SZENTENDRE TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK KÉSZÍTÉSE SORÁN SZENTENDRE ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK TERVEZETÉBEN AZ ORSZÁGOS TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEKTŐL VALÓ ELTÉRÉSEK KÉRELMÉNEK A. Az OTÉK II-III. fejezeteiben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket kíván megállapítani Szentendre Építési Szabályzata (a továbbiakban: SZÉSZ) öt esetben mivel a) a különleges településrendezési okok és a kialakult helyzet indokolja azokat, továbbá b) közérdeket nem sértenek, valamint c) alkalmazásukkal teljesülnek az OTÉK 31. (1) bekezdésében foglalt követelmények. Az építési kódexben, vagyis a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 28. (3) bekezdése szerint a helyi építési szabályzatban megfogalmazott követelmény megengedőbb is lehet az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 111. -ában felsorolt fentiekben ismertetett feltételeken túl akkor, ha az állami főépítészi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal záró szakmai véleményében ahhoz hozzájárul. Az alábbi esetekben szükséges a fent meghatározott hozzájárulás: 1. az OTÉK 42. (11) bekezdésében megjelölt értéktől való eltéréshez, 2. egyes esetekben az OTÉK 2. sz. mellékletében megengedett beépítettségtől való eltéréshez, 3. az OTÉK 34. (3) bekezdésében meghatározott épületköz méretétől való eltéréshez, 4. az Ln/0 és az Lk/0 jelű kialakult telepszerű lakóövezetekben a megengedett beépítettség megemelt értékéhez, 5. gazdasági területen építési övezet 10% alatti mértékéhez. Az eltérési kérelem szakmai anyagát készítette: S.Vasi Ildikó településtervező PRO-TERRA Kft. oldal 1
1. Eltérés az OTÉK 42. (11) bekezdésében meghatározott 500 m-en belüli parkoló kialakításától Az OTÉK 42. alábbi bekezdésében olvasható: (11) Ha az adottságok szükségessé teszik, a (2) bekezdés szerinti gépjárművárakozóhelyek (parkolók) a (10) bekezdésben foglaltak kivételével a telekhatártól mért, legfeljebb 500 m-en belüli más telken parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók. A SZÉSZ 12. (4) bekezdés b) pontjában megfogalmazott tervezet: b) azon közintézmények, közforgalmú szolgáltatók részére, melyek telkén belül nem lehet az előírás szerinti parkolók számát kialakítani, a szükség szerinti parkolást 800 m-es körzetben közterületen, egyéb telken, vagy önkormányzati megállapodás szerint más helyen kell biztosítani. A belvárosi terület Duna part mentén elnyúló hossza, valamint a Belváros kialakult telekszerkezete és utcahálózata nem teszi lehetővé egyes közforgalmú szolgáltatók, közintézmények részére a telken belüli, vagy annak környezetében a szükséges parkolók számának kialakítását. Ezért egyes kivételes közcélú esetekre, ahol a fejlesztés ugyan kívánatos, közérdekű, de a biztosítható kiegészítő parkolók 500 méteren belüli kialakíthatósága nem lehetséges, a helyi építési szabályzat engedélyezni kívánja a 800 méteres távolságig a beszámítható parkolók kialakítását. A megjelölt jelentősebb méretű közhasználatra szánt parkoló felületek távolsága ezt igazolja. 2. Eltérés egyes esetekben az OTÉK 2. számú mellékletében megengedett beépítettségtől OTÉK 2. számú mellékletében az alábbi paraméter-táblázat részlete szerepel, amelyben pirossal megjelöltek az eltérés esetei. A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei A B C D E F 1. A területfelhasználási egységekre meghatározandó Az építési telekre meghatározandó 2. Általános használat Sajátos használat sűrűség (m 2 /m 2 ) beépítettség magasság (m) Legkisebb zöldfelület 3. lakó nagyvárosias 3,0 80 12,5< 10 4. kisvárosias 1,5 60 (65) <12,5 20 5. kertvárosias 0,6 30 (35) <7,5 50 6. falusias 0,5 30 40 12. üdülő üdülőházas 1,0 30 6,0< 40 13. hétvégiházas 0,2 20 (25) <6,0 60 Az eltérési kérelem szakmai anyagát készítette: S.Vasi Ildikó településtervező PRO-TERRA Kft. oldal 2
