Fogalomtár Akadálymentesítés: a fizikai, érzékszervi és értelmi fogyatékkal élık számára olyan környezet kialakítása, mely megkönnyíti a közlekedést, a tájékozódást és általában minden olyan tevékenység elvégzését, amelyben az érintett személyek fogyatékosságuk miatt akadályoztatva vannak. Megkülönböztetünk fizikai (az épített környezetre vonatkozó), illetve infokommunikációs (az információkhoz való hozzáférésre vonatkozó) akadálymentesítést. Akadálymentesség (accessibility): a társadalmi esélyegyenlıség egyik kulcsfogalma, egyenlı hozzáférést biztosít a szolgáltatásokhoz, lehetıvé teszi a szociális kapcsolatokat, a mozgásában és kommunikációjában akadályozott embereknek. Épület esetében pl. azt jelenti, hogy az mindenki számára akadálymentesen megközelíthetı, bejárható és vészhelyzetben biztonsággal elhagyható legyen. Jelenti ugyanakkor azt is, hogy az ilyen épületben a tárgyak, berendezések és szolgáltatások mindenki számára egyformán használhatóak legyenek. Akár épület, akár számítógép, akár tájékoztató tábla, azaz bármilyen információt közlı eszköz esetében azt is jelenti, hogy a szolgáltatott információ mindenki számára érzékelhetı (észlelhetı) és érthetı legyen, tehát az információnak látható, hallható és tapintható formában is meg kell jelennie. A közérdekő információk legyenek tömörek, könnyen felismerhetık és értelmezhetık, továbbá egyszerő eljárással lehessen azokat a felhasználóhoz eljuttatni. Az egyetemes tervezés alapján az akadálymentesítés helyett az akadályok megelızésére, a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt. Akkreditáció: minıséghitelesítés Akkreditációs kötelezettség megváltozott munkaképességő személyeket foglalkoztató munkáltatók részére: 1 Az akkreditációs kötelezettség elsıdleges célja a rehabilitációs foglalkoztatásban érintett munkavállalók védelme érdekében a foglalkozási rehabilitációs tevékenység szabályainak, valamint azoknak a személyi és tárgyi feltételeknek, magatartási szabályoknak a meghatározása, amelyeket az állam elvár a munkavégzéshez nyújtott támogatás fejében. Az akkreditációs eljárás alapján kiadott alaptanúsítvány igazolja, hogy a munkáltató a megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatására irányadó alapvetı akkreditációs követelményeknek megfelel (akkreditált foglalkoztató); rehabilitációs tanúsítvány a munkáltatót rehabilitációs foglalkoztatónak nyilvánítja; kiemelt tanúsítvány a munkáltatót védett foglalkoztatónak minısíti; feltételes tanúsítvány a kiemelt tanúsítvány megszerzésére való felkészülést segíti elı. 2007. július 1-jétıl rehabilitációs foglalkoztatást elısegítı bértámogatást, és a költségkompenzációs támogatásokat csak az a munkáltató vehet igénybe, aki rendelkezik akkreditációs tanúsítvánnyal. 1 176/2005 (IX.2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól 1
Akkreditált munkáltató: a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának szabályairól szóló külön jogszabály szerint lefolytatott akkreditációs eljárás alapján kiadott akkreditációs tanúsítvánnyal (azaz alap vagy rehabilitációs, illetve kiemelt vagy feltételes tanúsítvánnyal) rendelkezı munkáltató 2. Alapvetı Jogok Chartája : az Európai Unió állampolgárainak alapvetı jogait összefoglaló dokumentum 3. A 21. cikk tiltja a fogyatékosság miatti hátrányos megkülönböztetést, valamint a 26. cikk, amely lépéseket javasol a Közösség számára a fogyatékossággal élı emberek valódi integrálódását támogató és elısegítı intézkedések meghozatalára. Autizmus: a szociális, kommunikációs, és a rugalmas gondolkodáshoz és alkalmazkodáshoz szükséges kognitív képességek sérülése, általában egyfajta súlyos fogyatékosság. Beszédfogyatékosság: kommunikációs zavar, a beszéd- és nyelvi fejlıdés lassan, vagy nem indul meg, esetleg kórosan késik. Sérülés eredményeként is bekövetkezhet. Megjelenési formái: beszédfejlıdési elmaradások (megkésett beszédfejlıdés, akadályozott beszédfejlıdés, diszfázia), artikulációs zavarok (pöszeség, rinolália, rinofónia), beszédritmus-zavar (hadarás, dadogás), centrális zavar (dizartia, afázia), parciális teljesítményzavar (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia), hangképzési zavar (diszfónia). Cochleáris implantáció: hallássérülteknél alkalmazott mőtéti eljárás, mely megfelelı gyógypedagógiai fejlesztéssel kiegészítve a süket személyeket nagyothallóvá teszi. Cselekvıképesség: a szerzıdési és jognyilatkozattételi képességet meghatározó polgári jogi fogalom. A cselekvıképes személyek saját maguk köthetnek szerzıdést vagy tehetnek jognyilatkozatot. A cselekvıképesség lehet korlátozott vagy kizárt (cselekvıképtelenség). A cselekvıképtelen személyek szerzıdést nem köthetnek, lényeges jogaikat önállóan nem gyakorolhatják 4. Az ENSZ Közgyőlése 2006. december 13-án elfogadta a Fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló Egyezmény és a hozzá kapcsolódó Fakultatív Jegyzıkönyvet, melyet a Magyar Köztársaság Országgyőlése 2007. június 25-én ratifikált a 2007. évi XCII. törvény elfogadásával. A részes államok elismerik, hogy a fogyatékossággal élı személyeket az élet minden területén másokkal azonos alapon megilleti a jog-, illetıleg cselekvıképesség (12. cikk 2. pont). A Magyar Köztársaság Kormánya 2008. június 5-én az Országgyőlés elé terjesztette a T/5949. számú, a Polgári törvénykönyvrıl szóló törvényjavaslatot, mely szakít a hatályos Ptk. gondnokságra, cselekvıképességre vonatkozó szabályozásával. A javaslat már nemcsak a Cselekvıképtelen Nagykorúak Jogi Védelmérıl szóló Európa Tanács Miniszteri Bizottságának R (99) 4-es ajánlását és a 2001. évi XV. törvény (mely újrafogalmazta a Ptk. vonatkozó szakaszait) rendelkezéseit veszi alapul, hanem az ENSZ Egyezményt is. Az Egyezmény 12. cikke nem említi a gondnokság intézményét, hanem tudatosan a cselekvıképesség gyakorlására vonatkozó intézkedések megfogalmazással él. 2 176/2005 (IX.2.) Kormányrendelet a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkáltatók ellenırzésének szabályairól 3 Az Európai Unió Alapvetı Jogok Chartája = Charter of fundamental rights of the European Union (2000/C 364/01 4 Polgári Törvénykönyvrıl 1959. évi IV. törvény 2
Diszkrimináció: minden olyan megkülönböztetés, kizárás vagy kedvezményezés, amely megszünteti vagy rontja az esélyegyenlıséget, illetve sérti a bánásmód egyenlıségének elvét. Formái: közvetlen és közvetett diszkrimináció. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minısül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt helyzete, tulajdonsága vagy jellemzıje miatt részesül más, összehasonlítható helyzetben levı személyhez vagy csoporthoz képest kedvezıtlenebb bánásmódban. Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minısül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek nem minısülı, látszólag az egyenlı bánásmód követelményének megfelelı rendelkezés, amely egyes személyeket vagy csoportokat más, összehasonlítható helyzetben lévı személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Lehetséges okai: életkor, nem, családi állapot, egészségi állapot, fogyatékosság, nemzeti, vallási, etnikai hovatartozás bırszín, szexuális preferenciák, társadalmi származás, vagyoni helyzet stb. A foglalkoztatás szempontjából az egyenlı bánásmód követelményének sérelmét jelenti, ha a munkáltató a munkavállalóval szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést alkalmaz, különösen a munkához való hozzájutásban; foglalkoztatási jogviszony létesítésében és megszüntetésében; képzéssel kapcsolatban; munkafeltételek megállapításában és biztosításában; munkabér és juttatások megállapításában, elımenetellel kapcsolatban stb. Elınyben részesítés: nem jelenti az egyenlı bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés (elınyben részesítés), amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlıtlenségének felszámolására irányul. A foglalkoztatás szempontjából: kvótarendszer (tartósan akadályozott emberek kötelezı foglalkoztatása), egyenlı feltételek fennállása esetén elınyben részesítés a mérlegelési döntések során, képzések, tréningek formájában történı segítségnyújtás..a nemek egyenlısége szempontjából: pozitív diszkrimináció helyett támogató fellépésnek, vagy pozitív akciónak nevezik azokat a puha módszereket, amelyekkel a nıket a férfiak által dominált munkakörökbe irányítják (pl. felvilágosítással, pályaválasztási tanácsadással, vagy nıi kvótákkal a vezetıi munkakörök betöltésénél.) A fellépés kemény formájára is akadnak példák a nemzetközi gyakorlatban. Ilyen, ha azt részesítik elınyben, aki alulreprezentáltan jelenik meg egy munkakörben (ebben az esetben a megkülönböztetett bánásmód érintheti a nıket, de a férfiakat is) 5. Egészségügyi szolgáltató: a külön jogszabály alapján egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosult természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet 6. Egészségbiztosítás: a társadalombiztosítás egyik alrendszere. Az egészség megırzéséhez, helyreállításához, javításához szükséges ellátásokat, valamint a foglalkoztatottak betegség miatt kiesı jövedelmét kötelezı biztosítási jogviszony alapján garantáló rendszer. 5 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 6 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelezı egészségbiztosítás ellátásairól 3
Egészségkárosodás: WHO terminológia szerint a károsodás (impairment) az ember pszichológiai, fiziológiai szerkezetének, funkciójának rendellenessége, esetleg hiányossága. A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV törvény szerint ~ az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezıtlen változás. Egészségi állapot: a szervezet morfológiai (anatómiai) alkotóelemeinek, s azok funkciójának az állapota, a szervezet mőködésének meghatározott szintje, mely az egyén közérzetét, képességeit, tevékenységét, társadalmi részvételét befolyásolja. Az egészségi állapot romlása: a szervezet mőködésének, mőködıképességének csökkenése, torzulása, mely belsı (endogén) vagy külsı (exogén) ok következtében jöhet létre. Kóros egészségi állapot: a szervezet mőködésének betegség, rendellenesség, sérülés miatt bekövetkezı, kedvezıtlen irányú változása. A kóros állapotot elıidézheti genetikai hajlam, öregedés, stressz, terhesség stb. is. Egészségkárosító kockázat: valamely munkakörnyezetbıl, munkavégzésbıl származó egészségkárosodás bekövetkezésének valószínősége. Egyenlı Bánásmód Hatóság: a hátrányos megkülönböztetéssel összefüggı gyakorlatok kivizsgálására és szankcionálására is jogosult hatóság. Tevékenységének célja az emberi méltóság védelme, a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem a jog eszközeivel. Az egyenlı bánásmód követelményének megsértése esetén a hatóság a jogaiban sértett fél kérelmére, vagy a törvényben meghatározott esetekben hivatalból hatósági eljárást folytat le, annak megállapítása érdekében, hogy történt-e hátrányos megkülönböztetés. Ennek során elrendelheti a jogsértı állapot megszüntetését, megtilthatja a jogsértı magatartás további folytatását, nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát, valamint bírságot szabhat ki. Egyenlı bánásmód követelménye: a diszkrimináció tilalmának jogi megnevezése. Ezen elv szerint emberek vagy embercsoportok között nem lehet indokolatlanul különbséget tenni. A jogi szabályozás fı kérdése, hogy mi minısül indokolatlan különbségtételnek, hogy ki köteles megtartani az egyenlı bánásmód követelményét, illetve annak megsértése hogyan szankcionálható. Egyenlı esélyő hozzáférés: szolgáltatások esetében akkor valósul meg, ha azok a fogyatékos emberek számára akadálymentesek, kiszámíthatók, értelmezhetık és érzékelhetık, azaz, ha a fogyatékos emberek azokat az állapotuknak megfelelı önállósággal használhatják. Egyezmény a fogyatékossággal élı személyek jogairól (ENSZ): az Egyesült Nemzetek Közgyőlése által 2006. december 13-án elfogadott Egyezmény és a hozzá kapcsolódó Fakultatív Jegyzıkönyv átfogó és koherens módon győjti egybe a fogyatékos embereket érintı alapvetı jogokat. Magyarország a világon elsıként mindkét dokumentumot ratifikálta a 2007. évi XCII. törvénnyel. Elemi rehabilitáció: látássérültek számára az egészségügyi rehabilitációt követı, és a foglalkozási rehabilitációt megelızı rehabilitációs szolgáltatás, mely az önállóság visszaállításához szükséges elemi, azaz alapvetı készségek megtanítását és az új helyzethez való alkalmazkodás elısegítését biztosítja. Célja a látássérültek társadalmi integrációjának megvalósítása, új életminıség kialakítása; önrendelkezı, önálló életvitelre való alkalmassá tétele. 4
Esélyegyenlıségi Terv (ET): célja valamely szervezeten belül a munkavállalók és munkavállalók hátrányos helyzető csoportjai közötti esélyegyenlıség megteremtése vagy fejlesztése, jellemzıen humán erıforrás menedzsment eszközökkel. Az ET tartalmazza a munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzető munkavállalói csoportok, így különösen a nık, a negyven évnél idısebb munkavállalók, a roma emberek, a fogyatékos személyek, valamint a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelı munkavállalók, vagy tíz éven aluli gyermeket nevelı egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének - így különösen azok bérének, munkakörülményeinek, szakmai elımenetelének, képzésének, illetve a gyermekneveléssel és a szülıi szereppel kapcsolatos kedvezményeinek elemzését. Ezen kívül a munkáltatónak az esélyegyenlıség biztosítására vonatkozó, az adott évre megfogalmazott céljait és az azok eléréséhez szükséges eszközöket, így különösen a képzési, munkavédelmi, valamint a munkáltatónál rendszeresített, a foglalkoztatás feltételeit érintı bármely programokat. Jogszabály kötelezi 7 ET készítésére azon költségvetési szerveket és többségében állami tulajdonú szervezeteket, amelyekben a munkavállalók száma az 50-et meghaladja. Értelmi akadályozottság/értelmi fogyatékosság: a hazai gyakorlatban az ~ fogalmához három kritérium köthetı: 55 alatti IQ, a korai életkorban, de legalább 18 éves kor alatt történı kialakulás, és a szociális alkalmazkodás oly mértékő akadályozottsága, amely az önálló életvitelt erıteljesen akadályozza. Foglalkozási betegség: a biztosított foglalkozásának a különös veszélye folytán keletkezı betegség. A munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben bekövetkezett olyan heveny és idült egészségkárosodás, amely a foglalkozással kapcsolatos, vagyis nagyobb részben a munkavégzés, a munkafolyamat során elıforduló fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális és ergonómiai kóroki tényezıkre vezethetı vissza, illetve amely a munkavállalónak az optimálisnál nagyobb vagy kisebb igénybevételébıl következik. Foglalkozás-egészségügyi szolgálat: olyan, elsısorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezık (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenırzése; másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelıen; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenırzése munkájukkal kapcsolatban 8. A foglalkozás-egészségügy feladata, hogy: a) a munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezık emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját, feltárja ez utóbbiakra jellemzı paramétereket; b) kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat; c) meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos össz megterhelését; d) a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetıségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit; e) a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát; 7 2003. évi CXXV. Törvény az egyenlı bánásmódról és az esélyegyenlıség elımozdításáról 8 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról 5
