Dr. Majzikn Lichtenberger Krisztina Dr. Ajkay Eszter BNTM 1110 Gyakorlati nyelvtan (e.a.) 1 N: 15 + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v őszi Ajánlott flv: I. zh, teszt Az előadás tematikailag s módszerben a Nyelvtani gyakorlat 1- c. szemináriumhoz nyújt elmleti kitekintsű, főleg rendszerező clú áttekintst. Központi tmaknt szerepel az ige mint a mondat meghatározó, központi eleme, morfológiai, szintaktikai s szemantikai tulajdonságainak bemutatásával. Nagy hangsúlyt fektet az igei kategóriák rendszernek megismertetsre (igeidők, a szenvedő szerkezetek kpzse s használata). Áttekintst ad továbbá a többi szófaji kategóriáról, különös tekintettel a helyes nyelvhasználat szempontjából fontos krdsekre s szabályszerűsgekre. Az egyes szófaji kategóriák áttekintse, úgy mint az ige osztályozása morfológiai kritriumok alapján, ragozása, osztályozása szintaktikai kritriumok alapján, állítmányhoz, alanyhoz, tárgyhoz kapcsolódó viszonya, osztályozása szemantikai kritriumok alapján: Funktionsverbgefüge, Aktionsart, nem ragozható igealakok, segdigk. Az igeidő rendszere. Genus verbi, igemód, visszaható igk, elváló, nem elváló igk. Főnv: a főnv kategóriái: nem, eset, szám, ragozás, mellknvből kpzett főnevek ragozása. Nvmás: szemlyes-, krdő-, birtokos-, vonatkozó-, mutató- s határozatlan nvmás. Nvmási határozó. Az es nvmás szerepe. Mellknv: ragozása, fokozása. Számnevek: tőszámnv, sorszámnv, törtszámnv, határozatlan számnevek. Nvelők szemantikai osztályozása, használatuk, határozatlan, határozott nvelő. Elöljárószók: vonzatuk s használatuk. Határozószó jellegű szavak: módosítószók, tagadószók. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Engel, U. (1998): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg. Helbig, G./Buscha, J. (001): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart.
Dr. Majzikn Lichtenberger Krisztina Dr. Ajkay Eszter Zakariás Emese BNTM 1111, BNTM 111 Gyakorlati nyelvtan 1. (szem.) 1 N: 0 + 30, 0 + 30 + Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: őszi s tavaszi Ajánlott flv: I II. zh, teszt A kurzus a szófajok közül kiemelten foglalkozik az igvel mint a mondatalkotás meghatározó, központi elemvel s annak nyelvi kategóriáival (ragozási paradigmák, igeidők s igemódok kpzse s használata). Fontos szerephez jut az igei valencia fogalma, annak szintaktikai, szemantikai s pragmatikai szempontú megvilágítása. Különös hangsúllyal szerepelnek a módbeli segdigk, azok jelentse s használata. A szemináriumon elsősorban a hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, nyelvi tudatosságuk erősítse, a szövegprodukció minősgi javítása az elsődleges clkitűzs. A nyelvhelyessgi problmák felismerse, vizsgálata segíti hallgatót abban, hogy elsajátítsa a nyelvtani, elemző gondolkodásmódot. A szeminárium feladata továbbá a mai írott s beszlt nyelv grammatikai normáinak rendszerező bemutatása valamint a szabályszerűsgek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Clamer, F. u.a. (006): Übungsgrammatik für die Mittelstufe. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning.
BNTM 111, BNTM 11 Beszd- s stílusgyakorlatok 1. (szem.) 1 N: 0 + 60, 0 + 60 + Dr. Ritz Szilvia Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Simon Krisztina Zakariás Emese őszi s tavaszi Ajánlott flv: I II. zh, házi dolg., teszt A kurzus clja az alapvető szövegtípusokhoz kapcsolódó grammatikai, stiláris s lexikai jelensgek feltárása s gyakoroltatása. A hagyományos szemllettel szakítva kommunikatív funkciók s beszdszándkok kör rendezzük a grammatikai s lexikai eszközöket, amelyek helyes megválasztásának a szituációs beágyazottság s a szövegkörnyezet függvnyben stilisztikai szempontokhoz is igazodnia kell. A kurzus clja a hallgatók nyelvi kszsgnek fejlesztse a Közös Európai Referenciakeret skálájához s tartalmi súlypontjaihoz igazodva: az emelt szintű rettsgi B-es szintjről a C1-es szintre való továbbjutás. A szóbeli kommunikáció fontos eleme továbbá a kiejts, az írásbeli a helyesírási szabályok betartása: a cl ezek tudatosítása s gyakorlása, ill. a kettő közti összefüggs feltárása. A hallgatóknak kpesnek kell lenniük arra is, hogy igazodva adott szituációkhoz, tmákhoz s partnerekhez, beszlgetsekben s vitákban nyelvi nehzsgek nlkül vegyenek rszt, helyesen használják az állandósult szókapcsolatokat s társalgási nyelvi fordulatokat, kifejezsbeli nehzsgek esetn pedig mondanivalójukat megfelelően körül tudják írni. referátum, házi dolgozat zh kiállításlátogatás Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Bácskai, A. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Buscha, J. u.a. (001): Grammatik in Feldern. Hueber, Ismaning. Essen, O. von (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Nmet nyelvszeti chrestomatia. Tankönyvkiadó, Budapest, 94-17. Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenverlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning.
