Elektronikus rendszerek a közigazgatásban Előadó: Kalotay Balázs Fujitsu Akadémia
1 Elérhetőségek, jegyzet, vizsga Kalotay Balázs, PMP Projektmenedzser Fujitsu Technology Solutions Kft Cím: 1143 Budapest, Gizella út 51-57. Tel.: 471-2097 Fax: 471-2112 E-mail: balazs.kalotay@ts.fujitsu.com Web: www.fujitsu-info.hu/fujitsu_akademia Vizsga írásban
2 Jegyzet és előadások anyaga elektronikusan
3 Témák Az elektronikus közszolgáltatások alapfogalmai Az e-közigazgatás története Szolgáltatási modellek a közigazgatásban és közszolgálatban Üzemeltetési trendek a közszolgálatban Nyílt forráskódú megoldások alkalmazása A forráskód jelentősége a közszolgálatban Felhő alapú szolgáltatások a közigazgatásban Esettanulmányok (önkormányzati és közjegyzői megoldások) Projektmódszertanok elmélete és gyakorlata a közszolgálati fejlesztésekben
4 Az elektronikus közszolgáltatások alapfogalmai Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Problémafelvetések Hogyan valósítsuk meg? - Válaszok
Az Információs társadalom fogalma (MITS 2006) Információs társadalomról akkor beszélhetünk, amikor az információs ágazat társadalmi, gazdasági súlya dominánssá válik, az információ beépül az egyének, szervezetek és intézmények mindennapjaiba, és a társadalmi kommunikáció nagy része a digitális csatornákon zajlik. Az információ mind szélesebb körû és könnyû elérése, fokozott termelése és átalakítása segíti a társadalom megújulását, mobilizációját, utat nyit az egyéni kezdeményezõkészségnek, vállalkozókedvnek, szélesíti a civilizációs termékek, kulturális javak fogyasztását, továbbá globálissá teszi az emberi tudás megszerzését és megosztását, és soha nem látott mértékben sokszorozza meg azt. Kalotay Balázs 5
6 E-kormányzat fogalomkör Az elektronikus kormányzat (e-kormányzat) kifejezés mára mind a köznyelvben mind az állami zsargonban egy univerzális jövőkép-javító tényezővé nőtte ki magát. Ennek megfelelően jelentése nem egynemű, hanem több, a valóságban párhuzamosan zajló folyamatot igyekszik megragadni. Több rétegű jelentés tartalom A legtipikusabb jelentéstartalmai (EU- konform): a közigazgatás (és az igazságszolgáltatás) átfogó, minden szintet érintő reformja: a közigazgatás technológiai modernizációja, a szolgáltatások és az ezeket elérhetővé tévő csatornák multifunkcionálissá válása, intézményesített, konzultatív, partneri viszony kialakítása a kormányzat és polgárok, valamint azok közösségei között, amelyek együttesen egy új demokráciaállapot kialakulásához vezetnek.
7 Definíciók e-kormányzat nem más, mint hogy a kormányszervek és a közigazgatás felhasználja az információtechnológia (IKT) eredményeit (hálózati infrastruktúra, internet, mobiltelefónia) annak érdekében, hogy átalakítsák kapcsolati rendszerüket az állampolgárral, az üzleti szférával és a közigazgatás többi szereplőjével. (Világbank) E-Government refers to the use of information and communications technologies to improve the efficiency, effectiveness, transparency and accountability of government. (Világbank) egovernment means the use of information and communication technologies (ICT) in public administrations combined with organisational changes and new skills. The objective is to improve public services, reinforce democratic processes and support public policies. (EU)
8 Az e-kormányzati fejlettség szakaszai 1. Jelenlét fázisa (ebben a fázisban pusztán statikus információk érhetők el az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatban egy vagy több online felületen) 2. Interakció fázisa (elemi funkciók megjelenése az e- kormányzati portálokon, legfőbbképpen keresőmotorok, letölthető űrlapok, keresztcsatolások, e-mail címek formájában)
9 Az e-kormányzati fejlettség szakaszai II. 3. Tranzakció fázisa 3.1. Az első tranzakciós portálok (az első önkiszolgáló alkalmazások elkülönült megjelenése, melyek egy része a háttérben különböző közigazgatási szervek csapatmunkáját igényli) 3.2. Fejlett tranzakciós portálok (az online tranzakciók integrált szolgáltatáscsomagban jelennek meg, azaz egyablakos módszerrel)
10 Az e-kormányzati fejlettség szakaszai III. 4. Transzformáció fázisa (egyetlen központi online felületen keresztül megvalósuló komplex szolgáltatásportfolió, mely átlátható kormányzati rendszert biztosít az állampolgárok számára) További fontos szempont: ki kell szélesíteni a szolgáltatások elérését lehetővé tevő csatornák számát.
