95/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

Hasonló dokumentumok
97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet. a borszőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról

97/2009. (VII. 30.) FVM rendelet Hatályos:

Alkalmazott talajtan I.

Magyarország 1: méretarányú agrotopográfiai térképe

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

A talaj termékenységét gátló földtani tényezők

Domborzat jellemzése. A szelvény helyének geomorfológiai szempontú leírása. Dr. Dobos Endre, Szabóné Kele Gabriella

Bevezetés a talajtanba X. Talajosztályozás: Váztalajok Kőzethatású talajok

VI. Magyar Földrajzi Konferencia

HOMOKTALAJOK. Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése

Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata

Hazai talajosztályozási rendszerünk korszerűsítésének alapelvei, módszerei és javasolt felépítése. Kőzethatású talajok

A MEZİGAZDASÁGI TALAJÉRTÉKELÉSI RENDSZER ERDÉSZETI ADAPTÁLÁSA. Dr. Führer Ernı - Dr. Járó Zoltán

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A VINGIS téradat-rendszerére alapozott, ágazati termőhely optimalizálás és értékelés.

71/2008. (VI. 3.) FVM rendelet

ÚJDONSÁG Megjelent 2014-ben

ALKALMAZOTT TALAJTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézet Szőlészeti Tanszék. Termőhelyismeret. Szőlész-Borász BSc (Kézirat)

A VINGIS rendszer kialakításának tapasztalatai. Katona Zoltán

A TALAJ. Talajökológia, 1. előadás

Jellegzetes alföldi toposzekvens 1.csernozjom 2.réti csernozjom 3.sztyeppesedő réti szolonyec 4.réti szolonyec 5.szolonyeces réti talaj 6.réti talaj 7

Termőhely-térképezés a Várhegy-erdőrezervátum területén

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A Kedvezőtlen Adottságú Területek (KAT) jövője Skutai Julianna egyetemi docens SZIE - Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

Tájrendezés és tájvédelem 3.

A szõlõtõkét anyagcseréje és életfunkciói környezetéhez kapcsolják.

Az Országos Műtrágyázási Tartamkísérletek (OMTK) helyeinek talajtani jellemzése

A változásvezetési eljárás megindítására irányuló kérelem adattartalma

A természetvédelem és a mezőgazdálkodás összehangolásának EU-konform rendszere

Nagyméretarányú talajtérképek digitalizálása az MgSzH NTI-nél

NAGYMÉRETARÁNYÚ TALAJTÉRKÉPEK DIGITÁLIS FELDOLGOZÁSA ÉS FELHASZNÁLÁSI LEHETŐSÉGEIK A NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELEMBEN

Michéli Erika Szent István Egyetem Talajtani és Agrokémiai Tanszék

Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK

Ingatlan adatai (megbízó által megadottak) Művelési ága: Szántó Tulajdoni hányad: 1/1. megye Mérete: 33,8486 HA Kataszteri jövedelme: 624,5 AK

Szikes talajok szerkezete és fizikai tulajdonságai

Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem

Földművelésügyi Minisztérium augusztus 24. TájGazda ORSZÁGOS TANÚSÍTOTT TÁJJELLEGŰ GAZDÁLKODÁS, TERMÉKPROGRAM ÉS TANÚSÍTÓ VÉDJEGY

A NYUGAT-MECSEK NÖVÉNYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE OPTIMALIZÁCIÓS TÉRKÉP ALAPJÁN. Hoyk Edit 1. Bevezetés

A talajok osztályozása

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

EZ AZ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Növénytáplálási stratégiák a modern, költség- és környezetkímélő földhasználat szolgálatában

Lejtőhordalék talajok osztályozásának kérdései

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

Fás szárú energetikai ültetvények

Tulajdonviszonyok Gyakorlati területhasználat Szabályozási vonatkozások

A támogatás célja. Fogalmak

VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

Pásztor László: Térbeli Talajinformációs Rendszerek/ Bevezetés a digitális talajtérképezésbe PhD kurzus

KATEGÓRIA TÍPUSÚ TALAJJELLEMZŐK DIGITÁLIS TÉRKÉPEZÉSE

nyilvántart Bevezetés Szakmai referens - HNT

Tavak folyóvizek üledékeinek, valamint lejtıhordalékok talajai

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y évi 14. szám 3663

OSS szoftverek használta a VINGIS rendszer kialakításában

A talajgenetikai és talajtérképezési szakosztály

A TÁPANYAGGAZDÁLKODÁS NÉHÁNY TALAJFÖLDRAJZI SZEMPONTJA TOKAJ-HEGYALJA TÉRSÉGÉBEN

115/2003. (XI. 13.) FVM rendelet a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszerről

A BIZOTTSÁG 555/2008/EK RENDELETE (2008. június 27.)

