A pécsváradi kistérség

Hasonló dokumentumok
A sellyei kistérség. Okorág. Marócsa. Kákics. Csányoszró. Sellye. Markóc Drávaiványi Sósvertike Drávakeresztúr Zaláta Drávasztára.

A mohácsi kistérség. Szebény. Geresdlak. Palotabozsok. Szűr. Dunaszekcső Somberek Görcsönydoboka Erdősmárok Liptód. Himesháza.

A nyíregyházi kistérség

A szigetvári kistérség

A pécsi kistérség. Husztót. Kovácsszénája Hetvehely. Szentkatalin. Orfű. Abaliget. Pereked Cserdi. Berkesd Csonkamindszent

73 Kutatás, fejlesztés Kivéve: 73.2 Humánkutatás, fejlesztés. 90 Szennyvíz, hulladékkezelés, szennyeződés mentesítés II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

Trendek és helyzetkép gazdaság és munkaerőpiac Magyarországon és Veszprém megyében

MÓDOSÍTOTT RÉSZLETEZŐ OKIRAT (1) a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL AZ ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGÉNEK MATEMATIKAI FELDOLGOZÁSA, 2000

Nagy-ferenczi Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2011/3

A cég alapvető jellemzői

Kling Péter Munkavédelmi technikus Okl. faipari mérnök

Statisztikai tájékoztató Budapest, 2011/1

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

A magyar ágazatok input-output és termékhálói, azok regionális lenyomatai

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

C 308 E/130 Az Európai Unió Hivatalos Lapja

Nemzeti Akkreditáló Testület. RÉSZLETEZŐ OKIRAT a NAT /2015 nyilvántartási számú akkreditált státuszhoz

Tájékoztató Somogy megye gazdaságának helyzetéről

A gazdaság és a közlekedés kölcsönhatása

A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés IV. negyedév I. negyedév

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ III. negyedévében 3,2%-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 2014 III. negyedév, második becslés december 3.

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Melléklet 1. A knn-módszerhez használt változólista

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus

Békés megye július

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április

STATISZTIKAI TÜKÖR. Betöltésre váró álláshelyek, I. negyedév július 11.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében február február. máj. ápr. febr. márc jan.

máj dec jan. szept.

Melléklet. A vizsgált feldolgozóipari ágazatok (2 jegyű) és alágazatok (3 jegyű)

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS

Demográfiai és munkaerő-piaci helyzetkép vidéken. Lipták Katalin

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében március március. júni. máj. ápr.

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV

Térségi egyenl tlenségek

III./1.a. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint

A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN

REGISZTRÁLT GAZDASÁGI SZERVEZETEK SZÁMA AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, FA- ÉS BÚTORIPARBAN

Mórahalom és térsége Foglalkoztatási Paktum. Gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési előrejelzés

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS IV. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében április április. júni. júli. máj. ápr.

S Z A K Á G A Z A T I R E N D. Szakágazat megnevezése

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.május május. júli.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2016.április április. júni. júli. márc. aug. szept.

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS III. NEGYEDÉV

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. júni.

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. máj. márc

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK (GDP) TERÜLETI MEGOSZLÁSA 2005-BEN

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2013/1

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében május május. aug. szept. júni. máj. ápr. nov. dec.

A turizmus szerepe a Mátravidéken

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS II. NEGYEDÉV

STATISZTIKAI TÜKÖR 2014/ I. negyedévében 3,5%-kal nőtt a GDP (második becslés) június 4.

Féléves gazdasági és foglalkoztatási gyorsjelentés II. negyedév III. negyedév

Munkaerőpiaci mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, dr.

III./1.a. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint

Nemzeti Akkreditálási Rendszer. Irányítási rendszereket tanúsító szervezetek megfigyelő helyszíni szemléi területének és számának meghatározása

máj júni. Társadalombiztosítási és Foglalkoztatási főosztály

A külföldi állampolgárok magyarországi munkavállalásának f bb jellemz i I. negyedévében, az ÁFSZ adatai alapján

Mezőgazdasági számla

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január

OMMF ORSZÁGOS MUNKAVÉDELMI ÉS MUNKAÜGYI FŐFELÜGYELŐSÉG TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL 2010.

