KUTATÓSZOLGÁLATI JELENTÉS A GÉNTECHNOLÓGIÁRÓL II. KOEGZISZTENCIA SZABÁLYOZÁS

ORSZÁGGYŐLÉSI KÖNYVTÁR - KÉPV ISELİI KUTATÓSZOLGÁLAT KUTATÓSZOLGÁLATI JELENTÉS A GÉNTECHNOLÓGIÁRÓL II. KOEGZISZTENCIA SZABÁLYOZÁS ÖSSZEÁLLÍTOTTA: DR. PÉTER KITTI 2006. SZEPTEMBER

ADATVÉDELEM AGRÁRPOLITIKA A Képviselıi Kutatószolgálat információs szolgáltatásai: elemzések, forrás- és sajtószemlék, kronológiák (2004 2006) TÉMACSOPORTOK Az európai uniós agrártámogatási forrásokról (sajtószemle, 2004) Megújuló energiaforrások hasznosítása a mezıgazdaságban Magyarországon (elemzés, 2004) A vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról (elemzés, 2004) Az agrár környezetvédelemrıl és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervrıl (elemzés, 2005) Agrártüntetések, tiltakozások Magyarországon 1988-2005 (kronológia, 2005) Az állategészségügyrıl (elemzés, 2005) A géntechnológiáról (elemzés, 2005) A mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatás egyes kérdéseirıl (sajtószemle, 2005) A mezıgazdasági termékek és élelmiszerek tulajdonságainak védelmérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelést sújtó katasztrófa jellegő elemi károk enyhítésérıl (elemzés, 2005) A mezıgazdasági termelık nyugdíj elıtti támogatásáról (sajtószemle, 2005) Madárinfluenza (sajtószemle, 2006) BIZTONSÁGPOLITIKA CIVIL TÁRSADALOM EGÉSZSÉGÜGY ENERGIAPOLITIKA ÉRDEKÉRVÉNYESÍTÉS ESÉLYEGYENLİSÉG FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA HIRKÖZLÉS IFJÚSÁGPOLITIKA IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM INGATLANKEZELÉS KÁBITÓSZEREK ELLENI KÜZDELEM KERESKEDELEM KÖRNYEZETVÉDELEM KÖZIGAZGATÁS KÖZLEKEDÉSPOLITIKA KUTATÁS-FEJLESZTÉS OKTATÁSPOLITIKA ÖNKORMÁNYZATI FELADATOK PÉNZÜGYI POLITIKA Új elemzés készült! RENDÉSZET SPORT TÁRSADALOMBIZTOSITÁS VÁLASZTÁSOK, VÁLASZTÓJOG 2

Elıszó A Képviselıi Kutatószolgálat a törvényhozást nemzetközi kitekintést is nyújtó elemzésekkel, a kormányzati ellenırzési tevékenységet bizottsági meghallgatási háttéranyagokkal, a képviselıi munkát a választókerületekre vonatkozó statisztikai adatokkal, sajtószemlékkel és elemzésekkel támogatja. Ez a jelentés a T/826. számú, a géntechnológiai tevékenységrıl szóló 1998. évi XXVII. törvény módosításáról szóló törvényjavaslathoz készült. 2005. novemberében már készült egy kutatószolgálati jelentés a géntechnológiai törvény módosításához, amely bemutatta a genetikailag módosított szervezetekkel kapcsolatos szakmai érveket, a termelıi valamint a fogyasztói csoportok véleményét. A most elkészült kutatószolgálati jelentés ennek az anyagnak a folytatása, és mint ilyen, elsısorban a koegzisztencia kérdésével foglalkozik. Bemutatja a koegzisztencia szabályozást néhány európai országban, az európai uniós gyakorlatot, valamint a koegzisztencia kérdésével kapcsolatos állásfoglalásokat. A Képviselıi Kutatószolgálat (kutatoszolgalat@parlament.hu, telefon: 1-441-4592), elsısorban a kutatószolgálati jelentés összeállítója készséggel áll további információkkal a téma iránt érdeklıdık rendelkezésére (dr. Péter Kitti telefon: 1-441- 4512, e-mail: kitti.peter@ogyk.hu). 3

Tartalomjegyzék 1. Géntechnológiáról általában... 5 1. 1 Mit nevezünk GMO-nak?... 5 1. 2 Melyek a leggyakoribb GMO növények?... 5 1. 3 GMO országok világszerte... 6 1. 4 Európai körkép... 7 2. A GMO-k általános egészségügyi és környezeti hatásai, mezıgazdasági és kereskedelempolitikai vetületük... 9 2. 1. Egészségügyi hatások... 10 2. 2 Környezeti hatások... 11 2. 3 Mezıgazdasági, kereskedelempolitikai vetület... 13 3. Az európai uniós szabályozás rövid ismertetése... 15 3. 1. A közösségi szabályozás kezdete... 15 3. 2 A GMO-k szabad környezetbe történı kibocsátásáról... 16 3. 3 A genetikailag módosított szervezetek országhatárokon történı átvitele... 17 4. Magyar szabályozás... 18 4. 1. A magyar jogszabályok alapján engedélyezett tevékenységek... 19 4. 2 A magyar moratórium kronológiája... 20 5. Koegzisztencia szabályozás... 21 5. 1 Mit jelent a koegzisztencia?... 21 5. 2 Miért van szükség koegzisztencia szabályozásra?... 21 5. 3 A koegzisztencia jogszabály közösségi jogi háttere... 21 5. 4. A hazai szabályozás elıkészítése... 22 Melléklet I... 24 Állásfoglalások a koegzisztencia mellett és ellen... 24 A Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalása... 24 A GMO Kerekasztal (F) jelő állásfoglalása... 27 Melléklet II.... 29 Koegzisztencia szabályozás Európa-szerte... 29 A génmanipulált növények szabadföldi termesztésérıl szóló jogszabályok néhány európai országban... 29 A német koegzisztencia törvény... 31 A spanyol minta... 33 A norvég géntörvény... 35 A dán koegzisztencia-törvény... 38 Hasznos linkek: egyes országok koegzisztencia törvénye teljes szöveggel... 39 4

1. Géntechnológiáról általában 1. 1 Mit nevezünk GMO-nak? A genetikailag módosított szervezetek (Genetically Modified Organization - GMO) olyan élı szervezetek, amelyekben a genetikai örökítıanyagot (DNS) a géntechnológia molekuláris módszereivel a természetben elı nem forduló módon változtatták meg. A technológiát gyakran nevezik modern biotechnológiának vagy géntechnológiának, néha pedig rekombináns DNS technológiának vagy génmódosításnak, génmanipulációnak. Ezzel a technológiával lehetıség nyílik egy élı szervezet kiválasztott génjeinek, génszakaszainak átültetésére egy másik élı szervezetbe, akár nem-rokon fajok esetén is. 1 1. 2 Melyek a leggyakoribb GMO növények? Az elsı GM növények között volt a gyapot és a kukorica, de a leggyakrabban elıforduló GM növények közé sorolható a szója és a repce is. A világ összes szójatermelı területének több mint felén, közel 40 millió hektáron termesztenek GM szóját. A gyapot vetésterületének 21 %-án (közel 32 millió hektáron), a repce vetésterületének 16 %-án (közel 5 millió hektáron), a kukorica vetésterületének 11 %-án (közel 19 millió hektáron) termesztenek GM fajtákat. A legtöbb génmódosított növény a géntechnológiai módosítás következtében gyomirtószertőrı gyomirtószer-tőrı tulajdonságot hordoz. A második helyen a rovarrezisztens (rovaroknak ellenálló) GM növények vannak. Vannak olyan GM fajták is, amelyek a gyomirtó szerekkel és a rovarokkal szemben egyaránt ellenállnak. 2 A génmódosított termények teljes termıterületének változása 1996 és 2005 között (millió hektár) 1 A genetikailag módosított organizmusokra (GMO) vonatkozó szabályozás az Európai Unióban 2 Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 5

