Veszprémi Munkaügyi Bíróság A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!.. jogtanácsos által képviselt.. (.. sz. alatti lakos) felperesnek,.. ügyvéd által képviselt Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság (8200 Veszprém, Bajcsy-Zs. u. 34. alatti) alperes ellen szolgálati idő miatt indított ügyben a bíróság a 2008. április 30. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette a következő í t é l e t e t : A bíróság a keresetet e l u t a s í t j a. Kötelezi felperest, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 15.000,- Ft, azaz: Tizenötezer 00/100,-Forint perköltséget, és külön felhívásra az Állam javára 15.000,- Ft, azaz: Tizenötezer 00/100,- Forint eljárási illetéket.
2 Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet írásban, három példányban a Veszprém Megyei Bírósághoz címezve, a Veszprémi Munkaügyi Bíróságon lehet előterjeszteni. A fellebbezési határidő lejárta előtt előterjesztett közös kérelemre a megyei bíróság tárgyaláson kívül járhat el. Amennyiben a fellebbezés a perköltség viselésére, vagy összegére, az Állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre vagy az indokolásra vonatkozik, a megyei bíróság tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a felek tárgyalás tartását kérhetik. I n d o k o l á s : A felperes 1989. november 1-jétől áll szolgálati viszonyban. A Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság.. Rendőrkapitányság Közrendvédelmi Osztályán 1997. június 30-áig járőr, járőrvezető beosztásban, 1997. július 1-jétől körzeti megbízotti beosztásban dolgozott. A felperes 1997. november 1-jétől nyomozói pótlékban részesül. A felperes feladatait a munkaköri leírásai részletezték. Járőrként közrendvédelmi és közlekedési ellenőrzésben vett részt, eközben gépjárművet is vezetett. Figyelemmel kísérték az ellenőrzések során a kiemelt objektumokat, szórakozóhelyeket, gyanús személyekkel szemben intézkedniük kellett. Garázda jellegű cselekmények, veszélyhelyzetek esetén az ügyelet értesítése alapján a helyszínre kellett menni, intézkedni, a sérülés nélküli baleseteket is helyszínelniük kellett. Közlekedési ellenőrzések során a 12 órás szolgálatból 5 és fél órát töltöttek a kijelölt útszakaszon. Körzeti megbízottként is a közrend biztosítása volt a feladata.
3 A felperes szolgálati panaszt terjesztett elő, amelyben a szolgálati idejének 1,2 szeres szorzóval való számítását igényelte, melyet a rendőrkapitányság vezetője elutasított, s erre tekintettel az elöljáró elbírálásra a panaszt a Veszprém Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjéhez felterjesztette. A.. számú, 2008. január 16-án kelt határozattal a szolgálati panaszt elutasították azzal az indokolással, hogy a Hszt. 329. (1) bekezdés c./ pontja alapján a 2005. évi CLXXXIX. számú törvény 18. -a által módosított rendelkezés szerint 2006. január 1-jétől kell a szolgálati időt 1,2 szeres szorzóval alkalmazni azoknak az esetében, akik nyomozói pótlékban részesülnek. A határozat szerint 2006. január 1-jét megelőző időszakra, erre lehetőség nincsen. A felperes keresetet terjesztett elő a munkaügyi bírósághoz, amelyben 1996. január 1-jéig a szolgálati idő 1,2 szeres szorzóval való számításának megállapítását kérte azzal az indokkal, hogy kezdettől fokozott igénybevétellel, illetve fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó szolgálati beosztást lát el. Az eljárás során keresetét módosította, 1996. szeptember 1- jétől kezdődő időre tartotta fenn igényét. Álláspontja szerint a 2005. december 31-éig hatályban volt Hszt. 329.. (1) bekezdés c./ pontja alapján is jogosult lett volna a szolgálati idő kedvezményes számítására a 140/1996. (VIII.31.) Korm. számú rendelet 22. -a és 1. számú mellékletének 5. pontja figyelembevételével, hiszen szolgálati beosztásai az átlagosnál nagyobb veszéllyel, vagy fokozott igénybevétellel, illetve többletkövetelmények teljesítésével jártak, valamint az átlagosnál kedvezőtlenebb körülmények elviselésére kényszerült, és ezeket a követelményeket a beosztási illetményben nem lehetett elismerni. Hivatkozott arra is, hogy a jogosultságát alátámasztja az a körülmény is, hogy nyomozói pótlékban részesült. Álláspontját alátámasztotta azzal is, hogy feladatait állandó készenléti helyzetben kellett végrehajtani, másrészt a közlekedési ellenőrzések során szennyezett levegőjű helyen kellett a szolgálatot teljesíteni.