N: 0 + 0 Tantárgy besorolása: BNTM 1399 Nyelvi alapvizsga 1 4 Meghirdets flve: tavaszi BNT 1110, BNT 1111, BNT 111, BNT 111, BNT 11 Oktatás nyelve: Ajánlott flv: II. A vizsga rtkelse a TVSZ 18. 6. pontjába foglaltaknak megfelelően törtnik. A vizsga kt rszből áll: Írásbeli rsz: a Nyelvtani gyakorlat című szemináriumok anyagára pülő grammatikai feladatok megoldása; stílusgyakorlat teszt; irányított fogalmazás szótárral. Szóbeli rsz: a közreadott tematikában szereplő tma alapján önálló tmakifejts ill. vlemnyalkotás; kpleírás. v szóbeli s írásbeli vizsga Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Essen, O. von (1986): Grundzüge der hochdeutschen Satzintonation. In: Hessky, R. u.a. (Hg.): Nmet nyelvszeti chrestomatia. Tankönyvkiadó, Budapest, 94-17. Hall, K./Scheiner, B. (001): Übungsgrammatik. Deutsch als Fremdsprache für Fortgeschrittene. Hueber, Ismaning. Perlmann-Balme, M./Schwalb, S. (1997): Em Abschlusskurs. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe. Hueber, Ismaning. Scholze-Stubenrecht, W. (Hg.) (009): Duden Die deutsche Rechtschreibung. Dudenverlag, Mannheim u.a. Willkop, E.M. u.a. (003): Auf neuen Wegen. Deutsch als Fremdsprache für die Mittelstufe und Oberstufe. Hueber, Ismaning.
Dr. Klemm László BNTM 1410 Nmet nyelvű országok ismerete (ea.) 1 N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Klemm László v őszi Ajánlott flv: I. szóbeli A tárgy markánsan körvonalazza azt a kulturális közeget, amelyhez az elkövetkező, elsősorban nyelvszeti s irodalmi szaktárgyak köthetőek lesznek. Az előadás áttekintst nyújt a nyelvű országok kialakulásáról a germán törzsek letelepedstől a mai három nyelvű állam (NSZK, Ausztria, Svájc) kialakulásáig. Bemutatja azokat az integrációs s differenciálódási folyamatokat, amelyek mindhárom országban a szövetsgi szerkezet ltrejötthez vezettek. A politikatörtnetet egysgben kezeli a gazdasági s szociális átalakulások folyamatával, ill. a művszetek közp-európai alakulásával. A stúdium szilárd alapot kíván nyújtani ahhoz, hogy a rsztvevők a ksőbbiekben biztonsággal legyenek kpesek a nyelvi, ill. kulturális megnyilvánulásokat egy-egy bizonyos korszak gazdasági, társadalmi, ill. törtneti összefüggsrendszerben rtelmezni. A hallgató kpes rzkelni s rtelemszerűen adekvát módon aktualizálni azokat a nyelvi, kultúrtörtneti, közleti kontextusokat s diskurzusokat amelyek a szűken rtelmezett nyelvoktatáson messze túl mutatnak. Ez a kompetencia alapot is nyújt egyben arra, hogy a leendő tanár majd ugyanezeket a kszsgeket rtő módon adja tovább az oktatási tevkenysge során. Szabó János Szalai Imre ( 4 1997, szerk.): Historische Landeskunde. Eine Einführung in die deutsche Geschichte und Kulturgeschichte. Germanistisches Institut der Eötvös-Loránd-Universität, Budapest. Geißler, Rainer (199): Die Sozialstruktur Deutschlands. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag. Taddey, Gerhard (1998, Hrsg.): Lexikon der deutschen Geschichte: Ereignisse, Institutionen, Personen. Stuttgart: Kröner. Schildt, Axel; Siegfried, Detlef (009): Deutsche Kulturgeschichte. München: Hanser. dtv-atlas zur Weltgeschichte. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.. Tetszőleges művszeti lexikon.
Dr. Klemm László BNTM 1411 Nmet nyelvű országok ismerete (szem.) 1 N: 0 + 30 Dr. Klemm László Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: őszi Ajánlott flv: I. referátum, zh A szeminárium markánsan körvonalazza azt a kulturális közeget, amelyhez az elkövetkező elsősorban nyelvszeti s irodalmi szaktárgyak köthetőek lesznek. Az előadást követő szeminárium áttekintst nyújt a nyelvű országok kialakulásáról a germán törzsek letelepedstől a Szent Nmet-Római Birodalom törtnetnek legfontosabb állomásain keresztül a mai három nyelvű állam (NSzK, Ausztria, Svájc) kialakulásáig. Bemutatja azokat az integrációs s differenciáló folyamatokat, amelyek mindhárom országban a mai szövetsgi szerkezet ltrejötthez vezettek. A politikatörtnetet egysgben kezeli a gazdasági s szociális átalakulások folyamatával, valamint a művszetek (pítszet, szobrászat, festszet, iparművszet) közp-európai alakulásával. A szemináriumok alapvetően kortárs források, szemelvnyek ill. azok újfel fordításainak elemzsre pülnek. A szeminárium rsztvevői forráselemző, elsősorban szövegrtelmezs rvn válnak kpess arra, hogy az egyes törtnelmi, gazdasági, szociális, valamint kulturális jelensgeket tágabb összefüggseiben tudják rtelmezni. referátum zh Geißler, Rainer (199): Die Sozialstruktur Deutschlands. Wiesbaden: Westdeutscher Verlag. Schildt, Axel; Siegfried, Detlef (009): Deutsche Kulturgeschichte. München: Hanser. Szabó János Szalai Imre (41997, szerk.): Historische Landeskunde. Eine Einführung in die deutsche Geschichte und Kulturgeschichte. Germanistisches Institut der Eötvös-Loránd-Universität, Budapest. Taddey, Gerhard (1998, Hrsg.): Lexikon der deutschen Geschichte: Ereignisse, Institutionen, Personen. Stuttgart: Kröner. dtv-atlas zur Weltgeschichte. Deutscher Taschenbuch Verlag, München.. Tetszőleges művszeti lexikon.
