1. Gazdálkodás keretei, tárgyidőszakban ellátott tevékenység

Átírás

1 Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete évi beszámolójának szöveges indoklása 1 1. Gazdálkodás keretei, tárgyidőszakban ellátott tevékenység A Felügyelet gazdálkodásának jogszabályi kereteit az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló évi CXXXV. törvény (PSZÁF tv.), a számvitelről szóló évi C. törvény (számviteli tv.), az államháztartás szervezetei beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól szóló 249/2000 (XII. 24.) Korm. rendelet (Áhsz.), Fejezeti kezelésű előirányzatok évi gazdálkodási szabályzatáról szóló 1/2009. számú elnöki utasítás, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Fejezeti kezelésű előirányzatának, a Gazdálkodási Szabályzatról szóló 17/2007. számú főigazgatói utasítás, a Számviteli Politikáról szóló 16/2007. számú főigazgatói utasítás (Számviteli Politika), valamint a Felügyelet egyéb belső szabályzatai jelölik ki. A Felügyelet új egységes szerkezetű Alapító Okirata június 26 án került jóváhagyására. Az Alapító Okiratban a Hatósági főfelügyeletei, szakmai irányítási tevekénysége mellett immár megjelent a Felügyeletei Koordinációs és Módszertani Központ (FKMK) szakfeladata (Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés) is. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény módosításáról szóló évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló évi LVI. törvény 388. a hatályon kívül helyezte a Felügyelet bevételeinek felhasználását korlátozó (PSZÁF tv. 26. (5) bek.), ill. tartalékképzési (PSZÁF tv. 26. (7) bek.) bekezdéseit. A Kormány 20011/2009. határozatával módosította a központi költségvetési fejezetek évi maradványtartási kötelezettsége teljesítését megalapozó intézkedésekről szóló 2007/2009. kormányhatározatát. A határozat módosítása során a Felügyelet maradványtartási kötelezettsége ,0 millió forintról ,0 millió forintra (500,0 millió forinttal) nőtt. 2. Alkalmazott szabályrendszer A Felügyelet a Számviteli politikában kisebb módosításokat vezetett be, úgymint a korábban bevételként elszámolt 100 Ft alatti túlfizetéseket függő bevételként mutatjuk ki, a hardver eszközzel együtt beszerzett OEM (összeszerelő által szolgáltatott) szoftvert korábban önállóan, vagyoni értékű jogként, 2009 től az eszközre aktiválva tartjuk nyilván. 1 Kiegészítő melléklet szöveges indoklása.

2 A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársasággal a Felügyelet a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. tulajdonosi jogainak gyakorlásáról májusában megállapodást kötött (vagyonkezelési szerződésről nem sikerült megállapodni). Ezen megállapodás alapján a Felügyelet részesedésként továbbra is ezer Ft ot (Magyar Állam tulajdonosi része 100%) mutat ki a társaságban. 3. Értékelési eljárások ismertetése Az eszközök és források értékelésének szabályait a Számviteli Politika VI. fejezete tartalmazza. E szerint a bekerülési (beszerzési és előállítási) érték megállapításánál, valamint a mérlegtételek értékelésénél a Felügyelet a számviteli tv. rendelkezései szerint jár el, figyelembe véve az Áhsz. vonatkozó intézkedéseit. A Felügyelet értékelése során követelések éven belüli, vagy éven túli besorolását a követelés előírásának időpontjához viszonyítja. Behajthatatlanként tartjuk nyilván azt a követelést, amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi; amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet; azon adósonként forintot el nem érő éven túli követelések esetében, amelyeket eredményesen nem lehet érvényesíteni, és amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével (a végrehajtás