4 Az alperes a kereset elutasítását, és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Hivatkozott arra, hogy jogszabályi rendelkezés hiányában nincs mód az 1,2 szeres szorzó 2006. január 1-jét megelőző alkalmazására. A perbeli időszakban hatályos Hszt. rendelkezése szerint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek járt a kedvezményes szolgálati idő számítása. A 140/1996. (VIII.31.) Korm. számú rendelet szerint a fokozottan veszélyes szolgálati beosztások körét a Hszt. és az 1. számú melléklet tartalmazza. Az egészségkárosító kockázatok között eltöltött szolgálati időt akkor lehetett kedvezményesen számítani, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idő az 50 %-ot elérte. A felperes esetében olyan pszichikai vagy egyéb ártalom nem állt fenn, amely az időbeli követelményt is kielégíti. A nyomozói pótlékra való jogosultság pedig a perbeli időszakra nem alapozza meg a felperesi igényt, a fokozottan veszélyes beosztás és az illetménypótlék nem azonosítható. A felperes keresete megalapozatlan. A perbeli időszakra vonatkozóan a Hszt. 329.. (1) bekezdés c./ pontja akként rendelkezik, hogy 1,2 szeresen a rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatot teljesítőknek, a büntetés-végrehajtási szervezeteknél, a fogvatartottakkal közvetlenül folyamatosan foglalkozó állomány tagjainak, valamint a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek kell a szolgálati idejét számítani. Jelentős jogszabályváltozás következett be 2006. január 1-jétől, amikortól a fokozott igénybevétellel járó beosztásokban szolgálatot teljesítő végrehajtói feladatot ellátó állománynak a szolgálati ideje számítható kedvezményesen. A perbeli időszakra azonban a 2006. január 1-jétől hatályos rendelkezés nem alkalmazható, a felperes igényét az akkor hatályban volt rendelkezés alapján kell megítélni.
5 A Hszt. 329.. (1) bekezdés c./ pontja a felperes beosztásával kapcsolatosan tehát azt követeli meg a kedvezményes szolgálati időszámításhoz, hogy az fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztás legyen. E két feltételnek együttesen kell fennállnia. A törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII.31.) Korm. számú rendelet 22. -a értelmében a Hszt. alkalmazásában fokozottan veszélyesnek az a szolgálati beosztás minősül, amelynek ellátásával kapcsolatos szolgálati tevékenység a hivatásos szolgálattal járó általános kockázaton túl életveszéllyel is járhat, illetve egészségkárosító kockázatok között kerül végrehajtásra, vagy a védelem csak egyéni védőeszköz állandó vagy tartós használatával valósítható meg. E beosztások körét az 1. számú melléklet tartalmazza. A 25.. (1) bekezdése értelmében pedig a mellékletekben meghatározott beosztásokban szolgálatot teljesítők szolgálati idejét akkor lehet 1,2 szeresen számítani, ha az egészségkárosító kockázatok között töltött szolgálatteljesítési idejük eléri a 23.. (1) bekezdésében meghatározott mértéket, azaz a napi szolgálatteljesítési idejének több, mint 50%-át egészségkárosító kockázatok között kell tölteni. A végrehajtásról szóló rendelkezések tehát pontosan körülhatárolják azokat az ártalmakat, és kockázatokat, amelyek fennállása mellett a kedvezményes szolgálati idő számításának helye van, és meghatározzák azt is, hogy milyen tartamban kell ezeknek az ártalmaknak fennállniuk. A bíróság álláspontja szerint hangsúlyozni szükséges azt az általános feltételt is, hogy fokozottan veszélyesnek az általános kockázaton túli veszélyekkel járó beosztások minősülnek. Nem vitás, hogy a rendőri szolgálat általában is veszélyekkel jár, ehhez képest olyan körülményeknek kell fennállni, amelyek a tevékenységet még nagyobb kockázattal járóvá, életveszélyt okozóvá is minősítik. Ezeknek a kockázatoknak pedig a munkaidő 50%-át meghaladó mértékben kell fennállni. A bíróság álláspontja szerint a felperes ezeket a körülményeket nem bizonyította.