BNTM 111, BNTM 11 Szókincsbővíts s gyakorlati stilisztika 1. (szem.) 1 Tantárgy felelőse: N: 0 + 30, 0 + 30 + Dr. Hollós Zita Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Zakariás Emese őszi s tavaszi Ajánlott flv: I II. zh A szakmai cl a hallgatók nyelvi-stilisztikai kompetenciájának fejlesztse, hogy kpesek legyenek szóban s írásban a különfle stílusrtegeknek, nyelvi közegeknek megfelelően kommunikálni, használni tudják a hasonló s ellenttes rtelmű szavakat, jelentsvariánsokat a megfelelő szituációban s helyen, az let minl több területn. Segít a szókincs bővítsben, javításában s megfelelő felhasználásában. Sor kerül a tágan rtelmezett frazeológiai egysgeknek mint állandósult szókapcsolatoknak a tárgyalására is: főbb típusaik, funkcióik különfle szövegtípusokban, kreatív használatuk (modifikációk), különös tekintettel a reklámok nyelvre s a nyelvi humorra. A tanegysg a szókincs bővítsnek legfontosabb eszközeiről s módjairól, valamint a nyelvi regiszterekről ad rövid, gyakorlati indíttatású áttekintst. A szeminárium elsődleges clja az, hogy a hallgatók a megfelelő feladatok s gyakorlatok rvn elsajátítsák a különböző szövegkörnyezetekben stilisztikailag is adekvát szóhasználatot. A kurzus a szinonímia/rokonrtelműsg s a szócsaládok fogalmából kiindulva a paradigmatikus s szintagmatikus (szemantikai) viszonyok összefüggsben fejleszti a hallgatók nyelvi-stilisztikai kompetenciáját, hogy az eltrő funkcionális stílusoknak, árnyalatoknak megfelelően kommunikáljanak, a nyelvet tudatosan, variánsokban gazdagon s differenciáltan, konkrt helyzetekben adekvátan használják, valamint hogy az egyes fogalmakat más-más területeken találóan, kreatívan alkalmazzák. zh Buscha, A./Friedrich, K. (006): Deutsches Übungsbuch. Übungen zum Wortschatz der deutschen Sprache. Langenscheidt, Berlin u.a. Ferenbach, M./Schüßler, I. (008): Wörter zur Wahl. Wortschatzübungen Deutsch als Fremdsprache. Klett, Stuttgart. Turtur, U. (006): Übungen zum Wortschatz der deutschen Schriftsprache. Liebaug-Dartmann, Meckenheim. Ullmann, K./Ampi Loría, C. (009): Das A und O. Deutsche Redewendungen. Klett, Stuttgart. Bulitta, E. (000): Wörterbuch der Synonyme und Antonyme. Fischer, Frankfurt. Burger, H.(1998): Phraseologie. Eine Einführung am Beispiel des Deutschen. E. Schmidt, Berlin. Hessky, R./Ettinger, S. (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen.
BNTM 11, BNTM 1 Fordítási gyakorlatok 1. (szem.) 1 N: 0 + 30, 0 + 30 + Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: s magyar Dr. Fülöp József őszi s tavaszi Ajánlott flv: Dr. Klemm László I II. zh, házi dolg., teszt A tárgy clja a fordítói kszsgnek kialakítása. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a ről magyarra törtnő fordítás sajátosságaival. A gyakorlati foglalkozásokon elsajátítják azokat a legfontosabb fordítástechnikai eljárásokat, segdeszközök használatát, amelyek különböző típusú szövegek fordításánál nlkülözhetetlenek. A szeminárium keretben a hallgatóknak lehetősge nyílik az idegen nyelvű s magyar általános nyelvi szövegek, valamint az újságírói szaknyelv beható tanulmányozására, melynek során elsajátítják a legfontosabb szövegtípusok főbb jellemzőit, valamit az idegen nyelvű sajtó nyelvi sajátosságait. Ezen elmleti ismeretek birtokában lehetőv válik különfle szövegek magyarról idegen nyelvre, illetve idegen nyelvről magyarra törtnő fordítása. Ennek rendszeres gyakorlása szintn az óra clja. házi dolgozatok Klaudy, K. (1994): A fordítás elmlete s gyakorlata. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest. Klaudy, K./Salánki, Á. (1995): Nmet magyar fordítástechnika. A fordítás lexikája s grammatikája I. Tankönyvkiadó, Budapest. Klaudy, K. (1999): Bevezets a fordítás gyakorlatába. Angol,, francia, orosz fordítástechnikai pldatárral. Scholastica, Budapest.
