Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiválósági megítélése az ARWU nemzetközi rangsorban és a hazai hvg.hu rangsorban

Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógiai Központ Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiválósági megítélése az ARWU nemzetközi rangsorban és a hazai hvg.hu rangsorban Készítette: Szabon Eszter MSc diplomamunka Témavezető: Dr. habil Fábri György egyetemi docens Természettudományi Kommunikáció és UNESCO Multimédiapedagógia Központ Külső konzulens: Pór Dorottya Igazgatási ügyintéző Rektori Kabinet Minőségügyi Iroda Budapest, 2015

Tartalom 1. Bevezetés... 4 1.1. Témafelvetés, célkitűzések, hipotézisek... 5 1.2. Fogalmi tisztázás... 6 1.2.1. Az egyetemek kialakulása, rövid történeti áttekintés... 6 1.2.2. Kutatóegyetemek megméretése: a nemzetközi felsőoktatási versenytér jellemzői... 7 1.2.3. A tudományos teljesítmény mérése: Az impakt-faktor... 9 1.2.3.1. Az impakt faktor (Garfield -index /hatástényező) jellemzése... 9 1.2.3.2. Az impakt-fakor mérésének további eszközei... 10 1.2.3.3. Vélemények az impakt-faktorról... 10 1.2.4. Nemzetközi rangsorok keletkezése, jellemzői... 12 1.2.4.1. A Quacquarelli Symonds (QS) egyetemi rangsor... 12 1.2.4.2. Az ARWU nemzetközi rangsor (Academic Ranking of World Universities)... 13 1.2.4.3. Webometrics Ranking of World Universities... 14 1.2.4.4. Leideni rangsor... 15 1.2.4.5. CHE (Centre for Higher Education/ Centrum für Hochschulentwicklung)... 15 1.2.5. Egyéb, nem hazai, híres rangsorok... 16 1.2.5.1. US News and World Report... 16 1.2.5.2. The Times hetilap rangsora... 16 2. Vizsgálati anyag és módszer... 17 2.1. Az ARWU és a HVG- Diploma rangsor indikátorainak bemutatása... 17 2.1.1. Adatforrások, hitelességük... 19 2.1.1.1. A hazai Heti Világgazdaság rangsora... 19 2.1.1.2. Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsora... 21 2.2. Az ARWU nemzetközi rangsor eredményei... 22 2.2.1. Rangsor kritériumok és súlyozások... 23 2.2.2. Az indikátorok pontos definíciói... 24 2.2.3. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem az ARWU rangsorban... 26 2.3. A Heti Világgazdaság rangsor eredményei... 28 2.3.1. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem a HVG.hu hazai rangsorban... 28 2.3.2. Tudományterületi rangsorok sajátosságai... 28 2.3.2.1. Az agrárképzés... 30 2.3.2.2. A bölcsészképzés... 31 2

2.3.2.3. A gazdasági képzés... 32 2.3.2.4. Informatikai képzés... 33 2.3.2.5. Jogi és Igazgatási képzés... 33 2.3.2.6. Műszaki képzés... 34 2.3.2.7. Művészeti képzés... 35 2.3.2.8. Művészetközvetítési képzés... 36 2.3.2.9. Nemzetvédelmi és katonai képzés... 37 2.3.2.10. Orvosi és egészségtudományi képzés... 38 2.3.2.11. Pedagógus képzés... 39 2.3.2.12. Sportképzés... 39 2.3.2.13. Társadalomtudományi képzés... 40 2.3.2.14. Természettudományi képzés... 41 2.3.3. Eötvös Loránd Tudományegyetem rangsorhelye az elmúlt hat évben a Heti Világgazdaság rangsorban... 42 2.3.3.1. ELTE első helyes évei a HVG Diploma kiadványban... 43 2.4. Vélemények az ELTE ranking stratégiáját illetően... 44 2.4.1. Interjú a HVG Diploma kiadvány rangsorkészítőjével... 44 2.4.2. Vélemények az egyetemi rangsorokról... 47 2.4.3. Felmérés a rangsorok szerepéről az ELTE-s középiskolások és ELTE-s egyetemisták között... 49 2.4.3.1. Radnóti Miklós Gyakorló Gimnázium diákjainak véleménye... 50 2.4.3.2. Trefort Ágoston Gimnázium diákjainak véleménye... 53 2.4.3.3. Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatóinak véleménye... 55 3. Vizsgálati eredmények és értékelésük... 58 3.1. Vélemények összegzése... 58 4. Összefoglalás... 62 5. Köszönetnyilvánítás... 63 6. Mellékletek... 63 7. Irodalomjegyzék... 84 3

1. Bevezetés Kutatásom témája az Eötvös Loránd Tudományegyetem kiválósági megítélése a hazai HVG, Heti Világgazdaság hazai rangsorban és az Academic Ranking of World Universities (ARWU) nemzetközi rangsorban. A dolgozatom által szeretném bemutatni, hogyan terjedtek el az egyetemi rangsorok és miért fontos egy rangsor, mint médiakommunikációs eszköz az egyetemek tekintetében. Meg szeretném vizsgálni a HVG Diploma kiadvány rangsorát az elmúlt hat év vizsgálatával, fel szeretném mérni, milyen segítséget nyújthatnak a középiskolások döntéshozatalában a felsőoktatásba való jelentkezésnél. Arra is igyekszem rávilágítani a kutatási módszereimmel, miért nem tud jelentős ugrást véghez vinni a magyar egyetemek bármelyike a külföldi egyetemek között, illetve mely paramétereknek köszönhető, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem évek óta listavezető a többi magyar egyetem között. A rangsorok és az egyetemek vizsgálatainál fontos szempont, milyen intézményekkel konkurálnak a magyar felsőoktatási intézmények. Török Ádám akadémikus szerint a világban egyfajta elégedetlenség van a rangsorokkal szemben, melynek oka, hogy a nemzetközi listákban sokat számít az intézmények mérete. Ebből az következik, minél nagyobb egy intézmény, annál könnyebben tud a rangsorban előrébb jutni, mert az ehhez szükséges eredményeket is könnyebben eléri (index.hu). Éppen ezért szeretném hangsúlyozni dolgozatomban, hogy a rangsor egy olyan eszköz, ami önmagában nem alkalmas a felsőoktatás teljesítményének mérésére, egyszerűen csak összehasonlító információkat közöl és hozzájárulhat a felsőoktatás működésének jobb megértéséhez. A rangsoroknak ezentúl, további célkitűzése, hogy legyen világos, jól értelmezhető célja és célcsoportja. Fontos ugyanakkor felismerni a felsőoktatási intézmények sokféleségét és azok különböző céljait. Egy-egy rangsor hitelessége függ az adatok forrásától, ezért diplomamunkámban szeretném bemutatni az adatbázisok megbízhatóságát, figyelembe véve a középiskolások és hallgatók véleményét. Ahhoz, hogy megismerjünk egy rangsort, illetve annak elemeit, nélkülözhetetlen, hogy ismerjük az egyes országok felsőoktatási rendszereinek szerkezetét. Éppen ezért szeretném bemutatni, milyen változásokon esett át a magyar felsőoktatási rendszer az elmúlt években és ennek következményeként milyen változások tapasztalhatók az ELTE intézményrendszerén belül, hogyan hat ki mindez az ARWU- és a Heti Világgazdaság rangsorban betöltött helyére. 4

