Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2009. évi beszámolójának szöveges indoklása 1 1. Gazdálkodás keretei, tárgyidőszakban ellátott tevékenység A Felügyelet gazdálkodásának jogszabályi kereteit az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (PSZÁF tv.), a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli tv.), az államháztartás szervezetei beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet (Áhsz.), Fejezeti kezelésű előirányzatok 2009. évi gazdálkodási szabályzatáról szóló 1/2009. számú elnöki utasítás, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Fejezeti kezelésű előirányzatának, a Gazdálkodási Szabályzatról szóló 17/2007. számú főigazgatói utasítás, a Számviteli Politikáról szóló 16/2007. számú főigazgatói utasítás (Számviteli Politika), valamint a Felügyelet egyéb belső szabályzatai jelölik ki. A Felügyelet új egységes szerkezetű Alapító Okirata június 26 án került jóváhagyására. Az Alapító Okiratban a Hatósági főfelügyeletei, szakmai irányítási tevekénysége mellett immár megjelent a Felügyeletei Koordinációs és Módszertani Központ (FKMK) szakfeladata (Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés) is. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény 388. a hatályon kívül helyezte a Felügyelet bevételeinek felhasználását korlátozó (PSZÁF tv. 26. (5) bek.), ill. tartalékképzési (PSZÁF tv. 26. (7) bek.) bekezdéseit. A Kormány 20011/2009. határozatával módosította a központi költségvetési fejezetek 2009. évi maradványtartási kötelezettsége teljesítését megalapozó intézkedésekről szóló 2007/2009. kormányhatározatát. A határozat módosítása során a Felügyelet maradványtartási kötelezettsége 10.338,0 millió forintról 10.838,0 millió forintra (500,0 millió forinttal) nőtt. 2. Alkalmazott szabályrendszer A Felügyelet a Számviteli politikában kisebb módosításokat vezetett be, úgymint a korábban bevételként elszámolt 100 Ft alatti túlfizetéseket függő bevételként mutatjuk ki, a hardver eszközzel együtt beszerzett OEM (összeszerelő által szolgáltatott) szoftvert korábban önállóan, vagyoni értékű jogként, 2009 től az eszközre aktiválva tartjuk nyilván. 1 Kiegészítő melléklet szöveges indoklása.
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal a Felügyelet a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. tulajdonosi jogainak gyakorlásáról 2008. májusában megállapodást kötött (vagyonkezelési szerződésről nem sikerült megállapodni). Ezen megállapodás alapján a Felügyelet részesedésként továbbra is 50.000 ezer Ft ot (Magyar Állam tulajdonosi része 100%) mutat ki a társaságban. 3. Értékelési eljárások ismertetése Az eszközök és források értékelésének szabályait a Számviteli Politika VI. fejezete tartalmazza. E szerint a bekerülési (beszerzési és előállítási) érték megállapításánál, valamint a mérlegtételek értékelésénél a Felügyelet a számviteli tv. rendelkezései szerint jár el, figyelembe véve az Áhsz. vonatkozó intézkedéseit. A Felügyelet értékelése során követelések éven belüli, vagy éven túli besorolását a követelés előírásának időpontjához viszonyítja. Behajthatatlanként tartjuk nyilván azt a követelést, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi; amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet; azon adósonként 40.000 forintot el nem érő éven túli követelések esetében, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, és amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel; amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet; amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. 2009. évben ezen értékelési szempontok alapján 10.622 ezer Ft behajthatatlan követelést írtunk le. A bizonyítottan behajthatatlan követelést a Felügyelet leírja. A nem behajthatatlan, de kétes követelésekből az Áhsz. 31. ában foglaltak figyelembevételével értékvesztést számolunk el. A késedelmi kamat értékelése során érvényesítjük azt az elvet, hogy a kamat viseli az alapkövetelés sorsát (értékvesztés elszámolásánál is), azzal azonos elbírálásban részesül. A jogszabályon alapuló jogerős követelések esetében az Áhsz. 22. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak, illetve az Áhsz. 26. (1) bekezdése értelmében a Felügyelet nincs tekintettel arra, hogy az adós a vele szemben előírt jogerős követelést elismeri e vagy sem, mindössze annak fizetőképességét teszi értékelés tárgyává. A Felügyelet az Áhsz 31. (2) bekezdése szerint azokra a követelésekre számol értékvesztést, amelyek várható veszteség jellegű értékelési különbözete tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Azokat az adósokat, akiknek kizárólag a tárgyévben van lejárt tartozásuk, a Felügyelet nem minősíti, kivéve, ha az adós ellen felszámolási eljárás van folyamatban. 2. oldal