6 A felperes által felsorolt veszélyhelyzetek, mint pl. a családi veszekedésekbe, garázda jellegű cselekményekbe való beavatkozás valóban járhat adott esetben életveszéllyel is. A felperes azonban ilyen tevékenységet nem látott el a munkaideje nagyobbik hányadában. Személyes előadása szerint is ezek előfordulása esetleges volt, előfordult olyan szolgálat, amikor ilyenre nem került sor, és olyan is, amikor több. A 140/1996-os Korm. számú rendelet 1. számú melléklet 1/b. pontjában felsorolt vegyi ártalmak esetében a felperes nem tudta igazolni azt sem, hogy a károsító anyagoknak a levegőben mért koncentrációja a megengedett mértéket meghaladta, még továbbá azt sem, hogy ilyen körülmények között a meghatározott mértéken túl kellett munkát végezni. Az 1. számú melléklet 5. pontjában megjelölt pszichikai ártalmak folyamatos fennállta, illetve az állandó készenléti helyzet sem volt megállapítható. Nem vitás, hogy bizonyos helyzetekben azonnali cselekvésre volt szükség, felkészülésre nem volt mód, azonban ilyen helyzetek csak alkalmilag fordultak elő. A felperes 1997. november 1-jétől részesül nyomozói pótlékban. Erre a felperes a Kormányrendelet 54.. (1) bekezdése alapján volt jogosult. A Kormányrendelet 25.. (5) bekezdése a perbeli időszakban hatályos szövege szerint a nyomozói pótlék nem jogosított a szolgálati idő kedvezményes számítására, erre csak 2006. január 1-jével bekövetkezett jogszabályváltozás adott lehetőséget. A 328/2005. (XII.29.) Kormányszámú rendelet 2. -a vezette be azt a szabályt, amely szerint az egyéb feltételektől függetlenül is kedvezményesen kell számolni a szolgálati idejét annak, aki tevékenysége alapján a 37/A.. (1) bekezdése, a 38.., a 38/A.. vagy az 50.. szerinti pótlékban részesül. A jogszabály visszamenőleges alkalmazására a 10.. (2) bekezdése értelmében lehetőség nincsen. A felperes hivatkozott Legfelsőbb Bírósági határozatra is, amely szerint a jogosultság megilleti. A felperes által hivatkozott eseti döntés egyrészt a bíróságra nem kötelező jellegű rendelkezést tartalmaz, másrészt egészen más tényállásra alapozódik, a jogosultságot arra alapozva állapította meg a Legfelsőbb Bíróság, hogy a perbeli felek rendszeres csapatkiképzést folytató szervezetek állományában szolgáltak.
7 A felperes pervesztes lett, ezért köteles az alperes perköltségét a Pp. 78. -a alapján megtéríteni. A bíróság a fizetendő költség mértékének meghatározásakor részben a pertárgy értékére, részben pedig arra a körülményre volt figyelemmel, hogy az ügy ténybeli és jogi megítélése nem volt bonyolult, jelentős előkészítő munkát az alperesi képviselőtől nem igényelt. Az eljárási illetékre vonatkozó rendelkezés a 6/1986. (VI.26.) IM. sz. rendelet 2. -án alapul. A fellebbezést a Pp. 233. -a biztosítja. Veszprém, 2008. április 30. Nemesné Zsigmond Éva sk. Németh József sk. ü l n ö k ö k Oltárczyné dr. Beke Ágnes sk. a tanács elnöke Az aláírásban akadályozott ülnökök helyett is.