Forrás: Monsanto 1. 3 GMO országok világszerte Manapság világszerte több mint 21 országban több, mint nyolc millió ember foglalkozik GM-növények termesztésével 3, tehát a genetikai újításokból kinövı iparág valóban elterjedt. Egy korábbi adat szerint 2003-ban világszerte mintegy 68 millió hektáron neveltek genetikailag módosított növényeket. Európában - fıként az Európai Unióban - százezer hektáron folyik termesztés, tehát Európa részesedése a GM-üzletbıl igen alacsony. A GM-növények legnagyobb részét, körülbelül 63 százalékát az Egyesült Államokban termesztik, de a nagyobb termesztık közé tartozik még Argentína is, világpiaci részesedése 21 százalékos. A GM-növények alkalmazásánál meg kell említeni még Kanadát (6 százalék), Brazíliát (4 százalék), Kínát (4 százalék) és Dél-Afrikát (1 százalék). Ez a hat ország a állítja elı a világtermelés 99 százalékát. 4 A növekvı bizalom következtében 1996-tól a gazdák folyamatosan növelik a genetikailag módosított termények termıterületét. A kezdetekben 6 országban, 2005-ben viszont már 21 országban folyt GM termesztés. 3 http://www.isaaa.org 4 A GM növények kereskedelmi szabályozása. (Mindentudás Egyeteme, 2006. április 04.) 6

Ország Vetésterület, millió ha Fıbb GM növények Amerikai Egyesült Államok 49,8 Szója, kukorica, gyapot, repce, tök, papaya Argentína 17,1 Szója, kukorica, gyapot Brazília 9,4 Szója Kanada 5,8 Repce, kukorica, szója Kína 3,3 Gyapot Paraguay 1,8 Szója India 1,3 Gyapot Dél Afrikai Köztársaság 0,5 Kukorica, szója, gyapot Uruguay 0,3 Szója, kukorica Ausztrália 0,3 Gyapot Mexikó 0,1 Gyapot, szója Románia 0,1 Szója Fülöp Szigetek 0,1 Kukorica Spanyolország 53000 ha Kukorica Kolumbia <0,1 Gyapot Irán <0,1 Rizs Honduras <0,1 Kukorica Németország ~1000 ha Kukorica Franciaország ~1000 ha Kukorica Portugália 785 ha kukorica Csehország ~300 ha kukorica Forrás: Global Status of Commercialized Biotech/GM Crops (2005, www.isaa.org) 1. 4 Európai körkép Tavaly 3 európai ország (Portugália, Franciaország és a Cseh Köztársaság) csatlakozott a GMO országokhoz. A genetikailag módosított termények termesztésében egyenlıre Spanyolország vezet az 53 ezer hektáron termelt GM kukoricával, bár az EUcsatlakozásra váró Romániában közel 120 ezer hektáron folyik a GM-szója termesztés, ami az ország szója felhasználásának 90 %-a. Az ISAAA (Biotechnológiai Alkalmazások Nemzetközi Szolgálata) számításai szerint a génmódosított termények piacának összértéke 5,25 milliárd dollárról 5,5 milliárdra fog változni 2006-ban. 5 5 A döntés joga és kényszere (EU agrárium és piacszabályozás, 2006 1-2. szám) 7

A genetikailag módosított termények termıterületeinek növekedésével párhuzamosan rohamos mértékben terjednek a GM-mentes területek is Európában. Európa szerte számos régió, város és falu nyilvánította magát GM-mentes övezetté, vagy indította el ennek folyamatát. Néhány példa: Franciaországban több, mint ezer város polgármestere adott ki nyilatkozatot arról, hogy kerülete GM-mentes övezet, regionális szinten pedig 21-bıl 14 régió adott ki hasonló nyilatkozatot, így a 60 milliós francia lakosságból 38 millióan élnek GM mentes övezetben. Görögországban 54-bıl 53 prefektúra nyilvánította magát GM-mentes övezetté. Nagy-Britanniában 44 megye igényelt kiemelt védelmet területén, így az Egyesült Királyság népessége körében 14 millióra nıtt a GM-mentes politikát folytató területeken élık száma. 8

Olaszországban több mint 500 város foglalt állást a GM-k mezıgazdasági használata ellen. 6 A több mint 4500 települést magába foglaló uniós területekhez Magyarország két régióval járult hozzá. Nyugat-Dunántúl 2005. február 24-én csatlakozott a GM-mentes zónához, amit a dunántúli régió követett 2005. december 22-én. A környezı országok közül Ausztria szinte 100 %-ban GM-mentes, és Lengyelország 16 régiójából 15 csatlakozott a kampányhoz. 7 GM-mentes területek Magyarországon 8 2. A GMO-k általános egészségügyi és környezeti hatásai, mezıgazdasági és kereskedelempolitikai vetületük Mielıtt sorra vesszük a GMO-k általános egészségügyi és környezeti hatásait, megvizsgáljuk gazdasági elınyeiket, egy dolgot mindenképpen tudnunk kell: a génmódosított növények rövid és hosszú távú kockázatainak megítélése az egyik legvitatottabb pont. Az errıl szóló szakirodalomban bıségesen találunk érveket és ellenérveket a GMO-k mellett és ellen is. Általánosságban azonban elmondható, hogy egy igen fiatal technológiával állunk szemben, amely igen gyorsan fejlıdik, hiszen az elsı GMO növényt 1983-ban állították elı, az ipari termelés pedig alig 10 éve, 1996- ban indult el, ezért nem vagyunk még tisztában minden kockázattal. 6 Forrás: GM-mentes Európa 7 A döntés joga és kényszere (EU agrárium és piacszabályozás, 2006 1-2. szám) 8 Forrás: GMO-free Europe 9