1.1. Témafelvetés, célkitűzések, hipotézisek Az elmúlt időszakban egyre több rangsor összeállításánál hivatkoznak az ún. berlini alapelvekre, ami a fenn említett célkitűzéseken túl hangsúlyozza a rangsorkészítés módszertanának átláthatóságát, az indikátorok relevanciája és érvényessége szerinti kiválasztást. Ezek: nem szabad, hogy az indikátorokat az elérhető adatok határozzák meg. A rangsorok készítésénél fontos elvárás, hogy alátámasztható legyen, miért pont az adott indikátorok szerepelnek a rangsorban. Diplomamunkámban a kutatás során ezért figyelembe vettem az indikátorok kiválóság-képét is. A módszertan és az indikátorok súlyozásánál a kimeneti adatokat kell előnyben részesíteni a berlini alapelvek szerint. Kimeneti adat lehet például a munkaerő piaci elhelyezkedés vagy a PhD-programokban továbbtanulók száma, s ezen adatok alkalmasabbak egy-egy intézmény vagy képzési program minőségének a mérésére. Fontos megjegyezni, hogy a kiemelt indikátorok súlyozásával kapcsolatos változások rendszerint nehezen érthetőek a felhasználók számára, ezért egyik célkitűzése lett a berlini alapelveknek is a változások limitálása. Miután a rangsorokhoz rendelkezésünkre állnak a megfelelően összegyűjtött adatok, azokat fel kell dolgozni. A rangsoroknak olyan adatokon kell alapulniuk, amelyeket a felsőoktatási intézmények is hitelesnek tartanak és megbízható módon összehasonlíthatóvá teszik az intézményeket. A rangsorok célkitűzéseiben szerepel az adatgyűjtés szakmai megbízhatósága. A különböző statisztikai adatoknál fel kell tüntetni az adatok forrását. A rangsor minőségét folyamatosan biztosítani kell, elengedhetetlen a rangsorok minőségének folyamatos értékelése. Szükséges olyan szervezeti mérőszámok használata, amik a rangsor hitelességét erősítik. Ezeknek a szempontoknak eleget téve közölhetőek csak a rangsor eredmények, aminél rendkívül fontos, hogy a célcsoport számára érthető legyen minden egyes szempont. A kiadásnál és a szerkesztésnél elengedhetetlen az adatpontosság, mert egy-egy rosszul megjelent adat rossz képben tüntetheti fel az adott felsőoktatási intézményt. Ezért aztán a rossz adatok javítását minél szélesebb körben ismertetni kell (felvi.hu). 5

1.2. Fogalmi tisztázás 1.2.1. Az egyetemek kialakulása, rövid történeti áttekintés Az egyetem egy olyan felsőoktatási intézmény, melynek alaptevékenysége az oktatás, a tudományos kutatás és a művészeti alkotótevékenység. Oktatási tevékenysége keretében alapképzési, mesterképzési vagy doktori fokozat megszerzését teszi lehetővé. Nevét a latin universitas szóról kapta, mely egyetemesség, összesség jelentéssel bír, miután a középkor egyetemein oktató tanárok és hallgatók közösségét, összességét jelentette. Az első európai középkori egyetemek Bolognában és Párizsban jöttek létre, ahol jogot, orvostudományt és teológiát oktattak. Magyarország legrégebbi egyetemei az 1367-ben alapított pécsi egyetem, illetve az 1395-ben alapított óbudai egyetem (wikipedia.hu). Az egyetem definíciója a 19. századra változott meg, ezt jól mutatja Karl Jaspers (német filozófus) definíciója is, mely szerint az egyetem egy olyan hely, ahol az igazságot kutatják, ahol a kutatás minden lehetőségének az igazságot kell szolgálnia. Szerinte az egyetemen a legmagasabb fokú szellemi feszültségnek kell uralkodnia, hiszen ez a feltétele az előrelépésnek. A kora újkori egyetemi történésekre leginkább a terjeszkedés, a differenciálódás és a professzionalizáció volt jellemző. A terjeszkedés (expanzió) egész Európát érintette, de más mértékben. A differenciálódás alatt tulajdonképpen azt kell érteni, hogy a 18. század végére olyan oktatási és művelődési hálózat alakult ki, ahol már nem az egyetemek a kultúra és az oktatás kizárólagos hordozói, hanem leginkább a fokozatszerzésért felelősek. Az új idők szükségleteire az egyetemek (sajátos szerveződési elveikből adódóan) lassan reagáltak és a műszaki technikai ismereteket sem tudták kellőképp integrálni, ezért a kutatásból sem vették ki mindig a részüket. A professzionalizáció csak a 19. századra teljesedett ki. Tehát egyesültek az akadémiai és egyetemi foglalkozások, így az egyetem megkezdte annak az útnak a kijelölését, amely révén a növekvő társadalmi szükségletek szempontjából az egyetemi oktatás színvonala fellendült (Mikonya Gy.,2014). Ma már minden olyan oktatási intézetet, ahol többféle szakon magasabb fokozatot, felsőfokú képzést lehet szerezni, egyetemnek hívnak. A 20. században jelentős forma és funkcióváltozáson mentek keresztül az egyetemek. Az európai egyetem tulajdonképpen a tudomány intézményesítése, tartalmilag az etikusan megszerzett tudás összegyűjtésének, rendszerezésének, felhasználásának, a már birtokunkban levő tudás továbbadásának a modellje. 6

Az egyetem elsődleges feladata tehát a tiszta tudomány megteremtése, mely az igazság rendszerébe illeszkedik és a tudás közvetítése, azaz az oktatás. Ennek a kettőnek az együttes érvényesítése az, ami megkülönbözteti a kutatóintézetektől. Ugyanakkor a társadalom hasznára működő intézményről beszélünk, mely az állam vagy más jogi szervezet által fenntartott intézményként, azért működik, hogy kutasson, hogy a tudomány rendszeresítését végezze és valamely tudományos rendszeren belüli mozgósítását lássa el. Olyan feladatokat lát el, mint a konferenciák tartása, kutatószervek és tanszékek létrehozása, működtetése, folyóiratok és kötetek kiadása, külkapcsolatok fenntartása vagy az oktatás végzése szemináriumok, előadások formájában, ugyanakkor gondoskodik a felvett hallgatók tudományos- és szakképzéséről is (Békés M.,2007). 1.2.2. Kutatóegyetemek megméretése: a nemzetközi felsőoktatási versenytér jellemzői 2010-ben, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium pályázatot hirdetett a kutatóegyetem minősítés elnyerésére, mely szerint olyan egyetemek kaphatnak kutatóegyetemi minősítést, amik kiemelkedő színvonalú képzést nyújtanak, tudományos életben elismert, jelentős hazai és nemzetközi kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végeznek. A tevékenységének eredményeit az oktatásba közvetíti, kiemelt feladatként a tehetséggondozást, s kiemelkedő teljesítményt nyújt a doktori képzés területén, továbbá a kutatás és képzés területén széles körű nemzetközi együttműködéssel rendelkezik, miközben országos és regionális vezető szerepet lát el. Kutatóegyetemi minősítése legfeljebb hat egyetemnek, önálló kutató kari minősítése pedig legfeljebb további hat karnak lehet egyidejűleg egy minősítési időszakban. Az emberi erőforrások minisztere a 2013-16 közötti minősítési időszakra kutatóegyetemmé minősítette a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Debreceni Egyetemet, az Eötvös Loránd Tudományegyetemet, a Pécsi Tudományegyetemet, a Semmelweis Egyetemet és a Szegedi Tudományegyetemet (eduline.hu). A pályázatra olyan egyetemek jelentkezhettek, amelyek a felsőoktatási törvény 1. számú melléklete alapján rendelkeztek állami elismeréssel. A kutatóegyetem minősítés elnyeréséért bizonyos kritériumoknak azonban meg kellett felelni; 7