f) a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minısítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre; g) fokozott figyelmet fordítson a fiatalkorúak, a nık, a terhes nık, a szoptatós anyák, az idıskorúak, az idült betegek, a fogyatékosok egészségi állapotának ellenırzésére munkavégzésük során; h) a megváltozott munkaképességő személyek foglalkozási rehabilitációját kezdeményezze, illetıleg abban részt vegyen. Az egészségügyi alkalmasság véleményezését a foglalkozás-egészségügyi szolgálat jogosult elbírálni. Foglalkozás-egészségügyiszolgáltatás: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által végzett egészségügyi szolgáltató tevékenység 9. Olyan, elsısorban preventív szolgálatot jelent, amelynek feladata egyrészt a munkahelyi megterhelés (fizikai, szellemi, lelki) és a munkakörnyezeti kóroki tényezık (fizikai, kémiai, biológiai, pszichoszociális, ergonómiai) felkutatása, folyamatos ellenırzése; másrészt javaslattétel ezek egészséget nem károsító szinten tartásának módszereire; harmadrészt a munka adaptálása a munkavállalók képességeihez testi, szellemi és lelki egészségi állapotuknak megfelelıen; negyedrészt a munkavállalók egészségének ellenırzése munkájukkal kapcsolatban. Foglalkozás-egészségügyi központ: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat multidisciplináris jellegét megjelenítı szervezeti forma. A központ személyzetének összetételét az ellátandó feladatok természete határozza meg. A foglalkozás-egészségügyi alapszolgálat személyzete mellett elsısorban munkahigiénikus, munkapszichológus, ergonómiai szakember (mérnök, pszichológus, e területre specializálódott szakorvos) foglalkoztatása lehet indokolt 10. Foglalkozási rehabilitáció: meglévı készségekre, képességekre, jártasságra épülı fejlesztési folyamat, melynek eredményeképpen az érintett, munkavállalóként jelenhet meg a nyílt munkaerıpiacon, vagy a szociális gazdaságban. Célja: a) képességfeltárás, egyéni stratégia felépítéséhez tanácsadás, tréningek (a munkaerı-piaci elvárások alapján reális célok kitőzése) b) képzés, átképzés, az élethossziglan való tanulás képessége és elfogadása c) gyakorlati munkatapasztalat szerzés d) álláskeresés, munkahelymegtartás képességének kialakítása e) munkahely megtartás elısegítése (beilleszkedés személyi és anyagi támogatása). Foglalkoztathatóság (foglalkoztathatóság javítása): az Európai Foglalkoztatási Stratégia központi kategóriája. Jelentése: az emberek alkalmassá és képessé tétele arra, hogy foglalkoztassák ıket. Hátrányos helyzető, megváltozott munkaképességő emberek esetében mindezt a hátráltató körülmények, illetve károsodások figyelembe vételével kell megtenni. Foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy funkcióinak állapota mennyiben befolyásolja (korlátozza, illetve akadályozza) munkavégzı képességét és e tényezık összessége alapján mely foglalkozásokban foglalkoztatható. 9 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl 10 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl 6
Fogyatékos emberek esélyegyenlısége Európai Cselekvési Terv EU Bizottság Közlemény: Ennek a Közleménynek az a célja, hogy létrejöjjön a fogyatékosság kérdéseinek fenntartható és mőködıképes megközelítése a kibıvített Európában. A Közlemény szolgáljon hivatkozási pontként és keretként a fogyatékossági dimenzió megerısítéséhez az EU összes irányelvében, ugyanakkor támogassa és ösztönözze az egyes tagállamok politikájának megvalósítását. A három legfontosabb gyakorlati célkitőzés: Foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlı bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló irányelv (2000/78/EK) teljes körő alkalmazásának megvalósítása, a fogyatékosság kérdéseinek fokozott figyelembevétele a Közösség vonatkozó politikai elképzeléseiben, és fokozott elérhetıség mindenkinek Ez a Közlemény többek között egy gördülı többéves Intézkedési Tervet vezet be, 2010. évi idıhorizonttal 2004-2010 közt. 11 Fogyatékosság: ~ fogalma és tartalma az elmúlt évtizedekben jelentıs változáson ment keresztül a fogyatékosság magánügyként történı értelmezésétıl napjaink társadalmi- szociális értelmezéséig. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 1980-ban publikálta a Képességcsökkenések, fogyatékosságok és hátrányok nemzetközi besorolását (International classification of impairments, activities and participation, ICIDH) 12. Ez három, egymással összefüggı, de fokozatilag és tartalmilag eltérı fogalmat különböztetett meg. A károsodás (impairment) a pszichés vagy a fiziológiai funkció illetve szerkezet rendellenességére, esetleges hiányára utal. A fogyatékosság (disability) az ember bizonyos tevékenységeinek közlekedés, munka, írás, olvasás csökkent, megváltozott képességét jelenti. A legsúlyosabb a hátrány (handicap), amely az illetıt fogyatékossága miatt éri a társadalomban, vagyis korlátozza, sıt bizonyos esetekben meg is akadályozza, hogy betöltse a korától, nemétıl, társadalmi és kulturális tényezıktıl függıen elfogadott szerepét. A WHO 2001-ben új értelmezést adott a ~nak. A Funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása (FNO) legfontosabb üzenete, hogy az emberi tevékenységek korlátozottságának, a társadalmi életben való részvétel akadályozottságának az egészségi állapot mellett, azzal azonos súllyal, személyes és környezeti tényezık is okai lehetnek. A személyes tényezık pl. életkor, etnikai hovatartozás, képzettség, neveltetés, szokások, élettapasztalatok, megküzdési módszerek; a környezeti elemek pl. támogató vagy akadályozó családi, iskolai környezet, közlekedési és iskolarendszer, foglalkoztatási és szociális szolgáltatások, települések és épületek akadálymentessége, stb., mint a funkcióképességet és a fogyatékosságot befolyásoló tényezık. Fogyatékos személy: 2007. VII. 6-án hirdette ki az Országgyőlés a 2007. évi XCII. Törvénnyel a Fogyatékossággal élı személyek jogairól szóló ENSZ egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzıkönyvet, azóta a magyar jogban, törvényben azonos tárgyra két, egymástól alapjaiban eltérı kategória létezik (az ENSZ Egyezmény közvetlenül, végrehajtási rendelet nélkül alkalmazandó). 11 Európai Közösségek Bizottsága: COM (2003) 650.sz. közleménye 12 WHO (2004). FNO. A funkcióképesség, fogyatékosság és egészség nemzetközi osztályozása. ESZCSM, OEP, Medicina, Budapest 7