2. 1. Egészségügyi hatások A transzgén növények génjeinek bevitele alapvetıen három veszélyt hordoz magában: 9 Az elsı kockázati tényezı, hogy az emberi szervezet antibiotikumra való érzékenysége csökken (antibiotikum rezisztencia gén). Az FVM által kiadott tájékoztató 10 szerint az élelmiszerként vagy takarmányként elfogyasztott növényi örökítı anyag (DNS, és vele együtt az átvitt gén is) az emésztırendszerbe kerülve lebomlik. Abban az esetben azonban, ha az átvitt génkonstrukció antibiotikum rezisztencia gént (adott antibiotikummal szembeni ellenálló képességért felelıs gént) is tartalmaz, speciális kísérletekben kell meggyızıdni arról, hogy a gén lebomlik-e, és ha igen, akkor milyen módon, az összetett gyomrú állatok emésztırendszerében. Itt ugyanis számos olyan baktérium él, amelyek esetleg felvehetik az antibiotikum rezisztencia gént. Ennek következtében ezek a baktériumok maguk is ellenállóvá válhatnak bizonyos antibiotikummal szemben." Másrészt emésztırendszeri problémákat és allergiás reakciókat egyaránt kiválthatnak a transzgén növények. 11 Az FVM szerint a GM növények plusz fehérjét tartalmaznak, ezért élelmiszer vagy takarmány célú felhasználás esetén allergológiai vizsgálatokat kell végezni. Meg kell vizsgálni például, hogy az új fehérje tartalmaz-e az ismert allergénekkel azonos vagy azokhoz hasonló szakaszokat. Állatkísérletekben kell vizsgálni, hogy van-e az új fehérjének allergiát kiváltó hatása." Végül bizonyos esetekben a bevitt gén a növény már meglevı génállományát módosíthatja és az embernél mérgezı hatást válthat ki. Ezért felhasználásuk elıtt toxikológiai vizsgálatokat kell végezni. Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád (Norvég Génökológiai Intézet) véleménye szerint a növények genetikai módosításának az emberekre és állatokra gyakorolt egészségügyi hatásai a következıképpen csoportosíthatók: (i) gasztrointesztinális; (ii) immun- és allergén; (iii) belsı szervekre kifejtett; és (iv) reprodukciós hatások. A boltokban jelenleg élelmiszer- alapanyagként kapható GM-növényekrıl kimutatták, hogy a GM-szója esetében horizontális génátvitellel a transzgén átkerül az emberek bélbaktériumába, a GM-szója visszatartja az állatok növekedését, és megváltoztatja az egerek májának és hasnyálmirigyének anyagcseréjét. Amikor a GM-szóját bevezették, megnıtt az Egyesült Királyságban a szójaallergiások száma. A másik GM-növény, a BT-kukorica hatással van emberre és az állatra egyaránt, ugyanis a Cry-toxin allergén, immunogén és adjuváns; filippínó munkásoknál asztmás, allergiás tüneteket váltott ki. A MON 863-as kukoricavonalnál a Monsanto 9 Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektıl? (Mindentudás Egyeteme) 10 Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 11 Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektıl? (Mindentudás Egyeteme) 10

saját vizsgálatai szerint is eltérések mutatkoztak a patkányok hematológiai értékeiben." 12 Ugyanakkor már az orvoslás területén is alkalmaznak transzgén eredményeket, hogy olyan fehérjéket állítsanak elı, melyek bizonyos gyógyszerek felépítéséhez elengedhetetlenek. Ilyen például a növekedési hormon vagy a hepatitisz B elleni vakcina. A cukorbetegség kezelésére használt inzulint manapság már nem a sertés hasnyálmirigyébıl állítják elı, hanem módosított baktériumok segítségével hozzák létre. 13 2. 2 Környezeti hatások Dr. Pethı Ágnes, biológus és humán-ökológus (Növény és Talajvédelmi Központi Szolgálat) kutatási eredményeire támaszkodva azt állítja, hogy 14 : a géntechnológia a biológiai diverzitás ellen, annak négy területén hat: genetikai diverzitás ellen: egy az általa kialakított genetikai vonalat preferál, melynek következménye a genetikai beszőkülés, beltenyészettségi leromlás, nem várt kórokozó elleni védtelenség; fajdiverzitás ellen: a nagyüzemi gazdálkodáshoz hasonlóképpen nem tudja figyelembe venni a speciális környezeti adottságokat, regionális sajátságokat, talajflórát, stb.; tájdiverzitás ellen: a hagyományos gazdálkodási módszereket, tájfajtákat figyelmen kívül hagyja, esetleg felszámolja; ökoszisztéma-diverzitás ellen: biológiailag sivataggá válik tıle a talaj. Ezeken túl számolni kell a géntechnológia genetikai dilemmáival is: evolúciós szempontból nem ismert, mesterséges génkonstrukciók bevitelén alapul; a génbevitel bizonytalan, vagyis az, hogy hová hány példányban épül be a gén; az expresszió következménye (génkölcsönhatások a sejtmag illetve a sejtmagalkotók DNS-ével, nem kívánt mellékhatások) kiszámíthatatlan; a gének átalakulhatnak, megváltozhat a géngyakoriság és az egyensúly. Pethı Ágnes további veszélyként említi a GMO-k esetleges biológiai fegyverként való alkalmazását és kiemeli, hogy a génparcella a termıföldet sivataggá teszi, véglegesen megsemmisíti és, hogy a géntechnológiának a természetes ökoszisztémákban még kísérleti jelleggel sem szabadna helyet kapnia. 12 Bardócz Zsuzsa és Pusztai Árpád: A GM-élelmiszerek és az egészségünk (GM-növények hazai engedélyezésérıl szóló kerekasztal beszélgetés, 2006. május 25.) 13 Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektıl? (Mindentudás Egyeteme) 14 Idézi: Tanka Endre: Génügy, élelmiszerbiztonság, alkotmányos jogvédelem (Gazdaság és jog 9/2005) p. 20-26. 11

A Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) tájékoztatója szerint 15 : Környezeti kockázatok alatt a GMO-kba beépített új gén(ek) vagy gén(ek) termékének a talaj élıvilágára, a természetes növény- és állatvilágra, a nemesített növényfajtákra gyakorolt hatását értjük. A veszélyforrások az alábbiak: Az átvitt gén környezetbe történı ellenırizhetetlen kikerülése: Az átvitt idegen gén virágporral (pollennel) vagy maggal történı elterjedése védıintézkedésekkel csökkenthetı, de teljes mértékben nem akadályozható meg, ezért különösen fontos, hogy semmilyen veszélyes génkonstrukció ne kerülhessen a környezetbe. A gabonaágazat a termelés volumene miatt kiemelendı, de repcénél is kockázatot jelent, hiszen Európa a repce géncentruma, és itt vannak olyan vadon élı rokon fajok, amelyekkel a repce ivaros úton is keresztezıdik. A keresztesvirágú vad fajokkal történı összeporzódás során létrejött utódok szaporodásra képesek. A kukorica ıshazájába, Mexikóba a GM kukorica élelmiszersegély formájában érkezett, azonban elszóródott, kikelt, és a virágpora átörökítette a bevitt tulajdonságot a helyi tájfajtákba. Ezek az ıshonos fajták a növénynemesítésben értéket képviselnek, hiszen a nemesítık ezekhez nyúlnak vissza olyan génekért, amelyek például nagyobb ellenálló képességgel ruházzák fel a mai modern fajtákat. A természetes úton kialakuló rezisztencia mellett környezeti tanulmányok bizonyítják, hogy a rezisztencia, mint génmódosított tulajdonság átadásával totális gyomirtó szernek ellenálló gyomok alakulnak ki. Toxikus (mérgezı) hatások: Aggodalom merülhet fel a rovarokkal szemben ellenálló GM növényekkel kapcsolatban, hiszen azok többsége célzott rovarokra mérgezı, úgynevezett Bt. toxint termel. Ez a toxin azonban nem mérgezı sem az emberre, sem az emlıs állatokra. Bizonyos tudományos kísérletek azt mutatták, hogy a Bt. toxin a gyökérrel, illetve a különbözı növényi maradványokkal együtt a talajba bejutva károsan hat bizonyos talaj élılényekre, aminek következtében csökkenhet a talaj termıképessége. Egy másik tudományos vizsgálat során megállapítást nyert, hogy a Bt. toxint tartalmazó növényeken táplálkozó egyes védett lepkefajok lárvái jóval nagyobb mértékben pusztultak el, mint azok a lárvák, amelyek nem GMO-t fogyasztottak. Egy további vizsgálat során arra a megállapításra jutottak a kutatók, hogy a toxin felhalmozódik a talajban, gyorsan hozzákötıdik bizonyos felületaktív anyagokhoz, és rovarölı hatását legalább 180 napig megırzi. Számos tudományos cikkben világítanak rá a kutatók arra, hogy a Bt. toxin biztonságosságának megállapítására további tudományos kísérleteket kell végezni. 15 Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 12

