Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Szent István Egyetem, Gödöllő, 2009.
Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések, intézmények olyan rendszere, amelynek különböző elemei nem részei a közvetlen termelési és fogyasztási folyamatnak, ám az általuk nyújtott szolgáltatások mindkettőnek nélkülözhetetlen feltételei. Az infrastruktúra kiépítettsége és színvonala meghatározó módon befolyásolja a termelés hatékonyságát, a piacon megjelenő termékek és szolgáltatások minőségét, A közszolgáltatások minőségét a települések működési színvonalát, zavartalanságát a térségek/települések gazdasági versenyképességét
Az infrastruktúra helye a versenyképességi modellben
Az infrastruktúra osztályozási szempontjai A) Gazdasági alapon - anyagi (közvetlenül kapcs. termeléshez) - nem anyagi (közvetetten kapcs. a term.) B) Funkcionális alapon: - materiális - épületek, utak, vezetékek stb. - intézményi - a társ.+ gazd. harmonikus műk. - humán - az ember mint az inf. működtetője C) Egyéb szempontú osztályozások
Egyéb szempontú infrastruktúraosztályozások Termelői és fogyasztó infrastruktúra (gazdasági tartalma alapján) Területi és települési infrastruktúra (térbeli kiterjedés mértéke alapján) Közhasználatú és egyéni használatú infrast. (igénybevevői kör szerint) Alap-, közép- és felső szintű infrastruktúra (az ellátás-szolgáltatás színvonala alapján)
Szolgáltatásokat végző infrastrukturális ágazatok Anyagi szolgáltatások: (piaci viszonyok között tev.) kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom, áru- és személyszállítás, raktározás, postai szolg. és távközlés, ingatlanforgalmazás, gazdasági-üzleti szolgáltatás, logisztikai tevékenység, pénzügyi tevékenységek Nem anyagi szolgáltatások: (főként állami feladat a működt.) oktatás, tudományos tevékenység, kultúra-művelődés, egészségügyi ellátás, szociális ellátás, közigazgatási tevékenység, honvédelem, rend- és tűzvédelem, igazságszolgáltatás, érdekképviseleti tevékenység
Az infrastruktúra néhány fontos sajátossága 1. Jelentős része állami tulajdonban van (ok: magas tőkeigény, beruházások lassú, hosszú távú megtérülése) 2. Szolgáltatásai piaci áruk, de a használók több ágazatban a teljes ktg-nek csak egy részét fizetik (közöss. közl., eü., okt.) 3. Előállítási költségük mellett jelentős fenntartási költségük is van forrását folyamatosan elő kell teremteni (pl. útalap) 4. Egy részüknél a termelés és fogyasztás egyidejű (szállítás), más részük (építmények, járművek) hosszú ideig szolgáltat 5. A vonalas infr. hálózatoknak nagy az inerciájuk előrelátó tervezésre van szükség! 6. Hálózat- és rendszer jellegűek, emellett horizontális és vertikális felépítésűek
Az infrastruktúra néhány fontos sajátossága 7. Ágazataik általában egymást nem helyettesíthetik. Máshol a kooperáció és verseny egyidejűleg van jelen (közlekedés). 8. Különböző fejlesztési szakaszokban más-más ágazatainak a fejlesztése kívánatos (motorizációs robbanás úthálózatfejlesztés) 9. A területi szinten egyes komponensei felértékelődnek, mások ugyanott háttérbe a szorulnak (közművesítés - iparvágányok) 10. Fontos minősítő jegyük: a kapacitás (szolg. telj./időegység) (kapac. kihasználtság és a szűk keresztmetszet problémája) 11. Az infr. hálózatok működési zavaraira a társadalom érzékenyen reagál (folyamatos és biztonságos működtetésük alapkövetelm.) 12. Beruházásainak haszna gyakran más ágazatokban jelentkezik, így annak költségeit máshol képződött profit megadóztatásából kell fedezni.
A infrastruktúra hálózatok területi szintjei Globális pl. interkont. légiközl., tengerhajózás, távközl. műsorsz. Kontinentális pl. nemzetk. főút- vasút- csővezeték-hálózatok Makroregionális pl. az Európai Unió tagországait összekötő hálózatok Országos pl. nemzeti autópálya hálózat, oktatási, egészségügyi Regionális, szubregionális hálózatok pl. megyei szinten szervezett autóbuszhálózatok Települési (városi, községi, városrész szintű)
Néhány infrastrukturális ágazat szerepe a terület- és településfejlődésben Közlekedés Közúti közlekedés (autópályahálózat fejlesztés ) Vasúti közlekedés (makro- és mikroregionális érdekek az ágazat fejlesztésében) Kereskedelem (szuburbanizációs fejlődés) Települési infrastruktúra - Közművek - Lakásállomány (Mikroregionális szintű nemzetközi összehasonlító vizsgálat)
Autópályák és regionális fejlődés A fejlett közúti közlekedési infrastruktúra a regionális gazdasági fejlődés tengelye: A fejlődési centrumokat összekötő autópálya közelsége Kiváló feltétel kedvező elérhetőségű telephelyek kiválasztására Külföldi közvetlen tőkebefektetéssel (FDI) történő beruházások megfelelő helyszínei Új munkahelyek létrehozása Az ott foglalkoztatottak bértömege növeli a régió jövedelmét
A regionális gazdasági fejlődési különbségek tükröződése kistérségi szinten (lakos. jöved.)
Politikai érdekek érvényesítése nemzeti főúthálózat-fejlesztési tervekben
Makroregionális (páneurópai) érdekek érvényesítése országos szintű közlekedési hálózat fejlesztésekben
Mikroregionális érdekek háttérbe szorulása a vasúthálózat szerkezeti átalakításában
A szuburbanizációt erősítő infrastruktúra fejlesztés a kereskedelemben
Közmű- és lakásfejlesztés Nemzetközi összehasonlító vizsgálatok mikroregionális szintű mintaterületeken Észak-Komárom és szomszédsága (SK) Komáromi kistérség (H) Cél: Az eltérések mértékének és okainak feltárása különös tekintettel az infrastruktúra fejlesztésbe érvényesülő érdekviszonyokra
A mintaterületek elhelyezkedése
A városfejlesztési érdekek prioritása a közműfejlesztésben
Ágazati érdekek érvényesülése a vezetékesgáz-ellátás fejlesztésben
A központi település érdekeinek tükröződése a lakásépítésben
A lakásállomány építési időszak szerinti megoszlása a két Komáromban, % 40 35 30 25 20 15 10 5 0 1945 előtt 1945-1970 között 1971-1980 között 1981-1990 között 1991-2001 között Dél-Komárom Észak-Komárom
Köszönöm a figyelmet!