11 Probléma felvetések Társadalmi különbségek információs szakadék kik vannak a szakadék két oldalán? Eltérő munkastílusok egyéni elképzelések Központi szabályozás változásai a politikai akarat hatása Humán erőforrás szervezeti kultúra, az egyén felelőssége Közigazgatás szerkezete decentralizált vs központosított Azonosítás kérdésköre elektronikus aláírás Jogi környezet képes-e követni a technológiai változásokat
12 Mit jelent az e-szolgáltatás? Szolgáltatások a gyűjtőneve a szükségletek kielégítésére létrejött tevékenységek megnevezésének. A szolgáltatási szektor, (tercier szektor, vagy harmadlagos szektor) egyike a fejlett gazdaságok három legfontosabb gazdasági ágazatának. E-szolgáltatás? ugyanez elektronikus csatornákon keresztül
13 A közszolgáltatások elektronikus szolgáltatási szintjei I. 1. szint: információ - online információk ("ügyleírások") a közigazgatási szolgáltatásokról; 2. szint: egyirányú interaktivitás - az ügyleírások által adott információk mellett letölthetők, kinyomtathatók az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok; 3. szint: kétirányú interaktivitás - online kitölthetők az ügyintézéshez szükséges űrlapok, nyomtatványok, majd elektronikusan (elektronikus aláírással) hitelesíthetők, s szintén online továbbíthatók;
14 A közszolgáltatások elektronikus szolgáltatási szintjei II. 4. szint: teljes körű elektronikus ügyintézés - elektronikus ügymenet; űrlap, nyomtatvány kitöltése, hitelesítés, továbbítás, döntés, kézbesítés, illeték lerovása (elektronikus aláírással). 5. elektronikus szolgáltatási szint: egyablakos ügyintézés - A közigazgatási felületek valamennyi online funkciót integrálják, szervtől függetlenül.
15 A legalapvetőbb szolgáltatások I.
16 A legalapvetőbb szolgáltatások II.
17 e-government szempontok Kormányzás Szervezet Infokommunikáció Gazdaságosság Jogi kérdések
18 Hatások a közszolgáltatásokra A költségvetési források beszűkülése Az állampolgárok fokozódó elvárásai A közszolgálati gazdálkodás megújításának kényszere Az EUtagság kihívásai Forrás: IFUA A regionalitás szerepének erősödése
Trendek és kihívások a kapcsolattartásban Téma Szolgáltatás orientáció Hozzáférés Nyomtatvány Kérés & tranzakció Tartalom menedzsment Most Bürokratikus személyes, levél, telefon stb. Papír alapú Különböző hivatalokban Heterogén, független szigetek Jövőben Ügyfélorientált Multi csatornás Biztonságos, elektronikus Kapu / ügyintéző Integrált CMS Kihívások o o o o Polgárbarát ügyintézés (Citizen Relation Mgmt) Költség csökkentés Újraszervezés Változás kezelés Kalotay Balázs 19
20 New Public Management az állami szerepvállalás átértékelése, és állami beavatkozás módjának újragondolása (az államnak ott kell beavatkoznia a társadalmi és gazdasági folyamatokba, ahol a civil társadalom, az autonómiák arra nem képesek, s ahol a beavatkozás szükséges, ott dinamikusan és kezdeményezően kell ezt elérni); a megfelelő mértékű decentralizáció, mely a feladat és hatáskörök megfelelő szintre telepítésével, az ügyfélközpontúság érvényesítésével (ügyfelek, együttműködő partnerek, civil társadalom) és a minőségi kultúra javításával érhető el; az egyéni felelősség és beszámoltathatóság erősítése; a költségtakarékosság (az eredményorientált működéssel és a teljesítményelv alkalmazásával, a költség-elszámolási és kontrolling-rendszerek bevezetésével érhető el); a szakszerűség, átláthatóság, ellenőrizhetőség, (mely a szervezeti rendszerekben és a működési folyamatokban a jogi normáknak a jogállami intézményeknek alárendeltséget, a transzparenciát, a folyamatosan kontrollált működést jelenti); a minőségi fejlesztés (a humán és technikai, informatikai fejlesztésekkel, a rugalmas munkaerő-gazdálkodás megvalósításával, a minőségbiztosítási rendszerek alkalmazásával, egyéni érdekeltség javításával érhető el); az autonóm civil szervezetekkel kapcsolattartás (a társadalmi szervezetekkel, érdekképviseletekkel való kapcsolattartás, a makroszintű érdekegyeztetés működtetése).
