NYITRA STREET CULTURAL CENTRE AND ELEMENTARY SCHOOL A NYITRA UTCAI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONT PEDAGÓGIAI-MŰVELŐDÉSI PROGRAMJA Készült: 2004. Felülvizsgálat és módosítás: 2005. Felülvizsgálat és módosítás: 2007. Felülvizsgálat és módosítás: 2009.
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ, KÖSZÖNTŐ 4. 1. NEVELÉSI PROGRAM 5. 1.1. GYERMEKKÉPÜNK 6. 1.2. A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI 7. 1.3. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK 11. 1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK 17. 1.5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGRENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 20. 1.5.1. A tanítási óra 20. 1.5.2. A tanítási órán kívüli tevékenységek 21. 1.6. ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 30. 1.7. ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM 36. 1.8. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉGEK 51. 1.9. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 52. 1.10. AZ ISKOLA GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELMI TEVÉKENYSÉGE, FELADATAI 53. 1.11. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM 56. 1.12. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉG 57. 1.13. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE 59. 1.14. A SZÜLŐ, TANULÓ ÉS AZ ISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSE 68. 1.15. A FOGYASZTÓVÉDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ ISKOLAI FELADATOK 72. 2. HELYI TANTERV 74. 2.1. AZ EGYES ÉVFOLYAMOKON TANÍTOTT TANTÁRGYAK, KÖTELEZŐ ÉS VÁLASZTHATÓ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, EZEK ÓRASZÁMAI, AZ ELŐÍRT TANANYAG ÉS KÖVETELMÉNYEK 75. 2.1.1. Tantervek 75. 2.1.2. Óraterv 76. 2.1.3. A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása 81. 2.1.4. Tananyag és követelmények 88. 2.1.5. Az idegen nyelv oktatása iskolánkban 88. 2.1.5.1. Emelt szintű német nyelvi képzés 88. 2.1.5.2. Angol-magyar két tanítási nyelvű képzés 89. 2.1.6. Közlekedés, társadalmi bűnmegelőzés 91. 2
2.1.7. Mindennapi testedzés feladatainak végrehajtása 92. 2.1.8. Nem szakrendszerű oktatás 92. 2.1.9. Helyi sajátosságok 93. 2.1.10.Informatikai oktatás 93. 2.2. TANKÖNYVEK ÉS MÁS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 94. 2.3. A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI 96. 2.4. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁI 98. 2.4.1. Az értékelés célja 98. 2.4.2. A tanulói teljesítmény értékelésére vonatkozó elveink 99. 2.4.3. A követelmények előzetes megjelenítése, nyilvánossága 100. 2.4.4. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai 100. 2.4.5. Az érdemjegyek osztálynaplóba való bejegyzésének módozatai 101. 2.4.6. Szóbeli feleltetések 101. 2.4.7. Témazáró feladatlapok 102. 2.4.8. A tanulók eredményességének mérése a két tanítási nyelvű oktatásban 103. 2.4.9. Az értékelés sajátos, helyi eszközrendszere 104. 2.4.10.Magatartás, szorgalom 105. 2.4.11.Az iskolai jutalmazás formái 108. 2.4.12.Az iskolai büntetések formái 109. 2.5. A MODULOK ÉRTÉKELÉSE, MINŐSÍTÉSE, BESZÁMÍTÁSA AZ ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE 110. 2.6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI, A TANULK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA 111. 2.7. AZ OTTHONI(NAPKÖZIS) FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT HÁZI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 113. 2.8. A TAULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 114. 2.9. AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI 115. 3. MŰVELŐDÉSI PROGRAM 117. 3.1. Célok, feladatok 119. 3.2. Tartalom-tevékenység 121. 4. MELLÉKLETEK 125. 5. ZÁRADÉKOK 127. 5.1. A Pedagógiai-Művelődési Programmal kapcsolatos egyéb intézkedések 128. 5.2. A Pedagógiai-Művelődési Program nyilvánossága 129. 5.3. A Pedagógiai-Művelődési Program módosításának elfogadása és jóváhagyása 130. 3