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fontosabb adatai

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november. okt. febr

SZAKKÉPZÉS, HAJDÚ- BIHAR MEGYE

NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság TÁJÉKOZTATÓ A MUNKABALESETEK ALAKULÁSÁRÓL

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. nov.

NEGYEDÉVES GAZDASÁGI ÉS FOGLALKOZTATÁSI GYORSJELENTÉS I. NEGYEDÉV

MUNKAÜGYI KÖZPONTJA Munkaerő-piaci adatok

Munkaerő piaci helyzetkép. Csongrád megye

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

Bruttó hazai termék, IV. negyedév

Regionális Gazdaságtan II 3. Elıadás. A téma vázlata

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében IV. negyedév

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében augusztus augusztus. okt. nov. szept. júni. júli.

Gazdasági tendenciák és az adózás összefüggései Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

aug jan. febr. júli. ápr. máj.

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében szeptember szeptember. aug. okt jan.

FELADATLAP. Kőrösy Közgazdászpalánta Verseny 2013/ forduló A gazdaságról számokban

III.H.1. Létszámleépítési döntést bejelentett cégek száma nemzetgazdasági ágak és régiók szerint szeptember

Munkaügyi Központ. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés eredményei Somogy megyében I. negyedév

Nógrád megye bemutatása

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében október október

Munkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében november november

Átírás:

A pécsváradi kistérség Magyarország megyéi Az 1000 főre jutó működő vállalkozások száma a pécsváradi kistérség településein Baranya megye Hidas Óbánya Mecseknádasd Ófalu Apátvarasd Zengővárkony Erdősmecske Baranya megye kistérségei Pécsváradi kistérség Martonfa Pécsvárad Szilágy Forrás: KSH T-STAR adatbázis, 2001. Lovászhetény Nagypall Regionális Információs Osztály, 2003 Fazekasboda Működő vállalkozások száma 1000 főre 106.08-214 (0) 70.72-106.08 (3) 53.04-70.72 (1) 35.36-53.04 (5) 17.68-35.36 (2) 1-17.68 (2) nincs (0) A kistérség Országos sorrendje a sorrendje a átlag értéke 150 megyében 2001-ben 2001-ben kistérségből Az 1000 állandó lakosra jutó vándorlási egyenleg (fő)* 0,00-2,41 83 3 Öregedési index (a 60 év felettiek száma / a 14 év alattiak száma) 1,34 1,51 122 7 Hozzáadott érték az átlagos statisztikai létszámra vetítve (ezer Ft) 3.635,84 1.897,11 95 3 Az 1000 lakosra jutó kereskedelmi és magánszállásadás szálláshelyein eltöltött vendégéjszakák száma (éjszaka) 2.197,66 993,03 56 4 Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 lakosra (Ft) 414.921,64 306.851,15 87 3 Az 1000 lakosra jutó személygépkocsik száma (db) 242,89 237,39 46 2 Az 1990 és 2001 között épített lakások aránya a 2001. évi lakásállományban 7,73 5,86 100 5 Közműolló ** 42,40 61,97 67 4 Regisztrált munkanélküliek aránya a 18-59 éves népességből (%) 5,60 4,65 45 2 Tartós munkanélküliek aránya a 18-59 éves népességből (%) 2,61 1,74 43 1 A működő vállalkozások aránya a regisztrált vállalkozásokból (%) 74,75 73,71 126 5 Az 1000 lakosra jutó működő egyéni vállalkozások száma (db) 45,86 45,87 46 2 Az 1000 lakosra jutó működő társas vállalkozások száma (db) 36,38 19,67 62 4 * Az 1996-2001 közötti odavándorlások és elvándorlások különbsége az 1995. évi állandó népességhez viszonyítva, 1000 főre ** Közműolló: 100-100x(szennyvízcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma/vízcsatornahálózatba bekapcsolt lakások száma) 29