Kormányzati megközelítés Intézményközpontú Ügyfélközpontú 21 Az e-kormányzati fejlődés Átalakulási rés Az ügyfélközpontú gondolkodás, a közigazgatási kooperáció, az információ-megosztás és a felelősségi pontok átalakítása komoly ellenállást szül. Transzformáció Félelem rés A statikus jelenlét után az on-line interakcióra történő áttérés biztonsági kérdéseket vet fel és tanulási feladattal jár. Tranzakció Interakció Jelenlét Szervezeti rés Korábban elszigetelten működő közigazgatási szervek együttműködését igényli. Forrás: MEH EKK IKT szerepe, fejlettsége
E-Közigazgatás architektúra I Ügyfél Multi csatornás hozzáférés Szolgáltatás közvetítő Internet Hivatal Call Center Portál / Ügyintézés Tranzakció platform / Ügyintéző Mobil hozzáférés Front Office & vertikális integráció Back Office folyamatok Management & támogató folyamatok Biztonságos hozzáférés, fizetés, digitális aláírás, PKI stb. Az ideális e-kormányzati architektúra egységes a szervezetek, folyamatok és a platform szempontjából is. Kalotay Balázs 22
23 E-közigazgatás architektúra II Forrás: Gartner
24 Merre tart az e-közigazgatás? (Gartner)
25 Tartalom Bevezetés Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás
26 Néhány dátum 1950 - Az első PC 1960 - Az Internet első lépései (USA nagy számítógépek összekötése) 1965 az első egér 1971 - az első email 1972 a @ megjelenése 1974 A TCP/IP szabvány 1991 - a www létrehozása 1992 - Magyarországon is kap hozzáférést az MTA
27 Az Európai Unió releváns programjai 1994 Bangemann jelentés 2002 eeurope 2003 eeurope+ 2005 eeurope
28 eeurope 2005 I Az Európai Unió e-kormányzat programja Lisszaboni cél: az Európai Unió gazdaságát 2010-re a leghatékonyabb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasággá tenni. eeurope 2005: Modern online közszolgáltatások e-government e-learning services e-health services Dinamikus e-business környezet Alap feltételek: szélessávú Internet-elérés versenyképes áron, rendelkezésre álló biztonságos infrastruktúra
29 eeurope 2005 II - A kijózanodás és a realitás időszaka 3% K+F csak néhány ország Nem teljesülnek a tervek Válság 2008 -?? Megoldás: i2010 e-közigazgatás programterv céljai: Kormányzati eszközrendszer megújítása (jogalkotás) Civil társadalom megerősítése Közigazgatás mint szolgáltatás Humán erőforrás fejlesztése Kistérségi és területi döntési szint erősítése Forrás: EITO
30 Napjainkban Akcióterv 2011-2015 (5. miniszteri konferencia eeurope témában -Malmö 2009.11.18) Európa 2020 tervhez kapcsolódva DAE - Digital Agenda for Europe
31 Tartalom Bevezetés Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás
32 e-kormányzat történelem I.