BEVEZETŐ, KÖSZÖNTŐ Ön a Nyitra Utcai Általános Művelődési Központ pedagógiai-művelődési programját vette kezébe. Azét az intézményét, mely 1956-ban kezdte meg működését általános iskolaként Szombathely városában. Az elmúlt évek alatt sok kiváló diák került ki iskolánkból, sok kiváló pedagógus irányításával fejlődött az oktató-nevelőmunka színvonala. Diákok, tanárok, szülők közös tevékenysége során alakultak ki hagyományaink, melyek őrzését, folytatását fontos célként tűztük ki az elkövetkező évekre is. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az eltelt évek, évtizedek során megtanították, hogy a tudást tisztelni kell, s azt, hogy az ember értéke cselekedeteiben zajlik. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik mindezt befogadva, megértve diákként öregbítették iskolánk hírnevét. Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik az iskola működtetésében folyamatosan segítették munkánkat a fenntartó önkormányzat dolgozóiként. Köszönetet mondunk azoknak az intézményeknek, akik szolgáltatásaikkal partnerként dolgoztak velünk együtt. Megköszönjük mindazoknak a szülőknek a munkáját, akiknek támogatása sok segítséget, erőt, hitet adott tevékenységünkhöz. Intézményünk szellemiségének alapvető tényezőjévé kell váljon az, hogy a pedagógusok, szülők és tanulók jó kapcsolata, az érdeklődés, a tanulók kötődése által közvetíteni tudjuk azokat az értékeket, amelyekkel formálhatjuk intézményünk arculatát. Az általános iskolai és közművelődési intézményegység szoros együttműködése biztosítja a településrész oktatási-, kulturális-, sport-, életének sokszínűségét, mely által a közösségi élet fellendítésén túl a helyi művelődési, sportolási lehetőségek biztosítják az itt élők szabadidejének igényes, hasznos eltöltését. Mindehhez kérjük továbbra is segítő támogatásukat. Tisztelettel: Marácziné Joó Éva igazgató 4
1. NEVELÉSI PROGRAM 5
1.1. GYERMEKKÉPÜNK Iskolánk tanulója legyen a világra nyitott, kíváncsi, kreatív, önmagát fejleszteni tudó, tisztelettudó, rendelkezzen optimista világképpel. Céljaik megvalósítása érdekében rendelkezzenek szociális érzékenységgel, önkritikával, ismerjék fel az alapvető tudás értékeit, kapcsolataik feleljenek meg az erkölcsi normáknak. Anyanyelvi kultúrájának fejlesztésével tisztelje népünk, nemzetünk, környezetünk hagyományait. Tudjon megfelelni a társadalom kihívásainak olyan értékrenddel és tudással, melynek elsajátításával képes az életét alakító döntések meghozatalára. Olyan iskolát szeretnénk, ahol a belső légkör, a tartalmas együttes munka következtében jól érzi magát a tanuló és tanára egyaránt, ahol ötletei, játékai, feladatai, kérdései szervesen beépülnek az iskolai foglalkozásba, ahol megtanul helyesen és okosan tanulni, ahol biztonságban jól érzi magát, mert a tárgyi feltételek mellett szakmailag, emberileg felkészült nevelőtestület irányítja munkáját, mely képes a folyamatos szakmai, pedagógiai fejlődésre. Valljuk, hogy a pedagógustevékenység küldetés, mellyel célunk a tanítványok személyiségének kialakításában történő aktív részvétel. E célhoz kell az alapokat megadnunk azzal, hogy önmagukat, társadalmi és természeti környezetüket jól ismerő és értő tanítványokat neveljünk. Arra törekedtünk az évek során, hogy iskolánkban jókedvű, vidám, boldog gyermekkort élő diákok legyenek, akik őszinték, tisztelettudók, az értelem által vezéreltek. Tanuljanak meg céltudatosan, becsületesen élni, legyenek toleránsak mások iránt. Az iskola számukra a tudást jelentse, s azt a helyet, ahol megtanulják a korok, emberek tiszteletét, a normák követését, a szabadidő hasznos, eredményes, de érdekes, szórakoztató eltöltését. Iskolánk szellemiségének alapvető tényezője: a pedagógusok és a tanulók jó kapcsolata, az érdeklődés, becsületességre, kitartó munkára nevelés, a tanulók kötődése az iskolához, azonosulások a célkitűzésekkel. Iskolánk földrajzi elhelyezkedéséből adódóan a környezetünkben élők igényeinek kielégítését kell szolgálja, s olyan összetett programot kell kínálnia, mely minden itt élő réteg igényeihez igazodni tud, a szociálisan és kulturálisan hátrányos családok gyermekeinek segítésétől a magas műveltségű, jó anyagi körülmények között élő családok tehetséges gyermekeinek gondozásáig. 6