veszteséget eredményez, vagy növeli a veszteséget), illetve amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel; amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet; amely a hatályos jogszabályok alapján elévült évben ezen értékelési szempontok alapján ezer Ft behajthatatlan követelést írtunk le. A bizonyítottan behajthatatlan követelést a Felügyelet leírja. A nem behajthatatlan, de kétes követelésekből az Áhsz. 31. ában foglaltak figyelembevételével értékvesztést számolunk el. A késedelmi kamat értékelése során érvényesítjük azt az elvet, hogy a kamat viseli az alapkövetelés sorsát (értékvesztés elszámolásánál is), azzal azonos elbírálásban részesül. A jogszabályon alapuló jogerős követelések esetében az Áhsz. 22. (1) bekezdésének b) pontjában foglaltak, illetve az Áhsz. 26. (1) bekezdése értelmében a Felügyelet nincs tekintettel arra, hogy az adós a vele szemben előírt jogerős követelést elismeri e vagy sem, mindössze annak fizetőképességét teszi értékelés tárgyává. A Felügyelet az Áhsz 31. (2) bekezdése szerint azokra a követelésekre számol értékvesztést, amelyek várható veszteség jellegű értékelési különbözete tartósnak mutatkozik és jelentős összegű. Azokat az adósokat, akiknek kizárólag a tárgyévben van lejárt tartozásuk, a Felügyelet nem minősíti, kivéve, ha az adós ellen felszámolási eljárás van folyamatban. 2. oldal

3 A vevőnként, adósonként kis összegű követeléseket a Felügyelet csoportosan értékeli, az adósokat nem minősíti. Az adósokat a Felügyelet fizetőképességük, kockázati besorolásuk, fizetési hajlandóságuk és vagyoni biztosítékuk alapján, évente egyszer, alapvetően három osztály szerint minősíti. A minősítésű az adós, ha felügyelt, minősített és alacsony üzleti kockázati besorolású intézmény; ha természetes személyként a Felügyelet nyilvántartása szerint társaság tisztségviselője, vagy alkalmazottja, vagy ha a tartozása teljes egészében vagyoni biztosítékkal van fedezve. B minősítésű az adós, ha nem tartozik sem az a), sem a c) pont alá. C minősítésű az adós, ha két felszólítás ellenére sem fizetett, vagy átütemezett tartozásával késedelembe esett, illetve intézmény esetében vele szemben felszámolási, vagy végelszámolási eljárás van folyamatban, magánszemély esetében, ha elhalálozott. A Felügyelet a befektetett eszközöket, a forgóeszközöket tényleges teljes beszerzési, illetve előállítási költségen értékeli. A Felügyelet a készleteket beszerzési áron értékeli, felszámítva az előzetesen felszámolt általános forgalmi adót, amit adott esetben korrigál az elszámolt értékvesztés, illetve a visszaírt értékvesztés értékével. A tárgyi eszközként a könyvviteli mérlegben azokat a használatba vett, üzembe helyezett anyagi eszközöket (telek, épület, építmény, gép, berendezés és felszerelés, jármű, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok) mutatjuk ki, amelyek tartósan, közvetlenül, vagy közvetve szolgálják a Felügyelet tevékenységét, továbbá a beruházásokat. A forint egyedi bekerülési érték alatti tárgyi eszköz bekerülési értékét dologi kiadásként egy összegben számoljuk el. Gépek, berendezések és felszerelések között mutatjuk ki a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a Felügyelet tevékenységét tárgyi eszközöket, valamint a bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Járművek között mutatjuk ki a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, forgalmi rendszámmal ellátott közúti járműveket, valamint az ezeken a tárgyi eszközökön, bérbe vett járműveken végzett és aktivált beruházásokat, felújításokat. Az eszközöket és a kötelezettségeket egyedenként értékeljük. A beszerzett, Ft ot meghaladó egyedi