változtatást a munkavállalói jelenlegi létszámában, 32, (az MFB-INDIKÁTOR eddigi történetében új csúcs) az állomány bővítését tervezi, s mindössze 12, gondolkodik elbocsátásokban. A Finanszírozás-index (58,2 pont, +3,1 pont) növekedése egyszerre volt köszönhető a forrásbevonási szándék jelentős erősödésének, a vállalatok lassú ütemben javuló finanszírozási helyzetének, valamint a hitelfelvételi követelmények kedvező változásának. 214 án három éve nem látott mértékben terveznek a vállalatok forrásbevonást: 35,9% biztosan, 21,1% valószínűleg tartja, hogy külső finanszírozást vesz igénybe a következő 12 hónap során (5. ábra). A vállalkozások finanszírozási helyzete lassan ugyan, de tovább javult: már csak a vállalatok 24,-a számolt be kritikus pénzügyi helyzetről (a bevételek nem fedezik a működési költségeket) miközben ez az arány a válság mélypontján ( tavasszal) 35, volt. Egy kivétellel (forintárfolyam) valamennyi hitelfelvételi feltételt a fél évinél kedvezőbbnek ítélték meg a magyarországi cégek, a legnagyobb javulást a kamat mértéke, a futamidő és a hitelkínálat területén tapasztalták. A Beruházási-index értéke (71,4 pont, +,2 pont) óta a legmagasabb a felmérés négy részindexe közül, ami tartósan intenzív fejlesztési szándékot jelez. A következő 12 hónapban beruházást tervező vállalatok aránya az MFB- INDIKÁTOR eddigi történetében újabb rekord szintet ért el (77,), miközben a kapacitásfelesleggel küzdő cégek aránya mélypontra (31,) süllyedt (6. ábra). Továbbra is a korábban elhalasztott ( régóta esedékes ) beruházások jelentik az első számú hajtóerőt, azonban a piaci folyamatok (erősödő verseny, várható keresletbővülés) is egyre meghatározóbb szerepet játszanak a cégek fejlesztési terveiben. Ez azt jelentheti, hogy a következő hónapokban az amortizáció pótlása mellett már a bővítő beruházások is beindulhatnak a nemzetgazdaságban. százalékpont 4 3 2 - -2-3 -4 - -6-7 4 3 2 - -2-3 -4-37,3-48,3 15,3-15,1-28,8-35,8-24,1 tél 3. ábra: A belföldi értékesítés alakulása tél -63,4 4. ábra: A külföldi értékesítés alakulása -11,6-3,3 2. 29,2 2. -45,2 2,3 -, 39,4 24,9 25,3 19,7-13,5-11,6-14,5-17,2-17,4 21,4 15,2-31,8 Előző 12 hónap* 13,7, -15,2 24,5 13,4 35,2 48,8 2,1 Előző 12 hónap* 27,5 Következő 12 hónap** Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 214. * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége 3, 11,3 31,5-8, 12,5 Következő 12 hónap** Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 214. 4 3 2 - -2-3 -4 - -6-7 * az értékesítés növekedését elérő, ill. csökkenését elszenvedő cégek arányának különbsége **az értékesítés növekedését, ill. csökkenését váró cégek arányának különbsége 9 8 7 6 % 4 3 2 1 5. ábra: Forrásbevonási szándék a következő 12 hónapban 26,1%,7% 11, 13,7% 14, 22, 18, 26,9% 25, 29, 14, 12,9% 12, 25, 35, 27,1% 16, 14, 2,7% 22,1% 2,7% 18, 21,1% 24,7% 22, 24,1% 26,9% 25, 27,7% 21,9% 31,7% 4 3 2 23, 35,9% százalékpont - -2-3 -4 15, 15, 13, 14,,7% 15, 12,7% 14, 11,9% 8,7% 2, 21,1% 2. 2. 214. tél Biztosan nem tervez forrásbevonást Valószínűleg nem tervez Kivár Valószínűleg tervez Biztosan tervez forrásbevonást Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 6. ábra: A következő 12 hónapban beruházást tervező és kapacitásfelesleggel rendelkező vállalatok arányának alakulása 8 7 7 6 6 5 % 4, 58,1% 52, 54,7% tél 45,9% 55, 2. 4,7% 66, 53, 48, 53, 59, 51, Beruházást tervező vállalatok aránya (bal t.) 33, 68, 57, 45,9% Kapacitásfelesleggel küzdő vállalkozások aránya (jobb t.) 31, 3 3 77, 4 7, 214. 4 % 5 6 6 fordított skála Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 2

Gazdasági növekedés 214-ben is folytatódhat a magyar gazdaság tavaly elindult felzárkózása A legfrissebb konjunktúraindexek az Egyesült Államokban és az euróövezetben is a gazdasági szereplők javuló várakozásairól árulkodnak. Kínában azonban tovább süllyedt az üzleti bizalom, a növekedés lassulását a távol-keleti országban a kormány várhatóan állami beruházásokkal igyekszik majd fékezni a következő hónapokban (1. ábra). Az USA-ban és az öreg kontinensen egyaránt a lakossági fogyasztás volt a tavalyi utolsó negyedéves gazdasági növekedés egyik fő motorja (2-3. ábra). A magyar gazdaság 213 negyedik negyedévében nyolc éve nem látott ütemben bővült (2,7% év/év). A növekedés szerkezetében is kedvező változás történt: a mezőgazdaság és az EU-s megrendelések által hajtott építőipar hozzájárulásának aránya csökkent, míg az exportorientált feldolgozóiparé és az elsősorban a belső kereslettől függő szolgáltató szektoré emelkedett (4. ábra). A kedvező adatnak köszönhetően folytatódhat a magyar gazdaság 26 második felében megakadt és 213 elején újraindult felzárkózása az euróövezethez (5. ábra). A hazai gazdasági szereplők várakozásai alapján a GDP bővülése az idei első félévben tovább gyorsulhat (6. ábra). 