Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata- B szint

Átírás

1 Szegedi Tudományegyetem ÁOK Állatkísérletek Elmélete és Gyakorlata- B szint Sebészeti Műtéttani Intézet december 06-december 15. Referencia szám: AA1.0/2015; AB1.0/2015 Function specific modules B 10/4 Az eredmények értelmezése, szakirodalmi és publikációs ismeretek. Dr. Szabó Andrea SZTE Sebészeti Műtéttani Intézet I. szemeszter

2

3 Szakirodalom Korábbi kísérletek Új hipotézis Szakirodalmi keresés: tudományos kérdések, módszerek, eredmények (ezek értelmezése) Etikai engedély-kérelem Kísérletek Szakirodalom Publikáció(k)

4 Megválaszolandó kérdések publikáció előtt Melyik folyóirat? (IF, tudományos profil, a review gyorsasága, költség) Milyen publikáció típus? ( original /metodikai cikk, review) Tartalom (adatok interpretálása, fókusz, hogyan illeszkedik a nemzetközi szakirodalomba) Az állatokon végzett kísérletes munka részletei Formai szempontok: - kézirat - grafikonok - referenciák

5 Mi mutatja a folyóirat/cikk értékét? Az utóbbi 10 év tudományértékelési szakirodalma szerint súlyos értékelési hiba egy adott tudományos cikk értékelésében a folyóirat impakt faktorát a cikkre átruházni, a cikket a folyóirat értékén értékelni ( ). A cikk valós tudományos visszhangját jelzik a cikkre kapott hivatkozások, ill. a szakterületre normalizált idézettség mutatószámai. A tudományos folyóiratok presztízsének elemzése: nyers értékek (pl.: - Journal Impact Factor (JIF, Web of Science, Thomson Reuters) - SCImago Journal Rank (SJR, Scopus, Elsevier) nyers értékeken (indikátorokon) alapuló viszonyított, szakterületi folyóirat rangsorok (pl.: - Web of Science JIF alapú szakterületi folyóiratrangsor - SCImago SJR alapú szakterületi folyóiratrangsor Folyóiratrangsorok: egy folyóirat az adott szakterületi rangsorban: melyik negyedbe (quartilis; jele Q) esik: Q1-4

6 A folyóiratok minősítése. Ad 1. az impakt faktor A folyóiratok minősítésének és rangsorolásának legismertebb mérőszáma az úgynevezett impakt faktor (IF), vagy hatástényező, mely az Eugene Garfield által létrehozott Science Citation Index-en (SCI) alapuló mérőszám. Definíciója szerint az adott folyóiratban két egymást követő évben megjelent cikkekre a harmadik évben kapott idézetek száma osztva a cikkek számával. Ezeket a mutatószámokat a Web of Science (WoS) ( multidiszciplináris bibliográfiai adatbázis adatai alapján számítják ki, és minden évben a Journal Citation Reports-ban (JCR) teszi közzé az adatok tulajdonosa, a Thomson Reuters. Például a New England Journal of Medicine című folyóirat 2014-es impakt faktora 55,873. Ez azt jelenti, hogy a lap 2012-ben és 2013-ban megjelent 708 db cikkére 2014-ben idézetet kapott. (Forrás: Web of Science/Journal Citation Reports 2016) (1. ábra). Az impakt faktor a legelterjedtebb, egyúttal a legtöbbet bírált minősítő szám. Korlátai között említendő, hogy nem reális olyan folyóiratok összehasonlítására használni, amelyek különböző szakterületeken közölnek, mert egy adott impakt faktor az egyik szakterületen igen magasnak számíthat, míg egy másik, frekventáltabb szakterületen esetleg csak közepesnek.

7 A szakterületi folyóiratrangsorok A folyóirat szakterületi rangsorokban az egyes szakterületeken belül közlő lapokat rendezik a használt minősítő számok szerint (IF, SJR) csökkenő sorrendbe. A rangsort több részre osztják és az egyes folyóiratokat aszerint minősítik, hogy a folyóiratrangsor hányadik negyedébe (Q1, Q2, Q3, Q4) esnek. Ezzel a módszerrel összehasonlíthatóvá válnak a különböző szakterületeken alkotó szerzők tudományos teljesítményei is. Az egyes kvartiliseken (Q1, Q2, ) belül általában nem szükséges finomabb megkülönböztetést vagy összehasonlítást tenni, bár a Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) ( külön feltünteti az első 10-ben (D1) elfoglalt helyezést is. Ezeket az adatokat az egyes folyóiratcikkek alatt jeleníti meg, melyhez az SJR adatait használja. Előfordulhat, hogy egy folyóirat, amely több tudományterületről is megjelentet publikációkat az egyik szakterületi rangsorban előkelőbb besorolást kap, mint egy másikban.