bekerülési értéket képviselő tárgyi eszközök az elszámolt értékcsökkenéssel csökkentett, és a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával növelt bekerülési értéken szerepeltetjük a mérlegben. A tárgyi eszköz értékét növelő beszerzési költségként kerül elszámolásra a meglévő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka, továbbá az elhasználódott tárgyi eszköz állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka költsége. Az átmenő több éven át tartó felújítások ráfordításait a Felügyelet a folyamatban lévő beruházások számláin gyűjti, és a felújítás befejeztével azokról egy összegben vezeti át a megfelelő állományi számlára az aktiválandó összeget. 3. oldal

4 A bekerülési érték számviteli tv. szerinti részét képező tételeket (ide értve az importbeszerzéseket is) a gazdasági esemény megtörténte után, a pénzügyi rendezéskor veszi számításba a Felügyelet a számlázott, kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezés, a raktárba történő beszállítás lebonyolódott, de a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, és ezért a pénzügyi rendezés sem teljesülhetett, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján határozzuk meg és a negyedév végén állományba vesszük. (2009. év végén ezer Ft összeget tartottunk ilyen címen nyilván.) Amennyiben az immateriális jószág vagy tárgyi eszköz rendeltetésszerű használata megszűnik és értékesítési szándék áll fenn, akkor ezen eszközöket az állományba vétel időpontja szerinti könyv szerinti értéken, de legfeljebb piaci, forgalmi értéken a 234. Értékesítési céllal átsorolt eszközök főkönyvi számlán mutatjuk ki. Egyéb esetben a szükséges összegű terven felüli értékcsökkenés elszámolása után a használt készletek analitikus nyilvántartásába csak mennyiségileg kell felvenni. Az értékcsökkenés az immateriális javak, a tárgyi eszközök, valamint a kezelésbe, koncesszióba, illetve vagyonkezelésbe adott eszközök után negyedévenként, a bekerülési érték alapján, az Áhsz. 30. ának (2) bekezdésébenben meghatározott leírási kulcsokkal számítva, időarányosan kerül elszámolásra (2009. évben ezer Ft). Azon immateriális javaknál, ahol a szerződés eltérő (hosszabb) időtartamot jelöl meg, mint az Áhsz. 30. ának (2) bekezdés a) c) pontjában előírt leírási kulcsok alapján számított használati idő, ott a szerződés szerinti időtartamot és az ennek megfelelő leírási kulcsot vesszük alapul. A Felügyelet az Áhsz. 30. (5) bekezdése szerinti lehetőséggel (tervezett hosszabb használati idő miatt a lineáris leírási kulcs alacsonyabb szinten való megállapítása) nem él. A piaci érték és a könyv szerinti érték tartós és jelentős eltéréséből eredően (számviteli tv. 53. (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esemény) terven felüli értékcsökkenést a Felügyelet nem számol el az év végi értékelés során, amennyiben az eszközöket az előírt lineáris kulcsok alapján számított teljes időtartam alatt használja, mindaddig, amíg e döntését meg nem változtatja évben a Felügyelet nem számolt el terven felüli értékcsökkenést és értékvesztést. A nem minősített adósok egy évnél rövidebb ideje lejárt követeléseire nem számolunk el értékvesztést. A behajthatatlannak minősített követelések elszámolt értékvesztését visszaírjuk és ezen követelést leírjuk. A vevőnként, adósonként kis összegű, egy évnél hosszabb ideje lejárt, Ft feletti felügyeleti díj követelésekkel esetében a következő értékvesztést számoljuk el: 100 % értékvesztést számolunk el, amennyiben az adós engedélyét már a mérleg fordulónapjáig visszavontuk vagy a felügyeleti nyilvántartásból töröltük. (Az értékvesztés elszámolása során az éven belüli előírást is figyelembe vesszük.) Vagy amennyiben az adóssal szemben hitelezői igény bejelentés történt a mérlegkészítés időpontjáig. (2009 évben ezer Ft.) 4. oldal