12 11 9 8 7 6 1. ábra: Üzleti kilátások* a világgazdaság egyes térségeiben (27. január = ) Forrás: Reuters, MFB 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 Eurózóna Kína USA Németország *Eurózóna: ESI-index, Kína: PMI-index, USA: ISM-index, Németország: IFO-index 3. ábra: A belső kereslet komponenseinek GDP-növekedéshez való hozzájárulása az eurózónában 12 11 9 8 7 6 százalékpont 2. ábra: A GDP fő komponenseinek hozzájárulása a növekedéshez az Egyesült Államokban 7,5 5, 2,5, -2,5-5, -7,5 -, 28.I 28.II 28.III 28.IV I II III IV 2.I 2.II 2.III 2.IV I II III IV I II III IV I II III IV Beruházás Fogyasztás Kormányzati fogyasztás** Forrás: BEA, MFB * szövetségi; ** állami és helyi Nettó export Kormányzati fogyasztás* 4. ábra: Az agrárszektor és az építőipar hatása a GDP-növekedésre Magyarországon 3 2 százalékpont 1-1 -2-3 -4 Q1 27 Q2 27 Q3 27 Q4 27 Q1 28 Q2 28 Q3 28 Q4 28 Q1 29 Q2 29 Q3 29 Q4 29 Q1 2 Q2 2 Q3 2 Q4 2 Q1 211 Q2 211 Q3 211 Q4 211 Q1 212 Q2 212 Q3 212 Q4 212 Q1 213 Q2 213 Q3 213 Q4 213 Beruházás Kormányzati fogyasztás Forrás: Eurostat, MFB Háztartási fogyasztás GDP (jobb t.) - - - - - - 27.I 27.III 28.I 28.III I III 2.I 2.III I III I III I GDP mezőgazdaság nélkül (év/év) GDP mezőgazdaság és építőipar nélkül (év/év) GDP (év/év) III - - - 5, 4, 3, 2, 1,, -1, -2, -3, -4, 5. ábra: Az eurózóna és a magyar gazdaság növekedésének alakulása 2.I Forrás: KSH, Eurostat, MFB 2.IV 21.III 22.II 23.I 23.IV 24.III 25.II 26.I 26.IV 27.III 28.II I IV 2.III II Növekedési különbség (százalékpont, bal t.) Eurózóna (év/év, jobb t.) Magyarország (év/év, jobb t.) I IV III - - - 12 1 9 8 7 6 6. ábra: A magyar GDP-növekedés (év/év) és az ESI* bizalmi index alakulása ESI: 3 hónappal eltolva 27.1 27.4 27.7 27. 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 214.4 ESI Magyarország (bal t.) * Economic Sentiment Index Forrás: KSH, Európai Bizottság, MFB GDP-növekedés (jobb t.) - - - -1 3

Külkereskedelem, folyó fizetési mérleg Az EU-s transzfereknek köszönhetően újabb rekordot ért el a magyar nettó finanszírozási képesség A világkereskedelem növekedésének élénkülése valamelyest lassult az idei év első hónapjában, így a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a hosszú távú átlagtól (1. ábra). A tavalyi negyedik negyedévben a magyar export éves szinten 8,8, az import 7,6 százalékkal bővült. Így a külkereskedelmi mérleg (GDP-arányos) többlete 6, volt, amivel Magyarország az EU-n belül az ötödik helyet érte el, valamennyi régiós versenytársát megelőzve (2. ábra). A kivitel és a behozatal bővülése is folytatódott az idei évben (januárban az export volumene 6,1, az importé pedig 3,6 százalékkal nőtt éves szinten), míg az év első két hónapját tekintve a külkereskedelmi aktívum 384,5 milliárd forintot, ill. 1,2 milliárd eurót tett ki, 111, milliárd forinttal, ill. 327,2 millió euróval többet, mint 12 hónappal korábban (3-4. ábra). A tavalyi utolsó negyedévben magyar gazdaság (fizetési mérleg alapján számított) nettó finanszírozási képessége (a GDP 7,7%-a) eddig nem látott szintre nőtt. Ez a vártnál magasabb külkereskedelmi aktívum mellett elsősorban az EU-s források rekord mértékű lehívásának eredményeként történelmi csúcsot elérő tőkemérleg-egyenlegnek volt köszönhető (5-6. ábra). 4 3 2 1 99 98 97 96 95 2 21 22 1. ábra: A világgazdasági konjunktúra* és a világexport alakulása (év/év) ** 3 hónapos gördülő átlag Forrás: CPB, OECD, MFB 23 24 25 26 27 28 29 2 211 212 213 214 2 1 - -1 - -2-2 * OECD Composite Leading Indicator: OECD OECD konjunktúra index (bal t.) tagok + Brazília, Kína, India, Indonézia, Világexport** (jobb t.) Oroszország, Dél-afrikai Köztársaság A világexport hosszú távú átlagos alakulása (2-2, jobb t.) 3. ábra: A külkereskedelmi termékforgalom Magyarországon 2. ábra: GDP-arányos külkereskedelmi egyenleg az Európai Unió tagállamaiban* ( IV. negyedév, kiigazítatlan adat) Írország Hollandia Németország Dánia Magyarország Csehország Svédország Szlovénia Ausztria Szlovákia Eurozóna Málta Olaszország EU-28 Lengyelország Belgium Spanyolország Észtország Litvánia Lettország Finnország Románia Egyesült Királyság Ciprus Franciaország Bulgária Görögország Forrás: Eurostat, MFB -1-1 2 * Horvátország, Luxemburg, Portugália: nincs elérhető adat 4. ábra: A külkereskedelmi mérleg alakulása Magyarországon (január) 4 3 2 1-1 -2-3 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 Import volumen (év/év, jobb t.) 4 3 2 1-1 -2-3 5. ábra: A folyó fizetési mérleg, a tőkemérleg és a magyar gazdaság finanszírozási képességének alakulása* Export volumen (év/év, jobb t.) milliárd Ft 4 3 3 2 2 1 - - -1-2 -16,1-97,5-99,1-7, -64,9 15,9 21,4 218,5 371, 296,4 273,5 384,5 23 24 25 26 27 28 29 2 211 212 213 214 6. ábra: Az EU-s transzferek alakulása millió 2 2 1 1 - -1-1 -2-2 26.I 26.II 26.III 26.IV 27.I 27.II 27.III 27.IV 28.I 28.II 28.III 28.IV I II III IV 2.I 2.II 2.III 2.IV I II III IV I II III IV I II III IV 1 - - - -1 Tőkemérleg (bal t.) Forrás: MNB, MFB Folyó fizetési mérleg (bal t.) * szezonálisan kiigazított adatok Nettó finanszírozási képesség** (jobb t.) ** a GDP százalékában millió 2 2 1 1-24.I 24.III Eredeti adat Szezonálisan kiigazított adat 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III I III 2.I 2.III I Forrás: MNB, MFB III I III I III 2 2 1 1 - millió 4