2007 évi XCII. törvény: Fogyatékossággal élı személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlı társadalmi szerepvállalását. Magyarországon nemzetközileg is elismerten az elsık közt szabályozta törvény a fogyatékos emberek jogait, 1998 évi XXVI. törvény: fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentıs mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetıleg a kommunikációjában számottevıen korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során. (A támogatási rendszer a 1998 évi XXVI. törvény fogalomhasználatára épül, a jogi koherencia megteremtése szükséges.) Fokozott expozíció: a munkavállaló szervezetében a munkavégzés során, a foglalkozás gyakorlása közben vagy azzal összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott biológiai határértékeket meghaladó koncentrációja vagy mértéke, illetve zaj esetében 4000 Hz-en a 30 db halláscsökkenés mindkét fülön 13. Gyógyászati segédeszköz: átmeneti vagy végleges egészségkárosodással, fogyatékossággal élı ember személyes használatába adott orvostechnikai eszköz (beleértve az önellenırzési célt szolgáló in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközt is), vagy orvostechnikai eszköznek nem minısülı ápolási technikai eszköz, amely használata során nem igényli egészségügyi szakképesítéssel rendelkezı személy folyamatos jelenlétét 14. Gondnokság alá helyezés: a ~ a nagykorú személy cselekvıképességét érintı intézkedés, amit a házastárs, egyenes ágbeli rokon, testvér, a gyámhatóság és az ügyész kezdeményezhet erre irányuló kereset benyújtásával. A ~rıl a bíróság dönt, fajtái a cselekvıképességet korlátozó gondnokság és a cselekvıképességet kizáró gondnokság. (lásd: cselekvıképesség) Hallássérülés: a hallószerv valamely részének (középfül, belsı fül, hallóidegpálya) veleszületett vagy szerzett sérülése. Súlyosság szerint a hallássérültek két fı csoportja a nagyothallók és a siketek. A közkelető felfogással ellentétben a hallássérülés nem jelent beszédképtelenséget ( süketnéma ), segédeszközzel (hallókészülék, cochleáris implantáció) és fejlesztı tevékenységgel lehetıvé válik a hangzó beszéd. Halmozott fogyatékosság: a fogyatékosság több funkcióterületen is jelentkezik. Jelnyelv: magyar jelnyelv a hallássérült személyek által használt, vizuális nyelvi jelekbıl álló, saját nyelvtani rendszerrel és szabályokkal rendelkezı, Magyarországon kialakult önálló, természetes nyelv. A jelnyelv használatát 2009. év óta törvény szabályozza 15. Károsodás: a szervezet alkotóelemeinek (anatómiai struktúráinak), fiziológiai funkcióinak a normális populációs standardoktól eltérı volta: hiánya, csökkenése vagy torzulása. A károsodások közé soroljuk az értelmi (kognitív) és az érzelmi (pszichés) funkciók kedvezıtlen irányú változását is. A károsodás fokát a populációs standardhoz viszonyított eltérés mértékével határozzuk meg. 13 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl 14 A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 3. -ának 6. pontja. 15 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvrıl és a magyar jelnyelv használatáról 8
A károsodások veleszületett rendellenesség, betegség vagy sérülés következtében jönnek létre. A károsodások az egyén képességének csökkenését okozhatják, s akadályozhatják tevékenységeinek kivitelezésében. Strukturális károsodás: a szervezet szubcelluláris 16, celluláris, szöveti, szervi alkotóelemeinek hiánya, csökkenése vagy torzulása. Funkciókárosodás: a szervezet alkotóelemei által megvalósítandó folyamatok, mőködések hiánya, csökkenése vagy torzulása. Képesség: az egyén feladatok, cselekvések végrehajtására való alkalmassága, a szervezet mőködésének az a legmagasabb szintje, amellyel az egyén egy adott pillanatban egy meghatározott feladatot teljesíteni képes. Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás valószínőségének és súlyosságának együttes hatása 17. Komplex minısítés: a tartósan akadályozott (fogyatékossággal élı, megváltozott munkaképességő) emberek sikeres rehabilitációjának elıfeltétele. A foglalkozási rehabilitáció megalapozásához például olyan ~ szükséges, amely tartalmazza az érintett személy munkavégzéssel, munkavállalással összefüggı készségeinek, képességeinek értékelését, rehabilitációs kilátásait, valamint a foglalkoztatás megvalósulásához szükséges orvosi és szociális rehabilitációs intézkedések, rehabilitációs fejlesztések irányát. A ~t több szakterület (pl. egészségügy szociális, foglalkoztatás, illetve a probléma függvényében foglalkozásegészségügy, pszichológus, pszichiáter, gyógypedagógus, andragógus, logopédus, stb.)) képviselıibıl álló bizottságnak kell elvégeznie. Magyarországon a rehabilitációt megalapozó ~nek nincsenek hagyományai. Az elmúlt évtizedekben kizárólag orvosi elbírálás történt, mely az egészségkárosodás mértékének meghatározásával az ellátásra való jogosultságot állapította meg. A 2008. január elsejével hatályba lépı új ellátási forma, a => rehabilitációs járadék iránti igény elbírálásához a rehabilitációs szakértıi szervnek (NRSZH) ~t kell elvégeznie, és szakvéleményt kell adnia: az egészségkárosodás mértékérıl, a szakmai munkaképességrıl, a rehabilitálhatóságról, a rehabilitáció lehetséges irányáról, a foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekrıl és a rehabilitációhoz szükséges idıtartamról 18. Komplex rehabilitáció: lásd: rehabilitáció Kontextuális tényezık: az egyén életének összefüggés-rendszerét alkotó személyes és környezeti tényezık. Környezeti tényezık: a külvilágnak az egyén életének körülményeit, közegét alkotó tényezıi (természetes és mesterséges környezet, társadalmi viszonyok, körülmények, szolgáltatások, szabályozások, attitődök). 16 sejt alatti, sejten belüli 17 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl 18 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról; 331/2010.(VIII.7.) Korm. rendelet a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról, valamint eljárásának részletes szabályairól; 321/2007.(XII.5.) Korm. rendelet a komplex rehabilitációról 9
Látássérülés: a látószerv valamely részének organikus vagy funkcionális sérülése. Súlyosság szerint lehet vakság, aliglátás és gyengénlátás. Megváltozott munkaképesség: A foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) általános definíciója szerint az a megváltozott munkaképességő személy, aki testi vagy szellemi fogyatékos, illetve akinek az orvosi rehabilitációt követıen munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Ezt a meghatározást veszik alapul a munkaügyi központok akkor, amikor az álláskeresık nyilvántartása során megkülönböztetik a megváltozott munkaképességő álláskeresıket, vagy számukra szolgáltatást nyújtanak. A különbözı, a foglalkoztatás támogatásához kapcsolódó jogszabályok azonban a megváltozott munkaképességő személy fogalmát eltérı tartalommal határozzák meg, attól függıen, hogy mennyire akarják tágítani vagy szőkíteni a támogatásokra, szolgáltatásokra jogosultak körét. Ezért a törvény felhatalmazása alapján kormányrendelet 19 tételesen (és leszőkítı módon) határozza meg azt a célcsoportot, amelynek foglalkoztatása esetén a munkáltató támogatást kaphat. A 177/2005. (IX.2.) kormányrendelet 2. (1) bekezdés e) pontja szerint megváltozott munkaképességő munkavállaló