Prof. Dr. Pavel Stekauer Dr. Hollós Zita Zakariás Emese BNTM 131 Szövegtípusok s szövegalkotás (szem.) 1 N: 0 + 30 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: őszi Ajánlott flv: III. zh, teszt Szemináriumi keretben elsősorban a szövegtípusok (pl. letrajz, jegyzőkönyv, vezrcikk, glossza, recenzió, hivatalos s magánlevl stb.) nhány prototipikus pldájának tematikus-tartalmi s nyelvi jellegzetessgeit ismerik meg a hallgatók. A jellemzők rendszerezst a learning by doing jegyben az adott tmáról adott szövegtípusok ltrehozása követi. A szövegtípusoknak megfelelő nyelvi árnyalatok, retorikai eszközök, formai szempontok s rvelsi technikák megismerse, valamint produktív s kreatív felhasználásukat lehetőv tevő elsajátítása. beadandó feladatok Bácskai, A. u.a. (1999): ABC der Textsortenkompetenz. ELTE, Budapest. Engel, U. (1998): Deutsche Grammatik. Julius Groos, Heidelberg, 33-176. Lenk, Hartmut E.H. (1993): Praktische Textsortenlehre. Univ. Verl., Helsinki. Sandig, B. (1983): Stilistik der deutschen Sprache. de Gruyter, Berlin/New York. Fleischer, W. u.a. (1996): Stilistik der deutschen Gegenwartssprache. Peter Lang, Frankfurt. Häusermann, J. (001): Journalistisches Texten. UVK-Verl., Konstanz. Kruse, O. (007): Keine Angst vor dem leeren Blatt. Campus, Frankfurt/New York. Weischenberg, S. u.a. (005): Handbuch Journalismus und Medien. UVK-Verl., Konstanz.
Dr. Szatmári Petra BNTM 0 Áttekintő alaktan (ea.) 1 N: 30 + 0 Dr. Szatmári Petra Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v Dr. Uzonyi Pál tavaszi Ajánlott flv: II. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadásokon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyával s alapfogalmaival, a szó morfológiai struktúrájával (szó s morfma: szabad s kötött morfma, ez utóbbi fajtái), valamint a szófajok osztályozásának szempontjaival. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főknt a szóösszettelre s a szókpzsre. A hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztse, a szövegmunkán keresztül a szövegprodukció minősgi javítása a kurzus legfontosabb clkitűzse. A nyelvhelyessgi problmák felismerse, azok vizsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyelvtani gondolkodásmódot. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart, 15 69.
Dr. Szatmári Petra BNTM 1 Áttekintő alaktan (szem.) 1 N: 0 + 30 Dr. Szatmári Petra Dr. Uzonyi Pál Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: tavaszi Oktatás nyelve: Ajánlott flv: II. zh, teszt A szemináriumon a hallgatók megismerkednek a morfológia tárgyával s alapfogalmaival, a szó morfológiai struktúrájával (szó s morfma: szabad s kötött morfma, ez utóbbi fajtái), valamint a szófajok osztályozásának szempontjaival. Különös hangsúly esik a szóalkotás fajtáira, ezek közül is főknt a szóösszettelre s a szókpzsre. A hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztse, a szövegmunkán keresztül a szövegprodukció minősgi javítása a kurzus legfontosabb clkitűzse. A nyelvhelyessgi problmák felismerse, azok vizsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyelvtani gondolkodásmódot. A szeminárium feladata a mai írott s beszlt nyelv grammatikai normáinak rendszerező bemutatása, valamint a szabályszerűsgek automatizálása. zh Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Helbig, G./Buscha, J. (007): Deutsche Grammatik. Ein Handbuch für den Ausländerunterricht. Langenscheidt, Berlin u.a. Kocsány, P./László, S. (1986): Die Wortklassen des Deutschen. Tankönyvkiadó, Budapest. Kunkel-Razum, K. (Hg.) (005): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Donalies, E. (007): Basiswissen Deutsche Wortbildung. Francke, Tübingen. Eisenberg, P. (004): Grundriss der deutschen Grammatik. Bd.1. Das Wort. Metzler, Stuttgart. Lohde, M. (006): Wortbildung des modernen Deutschen. Narr, Tübingen. Meibauer, J. (Hg.) (007): Einführung in die germanistische Linguistik. Kap.. Lexikon und Morphologie. Metzler, Stuttgart, 15 69.
Dr. Szatmári Petra BNTM 30 Áttekintő mondattan (ea.) 1 N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Szatmári Petra v őszi Ajánlott flv: Dr. Uzonyi Pál III. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A kurzus elsődleges clja, hogy bepillantást nyújtson a nyelv szintaxisának alapfogalmaiba s főbb elmleteibe. Keretben először általános-elmleti krdsekkel foglalkozunk (pl. grammatikák tipológiája, grammatikalitás s akceptabilitás, tudománytörtneti áttekints, szintaxis s egyb nyelvi területek rintkezse stb.). A kurzus törzsrszben az alapvető szintaktikai kategóriákat (flexiós kategóriák s kategorizációk nyelvtipológiai szempontból), valamint a szócsoportok s mondatok szintaxisának nyelvi egysgeit, a szócsoportokat/összetevőket ill. (fajtái s formái szerint) a mondatot tárgyaljuk. Külön figyelmet szentelünk a mondattani funkciók (mondatrszek) prototipikus jegyeinek (szintn rszben nyelvtipológiai aspektusból s a szemanto-szintaktikai összefüggsek alapvető figyelembevtelvel). Az előadássorozatot a morfoszintaxis törtneti s aktuális változásait tárgyaló rövid áttekints zárja. Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, 1-9. Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, 308-366, 384-410. Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, 193-44. Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (199): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, 63-80. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart.