33 MITS I Közigazgatás főirány: e-kormányzat 2005 : Az EKK által készített stratégia és programterv alapján A szolgáltató állam megvalósítása az ügyintézés korszerűsítése és a lakosság széles köre által elérhető szolgáltatások rendelkezésére bocsátásával, az EU által meghatározott szolgáltatások biztosításával e-önkormányzat : elektronikus szolgáltatások kiépítése az EU által megfogalmazott nyilvános alapszolgáltatások szerint 2006-ig úgy, hogy az integrált tranzakciós szolgáltatások aránya 70% legyen Forrás: IHM
34 MITS II Az Információs Társadalom Stratégia célul tűzte ki az e-közigazgatás kialakítását. A stratégiai terv előirányozta, hogy az állampolgárok részére lehetővé kell tenni az elektronikus ügyintézést, továbbá el kell érni, hogy bárki alkalmazhassa az elektronikus aláírást a hivatalos ügyek interaktív és tranzaktív bonyolítására. Az állampolgársággal, egészségügyi és nyugdíjellátással, a helyi és központi adózással stb. kapcsolatos, a személyi azonosítást igénylő ügyeket megfelelően védett, bizalmas, biztonságos technológiával kell megoldani. Az e-közigazgatás megcélzott szolgáltatási platformjai: ekormányzat eönkormányzatok eegészségügy eigazságszolgáltatás ekultúra egazdaság eközlekedés
e-kormányzat történelem III. 2003-2006 emagyarország program (emo) Eredmények: Kiépül az alap infrastruktúra (e-pontok) Már léteznek e-szolgáltatások Problémák: Nincsenek (vagy csak kevés) aktív e-közösségek Hiányzik a szakmai háttér támogatás (e-tanácsadók) Folyamatosan romlik a szolgáltatási szint Nincs központi felügyelet 2006.12.31 lejárnak a támogatási szerződések! Kalotay Balázs 35
36 e-kormányzat történelem III. 2007 Szakmai felülvizsgálat és értékelés 1500 pont önfenntartó és működik tovább Döntés: a program megújítása emo 2.0 2008-tól folyamatos, évenként megújuló támogatási rendszer Alapelvek: A program gyerekbetegségeiből a tanulságok levonása Az értékek megtartása, a hibák kiküszöbölése szükséges! A program megújult folytatása új működési modell alapján Fókuszban a HOZZÁÉRTÉS és ESÉLYEGYENLŐSÉG a SZOLGÁLTATÁS
37 Hazai áttekintés
A magyar háztartások internet-előfizetései összehasonlítva más EU országokkal Kalotay Balázs 38 Forrás: KSH
39 Internetes vásárlások
Jellemző internetes tevékenységek (%) Magyarországon Kalotay Balázs 40 E-mail Információ munka v. tanulmány Termék információ Információ személyes Szórakozás, játék Chatelés, csevegés, fórum EÜ-információ Állást keresni Bankügyek VoB (Voice over Broadband) 15 19 36 42 50 65 77 73 80 84 0 20 40 60 80 100 Forrás: World Internet Project 2006
41 IKT fejlettsége
42 Az e-közigazgatás terjedésének hazai korlátai A tudás-intenzív gazdaság intézmény-rendszerének hiánya Alacsony Internet-penetráció Szűkös erőforrások (anyagi, emberi) Állampolgári Állami A magyar gazdaság szerkezeti problémái IKT megoldásokra való fókuszálás gyengesége a kormányzaton belül, minisztériumok szintjén széttagolt rendszerek Közép- és hosszútávú gondolkodás és elkötelezettség hiánya
43 NIS célok és feladatok I. az EU-ban alakuló informatika szabályozás honosítása; az EU kormányzati rendszereihez szükséges csatlakozások kiépítése; a kormányzati szintű adatvagyon gazdálkodás szabályozása; a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartást, a kormányzati döntéseket az állampolgárokkal és üzleti szervezetekkel való gyors ügyintézést támogató információs rendszerek fejlesztése; a központi kormányzati, az alárendelt szervezetek és az önkormányzatok informatika fejlesztésének harmonizálására a megfelelő mechanizmus kialakítása;
44 NIS célok és feladatok II. a kormányzati telekommunikációs és információs infrastruktúra (különösen a kormányzati adat és hangátviteli zártcélú hálózat, EKG) fejlesztése; a kormányzati informatikai és telekommunikációs tevékenység szervezeti kereteinek továbbfejlesztése.