A vevőnként, adósonként kis összegű követeléseket a Felügyelet csoportosan értékeli, az adósokat nem minősíti. Az adósokat a Felügyelet fizetőképességük, kockázati besorolásuk, fizetési hajlandóságuk és vagyoni biztosítékuk alapján, évente egyszer, alapvetően három osztály szerint minősíti. A minősítésű az adós, ha felügyelt, minősített és alacsony üzleti kockázati besorolású intézmény; ha természetes személyként a Felügyelet nyilvántartása szerint társaság tisztségviselője, vagy alkalmazottja, vagy ha a tartozása teljes egészében vagyoni biztosítékkal van fedezve. B minősítésű az adós, ha nem tartozik sem az a), sem a c) pont alá. C minősítésű az adós, ha két felszólítás ellenére sem fizetett, vagy átütemezett tartozásával késedelembe esett, illetve intézmény esetében vele szemben felszámolási, vagy végelszámolási eljárás van folyamatban, magánszemély esetében, ha elhalálozott. A Felügyelet a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket tényleges teljes beszerzési, illetve előállítási költségen értékeli. A Felügyelet a készleteket beszerzési áron értékeli, felszámítva az előzetesen felszámolt általános forgalmi adót, amit adott esetben korrigál az elszámolt értékvesztés, illetve a visszaírt értékvesztés értékével. A tárgyi eszközként a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (telek, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) mutatjuk ki, amelyek tartósan, közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a Felügyelet tevékenységét, továbbá a beruházásokat. A 100 000 forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszköz bekerülési értékét dologi kiadásként egy összegben számoljuk el. Gépek, berendezések és felszerelések között mutatjuk ki a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a Felügyelet tevékenységét tárgyi eszközöket, valamint a bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Járművek között mutatjuk ki a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, valamint az ezeken a tárgyi eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Az eszközöket és a kötelezettségeket egyedenként értékeljük. A beszerzett, 100 000 Ft ot meghaladó egyedi bekerülési értéket képviselő tárgyi eszközök az elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett, és a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési értéken szerepeltetjük a mérlegben. A tárgyi eszköz értékét növelő beszerzési költségként kerül elszámolásra a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költsége. Az átmenő több éven át tartó felújítások ráfordításait a Felügyelet a folyamatban lévő beruházások számláin gyűjti, és a felújítás befejeztével azokról egy összegben vezeti át a megfelelő állományi számlára az aktiválandó összeget. 3. oldal
A bekerülési érték számviteli tv. szerinti részét képező tételeket (ide értve az importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor veszi számításba a Felügyelet a számlázott, kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás lebonyolódott, de a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján határozzuk meg és a negyedév végén állományba vesszük. (2009. év végén 19.006 ezer Ft összeget tartottunk ilyen címen nyilván.) Amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz rendeltetésszerű használata megszűnik és értékesítési szándék áll fenn, akkor ezen eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, de legfeljebb piaci, forgalmi értéken a 234. Értékesítési céllal átsorolt eszközök főkönyvi számlán mutatjuk ki. Egyéb esetben a szükséges összegű terven felüli értékcsökkenés elszámolása után a használt készletek analitikus nyilvántartásába csak mennyiségileg kell felvenni. Az értékcsökkenés az immateriális javak, a tárgyi eszközök, valamint a kezelésbe, koncesszióba, illetve vagyonkezelésbe adott eszközök után negyedévenként, a bekerülési érték alapján, az Áhsz. 30. ának (2) bekezdésébenben meghatározott leírási kulcsokkal számítva, időarányosan kerül elszámolásra (2009. évben 139.082 ezer Ft). Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő (hosszabb) időtartamot jelöl meg, mint az Áhsz. 30. ának (2) bekezdés a) c) pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot vesszük alapul. A Felügyelet az Áhsz. 30. (5) bekezdése szerinti lehetőséggel (tervezett hosszabb használati idő miatt a lineáris leírási kulcs alacsonyabb szinten való megállapítása) nem él. A piaci érték és a könyv szerinti érték tartós és jelentős eltéréséből eredően (számviteli tv. 53. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esemény) terven felüli értékcsökkenést a Felügyelet nem számol el az év végi értékelés során, amennyiben az eszközöket az előírt lineáris kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használja, mindaddig, amíg e döntését meg nem változtatja. 2009. évben a Felügyelet nem számolt el terven felüli értékcsökkenést és értékvesztést. A nem minősített adósok egy évnél rövidebb ideje lejárt követeléseire nem számolunk el értékvesztést. A behajthatatlannak minősített követelések elszámolt értékvesztését visszaírjuk és ezen követelést leírjuk. A vevőnként, adósonként kis összegű, egy évnél hosszabb ideje lejárt, 40 000 Ft feletti felügyeleti díj követelésekkel esetében a következő értékvesztést számoljuk el: 100 % értékvesztést számolunk el, amennyiben az adós engedélyét már a mérleg fordulónapjáig visszavontuk vagy a felügyeleti nyilvántartásból töröltük. (Az értékvesztés elszámolása során az éven belüli előírást is figyelembe vesszük.) Vagy amennyiben az adóssal szemben hitelezői igény bejelentés történt a mérlegkészítés időpontjáig. (2009 évben 2.172 ezer Ft.) 4. oldal
50% értékvesztést számolunk el a felügyeleti díjkövetelésekkel kapcsolatban, amennyiben az adós részére a fizetési felszólítás postai kézbesítése sikertelen volt. A vevőnként, adósonként kis összegű, egy évnél hosszabb ideje lejárt bírságkövetelésekkel és számlás követelések értékelése során 100% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző ötödik költségvetési évben, vagy azt megelőzően keletkezett követelések esetében (2009. évi értékvesztés összege 181 ezer Ft); 80% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző negyedik költségvetési évben keletkezett követelések esetében (2009. évi értékvesztés összege 0 ezer Ft); 60% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző harmadik költségvetési évben keletkezett követelések esetében(2009. évi értékvesztés összege 57 ezer Ft); 40% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző második költségvetési évben keletkezett követelések esetében (2009. évi értékvesztés összege 49 ezer Ft); 20% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző költségvetési évben keletkezett követelések esetében (2009. évi értékvesztés összege 41 ezer Ft). Nagy összegű követelések esetén egyedileg minősítettük az adósokat, melynek alapja a kockázat értékelés és a fizetési hajlandóság. Az A minősítésű adóssal szembeni követelésekre nem számolunk el értékvesztést. A B kategóriába sorolt adóssal szembeni követelésekre a legrégebbi követelés esedékességétől eltelt idő alapján (1 és 2 év között 50%; 2 év felett 100 %) számolunk el értékvesztést (2009. évi értékvesztés összege 844 ezer Ft). A C kategóriába sorolt adóssal szembeni követelésekre 100% értékvesztést számolunk el (2008. évi értékvesztés 105.272 ezer Ft). A vásárolt és a befektetett eszközök közül átsorolt készletek értékvesztésének elszámolására és az értékvesztés visszaírására a számviteli tv. 56. és az Áhsz. 31. (1) bekezdését alkalmazzuk. 4. Követelések, kötelezettségek alakulása A Felügyelet követelésállománya az előző évhez viszonyítva 3.649 ezer Ft tal csökkent. Az intézmény követelésállománya 2009 ben 240.446 ezer Ft volt, melyre 108.616 ezer Ft értékvesztést számoltunk el. Peres bírságok miatt a követelésállományt 79.661 ezer Ft tal csökkentettük. A Felügyelet kötelezettségállománya 721.808 ezer Ft. Az előző évi kötelezettségállomány 678.921 ezer Ft volt. A kötelezettségek állománya a munkavállalókkal, a költségvetéssel illetve a szállítókkal szembeni kötelezettségek miatt növekedett. Az előíráson felüli bevételek (túlfizetések) a 2008. évi 245.036 ezer Ft ról 218.907 ezer Ft ra csökkentek. Túlfizetésekből a Felügyelt intézmények 39.432 ezer Ft visszautalását kértek. Bírságok le nem zárt (peres) ügyeivel kapcsolatban függő követelésként 79.661 ezer Ft ot került nyilvántartásba vételre. A 0 s számlaosztályban függő kötelezettségként bírságok tekintetében 915.530 ezer Ft ot, pályadíjat érintő 221.615 ezer Ft ot, bérelt épület (székház) helyreállítási kötelezettségeként 2.862 ezer Ft ot mutatott ki a Felügyelet. 5. oldal