Ipar és építőipar Dinamikus bővüléssel kezdte az idei évet az ipar és az építőipar is 214. februárban éves alapon 8,1, míg az előző hónaphoz viszonyítva 1,-kal nőtt az ipari termelés (1. ábra). A feldolgozóipar teljesítményének bővüléséhez (+7, év/év) továbbra is elsősorban a járműgyártás járul hozzá, azonban kedvező fejlemény, hogy az év első hónapjában már csak két olyan alágazat volt, amelynek csökkent a teljesítménye éves összevetésben (2. ábra). A hazai feldolgozóipari termelés alakulása beleillik a közép-kelet-európai országok trendjébe (3. ábra). Jó teljesítménnyel (+15,9%) kezdte az idei évet az építőipar, ami továbbra is elsősorban az európai uniós forrásokból finanszírozott közösségi fejlesztéseknek volt köszönhető. Az új megrendelések azonban januárban mindössze 5,-kal nőttek (év/ év), így amennyiben az előző EU-s költségvetési ciklus vége és az új pályázati kifizetések közötti idak a vártnál hosszabbra nyúlik, az akár már az év második felében meglátszódhat az ágazat teljesítményén. A közösségi forrásoktól való függést egyelőre továbbra sem tudja enyhíteni a lakásépítések hazai beindulása: a tavalyi utolsó negyedévben közel 3-kal kevesebb (8 db) engedélyt adtak ki új lakóépületek építésére mint egy évvel korábban, ami alig a negyede az öt évvel korábbi szintnek (4-6. ábra). 3 2 1-1 -2-3 3 2 1-1 -2-3 1. ábra: Az ipari termelés alakulása* Magyarországon *szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 3. ábra: A feldolgozóipar termelésének alakulása* a közép-kelet-európai országokban * 3 hónapos gördülő átlag, naptárhatástól tisztított Forrás: Eurostat, MFB 27.1 27.4 27.7 27. 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 3 2 1-1 -2-3 Szlovákia Magyarország Lengyelország Csehország Románia 5. ábra: Az építőipari alágazatok termelésének alakulása* (előző év azonos idaka = ) 1 - -1 - Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) 2. ábra: Feldolgozóipari alágazatok termelésének alakulása* (214. január) Járműgyártás Vegyi anyag előállítás Textília, ruházat, bőrtermék gyártása Fémfeldolgozás Villamos berendezés gyártása Fafeldolgozás Gumi, műanyag termék gyártása Élelmiszer, ital, dohány gyártás Egyéb feldolgozóipar Gépgyártás Számítógép, elektr. termék gyártása Gyógyszergyártás FELDOLGOZÓIPAR ÖSSZESEN * az előző év azonos idaka = 8 6 4 2-2 -4-6 -8 87, 85, 113,1% 9, 9, 7, 6, 5, 5, 4, 2, 7, 13, 8 9 11121314 4. ábra: Az építőipari megrendelések és termelés alakulása (év/év) * 3 hónapos gördülő átlag 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 Tárgyhó végi szerződésállomány* (bal t.) Új szerződések* (bal t.) Építőipari termelés* (jobb t.) 6. ábra: Új lakó- és nem lakóépületekre, ill. lakásokra kiadott engedélyek alakulása (előző év azonos idaka = ) 2 1 - -1 - -2 14 13 *3 hónapos gördülő átlag 12 11 9 8 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 Épületek építése Speciális szaképítés 4 7 1 4 7 214.1 Egyéb építmények építése Építőipar összesen 14 13 12 11 9 8 7 16 14 12 8 6 4 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III I III 2.I 2.III I III I III I III 16 14 12 8 6 4 Új lakások száma Új nem lakóépületek száma Új lakóépületek száma 5

Beruházások A tavalyi év végén felgyorsult beruházások motorját az állami fejlesztések képezték A bruttó állóeszköz-felhalmozás 213 negyedik negyedévében éves szinten,-kal nőtt a magyar gazdaságban, miközben a többi visegrádi országban 1,5-4, közötti bővülés, Romániában,-os visszaesés következett be. A tavalyi évre számolt beruházási ráta így 17,9%-ra, két és féléves csúcsra emelkedett Magyarországon, ez azonban a régióban továbbra is alacsonynak számít (1-2. ábra). A beruházási lendületet tovább hajthatja a fogyasztási és beruházási cikkek iránti megrendelések idei alakulása (3. ábra), valamint a szabad kapacitások csökkenő aránya (az ipari szektor kapacitáskihasználtsága 214. első negyedévében közel három éves szintre, 8 fölé ugrott) (4. ábra). A beruházások volumene éves bázison számolva 14,9%-kal bővült 213 utolsó három hónapjában. Éves szinten a magánberuházások csupán 4,-kal emelkedtek, azonban az állami fejlesztések,-kal ugrottak meg, így a fejlesztések negyedét (26,1%-át) nem a magánszféra finanszírozta (erre utoljára 26 derekán volt példa). A beruházási dinamika tavaly év végén a szállítás, raktározás, az építőipar, az ingatlanügyletek és a villamosenergia termelés ágazatokban volt a legnagyobb (5-6. ábra). 1. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás éves szintű alakulása* Közép-Kelet-Európában 2. ábra: A bruttó állóeszköz-felhalmozás GDP arányos rátájának alakulása* Közép-Kelet-Európában 3 3 3 3 2 2 Forrás: Eurostat, MFB * 4 negyedéves gördülő átlag 1 1 3 3-1 -1 2 2-2 -3-4 Forrás: Eurostat, MFB * szezonálisan nem igazított adatok 28.I 28.II 28.III 28.IV I II III IV 2.I 2.II 2.III 2.IV I II III IV I II III IV I II III IV -2-3 -4 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 2 2 24.II 24.IV 25.II 25.IV 26.II 26.IV 27.II 27.IV 28.II 28.IV II IV 2.II 2.IV II IV II IV II IV Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Románia 3. ábra: Megrendelések várt alakulása és a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumenének alakulása (év/év) 4. ábra: Kapacitáskihasználtság az ipari