A 200,1 km 2 területű pécsváradi kistérség a Dél-Dunántúlon, Baranya megyében található. Településeinek száma 13, központja az egyetlen városi rangú település, Pécsvárad. 2001-ben 11.642 lakos élt a térségben, a hat évvel korábbinál 306 fővel kevesebb. A ritkán lakott kistérségek közé tartozik, népsűrűsége (58,2 fő/km 2 ) nem éri el az országos átlag felét. 1996 eleje és 2001 vége között 28 fős vándorlási veszteség mutatkozott, amely az 1995. évi állandó népesség 0,24%-át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt 6 év alapján 2,41, amellyel Baranya megyében a 3., a kistérségek sorrendjében pedig a 83. helyen végzett. A 14 év alatti népességre jutó időskorúak aránya (öregedési index) 2000-hez képest jelentősen növekedett, a mutató értéke az országos átlagot több mint 10%-kal haladja meg, így az országos rangsorban a 122., míg megyéjében az utolsó előtti (7.) volt. A társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott érték alapján a kistérségek között a 95., míg megyéjében a 3. helyen áll. A mutató értéke (1.897 ezer Ft) egy év alatt 185 ezer Ft-tal emelkedett, de még így is alig haladja meg az országos átlag felét. Ennél kedvezőbb a pozíciója az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében (országosan a 87., megyéjében a 3.), amelynek 2001. évi értéke (307 ezer Ft) 16%-kal alacsonyabb a hazai átlagnál, a megelőző évhez képest pedig elsősorban a minimálbéremelésnek köszönhetően 20,4%-kal nőtt. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma az országos átlagtól alig 3%-kal marad el (237,4), amellyel országosan a 46., megyéjében viszont a 2. helyet szerezte meg. A kereskedelmi szálláshelyeken és a magánszállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 993, amely az átlagérték közel fele, így országosan az 56., megyéjében azonban a 3. lett. A 150 kistérség között a 100., míg megyéjében az 5. helyezést érte el az 1990-2001 között felépített lakások 2001. évi lakásállományon belüli arányát tekintve. A térségi érték (5,86) az országos átlag (7,7) háromnegyede. A közműolló mutatójában megyéjében a 4., a kistérségek sorrendjében pedig a 67. lett. Az ivóvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásoknak több mint 38%-a kapcsolódott a szennyvízcsatorna-hálózatba, így a közműolló értéke (61,97) közel másfélszerese az országos átlagnak. Az elmúlt év végén 313 regisztrált munkanélküli köztük 157 nő szerepelt a nyilvántartásban, mindössze 37 fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. A 18-59 éves népességhez viszonyított arányuk 4,65%, az országos átlagnál 0,95%-ponttal kedvezőbb, amellyel megyéjében a 2., országosan a 45. helyen áll. A tartós, 180 napnál hosszabb időt munkanélküliként töltő népesség aránya (1,74) alapján a térség pozíciója hasonló, megyei szinten az első, kistérségi viszonylatban pedig a 43. helyre került az országos átlag kétharmadával. A pécsváradi kistérségben összesen 1.008 regisztrált vállalkozás található, melyből 743 működő, s ezzel a 73,71%-os aránnyal megközelíti az országos átlagot (74,75%), ugyanakkor a kistérségek közötti rangsornak a 126., a megyeinek viszont az 5. helyén áll. Jóval kedvezőbb a kistérség helyzete az ezer lakosra jutó működő társas és egyéni vállalkozások mutatójában. Az egyéni vállalkozások száma 520, ezer főre 45,87 jut, amely megegyezik a hazai átlaggal, s ezzel az országos rangsorban a 46., míg megyéjében a második. A működő társas vállalkozások ezer főre jutó száma (19,67) alig haladja meg az országos átlag felét, így a megyei rangsorban a 4., a 150 kistérség között azonban a 62. helyet szerezte meg. 30