- a folyamatos, stratégiai jellegű alap- és alkalmazott kutatás a felsőoktatási intézmény és szervezeti egységeinek többsége működésének meghatározó részét kellett, hogy képezze - fontos volt, hogy jelentős hazai és nemzetközi kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végezzen, amelynek eredményeit magas hatásfaktorú folyóiratokban és könyvekben, szabadalmakban, új eljárásokban, közhasznú alkotásokban jelenítse meg, és azokat az oktatásba közvetítse - továbbá, hogy a tehetséggondozást a képzés minden szintjén kiemelt feladatként végezze, ezen belül is kiemelkedő teljesítményt nyújtson a doktori képzés területén; - a kutatás, mind a képzés területén széles körű nemzetközi együttműködések folytatására volt szükség Tartalmilag a kutatóegyetemi pályázatnak két fő részből kellett állnia, s úgy volt érdemes elkészíteni, hogy az első rész az elmúlt időszak tudományos teljesítményéről adjon információt, tényszerűen bemutatva 5 évre visszamenőleg az eddig elért eredményeket. 4 fő indikátorcsoportban rendezve kellett bemutatni az intézményre jellemző adatokat. Ezek az indikátorok a következők voltak: - Kutatási kapacitás - Doktori képzés és tehetséggondozás - A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók publikációs tevékenysége - Alap- és alkalmazott kutatási, fejlesztési, és innovációs (K+F+I) tevékenységek kapcsolati rendszere, támogatások és bevételek A pályázat második része az intézmény vállalásait és programját tartalmazta: fel kellett tüntetni, hogy a pályázó az elnyerhető kutatóegyetem minősítéssel, továbbá a saját forrásainak koncentrálásával, valamint a külön pályázatokban elnyerhető uniós támogatások felhasználásával miként fejleszti meglévő K+F+I erőforrásait, mit vállal a tudományos kiválóság fenntartása, javítása érdekében (nefmi.gov.hu). 8

1.2.3. A tudományos teljesítmény mérése: Az impakt-faktor Diplomamunkám során szeretném bemutatni a rangsorok metodikájában is előszeretettel használt egyik indikátort, az impakt-faktort, és az ehhez kapcsolódó véleményeket is. Amíg az egyes iparágak teljesítményének mérése a termékenységi mutatók, a piacra került termékek által generált bevételek elemzésével egyértelműen lehetséges, addig a tudományos kutatási trendek és eredmények és a kutatók teljesítményének mérése kevésbé számszerűsíthető. Sokáig ezen a területen az értékelés szinte egyetlen eszköze a tudományos bírálat volt. Mára azonban a világ szinte összes jelentős tudományos kutatási bázissal bíró országa a tudományos teljesítmény mérésére a bibliometriát használja (Szabóné K. B., 2010). A tudományos teljesítmény exponenciálisan csökken, ha művelőit teljesítményük szerint állítjuk sorba. Következésképpen elmondható hogy a tudományos közösség túlnyomó többsége átlag alatti teljesítményű, s Alfred Lotka (az Amerikai Statisztikai Társaság egykori elnöke) már 1926-ban kimutatta, a róla elnevezett fordított négyzetes eloszlás mellett az értékeltek 61 %-a a minimális teljesítmény tartományába esik ( esetében az egycikkes szerző közé). Per Otter Seglen, norvég kutató magyarázata szerint ez az eloszlás a kiválóság valamilyen mérhető kritériumának eleget tevő személyek eloszlásának felel meg. A tudományos teljesítmény értékelésének két módja ismeretes; a szakértői és a hetvenes években kiszélesedett idézetelemzés. Az idézetelemzésnek két fő területe van. Az egyik a közlemények közvetlen idézettségének vizsgálata, másik a cikket közlő folyóirat valamely időszak alatti cikkeinek adott időszak alatt elért idézettsége, az impakt-faktor. A tudományos teljesítmény értékelése szoros kapcsolatban áll a közleményekkel, ugyanis a szakirodalom mondhatni megtestesülése a tudománynak (Marton et. al., 2004). 1.2.3.1.Az impakt faktor (Garfield -index /hatástényező) jellemzése Megalkotója Eugene Garfield az Institute for Scientific Information (ISI) alapító elnöke. A folyóiratok rangsorolására alkalmazható módszer, magukra a cikkekre s a tudósokra nem. Az impakt-faktor a folyóirat két egymást követő évfolyamában közölt cikkeinek a cikkek számával arányosított átlagos idézettsége a rákövetkező 3. tárgyévben. Az érték kiszámítása a Thomson Institute for Scientific Information (korábbi nevén: Institute for Scientific Information, (ISI)) adatbázisai alapján történik. Azt, hogy mely folyóiratok kerülnek az SCI (az ISI a Science Citation Index (SCI) kiegészítő köteteként 9

megjelenő Journal Citation Reports (JCR) című kiadványa) adatbázisba, az ISI keretein belül működő szakértő testület dönti el. Az impakt-faktorok 1974. évi idézetek alapján kiszámított értékei először 1976-ban jelentek meg. A tudományos kutatást publikáló szerzők igyekeznek a cikkeiket a lehető legmagasabb impaktú lapban publikálni, mert ott egyrészt több hivatkozást remélhetnek, másrészt szakmai szempontból ezek a folyóiratok általában nagyobb presztízsűek. Ezen alapszik, hogy a szerzők egyes cikkeire, illetve teljes munkásságára is szokás összesített impakt-faktor értékeket számolni, noha ez ellenkezik a mérőszám bevezetésének eredeti céljával. A folyóiratok impakt-faktora évről évre változik. Konkrét esetben a cikk megjelenésének évére vonatkozó értékről ennek hiányában a legutóbbi értékről beszélünk (wikipedia.hu). 1.2.3.2.Az impakt-fakor mérésének további eszközei - Immediancy index (Közvetlenségi index): egy adott évben a folyóirat cikkeire történt hivatkozások száma osztva az összes publikált cikk számával. - Cited half-life (Felezési idő): A cikkek átlagéletkora, amelyekre évente a JCR-ben hivatkoznak. Ha például a folyóirat felezési ideje 2005-ben öt, az azt jelenti, hogy a 2001-2005 közötti hivatkozásokból a felét 2005-ben kapta, a másik fele pedig 2001 előtti. - Aggregate impact factor (összesített IF egy tárgykörben): kiszámításakor az adott tárgykör összes folyóiratában történt összes hivatkozást el kell osztani a tárgykör összes folyóiratában megjelent összes cikk számával (Szabóné K.B.,2010). 1.2.3.3.Vélemények az impakt-faktorról Sokan vélekednek úgy, hogy a valóságtól leginkább elrugaszkodott tudományértékelési eszköz az impakt-faktor. Az ellenzők fő aggálya, hogy az impakt-faktor nem tükrözi a cikkek tényleges idézettségét. Az viszont tény, hogy folyamatosan terjed mind a nagy és mind a kis országokban az impakt-fatkor alkalmazása a tudományos teljesítmény értékelésében. Peter A. Lawrence volt az, aki rámutatott arra, hogy nem csak a kutatók, hanem a folyóiratok is belekényszerülnek az idézetekért folyó versenybe az imapktfaktoruk növelésének érdekében. Vannak olyan félelmek is, hogy az impakt-faktor favorizálása következtében elsorvadnak egyes, kevésbé idézett szakterületek is. Fontos 10