Csathó Péter, Pirkó Béla. Mezőgazdasági nitrát szennyezés lerágott csont vagy megoldhatatlan probléma?

A települési környezetvédelmi programok elkészítését az évi LIII. törvény IV. fejezetében, a 46. (1) bekezdés b) pontja írja elő.

I. A terepi munka térinformatikai előkészítése - Elérhető, ingyenes adatbázisok. Hol kell talaj-felvételezést végeznünk?

Térinformatika a hidrológia és a földhasználat területén

TERVEZET A MINISZTER ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI. A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. rendelete

Homoktalajok tulajdonságai

Földmérési és Távérzékelési Intézet Költségvetési alapokmánya év

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

TALAJTAN I. Cziráki László 1014.

AZ EU KONFORM SZŐLŐ ÜLTETVÉNY KATASZTER ADATBÁZISÁNAK ÉS TÉRINFORMATIKAI HÁTTERÉNEK FEJLESZTÉSE

71/2007. (IV. 14.) Korm. rendelet a fás szárú energetikai ültetvényekről

EGY TERMÉSZETKÖZELI AGROGÉN TÁJ SZERKEZETI ÉS FUNKCIONÁLIS VIZSGÁLATA-BIHARUGRAI MINTATERÜLET Duray Balázs 1, Hegedűs Zoltán 2

4. TALAJKÉPZŐ TÉNYEZŐK. Dr. Varga Csaba

Fókuszban a terroir a világban és Magyarországon

TAKARMÁNYOZÁSI CÉLÚ GMO MENTES SZÓJABAB TERMESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI HELYES AGROTECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSA MELLETT A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

AGROKÉMIA ÉS TALAJTAN Tom. 50. (2001) No

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP /1/A

Pásztor László: Talajinformációs Rendszerek Birtokrendező MSc kurzus. 2. Hazai talajinformációs rendszerek

PILISMARÓTI ÉS DUNAVARSÁNYI DUNAI KAVICSÖSSZLETEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉSE

120/2008. (IX. 11.) FVM rendelet

Térinformatikai eszközök használata a szakértői munkában - a térbeliség hozzáadott értékei II. Esettanulmányok

Tervezési célú geodéziai feladatok és az állami térképi adatbázisok kapcsolata, azok felhasználhatósága I. rész

I. Az újratelepítési jogok értékesítésének jogszabályi alapja

M ó d o s í t á s i s m e r t e t é s e

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Berente község talajtani viszonyai. Dobos Endre Kovács Károly Miskolci Egyetem, Földrajz- Geoinformatika intézet

A földművelésügyi miniszter 81/2015. (XII. 16.) FM rendelete a borszőlő telepítés és kivágás engedélyezésének és ellenőrzésének eljárási rendjéről

V. A Kormány tagjainak rendeletei

Talajképződés. Gruiz Katalin


Földtani alapismeretek III.

134/2009. (X. 14.) FVM rendelet

94/2004. (VI. 3.) FVM rendelet

Talajművelési rendszerek

Trágyázási terv készítése

Általános nemzeti projektek Magyar Topográfiai Program (MTP) - Magyarország Digitális Ortofotó Programja (MADOP) CORINE Land Cover (CLC) projektek Mez

SZINTVIZSGA FELADAT. a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara hatáskörébe tartozó szakképesítéshez

MUNKAANYAG. Simonné Szerdai Zsuzsanna. Talajrendszertan. A követelménymodul megnevezése: Mezőgazdasági alapismeretek

Átírás:

95/2004. (VI. 3.) FVM rendelet a szőlő termőhelyi kataszterének felvételezéséről, kiegészítéséről és módosításáról A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. -a (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. (1) A szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítését vagy módosítását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnál (a továbbiakban: minisztérium) írásban kell kérni, amelyet az illetékes hegyközség nyújt be. (2) A szőlő termőhelyi kataszterének kiegészítésére vagy módosítására vonatkozó kérelemhez a kezdeményezőnek előzetesen be kell szereznie a kecskeméti Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet (a továbbiakban: SZBKI) szakvéleményét. Az SZBKI a szakvélemény kialakítása során az 1. számú mellékletben foglaltak szerint jár el. (3) A helyszíni minősítés során alkalmazott szempont- és értékelési rendszert a 2. számú melléklet és a 3. számú melléklet, a helyszíni felvételezési lapot pedig a 4. számú melléklet tartalmazza. 2. (1) A minisztériumhoz benyújtott kérelemnek tartalmaznia kell az érintett területek pontos azonosítását szolgáló helyrajzi számokat, illetve a módosítandó ökotópok kódszámát településenként. A kérelmező értesíti az illetékes önkormányzatot arról, hogy az adott terület termőhelyi kataszterbe sorolását, kiegészítését vagy módosítását kezdeményezte. A kezdeményezőnek egyértelműen bizonyítania kell, hogy a termőhelyi kataszterbe sorolásról, kiegészítéséről vagy módosításáról az illetékes önkormányzatot tájékoztatta. (2) A minisztérium a kérelemről határozattal dönt. 3. (1) A jóváhagyó határozat meghozatala után a minisztérium a dokumentáció egy példányát az illetékes hegyközségnek, egy példányát a települési önkormányzat jegyzőjének, egy példányát a Földmérési és Távérzékelési Intézetnek (a továbbiakban: FÖMI), egy példányát pedig az SZBKI-nek küldi meg, továbbá egy példányát saját nyilvántartásában helyez el. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény hatálya alá tartozó települések esetén a minisztérium a dokumentáció egy példányát az illetékes első fokú építési hatóságnak is megküldi. (2) Az SZBKI a jóváhagyott felvételezésről, kiegészítésről, módosításról adatokat szolgáltat a FÖMI-nek. A FÖMI a változásokat tartalmazó digitális termőhelyi kataszteri térképeket megküldi az SZBKI-nak és az érintett hegyközségnek. 4. (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. (2) Ez a rendelet a következő közösségi rendeletek végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: - a Tanács 1493/1999/EK rendelete a borpiac közös szervezéséről, - a Bizottság 1227/2000/EK rendelete a termelési potenciálra tekintettel a borpiac közös szervezéséről szóló 1493/1999/EK tanácsi rendelet. 1. számú melléklet a 95/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez A szőlő termőhelyi kataszterének minősítési rendje I. 1. A kérelem alapján az SZBKI munkatársai (felvételezők) helyszíni szemlét tartanak az illetékes hegyközség, illetve önkormányzat képviselőivel. A szemle során a minősítésnél alkalmazott segédletek alkalmazásával adatfelvételezést végeznek. A felvételezés időpontjában fennálló állapotot a helyszíni felvételezési lapon, illetve a térképeken rögzítik, amelyek tartalmazzák a felvételezés adatait, az ökológiai tényezők kódjait és értékpontjait. 2. A területek minősítésénél legalább 3 ha vagy annál nagyobb, összefüggő, a meghatározó ökológiai jellemzők szempontjából egységesnek tekinthető terület kerül felvételezésre az egyes ökotópok kialakításához. 3. A helyszíni szemle során, a környezeti tényezők mérlegelése alapján, a kérelemben megjelölt területekhez képest a kialakítandó ökotóp nagysága és határa a minősítés szakmai elveinek megfelelően eltérhet. Az esetleges eltéréseket a felvételező a kezdeményező képviselőivel egyezteti. A helyszíni szemle során a kezdeményezőnek a