Dr. Szatmári Petra BNTM 31 Áttekintő mondattan (szem.) 1 N: 0 + 30 Dr. Szatmári Petra Dr. Uzonyi Pál Zakariás Emese Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: őszi Oktatás nyelve: Ajánlott flv: III. zh A szeminárium követi az Áttekintő mondattan című előadást, clja, hogy az idevágó szakirodalom olvastatása rvn az előadáson közvetített elmleti tudásttágítsa, mlyítse s elősegítse gyakorlati alkalmazását. Aktuális, különböző, a mai írott nyelvi szintaktikai problmákat tárgyaló szakirodalom feldolgozásával a hallgatók nyelvi kompetenciájának javítása, a kommunikációban a nyelvi tudatosság továbbfejlesztse a szeminárium egyik clkitűzse. A mondattani problmák vizsgálata kpess teszi a hallgatót, hogy elsajátítson egyfajta elemző szemlletet, nyelvtani gondolkodásmódot. Továbbá kpess teszi a leendő tanárt a szakirodalom feldolgozására, elsajátítására s a ksőbbiekben növeli a szakirodalom felhasználásának ignyt. zh Diewald, G. (1997): Grammatikalisierung. Eine Einführung in Sein und Werden grammatischer Formen. Niemeyer, 1-9. Eisenberg, P. (1999): Grundriß der deutschen Grammatik. Bd.: der Satz. Metzler, Stuttgart/Weimar, 308-366, 384-410. Sommerfeldt, K. E. (1988): Entwicklungstendenzen in der deutschen Gegenwartssprache. Bibliographisches Institut, Leipzig, 193-44. Sommerfeldt, K. E./Starke, G. (199): Einführung in die Grammatik der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen, 63-80. Eisenberg, P./Klosa, A. (Hg.) (1998): Duden - Die Grammatik. Bd.4. Dudenverlag, Mannheim u.a. Dürscheid, Ch. (000): Syntax. Grundlagen und Theorien. Westdeutscher Verlag, Wiesbaden. Hentschel, E./ Weydt, H. (1994): Handbuch der deutschen Grammatik. de Gruyter, Berlin/New York. Köller, W. (1988): Philosophie der Grammatik. Vom Sinn grammatischen Wissens. Metzler, Stuttgart.
Dr. Szatmári Petra BNTM 40 Lexikológia s stilisztika (ea.) 1 N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Szatmári Petra v Dr. Hollós Zita tavaszi Ajánlott flv: Dr. Hessky Regina IV. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A hallgatók az előadás keretben megismerkednek a szókincs fogalmával, alapvető rtegeivel s a szókincs elemei, elsősorban a szavak kodifikálásának különfle módozataival, illetve a szavak között fennálló lehetsges szemantikai kapcsolatokkal, valamint a szókincsen belül vgbemenő különfle folyamatokkal, változásokkal s azok eredmnyeivel. A szókinccsel kapcsolatos általános ismeretek elsajátítása után rszletesen tárgyaljuk a lexikális-szemantikai kapcsolatokat, amilyen pl. a szinonímia, antonímia, alá- s mellrendels, továbbá a szómező vagy szócsalád. Előtrbe kerül a jelents problematikája, melynek keretben nemcsak jelentsleírások, hanem a kontextus szerepe s az ezzel szorosan összefüggő stílusrtegek is a tematika rszt kpezik. Ezután bemutatásra kerülnek a szókincsen belül megfigyelhető változások az idegen s jövevnyszavak, a neologizmusok s az archaizmusok pldáján, illetve a szóalkotás különfle fajtái, mint a szókincs bővülsnek lehetsges módozatai. Vgül a szókincs kodifikálásának eredmnyekppen ltrejövő művekkel, a szótárakkal, rövid törtnetükkel s fajtáival zárul az előadássorozat. Cruse, D.A. (Hg.) (00): Lexikologie. Ein internationales Handbuch zur Natur und Struktur von Wörtern und Wortschätzen. de Gruyter, Berlin/New York. Hessky, R./Knipf, E. (1998): Lexikologie. Bd.1-. Holnap, Budapest. Lutzeier, P.R. (1995): Lexikologie. Ein Arbeitsbuch. Stauffenburg, Tübingen. Römer, Ch./Matzke, B. (003): Lexikologie des Deutschen. Eine Einführung. Narr, Tübingen. Schippan, Th. (00): Lexikologie der deutschen Gegenwartssprache. Niemeyer, Tübingen. Altmann, H./Kemmerling, S. (000): Wortbildung fürs Examen. Westdt. Verl., Wiesbaden. Schwarze, Ch./Wunderlich, D. (Hg.) (1985): Handbuch der Lexikologie. Athenäum, Königstein.