megjegyezni, hogy az idézetelemzés érvényessége statisztikai és ez alól az impakt faktor sem kivétel. Az idézettségi esélyt tekintve a szakterületek impakt-faktor átlagai eltérhetnek, melynek fő okai: bizonyos témák szakirodalma a folyóiratok széles tematikai spektrumát öleli fel sok folyóirat nem csak egy adott szakterülethez tartozik a Science Citation Index esetenként a szakterületek behatárolást rosszul végezte (pl. a gyógyszertan és a gyógyszerészet összevonása, az utóbbi szakterület művelőire hátrányosan hat) számos szakterület klinikai és alapkutatási ágazatának elválasztatlansága hasonló diszkriminációhoz vezet bizonyos személyek szakirodalmi tevékenysége több téma és még több folyóirattémacsoport között oszlik meg az impakt-faktor maga is változik idővel vagy ingadozik csak azok a folyóiratok kapnak impakt-faktort, amelyeket referál a Science Citaton Index, tehát a valóságban hátrányt szenvednek a nem angol nyelvű folyóiratok Az impakt-faktor körüli vitákban nem csak negatívumok hangzanak el. Adam Lomniczki (lengyel evolúcióbiológus és ökológus, a lengyel Tudományegyetem, Emlőskutató Intézményének professzora) szerint a tudományos teljesítmény szempontjából a kevésbé fejlett országokban káros lenne felhagyni az idézetelemzés értékelésével. Többek között az impakt-faktor alkalmazás nélkül nem lenne látható, hogy mennyire el vannak maradva az országok és nehezebb lenne a jó kutatók felismerése is. Az impakt-faktor viszont azért is nyer egyre nagyobb teret a teljesítményértékelésben, mert elsősorban a kényelmesség és a könnyű alkalmazhatóság szól mellette. Ellentétben a tényleges idézettséggel, az impaktfaktor nem időfüggő. Ami azt jelenti, hogy azonnal hozzá lehet rendelni egy cikkhez, másrészt nincs szükség a különböző korú cikkek tényleges idézettsége közötti felettébb bizonytalan összehasonlítási korrekciókra. Ugyanakkor egyesíti az értékelés szubjektív és objektív elemét; a peer review-t (szakértői tudományos teljesítmény értékelése) és az idézetszámlálást, melynek köszönhetően mindkettőnél jobb összehasonlíthatóságot eredményez (Marton et al.,2004). Ma már több egyetemen - nálunk is, ahogy Nyugat-Európában is- előírás, hogy a doktorjelöltek és főképp a fiatal oktatók is (lehetőleg nagy) impakt-faktorral rendelkező lapokban adják közre gondolataikat. Fontos szorgalmazni hazánkban, hogy a magyar kutatók, amit lehet a tudomány világpiacán is értékesítsenek, azaz a kutatási eredményük a 11

globális versenyben is méretődjék meg. Ugyanakkor komoly veszély a publikáció a publikációért típusú, öncélú és tudományos újdonságot aligha hozó cikkek gyártása, amit voltaképp nehéz is korlátozni. A korlátozás ugyanis csak akkor lenne hatékony, ha az egyetemi és akadémiai előmenetelben és elismertségben nem kizárólag vagy elsősorban a mennyiségi szempontok érvényesülnének, hanem a tágabb, többrétegű megítélés minőségi kritériumai. Miközben Magyarországon csak az első lépések történtek meg a teljesítménymérés intézményesítésére, a világ többi országában a számmisztika közvetlen hatással van az egyének és iskolák kifutási esélyeire (Csaba et al.,2014). 1.2.4. Nemzetközi rangsorok keletkezése, jellemzői A nemzetközi rangsorokat egyre nagyobb médiafigyelem övezi, elterjedésük a nyolcvanas évekre tehető az Amerikai Egyesül Államokban. Dolgozatomban szeretném megemlíteni pár fontosabb nemzetközi felsőoktatási rangsor fő jellemzőit. 1.2.4.1. A Quacquarelli Symonds (QS) egyetemi rangsor Kezdetben a THE-QS World University Ranking, a Times Higher Education Supplement és a Quacquarelli Symonds cég gondozásában megjelenő nemzetközi multidiszciplináris rangsor volt, amely cégek különválásával alakult meg a Quacquarelli Symonds felsőoktatási rangsor. 200 helyen rangsorolja a világ felső-oktatási intézményeit és a rangsor készítésekor az elmúlt években már tematikus, illetve regionális listákat is közzétesznek a készítők. A rangsor elkészítésénél a mutatószámok kidolgozását az alábbi négy pillérre alapozták: a kutatás minősége, a tanítás minősége, a végzett hallgatók foglalkoztathatósága, illetve a nemzetközi kitekintés. A mutatószámok kidolgozásánál az adatgyűjtés online kérdőívre épülő, empirikus vizsgálaton alapul, illetve felhasználják az egyes országok központi adatgyűjtésén alapuló adatbázisait is. A rangsor készítői elismerik, hogy a fogalmak eltérő értelmezése, az adatgyűjtések esetleges pontatlanságai, illetve a módszertani bizonytalanságok miatt nehéz hiteles képet adni az intézmények sorrendjéről. A folyamatos módszertani tanulást fontosnak tartják, hogy egyre átfogóbb és megbízhatóbb képet adjanak a felső-oktatási intézmények sorrendjéről (felvi.hu). 12

A rangsor összeállítói az egész világról összesen 3 000 felsőoktatási intézményt értékeltek, melyek közül 800 szerepel a 2014-es listán. A tavalyi rangsor módszertana szerint az alábbi tényezőket vették figyelembe az oktatási intézmények sorrendjének meghatározásakor: kutatói reputáció (súly: 40%) - kutatók globális kérdőíves megkérdezése alapján munkáltatói megbecsültség (10%) - munkáltatók globális kérdőíves megkérdezése alapján egyetemi kar / hallgatók arány (20%) - mint a tanítás iránti elköteleződés indikátora idézettség (citáció) (20%) külföldi hallgatók aránya (5%) külföldi dolgozók aránya (5%) (wikipedia.hu) 1.2.4.2. Az ARWU nemzetközi rangsor (Academic Ranking of World Universities) Az ARWU nemzetközi rangsor, a sanghaji Jiao Tong Egyetem gondozásában, évente megjelenő, nemzetközi, multidiszciplináris rangsor. Több, mint 1200 felsőoktatási intézményt vizsgálnak világszerte a rangsor elkészítéséhez. A felsőoktatási intézmény tudományos teljesítményét tükröző szempont alapján, 500 helyen rangsoroló lista. Ez a rangsor kimondottan a tudományos teljesítményre épít, erős hangsúllyal veszi számításba a múlt tudományos teljesítményét, a laikusok számára is közérthető mutatókkal dolgozik. Fontos megjegyezni, hogy módszerük jobban kedvez a bonyolult szerkezetű, széles profilú nagy egyetemeknek, nincs szó a pénzügyis és tulajdonosi háttérről, ugyanakkor feltűnő az amerikai egyetemek fölénye. Viszont egyik leggyengébb pontja mindezeken túl a szakterületi egyoldalúság. Ugyanis nyilvánvaló, hogy az összevetésben nagyobb eséllyel érnek el magasabb értékeket a természet- és műszaki tudományok, valamint néhány kvantitatív társadalomtudományos területen élenjáró intézmények, szemben a bölcsészeti fakultásokon magasabban teljesítőkkel. A módszertant érintő véleményeknek, bírálatoknak köszönhetően kisebb módosításokat végeztek a rangsor készítői, illetve folyamatosan végeznek a rangsorok alapját képező mutatószámok, azok súlyozása és kidolgozásukhoz szolgáló adatbázisok, források felhasználásában. A kritikák ellenére, még mindig az egyik legszélesebb körben használt nemzetközi rangsornak számít. A rangsor indikátorait a 2.1- es pontban fejtem ki részletesen (Kasza G., 2009). 13