Összefoglalóan megállapítható, hogy a kistérség helyzete felemás. Kiemelkedő az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma, valamint a regisztrált és tartós munkanélküliek aránya, melyek alapján bekerült a legjobb 50 kistérség közé. Pécsvárad és környékén fele annyi vendégéjszakát töltenek el, mint az országban általában, mégis a többi vizsgált mutatóhoz képest kedvező helyet tölt be az országos rangsorban. Ellentmondásos a gazdasági társaságok helyzete: az egyéni és társas vállalkozások vállalkozássűrűségi mutatója alapján kedvező pozíciót tölt be a hazai rangsorban, ugyanakkor a működő vállalkozások regisztráltakon belüli aránya a legrosszabb a vizsgált indikátorok között. A közműolló másfélszerese a hazai átlagnak, mégis a többi kistérséghez képest kedvező helyet szerzett a sorrendben, hiszen annak második harmadában szerepelt. Végül az öregedő lakosság mellett alacsony a bruttó hozzáadott érték statisztikai létszámra vetített értéke. A működő vállalkozások jellemzői A 743 működő vállalkozásból 223 a társas vállalkozások száma, közülük a 118 betéti társaság, a 89 korlátolt felelősségű társaság, a 2 részvénytársaság és az egy mezőgazdasági szövetkezet emelhető ki. Az országos átlagot egyik nemzetgazdasági ágban tevékenykedő vállalkozás aránya sem haladja meg, azaz a betéti társaságoké 23,5%-kal, a korlátolt felelősségű társaságoké 33%-kal, a mezőgazdasági szövetkezeteké 39,6%-kal, a részvénytársaságoké pedig 42,4%-kal marad el attól. Megyei összehasonlításban is hasonló a helyzet, azaz a kft.-ké 22,6%-kal, a bt.-ké 23,8%-kal, a rt.-ké 27,7%-kal, a mezőgazdasági szövetkezeteké pedig 46,4%-kal alacsonyabb a középértéknél. A vizsgált működő vállalkozások száma gazdasági forma szerint 1 118 2 89 kft. rt. bt. mezőgazdasági szövetkezet A működő vállalkozások létszám-kategória szerinti megoszlása alapján megállapítható, hogy azok több mint 64%-a, azaz 482 darab a 0, vagy ismeretlen létszámú alkalmazottat foglalkoztató, további 31% (237) az 1-9 főnek munkát adó gazdasági társaság. A kistérségben ezeken kívül 17 kis-, 6 közép- és egyetlen nagyvállalkozás található. Az összes működő vállalkozásból a 20-49 fős kisvállalkozások, a közép- és a nagyvállalkozások aránya haladja meg mind a megyei (18,3, 31,5, illetve 39,9%-kal), mind pedig az országos átlagot (10,7, 36,9, ill. 5,4%-kal). A 0, vagy ismeretlen alkalmazottal dolgozók részesedése minimálisan, 0,8%-kal, a 10-19 fős mikrovállalkozásoké 40%-kal marad el a megyei átlagtól, míg az 1-9 létszámúaké 2,6%-kal meghaladja azt. Az országos átlagot a 0, vagy ismeretlen főt foglalkoztató cégek aránya minimálisan meghaladja (0,9%), míg a 1-9 fős cégeké 0,2%-kal, a 10-19 létszámúaké 43,7%-kal alacsonyabb annál. 31

A működő vállalkozások megoszlása létszám-kategóriák szerint 237 9 8 6 1 0 és ismeretlen 1-9 fő 10-19 fő 482 20-49 fő 50-249 fő 250 fő felett A 743 működő vállalkozás nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása a következő képet mutatja: A működő vállalkozások megoszlása nemzetgazdasági ágak szerint Kereskedelem, javítás 164 Ipar Ingatlanügyletek, gazdasági szolg. Építőipar 111 121 117 Mezőgazdaság Szállítás, raktározás, távközlés, posta Szálláshely-szolg., vendéglátás 45 50 54 0 20 40 60 80 100 120 140 160 180 2001-ben a kistérség vállalkozásainak legnagyobb része, 22,1%-a a kereskedelem, javítás nemzetgazdasági ágban tevékenykedett. Ezer lakosra 14,47 ezen ágazatban működő vállalkozás jut, amely közel 25%-kal alacsonyabb az országos átlagértéknél. A térségben az iparral foglalkozó gazdasági társaságok vállalkozássűrűségi mutatója 10,7, amely 30,6%-kal haladja meg a hazai átlagot. Számbelileg a harmadik legjelentősebb csoportot az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások szektorába sorolt vállalkozások képezik, amelyeknek ezer főre jutó értéke (10,3) kevesebb az országos átlag felénél. A pécsváradi kistérségben abszolút értékében az építőipari vállalkozások következnek (9,8), melyek előfordulási gyakorisága 37,6%-kal magasabb az országos átlagnál. Az országos vállalkozássűrűséget a mezőgazdaság és a szállítás, raktározás, posta, 32