Új vírusok létrejötte: A GMO-k egy csoportja ellenáll bizonyos vírusoknak. Új vírusok keletkezhetnek vírusgénekrıl átíródott RNS-ek bizonyos szakaszainak kicserélıdésével. Vizsgálati eredmények ezt a feltételezést meg is erısítették. Balázs Ervin növényvirológus, az MTA rendes tagja ugyanakkor a GMO növénytermesztés számos elınyét vallja. Véleménye szerint a GM növények nemcsak nagyobb és egészségesebb termést adnak, hanem elterjedésük lehetıvé teszi, hogy kisebb területet vonjunk be a mezıgazdasági mővelésbe, és a felszabaduló területeket természetvédelmi övezetté nyilváníthatjuk." Állítja azt is, hogy a GM növények termesztéséhez nem kell annyi peszticid és mőtrágya, vagyis az ilyen növények termesztésbe vonásával jelentıs mértékben meg lehet óvni környezetünket a nagyfokú kemizálás negatív következményeitıl." 16 2. 3 Mezıgazdasági, kereskedelempolitikai vetület Magyarország évente 1,2-1,3 millió hektáron termel árukukoricát 7-8 tonna mennyiségben, amelybıl 4 millió tonna az exportárualap. Az export java része uniós piacon kerül felhasználásra. Csemegekukorica elıállítás jelenleg 30-40 ezer hektáron folyik, és évente mintegy 35-45 ezer hektáron folyik a hibridkukorica fajták vetımagjainak elıállítása is, a fémzárolt vetımag mennyisége közel 100 ezer tonna, amelynek közel fele exportra kerül. A fajták száma 200-300 között van. Ezzel a kukorica kukorica-vetımagtermeléssel Európában a második helyen állunk. 17 Kukorica betakarított területe, 1000 hektár Kukorica betakarított termésmennyisége, 1000 tonna Kukorica termésátlaga, kg/hektár 2000-2004 közötti évek átlaga 2004 2005 + 1198 1190 1196 6366 8332 9017 5310 7000 7540 + Elızetes adatok Forrás: KSH (Fontosabb növényi kultúrák 2005. évi elızetes terméseredményei) 16 Balázs Ervin: Genetikailag módosított szervezetek - tények, remények, fikció (Mindentudás Egyeteme, 2006. 04. 03.) 17 A termelési adatok a T/826. számú törvényjavaslat általános indoklásából származnak. 13

Magyarország GMO mentes státusza jelenleg nagy gazdasági elınyt jelent a piacon, hiszen ahogyan a törvényjavaslat általános indoklásából is kitőnik: jelenleg a kukorica malmok, az izocukor és keményítı gyártók, a takarmánykeverék gyártók, valamint az exportırök teljes alapanyag szükségletüket nem géntechnológiával módosított kukorica felhasználásából kívánják fedezni." A GMO növények mellett érvelık szintén a gazdasági hasznot emelik ki. Dudits Dénes, az MTA rendes tagja tanulmányában 18 arról olvashatunk, hogy 1996 és 2004 között 378 millió hektáron termesztettek GM fajtákat, és farmgazdaságok szintjén jelentkezı nettó gazdasági hasznot 27 milliárd US dollárra becsülik. A szerzı arról is ír, hogy 2005-ben Spanyolországban a rovarrezisztens kukorica termesztésébıl származó haszon hat év alatt 15,5 millió euró volt, ebbıl a kukoricatermesztık haszna 10,3 millió euró, míg a vetımagcégeké 5,2 millió euró értékőre becsülhetı. A GMO növények mellett érvelık másik jelentıs érve, hogy a génkezelt növények megoldást jelenthetnek az éhezésre, hiszen becslések szerint a génkezelt élelmiszerek átlagban 10-12 százalékkal nagyobb terméshozammal rendelkeznek a hagyományos kultúrákhoz képest. Olyan hírekrıl is beszámolnak, miszerint "a Világbank által támogatott program elı kívánja segíteni a génkezelt élelmiszerek terjedését a fejletlen országokban az éhínségek megelızése érdekében. A program szakértıi szerint a genetikailag módosított élelmiszerek segítségével közel két milliárd rászoruló táplálkozási szokásain tudnának javítani 2025-ig." 19 Pusztai Árpád ugyanakkor arról ír, hogy az ENSZ Élelmiszer- és Mezıgazdasági Szervezete, a FAO szerint a jelenlegi mezıgazdasági termelés bıven fedezi (120 %) a világ élelmiszer szükségletét. Véleménye szerint az éhezésnek nem az az oka, hogy nincs elég élelem, hanem az, hogy az emberek annyira szegények, hogy nem tudják sem megvenni, sem megtermelni az élelmüket. A legtöbb harmadik világbeli országban nincs sem lehetıség, sem infrastruktúra, hogy az élelmiszer felesleget biztonságosan tárolják, vagy oda szállítsák, ahol élelmiszer szőkében van a lakosság." 20 A génmódosított termékek forgalmazásának nemzetközi kereskedelempolitikai hatása elıször 2003 májusában merült fel, amikor az Egyesült Államok, Kanada és Argentína (amely országok a világ GMO piacának 80 %-án osztoznak) a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) vitarendezési eljárása során bejelentették: az Európai Unió által egyes biotechnológiai termékek behozatalára 1999 óta alkalmazott moratóriumnak nincs tudományos alapja, és indokolatlanul késlelteti a biztonságos termékek engedélyezését. Ugyan az Európai Unió 2004-ben megszüntette a behozatali tilalmat, ennek ellenére 2006. február 7-én a WTO törvénytelennek ítélte az EU moratóriumát. 18 Dudits Dénes: A géntechnológiai módszerekkel nemesített növények: a választás joga (Zöld Biotechnológia, Barabás Zoltán Biotechnológiai Egyesület 2006/2. szám) 19 Van-e okunk félni a genetikailag módosított élelmiszerektıl? (Mindentudás Egyeteme 2005. 04. 04.) 20 Pusztai Árpád - Bardócz Zsuzsa: A genetikailag módosított élelmiszerek biztonsága (Kölcsey Intézet, Budapest, 2004 ) p. 80-81. 14