az a munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállaló, akinek munkaszerzıdés szerinti napi munkaideje a napi négy órát eléri, ha ea) a munkaképesség-csökkenés 2011. január 1-jét megelızıen az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértıi Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15- ét megelızıen az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértıi Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy 2001. január 1-jét megelızıen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének szakvéleménye szerint 50-66 százalékos mértékő, illetve az egészségkárosodás a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (a továbbiakban: NRSZH) vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint 40-49 százalékos mértékő, vagy eb) a munkaképesség-csökkenés az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása vagy 2001. január l-jét megelızıen, vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértıi Intézetének szakvéleménye szerint 67-100 százalékos mértékő, vagy ec) az egészségkárosodás az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint 79 százalékot meghaladó mértékő, vagy ed) az egészségkárosodás az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint 50-79 százalékos mértékő, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása alapján rehabilitációja nem javasolt, vagy ee) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. -a (1) bekezdésének a) pontja alapján látási fogyatékosnak minısül, vagy a vakok személyi járadékában részesül, vagy ef) az Ftv. 23. -a (1) bekezdésének d) pontja alapján a személyiség egészét érintı fejlıdés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül, 19 A megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005 (IX. 2.) Korm. rendelet 10
eg) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minısül és erre tekintettel a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló külön törvény szerint adóalapot csökkentı kedvezmény igénybevételére jogosult, vagy eh) siket vagy súlyosan nagyothalló, halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy ei) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeirıl szóló külön jogszabály szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minısül, vagy ej) az egészségkárosodás az NRSZH vagy az ORSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint 50-79 százalékos mértékő, és ezzel összefüggésben a jelenlegi, vagy az egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas és rehabilitálható, vagy ek) az ea)-ej) alpontokban meghatározott mértékő munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás, illetıleg fogyatékosság nem állapítható meg, azonban az NRSZH, az ORSZI vagy az OOSZI szakvéleménye, szakhatósági állásfoglalása szerint jelenlegi munkakörében vagy tanult foglalkozásában, illetıleg más munkakörben vagy foglalkozás keretében személyre szóló rehabilitáció megvalósításával foglalkoztatható tovább. A foglalkoztatás bıvítését elısegítı bértámogatás esetében is a fent hivatkozott kormányrendelet által meghatározott megváltozott munkaképességő személyek lehetnek a támogatás alanyai 20 Mentor: hátrányos helyzető köztük a megváltozott munkaképességő személyek esetében az integrációs (reintegrációs) folyamat azon szereplıje, aki személyi segítést nyújt a foglalkoztatást akadályozó tényezık megszüntetéséhez, az igénybe vehetı támogatások, szolgáltatások és eszközök eléréséhez és sikeres alkalmazásához., valamint a munkahely megszerzéséhez és megtartásához. Mentorálás (a foglalkoztatás elısegítésében): a ~ a munkaszervezetek részérıl az egyik legelterjedtebb beilleszkedést elısegítı tevékenység. A mentor pártfogó, ösztönzı, támogató, tanácsadó, segítségnyújtó. A ~ célja a beilleszkedési folyamat és a karrierfejlıdés segítése. A hátrányos helyzető személyek munkavállalásának elısegítése érdekében végzett ~ olyan személyre szóló tanácsadás, segítségnyújtás, melynek célja a mentorált személy foglalkoztathatóságának javítása, munkavállalásának elısegítése. A ~ a humán pártfogói, illetve a személyes segítıi szolgáltatásokat foglalja magában. Mozgáskorlátozottság: a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara, a mozgászavarok győjtıfogalma. Munkahely adaptációja: a tartósan akadályozott emberek munkavégzésének megkönnyítése (lehetıvé tétele) érdekében a munkaeszközökön, a munkakörnyezeten, a jelzırendszeren végrehajtott módosítások, átalakítások; a munka tartalmának, formájának, a munkafolyamatnak, a munkaidı hosszának stb. megváltoztatása 21. A megváltozott munkaképességő (fogyatékos) munkavállalók adottságaira a munkahelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni. 20 6/1996.VI 16. Müm rendelet a foglalkoztatást elısegítı támogatásokról valamint a munkaerıpiaci alapból foglakozatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról 21 3/2002. (II. 8.) SzCsM-EüM együttes rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjérıl 11
Azokon a munkahelyeken, ahol megváltozott munkaképességő (fogyatékos) munkavállalókat kívánnak foglalkoztatni, az ajtókat, az átjárókat, a szintbeli különbségeket áthidalókat, a lépcsıket, a zuhanyozókat, a mosdókat és a munkahellyel összefüggı berendezéseket a testi adottságaiknak megfelelıen, illetve megváltozott munkaképességükre figyelemmel kell kialakítani vagy szükség esetén átalakítani. A megváltozott munkaképességő (fogyatékos) munkavállalók részére munkahelyükön biztosítani kell az egészséges és biztonságos munkavégzésükhöz szükséges, általuk felismerhetı jelzéseket. Munkahelyek befogadóvá tétele: a munkáltatók és munkahelyi kollégák meggyızése a hátrányos helyzető (megváltozott munkaképességő) munkavállaló felvételi eljárásba történı beengedésérıl, majd sikeres eredmény esetén egyenértékő munkájáról és beilleszkedési képességérıl. Az Európai Unió tagállamaiban többoldalú érzékenyítéssel próbálják a munkáltatókat befogadóbbá tenni e célcsoportok iránt, valamint egyre több olyan szolgáltatást biztosítanak a munkáltatók számára, amelyek vonzóvá tehetik, de legalábbis megkönnyítik a hátrányos helyzető munkavállaló foglalkoztatását. Munkahelyi Gyakorlat Program (MHGY): a programot értelmi sérült fiatalok integrált munkavállalását elısegítı iskolai modult a Salva Vita Alapítvány dolgozta ki. A program célja, hogy a sérült emberek már az iskolai évek alatt megismerjenek munkalehetıségeket, és valós környezetben felkészüljenek a munkavégzésre, a felnıtt életre. A programba bevont tanulók az iskolai képzésbe beépítve, heti 3-4 órában integrált munkahelyen, kis létszámú csoportokban, kísérıvel, bérezés nélküli munkát végeznek, azaz szakiskolai gyakorlatukat töltik. Továbbfejlesztése megtörtént felnıttek számára: Családi Munkahelyi Gyakorlat program: a Munkahelyi Gyakorlat iskolai program adaptációjaként a Salva Vita Alapítvány 2006-ban dolgozta ki a Családi Munkahelyi Gyakorlat Programot (CSMHGY) felnıtt korú, családban élı, inaktív, értelmi sérült álláskeresık számára. A program keretében Felkészülni Rajt! Cél: a munka! képzést kínálnak azoknak a felnıtt inaktív, értelmi sérült ügyfeleknek, akik nem rendelkeznek kellı munkatapasztalattal, és ez megnehezíti elhelyezkedésüket. Intézményi Munkahelyi Gyakorlat Program: a Munkahelyi Gyakorlat iskolai program adaptációjaként született meg 2006-ban az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat (IMHGY) program is, amely a szociális intézetekben élı és nappali ellátást igénybe vevı fogyatékos embereket készíti fel az intézeten kívüli munkára. Az Intézményi Munkahelyi Gyakorlat programot jelenleg nyolc intézmény mőködteti országszerte. Munkaképtelen: az a munkavállaló, aki a balesettel vagy egészségkárosodással összefüggı és gyógykezelést igénylı állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az idıtartamra táppénzben részesül vagy sem 22. Munkaköri alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy egy meghatározott munkakörben és munkahelyen végzett tevékenység által okozott megterhelés a vizsgált személy számára milyen igénybevételt jelent és annak képes-e megfelelni 22 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl 12