minősítendő területtel kapcsolatos és a kataszteri besorolást érintő valamennyi szükséges és lényeges tájékoztatást meg kell adnia. 4. Indokolt esetben a jogosult kezdeményező felülvizsgálati kérelmet nyújthat be a korábban minősített és jóváhagyott ökotópok módosítására. A módosítás célja átminősítés vagy a kérelmezett területnek a szőlő termőhelyi kataszteréből történő kivonása lehet. Az átminősítés a korábban minősített ökotóp egésze vagy egy része osztályba sorolásának módosítását jelenti. 5. A szőlő termőhelyi kataszteréből történő kivonás esetén a területeket törlik a kataszter adatbázisaiból, és kikerülnek a szőlő termőhelyeiből. A módosításokat az SZBKI egyedileg bírálja el. A felülvizsgálat eljárási rendje megegyezik a szőlő termőhelyi kataszteri minősítés általános rendjével. II. 1. A helyszíni szemle adatlapon rögzített adatait számítógépes rendszeren dolgozzák fel, ami a tényezők súlyozott átlagai alapján clustereket képez, és ennek segítségével a terület osztályba sorolása megadható. A besorolás véglegesítése a clusteranalízis és a helyszínelő komplex értékelése szerint történik. A 190 értékpontot el nem érő területek szőlőtermesztésre alkalmatlanok, a szőlő termőhelyi kataszterében nem rögzíthetők. Nem rögzíthető továbbá az építési területbe tartozó vagy építési területnek kijelölt földterület sem. 2. A terület besorolását követően a helyszíni szemle alapján a külterületi átnézeti térképszelvényeken a termőhelyi ökotópokat, illetve azok változásait kell felvezetni. Az ökotópokat településenként folyamatosan növekvő kódszámmal kell ellátni. 3. A jóváhagyó határozatot követően a dokumentáció az SZBKI-ben nyilvántartásba kerül. 4. Az illetékes hegyközség valamennyi, a kataszteri besorolást érintő változásról köteles évente tájékoztatni az SZBKI-t. III. A minősítés során alkalmazott segédletek: a) az érintett település külterületi földmérési alaptérképének átnézeti térképszelvényei (M = 1:10 000); b) az érintett település topográfiai térképszelvényei (M = 1:10 000); c) az érintett település MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézete által készített termőhelyi adottságokat meghatározó talajtani tényezők térképeinek szelvényei (M = 1:100 000); d) a termőhelyi kataszter vizsgálati és értékelési rendszere (tényezők értékpont- és kódlistája); e) helyszíni felvételezési lap. 2. számú melléklet a 95/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez A szőlő termőhelyi kataszterének vizsgálati és értékelési rendszere (tényezők értékpont- és kódlistája) termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok évben egyszer sem fagytak e Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők A minősítés szempontja Főtényezők Altényezők Sor- Szempontok Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 1. Agrometeorológia 1.1. Téli fagykár gyakorisága 1.1.1. A szőlő fás részei (tőkefej, t 1.1.2. A szőlő fás részei (tőkefej, t

1.2. Tavaszi, őszi fagy gyakorisága termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok évben kétszer fagytak el. 1.1.3. A szőlő fás részei (tőkefej, t termőkar) vagy az Alföldön takarás mellett a termőalapok évben háromszor vagy annál többször fagytak el. 1.2.1. Vegetációban a fagykár 10 évben 3-nál kevesebb 1.2.2. Vegetációban a fagykár 10 évben 3-4 alkalommal 1.2.3. Vegetációban a fagykár 10 évben 5 vagy annál több 2. Talaj 2.1. Talajtípus 2.1.1. Köves, földes kopárok 2.1.2. Futóhomok 2.1.3. Humuszos homok 2.1.4. Rendzinák 2.1.5. Erubáz 2.1.6. Savanyú, nem podzolos erdő 2.1.7. Agyagbemosódásos barna erdőtalaj 2.1.8. Dseudogleies barna erdőtala 2.1.9. Barna-földek 2.1.10. Kovárványos barna erdőtala 2.1.11. Csernozjom barna erdőtalaj 2.1.12. Csernozjom jellegű homok 2.1.13. Mészlepedékes csernozjom 2.1.14. Mészlepedékes alföldi csernozjom 2.1.15. Mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom 2.1.16. Réti csernozjom 2.1.17. Mélyben sós réti csernozjom 2.1.18. Szolonyeces réti csernozjom 2.1.19. Terasz csernozjom 2.1.20. Szoloncsák 2.1.21. Szoloncsák-szolonyec 2.1.22. Réti szolonyec 2.1.23. Sztyeppesedő réti szolonyec 2.1.24. Szolonyeces réti talaj 2.1.25. Réti talaj 2.1.26. Öntés réti talaj 2.1.27. Lápos réti talaj 2.1.28. Síkláp talaj 2.1.29. Lecsapolt talaj vagy síkláp t 2.1.30. Mocsári erdők talaja