A WTO szerint az Európai Unió és külön annak hat tagállama megszegte a nemzetközi kereskedelemre vonatkozó szabályokat azzal, hogy megtiltotta a genetikailag módosított élelmiszerek importját. A WTO ezen kívül elítélte Olaszországot, Ausztriát, Franciaországot, Németországot, Görögországot és Luxemburgot, amiért külön is úgy döntöttek, hogy korlátozzák a GMO-növények és élelmiszerek behozatalát. 21 3. Az európai uniós szabályozás rövid ismertetése Az általános szabályozás a géntechnológiai tevékenységeknek két fı fajtáját különbözteti meg: a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerő, kontrollált (laboratóriumi) használatát, és a géntechnológiával módosított természetes szervezetek környezetbe való szándékos kibocsátását, ez utóbbin belül pedig a kutatási célú szabadföldi kísérleteket és a forgalmazást lehet elkülöníteni. 22 3. 1. A közösségi szabályozás kezdete Az Európai Unió az 1990-es évek elejétıl kezdte meg a vonatkozó jogi szabályozás kidolgozását, és a GMO-kal kapcsolatban specifikus szabályozást vezetett be a lakosság egészségének és a környezet védelme érdekében. Ezzel egységes követelményeket kívántak próbáltak teremteni a biotechnológia piaca számára. Az elsı e tárgykörben született szabályozás a 90/219/EK irányelv volt, amelyet a 98/81/EK irányelv módosított. Az irányelvek a genetikailag módosított mikroorganizmusok zárt rendszerő, laboratóriumi körülmények közötti alkalmazására vonatkoztak, azok kutatási és ipari célú felhasználást szabályozták. Az Unió GMO joganyagának egyik legfıbb irányelve a 90/220/EK irányelv, amely a GMO-k szabadföldi környezetbe történı, kísérleti jellegő, "szándékos" kibocsátását és forgalmazását szabályozta. Az irányelv részletes kutatáson alapuló és lépésenkénti jóváhagyási eljárást vezetett be az emberi, állati egészség és a környezeti kockázatok esetenkénti elemzésére, mielıtt bármely GMO-t vagy GMO-t tartalmazó terméket kibocsátanak a környezetbe, vagy a piacra dobnak. Az irányelv biztonsági záradékot is tartalmazott, amely szerint ha egy tagállamnak bizonyítéka van arra, hogy egy már engedélyezett termék kockázatot jelent az emberi egészségre vagy a környezetre, átmenetileg megtilthatja vagy korlátozhatja az adott termék használatát vagy forgalmazását az állam területén. Errıl haladéktalanul értesítenie kell a Bizottságot és a többi tagállamot, és meg kell indokolnia a döntését. Az ügyrıl a Bizottságnak 3 hónapon belül határozatot kell hoznia. 21 A WTO elmarasztalta az EU-t a génkezelt élelmiszerek importjának a tiltása miatt (MTI, 2006. 02. 08.) 22 Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 15

Néhány tagállam az irányelv biztonsági záradékára hivatkozva ideiglenesen betiltotta a genetikailag módosított kukorica és olajrepce termékek forgalmazását az állam területén. 23 A tagállamok tudományos bizonyítékkal igazolták intézkedéseik jogosságát, ám a Bizottság minden esetben úgy ítélte meg, hogy az eredeti engedélyezési döntés érvénytelenítését nem igazolja új bizonyíték. 1996-ban, amikor az USA-ból érkezı módosított szója- és kukoricaszállítmányok elérték az európai kikötıket, a környezetvédık tiltakozása és lobbizása nyomán a fogyasztók nagy része szembefordult a módosított növényekbıl készült élelmiszerekkel. Ennek hatására az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa 1999. júniusában az új GMO-k kibocsátására vonatkozó de facto moratóriumot rendelt el. Ez 14 folyamatban lévı eljárás felfüggesztését jelentette. A de facto moratórium a "blokkoló kisebbség" elvén alapult, vagyis azon, hogy elegendı számú tagállam nem volt hajlandó részt venni az engedélyezési eljárásban, vagy már döntött arról, hogy minden engedélyezési kérelmet elutasít, elfogadó szavazatok híján pedig megakadályozták a döntési folyamatokat. A tagállamok közül többen úgy gondolták, hogy a GMO-k rövid és hosszú távú esetleges környezeti, illetve egészségkárosító hatásai még nem megfelelıen tisztázottak. Az Egyesült Államok 2003. májusában bejelentette, hogy konzultációs eljárást kezdeményez WTO-nál az Unió GMO-ra vonatkozó de facto moratóriuma miatt. 3. 2 A GMO-k szabad környezetbe történı kibocsátásáról A 90/220/EK irányelv 2002. október 17-én érvényét vesztette, mivel életbe lépett a 2001/18/EK irányelv. Az irányelv az elıvigyázatosság elvébıl indul ki, szigorítja a kockázatelemzést, kiterjesztve azt a hosszú távú egészségi és környezeti károkra; elrendeli a nyilvánosság tájékoztatását; általános szabályokat fogalmaz meg a jelölésre. A nyomon követhetıségre GMO-mentes Európa - hirdeti a plakát, mely többnyire jellemzi az európaiak hozzáállását vonatkozóan kötelezıvé teszi a GMO-k térbeli elıfordulásainak nyilvános regisztrálását; elıírja a génmódosított termékek nyomon követésének általános szabályait a forgalomba hozatal minden pontján. A GMO-k kibocsátásával kapcsolatos engedélyeket limitálja, az engedélyek maximum 10 év idıtartamra adhatóak. Az irányelv továbbra is fenntartotta a biztonsági záradék tagállami alkalmazását. Az irányelv kimondja, hogy mielıtt valamely személy genetikailag módosított szervezet környezetbe történı kibocsátását, illetve termékként vagy termékekben megjelenı genetikailag módosított szervezetek forgalomba hozatalát megkezdené, kérelmet kell benyújtania az illetékes nemzeti hatósághoz. A bejelentésnek részletes dokumentációt kell tartalmaznia, amely magában foglalja a teljes környezeti kockázatbecslést, a 23 Ausztria háromszor, Franciaország kétszer, illetve az Egyesült Királyság, Görögország, Luxemburg és Németország egy-egy esetben. 16