45 2005-2015 újabb stratégia Főbb témák: KSzSzR rendszer EU-s projekt ASP újabb megoldási javaslatok (7 régió) Kiírás- győztesek- majd lefújva Okmányiroda vs Kormányablak Kormányhivatalok járási szinten Központi üzemeltetés - NISZ
46 Magyarorszag.hu
47 Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat
48 Kormányablak
49 Az e-kormányzat megvalósításának a lépcsőfokai 1. Az információs társadalmi stratégia megfogalmazása 2. Kormányzati modernizációs program, e-kormányzati stratégia 3. Kormányzati portál 4. Együttműködési keretrendszer 5. Helyhatósági e-kormányzati stratégia 6. Várható befejezés meghatározása Forrás: EU
50 Esettanulmányok Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Esettanulmány - KSZSZR
51 Kormányzati Portál 2000-es évek elején APEH Polgárok Ügyintéző Web szolgáltatás Okmányirodák Vállalatok Internet ONyF Másik közigazgatási intézmény Hitelesítés és engedélyezés Lekérdezés / válasz Web szolgáltatás Munkaügy
Közigazgatás és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala - szerepe, jellemzői Kalotay Balázs 52 Felelős a magyar közigazgatási adatvagyon jelentős részéért (rendelkezésre állás, hozzáférés, biztonság) Az adatvagyon kezelése a polgárok jogbiztonságának és a bűnmegelőzésnek kulcsfontosságú eleme Hiteles és megbízható nyilvántartások kezelése A Hivatal működteti az államigazgatás egyik legnagyobb informatikai infrastruktúráját A Hivatalnak hatósági feladatokkal együtt egyre több szolgáltatást kell nyújtania a közigazgatás és a vállalkozási szféra részére is
53 KEK KH mint adatkezelő, adatfeldolgozó a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását a központi úti okmány-nyilvántartást a szabálysértési nyilvántartást a közúti közlekedési nyilvántartást a Magyar igazolvány és a Magyar hozzátartozói igazolvány nyilvántartást az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást a Schengeni Információs Rendszer nemzeti alrendszerét (N.SIS) a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási kötvénynyilvántartást egyéni vállalkozók nyilvántartását bűnügyi nyilvántartást foglalkoztatási és közfoglalkoztatási adatbázist a Központi Címregisztert az ügyfélkapu regisztrációs nyilvántartást a központi idegenrendészeti nyilvántartást
54 KEK KH mint okmány kiállító személyazonosító igazolvány útlevél vezetői engedély személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolvány Magyar igazolvány forgalmi engedély törzskönyv egyéni vállalkozói igazolvány hatósági erkölcsi bizonyítvány
55 KEK KH mint rendszerüzemeltető okmányirodai rendszer anyakönyvi hálózat elektronikus fizetési és elszámolási rendszer (EFER) egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer Továbbá: Informatikai támogatás biztosítása a a választások és a népszavazások lebonyolításához, valamint a nemzeti konzultációhoz.