5 50% értékvesztést számolunk el a felügyeleti díjkövetelésekkel kapcsolatban, amennyiben az adós részére a fizetési felszólítás postai kézbesítése sikertelen volt. A vevőnként, adósonként kis összegű, egy évnél hosszabb ideje lejárt bírságkövetelésekkel és számlás követelések értékelése során 100% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző ötödik költségvetési évben, vagy azt megelőzően keletkezett követelések esetében (2009. évi értékvesztés összege 181 ezer Ft); 80% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző negyedik költségvetési évben keletkezett követelések esetében (2009. évi értékvesztés összege 0 ezer Ft); 60% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző harmadik költségvetési évben keletkezett követelések esetében(2009. évi értékvesztés összege 57 ezer Ft); 40% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző második költségvetési évben keletkezett követelések esetében (2009. évi értékvesztés összege 49 ezer Ft); 20% értékvesztést számolunk el a tárgyévet megelőző költségvetési évben keletkezett követelések esetében (2009. évi értékvesztés összege 41 ezer Ft). Nagy összegű követelések esetén egyedileg minősítettük az adósokat, melynek alapja a kockázat értékelés és a fizetési hajlandóság. Az A minősítésű adóssal szembeni követelésekre nem számolunk el értékvesztést. A B kategóriába sorolt adóssal szembeni követelésekre a legrégebbi követelés esedékességétől eltelt idő alapján (1 és 2 év között 50%; 2 év felett 100 %) számolunk el értékvesztést (2009. évi értékvesztés összege 844 ezer Ft). A C kategóriába sorolt adóssal szembeni követelésekre 100% értékvesztést számolunk el (2008. évi értékvesztés ezer Ft). A vásárolt és a befektetett eszközök közül átsorolt készletek értékvesztésének elszámolására és az értékvesztés visszaírására a számviteli tv. 56. és az Áhsz. 31. (1) bekezdését alkalmazzuk. 4. Követelések, kötelezettségek alakulása A Felügyelet követelésállománya az előző évhez viszonyítva ezer Ft tal csökkent. Az intézmény követelésállománya 2009 ben ezer Ft volt, melyre ezer Ft értékvesztést számoltunk el. Peres bírságok miatt a követelésállományt ezer Ft tal csökkentettük. A Felügyelet kötelezettségállománya ezer Ft. Az előző évi kötelezettségállomány ezer Ft volt. A kötelezettségek állománya a munkavállalókkal, a költségvetéssel illetve a szállítókkal szembeni kötelezettségek miatt növekedett. Az előíráson felüli bevételek (túlfizetések) a évi ezer Ft ról ezer Ft ra csökkentek. Túlfizetésekből a Felügyelt intézmények ezer Ft visszautalását kértek. Bírságok le nem zárt (peres) ügyeivel kapcsolatban függő követelésként ezer Ft ot került nyilvántartásba vételre. A 0 s számlaosztályban függő kötelezettségként bírságok tekintetében ezer Ft ot, pályadíjat érintő ezer Ft ot, bérelt épület (székház) helyreállítási kötelezettségeként ezer Ft ot mutatott ki a Felügyelet. 5. oldal

6 A székház üzemeltetésével és bérlésével kapcsolatos hosszú távú kötelezettségvállalásként ezer Ft ot, prémium évesek várható kifizetéseként ezer Ft ot jelenít meg a Felügyelet. 