megfelelı biztonsági- és a veszélyhelyzet esetén szükséges intézkedéseket, termékek esetében a felhasználásra vonatkozó pontos útmutatást és használati utasítást, továbbá a javaslatot a címkézésre és a csomagolásra. A GMO-k szándékos kibocsátását mindaddig nem lehet megkezdeni, amíg az illetékes hatóság az engedélyt meg nem adta. Az irányelv minden egyes esetben kötelezı környezeti hatástanulmány elvégzését írja elı a genetikailag módosított szervezetek szabad környezetbe történı kibocsátása elıtt, amelyet a kérelmezınek még a kérelem benyújtása elıtt el kell végeznie. Az irányelv arról is rendelkezik, hogy a nyilvánosság észrevételeit figyelembe kell venni a döntéshozatali folyamat során. Az irányelv foglalkozik az úgynevezett post market nyomon követéssel, tehát a kibocsátott élılények engedélyezés utáni vizsgálatával is. Az illetékes hatóság csak akkor adhatja meg az engedélyt a kibocsátásra, ha a GMO-t egészségügyi- és környezeti szempontból is megfelelınek, veszélytelennek találja. Az engedélykérelmeket az adott ország illetékes hatósága megküldi az Európai Unió Bizottságának, amely továbbítja azt a többi tagállamnak. A tagállamok is véleményezik az engedélykérelmeket. Amennyiben valamely tagállam kifogást emel, közös döntéshozatalra kerül sor. A tagállamok nem tilthatják meg, vagy nem korlátozhatják az irányelvnek megfelelıen engedélyezett GM-termékek kereskedelmét. 24 3. 3 A genetikailag módosított szervezetek országhatárokon történı átvitele 1946/2003/EK rendelet (2003. július 15.) a géntechnológiával módosított szervezetek országhatárokat átlépı szállításáról szól. A jogszabály elfogadásával az Európai Unió nemzetközi kötelezettségének tett eleget. Az Unió ugyanis aláírta és ratifikálta a biológiai biztonságról szóló Cartagénai jegyzıkönyvet 25, amely 2003. szeptember 11-én lépett hatályba. A GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatala esetén nagy a kereskedık, importırök felelıssége. A harmadik piacról (tehát nem EU egységes piacáról) származó termékekre vonatkozóan a Cartagénai jegyzıkönyv van érvényben, amelyet Magyarország is ratifikált, illetve az EU rendeletet alkotott a végrehajtására. Ezek elıírják az exportır országok számára azt, hogy jelezni kell, ha a termék genetikai módosítást tartalmaz. Az EU-n belüli kereskedelemben a hazai forgalmazó kérheti a beszállítót arra, hogy nyilatkozzék, hogy a termék GM-e, vagy attól mentes. A jelölés a gyártók és a forgalmazók kötelessége. Ugyanez vonatkozhat arra, ha termeltetési szerzıdést kötnek, 24 A genetikailag módosított organizmusokra (GMO) vonatkozó szabályozás az Európai Unióban 25 Cartagénai jegyzıkönyv: Az ENSZ tagjai 2000. január 29-én elfogadták a jegyzıkönyvet, más nevén a Biológiai Biztonsági Egyezményt (Argentína és az Egyesült Államok nem írta alá, Magyarország 2004. január 13-án ratifikálta a jegyzıkönyvet). Ennek célja, hogy "szabályozza az élı, genetikailag módosított szervezetek biztonságos forgalmát, kezelését, felhasználását, különös tekintettel az országok közötti forgalomra "...megfelelı védelmet biztosítson a biológiai sokféleség, azaz az élıvilág megırzését és fenntartható hasznosítását érintı kedvezıtlen hatásokkal szemben, beleértve az emberi egészséget érintı kockázatokat is, és megkönnyítse a kormányok, a gazdasági szereplık és a társadalom közötti együttmőködést a biológiai biztonság növelése érdekében." 17

mert ez esetben is kiköthetı az, hogy GM mentes fajtát használjon a termelı. Ez a felhasznált vetımag-bizonyítvány alapján ellenırizhetı. 26 A 2003-as évben az Európai Unió tovább bıvítette a géntechnológiára vonatkozó joganyagát: megszületett a genetikailag módosított élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó 1829/2003/EK rendelet, (amely 2003. november 7-tıl lépett hatályba, alkalmazására pedig 2004 áprilisától került sor); valamint a genetikailag módosított szervezetek nyomon követésére és címkézésére, illetve a GMO-k felhasználásával készült élelmiszerek és takarmányok nyomon követésére vonatkozó 1830/2003/EK rendelet (szintén 2003. november 7-én lépett hatályba). Az új szabályozás szélesebb körben figyelembe veszi a környezeti hatásokat, és biztosítja a fogyasztók választási szabadságát a címkézendı élelmiszerek körének kiterjesztésével. Kidolgozták és bevezették a rendszert, amelyben feliratok által tájékoztatják a vevıt, ha egy termék 0,9 százaléknál több génkezelt anyagot tartalmaz. A moratórium feloldására 2004. májusában került sor, amikor az Európai Bizottság feloldotta a módosított génállományú termékeket 1999 óta sújtó kereskedelmi tilalmat, engedélyezve a Syngenta nevő, Svájcban bejegyzett cég laboratóriuma által gyártott, génkezelt BT-11 konzerv csemegekukoricának 27 a forgalmazását az Európai Unió egész területén. Egyidejőleg saját hatáskörben rendeletet adott ki egy olyan rendszer felállításáról, amely a GMO-k egységes azonosítási mutatóinak a kidolgozását és rendeltetését szolgálja. A BT-11 elnevezéső konzerv csemegekukoricát csak csak értékesíteni árulni szabad az Európai Unióban, termelni nem. A kereskedelmi engedély 10 évre szól, a terméken világosan meg kell jelölni, hogy örökítı anyagában változásokat hajtottak végre. 28 4. Magyar szabályozás Hazánkban a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény rendelkezett elıször a genetikailag módosított szervezetekrıl. Ennek 9. -a kimondja, hogy ilyen szervezetek létrehozása, a velük folytatott kísérletek, termesztésük, az országból történı kivitelük illetve behozataluk csak külön törvényben meghatározott feltételekkel és módon történhet. Ennek alapján vált szükségessé a géntechnológiai tevékenységrıl szóló 1998. évi XXVII. törvény elfogadása, amely módosításokkal ugyan, de a mai napig hatályban van. A géntechnológiai tevékenységrıl szóló 1998. évi XXVII. törvényt (a továbbiakban: géntörvény) az Európai Közösség normáival való harmonizációra, a nemzetközi és a 26 Forrás: Földmővelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja 27 A BT-11 elnevezéső csemegekukorica esetében a Bacillus thuringiensis nevő baktérium rovarkártevık ellen bevethetı méreganyagát termelı génjét vitték be az egyébként Európán kívül termesztett kukoricába. A méreganyag a hernyók ellen hat, és fıként a kukorica leveleiben és szárában termelıdik, a csövekbe alig jut belıle. 28 A 3. fejezet a következı mő felhasználásával készült: A biotechnológia jogi és etikai kérdései az Európai Unióban (MTA Tudomány és Kutatások Jogi és Igazgatási Kérdéseinek Kutatócsoportja, Budapest 2004. V. fejezet ) 18

