Urbanisztika tantárgy infrastruktúra óráján tárgyalt kérdések:

Átírás

1 Urbanisztika tantárgy infrastruktúra óráján tárgyalt kérdések: Mi az infrastruktúra fogalmának eredete? Milyen területek tartoznak az infrastruktúra fogalmába? Mik a műszaki, vonalas infrastruktúra részei? Mik tartoznak az önkormányzatok közműellátási feladatai közé? Hogyan, ki határozza meg a közműellátás mértékét, módját, elhelyezését? Milyen lehet a közműellátás mértéke, módja, elhelyezése? Milyen területeken lehet elhelyezni a műszaki infrastruktúra elemeit? Milyen vonalvezetési különbség lehet a települési vízellátás és vízelvezetés rendszere között? Mit jelent, hogy elválasztott vagy egyesített egy vízelvezető rendszer? Milyen összefüggés lehetséges a településszerkezet és egy gravitációs vízelvezetési rendszer között? (Budapest, London példáján) Budapesten jellemzően milyen helyekről származik a vízellátó hálózatban lévő ivóvíz? A közlekedési hálózat formája milyen hatással lehet a funkciók elhelyezkedésére?

2 Infrastruktúra Eredete valószínűleg francia: talán az út alatt van Később átterjed az angol katonai használatba: a harcoló egységeket támogató tevékenység 1970 óta átterjedt a civil életbe: az anyagi javak termelését és elosztását, valamint az emberek életkörülményeit szolgáló fizikai és szellemi eszközök és intézmények

3 A társadalmi-gazdasági működés (fejlődés) alapja a jól kiépített, üzemelő infrastruktúra Infra: valamilyen értéken aluli, inneni állapot (infravörös, infrahang) Infrastruktúra: finomszerkezet; végső struktúra Az infrastruktúra, a térinformatikai fogalomtárból: Általános értelemben az infrastruktúra olyan eszközök, módszerek, rendszerek célirányosan működő együttese, mely a háttérből támogatja az embert valamely (hasznos) tevékenységében. Forrás: Sárközy Ferenc: Térinformatika (lakás, közterület, közlekedés, közművelődés, közművek, hírközlés, egészségügy, kereskedelem ill. ezek hálózata)

4 Infrastruktúra fejlesztés ipari forradalom utáni eszközei, keretei: új épületek csak csatornára való rákötéssel szennyező források (sertésólak, szemétdombok, vizes pincék stb.) ellenőrzése, mészárszékek kontrollja lakások bérbeadásának feltételei és ellenőrzése: pincelakás tiltása, átszellőzés útburkolás, utcák kezelése fenntartása közkertek, parkok létesítése, temetők vízellátás javítása a közköltségek tulajdonosokra való ráterhelése (betterment) (Locsmándi G)

5 Ágazati és funkcionális meghatározás: Egy felfogás a szolgáltatásokat mind infrastruktúrának tekinti: Anyagi szolgáltatások: Kereskedelem Vendéglátás, idegenforgalom Ingatlanügyek, bérbeadás és egyéb gazdasági, üzleti szolgáltatás Pénzügyi tevékenység és kiegészítő szolgáltatásai

6 Nem anyagi szolgáltatások: Oktatás és kultúra Egészségügy és szociális ellátás Közigazgatás, társadalombiztosítás Honvédelem, rend- és jogvédelem Egyéb közösségi, társadalmi és személyi szolgáltatás. Ha az infrastruktúra jellemzőit vizsgáljuk akkor a következtetés: valószínűleg minden infrastruktúra szolgáltatás, de nem minden szolgáltatás infrastruktúra

7 A másik funkcionális - megközelítés: nem ágazatok, hanem eszközök és tevékenységek alkotják az infrastruktúrát A.) Anyagi infrastruktúra: megtestesült tőkejavak, állóeszközök, amelyek a szűkebb értelemben vett termelés támogatását szolgálják. Van vonalas és pontszerű infrastruktúra. B.) Humán infrastruktúra: az ember nem, de annak tudása, szakképzettsége, tapasztalatai, morálja igen. C.) Intézményi infrastruktúra: jogrend,szabályozások, törvénytisztelet, vallás, nemzeti érzés, de esetleg sovinizmus, bűnözés.stb

8 Más felosztások: Termelési és fogyasztási infrastruktúra Politikai-gazdasági rendszerhez kötött és nem kötött infrastruktúra, Helyi, regionális, nemzeti, kontinentális és globális infrastruktúrák Katonai és civil infrastruktúra Kritikus és nem kritikus infrastruktúra.