1.2.A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Alapelvünk a gyermekközpontú iskola megteremtése, melyhez erősíteni kívánjuk az osztályközösségek, napközis csoportok szerepét a személyiségformálásban. A személyközpontú pedagógiát kívánjuk megvalósítani az általános képzésben és a felfejlesztő, felzárkóztató képzés keretein belül is. Teljesítményközpontú szemlélettel foglalkozunk a tehetséggondozó programunkat választókkal, természetesen a hagyományos pedagógia keretein belül. Emberközpontú iskolában emberközpontú nevelést kívánunk megvalósítani, melyben az általános emberi értékek továbbadása egyik legfontosabb feladatunk. Valljuk, hogy az ember által teremtett - megszerzett érték feltétlen tisztelete kormányoz minden tulajdonságot. Ennek szellemében nevelünk a toleráns magatartásra, az egymás iránti szeretetre és megértésre, az önmagunkért és másokért való felelősségre, a hagyományok őrzésére és megteremtésére. Hangsúlyt helyezünk a viselkedéskultúrára, a kommunikációs képességek és készségek javítására minden területen. Iskolánk tanulója legyen a világra nyitott, kíváncsi, kreatív, önmagát fejleszteni tudó, tisztelettudó, rendelkezzen optimista világképpel. Céljai megvalósítása érdekében rendelkezzen szociális érzékenységgel, önkritikával, ismerje fel az alapvető tudás értékeit, kapcsolatai feleljenek meg az erkölcsi normáknak. Anyanyelvi kultúrájának fejlesztésével tisztelje népünk, nemzetünk, környezetünk hagyományait. Tudjon megfelelni a társadalom kihívásainak olyan értékrenddel és tudással, melynek elsajátításával képes az életét alakító döntések meghozatalára. Alapelvünk az egészséges életmódra nevelés, melynek megvalósításához biztosítjuk a mindennapos testnevelést a mozgáskultúra fejlesztésére, a küzdőszellem erősítésére, a sportolás szeretetére neveléssel. Egyúttal feladatunk a toleráns, a másságot (beteg, sérült gyermekek) tiszteletben tartó személyiségek fejlesztése. Integráltan oktatjuk a körzetünkből intézményünkbe jelentkező sajátos nevelési igényű tanulókat. Iskolánk típusa: általános iskola, melynek fő feladata a korszerű, tudományos alapokon nyugvó, továbbépíthető ismeretanyag közvetítése, melyben figyelembe kell venni az adott közösség, az adott gyermek képességeit. Minden értelmileg ép gyermeket el kell juttatni egy bizonyos 7
alapszintig ismeretanyagban, készségekben, képességekben, alkalmassá tenni a tanulmányok folytatására, a társadalmi munkamegosztásba való későbbi bekapcsolódásra, és a testileg, szellemileg és erkölcsileg egészséges életvitelre. Valljuk, hogy az egyéni képességek kibontakoztatását mind a humán mind a reál területen biztosítanunk kell, ezért a hagyományokra építve és az igényeknek eleget téve speciális képzési keretek között hangsúlyosabbá kell tennünk az alábbi területeket: angol és német nyelv oktatása, számítástechnika, testnevelés. Ezt szolgája a kimenő rendszerű emelt szintű német nyelvoktatás 5-8. évfolyamon, a felmenő rendszerű angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás,a mindennapos testnevelés, a szakkörök, az egyéni felzárkóztató foglalkozások magyarból, matematikából. Tehetséggondozó programunkban lehetőséget biztosítunk a versenyhelyzetekre való felkészülésre, megtanítjuk tanulóinkat a megmérettetések terheinek viselésére, az eredményességre. Alapképzésünk kiemelt területeként kezelendőnek tartjuk az anyanyelvet és a matematikát hagyományainknak megfelelően. Ennek szolgálatába állítjuk a differenciált képességfejlesztő foglalkozásokat, mellyel esélyt, lehetőséget teremtünk arra, hogy mindenki tehetségének, adottságainak megfelelően haladjon munkája során. A különböző egyéni adottságok, képességek, tulajdonságok fejlesztése megkívánja a differenciált csoportokban való oktatást. 1. évfolyamtól differenciálással valósítjuk meg a tehetséggondozást és a felzárkóztatást (részben tanórán kívüli foglalkozás keretében). Valljuk, hogy a szociális hátrányok csökkentését, a tanulási nehézségek enyhítését a kiscsoportos differenciált foglalkoztatás megtervezésével a tanulók egyenletes előrehaladásának szolgálatába tudjuk állítani. Alapelvünk, hogy iskolánk oktató-nevelő munkája a pályaválasztásra való felkészítésben, és az oktatómunka minden területén olyan színvonalon történjen, hogy tanulóink a továbbtanuláshoz szükséges ismeretek birtokába jussanak, s a következő iskolafokozatba való bejutás és helytállás eredményes legyen. Célunk, hogy az iskolát megelőző nevelés eredményeinek (család, óvoda) figyelembe vételével építsük fel programunkat, mellyel az alapvető emberi normák betartására nevelve, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátíttatására törekedve az alapműveltség megszerzésén túl biztosítsunk tanulóink számára alkotó, boldog gyermekkort, hogy tartalommal teli életet élhessenek. 8