hazai tudomány újabb eredményeire, valamint a gazdasági életben, illetve a közigazgatásban történt változásokra figyelemmel a 2002. évi LXVII. törvény, valamint a 2004. évi XXIX. törvény módosította. A módosított törvény lényegesen nagyobb figyelmet fordít a GMO-k és az emberi egészség, valamint a környezettel szembeni biztonság kérdéseire, a GMO-k nyomon követésére, jelölésére és ellenırzésére. A géntörvény, tekintettel a géntechnológia tudományának gyors fejlıdésére, csupán keretjelleggel szabályozza a területet, és a részletszabályokat 7 végrehajtási rendelet szabályozza. A jelenleg hatályos szabályok a közösségi elıírásoknak megfelelıen nem tiltják a géntechnológiailag módosított termékekkel kapcsolatos tevékenységet, de ezeket szigorú engedélyezési eljáráshoz kötik. A géntörvény 3. -a alapján engedély szükséges a géntechnológiai módosítást végzı létesítmény létrehozásához, természetes szervezet géntechnológiával való módosításához, géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból elıállított termékek zárt rendszerben való felhasználásához, kibocsátásához, forgalomba hozatalához, behozatalához, kiviteléhez, valamint ártalmatlanításához. A hatályos törvény alapján engedélyeztetni szükséges a GMO-kal végzett zárt rendszerő felhasználást. A vonatkozó rendeletek részletesen meghatározzák, hogy milyen kockázatbecslést kell végezni az emberi egészségre és környezetre gyakorolt hatás tekintetében, illetve milyen biztonságos elszigetelési intézkedéseket kell végrehajtani. 29 4. 1. A magyar jogszabályok alapján engedélyezett tevékenységek A nemzeti hatáskörbe tartozó géntechnológiai engedélyezés a mezıgazdaság és az ipar területén a Földmővelésügyi- és Vidékfejlesztési Minisztérium, a humán egészségügy, gyógyszergyártás, illetve az emberi testtel közvetlenül érintkezı vegyi anyagok esetében az Egészségügyi Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozik. A mezıgazdaság és az ipar területén a GMO-k zárt rendszerő felhasználásával kapcsolatos tevékenység engedélyezését 7 laboratórium kezdte el. Az eddig engedélyezett kibocsátások szigorú körülmények között (izolációs távolság, pollenkontroll, terület utólagos használati korlátozása, a teljes növényi anyagnak a kísérlet zárását követı megsemmisítése) folyó szabadföldi kísérletek voltak. A magyar géntechnológiai hatóság 2004. május 1-ig nem engedélyezte GMO-t tartalmazó vagy ebbıl elıállított élelmiszer forgalomba hozatalát. 2004. május 1. után a vonatkozó közösségi rendeletek alapján közösségi szintre helyezıdött az engedélyezés. Az Európai Unióban engedélyezett (és kötelezıen jelölt) termékek, az áruk szabad áramlásának elvébıl adódóan bekerülhetnek hazánkba is. A mezıgazdaság és az ipar területén folytatott géntechnológiai tevékenység egyes szabályairól szóló 142/2004. (IX. 30.) FVM-GKM rendelet megnevezi azt a négy laboratóriumot, amely a géntechnológiai eredet megállapítására jogosult." 30 29 Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 30 Uo. 19

4. 2 A magyar moratórium kronológiája 2004. szeptember 8: Az Európai Bizottság jóváhagyja a kukoricamoly ellenálló tulajdonságot hordozó MON 810 kukoricavonalból származó 17 genetikailag módosított kukoricafajta felvételét a Közösségi Fajtajegyzékbe. Ez azt jelentette, hogy ezeket a fajtákat szabadon lehet forgalmazni, termeszteni bárhol az Unió területén, így Magyarországon is. Ez a tény különösen aktuális problémákat vetett fel a magyar agrárélet számára, hiszen mindezidáig Magyarországon GM növények egyáltalán nem szerepeltek a köztermesztésben és ebben a tekintetben kivételes helyzetben voltunk a többi európai államhoz viszonyítva. 2005. január 20: az engedélyezett 17 GM növény Magyarország területén történı elıállítását, felhasználását, forgalmazását, illetve Magyarország területére történı behozatalát a magyar géntechnológiai hatóság (FVM) átmenetileg megtiltotta. A vonatkozó 2001/18/EK irányelv alapján egyetlen lehetıség van arra, hogy egy tagállam átmenetileg megtiltsa saját területén az EU-n belül már engedélyezett GM termék elıállítását, felhasználását, árusítását. Abban az esetben, ha az engedély megadása óta tudományos kutatásokat végeztek az adott GMO-val kapcsolatban, a vizsgálatok pedig kimutatták, hogy a szóban forgó termék az emberi egészségre vagy a környezetre kockázatot jelent. Magyarország erre hivatkozva tiltotta be a MON 810 kukoricafajták felhasználását, ugyanis 2003-ban hazánkban is elkezdıdtek a környezeti hatásvizsgálatok, amelyek kimutatták, hogy az említett kukoricának káros ökológiai hatásai lehetnek. 2005. június 8: az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) amely az Európában beadott GMO engedélykérelmeket és az elrendelt tilalmak indoklását hivatott tudományos szempontból értékelni, közzétette állásfoglalását a magyar tiltással kapcsolatban. Ebben kétségbe vonták, hogy az indoklásunkban szereplı környezettudományi aggályok elégségesek-e az intézkedés meghozatalához. 2005. június 24: Az Unió Környezetvédelmi Tanácsa minısített többséggel azt a döntést hozta, hogy az öt tagállam (Németország, Franciaország, Luxemburg, Olaszország és Ausztria) tiltásai fennmaradhatnak. 2006. szeptember 18: mivel az Európai Bizottság kezdeményezte, hogy Magyarország oldja fel a védzáradékát a génkezelt kukoricával szemben, az Európai Unió egyik szakbizottsága szeptember 18-án döntött arról, hogy Magyarország fenntarthatja-e a környezete és az emberek védelme érdekében hozott génmódosított kukoricatermesztésre vonatkozó tilalmat. Magyarországnak több tagállam támogatásával sikerült elérnie, hogy a védzáradékot fenntartsa. A döntés mellett szólt az is, hogy az Unió úgy engedélyezte a 17 kukoricafajtát, hogy nem vette figyelembe hazánk különleges adottságait, nevezetesen a Pannon Ökorégió éghajlati, növény- és állatföldrajzi sajátosságait. A Magyar Tudományos Akadémia Növényvédelmi Kutatóintézetének (NKI) 2001-tıl folyó környezeti hatásvizsgálatai bizonyították: a hagyományos, permetezéses növényvédelemben kijuttatott mennyiséghez képest a kukoricamoly rezisztens MON 810 kukorica mintegy 20