A SZÉSZ 34. (2) bekezdésének tervezete: (2) A kisvárosias, a kertvárosias, vagy a hétvégiházas övezetekbe tartozó telek területe ha a SZT-en jelöltek szerint a közterület alakítása érdekében csökken, akkor a közterület céljára térítésmentesen átadott telekrész területe figyelembe vehető a telek beépíthetőségének számításakor. Az átadott telekrészre vetített beépíthető alapterülettel megnövelhető a visszamaradó telekre eső beépíthető alapterület. Mindaddig emelhető az így számított mérték, míg az az OTÉK-ban megengedett mértéket nem, vagy legfeljebb 5%-kal haladja meg. A beszámíthatóság a közterület céljára történő átadás ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől számított 2 évig érvényesíthető. A három területhasználatnál megjelölt építési paraméter-kedvezményt a Képviselőtestület azért szeretné biztosítani egyes esetekben, hogy a városban tapasztalható, közismerten szűkös keresztmetszetű közúthálózat jobbításához mielőbb rendelkezésre álljon az utak kiépítéséhez szükséges közterületi méret. Ha a szabályozási terven jelölt közterület céljára szükséges telekrészt a telek tulajdonosa a közterületi bejegyzésre kártalanítási igény nélkül átadja, akkor az átadást követő két éven belül a visszamaradó telekterületen érvényesíthető az eredeti telekméretre számított építési övezetben megjelölt beépítés, mindaddig, míg a visszamaradó telekre számított beépítettség legfeljebb 5%-kal lesz nagyobb, mint, amit az OTÉK maximálisan lehetővé tesz. Ez utóbbiakat tekintve (aki túllépheti az OTÉK adta mértéket) nem számít jelentős esetszámnak, mivel pl. a hétvégiházas helyi építési övezetek az OTÉK adta 20%-hoz képest csak 10%-os lehetőségről indulhatnak, tehát az OTÉK kereten belül maradnak még akkor is, ha dupláját tudnák érvényesíteni az eredeti lehetőségnek a leadott telekméret után. Ez egy telekterület felét igénylő közterületi növekedést jelentene, melyre nincsen példa a szabályozási terven. A kisvárosias építési övezetekben sem érik el az OTÉK adta kereteket a helyi szabályzatban szereplő paraméterek, tehát ott is van úgymond tartalék. A kertvárosias építési övezetek olykor elérik a maximális 30%-os beépítés lehetőségét, ezért inkább ezen eseteknél elképzelhető, hogy a +5%-os kedvezményre szükség lehet. Összefoglalóan az eltérésre szükség lehet a szűkös önkormányzati pénzforrások figyelembe vétele mellett a szabályozási terven jelölt közterületek mielőbbi kialakíthatóságához, a rendkívül körülményes és magassági vonalvezetésben is problematikus utcahálózat jobbítása érdekében. 3. Eltérés az OTÉK 34. (3) bekezdésében foglaltaktól Az OTÉK 34. -a alábbi bekezdésétől szükséges az eltérés: (3) Zártsorú mód esetén a helyi építési szabályzat előírhatja, hogy az épületek zárt sora helyenként, legalább 10,0 m-es épületközzel szakadjon meg. Ha az épületköz területe két telekre esik, abból legalább 30%-ának, de minimum 3,0 m széles résznek egy telekre kell esnie. A SZÉSZ 35. (5) bekezdés b) pontjának tervezete: b) Műemléki jelentőségű terület -en, Műemléki környezet -ben, ahol zártsorú, vagy hézagosan zártsorú beépítés alakult ki új épület elhelyezése esetén épületköz létesítése Az eltérési kérelem szakmai anyagát készítette: S.Vasi Ildikó településtervező PRO-TERRA Kft. oldal 3
