1 Kiegészítő melléklet szöveges indoklása.

Átírás

1 A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete évi beszámolójának szöveges indoklása 1 1. Gazdálkodás keretei A Felügyelet gazdálkodásának jogszabályi kereteit az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (PSZÁF tv.), a számvitelről szóló évi C. törvény (számviteli tv.), az államháztartás szervezetei beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet (Áhsz.), Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Fejezeti kezelésű előirányzatának évi számviteli politikájától és számlarendjéről szóló 3/2008. számú elnöki utasítás, a Számviteli Politikáról szóló 16/2007. számú főigazgatói utasítás (Számviteli Politika), valamint a Felügyelet egyéb belső szabályzatai jelölik ki. A PSZÁF tv. 26. (5) bekezdése alapján a Felügyelet bevételeit kizárólag működésének fedezésére használhatja fel, azok más célra nem vonhatók el. A PSZÁF tv. 26. (7) bekezdése alapján a Felügyelet bevételeiből a felügyeleti bírságból származó bevétel kivételével legfeljebb a tényleges adott évi bevétel 15%-ának megfelelő mértékig tartalékot képezhet. Az így képzett tartalék a következő években kizárólag a működés fedezésére használható fel, az más célra nem vonható el. A Felügyelet kiadási előirányzataival a 17/2007. sz. főigazgatói utasítással kiadott Gazdálkodási Szabályzatában meghatározott keretgazdai rendszer szerint gazdálkodik. 2. Alkalmazott szabályrendszer módosulásai Számviteli Politikában változtattuk a követelések minősítését. A kisösszegű követeléseken belül a Ft alatti, egy évnél hosszabb ideje lejárt követeléseket a költség-haszon elv alapján behajthatatlannak minősítjük. A kisösszegű követelések értékelése egyébként nem változott. Az eszköznyilvántartás egyértelműsége érdekében a Számviteli politika 1. és 2. számú függeléke tartalmazza a tárgyi eszközként, vagy kisértékű tárgyi eszközként nyilvántartásba veendő, valamint a kartonos nyilvántartásba tartozó, illetve a sem értékben, sem mennyiségben nem nyilvántartandó eszközök listáját. A Felügyelet visszatér ahhoz a korábbi szabályozáshoz, hogy a szoftverhasználati licenszek közül csak az egy évnél hosszabb lejárati idejűeket kezeli immateriális eszközként. Hitelintézeti Felszámoló Kht. tevékenységét az ágazati törvények korlátozzák, ennél fogva, mint befektetés forgalomképtelen. Az értékkülönbségen alapuló értékvesztés-elszámolást a Felügyelet a Hitelintézeti Felszámoló Kht.-ra nem alkalmazza, részesedésként továbbra is ezer Ft-ot mutatunk ki. 1 Kiegészítő melléklet szöveges indoklása.

2 3. Értékelési eljárások ismertetése Az eszközök és források értékelésének szabályait a Számviteli Politika VI. fejezete tartalmazza. E szerint bekerülési (beszerzési és előállítási) értékének megállapításánál, valamint a mérlegtételek értékelésénél a Felügyelet a számviteli tv. rendelkezései szerint jár el, figyelembe véve az Áhsz. vonatkozó intézkedéseit. A Felügyelet értékelése során követelések éven belüli, vagy éven túli besorolását a követelés előírásának időpontjához viszonyítja. Behajthatatlan követelésként azt tartjuk nyilván, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi; amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet; azon adósonként a forintot el nem érő éven túli követelések esetében, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, és amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel; amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet; amely a hatályos jogszabályok alapján elévült évben ezen értékelési szempontok alapján ezer Ft értékvesztést számoltunk el. A bizonyítottan behajthatatlan követelést a Felügyelet leírja. A nem behajthatatlan, de kétes követelésekből az Áhsz ában foglaltak figyelembevételével értékvesztést számolunk el. A késedelmi kamat értékelése során érvényesítjük azt az elvet, hogy a kamat viseli az alapkövetelés sorsát (értékvesztés elszámolásánál is), azzal azonos elbírálásban részesül. A jogszabályon alapuló jogerős követelések esetében az Áhsz. 22. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak, illetve a Áhsz. 26. (1) bekezdése értelmében a Felügyelet nincs tekintettel arra, hogy az adós a vele szemben előírt jogerős követelést elismeri-e vagy sem, mindössze annak fizetőképességét teszi értékelés tárgyává. A Felügyelet az Áhsz 31. (2) bekezdése szerint azokra a követelésekre számol értékvesztést amelyek várható veszteség jellegű értékelési különbözete tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Azokat az adósokat, akiknek kizárólag a tárgyévben lejárt tartozásuk van, a Felügyelet nem minősíti, kivéve, ha az adós ellen felszámolási eljárás van folyamatban. A vevőnként, adósonként kis összegű követeléseket a Felügyelet csoportosan értékeli, az adósokat nem minősíti. Az adósokat a Felügyelet fizetőképességük, kockázati besorolásuk, fizetési hajlandóságuk és vagyoni biztosítékuk alapján, évente egyszer, alapvetően három osztályba minősíti. A minősítésű az adós, ha felügyelt, minősített és alacsony üzleti kockázati besorolású intézmény; ha természetes személyként a Felügyelet nyilvántartása szerint társaság tisztségviselője, vagy alkalmazottja, vagy ha a tartozása teljes egészében vagyoni biztosítékkal van fedezve.