Iskolánk nyitott a teljes lakosság felé, melyet a város és városkörnyéki kistelepülések tanköteleseinek befogadása jellemez. Nyitott abban az értelemben, hogy kapcsolatot teremt a lakókörnyezettel a kulturális tevékenységek kapcsán, bekapcsolódunk művelődési intézmények programjaiba, programokat szervezünk a környező országok magyarjainak kultúráját megismerendő, kapcsolatot építünk angol nyelvterületen lévő oktatási intézménnyel. Feladatunk, hogy a hagyományőrzés, hagyománytisztelet, mint érték közvetítésére mind iskolai, mind iskolán kívüli tevékenységekkel kiegészítsük a tanulók ismereteit, iskolai tevékenységünk során kialakítsuk a múlt értékeinek őrzését a jövő építésének alapjaként. Nemzeti történelmünk, műveltségünk elmélyítésére, népünk kulturális örökségének megismertetésére fokozott figyelmet kell fordítanunk, megismertetjük városunk, megyénk múltjával, hagyományaival őket Ezt szolgálják a kirándulások, túrák, nyári táborok, kulturális programok az intézményben és más intézményekben, jeles napok és ünnepek, rendhagyó tanórák szervezése, a helyi tantervben megjelenő helyi sajátosságok. Szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánunk nevelni a ránk bízott gyermekekből. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: Minden tantárgyból megfelel az alapfokú oktatás-nevelés kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek, természetesen a minimális követelményeken túl az egyéni képességeik alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek. Rendelkezik olyan bővíthető ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek megfeleljen. Ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi jövőjét és sorsát illetően. A felsorolt célok megvalósításának módszerei, eszközei A leírt célok és feladatok megvalósításához alkalmazott módszerek megválasztása a pedagógus joga és felelőssége. Ennek során köteles figyelembe venni: 9
- az iskolai célkitűzéseket, feladatokat, az osztályfőnökök, ill. az osztályban tanító tanárok értekezletének pedagógiai terveit, határozatait A pedagógus módszerei nem ütközhetnek: - emberi jogokkal, alkotmányos elvekkel, - a polgári etikával, - a pedagógia szaktudománya általánosan elfogadott eredményeivel Így különösen tilos a testi fenyítés, a tanári pozícióval való visszaélés, a bosszúállás, a kivételezés. Ugyanakkor elvárható a személyes példamutatás, a jóhiszeműség, a diákok életkorának megfelelő kezelése. Iskolánkban a pedagógusok mindennapi tevékenysége során alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek Közvetett módszerek A szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek - követelménytámasztás - gyakoroltatás - segítségadás - ellenőrzés - ösztönzés Magatartási modellek bemutatása, közvetítése - tények és jelenségek bemutatása - személyes példamutatás Tudatosság, meggyőződés kialakítása - magyarázat, beszélgetés - önálló elemző munka - a közösségi tevékenység szervezése - közös célok kitűzése - hagyományok kialakítása - követelés - ellenőrzés - ösztönzés - részvétel a közösségi tevékenységben - egyéni és csoportos minták kiemelése - felvilágosítás a követendő normákról - beszélgetés, vita 10