56 Az okmányirodai projekt céljai Országos okmányirodai hálózat létrehozása az igazolványok kiadása céljából Online személyadat és lakcímnyilvántartás új igazgatási és ügyviteli modelljének kialakítása Online népesség nyilvántartás Lépés az egykapus ügyintézés felé Centralizált központi adatbázis létrehozása Gazdaságos és költséghatékony igazolvány-gyártás Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés EU előírásoknak megfelelő modern igazolványok kiadása Egységes IT platform kialakítása az elektronikus közigazgatás megteremtése érdekében
57 Az okmányirodai projekt története 1999 november: megbízás a Siemens részére a megvalósításra 2000 január: 152 okmányiroda, 600 ügyintéző, 2 féle igazolvány (személyazonosító igazolvány és lakcím igazolvány) 2007: 360 okmányiroda, 3500 ügyintéző
58 Okmányirodák funkcionalitása magyar igazolvány választások gépjármű biztosítás nyilv. adatszolgáltatás ügyfélkapu regisztráció személyazonosító igazolvány gépjármű nyivántartás népesség nyilvántartás gépjármű biztosítás nyilvántartás forgalmi engedély, törzskönyv interfész a kormányzati portálhoz lakcím igazolvány jogosítvány útlevél vállalkozói igazolvány
59 Okmányirodák rendszerarchitektúrája
60 Okmányirodák Magyarországon
Kihívások - Megoldás Kihívások Logisztika Új szervezeti keretek Egységes adatstruktúra mission critical működés Adatbiztonság és hozzáférés garantálása Megoldás Előnyök Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés Gazdaságos és költséghatékony igazolvány-gyártás és kiadás Statisztikailag tervezető terhelés Közel 300 okmányiroda 7 különböző EU konform igazolvány kezelése, gyártása Centralizált 3 rétegű szerver kliens alkalmazás Felhasználóbarát felület és működés Zárt VPN alapú architektúra End to end security (lehető legmodernebb biztonsági megoldásokkal, pl. chip kártya, ) Kalotay Balázs 61
62 Tartalom Bevezetés A tantárgy célja, előadásai Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás
63 Közjegyző Digitális Levéltár A Közjegyzők a nemperes bírósági feladatokat látják el (outsourcing) Projekt összefoglaló: Ügyfél: Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) Végfelhasználó: közjegyzők A lebonyolítás módja: Közbeszerzés Szerződéskötés dátuma: 2002 Megvalósítás: 2003 Éles üzem kezdete: 2004 Futamidő: 5 év Fontosabb események: 2007 Minősített Elektronikus Aláírás bevezetése 2008 Minősített Archiválás Szolgáltatás kialakítása
64 Magyar Országos Közjegyzői Kamara szerepe, jellemzői és feladatai Felelős a közjegyzői szervezet működtetéséért a területi kamarákra támaszkodva Előkészíti a közjegyzői szabályozásokat Együttműködik a nemzetközi közjegyzői szervezetekkel Közjegyzői rendszerek (ZONY, VONY) üzemeltetése Hiteles és megbízható nyilvántartások kezelése Közjegyzői irattár működtetése Feladatok: Országos nyilvántartások kezelése A végfelhasználói támogatás biztosítás (Helpdesk)
65 A KDL projekt céljai A közjegyzői okiratok digitális megőrzésének biztosítása Az egyes közjegyzők irattárolási kötelezettségének egyszerűsítése Az iratok KÖZJEGYZŐK KÖZÖTTI hiteles elektronikus átadásnak megvalósítása Kereshető nyilvántartás (e - Lajstromkönyv) Egységes informatika rendszer kialakítása (irodák közötti különbség csökkentése)
Kihívások - Megoldás Kihívások Logisztika az írógéptől a PC-ig Internet kapcsolat kiépítés Egységes adatstruktúra mission critical működés Adatbiztonság és hozzáférés garantálása Előnyök Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés Statisztikák készítése Statisztikailag tervezető terhelés Központi digitális irattár Megoldás több mint 300 közjegyzői iroda PKI infrastruktúra kialakítása Centralizált 3 rétegű szerver kliens alkalmazás Felhasználóbarát felület és működés Zárt VPN alapú architektúra End to end security (lehető legmodernebb biztonsági megoldásokkal, pl. chip kártya, ) Kalotay Balázs 66