1.2.4.3. Webometrics Ranking of World Universities A Webometrics Ranking of World Universities is közte van a legismertebb nemzetközi rangsoroknak, 2004 óta évente két alkalommal jelenik meg. Készítője a Cybermetrics Lab, mely Spanyolország legnagyobb kutatóintézetének- Spanyol Nemzeti Kutatótanács- a része. Több, mint húszezer weboldallal rendelkező felsőoktatási intézményt és kutatóintézetet vizsgál, melynek célja a felsőoktatási intézmények webes megjelenésének értékelése, habár az eredeti cél az intézmények webes megjelenésének támogatása volt. Ennek a sajátságos rangsornak a mutatószámai különböznek a többi rangsor indikátoraitól. Az adatbázis, amit a mutatószámok kidolgozásához használnak fel, nem más, mint az intézmények körében végzett empirikus kutatás eredményei. Az adatgyűjtés évente kétszer történik, januárban és júliusban. Az elemzésnél nem azt veszik figyelembe a rangsor készítői, mennyire látogatott az adott egyetemi oldal, hanem, hogy mennyire észrevehető az interneten. Ezért aztán nem meglepő, ha az összpontszám felét például az adja, hányan linkelik be az egyetemek különböző oldalait, illetve, hogy a keresőmotorok hány weboldalt és külső hivatkozást találnak az adott intézményre és hogy mennyi a publikációhoz köthető fájlok száma. Legfőbb mutatói: Méret (Size): Négy keresőmotor által talált weboldalak száma (Google, Yahoo, Live Search és Exalead). Láthatóság (Visibility): Az egyedi külső linkek teljes száma, melyek megbízhatóan megtalálhatóak a Yahoo Search, Live Search és az Exalead segítségével. Rich file-ok (Rich file). A különféle file-formátumok tudományos és publikációs tevékenységhez fűződő relevanciájának értékelése, illetve ezek volumenének figyelembevétele után az alábbi kiterjesztésű file-okat választották ki: pdf, ps, doc, ppt. A fenti adatokat Google, Yahoo Search, Live Search és Exalead segítségével gyűjtötték össze. Scholar (Sc): A Google Scholar által megadott cikkek és hivatkozások száma tudományterületenként (Dr. Bálint et. al, 2011). 14

1.2.4.4. Leideni rangsor A Leideni Egyetem Centre for Science and Technology Studies (CWTS) kutatóközpontja révén egy olyan új rangsor kidolgozását végezte el, amely ún. bibliometrikus mutatók alapján értékeli az intézményeket már 2007 óta. Megközelítőleg 500 felsőoktatási intézményt vizsgálnak világszerte minden évben, amelyek közül kiválasztják a TOP 100- as, illetve a TOP 200-as listájuk intézményeit. A rangsorkészítők célja, hogy az egyetemek tudományos hatását mérjék, és segítsék, ösztönözzék őket tudományos együttműködésekre. Az oktatók kutatói tevékenységét, idézettségét és publikációinak számát veszik alapjául. Világviszonylatban azokra a felsőoktatási intézményekre fókuszálnak, amelyek több mint 700 Web of Science indexelt publikációval rendelkeznek éves szinten. A fő mutatók, melyek alapján vizsgálják az intézmények tudományos hatását: Impakt-faktorok (általánosságban; különböző területekre, kiadás évére és dokumentum típusra tekintettel; hasonló publikációk összehasonlításában) Együttműködési mutatók (közös publikálások aránya más szervezettel, országgal; nagy földrajzi távolságra lévő féllel való együttműködés aránya) A rangszámítás során két metodika van: egyszer minden egyetemi publikáció egyenlő súllyal indul, a frakcionált számítás során kevesebb súllyal indulnak az együttműködésen alapuló publikációk. Ezek a mutatók leginkább az orvosi és természettudományi egyetemeknek kedveznek (Magyar Rektori Konferencia, 2012). 1.2.4.5. CHE (Centre for Higher Education/ Centrum für Hochschulentwicklung) Az Európai Unión belül a legfigyelemreméltóbb kezdeményezést 2007-ben a németországi Center for Higher Education Development indította el. Ez a lista egy szakterületet vesz célba és ez alapján rangsorolja a felsőoktatási intézményeket. Az 1998 óta felsőoktatási rangsorokat készítő intézet legjelentősebb nemzetközi rangsora az ún. CHE Excellence Ranking, mely mester és PhD képzésekkel foglalkozik (további rangsorai: CHE University Ranking, CHE Research Ranking). A rangsor középpontjában a nemzetközi jelenlét és a kutatási teljesítmény áll. Rangsorolási metodikáját tekintve a CHE az európai felsőoktatási intézmények természettudományos, matematika, politológia, pszichológia és közgazdaságtan graduális programjainak rangsorolását végzi. 15

E rangsor elkészítése során ún. kétlépcsős vizsgálatot alkalmaztak, az elő szelekcióban a négy általános minőségmutató (publikációk száma; hivatkozások száma; sokat idézett, kiváló kutatók száma; Marie-Curie-program keretében indított projektek száma) alapján arany, ezüst és bronz minősítést nyertek el az intézmények. Majd ezen szempontok szerint legkiválóbb intézmények körében egy kérdőíves felmérés is készült további szempontok figyelembevételével. A kérdőíves felmérésben a hallgatókat kérdezték az oktatás és a képzési szolgáltatások minőségéről, az intézményi adatgyűjtés pedig az oktatói kar nemzetközi jellegére, ill. a női oktatók arányára, valamint a doktori és mesterszintű programban részt vevő nemzetközi diákok és női hallgatók arányára vonatkozott. Ezek az intézmények alkották az ún. kiválók csoportját (excellence group) (Dr. Bálint et al., 2011). 1.2.5. Egyéb, nem hazai, híres rangsorok 1.2.5.1. US News and World Report 1983-ban jelent meg először, a legismertebb amerikai rangsor, mely igen összetett szempontrendszert használ és jó pár mérőszám, mint pl. a tandíj vagy a kutatási teljesítmény figyelembevételével súlyozza az egyese szempontok szerinti rangsorokat, majd azokat összesíti. Ez a rangsor évente jelenik meg és a rangsorok alapjául szolgáló adatokat az intézmények honlapján található információkból és csak az intézményeknek kiküldött kérdőívek segítségével nyerik. Szempontjai között szerepel az akadémiai presztízs, a jelentkezők bekerülési esélyei és szakmai minőségük, valamint a hatékonyság. A PhD-képzésnél fontos szempont továbbá a kutatási teljesítmény. Ezt a rangsort számos kritika érte, többek között a Standford és Cornell egyetemek vezetői, akik meg is tagadták más felsőoktatási intézményekre vonatkozó adatok szolgáltatását. Az egyik legélesebb kritika szerint a US News rangsorolása kiszámíthatatlan és túl gyakran módosul a számítási módszere is. A szakértői és diákcsoportokból szerveződött bírálók szerint a rangsorban nagyobb szerepet kap a diploma értéke, mint maga az oktatás (Kasza G., 2009). 1.2.5.2. The Times hetilap rangsora A kilencvenes években Nyugat-Európa szerte is felfigyeltek a rangsorok fontosságára, így jött létre 1970-ben Angliában a The Times hetilap angol felsőoktatási rangsora. 16