szektorban emelkedést váró vállalatok aránya - csökkenést váró vállalatok aránya 6 % 4 3 2 1-1 -2-3 4 3 2 1-1 -2-3 -4 -% -6 Forrás: Európai Bizottság, KSH, MFB 1999.IV 2.IV 21.IV 22.IV 23.IV 24.IV 25.IV 26.IV 27.IV 28.IV IV 2.IV IV IV IV 5. ábra: A költségvetési szervek és a versenyszféra beruházásainak alakulása Magyarországon * 4 negyedéves gördülő átlag Fogyasztási cikk* (bal t.) Beruházási cikk* (bal t.) Félkész termék* (bal t.) Bruttó állóeszközfelhalmozás* (jobb t.) * 49 fő feletti vállalatok 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III I III 2.I 2.III I III I III I III 12,, 7, 5, 2,, -2, -5, -7, -, -12, 6 % 4 3 2 1-1 -2-3 9 9 8 8 7 7 6 6 5 % Forrás: Eurostat, MFB 28.I 28.II 28.III 28.IV I II III IV 28.I 2.II 2.III 2.IV I II III IV I II III IV I II III IV 214.I 9 9 8 8 7 7 6 6 5 % Magyarország Csehország Lengyelország Románia Szlovákia 6. ábra: Beruházások volumenének alakulása a főbb nemzetgazdasági ágazatokban (év/év) Szállítás, raktározás Építőipar Ingatlanügyletek Villamosenergia Kereskedelem Feldolgozóipar Oktatás IKT szektor Mezőgazdaság ÖSSZESEN Ebből: Építés Ebből: Gép, berendezés, jármű -2,1% -3, 1, 14, 11, 14,1% 14,9% 16, 26, 26, 25, 36, -1 1 2 3 4 Vállalati szektor* (év/év) Költségvetési szervek (év/év) I-IV. negyedév IV. negyedév 6

Fogyasztás Rekord szinten a hazai fogyasztói bizalom, jelentős ütemben bővült a kiskereskedelem az év elején 211 vége óta nem látott ütemben (+1, év/év, +,9% n.év/n.év) bővült a háztartások fogyasztása Magyarországon a tavalyi utolsó három hónapban (1. ábra). Ennek hátterében a javuló foglalkoztatási helyzet és emelkedő reálbér mellett a jelentős mértékben javuló fogyasztói bizalom állt, utóbbi 214. márciusban közel 8 éves csúcsra emelkedett. A magyar lakosság kilátásainak alakulása a többi visegrádi országéhoz hasonló trendet mutat (2-3. ábra). Jelentős növekedéssel indította a kiskereskedelmi forgalom az idei évet: a januári 6, (év/év) után az előzetes adatok alapján februárban 6,7 százalékkal nőttek az eladások (4. ábra). A háztartások hitelállománya a tavalyi utolsó három hónapban a tranzakcióknak és az átértékelődési hatásnak egyaránt köszönhetően csökkent, azonban mind a rövid, mind a hosszú lejáratú kitettségek továbbra is 3-kal meghaladják a 27 eleji szintet (5. ábra). A háztartások pénzügyi eszközei 214. februárban 153,2 milliárd forinttal nőttek, ezen belül a (forint) készpénzállomány 7,7 milliárd forinttal emelkedett. Ez utóbbiban az ingyenes készpénz-felvétel hatása volt érezhető, mivel ilyen szintű bővülésre az elmúlt négy évben (az MNB havi statisztikái eddig érhetőek el) nem volt példa (6. ábra). 1% -1% - - - - 26.I 1. ábra: A háztartások fogyasztási kiadásainak alakulása Magyarországon 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III I III 2.I Háztartások tényleges fogyasztása (negyedév/negyedév, jobb t.) 2.III I III I Háztartások tényleges fogyasztása (év/év, bal t.) III 3. ábra: Fogyasztói bizalom* alakulása Közép-Kelet-Európában I III - - - -1 2. ábra: Bizalmi indexek és konjunktúra kilátások Magyarországon - -2-3 -4 - -6-7 -8 Forrás: GKI, MFB 26.1 26.4 26.7 26. 27.1 27.4 27.7 27. 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 Fogyasztói bizalom Konjunktúra kilátások Üzleti bizalom 4. ábra: Kiskereskedelmi forgalom Magyarországon - -2-3 -4 - -6-7 -8 - -2-3 -4 - -6-7 * szezonálisan kiigazított adatok Forrás: Európai Bizottság, MFB 27.1 27.4 27.7 27. 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 Lengyelország Csehország Szlovákia Magyarország Románia 5. ábra: A háztartások hitelállományának alakulása lejárat szerint (27. I. negyedév = ) - -2-3 -4 - -6-7 - - - Hónap/hónap (bal t.) Év/év (jobb t.) 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 6. ábra: A háztartások pénzügyi eszközeinek alakulása (tranzakciók szerint) 1 - -1 18 18 17 17 16 16 1% 1% 14 14 13 13 12 12 11 11 Forrás: MNB, MFB 27.I 27.III 28.I 28.III I III 2.I 2.III I III I III I III Rövid lejáratú hitelek Összes hitel Hosszú lejáratú hitelek milliárd Ft 4 3 2 - -2-3 -4 1 4 7 Készpénz (forint) Belföldi bankbetétek Belföldi befektetési jegyek Összes pénzeszköz 1 4 4 3 2 - -2-3 Forrás: MNB, MFB -4 7 214.1 milliárd Ft Készpénz (valuta) Nem részvény értékpapírok* Belföldi tőzsdei részvények *állampapírok, egyéb kötvények 7

Munkaerőpiac 8,-ra csökkent az állástalanok aránya Magyarországon A munkanélküliségi ráta december és 214. február között 8,-ra süllyedt. ami 3, százalékponttal alacsonyabb, mint egy évvel korábban. A foglalkoztatottak száma 235,6 ezer fővel nőtt, míg a munkanélkülieké 122,5 ezerrel csökkent egy év alatt (1. ábra). A gyorsuló gazdasági növekedésnek köszönhetően az alkalmazásban állók száma is több mint 87 ezer fővel emelkedett a tavalyi utolsó negyedévben (2. ábra). A javuló munkaerőpiaci statisztikák hátterében továbbra is elsősorban a téli közmunkaprogram áll: januárban közel hatszor annyi volt a közfoglalkoztatottak száma, mint 12 hónappal korábban (3. ábra). Kedvező ugyanakkor, hogy az év második hónapjában közel %-kal több nem támogatott álláshelyet (összesen 16 ezer db) jelentettek be a munkaadók, mint februárban (4. ábra). 