67 Tartalom Bevezetés A tantárgy célja, előadásai Definíció, aspektusok és trendek E-Government és az EU A hazai helyzet Hogyan valósítsuk meg? Esettanulmány magyarországi okmányirodák Esettanulmány Közjegyzői Digitális Levéltár Esettanulmány Szeged e-önkormányzat Összefoglalás
68 Polgármesteri Hivatal szerepe, jellemzői és feladatai Felelős Az önkormányzat működéséért, A város üzemeltetésért Közel 300 munkatárs 11 iroda (jegyzői, szociális, városüzemeltetés, adó, építés, sport és kulturális, fejlesztési, stb. ) Feladatok (csak ízelítő): Építési engedélyek kiadása Szociális segélyek elbírálása Helyi adók Városüzemeltetési feladatok (tömegközlekedés, területfoglalás, stb.) Önkormányzat működésének támogatása Eb nyilvántartás Parlagfű
69 A GVOP 3.1.4 projekt céljai A polgármesteri hivatal elektronikus rendszereinek integrálása Modern terheléstűrő alapinfrastruktúra kialakítása Az iktatási technológia modernizálása (jogszabályi kötelezettség!) KKV és az állampolgárok kiszolgálása (ügyfélkapu bevezetése) EU-s indikátorok teljesítése Open source technológia Felhasználóbarát portál kialakítása
Kihívások - Megoldás Kihívások Open source technológia Szigetszerű rendszerek Egységes adatstruktúra mission critical működés Adatbiztonság és hozzáférés garantálása Előnyök Gyorsabb, biztonságosabb és megbízhatóbb ügyintézés Statisztikák készítése Integrált rendszer Statisztikailag tervezető terhelés Központi összekapcsolt adatbázisok Megoldás TITAN keretrendszer használata Folyamat felmérés Centralizált vékony kliens technológiára épülő alkalmazás Felhasználóbarát felület és működés Nagy adatbiztonság Modern központi infrastruktúra Kérdések /Problémák Szűk határidők Nincs reuse Üzemeltetési hiányosságok Tovább fejlesztési lehetőségek hiánya Nem voltak a folyamatok újragondolva Kalotay Balázs 70
71 Projekt történet 2003 Szeged város informatikai stratégia 2004 Szeged GVOP pályázat 2005 Megvalósításra közbeszerzés 2005 november szerződéskötés 2006 - Megvalósítás 2007 Éles üzem 2008 Támogatás, következmény projektek
72 Szegedvaros.hu
73 A számítási felhő világa Tematika 1. Történeti előzmények 2. A felhő fogalma 3. Szolgáltatások a felhőből 4. A felhő közigazgatási alkalmazásai 5. Előnyök, hátrányok 6. Jogi és szabályozási környezet
74 Hogyan képzeljük el?
75 Történeti előzmények A fejlődés mozgatórugója a háború az információ titkosítása egyre nagyobb számítási kapacitásokat igényel A titkosítás feltörése komoly kihívás az iparnak új iparág jelenik meg. ARPA projekt hidegháború csúcspontja osztott környezetben több különböző útvonalon továbbított információ, illetve nincs központi hely, az információt osztott módon tárolom. (1970-es évek közepe) Ezen gépek hálózata az ARPANET később a katonai rész leválasztása ami marad az Internet (1983) Alkalmazás aminek a segítségével grafikus felületen férünk hozzá a hálózathoz World Wide Web www (1992)
76 A felhő fogalma A cloud computing olyan, a hálózatot és a hálózatra csatlakozó, könnyen konfigurálható, megosztott erőforrások (pl. hálózat, szerverek, tárolók, alkalmazások és szolgáltatások) igény szerinti elérését felhasználóbarát módon biztosító modell, amely gyorsan bevezethető és a lehető legkevesebb menedzsmenttevékenységet és a szolgáltatásszállító minimális beavatkozását igényli (Mell - Grance, 2009) Felhőszolgáltatók: Microsoft, Google, Amazon, Fujitsu Alkalmazások a felhőből: Facebook, Gmail, Skype