A THE World University Ranking a Times Higher Education Supplement gondozásában és a Thomson Reuters-szel együttműködésben megjelenő nemzetközi multidiszciplináris rangsor ez, mely 200 helyen rangsorolja a világ felsőoktatási intézményeit. A The Times-t nemcsak saját adatgyűjtés alapján készítik, hanem együttműködnek más, nemzeti központi felsőoktatási szervezet információszolgáltatásával. A rangsor készítők 13 gondosan kalibrált mutatót alkalmaznak egy olyan átfogó és kiegyensúlyozott összehasonlítást alapul véve, mely megbízható hallgatóktól, oktatóktól, egyetemi vezetőktől, az ipar és kormány képviselőitől származnak. A 13 mutató öt csoportba sorolható: Oktatás: tanulási környezet (a teljes pontszám 30%-a) Kutatás: nagyságrend, jövedelem, reputáció (a teljes pontszám 30 %-a) Impakt-faktor (a teljes pontszám 30 %-a) Iparból származó jövedelem: innováció (a tejes pontszám 2,5 %-a) Nemzetköziesedés: munkavállalók, hallgatók, kutatások (a teljes pontszám 7,5%-a) (Magyar Rektori Konferencia, 2012) 2. Vizsgálati anyag és módszer 2.1. Az ARWU és a HVG- Diploma rangsor indikátorainak bemutatása A felsőoktatási rangsorok készítése alig húsz év alatt szinte iparággá vált a világ nagy részében, ismertségük pedig folyamatosan növekszik. A nemzetközi rangsorok a 2000-es évek elejétől terjedtek el, különösen a brit Times 200-as és a sanghaji Jiao Tong Egyetem 500-as listája. Ezt megelőzően csak az Egyesült Államokban készültek egyetemi rangsorok, s akkor még a belföldi egyetemeket vizsgálták. Az 500-as rangsor stabil szereplőjévé vált az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem, viszont a többi magyar felsőoktatási intézmény relatív pozícióinak megismeréséhez külön hazai rangsorok létrehozására volt szükség. Az elmúlt években a rangsorok számának gyarapodása volt megfigyelhető, ez köszönhető a ma már kiérleltnek mondható rangsorkészítés módszertanának, a számszerűsíthető teljesítmények iránti növekvő érdeklődésnek és a média szerepének megváltozásának. A különböző tájakon készített listák összeállítói nagyrészt ugyanazokat a mutatókat alkalmazzák, leginkább a tudományos teljesítmény mérőszámait, mert az oktatás minősége önmagában kevésbé mérhető. Az oktatás minőségét és az egyes intézmények szakmai, 17

hallgatói és munkaerő-piaci elfogadottságát egyes listáknál, kérdőívekkel vizsgálják, ennek azonban az a veszélye, hogy a válaszolók igazodni próbálnak a közvélekedéshez a saját véleményük kifejezése mellett. Ezért aztán a rangsorok részben ugyanazt a képet mutatják, részben eltérnek egymástól. A nemzetközi vagy a magyar listákról is elmondható, hogy a szűk élmezőnyt nagyjából egyöntetűen ábrázolják. Az összes komoly nemzetközi rangsorban a közismert amerikai egyetemek (Harvard, MIT, Stanford, Columbia, Yale, Princeton) foglalják el a vezető helyeket. A magyar ranglistákban a két-három budapesti nagy egyetem szerepel az élbolyban és mellettük többnyire a Szegedi és a Debreceni Egyetem. Feltűnő eltérések a középmezőnyben mutatkoznak a listák között. Gyakori, hogy a nemzetközi rangsorokban a külföldön kevésbé ismert amerikai egyetemek vezető európai intézményeket utasítanak maguk mögé. Magyarországon viszont nem ritka, hogy a kisebb vidéki főiskolák elismert egyetemek elé kerülnek. Ennek oka lehet a rangsoroláshoz használt mutatószámok egy részének ellentmondásos jellege. A rangsorok között eltérés lehet aszerint, hogy mit kíván értékelni: intézményeket, szakterületeket, képzési szinteket vagy képzési szinteket szakterületekként. Eltérés lehet abban is, hogy milyen célokat, ehhez kapcsolódóan pedig milyen rangsorolási szempontokat választanak a készítők: oktatási és kutatási színvonalat, mennyiségi mutatókat vagy éppen az oktatási hatékonyságot helyezik előtérbe. A szakirodalomban legtöbbször jóval megbízhatóbbnak és értelmesebbnek tartják a szakterületek és képzési szintek szerinti rangsorolást (kutatóegyetemeknél a kutatás színvonalát). Habár az Egyesült Királyságban fontos szempontnak tekintik a hatékonyságot, ami azt jelenti, hogy a beiratkozottak közül mennyi diák milyen hosszú idő alatt szerez valamilyen fokozatot. A magyar rangsorokban gyakran előforduló mutatószám a tudományos minősítéssel rendelkező oktatók aránya. Ez látszólag minőségi mutató, mégis könnyen torzíthat. A PhD fokozat értékét például minden esetben azonosnak veszi, holott már Magyarországon is komoly szintkülönbségek mutatkoznak a különféle egyetemek doktori programjai között. Fontos megjegyezni, hogy a tudományos minősítés elterjedtsége egy egyetemen vagy karon azért sem lehet a minőség abszolút megbízható mércéje, mert bizonyos gyakorlati tantárgyakban (például számvitel, informatika, szaknyelv) az oktatói minőség nem feltétlenül függ a tudományos minősítéstől. Ugyanakkor a felsőoktatási rangsorokat csak korlátozottan lehet az intézmény-megítélés vagy az intézményválasztás legfontosabb támpontjának tekinteni, hasznuk mégis kétségtelen, mert korrekten mutatják be az egyes szakterületek magyar képzési palettáját és sok értékes számszerű információt nyújtanak a 18