214. januárban a rendszeres bruttó bérek 4,-kal (év/év) csökkentek a költségvetési szektorban. Ez elsősorban a jelentős mértékűre duzzadt közmunkaprogram összetétel hatásának volt az eredménye (ez érvényesült a szociális ellátás területén mért közel 2-os bércsökkenés esetében is), ugyanis a közfoglalkoztatottak nélkül az állami alkalmazottak keresete átlagosan 8,-kal nőtt. A közfoglalkoztatottak keresetét nem beleszámolva 6,-kal nőttek a bruttó bérek a nemzetgazdaságban az idei év első hónapjában (5-6. ábra). 1. ábra: A gazdaságilag aktív népesség* és a munkanélküliségi ráta alakulása 2. ábra: A foglalkoztatottak és alkalmazásban állók számának változása és a gazdasági növekedés alakulása Magyarországon ezer fő 2 1 - - -1 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 1 1 1 11% 1 Munkanélküliek számának változása (év/év, bal t.) * a foglalkoztatottak és Foglalkoztatottak számának változása (év/év, bal t.) aktívan munkát keresők Munkanélküliségi ráta (jobb t.) (munkanélküliek) együttesen 3. ábra: A közfoglalkoztatás alakulása Magyarországon 9% 7% ezer fő 1 - - -1-2 I II III IV 2.I 2.II 2.III 2.IV I II III * KSH munkaerő-felmérés alapján ** KSH intézményi munkaügyi adatgyűjtés alapján IV I II III IV Foglalkoztatottak számának változása* (bal t.) Alkalmazásban állók számának változása** (bal t.) GDP-növekedés (év/év, jobb t.) I II III IV - - - 4. ábra: Az összes bejelentett új álláslehetőségek és a nem támogatott új munkahelyek számának alakulása 3 175 8 ezer fő 2 2 1 37 12 ezer darab 1 125 75 6 4 2-2 -12 25-4 1-2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 5. ábra: Keresetek alakulása a magyar gazdaságban (év/év, 3 hónapos gördülő átlag) 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 Nettó bér* Nettó reálbér* Bruttó bér** * családi kedvezmények nélkül ** rendszeres havi bruttó bér: prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér - Közfoglalkoztatottak száma (bal t.) Közfoglalkoztatottak számának változása (év/év, jobb t.) 1-28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 6. ábra: A bruttó bérek* alakulása (214. január, előző év azonos idaka = ) Oktatás Egészségügy Adminisztratív, szolg. támogatótó tev. Pénzügyi közvetítés Ipar Szálláshely-szolg., vendéglátás Kereskedelem Infokommunikáció Szállítás, raktározás Mezőgazdaság Építőipar Közigazgatás Ingatlanügyletek Szociális ellátás Versenyszféra Költségvetési szektor * rendszeres havi bruttó bér: Összesen prémium, jutalom, egyhavi juttatás nélküli bruttó bér 75, 99, 96,1% 95,1% 95, 2,, 3,, 124, 6, 4,7% 4, 3,9% 3, 3, 2, -6 Bejelentett új álláslehetőségek száma (bal t.) Forrás: NFSZ, MFB Nem támogatott új munkahelyek száma (év/év, jobb t.) 75, 87,, 112, 125, 8

Infláció Tovább erősödtek a deflációs félelmek az eurózónában A februári 8,9 dollárról 7,5 dollárral csökkent (-1,) márciusban a Brent-típusú kőolaj átlagos napi hordónkénti világpiaci ára. A CRB nyersanyagpiaci-árindex meredeken emelkedett az elmúlt egy hónapban, elsősorban az élelmiszerek világpiaci drágulásának eredményeként. Számottevő kínálati sokk hiányában ez utóbbit az ukrán krízis miatti bizonytalanság táplálhatta, mivel keleti szomszédunk a világ harmadik legnagyobb kukorica és hetedik legnagyobb gabona exportőre (1. ábra). 214. februárban már négy eurózóna tagállamban mértek deflációt, míg a monetáris unió egészében átlagosan,7% volt a fogyasztói árak emelkedése. Az előzetes márciusi adatok alapján ez tovább mérséklődött,-ra, s már Spanyolországban is az árak (éves szintű) csökkenését regisztrálták (2. ábra). Az USA-ban mind a fogyasztói, mind a Fed által kiemelt figyelemmel követett személyi fogyasztási árindex mérsékelt árnyomást jelez az amerikai gazdaságban (3. ábra). 214. márciusban,1% volt a 12 havi inflációs ráta Magyarországon. A háztartási energia mellett csökkent az üzemanyagok, a tartós fogyasztási cikkek és a ruházati termékek ára is. Az MFB-INDIKÁTOR 214. i felmérése alapján a kínálati oldali inflációs nyomás is tartósan alacsony lehet (4-6. ábra). 475 4 425 4 375 3 1. ábra: A CRB nyersanyagpiaci- és élelmszer-árindexének, valamint a kőolaj világpiaci árának alakulása Forrás: Reuters, MFB 1 2 3 4 5 6 7 8 9 11 12 214.1 214.2 214.3 214.4 CRB nyersanyagpiaci-árindex (bal t.) Brent-típusú kőolaj (jobb t.) 3. ábra: Az amerikai fogyasztói árindex, a maginfláció alakulása és a személyi fogyasztási árindex alakulása 12 115 1 5 95 9 CRB élelmiszer-árindex (bal t.) $/hordó 2. ábra: A fogyasztói árak (HICP*) éves változása az eurózóna tagállamaiban (214. február) Finnország Málta Ausztria Franciaország Észtország Németország Belgium Luxemburg Eurózóna Lettország Hollandia Olaszország Szlovénia Spanyolország Írország Szlovákia Portugália Görögország Ciprus Forrás: Eurostat, MFB -1, -1, -,,, 1, 1, 2, * harmonised index consumer prices (harmonizált fogyasztói árindex) 4. ábra: A fogyasztói árak éves és havi szintű változása Magyarországon 1% -1% - Forrás: Reuters, MFB - 25.1 25.7 26.1 26.7 27.1 27.7 28.1 28.7 1 Maginfláció (év/év) Személyi fogyasztási árindex 7 2.1 2.7 1 7 1 7 1 7 214.1 Fogyasztói árindex (év/év) 1% -1% - - 1 - - Hónap/hónap (jobb t.) Év/év (bal t.) Forrás: KSH 27.1 27.4 27.7 27. 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 2, 2, 1, 1,,, -, -1, 5. ábra: Fogyasztói árak éves szintű változása a főbb termékcsoportok szerint (214. március) 6. ábra: Vállalati várakozások az inflációs ráta felmérést követő 12 hónapos átlagos alakulására Szeszes italok, doháuk Szolgáltatások Élelmiszerek Tartós fogyasztási cikkek Ruházkodási cikkek Egyéb cikkek, üzemanyagok Háztartási energia, fűtés -, -,1% -, -, -1,1% 7,9% 1, 7, 6, 5, 4, 3, 2, 1, 5,1% 5, 6,1% Forrás: MFB-INDIKÁTOR vállalati felmérések 6, 4,9% 3, 2, Összesen,1% - -1-1, 214. 9