1000-3000-szeres dózisban termel rovarölı mérget. Probléma továbbá, hogy a tarlómaradványokból a betakarítás után egy évvel is kimutatható, így a talajéletre jelentıs hatással bírhat. A toxintartalmú pollen viszont a védett lepkék hernyóit veszélyezteti." 31 5. Koegzisztencia szabályozás 5. 1 Mit jelent a koegzisztencia? Az ún. koegzisztencia vagy együtt-termesztés célja, hogy az ökológiai, a hagyományos és a GMO termesztés érdekeit összeegyeztesse. A koegzisztencia jogszabály azt határozza meg, hogy milyen feltételekkel és körülmények között lehet a háromféle (ökológiai, hagyományos, GMO) növényt versenyképesen és környezetbarát módon termeszteni, anélkül, hogy szennyeznék egymást és így gazdasági kárt okoznának. 5. 2 Miért van szükség koegzisztencia szabályozásra? A koegzisztencia szabályozására azért van szükség, hogy akkor se maradjunk szabályozás nélkül a GM növényekkel kapcsolatban, ha felbontják a magyar védzáradékot."- nyilatkozta dr. Akácz Béla, az FVM fıosztályvezetı helyettese." 32 Amennyiben ugyanis az Európai Bizottság a védzáradék feloldására szólítja fel Magyarországot, a jelenlegi termesztési engedéllyel rendelkezı GM fajták szabályozás nélkül köztermesztésbe kerülhetnek. Ha pedig a GMO-k megfelelı szabályozás nélkül kerülnek köztermesztésbe, az olyan visszafordíthatatlan folyamatot indíthat be, amely eredményeként Magyarország GMOmentes státuszát örökre elveszítheti." 33 5. 3 A koegzisztencia jogszabály közösségi jogi háttere Az Európai Unió 2003. július 23-án kibocsátotta a 2003/556/EC ajánlását a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett termékek adott térségben együtt folytatott termesztésérıl, amely javaslatot tett az egyes tagországoknak, hogy saját belátásuk szerint dolgozzák ki a termesztésre vonatkozó szabályozást. A koegzisztencia jogszabály keretében lehetıség van arra, hogy igen szigorú feltételeket támasszon egy ország a GM szervezetek termesztésével szemben, az ország teljes területérıl való kitiltás azonban jogilag nem oldható meg. 31 Veszélyben a GMO mentesség. Meddig tartható fenn a moratórium? (Greenfo hírek, 2006. szeptember 13.) 32 dr. Akác Béla, az FVM fıosztályvezetı helyettes nyilatkozata, IN: A génkezelt élelmiszer megosztja a világot 33 Tájékoztató a Magyar Országgyőlés Környezetvédelmi Bizottság Génmanipulált növények szabadföldi termesztésével kapcsolatban felmerülı kérdések vizsgálatával foglalkozó albizottság részére, a géntechnológiával módosított szervezetek magyarországi felhasználásával kapcsolatos kérdésekrıl. Készítette: FVM, Budapest, 2005. november 21

Az ajánlás kiemelten foglalkozik az ökológiai és a hagyományos módon gazdálkodók megszerzett jogainak védelmével. Az ajánlás ugyanis leszögezi, hogy "azon felhasználók (gazdák), akik a régióban egy új típusú termelést vezetnek be, kötelesek felelısséget vállalni a génáramlás korlátozásához szükséges földgazdálkodási intézkedések bevezetésért." Itt arról van szó, hogy ha valaki genetikailag módosított növényfajta termesztésébe kezd, az nem csupán a saját gazdaságára, de a környezetében lévıkre is hatással van. A GM növény pollenje már az elsı termesztési évben beporozhatja, s ezáltal beszennyezheti a környezı azonos fajú növénykultúrákat is. Az EU jogszabályok szerint 0,9%-os GM szennyezettségi küszöb fölött válik jelöléskötelessé a termék. Ilyen mértékő szennyezıdésre kukoricánál több száz, sıt akár ezer méteren belül is meg van a lehetıség. Tudományos kutatások szerint nyomokban akár 30-40 km-re is eljuthat a szennyezett pollen. De a keveredés veszélyét jelentik az elhullott magok és a közös helyiségben történı feldolgozás is. 34 Az ajánlás leszögezi, hogy a különbözı gazdálkodási módok együttélését a tagállamoknak nemzeti szinten kell megalkotniuk. Az ajánlás ugyanakkor tartalmazza az együttélés biztosítását célzó nemzeti stratégiák kidolgozásának irányvonalait, melynek nyomán több európai országban így hazánkban is jogalkotási munka indult, és mára számos tagállam: Dánia, Németország, Portugália, Olaszország, Spanyolország és Ausztria (itt tartományi szinten oldották meg a kérdést) rendelkezik elfogadott szabályozással, számos más ország pedig az elıkészítettség különbözı fokain áll. Bár az ajánlás jogilag nem kötelezı, a FVM szerint azonban a hagyományos és biotermelık érdekeinek védelmében szakmailag teljes mértékben indokolt és idıszerő a koegzisztenciára vonatkozó nemzeti jogalkotás. 35 5. 4. A hazai szabályozás elıkészítése A hazai szabályozás elıkészítése 2004 végén kezdıdött. A felelıs FVM nem önálló jogszabály megalkotása mellett, hanem a géntechnológiai törvény (1998. évi XXVII. törvény) módosításról és egy új fejezettel való kiegészítésérıl döntött. A tervezet központi eleme egy kétlépcsıs engedélyezési folyamat: amennyiben valaki génmódosított növényt akar termeszteni (amely már engedélyt kellett, hogy kapjon az európai eljárási rendszerben, tehát ettıl független folyamatról van szó), annak elıször is tanfolyamot kell végeznie és errıl bizonyítványt szereznie, majd ún. termesztési engedélyért kell folyamodnia a hatósághoz. Ez a szakhatósággal való konzultáció nyomán elızetes engedélyt ad ki, amelyben lefekteti a betartandó izolációs távolságot (kukorica esetében ez 400 m, amelytıl a hatóság kétszeres mértékig eltérhet), de ez még nem jogosítja fel a gazdát a termelés megkezdésére. Elıbb minden, az izolációs távolságon belül fekvı földtulajdonos és használó hozzájárulását is be kell szereznie (a hazai birtokviszonyokat figyelembe véve az FVM becslése szerint egy átlagos méretőnek számító 6 hektáros terület esetében ez 57 szomszéddal való egyeztetést jelent) amennyiben ez nem sikerül, az engedély nem adható ki. 34 Szınyi Eszter: A gazdálkodás rákfenéje (Biokultúra, 2005/1). 35 FVM tájékoztató a géntechnológiával módosított, a hagyományos, valamint az ökológiai gazdálkodással termesztett növények egymás mellett folytatott termesztésérıl szóló nemzeti szabályozás tervezetérıl. 22

A kiadott engedélyek nyilvánosan (interneten) is elérhetıek lesznek, és egy vetési szezonra szólnak. A törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet lefekteti a termesztés során betartandó elıírásokat, amelyeket a hatóság ellenırizhet, és ha szabálytalanságot talál bírságolhat és más intézkedéseket is elıírhat. Végül, a felelısség kérdésében a tervezet a polgári jog ún. veszélyes üzemre vonatkozó rendelkezéseire hivatkozik. Bár az elıkészítés folyamán többen javasolták egy önálló kártérítési alap létrehozását, ettıl a minisztériumok elzárkóztak, jogi problémákra hivatkozva. A tervezetet 2005. november elején fogadta el a kormány, és ez után kezdıdött meg a notifikációs eljárás, amelynek során valamennyi tagállam kérdéseket tehetett fel a dokumentummal kapcsolatban, illetve az EU Bizottság is véleményt adott. Ez a határidı lejártával, 2006. február közepén érkezett meg és mintegy 8 oldalon, 10 pontban szedi ízekre a magyar tervezetet. Ha azonban alaposan elolvassuk a rendkívüli technikai-jogi szırszálhasogatásról tanúskodó levelet, kiderülhet, hogy voltaképpen csak 3 ponton szükséges valóban a módosítás és ezek közül is kettı eléggé apróságnak tekinthetı, pl. az engedély kiadási határidejének leszállítása 120-ról 90 napra a többi ellenvetéssel szemben jól megalapozott érveléssel és indoklással megvédhetı a hazai álláspont. 36 36 Koegzisztencia vagy a választás szabadsága? (Indymedia, 2006. április 13.) 23