megengedett a telepítési távolság megtartása esetén. Az épületköz az OTÉK 34. (3) bekezdésében meghatározott értéktől eltérhet, de nem lehet kevesebb, mint 3,0 m. A Belváros kialakult karakteres zártsorú és zárt jellegű beépítése Szentendrén megkívánja az épületköz ilyen kis méretre való csökkentésének lehetőségét. 4. Eltérés az OTÉK megengedett mértékétől A beépítésre szánt területek építési használatának megengedett felső határértékei A B C D E F 1. A területfelhasználási egységekre meghatározandó Az építési telekre meghatározandó 2. Általános használat Sajátos használat sűrűség (m 2 /m 2 ) beépítettség magasság (m) Legkisebb zöldfelület 3. lakó nagyvárosias 3,0 80 (95) 12,5< 10 4. kisvárosias 1,5 60 (100) <12,5 20 5. kertvárosias 0,6 30 <7,5 50 6. falusias 0,5 30 40 A SZÉSZ 3. melléklet 2. pontjában található 1. sz. táblázat 2. sorában a D, valamint az E oszlopában szereplő érték eltérése: A B C D E F G H I J Az építési övezet Az építési telek Az épület 1 Övezet / építési övezet jele Beépítés módja Kialakítható telek legkisebb területe Beépítettség megengedett mértéke építés mértéke építés helye Zöldfelület legkisebb mértéke (m 2 ) 2 Ln/0 K K 95 95 - - Az épületmagasság értéke (m - m) K+ 1,50 Az épület legmagasabb pontja A SZÉSZ 3. melléklet 3. pontjában található 2. sz. táblázat 3. sorában a D, valamint az E oszlopában szereplő érték m 18,0 A B C D E F G H I Megjegyzés 3 Lk/0 SZ K K /60 K /60 K - K* *feltételhez kötötten növelhető = az OTÉK 111. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő esetre tekintettel az OTÉK előírásánál megengedőbb követelmény a kialakult mértékre tekintettel K = a kialakult mérték 100%-os, mivel az épület által elfoglalt terület a hozzá tartozó telek területének nagyságával megegyezik. Az eltérési kérelem szakmai anyagát készítette: S.Vasi Ildikó településtervező PRO-TERRA Kft. oldal 4
1 A nagyvárosias és a kisvárosias lakóterületen belül a telepszerű beépítések során valós telek nélkül épületenként adtak helyrajzi számot Ez által így jöttek létre a közterületen úszó telek formájában az épületnyi telkek. A nagyvárosias lakóterületen az épületkörüli járda területe is beletartozott a leosztott telek területébe, ezért azok 95%-os mértéknek feleltethetők meg, míg a kisvárosias beépítésű telepszerű beépítés esetében az épület kontúrját követi a telkek határa, ezért azok 100 %-os beépítéssel rendelkeznek. A kialakult állapotra tekintettel a szerzett jogok biztosítása érdekében havária esetén - az épületek újraépíthetők a jelölt mértékkel. 5. Eltérés az építési övezetekre meghatározott legkisebb értéktől egy gazdasági övezetben Az érintett Gksz/1 jelű kereskedelmi gazdasági övezet a külterületen helyezkedik el, honvédelmi területekkel és erdőterületekkel övezve alacsony beépítettséggel. A hatályos tervekben kapott gazdasági területi besorolást és kapott övezeti paramétereket nem kívánta a Képviselő-testület megváltoztatni. Ennek következtében a 6%-os lehetősége nem éri el a beépítésre szánt területek alsó határát jelentő 10%-ot. A gazdasági övezetben irodaépület, teniszpálya helyezkedik el, mely telken a beépítettséget fokozni nem kívánja a helyi szabályzat. A SZÉSZ 3. mellékletének 7. pontjában szereplő 6. sz. paraméter táblázatában szerepel a gazdasági övezet építési feltételeit meghatározó értékek: A B C D E F G I J Az építési övezet Az építési telek Az épület Övezet / építési övezet jele Beépítés módja Kialakítható telek legkisebb területe Beépítettség megengedett mértéke építés mértéke Zöldfelület legkisebb mértéke Az épületmagasság l értéke (m 2 ) (m) 2 Gksz/0 K K K K K K T 3 Gksz/1 SZ 10.000 6 Közművesítés mértéke 10 60 6,0 R Megjegyzés nem változtatható állapot, kivéve bontás = az OTÉK 111. (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő esetre tekintettel az OTÉK előírásától eltérő, kisebb érték követelménye Az eltérési kérelem szakmai anyagát készítette: S.Vasi Ildikó településtervező PRO-TERRA Kft. oldal 5