felsőoktatási intézmények között a hallgatókért folyó verseny szereplőiről. Érdemes megjegyezni, hogy a magyar felsőoktatási rangsorok egyelőre nem térnek ki a képzési költségekre, pedig köztudott, hogy Budapesten a megélhetés akkor is sokkal drágább, mint vidéken, ha az oktatás nem is kerül feltétlenül többe. Szempont lehet a lakhelytől való távolság is, ami szintén komoly költségtényező például azoknak a vidéki hallgatóknak, akik akkor is a fővárosban szeretnének tanulni, ha lakhelyükön vagy annak közelében nívós egyetem vagy főiskola működik. A ranglistáknak ma már ösztönző hatásuk van a felsőoktatás szereplőire, az egyetemi-főiskolai vezetőkre és oktatókra. Ez segít abban, hogy a gazdaságnak és a kultúrának ez a fontos szektora kilépjen a hosszú időn át tartó elszigeteltségből és feladja az olykor még mindig tapasztalható érzéketlenségét a gazdaság és a társadalom legfontosabb problémái iránt (Török Á., 2012). 2.1.1. Adatforrások, hitelességük 2.1.1.1. A hazai Heti Világgazdaság rangsora A Heti Világgazdaság rangsorát, azaz a Diploma kiadványainak alapját képező felvi rangsorok módszertanának két fő alapelve a sok-szempontú rangsorolás, a módszertani alaposság és hitelesség. Ez esetben a sok-szempontúság azt jelenti, hogy nincs minden szempontból legjobb vagy legrosszabb intézmény. Az felsőoktatási intézményeket ezért érdemes a lehetőség szerinti összes releváns és mérhető mutató alapján összehasonlítani. Az alapossághoz és hitelességhez az szükséges, hogy a rangsorok pontos és hiteles adatszolgáltatás, szakmailag megalapozott statisztikai adatgyűjtés és kutatásmódszertan alapján készüljenek. A HVG által összeállított rangsor először 2006-ra nyújtott tájékoztatást a magyar felsőoktatási intézményekről, ezt követte a 2007-es kiadvány, egészen a 2015-ös kiadványig. A 2007-es számban erőteljesebben vették figyelembe a minőséget az előző évi kiadványhoz képest, de ez jellemző a többi ezt követő számra is. Tovább finomult ugyanis a rangsorolás módszere, újabb szempontok jelentek meg a hallgatói és oktatói minőség értékelésében is. A kötetben található rangsorok a legnépszerűbb képzések közül 16 szakot, valamint 10 képzési területet tartalmaznak, a számszerű adatok mellett, a hallgatók, az oktatók és a munkaerőpiac képviselőinek véleménye is megjelenik az értékelésben. A kiadvány széles körű tájékoztatást nyújt, közli a rangsorok mellett valamennyi alapszak és mesterszak leírását, a felvételi és képzési követelményeket, vizsgálja a munkaerő-piaci 19

lehetőségeket is. Segítséget nyújt abban is, hogy az alapszakon megszerzett diplomával mely mesterképzésre lehet benyújtani a jelentkezést. Az elmúlt években változások jelentkeztek az adatforrások tekintetében is (Hollósi H., 2008). HVG által használt adatforrások: A Diploma kiadványban szereplő Felvi-rangsorok a következő adatbázisikon alapulnak. - Az Emberi Erőforrás Minisztériumnak az intézmények saját információszolgáltatására épülő adatai; - az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.- Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) közvetlen intézményi adatgyűjtése, jelentkezési és felvételi adatai - az Országos Tudományos Diákköri Tanács (OTDT) adatai - reprezentatív empirikus szociológiai kutatások az egyetemi-főiskolai hallgatók, és a munkaadók körében - reprezentatív empirikus gazdaságszociológiai vizsgálatok a munkaadók körében A kiadványok rangsorai: - Szakos kari rangsorok: A szakon oktató karok, iskolák válogatott alap- és mesterszakos hallgatói kiválóság rangsorai az összes képzési területen - Képzésterületi kari rangsorok: A képzésterületen oktató összes kar, iskolai adatalapú, a NEFMI/ Educatio adatbázisain alapuló, oktatói és hallgatói mutatókra épülő rangsorai mind a képzési területeken és ezek összesítése. Ide tartoznak: Hallgatói rangsorok Oktatói rangsorok - Abszolút kari rangsorok: Az összes képzésterület összes karának, iskolájának úgynevezett adatalapú, vagyis a NEFMI/ Educatio adatbázisain alapuló, oktatói és hallgatói mutatókra épülő, képzésterülettől független rangsorai és ezek összesítése. - Képzésterületi kari véleményrangsorok: Kérdőíves hallgatói véleményfelmérés kilenc képzési területen oktató karok és iskolák hallgatói körében. - Abszolút intézményi rangsorok: Az összes intézmény úgynevezett adatalapú, vagyis a NEFMI/ Educatio adatbázisain alapuló, oktatói és hallgatói összesített intézményi 20

mutatókra épülő, képzésterülettől és kartól, intézményi egységtől független rangsorai és ezek összesítése (Bánkuti A. et al., 2010). 2.1.1.2. Academic Ranking of World Universities (ARWU) rangsora Az ARWU, amit a Shanghaji Jiao Tong egyetem tett közzé még 2003-ban robbanásszerű hatást gyakorolt az egyetemi szféra teljesítményének értékelésére. A rangsort a következő szempontok figyelembevételével állítják össze: az egyetem volt hallgatói által elnyert Nobel-díjak és Fields-érmék száma az egyetem kutatói és oktatói által elnyert Nobel-díjak és Fields-érmék száma (azokat figyelembe véve, akik a Díj vagy Érem elnyerésekor az egyetemen voltak foglalkoztatva, illetve az 1991 előtt megszerzett Díjat vagy Érmet a megszerzés éve szerint egyre csökkenő súllyal számítva) sokat idézett kutatók száma a Nature- és a Science-ben publikált cikkek száma 2003-tól kezdve a Science Citation Index-Expandedba illetve a Social Science Citation Indexbe felvett cikkek száma az adott évben a fenti szempontok alapján számított egy főre eső tudományos teljesítmény az intézményben (teljes állású tudományos munkatársak számával elosztva (minoseg.elte.hu)). Az elmúlt két évtizedben számos kritika érte a hat indikátort alkalmazó ARWU-t, főleg azon felsőoktatási intézmények részéről, amelyek rosszabb helyezést értek el a listában. Ez a rangsor alátámasztja azt a közvélekedést, hogy a világ legjobb egyetemi szinte kizárólag az Egyesült Államokban működnek és az amerikai egyetemi élmezőnybe csak egyes brit egyetemek férnek bele. A ranglista hitelességét tekintve fontos az óvatosság, mert a 100 és 500 közötti helyezéseknél sok a holtverseny, ami a rangsorolási eljárás elnagyoltságát bizonyítja. Az ARWU 500-as rangsorában a kezdetektől fogva érdemben két magyar egyetem tudott megjelenni: az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem. Az utóbbi években a pozíciójuk összességében és egymáshoz képest is változatlan. Viszont a BME 2004-ben került be az 500-as listára, azonban esetében a műszaki területek publikációs sajátosságai miatt, eleve korlátozott a jó szereplés lehetősége. Az itt alkalmazott indikátorok jellege egyértelműen kedvez a nagy múlttal rendelkező kutatóegyetemeknek, mert az indikátorok között fontos szerepet kapnak az 21