A székház üzemeltetésével és bérlésével kapcsolatos hosszú távú kötelezettségvállalásként 895.978 ezer Ft ot, prémium évesek várható kifizetéseként 56.479 ezer Ft ot jelenít meg a Felügyelet. 5. Intézményi előirányzatok, tartalékok alakulása A Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (költségvetési törvény) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete önálló cím bevételi és kiadási főösszegét 11.325 000 ezer Ft értékben fogadta el. A Felügyelet intézményi szintű pénzforgalmi bevételei 11.607.031 ezer Ft ot (2008 ban 10.985.937 ezer Ft ot) tettek ki, intézményi kiadásainak összege 8.778.353 ezer Ft volt. A Felügyelet közalapítványok, az alapítványok által ellátott feladatokra nem teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen nem juttatott részükre eszközöket. 2009. évben a díjbevételeink 10.192.045 ezer Ft ban teljesültek, ez a 10.377.600 ezer Ft os 2009. évi eredeti terv 98,2 % a. Az első negyedév folyamán a folyamatosan romló makrogazdasági és pénzügyi piaci előrejelzések miatt a bevételi prognózisunkat 500.000 ezer Ft tal lefelé korrigáltuk. A korábbi években a bevételek a pénzügyi piacok reálbővülési ütemének megfelelően növekedtek. 2009. évben a gazdasági válság miatt a pénzpiaci szektorban a bevételek kismértékű növekedését tapasztaltunk. Ennek oka egyrészt az, hogy a felügyeleti díj alapjául szolgáló tőkekövetelménynek a pénzügyi válság miatti csökkenését ellensúlyozta a forint leértékelődése miatti növekedése, továbbá az a tény, hogy a szektor intézményei a korábbi pénzügyi évek vonatkozásában mintegy 208.800 ezer Ft os díjkorrekciót jelentettek. A Tőkepiaci, a Biztosítási és a Pénztár szektorban bevételcsökkenést tapasztaltunk. A romló pénzügyi előrejelzéseknek megfelelően csökkentett szinten zároltunk egyes kereteket, így többek között az informatikai üzemeltetési kiadásokat, a külföldi kiküldetések költségeit, a reprezentációt és elhalasztottunk egyes beruházásokat (informatikai fejlesztések, gépjárműbeszerzés). A bírság bevételeink az eredetileg előirányzott 200 000 ezer Ft ot jelentősen meghaladó mértékben (775.600 ezer Ft ban) teljesültek, azonban e bevételt a Felügyelet működésére nem használhatja fel, továbbá számottevő részük még nem végleges bevétel, mivel per alatt áll. A Kormány a 2007/2009. határozatával a Felügyeletnek a 2008. év végi maradványával megegyező 10.338.000 ezer Ft maradványtartási kötelezettséget írt elő, melyet 2011/2009. kormányhatározattal további 500.000 ezer Ft tal 10.838.000 ezer Ft ra növelt. A maradványtartási kötelezettség összegét átvezettük a Felügyelet zárolt kincstári maradványtartási számlájára. A zárolást a Kincstár 2009. december 28 án feloldotta, így a Felügyelet újra rendelkezhet a maradványa felett. A 2009. év végén az intézményi előirányzat maradvány összege 7.580.295 ezer Ft, mely a fejezeti tartalék előirányzat maradvánnyal együtt 12.941.899 ezer Ft volt. Az intézmény kötelezettségvállalással terhelt maradványa 1.540.478 ezer Ft, a személyi juttatásokon 112.733 ezer Ft maradvány keletkezett. Az előző év tartalékait, maradványát a 6. oldal
bírságokból pályázatokra kiosztható rész (5.592 ezer Ft) és a bírságok peres kötelezettségei (354.677 ezer Ft) kivételével a Felügyelet felhasználta. 6. Fejezeti előirányzatok, tartalékok alakulása A fejezeti tartalék előirányzat maradványa 5.361.604 ezer Ft összeget tett ki. Fejezeti számlán ki nem egyenlített kötelezettségvállalás év végén nem volt. A Fejezeti számlán elkülönített tartalék állománya 5.361.604 ezer Ft, mely a 2008. évi tartalékhoz képest 224.823 ezer Ft csökkenést mutat. A Felügyelet a 2009. évben tartalékot nem képzett. Egyenlegét az alábbi kifizetések módosították: munkaügyi perek címen 51.970 ezer Ft, az FKMK működésével kapcsolatos kiadásokra 74.339 ezer Ft, magán nyugdíjpénztári kiértesítés költségre 70.000 ezer Ft, devizahitelek kiadvány utánnyomása 18.201 ezer Ft, az IAIS 2008 konferenciához kapcsolódó árfolyam veszteség elszámolására 10.313 ezer Ft. A Fejezeti számlán 2009. évben 455.500 ezer Ft előirányzatot képeztünk illetményfejlesztésre, melyből ténylegesen 52.150 ezer Ft került felhasználásra. A fejezeti szintű kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány összege 2009. év végén 11.401.421 ezer Ft, melyből az intézmény szabad előirányzat maradványának összege 6.039.817 ezer Ft, a fejezeti tartalék szabad előirányzat maradványának összege pedig 5.361.604 ezer Ft. 7. Könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladtok irányításáért, vezetésért felelős személy adatai Regisztrációs szám: 142029 Név: Balázs Zoltán Budapest, 2010. május 7. oldal