5. Intézményi előirányzatok, tartalékok alakulása A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CII. törvény (költségvetési törvény) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete önálló cím bevételi és kiadási főösszegét ezer Ft értékben fogadta el. A Felügyelet intézményi szintű pénzforgalmi bevételei ezer Ft ot (2008 ban ezer Ft ot) tettek ki, intézményi kiadásainak összege ezer Ft volt. A Felügyelet közalapítványok, az alapítványok által ellátott feladatokra nem teljesített kifizetéseket, illetve a térítésmentesen nem juttatott részükre eszközöket évben a díjbevételeink ezer Ft ban teljesültek, ez a ezer Ft os évi eredeti terv 98,2 % a. Az első negyedév folyamán a folyamatosan romló makrogazdasági és pénzügyi piaci előrejelzések miatt a bevételi prognózisunkat ezer Ft tal lefelé korrigáltuk. A korábbi években a bevételek a pénzügyi piacok reálbővülési ütemének megfelelően növekedtek évben a gazdasági válság miatt a pénzpiaci szektorban a bevételek kismértékű növekedését tapasztaltunk. Ennek oka egyrészt az, hogy a felügyeleti díj alapjául szolgáló tőkekövetelménynek a pénzügyi válság miatti csökkenését ellensúlyozta a forint leértékelődése miatti növekedése, továbbá az a tény, hogy a szektor intézményei a korábbi pénzügyi évek vonatkozásában mintegy ezer Ft os díjkorrekciót jelentettek. A Tőkepiaci, a Biztosítási és a Pénztár szektorban bevételcsökkenést tapasztaltunk. A romló pénzügyi előrejelzéseknek megfelelően csökkentett szinten zároltunk egyes kereteket, így többek között az informatikai üzemeltetési kiadásokat, a külföldi kiküldetések költségeit, a reprezentációt és elhalasztottunk egyes beruházásokat (informatikai fejlesztések, gépjárműbeszerzés). A bírság bevételeink az eredetileg előirányzott ezer Ft ot jelentősen meghaladó mértékben ( ezer Ft ban) teljesültek, azonban e bevételt a Felügyelet működésére nem használhatja fel, továbbá számottevő részük még nem végleges bevétel, mivel per alatt áll. A Kormány a 2007/2009. határozatával a Felügyeletnek a év végi maradványával megegyező ezer Ft maradványtartási kötelezettséget írt elő, melyet 2011/2009. kormányhatározattal további ezer Ft tal ezer Ft ra növelt. A maradványtartási kötelezettség összegét átvezettük a Felügyelet zárolt kincstári maradványtartási számlájára. A zárolást a Kincstár december 28 án feloldotta, így a Felügyelet újra rendelkezhet a maradványa felett. A év végén az intézményi előirányzat maradvány összege ezer Ft, mely a fejezeti tartalék előirányzat maradvánnyal együtt ezer Ft volt. Az intézmény kötelezettségvállalással terhelt maradványa ezer Ft, a személyi juttatásokon ezer Ft maradvány keletkezett. Az előző év tartalékait, maradványát a 6. oldal

7 bírságokból pályázatokra kiosztható rész (5.592 ezer Ft) és a bírságok peres kötelezettségei ( ezer Ft) kivételével a Felügyelet felhasználta. 6. Fejezeti előirányzatok, tartalékok alakulása A fejezeti tartalék előirányzat maradványa ezer Ft összeget tett ki. Fejezeti számlán ki nem egyenlített kötelezettségvállalás év végén nem volt. A Fejezeti számlán elkülönített tartalék állománya ezer Ft, mely a évi tartalékhoz képest ezer Ft csökkenést mutat. A Felügyelet a évben tartalékot nem képzett. Egyenlegét az alábbi kifizetések módosították: munkaügyi perek címen ezer Ft, az FKMK működésével kapcsolatos kiadásokra ezer Ft, magán nyugdíjpénztári kiértesítés költségre ezer Ft, devizahitelek kiadvány utánnyomása ezer Ft, az IAIS 2008 konferenciához kapcsolódó árfolyam veszteség elszámolására ezer Ft. A Fejezeti számlán évben ezer Ft előirányzatot képeztünk illetményfejlesztésre, melyből ténylegesen ezer Ft került felhasználásra. A fejezeti szintű kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány összege év végén ezer Ft, melyből az intézmény szabad előirányzat maradványának összege ezer Ft, a fejezeti tartalék szabad előirányzat maradványának összege pedig ezer Ft. 7. Könyvviteli szolgáltatás körébe tartozó feladtok irányításáért, vezetésért felelős személy adatai Regisztrációs szám: Név: Balázs Zoltán Budapest, május 7. oldal