intézmény kutatói által elnyert díjak. Tudvalevő, hogy egy Nobel-díjas kutató is sokat változtathat az intézmény pozícióján (egytemipolgar.net.hu). 2.2. Az ARWU nemzetközi rangsor eredményei A 2003 június óta évente publikáló ARWU, a már fenn említett hat indikátor alapján rangsorolja az egyetemeket, többek között a Nobel-díjas és Fields-érmés végzett diákok és az egyetemi oktatók, a Thomson Reuters által magasan hivatkozott kutatók, a Nature-ben és Science-ben megjelent cikkek, a Science Citation Indexben és a Social Sciences Citation Indexbe felvett tanulmányok és az egy főre jutó tudományos teljesítmények száma alapján. A rangsor létrehozásánál a fő kezdeti cél a kínai egyetemek rangsorolása volt, viszont ahogy az egyetemek, a média és a kormány is felfigyelt a rangsorra, a hamarosan népszerűvé vált Academic Ranking of World Universites több, mint 1200 egyetemet rangsorol világszerte és minden évben megjeleníti a legjobb 500 egyetem rangsorát a honlapján. A legtöbb országról ad tájékoztatást a rangsort illetően, s ma már egyetemek százai hivatkoznak ezekre az adatokra az egyetemi campus híreiben, éves jelentésekben vagy a promóciós prospektusokban. Az Economist-ban (angol nyelvű heti hírmagazin) 2005-ben megjelent cikk, miszerint az ARWU a világ összes kutatóegyetemének a legszélesebb körben használt éves rangsora. Burton Bullog - riporter a Chronicle of Higher Education magazintól- pedig az egyik legbefolyásosabb nemzetközi rangsornak tekinti. Ez persze köszönhető azon tényezőknek, hogy tudományosan megalapozott módszertana van, stabil, ugyanakkor könnyen átlátható. A The EU Research Headlines 2003 december 31-én azt nyilatkozta a rangsor munkájáról, hogy gondos kiértékelés rejlik az indikátorokat tekintve, köztük az egyetemi kutatók teljesítményét is figyelembe véve. Chris Patten az Oxfordi Egyetem kancellárja megjegyezte, hogy a világ egyetemeinek tisztességes összevetését tükrözi az ARWU. Egy másik jelentős személy, a Londoni Egyetem felsőoktatási professzora, Simon Margison úgy fogalmazott: Az ARWU egyik nagy erőssége, hogy tudományosan szigorú, ám globálisan egy állandó együttműködésre hangolja a többi rangsort és az egyetemeket. A rangsor és annak tartalma széles körben idézett és alkalmazott, egyfajta kiindulópontként szolgál az azonos nemzeti erősségeknek és gyengeségeknek, továbbá könnyítés is az új kezdeményezéseknél és reformoknál. Bill Destler, a Rochester Műszaki Intézet elnöke a Nature-ben utalt arra, hogy ez a rangsor tulajdonképpen az összehasonlítható előnyöket 22

elemzi ki, az európai és amerikai publikációk szellemi tehetségét és kreativitását is szem előtt tartva. Annak érdekében, hogy ez a népszerű rangsor jobban összecsiszolja az egyetemek változatos igényeit a globális összehasonlításban a Center for World Class of Universities (CWCU) 2007-ben létrehozta az ARWU mellett a the Academic Ranking of World Universities by Broad Subject Fields (ARWU-FIELD) és 2009-ben az Academic Ranking of World Universities by Subject Fields (ARWU-SUBJECT) honlapon megtalálható felületet. Az ARWU-FIELD a világ top 200 egyeteméről gondoskodik öt átfogó témakörben, beleértve a természettudományt és a matematikát, a mérnöki/ műszaki, informatikai tudományokat, az élet és mezőgazdasági-, valamint a klinikai orvostudományokat, gyógyszerészetet és társadalmi tudományokat. Az ARWU-SUBJECT pedig mind az öt témakörben publikálja a már rangsorolt top 200 egyetemet, beleértve a matematikai, fizikai, kémiai, informatikai, közgazdaságtani, vállalattani tudományos eredményeket. 2009 óta az ARWU-t jogilag védi és publikálja az ún. Shanghai Rangos Tanácsadó, mely egy teljesen független felsőoktatási információs szervezet és jogilag nem alárendelt az egyetemeknek és a kormányzati szerveknek (shanghairanking.com). 2.2.1. Rangsor kritériumok és súlyozások A súlyozás számos indikátor által történik, beleértve az egyetemi kutatók teljesítményét is. Mivel az indikátor adatok eloszlásánál felléphetnek torzító tényezők, ezért a rangsor készítők, a normál statisztikai technikákat igazítják a mutatókhoz, ha adott esetben erre szükség van. A maximum elérhető pontszám 100, viszont az összes indikátor (mutató) pontszáma súlyozott, végeredményként pedig ezekből fog összeállni egy intézmény teljes végső pontszáma. A rangsorban használt indikátor kódok a következőket jelentik: alumni: Megfelel az oktatás minőségének. Az intézményben végzett hallgatók tartoznak ebbe a csoportba, akik nyertes Nobel-díjasok és Fields-érmések. Súlyozásnál ez a pont 10%-át adja. award: Megfelel az egyetemi kar minőségének. Az egyetemi oktatók tartoznak ide, akik nyertes Nobel-díjasok és Fields-érmések. Ez a súlyozásban, a pont 20%-át adja. HiCi: Szintén megfelel az egyetemi kar minőségének. Magasan hivatkozott kutatók száma 21 átfogó témakörben. A pont 20%-át adja. 23

N&S: Utal a kutatói teljesítményre, eredményekre. A Nature-ben és a Sciencben megjelent cikkek száma. A súlyozásnál a pont 20%-át adja. PUB: Szintén kutatói teljesítmény. A Science Citation Indexbe (SCI) és a Social Sciences Citation Indexbe (SSI) felvett cikkek száma, a pont 20%-át adja. PCP: Az intézmény egy főre eső egyetemi teljesítményét jelenti. A pont 10%-át adja (shanghairanking.com). 2.2.2. Az indikátorok pontos definíciói - alumni: Főleg úgy határozható meg, azok tartoznak ide, akik megszerzik a bachelor, mester vagy doktori fokozatot-és az ezek közül végzett diákként nyertes Nobel-díjasok vagy Fields-érmések az adott intézménynél. A különböző súlyozásnál figyelembe veszik, a fokozat megszerzéséhez szükséges időtartamot is. 1991 után már 100%ban fontos volt a fokozat megszerzése, még 1981-és 1990 között ez 90% volt, 1971és 1980 között 80%, és így tovább, még 1901és 1910 között ez csupán 10% volt. Ha egy személy, egy intézménynél több fokozatot szerez, akkor az intézmény azt csak egyszer veszi figyelembe. - award: az egyetemi oktatók teljes létszámából nyertes Nobel-díjasok, fizika, kémia, orvostudomány, gazdaságtan témakörben, és Fields-érmesek matematika témakörben. Definíció szerint, az sorolható ide, aki egyetemi munkássága idején nyerte a díjat, az, aki különböző súlyozás alapján meghatározott időszakban nyerte a díjat. 2001 után ez mérhetően 100% volt, 1991 és 2000 között ez 90%, 1981 és 1990 között 80%, majd 1971 és 1980 között 70% és így tovább, 1911 és 1920 közötti időszakban csak 10% volt. Ha egy nyertes felvételt nyert, több, mint egy intézményhez, az intézmények számának reciproka adja az egyes intézmények indikátorát. A Nobel díj esetén, ha több, mint egy személy osztozik azon, a súlyozás aszerint alakul, mennyi a részük a díj elnyerésében. - HiCi: 21 átfogó témában a magasan idézett kutatóknak a száma, ezekre a személyekre a legnagyobb számban hivatkoztak az egyes témákon belül. A kategóriák definíciója és az eljárások részletei megtalálhatóak a Thomson ISI weboldalon. - N&S: 2005 és 2009 között a Nature-ben és a Scienceben közzétett cikkek száma. Különbséget tesz nagyságrendileg a szerzői tagfelvételben. A megfelelő szerzőnél a felvétel 100%, 50%-ban az első szerzős befogadás jelentős, 25% az őt követő szerző 24