Nyílt foglalkoztatás a tartósan akadályozott munkavállalók szempontjából: nyílt munkaerı-piaci foglalkoztatónak tekinthetık: a versenyszférában mőködı szervezetek; a közszféra intézményei és a nem kifejezetten rehabilitációs célra létrejött nonprofit szervezetek; azok a szervezetek, amelyek eladható termékeket vagy szolgáltatásokat állítanak elı, és azokkal meg is jelennek a piacon; azok a szervezetek, amelyeknek nem a hátrányos helyzető (pl. fogyatékos) emberek foglalkoztatása az elsıdleges célja, hanem termékek elıállítása, szolgáltatások nyújtása; illetve ahol a foglalkoztatottak döntı hányada nem hátrányos helyzető (pl. fogyatékos ember). Ezért a kijelölt célszervezetek, a foglalkoztatási célú nonprofit szervezetek nem tekinthetık nyílt munkaerı-piaci foglalkoztatóknak. amelyek egyenlı esélyeket biztosítanak a foglakoztatásban, azaz a bérezésben, elımenetelben, a munkavállalói jogok gyakorlásában, kötelezettségek teljesítésében. Speciális eljárás csak abban az esetben fogadható el, ha az a tartósan akadályozott ember foglalkoztatásához (annak elısegítéséhez) szükséges (pl. munkahely, munkaeszköz átalakítása, segédeszközök, speciális szoftverek stb. biztosítása). ahol a foglalkoztatás munkaviszonyban, határozott vagy határozatlan idejő munkaszerzıdés megkötésével történik, és a munkavállaló számára munkajövedelmet biztosít. Országos Fogyatékosügyi Program: a fogyatékos emberek esélyegyenlıségét megalapozó kormányzati program, melynek a 2007 2013. évekre vonatkozó változatát az Országgyőlés 2006 februárjában fogadta el 23. Országos Fogyatékosügyi Tanács: kormány fogyatékosságüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását segítı konzultatív szervezet. E minıségében véleményezi a fogyatékossággal élı embereket érintı jogszabályok tervezetét, javaslatot tesz a fogyatékossággal élı embereket érintı programokra, döntésekre, jogszabályokra, részt vesz a fogyatékossággal élı emberek ügyeit érintı tevékenységek koordinálásában, rendszeresen tájékoztatja a kormányt a fogyatékossággal élı emberek helyzetének alakulásáról 24. A ~ tagjai: az ~ elnöke (a kormány által delegált személy); kormányzati szervek képviselıi (12 fı); a mozgássérült, siket, vak és gyengénlátó, értelmi fogyatékos és autista emberek érdekképviseleti szervezeti által delegált 1-1 fı; A Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége által delegált 1-1 fı; a fogyatékossággal élı emberek érdekében tevékenykedı nem kormányzati szervezetek által delegált 4 fı; a védett munkahelyek szervezetei által delegált két fı; az önkormányzatok országos érdekképviseleti szövetségei által delegált 1 fı. Orvosi rehabilitáció: célja, hogy az egészségi állapotukban károsodott és a fogyatékossággal élı személyeket az egészségtudomány eszközeivel meglevı képességeik 23 Bıvebben: http://www.szmm.gov.hu/main.php?folderid=1295] 24 Bıvebben: 1998. évi XXVI. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról; 67/2001. (IV. 20.) Korm. rendelet Az Országos Fogyatékosügyi Tanács szervezetének és mőködésének részletes szabályairól 13
(ki)fejlesztésével, illetve pótlásával segítse abban, hogy önállóságukat minél teljesebb mértékben visszanyerjék és képessé váljanak a családba, munkahelyre, más közösségbe való beilleszkedésre. Proaktivitás: társadalompolitikai értelemben: a megelızésre és az aktív problémakezelésre összpontosító szemlélet és közpolitikai gyakorlat, a már kialakult problémákat utólag korrigáló megoldások helyett. Foglalkoztatáspolitikában: a munkanélkülivé válás megelızése, illetve a munkanélküliség aktív kezelésmódjának elıtérbe helyezése, a passzív ellátásokkal szemben. Foglalkoztatásban: a munkakörülmények, technológia olyan kialakítása, amely lehetıvé teszi a betegség/sérülés megelızését a munkahelyen. Ehhez hozzájárul a munkahely kockázatelemzésében foglalt kockázatok mérséklésére irányuló intézkedések és a foglalkozásegészségügyi alapellátás prevenciós tevékenysége. Pszichoszociális kockázat: a munkavállalót a munkahelyén érı azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés, munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.) összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott válaszreakcióit, illetıleg ezzel összefüggésben stressz, munkabaleset, lelki eredető szervi (pszichoszomatikus) megbetegedés következhet be. Rehabilitáció: segítı folyamat, ami biztosítja, hogy az egészségkárosodás egyéni és társadalmi következményei a legkisebb veszteséget okozzák. Jogi definíció: 2007. évi LXXXIV. tv szerint: a rehabilitáció: külön jogszabályban meghatározott orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja az egészségkárosodást szenvedett személy szakmai munkaképességének biztosítása. Külön jogszabály: 1997. évi. CLIV. tv. az egészségügyrıl 100. (1) bekezdés megfogalmazása szerint: A rehabilitáció olyan szervezett segítség, amit a társadalom nyújt az egészségében, testi vagy szellemi épségében ideiglenes vagy végleges károsodás miatt fogyatékos személynek, hogy helyreállított vagy megmaradt képességei felhasználásával ismét elfoglalhassa helyét a közösségben. (2) bekezdés kimondja, hogy A rehabilitáció egészségügyi, pszichológiai, oktatási-nevelési, foglalkoztatási és szociális intézkedések tervszerő, együttes és összehangolt, egyénre szabott, az érintett személy tevékeny részvételével megvalósuló alkalmazása. Rehabilitációs célú munkavégzés: a 176/2005 (IX.2.) Korm. rendelet alapján az a foglalkoztatás minısül rehabilitációs célú munkavégzésnek, amelynek elsıdleges célja a meglévı képességekkel elérhetı tevékenység folytatásához szükséges munkatapasztalat biztosítása, gyakorlat, ismeret megszerzése. Hasznosítása olyan munkakörben történhet, amely a munkáltató tényleges piac által elismert termelı, szolgáltató tevékenységének elısegítésére irányul. Rehabilitációs foglalkoztató: a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló jogszabály (176/2005 (IX.2.) Korm. rendelet) alapján kiadott rehabilitációs tanúsítvánnyal rendelkezı munkáltató. Rehabilitációs Információs Centrum (RIC): a => Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat keretében mőködı szervezeti egység, amely a munkaügyi központ foglalkozási rehabilitációs tevékenységét egészíti ki a megváltozott munkaképességő álláskeresık társadalmi beilleszkedésének elısegítése érdekében. Célja a megváltozott munkaképességő, egészségügyi problémával rendelkezı személyek széles körő információval való ellátása. A ~ban a megváltozott munkaképességő személyek megtalálhatják azon információk győjteményét, amelyek nemcsak az álláskereséshez, hanem a mindennapi életvitelhez is szükségesek lehetnek. Segítséget nyújt a munkaerı-piaci, a rehabilitációs, a pályaválasztási, 14