2.1.31. Öntéstalaj 2.2. Talajképző kőzet 2.2.1. Glaciális és alluviális üledék 2.2.2. Löszös üledékek 2.2.3. Harmadkori és idősebb üled 2.2.4. Nyirok 2.2.5. Mészkő, dolomit 2.2.6. Homokkő 2.2.7. Agyagpala, fillit 2.2.8. Gránit, porfirit 2.2.9. Andezit, bazalt, riolit 2.3. Kémhatás és mészállapot 2.3.1. Erősen savanyú 2.3.2. Gyengén savanyú 2.3.3. Szénsavas meszet tartalmaz 2.3.4. Nem a felszíntől sós szikes 2.3.5. Felszíntől sós szikes 2.4. Fizikai talajféleségek 2.4.1. Homok 2.4.2. Homokos vályog 2.4.3. Vályog 2.4.4. Agyagos vályog 2.4.5. Agyag 2.4.6. Tőzeg, kotu 2.4.7. Nem vagy részben mállott, d vázrészek 2.5. Vízgazdálkodási tulajdonság 2.5.1. Igen nagy víznyelésű és vízvezető-képességű, gyenge vízraktározó képességű, igen gyengén víztartó 2.5.2. Nagy víznyelésű és vízvezet képességű, közepes vízraktár képességű, gyengén víztartó 2.5.3. Jó víznyelésű és vízvezetőképességű, jó vízraktározóképességű, jó víztartó 2.5.4. Közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározó-képességű, jó víztartó 2.5.5. Közepes víznyelésű és vízvezető-képességű, nagy vízraktározó-képességű talaj 2.5.6. Gyenge víznyelésű, igen gy vízvezető-képességű, erősen víztartó, kedvezőtlen vízgazdálkodású 2.5.7. Igen gyenge víznyelésű, szélsőségesen gyenge vízelvezető-képességű, igen

3. Terület vízgazdálkodása helyszínen értékelve erősen víztartó, igen kedvező szélsőséges vízgazdálkodású extrémen szélsőséges vízgazdálkodási 2.5.8. Jó víznyelésű és vízvezetőképességű, igen nagy vízraktározó és víztartóképességű 2.5.9. Sekély termőrétegűség miat 2.6. Humuszkészlet 2.6.1. 50 t/ha 2.6.2. 50-100 t/ha 2.6.3. 100-200 t/ha 2.6.4. 200-300 t/ha 2.6.5. 300-400 t/ha 2.6.6. 400 t/ha 2.7. Termőréteg vastagsága 2.7.1. 20 cm 2.7.2. 20-40 cm 2.7.3. 40-70 cm 2.7.4. 70-100 cm 2.7.5. 100 cm 2.8. A terület egyöntetűsége a talajtípus szempontjából 2.8.1. 60%-nál kisebb mértékben egyöntetű 2.8.2. 60-70%-ban egyöntetű 2.8.3. 70%-nál nagyobb mértékben egyöntetű 3.1.1. Mélyfekvésű, vizenyős; tala 0-130 cm között 3.1.2. Száraz; a talajvíz a növény á elérhető közelségben nincs 3.1.3. Üde; a talajvíz 150-250 cm között 4. Erózió mértéke 4.1.1. Vonalas eróziós formák, árk kimosódások; az Alföldön szélárkok 4.1.2. Vonalas eróziós formák Alföldön defláció veszélye fennáll 4.1.3. A terület erózió és defláció nem veszélyeztetett 5. Terepviszonyok 5.1. Lejtésszög és égtáji kitettség Észak Nyugat Dél ÉK ÉÉK É ÉÉNy ÉNy Ny DNy DDNy D DDK NyÉN y NyDN y 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