9 Infrastruktúra csoportosítása gazdasági-társadalmi tevékenység zavartalanságát biztosító alapvető létesítmények rendszere Intézményi infrastruktúra: Egészségügyi intézmények (rendelők, kórházak, bölcsődék, stb) Oktatási intézmények (óvodák, iskolák, stb) Igazgatási intézmény (önkormányzatok, bíróságok, stb) Egyéb intézmények (honvédség, sport, szabadidős létesítmények, stb) Műszaki (vonalas) infrastruktúra:

10 Műszaki (vonalas) infrastruktúra: Közmű létesítmények 1. Vízgazdálkodási Vízellátás (ivó-, tűzi-, locsoló-, ipari- és termálvíz) Vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz elvezetés) Felszíni vízrendezés, belvíz-, árvízvédelem 2. Energiagazdálkodási Vezetékes energiahordozók Villamosenergia ellátás (törzsközmű) Földgázellátás Távhőellátás Vezeték nélküli energiahordozók Hagyományos energiaellátás Megújuló energiaforrás helyi hasznosítás 3. Elektronikus hírközlés létesítménye Közlekedési létesítmények (utak, parkolók, stb)

11 Igénylő helyek: lakások; intézmények; vállalkozások; egyéb; Közműellátás feladata önkormányzati kompetencia, amelyet maga az önkormányzat, vagy az általa létrehozott, vagy vele szerződéses jogviszonyban álló közműszolgáltató végez. A települések önkormányzatainak kötelező, át nem ruházható feladatai: - elektromos alapellátás, - ivóvízellátás, - közvilágítás kiépítése, - helyi közutak fenntartása. Előírt, de nem feltétlenül saját hatáskörben elvégzendő feladatok: - csatornázás, - felszíni vízrendezés, - egyéb közműhálózatok kiépítése (gáz, telefon, hírközlés).

12 A közművesítés mértékét, módját és a közművek elhelyezési lehetőségét a településrendezési tervben határozzák meg. mérték (teljes, részleges, közművesítetlen) mód (vízi közműnél pl. egyesített vagy elválasztott rendszer, nyitott vagy zárt csapadékvíz elvezetés, energiaközműnél pl. egyedi fűtés, vagy távhő stb) elhelyezés (föld felett, vagy föld alatt stb)

13 Közműellátás; a közmű helye A közművesítés mértéke teljes közműellátás Közüzemi vízellátás Közhálózati szennyvízelvezetés-tisztítás Csapadékvíz elvezetés energiaigény kielégítése csak vezetékes energiahordozóval részleges közműellátás közüzemi vízellátás szennyvíztárolás helyi, medencével és tengelyen történő elszállítás Csapadékvíz elvezetés ált. nyílt árokrendszerrel villamosenergia ellátás közműhálózattal többi lehet vezetékes, vagy vezeték nélküli közművesítetlen villamosenergia ellátás kötelező A közműellátás módja Egyedi-helyi Központi-hálózati Közművek elhelyezése általában közterületen Hagyományos elrendezésű (föld alatt, föld felett) Közös közműárok elhelyezésű Közműalagút-közműfolyosóba történő elhelyezéssel

14 Az infrastruktúra tulajdonságai 1. szolgáltatás jelleg 2. közjószág jelleg 3. rendszer és hálózati jelleg 4. rész és egész viszonya, irányítás 5. tulajdoni szerkezet, államosítás, PPP 6. természetes monopólium 7. költségek időbeli megoszlása

15 A infrastruktúra elhelyezésére szükséges terület lehet használat szerint: nyilvános korlátozottan nyilvános nem nyilvános tulajdon szerint: NEM KÖZTERÜLET magánterület; közlekedés a tul. engedélyével; vagy más tul. jog érvényesítése érdekében (szolgalmi út) (szolgalmi út); magánút; bevásárló központ egyetem kertje; temető;. általában a magánterület (birtokvédelem nem korlátlan); KÖZTERÜLET köztulajdonban levő terület, közlekedésre bárki által használható általában minden út, utca, köz, dűlő, tér,.. autópálya; PPP vendéglátó terasz építkezések közterület foglalásai;

16 Ellátás területei vonatkozásai: A városhoz közelebb a magasabb munkaintenzitást igénylő, illetve a nehezebben szállítható, romlékony terményt hozó tevékenységek (kertkultúra, szőlőterületek, intenzív állattartás) helyezkednek el. Távolabb az extenzív kultúrák, a szántóföldi művelés területei, a külterjes állattartás legelői és az erdők. Thünen: Der isolierte Stadt (1826) A tartósító és szállító rendszerek fejlesztése változásokat eredményezhet az ellátás területi szerkezetén.

17 A közlekedési hálózat hatása a funkciók elhelyezkedésére: Megközelíthetőség, átszelhetőség, elkerülhetőség Centripetális és centrifugális hálózatok megkülönböztetése Forrás: Fleischer Tamás előadása nyomán, Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

18 A centripetális hálózat hatása: Közlekedési hálózatok és a földrajzi szegregáció Forrás: Fleischer Tamás előadása nyomán, Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University

19 A centripetális hálózat hatása a funkcionális sokféleségre: Közlekedési hálózatok és a földrajzi specializáció Forrás: Fleischer Tamás előadása nyomán Rodrigue, J-P ( ), Dept. of Economics & Geography, Hofstra University