Banki forráskínálat Zsugorodó hitelállomány, új történelmi mélypontra olvadt hitelkamatok Februárban a hazai vállalkozások forinthiteleinek állománya a tranzakciók nyomán három hónap csökkenés után ismét emelkedett (+7,5 milliárd Ft), míg az új devizahitelek kihelyezésének volumene 8,2 milliárd forinttal elmaradt a törlesztések mögött, így a hitelállomány,8 milliárd forinttal zsugorodott (1. ábra). A közép-kelet-európai régióban az év elején Magyarországon zsugorodott legnagyobb ütemben éves szinten a vállalati hitelek állománya (2. ábra). A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, februári hitelezési felmérése alapján a magyarországi pénzintézetek nagyobb része a vállalatoknak kínált finanszírozási források bővítését tervezi 214 első felében, s elsősorban a mikro- és kisvállalatok irányába várható a hitelnyújtási kedv erősödése. A hitelezési feltételekben ugyanakkor szigorítást terveznek a bankok (3-4. ábra). 214 első hónapjaiban folytatódott a vállalati forintkölcsönök kamatainak újabb és újabb történelmi szintekre való süllyedése: februárra az 1-5 éves forinthitelek átlagos kamatszintje 5,3-ra olvadt, míg a hosszabb futamidejű kölcsönöké 4,9-ra csökkent, így lengyelországihoz hasonló kamatok mellett juthatnak banki hitelhez a hazai vállalkozások (5-6. ábra). milliárd Ft 4 3 2 - -2-3 -4 1. ábra: A vállalati hitelállomány tranzakciókból eredő havi szintű változása Forinthitel Devizahitel Összes hitel Forrás: MNB, MFB 28.12 3 6 9 12 2.3 2.6 2.9 2.12 3 6 9 12 3 6 9 12 3 6 9 12 4 3 2 - -2-3 -4 milliárd Ft % 4 3 2 1-1 -2 2. ábra: A vállalati hitelállomány* éves szintű változása * euróra konvertált állományok Forrás: ECB, MFB 27.12 28.3 28.6 28.9 28.12 3 6 9 12 2.3 2.6 2.9 2.12 3 6 9 12 3 6 9 12 3 6 9 12 % 4 3 2 1-1 -2 Csehország Lengyelország Románia Szlovákia Magyarország 3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalatoknak kínált hitelvolumen becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 8 6 4 2 * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB 4. ábra: A következő 6 hónapban a kínált hitelek feltételeiben tervezett változtatások iránya* az igénylő vállalat mérete szerint 6 4 2 Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB * nettó változás pozitív = szigorítás -2 I II Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok III IV 2.I 2.II 2.III 2.IV I II III IV I II III IV I II III IV -2-4 I II Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok III IV 2.I 2.II 2.III 2.IV I II III IV I II III IV I II III IV 1 1 1 5. ábra: Pénzpiaci kamatok*, valamint magyarországi vállalati** euró- és forinthitel kamatok 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 * 3 hónapos bankközi kamatok Forrás: ECB, MNB, MFB ** különböző futamidejű vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába hó végi állománnyal súlyozva BUBOR EURIBOR Forinthitel - min. 5 éves Forinthitel - 1-5 éves Magyarországi euróhitel - min. 5 éves Magyarországi euróhitel -1-5 éves 1 1 1 1 1 6. ábra: Minimum 5 éves, nemzeti valutában nyújtott vállalati hitelek átlagos évesített kamatlába* Forrás: ECB, MNB, MFB * hó végi állománnyal súlyozva 27.1 27.4 27.7 27. 28.1 28.4 28.7 28. 1 4 7 2.1 2.4 2.7 2. 1 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 Magyarország Csehország Lengyelország Szlovákia Bulgária Románia 1 1 1 1 1

Vállalati forráshelyzet A vállalati forráskeresletet a javuló finanszírozási kondíciók fokozhatják A vállalati szektor 29 eleje óta nettó megtakarító pozícióban van: a hazai nem pénzügyi vállalatok nettó finanszírozási képessége utolsó negyedévében a GDP 2,4, míg az utolsó négy negyedév átlagában a GDP 3,-át érte le (1. ábra). 214 utolsó hónapjaira a Növekedési Hitelprogram első fázisának végével lelassult a forráskereslet erősödése a mikro- és kisvállalati körben a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb hitelezési felmérése alapján (2. ábra), az idei év első felében azonban a mikro- és kisvállalati, valamint a közép- és nagyvállalati körben is élénkülő forrásigényt prognosztizálnak a magyarországi hitelintézetek (3. ábra). A hitelkereslet várt erősödése alapvetően a kamatok csökkenésére vezethető vissza a pénzintézetek véleménye szerint, ugyanakkor a felmérésben vizsgált valamennyi körülmény alakulása a bankok megítélése alapján külső finanszírozási forrás igénybevételére ösztönzi a magyarországi vállalatokat (4. ábra). Az MNB hitelezési felmérése szerint a következő 6 hónapban a devizahitelek iránt változatlan, míg a forintban kínált kölcsönök iránt növekvő keresletet várnak a hitelintézetek, s a hosszú lejáratú kölcsönök iránt nagyobb hányaduk prognosztizál növekvő vállalati érdeklődést, mint a rövidebb források iránt (5-6. ábra). 