Dr. Heltai János BNTM 50 Szociolingvisztika s dialektológia (e.a.) 1 N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Hollós Zita v Dr. Hessky Regina őszi Ajánlott flv: V. szóbeli A nyelvre nagyon jellemző a nyelvi sokszínűsg. Bár Nmetországban, Ausztriában s Svájcban ül beszlnek, mindegyik nemzeti változatnak megvannak a maga sajátosságai, melyek rövid bemutatása az előadás egyik fő clkitűzse. Nemcsak politikai, hanem egyb (pl. területi vagy funkcionális) szempontok alapján is beszlhetünk a nyelv különfle változatairól, melyek szintn az előadás központi tmáját kpezik. A nemzeti változatokon kívül (svájci s osztrák) megkülönböztethetünk dialektusokat, szociolektusokat, mdiafüggő vagy funkcionális változatokat (köznyelv, irodalmi nyelv, sajtónyelv, szaknyelv stb.) s stílusokat/szövegfajtákat is. Mivel a nyelvi változatokkal foglalkozó kutatások elsősorban empirikusak, a hallgatók megismerkednek a szociolingvisztika legfontosabb gyakorlati kutatási módszereivel s ezenközben egy, a különfle változatokat magába foglaló szociolingvisztikai modellel is. Vgül a nyelvi akadályok B. Bernstein által kidolgozott tzisvel s annak W. Labov általi kritikájával zárul az előadássorozat. Ammon, U. u.a. (1987): Soziolinguistik. Ein internationales Handbuch zur Wissenschaft von Sprache und Gesellschaft. Bd.3.1. de Gruyter, Berlin/New York. Löffler, H. (1994): Germanistische Soziolinguistik. Erich Schmidt, Berlin. Schlieben-Lange, B. (1991): Soziolinguistik. Eine Einführung. Kohlhammer, Stuttgart. Ammon, U. (1995): Die deutsche Sprache in Deutschland, Österreich und der Schweiz. de Gruyter, Berlin/New York. Barbour, S./Stevenson, P. (1998): Variation im Deutschen: soziolinguistische Perspektiven. de Gruyter, Berlin/New York.
Dr. Klemm László BNTM 310 A irodalom törtnete 1700-1815 (ea.) 1 N: 30 + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Klemm László v tavaszi Ajánlott flv: II. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga A stúdium clja, hogy felvillantsa a felvilágosodással elkövetkező elementáris irodalmi korszak- illetve szemlletváltás összefüggsrendszernek jelentősebb mozzanatait, a kiváltó tnyezőket, a weimari klasszika s a romantika időszakával bezárólag. Megvitatásra kerül az egyes stílusirányzatok, szellemi műhelyek, kiemelkedő szemlyisgek, jellemző formák bemutatása mellett a korábbi korok szellemi öröksgnek rtelmezse, aktualizálása, a törtnelmi szemllet trhódítása s változása. Továbbá az eszttikai norma s az irodalmi produkció viszonya, ez utóbbi elmozdulása az eredetisg irányába. Kitrünk az irodalmi produkció s kommunikáció kapcsolatára, a közvetítő közeg, az irodalmi nyilvánosság s az eszttikai rtkítlet formálódására, az irodalmi formák társadalmi jellegre. A stúdium rsztvevői kpet kapnak a korszaknak a kánonhoz köthető jelentős irodalmi teljesítmnyeiről. Balzer, Bernd/ Volker Mertens u.a. (Hrsg.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim, Wien, Zürich. Boor, Helmut de/ Richard Newald (1967-1983): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd. 5-7. Beck, München. Grimminger, Rolf (Hrsg.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd. 3-4. Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/1-. 4. Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. Boor, Helmut de/ Richard Newald (1967-1983): Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd. 5-7. Beck, München. Grimminger, Rolf (szerk.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd. 3-4. Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/1-. 4. Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim.
Dr. Klemm László BNTM 311 A irodalom törtnete 1700-1815 (szem.) 1 N: 0 + 30 Dr. Klemm László Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: tavaszi Ajánlott flv: II. írásbeli A stúdium clja, hogy felvillantsa a felvilágosodással elkövetkező elementáris irodalmi korszak- illetve szemlletváltás összefüggsrendszernek jelentősebb mozzanatait, a kiváltó tnyezőket, a weimari klasszika s a romantika időszakával bezárólag. A vonatkozó előadás (BNT 310) tematikájához szorosan kapcsolódó szeminárium az adott korszak reprezentatív, kanonizált művein demonstrálja a stílusirányzatok, az egyes szellemi műhelyek jellegzetessgeit, a romantika kivtelvel elsősorban a lírai s drámai termsre helyezve a hangsúlyt. A reprezentatív szemlyisgek, jellemző formák diszkurzív bemutatása mellett megvitatásra kerül a korábbi korok szellemi öröksgnek eszttikai recepciója, a törtnelmi szemllet trhódítása. Súlyponti krds továbbá az eszttikai norma s az irodalmi produkció viszonya, ez utóbbi elmozdulása az eredetisg irányába. Kitrünk az irodalmi produkció s kommunikáció kapcsolatára, a közvetítő közeg, az irodalmi nyilvánosság s az eszttikai rtkítlet formálódására, az irodalmi formák társadalmi jellegre. A mindenkori tma anyagismeretvel felvrtezve folyamatos rszvtel s közreműköds a szemináriumi gyakorlati munkában tartalmas hozzászólásokkal, valamint kiselőadások tartásával. Balzer, Bernd; Volker Mertens (1990, Hrsg.) u.a.: Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim, Wien, Zürich. Boor, Helmut de und Richard Newald: Geschichte der deutschen Literatur von den Anfängen bis zur Gegenwart Bd. 5-7. München: Beck 1967-1983. Grimminger, Rolf (1980, Hrsg.