távközlés területén tevékenykedő vállalkozások 29,3, illetve 2,6%-kal meghaladják. A vizsgált rangsort a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás szektorába sorolt vállalkozások zárják, melyek ezer főre jutó 3,97-os értéke 2,1%-kal alacsonyabb a hazai átlagnál. Fel kell hívni azonban a figyelmet arra, hogy a működő vállalkozások 10,9%-a egyik említett kategóriába sem sorolódott, így azok a pénzügyi tevékenység (J) és az egyéb (L-Q) szolgáltató ágazatok, tehát a személyi és közösségi szolgáltatások közé tartoznak. Nemzetgazdasági ágak A működő vállalkozások megoszlása társas Egyéni Összes vállalkozások vállalkozások Mezőgazdaság 54 17 37 Ipar 121 43 78 Építőipar 111 28 83 Kereskedelem, javítás 164 57 107 Szálláshely-szolg., 45 9 36 vendéglátás Szállítás, raktározás, 50 9 41 távközlés, posta Ingatlanügyletek, 117 39 78 gazdasági szolgáltatás Egyéb (J, valamint 81 21 60 L-Q szektor Összesen: 743 223 520 A kistérségben az összes működő vállalkozás 70%-a egyéni vállalkozásként tevékenykedik. Ez az arány négy szektor kivételével magasabb ennél: a mezőgazdaságban 68,5%, az iparban 64,5%, a kereskedelem, javítás szektorban 65,2%, míg az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás területén 66,7% az egyéniek aránya. Ezzel szemben részesedésük a szállítás, raktározás, posta, távközlés nemzetgazdasági ágban a legmagasabb (82,0%), ennél kissé alacsonyabb (80%) a szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás területén. Az építőiparban és az egyéb ágazatban közel háromszor annyi egyéni tevékenykedik, mint társas. A kistérség települései között mint azt az első oldalon lévő térkép is mutatja számottevő különbségek alakultak ki az ezer állandó lakosra jutó működő vállalkozások számában. A mutató értéke összesen 3 helységben haladja meg a vidéki átlagot (70,7): Pécsváradon 30%-kal, Mecseknádasdon és Ófalun 5-15%-kal. Egyetlen településen (Nagypall) éri el a vidéki középérték háromnegyedét, míg további 5 helyen magasabb annak felénél. Legrosszabb helyzetben Fazekasboda van, ahol ezer főre átlagosan alig 12 vállalkozás jut. 33

Összegzés: A pécsváradi kistérségben a működő vállalkozások ezer főre jutó értéke az építőiparban, az iparban, a mezőgazdaságban és a szállítás, raktározás, posta, távközlés szektorában haladja meg az országos átlagot, vagyis a térség ezekben a nemzetgazdasági ágakban vállalkozásokkal jól ellátott. A vállalkozások száma alapján a kereskedelem, javítás az ipar, az építőipar és az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások emelhetők ki, hiszen együttesen a térségben tevékenykedő vállalkozások közel 69%-át adják. A fentieket figyelembe véve a felkészítés célcsoportjai a kereskedelem, javítás, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások, az ipar, az építőipar és a szállítás, raktározás, posta, távközlés szektorokba sorolt vállalkozások lehetnek. Speciális helyzete és a vállalkozásszerkezetben betöltött jelentős szerepe miatt a mezőgazdasági vállalkozásokkal is foglalkozni kellene. 34