8 A szerzők tudományos publikációs teljesítményének minősítése Általában a tudományos közlemények több szerző közös munkájából születnek, akik mind saját cikküknek tekinthetik az adott publikációt. Mégis, jelentősége van annak például a tudományos fokozatok megszerzésekor, vagy pályázatok elbírálásakor, hogy valakinek hány első, illetve utolsó szerzős közleménye van. A szerzők minősítése az úgynevezett idézettség alapján történik. Az indexelő adatbázisok nyilvántartják a tudományos publikációkat és az azok végén felsorolt referenciákat, valamint azt is, hogy mások hányszor idéznek egy-egy közleményt. Egy publikációra kapott idézetek száma fontos minősítője az adott közleménynek. Idézeteket számos adatbázisból gyűjthetünk, leginkább elfogadott hiteles citációforrások a Web of Science, illetve a Scopus adatbázis. Ezek szigorú követelmények szerint indexálják a folyóiratokat, illetve könyveket, könyvsorozatokat, számos feltételük között ügyelve arra, hogy úgynevezett parazita (predatory) folyóiratok ne kerüljenek közéjük. Ezért egy-egy kézirat benyújtása előtt célszerű megbizonyosodni arról, hogy a kiválasztott lap valódi tudományos értékkel bír, pl. a Directory of Open Access Journals adatbázisban, amely az open access lapokat tartalmazza (DOAJ, doaj.org), vagy az MTMT Folyóiratok menüpontjában. (

9 Hogyan tartsuk számon saját tudományos publikációs teljesítményünket, illetve miként követhetjük nyomon másokét? Hirsch index: Egy kutató h-indexe azt mutatja meg, hány olyan publikációja van, amely legalább annyi idézetet kapott, mint amennyi a h- indexe. Például, ha egy kutató h-indexe 16, az azt jelenti, hogy 16 olyan közleménye van, amelyek mindegyike 16, vagy annál több idézetet kapott. (a fiatal, ambiciózus szerzőnek sem lehet magas h-indexe, ugyanis azt a publikációk száma maximálja)

10 Irodalomkutatás =ssl#q=microcirculation+sepsis

11 Példa egy adott téma szakirodalmának teljes körű feltérképezésére

12 A cikk megírásával teszi a tudós az i-re a pontot. A cikkben sűríti kísérleti eredményeit, következtetéseit és utal a soron következő feladatokra. A cikkeket két nagy csoportra oszthatjuk: 1. Rövid cikkek 2. Hosszú cikkek Rövid cikket minden kezdő tud írni, legfeljebb olyan lesz, mint egy lapos csont. Vagyis rövid, de nem velős. Hosszú cikket írni művészet, mert ahhoz sok mondanivaló szükséges. Ez pedig nem mindig van. Nem érdektelen tehát azoknak a módszereknek rövid összefoglalása, melyek alkalmasak egy rövid cikkre elegendő nyersanyagot olyannyira megkeleszteni, hogy hosszú cikk legyen belőle.

13 ARRIVE irányelvek Cím: tömör, pontos, informatív Absztrakt: háttér, célok, módszerek (különös tekintettel az állatokra), lényeges eredmények, következtetések

14 Bevezetés a/ Irodalmi háttér (korábbi kutatások, téma jelentősége, megfelelő referenciákkal), amely rávilágít a kutatási motivációra és a kísérletes megközelítésre; b/ Rávilágít a kísérletben használt species és modell jelentőségére, humán biológiai relevanciájára; A hipotézis és a vizsgálandó célok világos leírása

15 Etikai engedély milyen engedély, milyen testület adta meg, milyen állatvédelmi irányelvek nemzeti, intézményi szabályozás alapján E.g. The experiments were performed on the EU Directive 2010/63/EU on the protection of animals used for experimental and other scientific purposes and carried out in strict adherence to the NIH guidelines for the use of experimental animals. The study was approved by the National Scientific Ethical Committee on Animal Experimentation (National Competent Authority), with the license number: V./142/2013.

16 Kísérlet tervezés Állatszámok, csoportok; Objektivizálás, randomizálás; A kísérleti egység (egyed vagy csoport) Folyamat ábra

17 Beavatkozások, mérések: HOGYAN? MIKOR? HOL? MIÉRT? Kísérleti állatok faj, törzs, nem, életkor, testtömeg, genetikai módosítás, beszerzési hely

18 Állattartás, gondozás elhelyezés, mikrobiológiai állapot, fény/sötétség ciklus, hőmérséklet, táplálék, ivóvíz, környezet gazdagítás Elemszám, annak megválasztása, kalkulálása

19 Kísérleti csoportok kialakítása; Kísérleti végkimenetel megválasztása Statisztikai módszerek ismertetése

20 Eredmények Kísérleti állatok általános állapota kezelés előtt és után, melyik vizsgálat hány állaton, mérési eredmények (középérték, szórás), mellékhatások, protokoll módosítások

21 Megbeszélés eredmények értelmezése, a vizsgálat korlátai, humán relevancia; Támogatók megnevezése, egyéb köszönetnyilvánítások

22

23

24

25

26

27

28

29

30 Online kézirat-beküldő rendszerek

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46