1.3. A SZEMÉLYISÉFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK A tanulók életkor pszichológiai jellemzése Az első szakasz a kisiskoláskor (6-10 év). Ezt a szakaszt nevezzük az önfejlődés szakaszának. Bár a felnőttek, elsősorban a szülők, illetve a tanítók, tanárok mintát és tekintélyt jelentenek a gyerek számára, de mégis ez a kor az, amelyikben elkezdi saját magát értékelni, elkezd gondolkodni arról, hogy milyen is ő. A szülői ház támasz még ugyan, de egyre inkább keresi a vele egykorúak társaságát, új kapcsolatok kialakítására törekszik. Egyre jobban kedveli a közösen végrehajtható cselekedeteket, közös játékokat. Ezáltal kialakul benne egyfajta szabálytudat, amely képessé teszi a másokkal való normális kapcsolatok kialakítására. Ebben az óvodai nevelés általánossá válása miatt már bizonyos tapasztalatai is vannak. Tevékenységi és mozgásigénye nagyon nagy. Az alkotásra való törekvés mellett mindinkább törekszik a gyors, sokmozgásos játékra, elsősorban közösségben. Ebben a korban alakul ki az analizáló és szintetizáló képesség, így ezáltal válik alkalmassá arra, hogy információt képes legyen más forrásokból megismerni, és más formában továbbadni. Vagyis képes lesz arra, hogy az írás és az olvasás alapvető technikai elemeit elsajátítsa. Emlékezése elsősorban tapasztalati. Csak az ítélt dolgokat, eseményeket jegyzi meg. A logikai képek érzelmi hallomások alapján rendeződnek egymáshoz. Lényegkiemelésre, elvont gondolkodásra még nem képes, bár próbálja a dolgokat egymással összefüggésbe hozni, köztük kapcsolatot keresni. A gyermeki kíváncsiság új elemmel bővül: nem csak megismerni akarja az újat és érdeklődik utána, hanem szeretne a dolog nyitjára jutni, azaz oksági összefüggéseket keres, mindennek magyarázatát akarja tudni. A megismerés tárgyát természetesen nem tudatosan választja ki, hanem mintegy ösztönös alapon, az emóciók vezérlik. Érdeklődésére még az jellemző, hogy nem tartós, sokáig nem képes és nem is óhajt egy-egy dologgal foglalkozni. Gyorsan sokat vagy éppen mindent akar átélni, megismerni. Egyéni élményeket próbál gyűjteni. Persze nem csak az öncélú tudásért, hanem azért, hogy környezetében továbbadja, közzétegye új ismereteit, értesüléseit, hogy a személyes létére, az én - re felhívja társainak és környezetének figyelmét. 11
Feladataink: A kisiskoláskor az, melyben különösen nagy figyelmet kell fordítanunk a gyerekek pszichikai fejlődésére az iskolai nevelésben. Ugyanis a hagyományos értelemben vett családi kép (együtt élő, egymást segítő szülők, akik gyermekeikért élnek ) napjainkban már erősen megváltozott. Sok a sérült vagy csonka család, a családok bensőséges harmóniája eltűnőben van. Tehát az alapvető forrás változott meg, ahonnan a gyerek önképének kialakításához elsősorban az alapot kaphatja. A gyermekét egyedül nevelő anya számára a gyerek sokszor az utolsó mentsvár, ezért elkényezteti, gyermekének képességeit túlbecsüli. Itt jön fokozottan növekvő szerepünk, hogy a gyerek képességeit, testi-lelki adottságait figyelembe véve megpróbáljunk magában a gyerekben helyes énképet kialakítani; egyrészt bátorítás, biztatás, hogy értékeit felismerje, de ugyanakkor következetes, jó szándékú szigor, hogy a gyerek valóban igazi énjét alakíthassa ki. Egy másik fontos teendő, hogy a gyerek figyelmét irányítsuk, arra hívjuk fel figyelmét, arra adjunk magyarázatot, ami igazán fontos ahhoz, hogy az életkorához szükséges ismeretei meglegyenek. A prepubertás szakaszának szokták tekinteni 10-12 éves életkort. Ez a kategorizálás azonban nem egészen egyértelmű. Részben egyéni adottságok miatt (később érés), részben társadalmi körülmények miatt (anyagi lét, szociális helyzet) a kor kezdési szakasza vitatott. A különbségeket még csak fokozza, hogy az iskolakezdés a törvények alapján nagyon toleráns. Az azonos évfolyamba járó tanulók között csaknem egy év különbség is lehet. Ez az egy év ebben az életkorban - a testi-lelki fejlődés szempontjából - nem egy évet, hanem minőségében annál többet jelent. Ezért is olyan változatos, mozgalmas, indulatokkal, szenvedélyekkel teli időszak ez a gyerekek jó részénél. Ugyancsak ez a kor az, amelyben a tanulók a szemléleti, tapasztalati gondolkodástól mindinkább elszakadnak az elvont gondolkodás, az absztrahálás javára. Mindinkább a társak felé fordul, részben új kalandokat keresve, részben az átélt eseményekre próbál tőlük magyarázatot várni. Egy másik kísérő jelenség, hogy az eddigi páros kapcsolatok mindinkább szélesednek, a tanulók igazi környezete a csoport, a nagyobb közösség lesz. A nemek elkülönülnek látszólag egymástól, hogy aztán most már egészen más szemmel ismét közeledjenek egymáshoz. Ez elég gyakran alkalmat ad heves indulatokra, érzelmi kitörésekre. Feladataink: Mivel az absztrakt gondolkodásra való áttérés nagyon összetett pszichikai, szellemi folyamat, és az említett nagy szélsőségek miatt egész nagy különbségek alakulnak ki a tanulók között, azért van nagy jelentősége a személyiségközpontú iskolának. Így jut csak - ha 12