A működő társas vállalkozások száma egyes gazdasági tevékenységek szerint a pécsváradi kistérségben, a KSH CÉGKÓDTÁR 2002. október 31-i állapota alapján Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) 01.11 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése 3 01.12 Zöldség, virág, kertészeti termék termelése 1 01.13 Gyümölcs, szõlő, fűszernövény termelése 0 01.21 Szarvasmarha-tenyésztés 0 01.22 Juh-, kecske-, ló-, szamár-, bivaly-, öszvértenyésztés 0 01.23 Sertéstenyésztés 2 01.24 Baromfitenyésztés 0 01.25 Egyéb állatok tenyésztése 1 15.1 Húsfeldolgozás 0 15.3 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 0 15.4 Növényi, állati olaj gyártása 1 15.5 Tejfeldolgozás 0 15.6 Malomipari termék, keményítő gyártása 2 15.7 Takarmány gyártása 0 15.8 Egyéb élelmiszer gyártása 4 15.9 Italgyártás 2 18 RUHÁZATI TERMÉK GYÁRTÁSA; SZÖRMEKIKÉSZÍTÉS, - KONFEKCIONÁLÁS 3 19 BŐRKIKÉSZÍTÉS; TÁSKAFÉLÉK, SZÍJAZAT, LÁBBELI GYÁRTÁSA 0 20 FAFELDOLGOZÁS, FONOTTÁRU GYÁRTÁSA 9 21 PAPÍR, PAPÍRTERMÉK GYÁRTÁSA 1 22 KIADÓI, NYOMDAI TEVÉKENYSÉG, EGYÉB SOKSZOROSÍTÁS 0 25 GUMI-, MŰANYAG TERMÉK GYÁRTÁSA 2 28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 7 29 GÉP, BERENDEZÉS GYÁRTÁSA 1 30 IRODA-, SZÁMÍTÓGÉPGYÁRTÁS 0 36 BÚTORGYÁRTÁS; MÁSHOVA NEM SOROLT 2 45 ÉPÍTŐIPAR 30 50 JÁRMŰ-, ÜZEMANYAG-KERESKEDELEM 9 51 NAGYKERESKEDELEM 16 52 KISKERESKEDELEM 28 55 SZÁLLÁSHELY-SZOLGÁLTATÁS, VENDÉGLÁTÁS 12 55.1 Szállodai szolgáltatás 4 55.2 Átmenetiszálláshely-szolgáltatás 1 55.3 Éttermi, cukrászdai vendéglátás 6 55.4 Egyéb, nyílt árusítású vendéglátás 0 55.5 Munkahelyi és közétkeztetés 1 60 SZÁRAZFÖLDI,CSŐVEZETÉKES SZÁLLÍTÁS 11 60.22 Taxi személyszállítás 0 60.23 Egyéb szárazföldi személyszállítás 0 60.24 Közúti teherszállítás 11 63 SZÁLLÍTÁST KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG, UTAZÁSSZERVEZÉS 0 65.2 Egyéb pénzügyi tevékenység 0 66 BIZTOSÍTÁS (KIVÉVE: KÖTELEZŐ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS) 0 67 PÉNZÜGYI KIEGÉSZÍTŐ TEVÉKENYSÉG 1 35

Társas TEAOR*-kódok és elnevezések vállalkozások száma (db) 70 INGATLANÜGYLETEK 14 70.1 Ingatlanberuházás, -értékesítés, -forgalmazás 4 70.2 Ingatlan bérbeadása, üzemeltetése 7 70.3 Ingatlanügynöki, -kezelési szolgáltatás 3 71.1 Gépjárműkölcsönzés 0 71.2 Egyéb jármű kölcsönzése 0 71.3 Egyéb gép kölcsönzése 0 71.4 Fogyasztási cikk kölcsönzése 0 72 SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEVÉKENYSÉG 4 72.1 Hardver-szaktanácsadás 0 72.2 Szoftverkészítés, -szaktanácsadás 2 72.3 Adatfeldolgozás 0 72.4 Adatbanki tevékenység 0 72.5 Iroda-, számítógép-javítás 1 72.6 Egyéb számítástechnikai tevékenység 1 73 KUTATÁS, FEJLESZTÉS 0 74 GAZDASÁGI TEVÉKENYSÉGET SEGÍTŐ SZOLGÁLTATÁS 26 74.1 Jogi, gazdasági tevékenység 7 74.2 Mérnöki tevékenység, tanácsadás 11 74.3 Műszaki vizsgálat, elemzés 2 74.4 Hirdetés 0 74.5 Munkaerő-toborzás, -közvetítés 0 74.6 Nyomozási, biztonsági tevékenység 0 74.7 Takarítás, tisztítás 3 74.8 Egyéb gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás 3 85 EGÉSZSÉGÜGYI, SZOCIÁLIS ELLÁTÁS 9 85.1 Humán-egészségügyi ellátás 8 85.2 Állat-egészségügyi ellátás 1 85.3 Szociális ellátás 0 92 SZÓRAKOZTATÁS, KULTÚRA, SPORT 2 93 EGYÉB SZOLGÁLTATÁS 2 * A gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere 36