3 B minősítésű az adós, ha nem tartozik sem az a), sem a c) pont alá. C minősítésű az adós, ha két felszólítás ellenére sem fizetett, vagy átütemezett tartozásával késedelembe esett, illetve intézmény esetében felszámolási, vagy végelszámolási eljárás van folyamatban vele szemben, magánszemély esetében, ha elhalálozott. A Felügyelet a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket tényleges teljes beszerzési, illetve előállítási költségen értékeli. A Felügyelet a készleteket beszerzési áron értékeli, felszámítva az előzetesen felszámolt általános forgalmi adót, amit adott esetben korrigál az elszámolt értékvesztés, illetve a visszaírt értékvesztés értékével. A tárgyi eszközként a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (telek, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) mutatjuk ki, amelyek tartósan, közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a Felügyelet tevékenységét, továbbá a beruházásokat. A forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszköz bekerülési értékét dologi kiadásként egy összegben számoljuk el. Gépek, berendezések és felszerelések között mutatjuk ki a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a Felügyelet tevékenységét tárgyi eszközöket, valamint a bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Járművek között mutatjuk ki a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, valamint az ezeken a tárgyi eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Az eszközöket és a kötelezettségeket egyedenként értékeljük. Az eszközök felülvizsgálata során valós értékre értékeltünk át 9 db eszközt, melynek hatásaként az eszközök állománya mintegy 920 ezer forinttal csökkent. A beszerzett, Ft-ot meghaladó egyedi bekerülési értéket képviselő tárgyi eszközök az elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett, és a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési értéken szerepeltetjük a mérlegben. A tárgyi eszköz értékét növelő beszerzési költségként kerül elszámolásra a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartaménak növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költsége. Az átmenő több éven át tartó felújítások ráfordításait a Felügyelet a folyamatban lévő beruházások számláin gyűjti, és a felújítás befejeztével azokról egy összegben vezeti át a megfelelő állományi számlára az aktiválandó összeget. A bekerülési érték számviteli tv. szerinti részét képező tételeket (ide értve az importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor veszi számításba a Felügyelet a számlázott, kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás lebonyolódott, de a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján határozzuk meg és a negyedév végén állományba vesszük. (2007. év végén ezer Ft összeget tartottunk ilyen címen nyilván.)

4 Amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz rendeltetésszerű használata megszűnik és értékesítési szándék áll fenn, akkor ezen eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, de legfeljebb piaci, forgalmi értéken a 234. Értékesítési céllal átsorolt eszközök főkönyvi számlán mutatjuk ki (2007. évi összege 180 ezer Ft). Egyéb esetben a szükséges összegű terven felüli értékcsökkenés elszámolása után a használt készletek analitikus nyilvántartásába csak mennyiségileg kell felvenni. Az értékcsökkenés az immateriális javak, a tárgyi eszközök, valamint a kezelésbe, koncesszióba, illetve vagyonkezelésbe adott eszközök után negyedévenként, a bekerülési érték alapján, az Áhsz ának (2) bekezdésébenben meghatározott leírási kulcsokkal számítva, időarányosan kerül elszámolásra ( ezer Ft). Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő (hosszabb) időtartamot jelöl meg, mint az Áhsz ának (2) bekezdés a)-c) pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot vesszük alapul. A Felügyelet az Áhsz. 30. (5) bekezdése szerinti lehetőséggel (tervezett hosszabb használati idő miatt a lineáris leírási kulcs alacsonyabb szinten való megállapítása) nem él. A piaci érték és a könyv szerinti érték tartós és jelentős eltéréséből eredően (számviteli tv. 53. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esemény) terven felüli értékcsökkenést a Felügyelet nem számol el az év végi értékelés során, amennyiben az eszközöket az előírt lineáris kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használja, mindaddig, amíg e döntését meg nem változtatja. Terven felüli értékcsökkenést számol el a Felügyelet a számviteli tv. 53. (1) bekezdésének b) d) pontban meghatározott esetekben. A terven felüli értékcsökkenést olyan mértékben írja vissza, amilyen mértékben a terven felüli értékcsökkenés elszámolásának az okai megszűnnek, illetve csökkennek (5.684 ezer Ft). Az eszközök értékvesztésének elszámolásánál a Felügyelet az egy adóssal szemben fennálló összes követelést összesíti. A nem minősített adósok egy évnél rövidebb ideje lejárt követeléseire nem számolunk el értékvesztést. A behajthatatlannak minősített követelések elszámolt értékvesztését visszaírjuk és ezen követelés leírjuk. A vevőnként, adósonként kis összegű, egy évnél hosszabb ideje lejárt, Ft feletti felügyeleti díj követelésekkel esetében a következő értékvesztést számoljuk el: 100 % értékvesztést számolunk el, amennyiben az adós engedélyét már a mérleg fordulónapjáig visszavontuk vagy a felügyeleti nyilvántartásból töröltük. (Az értékvesztés elszámolása során az éven belüli előírást is figyelembe vesszük.) Vagy amennyiben az adóssal szemben hitelezői igény bejelentés történt a mérlegkészítés időpontjáig. (2007-évben ezer Ft.) 50% értékvesztést számolunk el a felügyeleti díjkövetelésekkel kapcsolatban, amennyiben az adós részére a fizetési felszólítás postai kézbesítése sikertelen volt. A vevőnként, adósonként kis összegű, egy évnél hosszabb ideje lejárt bírságkövetelésekkel és számlás követelések értékelése során 100% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző ötödik költségvetési évben, vagy azt megelőzően keletkezett követelések esetében (2007. évi értékvesztés összege 94 ezer Ft); 80% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző negyedik költségvetési évben keletkezett követelések esetében (2007. évi értékvesztés