Szolgáltatások a felhőből Az elvárások: Legyen képes nagy mennyiségű adatot képes tárolni Legyen bárhonnan elérhető Legyen rugalmasan átméretezhető az igényektől függően Legyen olcsóbb mint az egyéb modellen alapuló szolgáltatások A szolgáltatás jellemzői: Magas rendelkezésre állás Nincs meghatározva, hogy honnan kapjuk a szolgáltatást helyfüggetlen Rugalmasan méretezhető Használat alapon kell fizetni (pay per use) költségkimélő Az igénybe vett szolgáltatás mennyisége is rugalmasan változtatható Műszaki megoldások, kapcsolódó technológiák: Vékony kliens elegendő egyetlen böngésző minden abban fut Vastag kliens az alkalmazás letöltődik a központból, de lehet folyamatos kommunikáció a kiszolgálóval Kalotay Balázs 77
78 Közigazgatásbeli alkalmazása Az államigazgatás általában lassabban reagál mint az üzleti szektor. Korábban minden komolyabb állami szervezet önálló informatikai rendszereket üzemeltetett, ennek hátrányai: Szigetszerű rendszerek Nehézkes integrálhatóság, és összekapcsolhatóság Magas üzemeltetési költségek Ma már a kormányzati felhők kiépítése van folyamatban centralizálás az IT szolgáltatásokban Magyarországon 2013-ban a NISZ Zrt építette a kormányzati felhőt 2015 az önkormányzati ASP indulása Április 10 kicsi Május 50 nagyobb település csatlakoztatása
79 Előnyök és hátrányok Előny Kiegyenlíti az esélyeket ha van internet szinte minden van Környezetbarát kevesebb energia hatékonyabb kihasználás Munkahelyteremtés piacok összekapcsolása Nagyobb hozzáférés oktatás, szórakoztatás, vásárlás, egészségügy Hátrány Munkahelyek szűnnek meg (korábbi üzemeltetők) Adatbiztonsági és adatvédelmi problémák nincsenek még jó gyakorlatok Compliance a jogi megfelelőség nehezen kontrollálható Licencelés a szolgáltató biztosítja a licenceket, de a felelősség mégis bizonyos esetekben terhelheti a megrendelőt. Kiszolgáltatottság a szolgáltatónak
80 Jogi szabályozás és környezet Új technológia a szabályozás még nem végleges Európa még mindig nem egységes a jogrendszer komoly eltérés az adatkezelésre vonatkozó jogszabályokban A felhasználók és a szolgáltató közötti jogviszonyra sincsenek még előírások, csak gyakorlatok. A szolgáltatók visszaélhetnek az erőfölényükkel A kívánt változások az Európai Unió politikai álláspontja szerint: Zökkenőmentes szolgáltató váltás Az adatok kérésre történő törlése Egyszerű szerződések, amit az átlag polgár is tud értelmezni A hatékonyabb gazdasági működés támogatása
81 Rövidítések jegyzéke CMS Content Management System CRM Customer Relationship Managment, ügyfélkapcsolat menedzsment E-Government elektronikus kormányzás, közigazgatás GVOP Gazdasági Versenyképesség Operatív Program ICT, IKT Information and Communication Technology, info-kommunikációs technológia IDA - Interchange of Data between Administrations, IT Information Technology, információ technológia NFT Nemzeti Fejlesztési Terv NIS Nemzeti Információs Stratégia PKI Public Key Infrastructure, nyilvános kulcsú titkosítás PPP Public Private Partnership, együttműködés a köz- és a privát szféra között (közös vállalkozás) ROI Return on Investment, megtérülés TCO Total Cost of Ownership, teljes birtoklási költség VPN Virtual Private Network, virtuális magánhálózat
82 Az előadás forrásai Budai Balázs Benjámin: Az E-Közigazgatás elmélete (Akadémiai Kiadó) Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem E-Government Alapítvány Európai Unió (http://europa.eu.int) Figyelő (gazdasági hetilap) HVG (www.hvg.hu) IFUA Horváth & Partner tanulmány IHM (www.ihm.hu) Iparági elemzések (pl. Gartner, Forrester) IT-Business (hazai szaklap) IVSZ (www.ivsz.hu) KSH (www.ksh.hu) MEH Elektronikus Kormányzat Központ (www.meh.hu) Kormányzati Portál (www.magyarorszag.hu) NFH (www.nfh.hu) PwC Siemens tanulmányok, dokumentációk Szeged város honlapja - (www.szegedvaros.hu) The Economist (www.economist.com) World Bank (www.worldbank.org) Magyar Nemzeti Bank (www.mnb.hu)