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Bd. 3-4. Hanser, München. Žmegač, Viktor (1996): Geschichte der deutschen Literatur Bd. I/1-. 4. Aufl. Beltz Athenäum, Weinheim. Boor, Helmut de; Heger, Hedwig usw. (1983, Hrsg.): Die Deutsche Literatur vom Mittelalter bis zum 0. Jahrhundert. Texte und Zeugnisse. Bd. IV. (18. Jh.); Bd. V/1, V/ (Sturm und Drang. Klassik, Romantik). München: dtv. Szász Ferenc (1999, szerk.): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. A fent felsorolt kötetekből a vonatkozó rszek
Dr. Ritz Szilvia BNTM 30 A irodalom törtnete 1815-1910 (ea.) 1 N: 30 + 0 Dr. Ritz Szilvia Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: v Dr. Czegldy Anita őszi Ajánlott flv: III. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadás áttekintst nyújt a irodalom főbb korszakairól s irányzatairól a ksői romantikától a századfordulóig (a ksői romantika, Vormärz/Biedermeier, potikus realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, esztticizmus, szecesszió, neoromantika stb.). Tárgyalja az irodalomban jelentkező új filozófiai nzeteket (mint pl. pozitivizmus, empiriokriticizmus, Nietzsche) s a klasszikus formák felbomlásával ltrejövő új formákat (mint pl. a lírai egyfelvonásos, a monológnovella, a semleges elbeszlő, a cselekmny nlküli regny, stb.). Kitr a, az osztrák s a svájci irodalom egymáshoz való viszonyára. Irodalmi irányzatok, filozófiai áramlatok, irodalmi formák kialakulása s elterjedse a nyelvű irodalmakban a XIX. század elejtől a XX. század elejig. Szász Ferenc (szerk.) (1999): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Kovács László (szerk.) (1995): Deutschsprachige Erzählungen. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár Az előadás olvasmánylistájának anyaga Bernd Balzer/ Volker Mertens (szerk.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim/ Wien/ Zürich. Brenner, Peter J. (004): Neue deutsche Literaturgeschichte. Niemeyer, Tübingen. Grimminger, Rolf (szerk.) (1980): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Kafitz, Dieter ( 1989): Grundzüge einer Geschichte des deutschen Dramas von Lessing bis zum Naturalismus. Athenäum, Frankfurt am Main. Martini, Fritz (1981): Deutsche Literatur im bürgerlichen Realismus. 1848-1898. Stuttgart. Sprengel, Peter (1998): Geschichte der deutschsprachigen Literatur 1870-1900. Von der Reichsgründung bis zur Jahrhundertwende. Beck, München.
Dr. Ritz Szilvia BNTM 31 A irodalom törtnete 1815-1910 (szem.) 1 N: 0 + 30 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Ritz Szilvia Dr. Czegldy Anita őszi Ajánlott flv: III. szemináriumi dolgozat A szeminárium az előadás anyagát követi, s műelemzsek segítsgvel mutatja be az előadásban tárgyalt jelentős korszakokat s irányzatokat a ksői romantikától a századfordulóig (a ksői romantika, Vormärz/Biedermeier, potikus realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus, esztticizmus, szecesszió, neoromantika stb.). Tartalmi, stiláris s formai elemzsek segítsgvel kitr az irodalomban jelentkező új filozófiai nzetekre (mint pl. pozitivizmus, empiriokriticizmus, Nietzsche) s a klasszikus formák felbomlásával ltrejövő új formákra (mint pl. a lírai egyfelvonásos, a monológnovella, a semleges elbeszlő, a cselekmny nlküli regny, stb.). Tárgyalja a irodalom s az osztrák s a svájci irodalom egymáshoz való viszonyát is. A bevezető jellegű szeminárium a szövegközeli elemzseken keresztül felkszít az irodalmi szövegek műfaji sajátosságainak, a különböző stílusirányzatok jegyeinek felismersre. Az irodalmi szövegeket minden esetben tágabb irodalom- s kultúrtörtneti kontextusban is elhelyezzük. A szövegelemzsek során figyelembe vesszük az egyes elmleti megközelítsek adta rtelmezsi lehetősgeket s teret adunk a szövegek különböző olvasatainak is. Szász Ferenc (1999, szerk.): Deutschsprachige Gedichte. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár. Kovács László (1995, szerk.): Deutschsprachige Erzählungen. Kodolányi János Főiskola, Szkesfehrvár Az olvasmánylista anyaga Aust, Hugo (1990): Novelle. Metzler, Stuttgart. Kafitz, Dieter ( 1989): Grundzüge einer Geschichte des deutschen Dramas von Lessing bis zum Naturalismus. Athenäum, Frankfurt am Main. Martini, Fritz (1981): Deutsche Literatur im bürgerlichen Realismus. 1848-1898. Stuttgart. Pfister, Manfred (¹¹003): Das Drama. Fink, München (UTB 580) Sprengel, Peter (1998): Geschichte der deutschsprachigen Literatur 1870-1900. Von der Reichsgründung bis zur Jahrhundertwende. Beck, München.