1. ábra: Nettó finanszírozási képesség/igény alakulása a GDP százalékában (fő szektorok, tranzakciók)* 2. ábra: Az előző 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet alakulása a magyarországi hitelintézetek tapasztalai szerint* 2 1 * utolsó négy negyedév egyenlege/utolsó négy negyedév GDP-je 1 9% 8 6 4 Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB * nettó változás pozitív = növekedés - -1 - -2 Forrás: MNB, MFB 2.I 2.III 21.I 21.III 22.I 22.III 23.I 23.III 24.I 24.III 25.I 25.III 26.I 26.III 27.I 27.III 28.I 28.III I III 2.I 2.III I III I III I III - - -9% -1 2-2 -4-6 Nagy és közepes vállalatok Kis- és mikrovállalatok Külföld Államháztartás Finanszírozási képesség (jobb t.) Háztartások Nem pénzügyi vállalatok 5. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet devizanem szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint* 6. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet futamidő szerinti alakulása a hitelintézetek véleménye szerint* 8 6 4 2-2 -4 Forinthitelek Deviza hitelek 8 6 4 2-2 Rövid lejáratú hitelek Hosszú lejáratú hitelek -6-8 * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB -4-6 * nettó változás pozitív = növekedés Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB I II III IV 2.I 2.II 2.III 2.IV I II III IV I II III IV I II III IV I II I III II IV 2.I 2.II 2.III III 2.IV IV I 2.I II 2.II III 2.III IV 2.IV I II I III II III IV I II III IV IV I II III IV I II III IV 3. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti kereslet becslése a magyarországi hitelintézetek véleménye szerint* 4. ábra: Következő 6 hónapban a vállalati hitelek iránti keresletet meghatározó tényezők a hitelintézetek véleménye szerint* 8 Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB Közép- és nagyvállalatok Mikro- és kisvállalatok 7 6 % Forrás: MNB hitelezési felmérések, MFB * nettó változás pozitív = növekedéshez járul hozzá 6 4 4 2-2 * nettó változás pozitív = növekedés I II III IV 2.I 2.II 2.III 2.IV I II III IV I II III IV I II III IV 3 2 1 11,1% 23, 23,9% 4,9% 52, 61, Az ügyfél saját forrásainak alakulása Az ügyfél követelés-állományának finanszírozási szükségletének változása Más bankok, vagy egyéb nem banki hitel-források kevésbé vonzóvá/ vonzóbbá válása Az ügyfél tárgyi eszközökbe történő befektetésének változása Az ügyfél készlet-finanszírozási szükségletének változása Általános kamatszínvonal változása 11

Árfolyamok A forint erősödését márciusban a külső környezet mellett a javuló adósminősítés segítette Az év eleji devizapiaci feszültségek jelentősen enyhültek a feltörekvő piacokon márciusban, miután a Fed eszközvásárlási programjának szigorítási ütemezéséhez egyre inkább alkalmazkodnak a befektetők (1. ábra). A forint az előző hónapban 1,1%-ot erősödött az euróval szemben, míg az amerikai dollárral és a svájci frankkal szemben,9, ill. 1,-os ütemben értékelődött fel (a hónap végi árfolyam 37,2 HUF/EUR, 222,8 HUF/USD, ill. 251,9 HUF/CHF volt) (2. ábra). A hazai deviza régiós átlag felett teljesített, mivel a román lej,9%-ot erősödött a közös európai fizetőeszközhöz képest, míg a lengyel zloty és a cseh korona,1, ill.,-ot veszített értékéből (3. ábra). A kedvezőbbre forduló globális befektetői klíma és a magyar reálgazdasági kilátások javulása (4. ábra) mellett a magyar deviza erősödését támogatta, hogy március 28-án negatívról stabilra javította a szuverén magyar adósság besorolásának kilátását a Standard&Poor s hitelminősítő. Ugyanakkor fékezi a forint gyorsabb ütemű felértékelődését, hogy a monetáris lazítás és a fiskális fegyelem folytatása következtében egyre alacsonyabb a magyar eszközök kínálta hozamprémium, valamint a piaci szereplők egyre alacsonyabb jegybanki alapkamatot várnak a következő hónapokban (5-6. ábra). 1. ábra: Néhány feltörekvő piaci deviza amerikai dollárral szembeni árfolyama* 2. ábra: A forint euróval, amerikai dollárral és svájci frankkal szembeni árfolyama 11 11 9 9 9 12.31 * 12.31.= dollárral szembeni árfolyamgyengülés Forrás: Reuters, MFB 214.1.7 214.1.14 214.1.21 214.1.28 214.2.4 214.2.11 214.2.18 214.2.25 214.3.4 214.3.11 214.3.18 214.3.25 11 11 9 9 9 Brazil reál Orosz rubel Indiai rúpia Dél-afrikai rand Török líra Magyar forint Lengyel zloty 325 315 35 295 285 275 265 255 1 3 28 26 24 22 2 18 Forrás: ECB, MFB 16 4 7 1 4 7 1 4 7 214.1 HUF/EUR (bal t.) HUF/USD (jobb t.) HUF/CHF (jobb t.) 3. ábra: Közép-kelet-európai devizák euróárfolyama* 4. ábra: A forint/euró árfolyam és a magyarországi ESI hangulatindex alakulása * 214.2.28.