0-5% Kódszám 101 102 103 104 105 106 107 108 109 110 111 112 Pontérték 13 12 10 13 15 20 23 28 31 33 33 31 6-12% Kódszám 201 202 203 204 205 206 207 208 209 210 211 212 Pontérték 38 32 30 40 48 58 68 73 84 90 90 82 13-20% Kódszám 301 302 303 304 305 306 307 308 309 310 311 312 Pontérték 32 27 23 33 42 56 66 75 78 88 88 82 21-30% Kódszám 401 402 403 404 405 406 407 408 409 410 411 412 Pontérték 15 12 10 15 23 33 40 50 54 65 65 54 30% felett Kódszám 501 502 503 504 505 506 507 508 509 510 511 512 Pontérték 8 7 4 8 10 10 14 18 20 28 28 20 a terület, de hideglefolyása v telepítésre alkalmassá tehető tereprendezés, teraszírozás n területre kiterjedő tereprende Termőhelyi alkalmasságot meghatározó tényezők A minősítés szempontja Főtényezők Altényezők Sor- Szempontok Sorszám Megnevezés Sorszám Megnevezés szám 1. 2. 3. 4. 5. 6. 5. Terepviszonyok 5.2. Tengerszint feletti 5.2.1. 300 m felett és 120 m alatt magasság Domb- és hegyvidéken 5.2.2. 120-150, illetve 250-300 m között 5.2.3. 150-250 m között Kiemelkedés a környezetből 5.2.4. Környezetnél mélyebben fek terület Alföldön és síkvidéken 5.2.5. Környezetből nem emelkedi 5.2.6. A terület a környezetből kiemelkedik 5.3. Domborzat, terepfelszín 5.3.1. A terület teraszírozást igény Domb- és hegyvidéken 5.3.2. A terület tereprendezéssel 5.3.3. A lejtő egyenletes, egyirány szükséges Alföldön és síkvidéken 5.3.4. A terület 20%-nál nagyobb igényel 5.3.5. A terület legfeljebb 20%-ig igényel tereprendezést 5.3.6. Tereprendezés nem szükség 5.4. Környezet 5.4.1. Erdő a közelben, illetve felépítmény nincs Erdő közelsége 5.4.2. Erdő van és előnyös 5.4.3. Erdő van és hátrányos 5.5. Beépítettség 5.5.1. 100 ha-onként 1 db felépítm 5.5.2. 100 ha-onként 5-10 db felépítmény 5.5.3 100 ha-onként 10 db-nál töb felépítmény 6. Terület hasznosítása 6.1. Nagyüzemi módon hasznosítható

6.2. Kistermelésre hasznosítható 6.3. Kisüzemi árutermelő tömb kialakítható 7. Útviszonyok 7.1. Megközelíthető földúton 7.2. Megközelíthető javított föld 7.3. Megközelíthető szilárd burk úton 3. számú melléklet a 95/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez A szőlő termőhelyi kataszterének minősítő cluster-elemei Minősítés Cluster-csoportok Minősítési jellemzők I. osztály szőlőtermesztésre kiváló adottságú 5. fő-cluster Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagyon jó termésbiztonságú területek 4. fő-cluster Nagyon jó fekvésű, jó talajú, nagy termésbiztonságú területek 3. fő-cluster Jó fekvésű, jó talajú, nagy termésbiztonságú területek II.1. osztály szőlőtermesztésre kedvező adottságú II.2. osztály szőlőtermesztésre alkalmas 2. fő-cluster Közepes fekvésű, jó talajú, változóan termésbiztos területek 1. fő-cluster: 1/5. al-cluster Jó fekvésű, jó talajú, gyenge termésbiztonságú területek 1/4. al-cluster Közepes fekvésű, jó talajú, gyenge termésbiztonságú területek 1/3. al-cluster Közepes fekvésű, közepes talajú, jó termésbiztonságú területek 1/2. al-cluster Gyenge fekvésű, közepes talajú, gyenge termésbiztonságú területek Szőlőtermesztésre alkalmatlan 1/1. al-cluster Gyenge fekvésű, gyenge talajú, gyenge termésbiztonságú területek 4. számú melléklet a 95/2004. (VI. 3.) FVM rendelethez HELYSZÍNI FELVÉTELEZÉSI LAP A SZŐLŐ TERMŐHELYI KATASZTERÉHEZ I. Azonosító adatok Új felvételezés Módosítás, átminősítés Kód Megye neve, kódja......

Település neve, kódja...... KSH településazonosító kód Felvételezési egység helyrajzi száma... sorszáma Topográfiai térkép: dűlő... szelvény terület (ha) II. Tényezők Pont 1. Agrometeorológiai tényezők 2. Talajtani tényezők 2.1. Talaj homogenitása 3. Terület vízgazdálkodása 4. Erózió / defláció mértéke 5. Terepviszonyok 5.1. Égtáji fekvés és lejtésviszonyok 5.2. Tengerszint feletti magasság, illetve kiemelkedés a környezetből 5.3. Domborzat, terepfelszín 5.4. Környezet (erdő, fa, tanya, villanyvezeték) 6. Terület hasznosítása 7. Útviszonyok 8. A kizáró ok megnevezése: Összes pontszám Termőhelyi kataszteri besorolás: I. osztály: szőlőtermesztésre kiváló adottságú II.1. osztály: szőlőtermesztésre kedvező adottságú II.2. osztály: szőlőtermesztésre alkalmas

Szőlőtermesztésre alkalmatlan Megjegyzés: A helyszíni felvételezést végezte Név Év hó nap