Dr. Czegldy Anita BNTM 330 A irodalom törtnete 1910-től napjainkig (ea.) 1 N: 30 + 0 3 Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Czegldy Anita v Dr. Kovács Edit tavaszi Ajánlott flv: IV. szóbeli s/vagy írásbeli vizsga Az előadás clja a nyelvű országok irodalmának összefoglaló áttekintse az expresszionizmus korszakától napjainkig. Az irodalomtörtneti kronológiát követő előadások tárgyalják az expresszionizmus megjelenst az egyes irodalmi műfajokban, az első világháborút követő vek sokszínű irányzatait, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követő nosztalgikus irodalmat, a Neue Sachlichkeit trhódítását, a háborút megelőző időszak, az emigráció s a belső emigráció politikai irodalmát, a náci Nmetország kultúrpolitikáját, a múlt feldolgozására tett intellektuális kísrleteket. A rendelkezsre álló idő rövidsge miatt a 1945 utáni korszak feldolgozása tematikus súlypontokra (pl. női irodalom, globalizációs krdsek), főbb tendenciákra (pl. Neue Innerlichkeit), illetve egyes kiemelkedő szemlyisgek (pl. Frisch, Dürrenmatt, Böll, Grass, Walser, Handke, Bernhard, Bachmann) munkásságára koncentrálódik. Balzer, Bernd/ Volker Mertens u.a. (Hg.) (1990): Deutsche Literatur in Schlaglichtern. Meyers Lexikonverlag, Mannheim/ Wien/ Zürich. Grimminger, Rolf (1980) (szerk.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Barner, W. (1994): Geschichte der deutschen Literatur von 1945 bis zur Gegenwart. München. Emmerich, W. (1996): Kleine Literaturgeschichte der DDR. Leipzig. Ingo Leiß und Hermann Stadler (1997): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 8. Wege in die Moderne 1890-1918. dtv, München. Riegel, Paul und Rinsum, Wolfgang (000): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 10. Drittes Reich und Exil. dtv, München. Schmidt-Dengler, Wendelin (1995): Bruchlinien. Vorlesungen zur österreichischen Literatur 1945-1990. Salzburg. Schnell, R. (1993): Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945.Stuttgart. Weyergraf, Bernhard (1995): Literatur der Weimarer Republik. dtv, München. (=Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart, Bd.8.) Zeyringer, Klaus (1999): Österreichische Literatur 1945-1990. Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck.
Dr. Czegldy Anita BNTM 331 A irodalom törtnete 1910-től napjainkig (szem.) 1 N: 0 + 30 3 Dr. Czegldy Anita Tantárgy besorolása: Meghirdets flve: Oktatás nyelve: Dr. Kovács Edit tavaszi Ajánlott flv: IV. házidolgozat Az előadás szakmai koncepcióját követő szeminárium során a XX-XXI. századi nyelvű irodalom kiemelkedő szerzőinek műveit, illetve az irodalmi kánon kulcsfontosságú szövegeit elemezzük. A volt NSZK, NDK, Ausztria s Svájc irodalmából merítünk, törekedve arra, hogy az egyes nyelvű kultúrák kpviselői lehetőleg azonos súllyal jelenjenek meg. A bevezető jellegű szeminárium a szöveg közeli elemzseken keresztül felkszít az irodalmi szövegek műfaji sajátosságainak, a különböző stílusirányzatok jegyeinek felismersre. Az irodalmi szövegeket minden esetben tágabb irodalom- s kultúrtörtneti kontextusban is elhelyezzük. A szövegelemzsek során figyelembe vesszük az egyes elmleti megközelítsek adta rtelmezsi lehetősgeket s teret adunk a szövegek különböző olvasatainak is. Szemináriumi dolgozat A olvasmánylistán szereplő művek Grimminger, Rolf (1980) (szerk.): Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 18. Jahrhundert bis zur Gegenwart. Hanser, München. Barner, W. (1994): Geschichte der deutschen Literatur von 1945 bis zur Gegenwart. München. Emmerich, W. (1996): Kleine Literaturgeschichte der DDR. Leipzig. Ingo Leiß und Hermann Stadler (1997): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 8. Wege in die Moderne 1890-1918. dtv, München. Riegel, Paul und Rinsum, Wolfgang (000): Deutsche Literaturgeschichte. Bd. 10. Drittes Reich und Exil. dtv, München. Schmidt-Dengler, Wendelin (1995): Bruchlinien. Vorlesungen zur österreichischen Literatur 1945-1990. Salzburg. Schnell, R. (1993): Geschichte der deutschsprachigen Literatur seit 1945.Stuttgart. Weyergraf, Bernhard (1995): Literatur der Weimarer Republik. dtv, München. (=Hansers Sozialgeschichte der deutschen Literatur vom 16. Jahrhundert bis zur Gegenwart, Bd.8.) Zeyringer, Klaus (1999): Österreichische Literatur 1945-1990. Überblicke, Einschnitte, Wegmarken. Innsbruck. Hessky, R./Ettinger, S. (1997): Deutsche Redewendungen. Ein Wörter- und Übungsbuch für Fortgeschrittene. Narr, Tübingen. Sandig, B. (1986): Stilistik der deutschen Sprache. Walter de Gruyter, Berlin - New York.