= Forrás: ECB, MFB 1% 1% 99% 99% euróval szembeni árfolyamerősödés 9 9 214.2.28 214.3.7 214.3.14 214.3.21 214.3.28 Cseh korona Forint Román lej Lengyel zloty 32 HUF/EUR (havi átlag, bal t.) 3 ESI (jobb t.) 3 Forrás: ECB, Európai Bizottság, MFB 29 28 27 26 2 24 23 1999.1 2.1 21.1 22.1 23.1 24.1 25.1 26.1 27.1 28.1 1 kilátások javuló megítélése 2.1 1 1 1 214.1 4 6 7 8 9 1 12 13 fordított skála 5. ábra: A forint/euró árfolyam és a 3, ill. 12 hónapos magyar diszkontkincstárjegyek hozamfelára a hasonló futamidejű német kincstárjegyekhez képest 33 1 32 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 3 9 3 8 29 7 28 6 27 26 4 2 3 24 2 1 4 7 1 4 7 HUF/EUR árfolyam (bal t.) Hozamfelár (3 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) Hozamfelár (12 hónapos magyar és német DKJ hozamkülönbsége, jobb t.) 1 4 7 214.1 bázispont 32 315 3 35 3 295 29 285 28 275 27 1 6. ábra: A forint/euró árfolyam, az MNB alapkamat, ill. a piaci árazás alapján várt* jegybanki kamat 4 7 1 4 7 HUF/EUR (bal t.) MNB alapkamat (jobb t.) Kamatvárakozások 214.3.31-én (jobb t.) Kamatvárakozások 214.2.28-án (jobb t.) Kamatvárakozások 214.1.31-én (jobb t.) Forrás: ECB, MNB, MFB 214.1 214.4 214.7 214. 7,% 7, 6,% 6, 5,% 5, 4,% 4, 3,% 3, 2,% * BUBOR-fixingek és az 1, 3, 6, ill. 9 hónap múlva induló 3 hónapos határidős kamatlábmegállapodások (FRA-k) alapján 12

Az államháztartás helyzete és finanszírozása A tavalyi államháztartási hiány az uniós módszertan alapján a GDP 2,-át érte el Az európai uniós ún. túlzott deficit eljárás módszertan szerint számolt államháztartási hiány tavaly kisebb lett a kormányzati terveknél és a GDP 2,-át érte el. A vártnál kedvezőbb adat a helyi önkormányzatok jelentős többletének volt köszönhető. 214-ben 2,9%-os deficitet tartalmaznak a költségvetési számok (1. ábra). Az idei év első két hónapjában a központi alrendszer hiánya 483,3 milliárd forint, az éves cél 49,1%-a volt, míg január-február között 339,5 milliárd forintos deficit keletkezett. Miközben az előző év azonos idakához képest emelkedtek a vállalati és lakossági befizetések, a hiány növekedését elsősorban a kiadások meglódulása okozta (2. ábra, 1. táblázat). Márciusban is csökkentek a magyar állampapírhozamok és laposabb lett a hozamgörbe: a 3, 6 és 12 hónapos hozamok 13, 8, ill. 14 bázispontot süllyedtek, míg az 5 és éves kötvények referenciahozama 24, ill. 47 bázispontot csökkent (3. ábra). A közép-kelet-európai régióban is enyhültek a kötvénypiaci feszültségek: Csehországban 1 bázisponttal 2,21%-ra, Romániában 15 bázisponttal 5,4-ra, Lengyelországban 18 bázisponttal 4,2-ra süllyedtek a éves állampapírhozamok, így továbbra is Magyarországon a legmagasabb (5,5) a éves kötvények hozama a térségben (4. ábra). milliárd Ft 1. ábra: A központi kormányzat, a helyi önkormányzatok, a társadalombiztosítási alapok egyenlege és a kormányzati rendszer GDP-arányos egyenlege 2 1 6 1 2 8 4-4 -8-1 2-1 6-2 -4, 4, -2,1% -2, -2,9% 2 211 212 213 214* Társadalombiztosítási alapok (bal t.) Központi kormányzat (bal t.) 1 1 - -1-1 -2-2 * prognózis Helyi önkormányzat (bal t.) Kormányzati szektor (jobb t.) 2. ábra: A költségvetés bevételi és kiadási oldalának alakulása január és február között (milliárd forint) -261, -262, -336, -53,3-319,3-451,1-582,1 136,2 133,6 558,2 483,7 44,9 181,4 391, -137,4-148,2-155,1-174,6-185,5-22,4-212, -295,3-274,4-36,4-274,2-336,9-288,4-361,9-449, -44, -68,3-652,5-117, -8, 8, 522,3-497,5-36,4-67, -864,9-6,5 119,2 543,8 135,4 115,1-328,2-296,4-37,1-748,9-889,3-1 77,6-8, -138,3-133,9 149,4 63, 594,2 623,8 373,8 31,8 289,1 31,3 36,4 23,4 281,1 3,8 378,5 367,8 353,4-115,7 28 29 2 211 212 213 214 1% -1% - - - - Egyenleg értéke Forrás: KSH, NGM, MFB A gazdálkodó szervezetek befizetései Fogyasztáshoz kapcsolódó adók A lakosság befizetései Költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Egyéb bevételek Nemzeti család- és szociálpolitikai alap A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok Az államháztartás alrendszereinek támogatása Kamatkiadások Egyéb kiadások Egyenleg 3. ábra: Magyar állampapírok referenciahozama és jegybanki alapkamat 1. táblázat: Az államháztartás központi alrendszerének előzetes mérlege: a bevételek alakulása milliárd Ft 213 214 teljesítés (előzetes) I-II. hó éves teljesítés %-a előirányzat I-II. hó évi előirányzat %-a KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS 967,8 147,8 12, 697,3 1481,8 13,9% Gazdálkodó szervezetek befizetései 1152,1 115,1, 1351,7 149,4 11,1% Társasági adó 322,5 43,6 13, 358,8 55,1 15, Kisvállalkozásokat terhelő adók Banki és ágazati különadó Fogyasztáshoz kapcsolt adók Általános forgalmi adó 148,5 7,1 4, 19,4 12,4 6, 148,9 2,9 2, 144, -,4 -, 455,3 594,2 14,7% 4316,7 623,8 14, 289,6 441,4 15,7% 314,1 428,5 14, Jövedéki adó 897,3 126,3 14,1% 931,9 124,9 13, Lakosság befizetései 1654,4 31,3 18, 17,1 36,5 18, Személyi jövedelemadó Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei Egészségbiztosítási Alap bevételei Forrás: NGM, MFB 14,6 283,5 18, 15, 287,5 18, 315,2 6,6 16, 2964,6 52,2 17, 1847,8 315,9 17,1% 1884,2 33,6 17, 4. ábra: Közép-kelet-európai éves államkötvények referenciahozama és a VIX-index 7% 7% 7% 35 1 Forrás: ÁKK, MFB 2 3 4 5 6 7 8 9 11 12 214.1 214.2 214.3 3 hónapos 6 hónapos 12 hónapos 5 éves éves MNB alapkamat 1% 7 Forrás: ÁKK, Reuters, MFB 8 9 globális kockázatvállalási kedv erősödése 11 Magyarország Csehország Lengyelország Románia VIX-index (jobb t.) 12 214.1 214.2 214.3 3 25 2 15 5 pont 13