az álláskereséshez kapcsolódó, és a szociális és egészségügyi információk megszerzésében, számítógéppel támogatott pszichológiai és pályaválasztást segítı tesztek és számítógépes programok felvételében. Rehabilitációs képzés: a megváltozott munkaképességő, fogyatékossággal élı személy sajátos képességeire alapozó, illetıleg azt fejlesztı szakmai képzés, át- és továbbképzés, amely az érintett személy munkavállalási esélyének, további munkahelymegtartó képességének javítását szolgálja 25. Rehabilitációs megállapodás: a => rehabilitációs járadékra jogosult személynek írásbeli megállapodást kell kötnie az állami foglalkoztatási szervvel 26. A ~ tartalmazza: a rehabilitációs járadékban részesülı nyilatkozatát, hogy vállalja az együttmőködési kötelezettség teljesítését, és elfogadja a számára felajánlott megfelelı munkahelyet, illetve a térítési kötelezettséggel nem járó képzési lehetıséget; az érintett személy önálló munkahelykeresésének formáit; az ÁFSZ által nyújtandó rehabilitációs szolgáltatásokat; valamint a kapcsolattartás módját. Rehabilitációs tanácsadás: célja, hogy szolgáltatások nyújtásával elısegítse a foglalkozási rehabilitáció irányának meghatározását, olyan megváltozott munkaképességő személyek számára, akik képzettségi szintjüknek megfelelı munkakörbe nem közvetíthetık 27. Rehabilitációs terv 28 : A => rehabilitációs járadékra jogosult személynek a rehabilitáció sikeres megvalósítása érdekében együttmőködési kötelezettsége van az állami foglalkoztatási szervvel. Az együttmőködési megállapodást alapján készül el, és az érintett személynek vállalnia kell a rehabilitációs tervben foglaltak teljesítését. => egyéni fejlesztési és szolgáltatási terv Rehabilitálhatóság: akkor állapítható meg, ha az érintett személy részére a rehabilitációs szolgáltatások igénybevétele, illetve a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben (munkakörökben), foglalkozás(ok)ban való munkavégzés az egészségi állapotához képest az elvárhatónál több erıfeszítést nem jelent, és az alapvetı foglalkoztatási, orvosi és szociális rehabilitációs szükségletekhez kapcsolódó rehabilitációs szolgáltatások hozzáférhetık, és a rehabilitáció lehetséges irányaként meghatározott munkakörben várhatóan olyan megfelelı munkahely ajánlható fel, amely lehetıvé teszi a külön jogszabályban meghatározott, a megváltozott munkaképességő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható folyamatos támogatás nélküli foglalkoztatást 29. Rehabilitációs hozzájárulás: a foglalkoztatás elısegítésérıl és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 41/A. -a rendelkezik a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettségérıl. rehabilitációs hozzájárulást a munkaadó akkor köteles fizetni, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 fıt meghaladja, és az általa 25 1993.évi LXXVI. törvény a szakképzésrıl 26 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 27 Munkaerıpiaci szolgáltatásokról, valamint az azokhoz kapcsolódóan nyújtható támogatásokról 30/2000.(IX.15.) GM rendelet 8.. 28 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 29 (321/2007. (XII. 5.) kormányrendelet 4. (2) bekezdés 15
foglalkoztatott megváltozott munkaképességő személyek létszáma nem éri el a létszám 5 százalékát. Rehabilitációs járadékra jogosult: az a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezı személy, aki: a) 50 79 százalékos egészségkárosodást szenvedett, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, és aa) keresı tevékenységet nem folytat, vagy ab) a keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelızı négy naptári hónapra vonatkozó keresete jövedelme havi átlagánál, továbbá b) rehabilitálható, és c) az életkora szerint szükséges szolgálati idıt megszerezte. és kizáró ok/ok nem állnak fenn, azaz: a) öregségi nyugdíjban, elırehozott öregségi nyugdíjban, csökkentett összegő elırehozott öregségi nyugdíjban, korkedvezményes nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági nyugdíjban, b) bányásznyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, egyes mővészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, szolgálati nyugdíjban, az országgyőlési képviselık javadalmazásáról szóló törvény alapján járó öregségi nyugdíjban, polgármester öregségi nyugdíjában vagy közszolgálati járadékában, c) terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, táppénzben, baleseti táppénzben, d) munkanélküliség esetére járó ellátásban, e) átmeneti járadékban, rendszeres szociális járadékban, bányász dolgozók egészségkárosodási járadékában, rokkantsági járadékban nem részesül 30. Rehabilitációs járadékban részesülı személy: az a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett magyarországi lakóhellyel rendelkezı természetes személy, aki a nyugdíjbiztosítási igazgatóság határozata alapján rehabilitációs járadékban részesül beleértve a 2007. évi LXXXIV. törvény 11. (2) bekezdés miatti szüneteltetés idıtartamát is. Rehabilitációs szolgáltatások: a komplex rehabilitációról szóló 321/2007. (XII. 5.) kormányrendeletben, illetve külön jogszabályokban meghatározott, rehabilitációs célú foglalkoztatási, orvosi és szociális szolgáltatások. Részvétel: a személy meghatározott élethelyzetbe való bekapcsolódása, az abban való közremőködése. Az egyén mőködésének társadalmi meghatározottságát tükrözi. A részvétel korlátozottsága a rokkantság. Rokkantság: az egészségkárosodott személy részvételének akadályozottsága. Egyre gyakrabban használjuk a részvétel korlátozottsága (pl. megváltozott munkaképesség, munkaképesség-korlátozottság) kifejezést. A köznyelvi rokkantság fogalom csak a munkaképesség-csökkenésre vonatkozik, a szó azonban bármely részvétel korlátozottságát jelölheti. A részvétel korlátozottságának egyedi mértékét az adott társadalmi, gazdasági, 30 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról 16
szociális, etnikai stb. körön belül általánosan elvárható részvétellel összehasonlítva határozzuk meg. A rokkantság a rokkantsági nyugdíj értelmezésében: A rokkantságról akkor beszélhetünk, ha az egészségkárosodás, illetve a korábbi minısítési rendszer szerint a munkaképesség-csökkenés mértéke elér egy olyan szintet, amely mellett az érintett személy rendszeres munkavégzésre tartósan nem képes. Az új komplex minısítési rendszer az egészségkárosodás mértékének megállapítása mellett azt is vizsgálja, hogy az érintett személy szakmai munkaképessége megváltozott-e, és rehabilitációjának a feltételei fennállnak-e. Ennek megfelelıen rokkantsági nyugdíjra8 az jogosult, akinek esetében egészségkárosodás 79 százalékot meghaladó mértékő, vagy 50-79 százalékos mértékő, és ezzel összefüggésben a jelenlegi vagy az egészségkárosodását megelızı munkakörében, illetve a képzettségének megfelelı más munkakörben való foglalkoztatásra rehabilitáció nélkül nem alkalmas, azonban a rehabilitációs szakértıi szerv szakvéleménye alapján komplex rehabilitációja nem javasolt. Segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz. Sérülékeny csoport: az a munkavállalói kategória, amelybe tartozó munkavállalókat testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggı kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során (pl. fiatalkorúak, terhes, nemrégen szült, anyatejet adó nık és szoptató anyák, idısödık, megváltozott munkaképességőek) 31. Súlyosan fogyatékos személy: a fogyatékosok esélyegyenlıségérıl szóló törvényben biztosított fogyatékossági támogatás igénybe vételét megalapozó fogalom. A támogatás igénybe vételére jogosult, akinek segédeszközzel, vagy mőtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes; hallásvesztesége oly mértékő, hogy a beszédnek hallás útján történı megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes, és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthetı ejtése elmarad; értelmi akadályozottsága genetikai, illetıleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá a tizennegyedik életévet megelızıen bekövetkezı súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékő, továbbá aki IQ értékétıl függetlenül a személyiség egészét érintı (pervazív) fejlıdési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minısíthetı (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9); mozgásszervi károsodása, illetıleg funkciózavara olyan mértékő, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerő használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes; és állandó ápolásra, gondozásra szorul 32. 31 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemrıl 32 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlıségük biztosításáról 17
Szakmai alkalmassági vizsgálat: a szakma elsajátításának megkezdését megelızı, illetıleg a képzés és az átképzés idıszakában az alkalmasság véleményezése érdekében végzett orvosi vizsgálat 33. Szakmai munkaképesség: a jelenlegi vagy az egészségkárosodást megelızı munkakörben, illetve a képzettségnek megfelelı más munkakörben való foglalkoztatásra való alkalmasság. 34 Alkalmas, aki a jelenlegi munkakörnyezetben, munkakörülmények, technológia, átlagos terhelés mellett, beleértve a rendszeres munkavégzést és a munkahelyre történı eljutás képességét is foglalkoztatható. Személyes tényezık: az egyén sajátosságait tükrözı tényezık életkor, nem, társadalmi helyzet, képzettség, élet- és munkatapasztalatok stb. Személyi higiénés alkalmassági vizsgálat: annak megállapítása, hogy a járványügyi szempontból kiemelt munkaterületen munkát végzı személy fertızı megbetegedése mások egészségét nem veszélyezteti, illetve meghatározott esetekben kórokozó hordozása mások egészségét nem veszélyezteti 35. Szervezet (emberé): az egyén testi, szellemi és lelki meghatározottságát, mőködését biztosító alkotóelemek összessége. A test fogalma a hazai szóhasználatban inkább fizikai-morfológiai értelemben használatos, míg a nemzetközi irodalomban a kifejezés magában foglalja a fizikaimorfológiai, a mentális, és a pszichés összetevıket is. Szociális intézmény: a szociális igazgatásról és szociális ellátásról szóló 1993. évi III. törvény által szabályozott, állami, nem állami, egyházi fenntartó által mőködtetett, ápolást, gondozást, rehabilitációt, lakóotthoni szolgáltatást, valamint nappali ellátást nyújtó intézmény. Szociális intézményen belüli foglalkoztatás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 99/B. (1) bekezdésében meghatározott foglalkoztatás. Szociális rehabilitáció: szociális szolgáltatások biztosításával, a társadalomba, a közösségbe való visszatérést segíti, feladata a mindennapi életvitelhez szükséges készségek fejlesztése, a munka világába való belépés, bennmaradás támogatása, a szociális együttélési stratégiák fejlesztése, a visszaesés megelızése. Sztereotípia: felszínesen általánosító vélemény, negatív elképzelések és elıítéletek együttese. Szubvencionált foglalkoztatás (fogyatékossággal élıknél): az EU tagállamaiban a fogyatékos emberek foglalkoztatását elısegítı speciális foglalkoztatási forma. A szubvencionált foglalkoztatás melynek színtere csak a nyílt munkaerı-piac lehet célja, hogy csökkentse a fogyatékos emberek foglalkoztatásának (pénzügyi) akadályait. A költségátvállalás kedvezményezettjei legtöbbször a munkaadók. Az átvállalt bérköltségek átlagos összege viszonylag alacsony, de egyes országokban bizonyos programok esetében jelentıs összegeket lehet kapni minden egyes foglalkoztatott fogyatékos ember után. Magyarországon e körbe tartozik a költségvetési bértámogatás (lásd: a rehabilitációs portálon a támogatásoknál.) 33 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl 34 2007. évi LXXXIV. törvény a rehabilitációs járadékról - 1. e) pont). 35 33/1998. (VI.24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezésérıl 18
Támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló életvitelét elısegítı, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közremőködés által megvalósuló szolgáltatás. Társadalmi és érdek-képviseleti szervezet: az a társadalmi szervezet vagy alapítvány, amelynek alapszabályában, illetve alapító okiratában a szervezet céljai között a hátrányos helyzető csoportok társadalmi esélyegyenlıségének elısegítése vagy az emberi és állampolgári jogok védelme szerepel, valamint az adott nemzeti és etnikai kisebbség tekintetében a kisebbségi önkormányzat, továbbá a munkavállalók anyagi, szociális és kulturális, valamint élet- és munkakörülményeivel összefüggı ügyeiben a szakszervezet. Utógondozás: egyfajta pszichoszociális rehabilitációs tevékenység, amelyet a) általában valamilyen bentlakásos intézményes ellátásból (pl. nevelıotthon, kórház, fogyatékosok otthona stb.) kikerülı személy közösségbe integrálódásának, önálló élete kialakítása érdekében b) komplex rehabilitáció sikeres befejezése után a munkahely megtartása érdekében végeznek. Védett foglalkoztatás: az EU tagállamaiban a fogyatékos emberek foglalkoztatását elısegítı speciális foglalkoztatási forma. Többféle formája ismert (például más résztvevıkhöz viszonyítva elıírhatják a fogyatékos emberek minimális arányszámát), és céljai is különbözık lehetnek (lehetséges, de nem szükségszerő cél az integrálás a nyílt munkaerıpiacra). A ~ versenynek nem kitett környezetben valósul meg, és olyan fogyatékossággal élı emberek számára tartják fenn, akik nem juthatnak be a nyílt munkaerıpiacra. Ebben a formában foglalkoztatják a legtöbb fogyatékos embert. Védett foglalkoztató (Magyarországon): a megváltozott munkaképességő munkavállalókat foglalkoztató munkáltatók akkreditációjáról szóló külön rendelet szabályai alapján kiadott kiemelt, illetıleg feltételes tanúsítvánnyal rendelkezı munkáltató. Védett mőhelyek: A védett foglalkoztatás egyik lehetséges formája. A fogalom a legalacsonyabb gazdasági eredményt produkáló gazdasági egységeket fedi, ahol kezdetben vak embereket, de a késıbbiekben is súlyos fogyatékossággal élı embereket foglalkoztattak. A 90-es években a legmagasabban fejlett országok védett mőhelyeiben a régit újabb technológiákkal váltották fel, és felkészült menedzserek léptek a régi amatırök helyébe. Vannak országok, ahol évtizedeken keresztül az egész gazdaságra kiterjedı védett vállalatrendszer keretén belül mőködött a rehabilitáció. Ilyenek például az Egyesült Királyságban a REMPLOY, Svédországban a SAMHALL. E vállalatrendszerek számára az átlagos technológiai színvonalnál fejlettebb termelési eszközöket és az állam degresszív hozzájárulását biztosítják. 19