nem is elegendő, de legalább - több idő az egyes tanulókra, a tanulók személyisége reményeink szerint így egyenletesebben tud pozitív irányba fejlődni. A tanulóknak egyénre szólóan is megpróbáljuk megmutatni az összefüggéseket, a dolgok okozati rendjét. Ilyen keretek között az önállóságra való törekvés - mely a kornak amúgy is életkori sajátossága -, illetve az erre való nevelés több alkalmat nyújt az egyén harmonikus fejlődéséhez. Célunk az, hogy az önállóságra törekvő tanuló ne a semmibe, kilátástalan helyzetekbe pottyanjon, hanem próbáljon önállóságával élni a körülötte lévő világ dolgaira számára is elfogadható választ adni. A harmadik életkori szakasz, a serdülőkor (pubertás) nem kevesebb gondot, feladatot és nehézséget jelent, mint az azt megelőző. Ez még akkor is igaz, ha ennek a korszaknak csak mintegy a felét töltik tanulóink iskolánk falai között. A serdülő most már nem arra törekszik csak, hogy magát megismerje, hanem ezzel párhuzamosan a vele érintkezésbe kerülő embereket, fiatalokat, időseket egyaránt szeretné minél jobban megismerni. Szeretné kitapogatni, körüljárni azt a határt, ameddig eljuthat, ezért gyakran át is lépi ezeket a határokat vagy legalábbis kísérletet tesz ezek áthágására. Nem csak cselekedeteiben, emberi kapcsolataiban akár szabaddá válni, hanem véleménynyilvánításában is. Ez a szabadságra törekvés, egyéni véleménynyilvánítás nem csak személyekre vonatkozik, hanem társadalmi konvenciókra, az eddig szilárdnak látszó dolgok, összefüggések megkérdőjelezésére, vagyis újraértelmezésére. Ez a törekvés egybeesik manapság a társadalomban egyébként is fokozottabb mértékben jelenlévő és lejátszódó bizonytalanságokkal, nézetütköztetésekkel. A serdülő megpróbál mindent megragadni, hogy saját magának világnézetet hozzon létre. Ezért keveredik képzeletében, gondolatvilágában a reális az irreálissal, a lényeges a lényegtelennel. Így lehetséges az, hogy hipotézisekre épülő végkövetkeztetései úgy szerepelnek, mintha konkrét, bizonyított tények lennének, illetve fordítva. Ezt még csak fokozza az, hogy fokozott emocionális motiváltsága néha döntő okként jelenik meg nála, holott az a valóságtól eléggé messze áll. Gyakran megsértődik, megközelíthetetlenné válik, ha egy-egy társa vagy akár felnőtt nem úgy látja a világot mint ő, vagy rámutat gondolkodásának hibájára. Feladat: A tanuló személyének tiszteletben tartásával rámutatni a dolgok valódi összefüggéseire. Anélkül, hogy érzelmi életének gazdagodását gátolnánk, rá kell vezetni arra, hogy az érzelemnek és az értelemnek külön helye van a világban, mindkettőre szükségünk van, de a legnagyobb szükségünk a kettő harmóniájára van. Ki kell bennük alakítani a logikus, elvont 13
gondolkodás képességét. Hasznos gátlásokat kell bennük kialakítani, hogy ne ütközzenek minduntalan rossz gondolkodásmódjuk, érzelmi elfogultságuk miatt akadályokba, azaz kudarcokba, melyek gyakori volta a személyiség önállóságának elvesztéséhez, esetleg kiábrándultsághoz, meghasonláshoz vezet. A problémát úgy kívánjuk megoldani, hogy a személyiséghez közel férkőzve próbálunk számukra kiutat találni, és nem fordítva, mintegy rájuk kényszerítve a valós világot, mint egy megmásíthatatlan egészet. Elsősorban az a célunk, hogy a megoldás módozataihoz való utat mutassuk meg a tanulóknak, arra neveljük őket, miként igazodhatnak el a világban. Ne csak beleilleszkedjenek, hanem elsősorban azon fáradozzanak, hogy erejüket, intelligenciájukat hogyan tudnák a leginkább hasznosítani saját maguk és környezetük számára. Szükség van a formális tanításra - tanulásra, az úgy nevezett standard ismeretekre, hiszen ezek nélkül sem a szomszéd utcába, sem pedig világhódító útra nem lehet elindulni. De nem ez a legfontosabb, hanem az, hogy az elsajátított ismeretanyag mivé válik az adott személyiség kezében. És az ehhez vezető út lehetőségeinek a megmutatása a célunk. Triviális példával élve nem halat szándékozunk adni, hanem horgászbotot, amellyel jobban lehet boldogulni, mint a már kifogott hallal. A pszichológiai szakaszhatárok átszövik és meghatározzák az iskola legfontosabb funkcióit, melyek a következők: Az alapkészségek elsajátításának biztosítása (olvasás, írás, számolás). A tanulók információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggésekkel ismerkednek, megtanulják megkülönböztetni a lényegest a lényegtelentől. Ennek megfelelően alapvető feladat az összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre történő emelése. Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása. A tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően, a tapasztalati ismeretszerzés időszakában főként a tevékenységközpontú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasásiszámolási problémák gyors felismerése és preventív kezelése. Értékközvetítés A demokratikus iskola működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és gyermeki jogok chartáiban rögzített értékek szabják meg. a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke) a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia) 14
a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékei) A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. Személyiségfejlesztés Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvés a személyiségfejlesztés. A gyermekközpontú alapkoncepció és a program felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek és jártasságok fejlesztését szolgálja. Feladataink: az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, az értelmi képességek illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása; az emberi együttélés szabályainak megismertetése; a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása; a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása; az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése - igény kialakítása az iskolai és a helyi közéletben való részvételre; az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása - a tanulók önellátására és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. Egészséges életmódra, családi életre nevelés A program fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés erősítése, mely nem kizárólag egy-egy tantárgy feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme. A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Környezetvédelmi nevelés A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi olyan állampolgárok nevelését, akik felelősséggel vesznek részt a köz ügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetüket. Pályaorientáció Kiemelten kell figyelnünk arra, hogy a tanulók iskolai tanulmányaik elvégzése után képessé váljanak a továbbtanulásra. Ehhez az oktatáson túl segítő programokat szervezünk és részt vesznek más intézmények által e célból szervezett programokon diákjaink. 15
Szociális ellátások biztosítása Az iskola által megfogalmazott célok (az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások iskolai szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása. Az alapfunkciót kiegészítő tevékenységek: emelt szintű német nyelvoktatás kimenő rendszerben 5-8. évfolyamon angol-magyar két tanítási nyelvű oktatás sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatása További kiemelt pedagógiai sajátosságaink, melyek erősítik a sokoldalú személyiségfejlődést: egészségnevelési programok (mindennapos testedzés, kábítószer - alkohol - dohányzás, szexuális felvilágosítás, lelki egészségtan, életvezetési ismeretek) környezetvédelmi programok (projectekben való részvétel, környezetvédelmi táborok, takarítási napok, hulladékgyűjtés) nyílt tanítási napok 1-8. évfolyamokon tanulmányi kirándulás (iskolai, osztályok) népszokások, világnapok program 1-8. évfolyamon 16