5 összege 54 ezer Ft); 60% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző harmadik költségvetési évben keletkezett követelések esetében; 40% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző második költségvetési évben keletkezett követelések esetében (2007. évi értékvesztés összege 127 ezer Ft); 20% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző költségvetési évben keletkezett követelések esetében (2007. évi értékvesztés összege 20 ezer Ft). Nagy összegű követelések esetén egyedileg minősítettük az adósokat, melynek alapja a kockázat értékelés és a fizetési hajlandóság. Az A minősítésű adóssal szembeni követelésekre nem számolunk el értékvesztést. A B kategóriába sorolt adóssal szembeni követelésekre a legrégebbi követelés esedékességétől eltelt idő alapján (1 és 2 év között 50%; 2 év felett 100 %) számolunk el értékvesztést (2007. évi értékvesztés összege 283 ezer Ft). A C kategóriába sorolt adóssal szembeni követelésekre 100% értékvesztést számolunk el (2007. évi értékvesztés ezer Ft). A vásárolt és a befektetett eszközök közül átsorolt készletek értékvesztésének elszámolására és az értékvesztés visszaírására a számviteli tv. 56. és az Áhsz. 31. (1) bekezdését alkalmazzuk. 4. Követelések, kötelezettségek alakulása A követelés állomány az előző évhez viszonyítva ezer Ft-tal nőtt. Az intézménynek ezer Ft a fejezeti számlának ezer Ft az állománya. A követelés állományra az intézmény ezer Ft értékvesztést számolt el. Peres bírságok miatt a követelésállomány ezer Ft-al került csökkentésre. A Felügyelet kötelezettségállománya ezer Ft. Az előző évi kötelezettségállomány ezer Ft volt. A követelések állománya a bírságból pályázati célra felhasználható összeg emelkedése miatt nőtt. Elengedett kötelezettséget, elévült kötelezettséget ill. el nem ismert kötelezettséget a felügyelet nem mutatott ki. 5. Tartalékok A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXVII. törvény (költségvetési törvény) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete önálló cím bevételi és kiadási főösszegét ezer Ft fogadta el. A Felügyelet intézményi szintű pénzforgalmi bevételei 2007-ben ezer Ft-ot tettek ki, intézményi kiadásainak összege ezer Ft volt, mely tartalmazza a fejezeti tartalékba utalt ezer Ft-ot is (a bevétel 14,65 %-a). A felügyeleti díjstruktúra jogszabály-módosításának elhúzódása miatt 2007-ben még a korábbi szabályok alapján fizették a felügyelt intézmények a díjakat. Elsősorban ennek hatásaként a Felügyelet bevételei ezer Ft-tal haladták meg az előirányzottat. A év végén az intézményi előirányzat-maradvány összege ezer Ft, a fejezeti tartalék előirányzat-maradványa ezer Ft összeget tett ki, ezek összegeként a fejezeti szintű előirányzat-maradvány pedig ezer Ft volt. Az intézmény kötelezettségvállalással terhelt maradványa ezer Ft. Ebből személyi juttatásokon ezer Ft keletkezett. Fejezeti számlán ezer forint összegű volt az előző évről áthozott kötelezettségvállalás. Így a fejezetnek összesen ezer forint a kötelezettségvállalással terhelt maradványa.

6 Az előző év intézményi tartalékait, maradványát - a bírságokból pályázatokra kiosztható rész ( ezer Ft) és a bírságok peres kötelezettségei ( ezer Ft) kivételével - az intézmény felhasználta. A Fejezeti számlán elkülönített tartalék állománya az elő évi tartalék Ft összegének, az intézmény által képzett tárgyévi tartalék ezer Ft összegének ill. a tárgyévi kiadások ezer Ft összegének és az egyéb bevételek 60 ezer Ft összegének egyenlegéből adódik. A fejezeti szintű kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány összege év végén ezer Ft, melyből az intézmény szabad előirányzat-maradványának összege ezer Ft, a fejezeti tartalék szabad előirányzat-maradványának összege pedig ezer Ft. 6. Könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladtok irányításáért, vezetésért felelős személy adatai Regisztrációs szám: Név: Balázs Zoltán Budapest, április