1.4. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Az iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei a: tanórák - szaktárgyi órák, - osztályfőnöki órák, tanórán kívüli foglalkozások - napközi, - séta, kirándulás, - szakkörök, diákönkormányzati munka, szabadidős tevékenységek. Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai, abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak: - az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához, - véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez, - a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend), - a másság elfogadásához, - az együttérző magatartás kialakulásához, - a harmonikus embertársi kapcsolatok fejlesztéséhez. Éppen azért, mert valamennyi terület feladata azonos és mivel az iskola nem differenciáltan, egymástól függetlenül, egymás mellett fejleszti a tanulók személyiségét, hanem közösen egymást erősítve a tanulók egyéni képességeit, beállítódását figyelembe véve kiemelten fontos, hogy megjelöljük azokat a legfontosabb a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, amelyeket az iskola valamennyi dolgozójának figyelembe kell vennie mindennapi munkája során. Külön ki kell emelni, hogy a közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, sőt az iskolát segítő szervezetek vezetőinek is, hiszen - megjelenésével, - viselkedésével, az intézmény valamennyi dolgozója - beszédstílusával, példaként áll a diákok előtt. 17
- társas kapcsolatával Ezért iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat a nevelőtestület a szülői közösséggel és a diákönkormányzattal egyeztetve és kötelező feladatként határozta meg az alkalmazotti közösség számára. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők: Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. Valamilyen módon közvetlenül is vállaljon részt a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Legyen képes a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát. Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Legyen képes az új audiovizuális környezetet megérteni és azt szelektíven használni. Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. 18
Kapjon kellő mélységű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet, tanuljon meg tanulni. Legyen képes önellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésére. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A feladatokhoz rendelt tevékenységeink: a házirend, mely közösen került kialakításra a diákönkormányzat, Szülői Közösség és a nevelőtestület egyetértésével, a napközis foglalkozások időtartamát az iskolahasználók igényei szerint alakítjuk az iskolavezetőség döntésével, a tanórán kívüli tevékenységek a munkaközösségek, iskolahasználók véleményezésével, igényeire épülnek, az SZMSZ, Kollektív Szerződés, Házirend mellett a diákönkormányzat, Szülői Közösség, Közalkalmazotti Tanács működési rendjét saját jóváhagyott szabályzatuk határozza meg, az éves rendezvények, programok előkészítése a Szülői Közösség és a diákönkormányzat részvételével történik, melyet az iskolavezetőség összeállítása alapján a nevelőtestület hagy jóvá, iskolahét (10 évente), évkönyv, kulturális bemutatkozó műsorok, nyugdíjas találkozók, öregdiákok találkozója, részt vállalnak az iskola napi munkájában (diáknapok, táborok, iskolai rendezvények lebonyolítása, szervezése), napközisek klubja, melynek célja a szabadidő hasznos eltöltésén túl az élménynyújtás, a közösségi élet erősítése, rendezvényeink 19
1.5. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGRENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1.5.1. A tanítási óra Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, biztosítják. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így - elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. A tanítási folyamatban kiemelt szerepet kapnak a NAT-ban meghatározott kulcskompetenciák, s ezek fejlesztése: anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség érvényesülése. Mindezek fejlesztését szolgálják a tanórai és tanórán kívüli tevékenységei iskolánknak. 20